33/1987. (IX. 1.) MT rendelet
az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény végrehajtására kiadott 73/1981. (XII. 29.) MT rendelet módosításáról
1. §
A 73/1981. (XII. 29.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a (1) bekezdésének b) és d) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Az erdő elsődleges rendeltetése szerint lehet)
"b) védelmi rendeltetésű: a természetvédelmi hatóság, illetőleg a fővárosi, megyei tanács által védetté nyilvánított erdő (a továbbiakban: természetvédelmi erdő), a környezetvédelmet, a táj-és talajvédelmet, vízgazdálkodási, valamint egyéb védelmi célt (út-, vasút, töltés, bánya, épület, stb.) szolgáló erdő;"
"d) egyéb rendeltetésű: az oktatási célú, és a tudományos kísérletekre kijelölt erdő, továbbá az energiatermelés célját szolgáló erdei fákból létesített ültetvény, amely a vágásérettséget 16 éven belül éri el."
2. §
(1) A R. 10. §-ának (1) bekezdése második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"A megváltási ár az erdő - bevitelkori - átlagos kataszteri tiszta jövedelme (aranykorona) ötszázszoros szorzatának megfelelő forintösszeg."
(2) A R. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha magánszemély erdejét az államnak tulajdonul az erdőterület rendezés során ajánlja fel, a felajánlást el kell fogadni. Ha a felajánlás térítés ellenében történik, a térítés összegében a felek állapodnak meg. A térítés összege nem haladhatja meg a kisajátítás során fizetendő kártalanítás mértékét."
3. §
A R. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"R. 11. § Az erdők tulajdoni, kezelési és használati viszonyainak rendezését - a termőföldre vonatkozó szabályok értelemszerű alkalmazásával - önkéntes földcserével, illetőleg a földrendezés keretében is végre lehet hajtani."
4. §
(1) A R. 12. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) Erdőnek más szerv tulajdonába (kezelésébe, használatába, haszonbérbe) való átadásához az erdőfelügyelőség hozzájárulása szükséges.
(2) A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (továbbiakban: MÉM) hozzájárulása szükséges erdőnek a Honvédelmi Minisztérium (továbbiakban: HM) kezelésébe adásához, vagy kezeléséből más szervnek való átadásához."
(2) A R. 12. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Gazdálkodó szervezet magánszemély részére csak az energiatermelés céljára szolgáló erdőt adhat haszonbérbe.
(6) Az állam és a szövetkezet tulajdonában levő erdő, továbbá szövetkezet közös használatában levő erdő magánszemély tulajdonába nem adható."
5. §
A R. 12. §-a után a következő 12/A. §-sal egészül ki:
"12 A. § (1) Magánszemély erdő tulajdonjogát csak olyan mértékben szerezheti meg, hogy a tulajdonában legfeljebb 6000 négyzetméter erdő legyen. E rendelkezés alkalmazása szempontjából a házastársak és kiskorú gyermekeik (a továbbiakban együtt: családtagok) tulajdonát együttesen kell figyelembe venni.
(2) A tulajdonszerzést korlátozó rendelkezésekbe ütköző szerződés semmis.
(3) Ha a többlettulajdon öröklés, elbirtoklás, házasságkötés vagy örökbefogadás folytán keletkezett, a tulajdonos azt olyan mértékig köteles - a többlettulajdon keletkezésétől számított két éven belül - elidegeníteni, hogy a család tagjainak tulajdonában maradó erdő mértéke ne haladja meg a 6000 négyzetmétert. Az elidegenítési kötelezettség alól az erdőfelügyelőség felmentést adhat.
(4) Ha a tulajdonos elidegenítési kötelezettségét nem teljesíti, akkor az erdőfelügyelőség a többlettulajdon értékesítését rendeli el. Az ezzel kapcsolatos eljárásra a termőföld értékesítésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(5) A magánszemély erdő és termőföld tulajdonát össze kell számítani, ennek során a földről szóló 1987. évi I. törvény végrehajtására kiadott 26/1987. (VII. 30.) MT rendeletnek a magánszemélyek termőföldtulajdonával kapcsolatos szabályait megfelelően alkalmazni kell."
6. §
A R. 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Ha valamely község vagy város belterületi határvonalának megállapítása vagy módosítása folytán az EVT alkalmazása szempontjából erdőnek vagy fásításnak minősülő terület belterületbe esnék, a módosításhoz az erdőfelügyelőség hozzájárulása szükséges."
7. §
A R. 14. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) Erdő művelési ág más művelési ágra történő megváltoztatásához, valamint erdő természetbeni megosztásához az erdőfelügyelőség engedélye szükséges.
(2) Az engedély kiadásához természetvédelmi erdő esetén az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges."
8. §
A R. 15. §-ának (2) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) Ha az érdekelt megfelelő nagyságú csereterület erdősítéséről nem gondoskodik, akkor a művelési ág megváltoztatásával érintett területtel azonos kiterjedésű területnek és fajtaösszetételű faállománynak - az erdőfelügyelőség által megállapított - felújítási költségét kell megtérítenie.
(4) Nem lehet az erdő tulajdonosát (kezelőjét, használóját) csereerdősítésre, illetve az erdőfelújítás költségének megtérítésére kötelezni, ha a síkvidéki erdőt a 21/1965. (X. 24.) Korm. rendelet alapján szántóföldi művelésre kijelölték."
9. §
A R. 17. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) Erdőt beruházás céljára termelésből kivonni csak kivételesen (pl. helyhez kötött beruházás céljára) és csak akkor szabad, ha a beruházás megvalósítására alkalmas - egyéb erdő-és mezőgazdasági termeléssel nem hasznosítható - föld nincs.
(2) Az erdőterület igénybevételével járó beruházás esetén az erdő termelésből való kivonását az erdőfelügyelőség engedélyezi. A MÉM engedélyezi a természetvédelmi erdő és a HM kezelésében levő erdőtermelésből való kivonását.
(3) Az erdő termelésből való kivonásának engedélye tartalmazza az erdő művelési ág megváltoztatásának engedélyezését is, amelyben a 15. §-ban foglalt kötelezettséget előírni nem lehet.
(4) Természetvédelmi erdő esetén az engedély kiadáshoz az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges."
10. §
A R. 21. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A térítés összegét az erdőfelügyelőség állapítja meg."
11. §
A R. 31. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Nem kell üzemtervet készíteni az energiatermelés célját szolgáló ültetvényekre."
12. §
A R. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"37. § Az árvízvédelmi töltések védelmére szolgáló véderdők telepítésére, a hullámtéri erdőgazdálkodásra vonatkozó előírásokat - az árvízvédelmi biztonság és a jégverés követelményeire figyelemmel - a vízügyi hatóság az erdőfelügyelőséggel egyetértésben állapítja meg."
13. §
A R. 40. §-a után a következő címmel és 40/A. §-sal egészül ki:
"Az erdők egészségi állapotának védelme
40/A. § (1) Az erdőgazdálkodás keretében az erdő tulajdonosa (kezelője, használója) köteles az erdő egészségi állapotát figyelemmel kísérni, a veszélyeztető tényezők észlelését az illetékes erdőfelügyelőségnek haladéktalanul jelenteni, továbbá a védekezés érdekében szükséges intézkedéseket megtenni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtását az erdőfelügyelőség jogosult ellenőrizni, és az erdő tulajdonosát (kezelőjét, használóját) a védekezés érdekében szükséges intézkedések megtételére kötelezhetni."
14. §
A R. 42. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és egyidejűleg a § új (7) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Ha az erdőben - külön jogszabály alapján - villamosenergia vagy gázenergia továbbításához szükséges, valamint a posta és a távközlés, a vízgazdálkodás, továbbá a bányászat célját szolgáló vezetéket, berendezést, illetőleg más létesítményt helyeznek el, az elhelyezéssel, üzemeltetéssel, karbantartással kapcsolatban felmerült károkat a polgári jog általános szabályai szerint, a bányászati tevékenység miatt keletkezett károkat a bányakárokra vonatkozó rendelkezések szerint kell megtéríteni.
(7) Az erdő tulajdonosát (kezelőjét, használóját) - a vezeték, berendezés és más létesítmény elhelyezése folytán - az erdő, fásítás rendeltetésszerű használatának korlátozása miatt okozott termelési többletköltségnek, továbbá a művelési mód megváltozása miatt keletkező értékcsökkenésnek megfelelő kártalanítás illeti meg. A termelési többletköltség címén járó kártalanítás a termelési többletköltség 16 évre számított összege. A kártalanításra köteles a jogosulttal megállapodhat abban is, hogy a termelési többletköltséget évente állapítják meg, és a kártalanítást évente fizetik ki."
15. §
Ez a rendelet 1987. szeptember 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a R. 2. §-a, 10. §-ának (4) bekezdése, 38. §-ának (2) bekezdése, 43. §-ának (5) bekezdése, 50. §-a és az azt megelőző cím hatályát veszti, továbbá a R. 18. §-ának (2) bekezdésében a "17. § (2) és (3) bekezdésében" szövegrész helyébe "a 17. § (2) és (4) bekezdésében" szövegrész lép.
Grósz Károly s. k.,
a Minisztertanács elnöke