1987. évi 11. törvényerejű rendelet

egyes polgári jogi szabályok módosításáról

1. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) VI. fejezete a 74. § után a következő címmel és rendelkezésekkel egészül ki:

"9. Az alapítvány

74/A. § (1) Magánszemély és jogi személy (a továbbiakban együtt: alapító) - tartós közérdekű célra - alapító okiratban alapítványt hozhat létre. Az alapítvány jogi személy, amely a tartós közérdekű cél megvalósításához szükséges vagyonnal rendelkezik.

(2) Az alapító okirat érvényességéhez az alapítvány célja szerint illetékes állami felügyelő szerv jóváhagyása szükséges. Az állami felügyelő szerv a jóváhagyást megtagadja, ha az alapítvány létrehozása jogszabályba, nyilvánvalóan a társadalom érdekeibe, vagy a szocialista együttélés követelményeibe ütközik.

(3) Az állami felügyelő szerv jóváhagyása után az alapító az alapítványt nem vonhatja vissza.

74/B. § (1) Az alapító okiratban meg kell jelölni az alapítvány

a) nevét;

b) célját;

c) céljára rendelt vagyont és annak felhasználási módját; d) székhelyét.

(2) Az alapító okiratban az alapító rendelkezhet az alapítványhoz való csatlakozás lehetőségéről és egyéb feltételekről is.

74/C. § (1) Az alapító - az alapító okiratban - kijelölheti a kezelő szervet, illetőleg ilyen célra külön szervezetet is létrehozhat. A kezelő szerv (szervezet) az alapítvány képviselője.

(2) Az állami felügyelő szerv köteles kezelő szerv (szervezet) kijelöléséről gondoskodni, ha erről az alapító nem rendelkezett, illetőleg a kezelő szerv (szervezet) a feladat ellátását nem vállalja..

(3) Ha a kezelő szerv (szervezet) tevékenységével az alapítvány célját veszélyezteti, az alapító a kijelölést visszavonhatja és kezelőként más szervet (szervezetet) jelölhet ki. Az alapító halála, megszűnése után ez a jogosultság az állami felügyelő szervet illeti meg.

74/D. § Ha az alapítvány létrehozása végrendeletben történt, arról az állami felügyelő szervet értesíteni kell; ezt az alapítványt közérdekű meghagyásnak kell tekinteni, amennyiben létrehozása nem felel meg a törvényben meghatározott feltételeknek.

74/E. § (1) Az alapítvány megszűnik, ha az alapítványban meghatározott a) cél megvalósult; b) idő eltelt; c) feltétel bekövetkezett.

(2) Az alapítvány akkor is megszűnik, ha azt az állami felügyelő szerv megszünteti.

(3) Az állami felügyelő szerv az alapítványt megszünteti, ha

a) céljának megvalósítása lehetetlenné vált;

b) a megváltozott körülményekre tekintettel jóváhagyását meg kellene tagadni.

(4) Az állami felügyelő szerv az alapítványt megszüntetheti, ha a kezelő szerv (szervezet) tevékenységével az alapítvány célját veszélyezteti és az alapító - az állami felügyelő szerv felhívása ellenére - a kijelölést nem vonja vissza és kezelőként más szervet (szervezetet) nem jelöl ki.

(5) A megszűnt alapítvány vagyonát - az alapító okirat eltérő rendelkezése hiányában - az állami felügyelő szerv hasonló célú alapítvány támogatására köteles fordítani.

74/F. § (1) Állami felügyelő szerv:

a) ha az alapítvány célját tekintve országos jelentőségű, a célja szerint illetékes miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője);

b) ha az alapítvány célját tekintve helyi jelentőségű a cél megvalósulásának helye szerint illetékes városi - községekre is kiterjedően -, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a megyei városi hivatal.

(2) Az állami felügyelő szerv feladata az alapítvány törvényes és alapító okirat szerinti működésének ellenőrzése."

2. § A Ptk. 156. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A megállapodáson vagy bírósági határozaton alapuló földhasználati jogánál fogva az épület tulajdonosa jogosult a föld (földrészlet) használatára és hasznai szedésére, valamint köteles viselni az ennek fenntartásával járó terheket.

(2) Az épület tulajdonjogának örökléssel vagy átruházással történő megszerzése esetén az épület új tulajdonosát a földhasználati jog változatlan feltételekkel illeti meg."

3. § (1) A Ptk. 301. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Gazdálkodó szervezetek, gazdasági tevékenység folytatására jogosult más jogi személyek és ilyen tevékenységre jogosult magánszemélyek egymás közötti viszonyában a fizetési késedelem jogkövetkezményeiről jogszabály eltérően rendelkezhet."

(2) A Ptk. 685. §-ának a) pontja a 61. § (3) bekezdése szövegrész után kiegészül az "a 200. § (2) bekezdése," szövegrésszel, egyidejűleg az említett § a) pontjában az "a 301. § (3) bekezdése," szövegrész helyébe az "a 301. § (4) bekezdése," szövegrész lép.

4. § (1) A Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Ptké. I.) 66. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

([A Ptk. 468. §-ának (2) bekezdéséhez]

"66. § A kártérítésnek a Ptk. 468. §-a (2) bekezdésének első mondatában említett mértéke a napi szobaár összegének az ötvenszerese, kivéve, ha a kár ennél kevesebb."

(2) A Ptké. I. 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Ptk. 642. §-ának (1) bekezdéséhez]

"72. § A közérdekű meghagyásról az annak célja szerint illetékes állami felügyelő szervet értesíteni kell."

5. § A Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló 1977. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról rendelkező 1978. évi 2. törvényerejű rendelet 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

(A 618. §-hoz)

"8. § E rendelkezés alkalmazásában titkos örökbefogadás a Csjt. 48. §-a (3) bekezdésében és (4) bekezdésének a) pontjában meghatározott eset."

6. §[1]

7. § (1) Ez a törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a Ptk. XIII. fejezetének "A tartós földhasználat" címe, 150-154. §-ai, 379. §-ának (2) bekezdése és 597. §-a, valamint a polgári perrendtartás egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 1957. évi VIII. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról rendelkező 1958. évi 5. törvényerejű rendelet 19. §-ának (2) bekezdése és 21. §-ából az "a házastársi vagyonközösség megszüntetésére, az elmegyógyintézetbe való felvételre" szövegrész, továbbá a tartós földhasználatról szóló 1976. évi 33. törvényerejű rendelet módosításáról rendelkező 1983. évi 21. törvényerejű rendelet még hatályban levő rendelkezései hatályukat vesztik.

(2) Az 1987. szeptember hó 1. napja előtti alapítványrendelést közérdekű célra való kötelezettségvállalásnak kell tekinteni. Ha ez az alapítványrendelés végrendeletben történt, azt közérdekű meghagyásnak kell tekinteni és arról a meghagyás célja szerint illetékes állami felügyelő szervet értesíteni kell.

(3) A kötelezett a közérdekű célra való kötelezettségvállalást az alapítvány létrehozására vonatkozó szabályok szerint alapítvánnyá alakíthatja át.

Németh Károly s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára