58/1985. (XII. 27.) MT rendelet
a lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló 1/1971. (II. 8.) Korm. rendelet módosításáról
1. §
(1) Az 1/1974. (I. 9.) MT, a 26/1976. (VII. 23.) MT, a 12/1973. (III. 1.) MT, az 50/1980. (XII. 10.) MT, a 43/1932. (X. 7.) MT és az 52/1984. (XI. 28.) MT rendelettel módosított 1/1971. (II. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az állami (tanácsi) beruházásban létesített új állami lakásokat - az átmeneti, a vállalati bér- és a szolgálati lakás céljára létesített lakások kivételével - tanácsi bérlakásként kell hasznosítani."
(2) A R. 4. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A lakáselosztási tervben szerepeltetni kell:) "a) az elosztható tanácsi bérlakások számát, ezen belül a közületi szervek részére - a velük kötött megállapodás alapján - bérlőkiválasztási joggal, továbbá a tanács végrehajtó bizottsága részére központi feladatok megoldására biztosított tanácsi bérlakásokat, valamint"
(3) A R. 4. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A lakáselosztási tervbe fel kell venni a tanács, illetőleg a gazdálkodó szervezetek [Ptk. 685. § c) pont] által értékesítés céljára, továbbá a szervezett magánlakásépítés keretében lakásszövetkezet, munkáltatószerv stb. által épített olyan új lakásokat is, amelyekre a tanács végrehajtó bizottsága - az építtető szervvel kötött megállapodás alapján - a vevőt kiválaszthatja, illetőleg a lakásépítő szövetkezeti tag személyére javaslatot tehet. A (2) bekezdés rendelkezése e lakások tekintetében is alkalmazható."
2. §
(1) A R. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha állami szerv állami lakást saját erőforrásából építés, helyreállítás, átalakítás útján vagy más módon létesít, illetőleg adásvétel vagy csere útján szerez és az nem válik átmeneti, vállalati bér- vagy szolgálati lakássá, e lakásra folyamatos és a kiválasztott bérlő által kiürített tanácsi bérlakásra az első bérlő kiválasztásának joga illeti meg."
(2) A R. 7. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) A városi (fővárosi, megyei városi), illetőleg a községi tanács végrehajtó bizottsága tanácsi bérlakásokra a hivatásos nevelőszülő által nevelt gyermekek elhelyezése céljára a hivatásos nevelőszülő munkáltató szerve részére folyamatos bérlőkiválasztási jogot biztosíthat."
3. §
(1) A R. 9. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Az a személy, aki a tanácsi bérlakásának lakásbérleti jogviszonyáról a lakásügyi hatóság vagy a tanácsi ingatlanközvetítő szerv javára pénzbeli térítés ellenében - a 14. § (1)-(3) bekezdése alá nem tartozó esetekben - lemondott, ugyanabban a városban (községben) a lemondástól számított öt éven belül tanácsi bérlakás kiutalására nem jogosult."
(2) A R. 9. §-a (7) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A városi (fővárosi, megyei városi), illetőleg a községi tanács rendeletben állapítja meg:]
"d) a fiatal házaspárok, a fizikai dolgozók és a termelést közvetlenül irányítók részére juttatandó, illetőleg a nem szociális tanácsi bérlakást igénylők részére kiutalható lakások arányát."
4. §
A R. a következő 23/A. §-sal egészül ki:
"23/A. § Ha a társbérleti lakásrészek bérlői egymás közeli hozzátartozói, az egész lakást -írásbeli kérelmükre - bérlőtársi bérleményként ki kell utalni, feltéve, hogy az nem haladja meg a bentlakó személyek lakásigénye mértékének a felső határát, és vállalják a társbérleti lakásrészekre és az egész lakásra a külön jogszabály alapján megállapítható lakáshasználatbavételi díjkülönbözet megfizetését."
5. §
A R. 29. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Vállalati bérlakás az olyan állami lakás is, amelyet állami szerv - e rendelet hatálybalépését követően - a saját erőforrásából a területén kívül létesített, vagy adásvétel (csere) útján szerzett. Nem állami lakás szerzése esetén a lakás csak akkor válik vállalati bérlakássá, ha az épületben (önálló épületszárnyban, külön lépcsőházzal rendelkező épületrészben) levő valamennyi lakás állami tulajdonba kerül. Ezt a rendelkezést vegyes (részben állami, részben más) tulajdonban álló épület esetében nem kell alkalmazni, ha az épületben túlnyomórészben állami lakások vannak."
6. §
A R. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"32. § A lakás felett rendelkezni jogosult állami szerv a lakás vállalati bérlakás jellegét megszüntetheti, ha annak további fenntartása már nem indokolt. Ilyen esetben a lakás tanácsi bérlakássá válik, kivéve ha azt az állami szerv elidegeníti."
7. §
A R. 36. §-a (3) bekezdésének c) pontjában a "tanácsi célcsoportos lakásberuházási keretből épült" szövegrész helyébe a "tanácsi beruházásban létesített" szövegrész lép.
8. §
A R. a következő 39/A. §-sal egészül ki:
"39/A. § Ha a községi, illetőleg a fegyveres testületi szolgálati lakás bérlője a lakását tanácsi bérlakás bérlőjével kívánja elcserélni és továbbra is jogosult szolgálati lakásra, - a lakásokkal rendelkező szervek megállapodása alapján - a csere folytán a. tanácsi bérlakás szolgálati lakássá, a szolgálati lakás pedig tanácsi bérlakássá válik."
9. §
A R. 44/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A tanács, illetőleg a gazdálkodó szervezetek által értékesítés céljára, továbbá a szervezett magánlakásépítés keretében lakásszövetkezet, munkáltató szerv stb. által épített olyan új lakások elosztása során, amelyekre a tanács végrehajtó bizottsága - az építtető szervvel kötött megállapodás alapján - a vevőt kiválaszthatja, illetőleg a lakásépítő szövetkezeti tag személyére javaslatot tehet, a tanácsi bérlakásokra irányadó rendelkezések közül az igényjogosultak körének megállapítására, a lakásigénylések társadalmi elbírálására, továbbá a lakásigények kielégítésére vonatkozó rendelkezéseket [9. § (6)-(7) bek; 11-13. §] megfelelően alkalmazni kell. Az igénylési letétet és kamatait az előtörlesztés megfizetésére kell felhasználni."
10. §
A R. 54. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit a lakásban a lakásbérleti jogviszony megszűnése után jogcím nélkül visszamaradt személy esetében is megfelelően alkalmazni kell."
11. §
A R. 55. §-ának (3) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
" ,vagy a lakásberendezés felújítása, cseréje a lakásbérleti szerződés keletkezésétől számított 1 éven belül válik szükségessé."
12. §
A R. 55. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Az (1)-(4) bekezdés rendelkezéseit a lakásban a lakásbérleti jogviszony megszűnése után jogcím nélkül visszamaradt személy esetében is megfelelően alkalmazni kell, ha legalább 5 éve lakik a lakásban."
13. §
A R. 88. §-ának (3) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
"A felek ettől - tanácsi bérlakás kivételével - eltérően is megállapodhatnak."
14. §
A R. 88/A. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"88/A. § (1) Ha a bérlő állami lakásra vonatkozó lakásbérleti jogviszonyáról a lakással rendelkező szerv javára mond le, a térítés mértéke a - (2)-(5) bekezdésben említett esetek kivételével - a lakásra megállapítható lakáshasználatbavételi díj egyszeres összege.
(2) Ha a bérlő tanácsi bérlakásra vonatkozó lakásbérleti jogviszonyáról a lakásügyi hatóság javára mond le, és másik állami lakást nem kér, illetőleg nem kap, a térítés mértéke a lakásra megállapítható lakáshasználatbavételi díj háromszorosa. A városi (fővárosi, megyei városi) illetőleg a községi tanács rendeletben a helyi lakásviszonyok figyelembevételével ettől eltérő - legalább azonban az egyszeres összeget elérő - mértéket is megállapíthat.
(3) Ha a bérlő tanácsi bérlakásra vonatkozó lakásbérleti jogviszonyáról a tanácsi ingatlanközvetítő szerv javára mond le, és másik állami lakást nem kér, illetőleg nem kap, a térítés mértékében - a lakás használati értékét befolyásoló tényezők figyelembevételével - a felek szabadon állapodnak meg. A térítés mértéke azonban a lakásra megállapítható lakáshasználatbavételi díj háromszorosánál nem lehet kevesebb.
(4) Ha a bérlő vállalati bérlakásra határozatlan időre létesített lakásbérleti jogviszonyáról a lakással rendelkező szerv javára mond le, és másik állami lakást nem kér, illetőleg nem kap, a térítés mértéke a lakásra megállapítható lakáshasználatbavételi díj háromszorosa. A felek ettől eltérően is megállapodhatnak.
(5) Ha a bérlő vállalati bérlakásra határozott időre vagy valamely feltétel bekövetkezéséig, illetőleg nem fegyveres testületi szolgálati lakásra létesített lakásbérleti jogviszonyáról mond le a lakással rendelkező szerv javára, a térítés mértékében a felek szabadon állapodnak meg. Ha azonban a bérlő másik állami lakást kér, illetőleg kap, a térítés mértéke a hasonló lakásra megállapítható lakáshasználatbavételi díj egyszeres összegét nem haladhatja meg."
15. §
A R. 116. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"116. § (1) Az állami épületben végzett átalakítási munkák következtében keletkezett új, vagy kiutalható kiürített lakást - kérelmére - annak kell kiutalni, akinek az épületben volt lakásra fennállott lakásbérleti jogviszonya a 98. § (2) bekezdése alapján szűnt meg. Ennek során a bérlő csak a lakásigénye mértékének felső határát meg nem haladó, illetőleg olyan szobaszámú lakásra tarthat igényt, mint az általa korábban használt lakás volt.
(2) Ha az (1) bekezdésben említett esetben a bérlő - kérelmére - az átalakítási munkák időtartamára kap lakást, ennek során legfeljebb a lakásigénye mértékének alsó határát meg nem haladó, illetőleg csak olyan szobaszámú és komfortfokozatú lakásra tarthat igényt, mint az általa korábban használt lakás volt."
16. §
A R. 121. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdésben említett térítés összege:
a) fegyveres testületi szolgálati lakás esetében az illetékes miniszter által szabályozott mértékben,
b) más esetben pedig a felek megállapodásával szabadon állapítható meg."
17. §
A R. 132/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"132/B. § Ha a lakásügyi hatóság jogerős határozatával kijelölt bérlő, illetőleg vevő a lakásbérleti, illetőleg az adásvételi szerződést az előírt határidőben neki felróható okból nem kötötte meg, a részére üresen tartott lakással kapcsolatos üzemeltetési és fenntartási költségek őt úgy terhelik, mintha a szerződést már megkötötte volna."
18. §
A R. 134. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az 1986. január 1. napja után létesített nyugdíjasok háza esetében az (1) bekezdés c) pontjában foglalt kötelezettség alól a fővárosi, illetőleg a megyei tanácselnök - a helyi viszonyok figyelembevételével - felmentést adhat."
19. §
A R. 135. §-ának (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[Bérlőül a (3) bekezdés a), b) és d) pontjában foglalt feltételeknek megfelelő olyan személy is kijelölhető, aki]
"c) lakással nem rendelkezik, és a nyugdíjasok házában levő lakás juttatásáért a külön jogszabályban megállapított magasabb mértékű lakáshasználatbavételi díj megfizetését vállalja."
20. §
A R. 139. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Ha a bérlő a külön jogszabályban megállapított magasabb mértékű lakáshasználatbavételi díj megfizetése ellenében került a nyugdíjasok házába, akkor a pénzbeli térítés a befizetett lakáshasználatbavételi díj összege."
21. §
(1) Ez a rendelet 1986. január 1. napján lép hatályba. Egyidejűleg a R. 3. §-a (2) bekezdésének e) pontja, a R. 4. §-ának (2) bekezdésében az "és tanácsi értékesítésű lakásokból", valamint az "és újraelosztásra visszavett tanácsi értékesítésű lakás is" szövegrész, a R. 4. §-ának (4) bekezdésében az "és a tanácsi értékesítésű lakások", továbbá az "illetőleg a lakásértékesítési" szövegrészek, a R. 4. §-ának (6) bekezdésében az "és a tanácsi értékesítésű lakásokból" szövegrész, valamint a R. 7. fejezetének címe és 41. §-43/A. §-a hatályát veszti.
(2) A kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 33/1976. (IX. 5.) MT rendelet 19. §-ának (2) bekezdésében a "tanácsi értékesítésű lakás" szövegrész helyébe a "tanács" szövegrész lép.
(3) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépéskor fennálló lakásbérleti jogviszonyokra és az egyéb címen fennálló lakáshasználatokra is alkalmazni kell.
(4) Azokban az ügyekben, amelyekben a lakásügyi hatóság, illetőleg a bíróság e rendelet hatálybalépése előtt hozott első fokú határozatot, a jogorvoslati eljárásban a korábban hatályban volt rendelkezéseket kell alkalmazni.
Lázár György s. k.,
a Minisztertanács elnöke