8/1985. (II. 16.) PM-ÁH rendelet
a szállítási és hírközlési tevékenységek önköltségszámítási rendjéről szóló 55/1979. (XII. 20.) PM-ÁH rendelet módosításáról
Az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. tv. 52. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével, a közlekedési miniszterrel és a Magyar Posta elnökével egyetértésben - a következőket rendelem:
1. §
(1) Az 55/1979. (XII. 20.) PM-ÁH rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a (1) bekezdésének bevezető része helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - kiterjed minden olyan gazdálkodó szervezetre [Ptk. 685. § c) pont] és tanácsi költségvetési üzemre (a továbbiakban együtt: vállalat)"
(2) A R. 1. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
"(2) Nem kötelező a rendelet szerinti önköltségszámítás a 33/1984. (X. 31.) MT rendelet 54. § (2) bekezdésében meghatározott rendszerben működő vállalatoknál, az egyszerűsített rendben működő leányvállalatoknál és közös vállalatoknál, továbbá a kisszövetkezeteknél."
2. §
A R. 2. § (1)-(3), (6) és (7) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) A vállalatnak e rendeletben foglalt szabályok továbbá adottságaik és sajátosságaik érvényesítésével olyan önköltségszámítási rendet kell kiaiakítani, amely lehetővé teszi a szállítási, postai és távközlés tevékenységek, teljesítmények (a továbbiakban: teljesítmény) közvetlen önköltségének kiszámítását, továbbá az önköltség alakulásának megfigyelését és elemzését.
(2) A közlekedési alágazatokra (vasúti, közúti, városi, vízi, légi közlekedés) vonatkozóan a Közlekedési Minisztérium a Pénzügyminisztérium egyetértésével alágazati önköltségszámítási irányelveket ad ki. Az irányelvek az e rendeletben fogalt szabályokkal nem állhatnak ellentétben.
(3) A vállalatok az önköltségszámítási rendjükre vonatkozó előírásokat e rendeletben foglaltak alapján, továbbá az alágazati (szakágazati) önköltségszámítási irányelvekben ajánlott módszerek figyelembevételével készített Vállalati Önköltségszámítási Szabályzatba (a továbbiakban: Szabályzat) köteles foglalni, illetve meglevő Szabályzatukat ennek megfelelően kötelesek kiegészíteni vagy módosítani."
"(6) A Szabályzat az (5) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazhatja azoknak az önköltségszámításból nyerhető információknak körét, tartalmát, szolgáltatásuk módját és időpontját, amelyek a költség- és önköltségtervezéshez, fedezeti számításhoz, elemzéshez, a tervszerű költséggazdálkodáshoz és a vállalaton belüli önálló elszámoláshoz szükségesek.
(7) A vállalat Szabályzatát, illetve az abban rögzített eljárásokat, módszereket csak az év első napjával és csak a könyvvitel rendjéről és a mérlegkészítésről szóló pénzügyminiszteri rendeletekben foglaltaknak megfelelően módosíthatja."
3. §
A R. 3. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(3) A közvetlen önköltséget a következő kalkulációs séma szerinti részletezésben kell számítani:
1. Üzemeltetési költségek
a) Anyagköltség
b) Bérköltség
c) Közvetlen bérek járulékai
d) Egyéb üzemeltetési költség
2. Járművek teljesítményarányos értékcsökkenési leírása
3. Járművek, postai és távközlési berendezések fenntartási költségei
a) Vontató járművek fenntartási költségei
b) Vontatott járművek fenntartási költségei
c) Postai és távközlési berendezezések fenntartási költségei
4. Útköltség, illetve postai és távközlési hálózati költség
a) Fenntartási költség
b) Egyéb út (hálózati) költség
5. Biztosítási díjak
6. Közvetlen önköltség (1+2+3+4+5)
(4) Közvetlen költség minden olyan, a tevékenység teljesítése érdekében felmerült, megközelítően arányosan változó költség, amely a kalkulációs egységre utalványozható, illetve amelynek a kalkulációs egységre jutó értéke megfelelő mutatók, jellemzők segítségével megállapítható és elszámolható a melléklet I. részében foglalt tartalommal. Ezek a költségek azonban nem tartalmazhatnak olyan költségelemeket, amelyeket az ágazati számlakeretek kötelezően az általános költségek közé soroltak, a közvetlen önköltségbe elszámolható költségek kivételével.
(5) A kalkulációs séma szerinti költségtényezők a vállalati (szakmai) sajátosságoknak, adottságoknak és információs igényeknek megfelelően részletesebben is tagolhatók. A közvetlen önköltség kalkulációs költségtényezőinek tartalmát, valamint a vállalati belső információs célra számítható további önköltségkategóriákat e rendelet melléklete tartalmazza."
4. §
A R. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"4. § Az önköltségszámítás feladata, hogy adatokat szolgáltasson
a) az önköltség tervezéséhez és megfigyeléséhez,
b) gazdaságossági számításokhoz."
5. §
A R. 10. §-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Tervezési, gazdaságossági és fedezeti számításnál a gazdasági kalkuláció bármely formája alkalmazható. A gazdasági kalkuláció önköltségtartalmát - a rendeletben és annak mellékletében foglaltak figyelembevételével - a vállalat határozza meg."
6. §
A R. 13. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"13. § (1) Utókalkuláció az a gazdasági-műszaki tevékenység, amellyel a vállalat a tevékenység befejezése után a könyvviteli elszámolásokban gyűjtött költségek alapján a teljesítmény önköltségét kiszámítja.
(2) A szállítási, postai és távközlési tevékenységet alaptevékenységként végző vállalatoknak az előírt kalkulációs egységekre az alaptevékenység közvetlen önköltségét évente legalább egyszer, az éves adatok alapján, ki kell számítaniuk.
(3) A főkönyvi könyvelésben, illetve főkönyvi számlákhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartásban a közvetlen költségeket kalkulációs egységenként - a vasúti közlekedésnél szakszolgálatonként, a posta és távközlésnél önelszámoló egységenként -, a közvetlen önköltség részét képező felosztandó költségeket költséghelyenként, továbbá azok felosztásához szükséges vetítési alapokat költséghelyenként - szakszolgálati, illetve önelszámoló egységenként - és azokon belül kalkulációs egységenként folyamatosan gyűjteni kell.
(4) Az utókalkuláció és a könyvelés (főkönyvi könyvelés, analitikus nyilvántartás) adatai között tartalmi és számszerű egyezőségnek kell fennállnia. A vállalat belső előírásokkal köteles gondoskodni arról, hogy a könyvvitelben ténylegesen elszámolt költségek az utókalkuláció adataival egyeztethetők legyenek."
Záró rendelkezések
7. §
(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit 1985. január 1. napjától kell alkalmazni.
(2) A R. 5. §-ának (5)-(6) bekezdése, valamint 8. és 9. §-a hatályát veszti, a R. mellékletének I-III. része helyébe pedig e rendelet mellékletének I-II. része lép.
(3) A R. 2. § (2) bekezdése szerinti önköltségszámítási irányelvek e rendelet előírásainak megfelelő módosítását, illetve kiegészítését az ágazati minisztériumok (országos hatáskörű szervek) a rendelet megjelenését követő 90 napon belül teszik közzé.
(4) A R. 2. § (3) bekezdése szerinti Szabályzat módosítását, illetve kiegészítését a vállalat - aa e rendeletben és az ágazati irányelvekben foglaltak alapján - legkésőbb 1985. június 30-ig köteles elvégezni.
Dr. Hetényi István s. k.,
pénzügyminiszter
Melléklet a 8/1985. (II. 16.) PM-ÁH rendelethez
I. A közvetlen önköltség kalkulációs költségtényezőinek tartalma
1. Üzemeltetési költségek
E költségtényezőben szerepelnek a közvetlenül elszámolható költségek.
a) Anyagköltség
Üzemanyag- és energiafelhasználás vagy
Távközlési berendezések elektromosenergia-költsége (Posta).
A járművek és a postai, valamint távközlési berendezések üzemeltetése során felhasználásra kerülő üzem- és fűtőanyag (benzin, gázolaj, elektromos energia stb.) elszámolóáron számított értékét kell ilyen címen számításba venni.
A felhasználás összegét a visszatérülő hulladékkal (pl. fáradt olaj) csökkentett mértékben kell figyelembe venni (nettó elszámolási mód).
A posta és távközlés ebben a kalkulációs tételben a távközlési berendezések villamosenergiaköltségeit mutatja ki.
Egyéb anyagfelhasználás
Itt kell kimutatni az üzem- és fűtőanyagon kívüli minden olyan anyagfelhasználást, amely a járművek üzemeltetésével kapcsolatos, és nem karbantartásukat vagy javításukat szolgálja. (Ilyen lehet pl. a kenőanyag, fagyálló folyadék felhasználása stb.). Fenntartással kapcsolatos anyagfelhasználást itt figyelembe venni nem lehet. A posta és távközlés ebben a kalkulációs tételben összeget nem mutathat ki.
Anyagárkülönbözet
A költségtényező az üzemeltetési költségek között kimutatott anyagok felhasználására jutó anyagárkülönbözetet tartalmazza (ha azt a vállalat nem a központi irányítás költségei között számolja el).
A posta és távközlés ezt a költségtényezőt nem alkalmazhatja.
b) Közvetlen bérköltség
Forgalmi utazó vagy üzemeltető személyzet bére A költségtényező az utazó forgalmi személyzet (pl. járművezetők, kísérők, kalauzok és egyéb utazó személyzet) és a postai, távközlési forgalmat lebonyolító személyzet teljes bérét tartalmazza. Itt kell figyelembe venni a forgalomban töltött időre járó bérösszegen kívül a készenlétre, a tartalékszolgálatra kifizetett béreket, valamint ezeknek a dolgozóknak a bérkiegészítő fizetéseit és bérpótlékait is.
c) Közvetlen bérek járulékai
A forgalmi utazó vagy üzemeltető személyzet bérköltségét terhelő társadalombiztosítási járulék összegét kell itt elszámolni. Minden egyéb társadalombiztosítási járulékot abban a költségtényezőben kell figyelembe venni, ahol a megfelelő béreket elszámolják.
d) Egyéb üzemeltetési költség
E költségtényezőben - a kiemelt költségtényezők körébe nem sorolható - a költségviselőkre közvetlenül elszámolható, illetőleg a szállítási, postai, távközlési tevékenységet közvetlenül lebonyolító (üzemi, szolgálati, "végrehajtószolgálati") szerveknél felmerülő üzemeltetési költségeket kell szerepeltetni.
Ilyen pl. forgalmi utazó vagy üzemeltető személyzet napidíja, szállásköltsége és közlekedési költsége, munka- és egyenruhaköltsége, egyenruha juttatása után fizetett társadalombiztosítási járuléka, külföldi pótléka, az üzemeltetési költségek között elszámolható forgalmi nyomtatványok (menetlevelek, fuvarlevelek stb.) költségei, közúti megállóhelytáblák költségei, vízfeltöltés, szénfelrakás, üzemanyag-feltöltés költsége (amennyiben utóbbiakat a vállalat nem az anyagigazgatási költségek között számolja el), kocsirendezők, kocsivizsgálók bére és társadalombiztosítási járuléka, gépkocsik vizsgáztatási díja, TIR-esítés díja, rakodási díjak hajózók és utasok reptéri szállítási költsége, bodendíj, kizárólag a járattal kapcsolatos telex-, telefonköltség stb. Ebben a költségtényezőben kell szerepeltetni a folyamatos üzemmenet részét képező működési költségeket, azaz a gépjárművek, postai és távközlési berendezések naponkénti gondozása, ápolása keretében végzett tevékenységek (vizsgálatok, kenések, tisztítások stb.) költségeit is abban az esetben, ha azok az üzemeltetési költségektől egyáltalán nem, vagy csak aránytalanul nagy ügyviteli, adatszolgáltatási stb. munkával lennének elhatárolhatók. (Pl. általában akkor, ha az üzemeltetési szervezet végzi ezeket a feladatokat.) Egyébként karbantartási költségnek minősülnek.
Az itt figyelembe vehető költségek körét a vállalatok - az al-, illetve szakágazati irányelvek figyelembevételével - Szabályzatukban kötelesek meghatározni.
2. Járművek teljesítményarányos értékcsökkenési leírása
Az amortizációs normákról és az amortizáció elszámolásáról szóló 3/1983. (XII. 20.) OT-PM együttes rendelet 6. § 1/b. pontja alapján kell ebben a költségtényezőben a teljesítményarányosan leírt járművek értékcsökkenési leírását beállítani.
3. Járművek, postai és távközlési berendezések fenntartási költségei
a) Vontató járművek fenntartási költségei
b) Vontatott járművek fenntartási költségei
c) Postai és távközlési berendezések fenntartási költségei
Fenti tagolásban itt kell számításba venni minden, a járművek vagy postai és távközlési berendezések fenntartásával (karbantartás, kis- és nagyjavítás, felújítás, fővizsgák, szemlék stb.) kapcsolatos költségeket.
Itt kell kimutatni tehát mind a saját vállalkozásban, mind az idegen kivitelező által végzett -jármű vagy postai és távközlési berendezésen végzett - fenntartás (állóeszköz-fenntartás) költségeit. A saját vállalkozásban végzett fenntartásnál csak a közvetlen költségeket (anyagköltség - beleértve a vonatkozó anyagelszámolóár-különböze-tet is -, bérköltség stb.) lehet figyelembe venni. A járművek fenntartási költségein belül célszerű külön tételként kimutatni a gumiköltségeket (beleértve az új és használt gumik felhasználását, a - saját és idegen - gumijavítás költségeit, a használt gumik selejtezését és a kapcsolódó szállítási költségeket stb.). Ugyancsak itt kell elszámolni a járművek, postai és távközlési berendezések naponkénti gondozása, ápolása keretében végzett tevékenységek (vizsgálatok, kenések, tisztítások stb.) költségeit is abban az esetben, ha azok az üzemeltetési költségektől (aránytalanul nagy munkaráfordítás nélkül) leválaszthatók. (Pl. ha ezeket a tevékenységeket is a karbantartó részlegek végzik.)
4. Útköltség, illetve postai és távközlési hálózati költségek
A kötött pályás (vasúti, villamosvasúti, trolibusz stb.) közlekedési vállalatoknak a kötött pályák fenntartásával (üzemben tartásával) kapcsolatos költségeket kell ebben a költségtényezőben a következő részletezés szerint szerepeltetni (az itt elszámolható költségek körét a szakmai sajátosságoknak megfelelően a vállalatnak Szabályzatban kell tételesen meghatározni; a Postánál a távközlési hálózatokra vonatkozóan kell a költségrészletezést biztosítani).
A vállalatok kötelesek a vonatkozó állóeszközöket - nyomvonalas létesítményeket - tételes jegyzékbe foglalni.
a) Fenntartási költségek
Az ebbe a körbe tartozó állóeszközök fenntartási költségei szerepelnek a költségtényezőben.
Itt kell kimutatni mind az idegen, mind a vállalat által az útköltségbe tartozó állóeszközökön végzett fenntartás költségeit. A saját rezsiben elvégzett karbantartás, javítás (kis-, közép- és nagyjavítás, felújítás) költségeit közvetlen önköltségen számított összegben kell kimutatni.
b) Egyéb út (hálózati) költségek
Itt kell kimutatni az e körbe tartozó állóeszközöknek (pályák, biztosító berendezések stb.) az állóeszköz-fenntartási költségeken túlmenő egyéb költségeit. Így pl. e létesítmények működésének ellenőrzésével kapcsolatos (fenntartási költségnek nem minősülő) költségeit, a berendezések működtetéséhez szükséges elektromosenergia és egyéb anyagköltségeket, a be- és kizsilipelési költségeket stb.
5. Biztosítási díjak
Itt kell kimutatni a biztosításának, valamint a szállításra átvett rakományok (küldemények) biztosításának díjait.
6. Közvetlen önköltség
A költségkategória a közvetlen költségek összegezésével határozható meg és a teljesítmények mennyiségével közel arányosan változó költségeket tartalmazza.
II. Irányelvek a szűkített és a teljes önköltség kiszámításához
Amennyiben hatósági előírás alapján vagy saját információs célra a szűkített vagy teljes önköltség kiszámítása szükséges, akkor a szűkített és a teljes önköltség, a közvetlen önköltségből kiindulva a következő kalkulációs költségtényezők számbavételével állapítható meg:
6. Közvetlen önköltség
7. Forgalmi (szakszolgálati), üzemi általános költség
8. Szűkített önköltség (6+7)
9. Terület irányítási költségek
10. A vállalati általános költségek
11. Teljesítményi önköltség (8+9+10)
12. Elkülönített költségek
13. Teljes önköltség (11+12)
Az általános és az elkülönített költségek felosztási módját - más előírás hiányában - a válla-j lat határozza meg.
Az általános költségek felosztásának módszerei a következők lehetnek:
a) osztó kalkuláció
b) pótlékoló kalkuláció
c) vegyes kalkuláció (a kalkulációs módszerek kombinációja).
Az önköltségszámítási módszerek megválasztásánál a tevékenység jellegét, az alkalmazott technológiát és a vállalat szervezeti felépítését indokolt figyelembe venni.
Az általános és az elkülönített költségek tartalmára a következők az irányadók:
7. Forgalmi (szakszolgálati), üzemi általános költség
A költségtényező a forgalom irányításával kapcsolatban felmerült közvetett költségeket, illetve a közvetlen önköltségben figyelembe nem vehető üzemi általános költségeket tartalmazza. Ilyenek pl. a forgalom irányítását ellátó dolgozók bére, bérkiegészítése, bérpótléka és társadalombiztosítási járuléka, munka- és egyenruhaköltségei és az azok után fizetett társadalombiztosítási járulék, a garázsszolgálat költsége, az üzemeltetési költségként el nem számolható forgalmi nyomtatvány és postaköltség, a forgalom irányítását szolgáló épületek (állomások stb.), berendezések és felszerelések értékcsökkenése, fenntartási és üzemeltetési költségei, az igénybe vett szolgálati járművek költségei, az időarányosan amortizálódó járművek, távközlési hálózatok, pályák értékcsökkenési leírása stb.
Az általános költségek felosztásának módját a vállalat határozza meg. A felosztás módjának kialakításánál olyan felosztási (vetítési) alapokat célszerű választani, amelyek - a lehetőség határán belül - jellemzően fejezik ki a tevékenység (teljesítmény) általános költségigényét. A felosztás módjának meghatározásánál a szakmai sajátosságokat, a vállalatok üzemgazdasági szervezettségét, valamint az ágazati (szakágazati) irányelvek ajánlásait célszerű figyelembe venni, de tekintettel kell lenni a felosztás munkaigényességére, a költségszerkezetben az általános költségek részarányára, valamint arra, hogy a költségfelosztásnál alkalmazott módszerek közgazdaságilag is helyesek és indokoltak legyenek.
8. Szűkített önköltség
A szűkített önköltség a kalkulációs egységre közvetlenül elszámolt költségek és kalkulációs egységre felosztott forgalmi, üzemi általános költségek együttes összege.
9. Területi irányítás általános költségei
E költségtényezőben a Közlekedési-hírközlési számlakeret 66. számlacsoportjában ilyen címen elszámolt költségek mutathatók ki.
10. Vállalati általános költségek
Ebben a költségtényezőben az ágazati számlakeretben ilyen címen előírt és a könyvvitelben ténylegesen elszámolt általános költségeket szabad számításba venni.
11. Teljesítményi önköltség (8+9+10)
Ez a tétel a költségtényezők részletezése 8., 9.,10. soraiban kimutatott költségek összege.
12. Elkülönített költségek
Ebben a költségtényezőben az ágazati számlakeretben ilyen címen előírt költségek mutathatók ki. A vállalat elhatározásától függően a különféle ráfordítások címen elszámolt összegek - csökkentve a különféle bevételek összegével - külön tételben vehetők számításba.
13. Teljes önköltség
A közvetlen és az általános költségek, valamint az elkülönített költségek és különféle ráfordítások együttes összegének teljesítményegységre jutó értéke.