1999. évi LXXXV. törvény

a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról[1][2]

I. Fejezet

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

1. § A törvény célja, hogy meghatározza a bűnügyi nyilvántartások körét és az azokban nyilvántartott adatokat, megállapítsa az egyes nyilvántartások részére történő adatközlés, valamint az adatigénylés és adatszolgáltatás szabályait, továbbá rögzítse az adatkezelés feltételeit.

2. § E törvény alkalmazásában bűnügyi nyilvántartás

a) a bűntettesek,

b) a kényszerintézkedés alatt állók,

c) a büntetőeljárás alatt állók,

d) az ujj- és tenyérnyomatok, a fényképek (a továbbiakban: daktiloszkópiai és fénykép nyilvántartás), valamint

e) a DNS-profilok

nyilvántartása.

3. § A bűnügyi nyilvántartás az e törvényben meghatározott adatokat tartalmazó, közhitelű hatósági nyilvántartás, amelynek feladata az e törvényben meghatározott adatok gyűjtése, kezelése, azokról okirat kiadása, törvényben meghatározott jogosultaknak adatok szolgáltatása.

4. § A bűnügyi nyilvántartásra és a törvényben szabályozott hatósági eljárásra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

5. §[3] (1) A bűntettesek, a kényszerintézkedés alatt állók, a büntetőeljárás alatt állók, a DNS-profilok nyilvántartását, illetve a daktiloszkópiai- és fényképnyilvántartást a bűnügyi nyilvántartó szerv kezeli és ellátja az adatfeldolgozási feladatokat.

(2) A bűnügyi nyilvántartó központi hatóságként végzi a bűnügyi nyilvántartásban szereplő adatoknak az Európai Unió más tagállamával való cseréjével összefüggő adatfogadási és adatátadási, illetőleg egyéb nemzetközi kötelezettségen alapuló adatkezelési feladatokat.

6. § A 2. §-ban meghatározott nyilvántartás törvényességi felügyeletét a Legfőbb Ügyészség látja el.

7. § A bűnügyi nyilvántartás tartalmazza annak a személynek (a továbbiakban: nyilvántartott) az adatait,

a) akivel szemben a bíróság jogerősen a Büntető Törvénykönyvben (a továbbiakban: Btk.) meghatározott büntetést szabott ki vagy intézkedést alkalmazott;

b) akire vonatkozóan az ügyész a vádemelést elhalasztotta vagy megrovást alkalmazott;

c)[4] akivel szemben a külföldi bíróság bűnösséget megállapító határozatot hozott, és erről az igazságügyért felelős miniszter a bűnügyi nyilvántartást értesítette, vagy a külföldi bíróság által kiszabott büntetés végrehajtását a magyar hatóság átvette;

d) aki kegyelemben részesült;

e)[5] akivel szemben előzetes letartóztatást, lakhelyelhagyási tilalmat, házi őrizetet, távoltartást vagy ideiglenes kényszergyógykezelést (a továbbiakban együtt: kényszerintézkedés) rendeltek el;

f) akit gyanúsítottként, illetve vádlottként büntetőeljárás alá vontak;

g) akinek ujj- és tenyérnyomatát, illetve fényképét e törvény hatálybalépését megelőzően nyilvántartásba vették, továbbá akinek ujj- és tenyérnyomatát, valamint fényképét e törvény alapján nyilvántartásba veszik;

h) akinek DNS-profilját e törvény alapján nyilvántartásba veszik.

8. § (1) Az adatokat a (2) bekezdésben meghatározott, önálló nyilvántartásokban kell kezelni.

(2) Az adatokat

a) a 7. § a)-d) pontjában meghatározott nyilvántartottra vonatkozóan a bűntettesek nyilvántartásában,

b) a 7. § e) pontjában meghatározott nyilvántartottra vonatkozóan a kényszerintézkedés alatt állók nyilvántartásában,

c) a 7. § f) pontjában meghatározott nyilvántartottra vonatkozóan a büntetőeljárás alatt állók nyilvántartásában,

d) a 7. § g) pontjában meghatározott nyilvántartottra vonatkozóan a daktiloszkópiai és fénykép nyilvántartásban,

e) a 7. § h) pontjában meghatározott nyilvántartottra vonatkozóan a DNS-profilok nyilvántartásában

kell kezelni.

II. Fejezet

A BŰNTETTESEK NYILVÁNTARTÁSA

9. § A bűntettesek nyilvántartásának célja a büntetett, illetve a büntetlen előélet tényének megállapítása bűnüldözési, igazságszolgáltatási és nemzetbiztonsági érdekből, valamint az érintett jogai gyakorlásának biztosítása, illetőleg mások jogainak és biztonságának védelme érdekében.

10. § (1) A bűntettesek nyilvántartása tartalmazza

a) a nyilvántartott természetes személyazonosító adatait [családi és utóneve(i), nők esetében leánykori családi és utóneve(i), neme, születési helye és ideje, anyja leánykori családi és utóneve(i)], személyi azonosítóját, előző családi és utónevét, állampolgárságát, lakóhelyét;

b) a jogerős ítélet; a megszüntető végzés; a kegyelem folytán a feljelentést elutasító, illetőleg a nyomozást megszüntető határozat; megrovás esetén a nyomozást megtagadó, illetve megszüntető határozat; a vádemelés elhalasztásáról szóló határozat; illetőleg felmentés esetén a vád szerint[6]

ba) a bűncselekmény(ek) megnevezését,

bb) a bűncselekmény(ek) Btk. szerinti minősítését,

bc) az elkövetői és az elkövetési alakzat megjelölését,

bd) a bűncselekmény(ek) elkövetésének idejét,

be) azt, hogy az elítélt visszaeső, különös visszaeső, többszörös visszaeső-e;

c) a megrovást alkalmazó ügyészség megnevezését, határozatának számát és keltét;

d) a vádemelés elhalasztását és időtartamát, a határozatot hozó ügyészség megnevezését, határozatának számát és keltét;

e)[7] a kegyelem folytán a feljelentés elutasításáról vagy a nyomozás megszüntetéséről határozatot hozó ügyészség megnevezését, határozatának számát és keltét;

f)[8] az első-, másod- és harmadfokon, valamint a perújítás, illetőleg a felülvizsgálat, valamint a törvényesség érdekében emelt jogorvoslat során eljárt bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét, a határozat jogerőre emelkedésének napját;

g) a kiszabott fő- és mellékbüntetés nemét és mértékét, a büntetés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó adatokat, a korábbi felfüggesztett büntetés végrehajtásának elrendelése esetén a felfüggesztett büntetést kiszabó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját;

h) az alkalmazott intézkedés nemét és mértékét, a korábban alkalmazott próbára bocsátás megszüntetése vagy meghosszabbítása esetén a próbára bocsátást elrendelő bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját, a próbára bocsátás meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő lejáratának napját;

i) összbüntetésbe foglalás esetén az alapügyben eljárt bíróságok megnevezését, határozatuk számát, az összbüntetésként megállapított szabadságvesztés nemét és mértékét;

j) a közkegyelmi vagy egyéni kegyelmi rendelkezés alapján a bírósági határozatot érintő változásokat, az egyéni kegyelmi elhatározás számát, keltét, a jogerős határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének keltét;

k) a büntetés végrehajthatóságának elévülés okából történt megszűnését megállapító határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének keltét;

l) a mentesítésre vonatkozó adatokat;

m)[9] a külföldi elítélés érvényének elismerése esetén a bíróság erről szóló értesítését;

n) a nyilvántartásba vételt követően lefolytatott más különleges eljárás során hozott határozat adatait;

o) a nyilvántartott halálának időpontját.

(2) A büntetés-végrehajtási adatok közül a bűntettesek nyilvántartása tartalmazza

a) a szabadságvesztés foganatba vételének (a befogadásnak, illetve a szabadságvesztés megkezdésének) napját;

b) a feltételes szabadságra bocsátás napját, a feltételes szabadság lejáratának napját, a feltételes szabadság megszüntetését, a pártfogó felügyelettel kapcsolatos adatokat;

c) a büntetés félbeszakításáról szóló adatokat;

d) a szabadon bocsátás napját;

e) a javítóintézeti nevelés megkezdésének napját;

f) a javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátás napját, az ideiglenes elbocsátás lejáratának napját, az ideiglenes elbocsátás megszüntetését;

g) a javítóintézeti nevelésből elbocsátás napját;

h) a közérdekű munka, illetőleg a pénzbüntetés szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról szóló határozat adatait;

i) a közügyektől eltiltás, a foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kiutasítás lejáratának napját, továbbá a lejárat napjának a felsorolt büntetések tartamába beszámítható, illetve be nem számítható idő szerinti változását;

j) a kényszergyógykezelés megszüntetésének napját.

11. § (1) A 10. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott adatokat az a bíróság, ügyészség, illetőleg nyomozó hatóság közli, amely előtt az eljárás befejeződött.

(2) A 10. § (1) bekezdésének c)-e) pontjában meghatározott adatokat a határozatot hozó ügyészség, illetőleg nyomozó hatóság közli.

(3)[10] A 10. § (1) bekezdésének f)-i), k)-n) pontjában meghatározott adatokat az a bíróság közli, amely előtt a határozat jogerőre emelkedett.

(4) A 10. § (1) bekezdésének j) pontjában meghatározott, továbbá a 10. § (2) bekezdésének h) pontjában meghatározott adatok közül a pénzbüntetés szabadságvesztés büntetésre történő átváltoztatására vonatkozó adatokat az a bíróság közli, amely az alapügyben első fokon eljárt.

12. § (1) A 10. § (2) bekezdésének a)-g) pontjában, valamint - ha a nyilvántartott halála a büntetés végrehajtásának időtartama alatt következett be - a 10. § (1) bekezdésének o) pontjában meghatározott adatokat a büntetés-végrehajtás külön jogszabályban meghatározott szerve közli. A büntetés-végrehajtás "jogszabályban meghatározott szerve" kifejezés alatt kell érteni a Magyar Honvédség Katonai Fogházat is.

(2) A 10. § (2) bekezdésének h) pontjában meghatározott adatok közül a közérdekű munka szabadságvesztés büntetésre átváltoztatására vonatkozó adatokat a büntetés-végrehajtási bíró közli.

(3)[11] A 10. § (2) bekezdésének i) pontjában meghatározott adatok közül a közügyektől eltiltásra és a foglalkozástól történő eltiltásra vonatkozó adatokat a mellékbüntetés végrehajtását ellenőrző rendőrség, a járművezetéstől eltiltásra vonatkozó adatokat a körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzője közli.

(4) A 10. § (2) bekezdésének i) pontjában meghatározott adatok közül a kiutasításra vonatkozó adatokat önállóan alkalmazott kiutasítás esetén az a bíróság közli, amely előtt a határozat jogerőre emelkedett, szabadságvesztés büntetés mellett alkalmazott kiutasítás esetén a büntetés-végrehajtás külön jogszabályban meghatározott szerve közli.

(5)[12] A 10. § (2) bekezdésének j) pontjában meghatározott adatot az igazságügyi megfigyelő és elmegyógyító intézet közli.

13. § (1) A 10. § (1) bekezdésének o) pontjában meghatározott adatot, valamint a nyilvántartott természetes személyazonosító adatainak, személyi azonosítójának és lakcímének változását a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve közli.

(2)[13] A nyilvántartott állampolgárságának, valamint - névváltoztatás engedélyezése esetén - családi és utónevének változását az ezen ügyekben eljáró szerv közli.

14. § Az adatközlést külön jogszabályban meghatározott formában és módon kell teljesíteni.

15. § (1) Az adatközlést - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a nyilvántartásba vételt megalapozó, illetőleg a nyilvántartott adatot érintő változás bekövetkezésének napjától számított három munkanapon belül kell teljesíteni.

(2) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az adatközlést külön jogszabályban meghatározott rendszerességgel teljesíti.

(3) A bűntettesek nyilvántartásában szereplő és a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó személyek természetes személyazonosító adatai, valamint személyi azonosítójuk a 13. § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatás teljesítéséhez a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szervének átadhatók.

16. § (1) A bűntettesek nyilvántartásába felvett adatokat - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel -

a) a szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítéltek esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés (a továbbiakban: mentesítés) beálltától számított tizenöt évig,

b) a szándékos bűncselekmény miatt közérdekű munkára, illetőleg pénzbüntetésre ítéltek esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

c) a gondatlan bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítéltek esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

d) a gondatlan bűncselekmény miatt közérdekű munkára, pénzbüntetésre ítéltek esetén a mentesítés beálltától számított három évig,

e) fiatalkorúak esetén legfeljebb 30. életévük betöltéséig, feltéve, hogy eddig az időpontig mentesültek,

f) a főbüntetés helyett mellékbüntetésre ítéltek esetén a büntetés végrehajtásának befejezésétől számított öt évig,

g) a megrovásban részesítettek, illetve azok esetén, akiknek terhére az egyes különleges eljárások között meghatározott elkobzásra irányuló eljárás során elkobzást alkalmaztak, a határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig,

h) a próbára bocsátottak esetén a próbaidő, illetőleg meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltétől számított három évig,

i) az eljárási kegyelemben részesítettek esetén a határozat keltétől számított három évig,

j) azok esetén, akikkel szemben az ügyész a vádemelést elhalasztotta, a vádemelés elhalasztása tartamának elteltétől számított három évig,

k) javítóintézeti nevelés esetén az intézkedés végrehajtásának befejezésétől számított három évig,

l)[14] azok esetén, akikkel szemben az eljárás megszüntetése mellett elkobzást, illetőleg vagyonelkobzást rendeltek el, továbbá akikkel szemben a vád alól felmentés mellett kényszergyógykezelést, elkobzást, illetőleg vagyonelkobzást rendeltek el, a megszüntető végzés; illetve a felmentő ítélet jogerőre emelkedésétől számított három évig

kell kezelni.

(2) Annak a személynek az adatai, aki többszörösen van nyilvántartva, akkor törölhetők, ha minden adatra vonatkozóan eltelt az (1) bekezdés szerinti nyilvántartási idő.

17. §[15] (1) A 10. §-ban meghatározott adatok szolgáltatásának igénylésére

a) a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóságok,

b)[16] az igazságügyért felelős miniszter a kegyelem iránti előterjesztéshez, továbbá a jogsegélykérelem elintézéséhez és a bűnügyi jogsegélyről szóló jogszabályokban meghatározott, illetőleg nemzetközi egyezményből eredő feladatai teljesítéséhez,

c) a nemzetbiztonsági szolgálatok a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben meghatározott feladataik ellátásához,

d) a hadköteles katonai nyilvántartásának céljára a hadkiegészítő parancsnokság,

e)[17] a külföldi nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság, nemzetközi igazságügyi és bűnüldöző szerv a bűnügyi jogsegélyről, valamint a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló jogszabályokban, illetve nemzetközi szerződésben, egyéb nemzetközi kötelezettség vállalásban foglaltak szerint,

f) a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, illetőleg a Magyar Köztársaságnak nemzetközi szerződésben adattovábbításra feljogosított más szerve az e) pontban felsoroltak részére történő adatszolgáltatáshoz,

g) az idegenrendészeti ügyekben eljáró szervek a külföldiek ellenőrzésével kapcsolatos feladataik ellátásához, valamint a feladatkörükbe tartozó ügyek elbírálásához

jogosultak.

(2)[18] Az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül a bűntettesek nyilvántartásából - jogszabályban meghatározottak szerint - adatok szolgáltatásának igénylésére jogosult az is, akit a hatáskörébe tartozó feladat ellátása érdekében jogszabály feljogosít a bűnügyi nyilvántartás adatainak megismerésére.

18. § A 10. § (1) bekezdésében meghatározott adatok szolgáltatásának igénylésére

a) a rendőrség

aa) a fegyveres biztonsági őrség felügyeletének ellátásával kapcsolatos feladatai ellátásához,

ab) a nukleáris létesítményben, továbbá a létesítmény hatósági ellenőrzésével, a létesítmény tervezésével, építésével, üzemeltetésével, átalakításával, a nukleáris berendezések karbantartásával, a nukleáris anyag felhasználásával, tárolásával, szállításával és a szállítmányok kísérésével összefüggő munkakörökben történő foglalkoztatáshoz szükséges büntetlenség megállapításához,

ac) a személy- és vagyonvédelmi, illetőleg a magánnyomozói tevékenység végzéséhez szükséges engedély kiadásához;

b)[19] a köztársasági elnök által adományozható kitüntetés előkészítésért felelős szerv és az előterjesztő, a jelölt kitüntetését kizáró ok megállapítása céljából;

c)[20] az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke a bírói, a kinevezésre jogosult bírósági elnök a bírósági titkári, fogalmazói, megyei bírósági végrehajtói és végrehajtó-helyettesei kinevezéshez szükséges büntetlenség megállapításához,

d)[21] a Legfőbb Ügyészség, a Katonai Főügyészség, a fellebbviteli főügyészség, a főügyészség, az ügyészi, az ügyészségi titkári, fogalmazói, illetőleg nyomozói kinevezéshez.

e)[22] a vámhatóság a megbízható vámadós feltételeként előírt büntetlen előélet vizsgálata céljából.

19. § A 10. § (1) bekezdésében meghatározott adatokból, törvényben meghatározottak szerint adatszolgáltatás igénylésére jogosult

a) a rendőrség a kézilőfegyverekkel, a lőszerekkel, a gáz- és riasztófegyverekkel, a légfegyverekkel, a lőterekkel, valamint a lőfegyver- és a lőszertárolóhelyekkel, továbbá a vaktölténnyel üzemeltethető és a hatástalanított lőfegyverekkel kapcsolatos engedélyek kiadásához;

b)[23] a rendőrség a közúti közlekedésrendészeti feladatai ellátása során a járművezetésre jogosító okmány helyszínen történő elvétele feltételeinek megállapításához;

c) a bírósági ülnök megválasztásához a települési önkormányzat képviselő-testülete, a megyei (fővárosi), megyei jogú városi közgyűlés, katonai bírósági ülnök esetén az állományilletékes parancsnok;

d)[24] az igazságügyért felelős miniszter a közjegyzői, önálló bírósági végrehajtói és igazságügyi szakértői kinevezéshez, a közjegyzőjelölt, közjegyző-helyettes és önálló bírósági végrehajtó-helyettes alkalmazásához, továbbá a végrehajtói irodai tagság létesítéséhez,

e)[25] a rendvédelmi szervek és a Magyar Honvédség állományilletékes parancsnokai a hivatásos (szerződéses) állományba történő kinevezéshez;

f)[26] az állampolgársági, útlevél, bevándorlási, illetve menekültügyekben eljáró szervek, valamint az útlevél hatóságok a feladatkörükbe tartozó ügyek elbírálásához;

g)[27]

h) a Magyar Ügyvédi Kamara és a területi kamara az ügyvédi kamarába való felvétel iránti kérelem elbírálásához;

i) a fegyver nélküli katonai, illetőleg a polgári szolgálat teljesítését engedélyező hatóság a kérelem elbírálásához;

j) a helyettes szülői és a nevelőszülői hálózat működését engedélyező, illetve ellenőrző szerv;

k)[28] a tevékenység végzését engedélyező hatóság, amennyiben a tevékenység végzésének, illetőleg engedélyezésének jogszabályban meghatározott feltétele a büntetlen előélet; továbbá a foglalkoztatás feltételeként jogszabályban meghatározott büntetlenség ellenőrzésére törvény alapján jogosult hatóság, illetve szerv.

19/A. §[29] A közlekedési igazgatási ügyekben eljáró hatóság a 10. § (1)-(2) bekezdésben foglalt adatokat a járművezetésre jogosító okmány visszavonásához, a vezetésre való jogosultság szüneteltetésének elrendeléséhez, valamint a "kezdő vezetői engedély" minősítés meghosszabbítása feltételeinek megállapításához igényelheti.

III. Fejezet

A KÉNYSZERINTÉZKEDÉS ALATT ÁLLÓK NYILVÁNTARTÁSA

20. § A kényszerintézkedés alatt állók nyilvántartásának célja az érintettek és mások jogainak és biztonságának védelme, a büntetőeljárások gyors és hatékony lefolytatásának elősegítése.

21. § A kényszerintézkedés alatt állók nyilvántartása tartalmazza

a) az elrendelő határozat szerint

aa) a 10. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott adatokat,

ab) a bűncselekmény(ek) megnevezését, a Btk. szerinti minősítését,

ac) a kényszerintézkedés időtartamát;

b) a kényszerintézkedés elrendeléséről, meghosszabbításáról, illetőleg fenntartásáról határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét.

22. § (1) A 21. §-ban foglalt adatokat - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kényszerintézkedés elrendeléséről, meghosszabbításáról határozatot hozó bíróság közli.

(2) A kényszerintézkedés megszüntetéséről a határozatot hozó bíróság, ügyészség közli az adatokat.

(3) A bíróság, illetve az ügyészség az adatközlést külön jogszabályban meghatározott formában és módon, a határozat jogerőre emelkedésének napjától számított három munkanapon belül teljesíti.

23. § A kényszerintézkedés alatt állókat a kényszerintézkedés megszüntetéséig kell nyilvántartani.

24. §[30] A kényszerintézkedés alatt állók nyilvántartásából a 17. §-ban és a 18. §-ban felsoroltak, az útlevélhatóságok, az útlevélügyekben eljáró szervek, valamint a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások, gyermekvédelmi szakellátások, illetve a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések alkalmazása során a gyermekjóléti szolgálat, a családsegítő szolgálat, a települési önkormányzat jegyzője, illetve a gyámhivatal jogosult adatigénylésre.

IV. Fejezet

A BÜNTETŐELJÁRÁS ALATT ÁLLÓK NYILVÁNTARTÁSA

25. § A büntetőeljárás alatt állók nyilvántartásának célja a büntetőeljárások, illetőleg más hatósági eljárások gyors és hatékony lefolytatásának elősegítése, az eljárások törvényességének, az állampolgárok és mások jogainak biztosítása és védelme.

26. § A büntetőeljárás alatt állók nyilvántartása tartalmazza

a) a 10. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott adatokat;

b) a bűncselekmény(ek) megnevezését, a Btk. szerinti minősítését;

c)[31] a megalapozott gyanú közlésének időpontját;

d) a vádemelés időpontját;

e) a nyomozás, a büntetőeljárás felfüggesztésének, továbbfolytatásának időpontját;

f) a büntetőügy iktatószámát;

g) az eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság megnevezését.

27. § (1) A 26. §-ban meghatározott adatokat az a nyomozó hatóság, ügyészség közli, amelyik a gyanúsítottal, illetőleg a vádlottal szemben eljárt.

(2) A nyomozás felfüggesztéséről, illetve továbbfolytatásáról, valamint a nyomozás megszüntetéséről a határozatot hozó nyomozó hatóság, ügyészség; a büntetőeljárás felfüggesztéséről, illetve továbbfolytatásáról, valamint megszüntetéséről, továbbá jogerős befejezéséről a határozatot hozó bíróság közli az adatokat.

(3) Az adatszolgáltatást külön jogszabályban meghatározott formában és módon kell teljesíteni.

(4) Az adatközlést a nyomozó hatóság és az ügyészség az alapos gyanú közlésének, illetőleg a nyomozás felfüggesztéséről, megszüntetéséről hozott határozata; a bíróság a büntetőeljárás felfüggesztéséről, megszüntetéséről, illetve befejezéséről hozott határozata jogerőre emelkedésének - továbbfolytatás elrendelése esetén a határozat meghozatalának - napjától számított három munkanapon belül teljesíti.

28. § A büntetőeljárás alatt állók nyilvántartásába felvett adatokat

a) a büntetőeljárás jogerős befejezéséig,

b) a nyomozás, illetve a büntetőeljárás megszüntetése esetén a határozat jogerőre emelkedéséig

kell nyilvántartani.

29. § A büntetőeljárás alatt állók nyilvántartásából - jogszabályban meghatározott feladataik ellátásához - adatigénylésre jogosultak

a)[32] a 17. §-ban és a 18. §-ban és a 19. § d) pontjában felsoroltak;

b) a rendőrség kézilőfegyverekkel, lőszerekkel, gáz- és riasztófegyverekkel, légfegyverekkel, valamint lőterekkel, továbbá a közúti közlekedés rendőrhatósági igazgatásával kapcsolatban eljáró szervei;

c) a büntetés-végrehajtás szervei;

d)[33] az útlevél hatóságok, valamint az állampolgársági és útlevél ügyekben eljáró szervek;

e)[34] a rendvédelmi szervek és a Magyar Honvédség állományilletékes parancsnokai.

f)[35] a tevékenység végzését engedélyező hatóságok, amennyiben a tevékenység végzését, illetőleg engedélyezését jogszabály nem teszi lehetővé abban az esetben, ha az érintett büntetőeljárás alatt áll; továbbá - amennyiben jogszabály a foglalkoztatást nem teszi lehetővé akkor, ha az érintett büntetőeljárás alatt áll - az ennek ellenőrzésére jogszabály alapján jogosult hatóság, illetve szerv.

V. Fejezet

A DAKTILOSZKÓPIAI ÉS FÉNYKÉP NYILVÁNTARTÁS

30. § A daktiloszkópiai és fénykép nyilvántartás célja a büntetőeljárásokban a gyanúsítottak és más személyek azonosítása, illetve kizárása, a rendkívüli haláleset miatt folyó államigazgatási eljárásokban az ismeretlen személyazonosságú elhunyt azonosítása, valamint más hatósági eljárásokban, illetőleg igazoltatás esetén az érintett személyazonosságának megállapítása.

31. § A daktiloszkópiai és fénykép nyilvántartásban kell nyilvántartani

a)[36] annak az adatait, ujj- és tenyérnyomatát, továbbá arcképét, akit szándékos bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt büntetőeljárás alá vontak, kivéve azt, akivel szemben magánvádas bűncselekmény miatt előterjesztett magánindítvány alapján indult eljárás, függetlenül attól, hogy az ügyész átvette-e a vád képviseletét, és azt, akinek katonai bűncselekménye miatt a katonai ügyész a feljelentést elutasította, és az elbírálást fegyelmi eljárásra utalta,

b) a bűncselekmény helyszínén rögzített ujj- és tenyérnyomot.

32. § A daktiloszkópiai és fénykép nyilvántartás tartalmazza

a) a 10. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott adatokat;

b) a bűncselekmény(ek) megnevezését, a Btk. szerinti minősítését;

c) a bűncselekmény(ek) elkövetésének helyét és idejét;

d) az eljáró nyomozó hatóság megnevezését, a büntetőügy iktatószámát;

e)[37] a nyilvántartott személyhez tartozó azonosító kódot;

f)[38] az arcképet;

g)[39] az ujj- és tenyérnyomatot és a hozzá tartozó azonosító kódot.

33. § (1) A 32. §-ban meghatározott adatokat az a nyomozó hatóság közli, amelyik a gyanúsítottat büntetőeljárás alá vonta.

(2) A bűncselekmény helyszínén rögzített ujj- és tenyérnyomat esetén a 32. § b)-e) pontjában meghatározott adatokat a büntetőeljárást folytató nyomozó hatóság közli.

(3) A nyomozás, illetőleg a büntetőeljárás megszüntetéséről, továbbá a büntetőeljárás jogerős befejezéséről a határozatot hozó nyomozó hatóság, ügyészség, illetőleg bíróság közli az adatokat.

34. § (1) A 33. § (1) bekezdés szerinti nyomozó hatóság intézkedik a szándékos bűncselekmény alapos gyanúja miatt büntetőeljárás alá vont személy ujj- és tenyérnyomatának levételére, továbbá arcfényképének elkészítésére.

(2) A szándékos bűncselekmény alapos gyanúja miatt büntetőeljárás alá vont személy köteles alávetni magát az ujj- és tenyérnyomat vételi eljárásnak, valamint a fényképezésnek.

(3) A szándékos bűncselekmény alapos gyanúja miatt büntetőeljárás alá vont személlyel szemben - ha a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettsége teljesítését megtagadja - testi kényszer alkalmazható.

35. § (1) Az adatközlést, továbbá az ujj- és tenyérnyomat vételt, valamint a fényképezést, és a szándékos bűncselekmény alapos gyanúja miatt büntetőeljárás alá vont személy közreműködésének megtagadása esetén alkalmazott testi kényszer foganatosítását külön jogszabályban meghatározott formában és módon kell teljesíteni.

(2) A nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság a 33. § szerinti adatközléseket az alapos gyanú közlésének napjától, illetve az ujj- és tenyérnyom helyszíni rögzítésétől, illetőleg a határozat jogerőre emelkedésétől számított három napon belül teljesíti.

36. § A 32. §-ban meghatározott adatokat

a) a szándékos bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt eljárás alá vont személy

aa) elítélése esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítéstől számított 20 évig,

ab) kényszergyógykezelésének, próbára bocsátásának, illetőleg javítóintézeti nevelésének elrendelése esetén a bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig,

b) a nyomozás, illetve a büntetőeljárás megszüntetése esetén a határozat jogerőre emelkedéséig,

c) a bűncselekmény helyszínén rögzített ujj- és tenyérnyomok esetén a bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig

kell nyilvántartani.

37. §[40] (1) A daktiloszkópiai és fénykép nyilvántartásból adatigénylésre jogosultak:

a) a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóságok;

b) a nemzetbiztonsági szolgálatok;

c)[41]

d) a külföldi nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság, nemzetközi igazságügyi és bűnüldöző szerv, a bűnügyi jogsegélyről szóló jogszabályokban, illetve nemzetközi szerződésben, egyéb nemzetközi kötelezettségvállalásban foglaltak szerint;

e)[42] a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, illetőleg a Magyar Köztársaságnak nemzetközi szerződésben adattovábbításra feljogosított más szerve, a d) pontban felsoroltak részére történő adatszolgáltatáshoz;

f) a rendőrség az igazoltatott személy, valamint az ismeretlen holttest személyazonosságának megállapításához, ha az igazoltatott, illetőleg az elhalt személye a személyi adatokból vagy azok hiánya miatt nem azonosítható;

g)[43] a rendőrség szervei a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben maghatározott határrendészeti feladatainak ellátásához, továbbá az ezzel kapcsolatos személyazonosság megállapításához;

h) a menekültügyi és idegenrendészeti ügyekben eljáró szervek a személyazonosság megállapításához.

(2)[44] Az előzetes letartóztatást foganatosító és a szabadságvesztés büntetést végrehajtó szerv - különösen a külön jogszabály szerinti, a büntetés-végrehajtási intézetbe, illetve rendőrségi fogdába történő befogadás során - személyazonosítás céljából a daktiloszkópiai és fényképnyilvántartásból a 10. § a) pontjában meghatározott adatokat, valamint az arcképet igényelheti. Az átvett adatokat a személyazonosítást követően haladéktalanul törölni kell.

VI. Fejezet

A DNS-PROFIL NYILVÁNTARTÁS

38. § A DNS-profil nyilvántartás célja kizárólag meghatározott bűncselekmények elkövetésével gyanúsítottak azonosítása, illetőleg kizárása a büntetőeljárás során.

39. § (1)[45] A DNS-profil nyilvántartásban annak az adatait kell nyilvántartani, akit

a) ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett bűntett, vagy

b) a nemzetközi bűnözéssel kapcsolatba hozható,

c) nemi erkölcs elleni erőszakkal megvalósuló,

d) gyermekkorú ellen irányuló,

e) sorozatban vagy szervezett elkövetéssel megvalósuló,

f)[46] két évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetéssel fenyegetett kábítószerrel vagy kábítószernek minősülő anyaggal kapcsolatos,

g) pénz- vagy értékpapír-hamisítással kapcsolatos,

h) fegyveres elkövetéssel megvalósuló, illetve

i)[47] az állam elleni bűncselekményekkel, a terrorcselekménnyel, a nemzetközi gazdasági tilalom megszegésével, a visszaélés atomenergia alkalmazásával, a pénzmosással, valamint a szolgálati bűncselekményekkel kapcsolatban fennálló feljelentési kötelezettség elmulasztása, illetve a terrorcselekményre irányuló előkészület

bűncselekmény alapos gyanúja miatt vontak büntetőeljárás alá, kivéve azt, akivel szemben magánvádas bűncselekmény miatt előterjesztett magánindítvány alapján indult eljárás, függetlenül attól, hogy az ügyész átvette-e a vád képviseletét.

(2) A DNS nyilvántartásban kell nyilvántartani a bűncselekmény helyszínén rögzített anyagmaradványból meghatározott DNS-profilokat is.

40. § A DNS-profil nyilvántartás tartalmazza

a) a 10. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott adatokat;

b) a bűncselekmény(ek) megnevezését, a Btk. szerinti minősítését;

c) a bűncselekmény(ek) elkövetésének helyét és idejét;

d) az eljáró nyomozó hatóság megnevezését, a büntetőügy iktatószámát;

e) a nyilvántartott személyhez tartozó azonosító kódot;

f) a DNS-profilt és a hozzá tartozó azonosító kódot.

41. § A DNS-profil nyilvántartásban külön adatállományban kell kezelni a 40. § a)-e) pontjában és az e)-f) pontjában meghatározott adatokat.

42. § (1) A 40. § a)-d) pontjában meghatározott adatokat az a nyomozó hatóság közli, amelyik a gyanúsítottat büntetőeljárás alá vonta.

(2) A nyomozás, illetőleg a büntetőeljárás megszüntetéséről, továbbá a büntetőeljárás jogerős befejezéséről a határozatot hozó nyomozó hatóság, ügyészség, illetőleg bíróság közli az adatokat.

43. § (1) A nyomozó hatóság intézkedik a 39. § (1) bekezdésében meghatározott bűncselekmény alapos gyanúja miatt büntetőeljárás alá vont személy szájnyálkahártya-törletének vagy hajmintájának (a továbbiakban: DNS-minta) levételére.

(2) A mintavételt a 39. § (1) bekezdésében meghatározott bűncselekmény alapos gyanúja miatt büntetőeljárás alá vont személy fizikai sértetlenségének biztosításával kell végezni, és tájékoztatni kell arról, hogy a mintát DNSelemzés céljára veszik le.

(3) A DNS elemzéshez szükséges szájnyálkahártya-törletnek a levétele és a hajmintának az emberi testtől való elválasztása nem minősül a személy fizikai sérelmének.

(4) A 39. § (1) bekezdésében meghatározott bűncselekmény alapos gyanúja miatt büntetőeljárás alá vont személy köteles alávetni magát a mintavételi eljárásnak és tűrni a DNS-minta levételét.

(5) A 39. § (1) bekezdésében meghatározott bűncselekmény alapos gyanúja miatt büntetőeljárás alá vont személlyel szemben - ha a (4) bekezdésben meghatározott kötelezettsége teljesítését megtagadja - testi kényszer alkalmazható.

44. § (1) Az adatközlést és a mintavételt, valamint a 39. § (1) bekezdésében meghatározott bűncselekmény alapos gyanúja miatt büntetőeljárás alá vont személy közreműködésének megtagadása esetén alkalmazott testi kényszer foganatosítását külön jogszabályban meghatározott formában és módon kell teljesíteni.

(2) A nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság a 42. § szerinti adatközléseket az alapos gyanú közlésének napjától, illetve az anyagmaradvány helyszíni rögzítésétől, illetőleg a határozat jogerőre emelkedésétől számított három napon belül teljesíti.

44/A. §[48] (1) Törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján a bűncselekmény helyszínén rögzített anyagmaradványból meghatározott DNS-profilt a DNS-profil nyilvántartásban való rögzítését követően haladéktalanul, automatizált módon össze kell hasonlítani a nemzetközi szerződésben részes államoknak a nemzetközi szerződés hatálya alá tartozó nyilvántartásaiban található DNS-pro-filokkal.

(2) Amennyiben az összehasonlítás a nemzetközi szerződés által meghatározott módon egyezést eredményez, az egyezés tényéről és az összehasonlítás során külföldről átvett adatokról a DNS-profil nyilvántartás kezelője haladéktalanul értesíti azt a nyomozó hatóságot, ügyészséget vagy bíróságot, amelynek eljárásában az anyagmaradvány helyszíni rögzítésére sor került.

45. § A 40. §-ban meghatározott adatokat

a) a 39. § (1) bekezdésében meghatározott bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt eljárás alá vont személy

aa) elítélése esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítéstől számított 20 évig,

ab) kényszergyógykezelésének, próbára bocsátásának, illetőleg javítóintézeti nevelésének elrendelése esetén a bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig,

b) a nyomozás, illetve a büntetőeljárás megszüntetése esetén a határozat jogerőre emelkedéséig,

c) a bűncselekmény helyszínén rögzített anyagmaradványból meghatározott DNS-profil esetén a bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig

kell nyilvántartani.

46. § (1) A DNS-profil nyilvántartásból adatigénylésre jogosultak:

a) a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóságok;

b) a nemzetbiztonsági szolgálatok;

c) a külföldi nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság, nemzetközi igazságügyi és bűnüldöző szerv, a bűnügyi jogsegélyről szóló jogszabályokban, illetve nemzetközi szerződésben, egyéb nemzetközi kötelezettségvállalásban foglaltak szerint;

d)[49] a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, illetőleg a Magyar Köztársaságnak nemzetközi szerződésben adattovábbításra feljogosított más szerve a c) pontban felsoroltak részére történő adatszolgáltatáshoz.

(2) Az adatigénylésre jogosultaknak a 40. § a)-d) pontjaiban jelölt adatok és a DNS-profilnak kizárólag az érintett személy azonosításához nélkülözhetetlen része adható át.

VII. Fejezet

A BŰNÜGYI NYILVÁNTARTÁS KÖZÖS SZABÁLYAI

47. §[50] Az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése érdekében a 2. §-ban meghatározott nyilvántartásba a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszter, az adatvédelmi biztos, illetve az általuk meghatalmazott személy, valamint a törvényességi felügyeletet ellátó ügyész tekinthet be.

48. § (1) Meg kell szüntetni annak a nyilvántartását, akire vonatkozóan a nyilvántartási idő letelt.

(2) A nyilvántartás megszüntetését a számítógép adatbázisából törléssel és a nyilvántartott okmány, illetve más adathordozó fizikai megsemmisítésével kell végrehajtani.

49. § (1) A bűnügyi nyilvántartás kérelemre teljesít adatszolgáltatást.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell az adatigénylő nevét vagy megnevezését, az adatigénylés célját és jogalapját.

(3) A bűnügyi nyilvántartás a 17-19. §-ban, a 24. §-ban, a 29. §-ban, a 37. §-ban és a 46. §-ban meghatározott jogosultak részére az adatigénylés kézhezvételétől számított nyolc napon belül teljesíti az adatszolgáltatást.

(4)[51] A bűnügyi nyilvántartó az érintettnek a róla nyilvántartott bűnügyi személyes adatáról a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 12-13. §-ában foglaltak szerint ad tájékoztatást.

(5)[52] A (4) bekezdésben szabályozott eljárás során az érintett a tájékoztatás iránti kérelmét elektronikus úton is előterjesztheti.

50. § Az adatszolgáltatást meg kell tagadni, ha

a) az jogszabályba ütközik,

b) a kérelem nem a jogosulttól származik,

c) a kérelemben megjelölt adatok személyazonosításra alkalmatlanok.

51. § A nyilvántartásban kezelt adatok statisztikai, illetve tudományos kutatási célra - személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók és felhasználhatók.

Az adattovábbítási nyilvántartás

52. § (1) Az egyes nyilvántartásokból teljesített adatszolgáltatásokról adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni.

(2) Az adattovábbítási nyilvántartást a nyilvántartás kezelője vezeti.

53. § (1) Az adattovábbítási nyilvántartás tartalmazza:

a) az érintett természetes személyazonosító adatait,

b) az adatkezelő nyilvántartási azonosítóját,

c) az adattovábbítás időpontját,

d) az adattovábbítás célját és jogalapját,

e) az adatigénylő nevét vagy megnevezését.

(2) A szolgáltatott adatok nem képezik az adattovábbítási nyilvántartás részét.

(3)[53] A 2007. évi CXII. törvénnyel kihirdetett, a Belga Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság és az Osztrák Köztársaság között a határon átnyúló együttműködés fokozásáról, különösen a terrorizmus, a határon átnyúló bűnözés és az illegális migráció leküzdése érdekében létrejött Szerződés (Prümi Szerződés) alapján történő adattovábbításról vezetett adattovábbítási nyilvántartás tartalmára nézve a Prümi Szerződés 39. Cikkét kell alkalmazni.

54. § Az adattovábbítási nyilvántartásból az érintett jogosult megismerni, hogy adatszolgáltatás alanya volt-e. Ez a jogosultság a nyomozó hatóságok és a nemzetbiztonsági szolgálatok részére történt adatszolgáltatás esetén korlátozható vagy kizárható.

55. § Az adattovábbítási nyilvántartásból adatigénylésre jogosult az érintetten kívül

a)[54] a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszter,

b) a legfőbb ügyész a törvényességi felügyelet gyakorlása során,

c) az adatvédelmi biztos,

d) a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság,

e) a nemzetbiztonsági szolgálatok.

56. § Az adattovábbítási nyilvántartást az adattovábbítástól számított húsz évig meg kell őrizni.

VIII. Fejezet

A HATÓSÁGI ERKÖLCSI BIZONYÍTVÁNY

57. § A hatósági erkölcsi bizonyítvány a bűntettesek nyilvántartásának adatairól a nyilvántartás kezelője által kiállított közokirat, amely - ha törvény másképp nem rendelkezik - a kiállításától számított három hónapig érvényes.

58. § (1)[55] A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítását - külön jogszabályban meghatározottak szerint - kizárólag az érintett személy kérheti.

(2) Az erkölcsi bizonyítvány kiállításáért a mindenkori általános tételű eljárási illetéknek megfelelő mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell megfizetni.

(3) Azok a szervek, amelyek jogszabály rendelkezése alapján a büntetlen előélet hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal való igazolását igényelhetik, az erkölcsi bizonyítványban szereplő adatokat csak az igénylés céljára használhatják fel, és abból adatot nem szolgáltathatnak.

(4)[56] Az erkölcsi bizonyítvány kiadása iránti kérelem elektronikus úton is előterjeszthető.

59. § A hatósági erkölcsi bizonyítvány tartalmazza a kérelmező

a) természetes személyazonosító adatait,

b) büntetlensége, mentesítésben részesülése, továbbá a vádemelés elhalasztása esetén a "bűntettesek nyilvántartásában nem szerepel" közlést,

c) büntetett előélete esetén az egyes büntetésekre és intézkedésekre vonatkozó adatokat.

IX. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Értelmező rendelkezések

60. § E törvény alkalmazásában

a) DNS-profil: a dezoxiribonukleinsav molekula polimorf szakaszainak vizsgálati eredményét magába foglaló, betűk és számok meghatározott sorrendben történő alkalmazásával képzett adatsor;

b) DNS elemzés: a DNS-profil meghatározásának folyamata;

c) szájnyálkahártya-törlet: a szájüreg nyálkahártyájának felületéről, annak sérelme nélkül, steril gézzel - vagy más, az egészségügyben használatos hordozóval - letörölt anyag.

Hatálybalépés

61. § (1) Ez a törvény a (3)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel a kihirdetését követő hatodik hónap első napján lép hatályba.

(2)[57]

(3)[58]

(4)[59] A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba e törvény 10. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a "feljelentést elutasító", a 10. §-a (1) bekezdésének e) pontjában a "feljelentés elutasításáról", továbbá a 10. §-a (1) bekezdésének f) pontjában az "illetve harmadfokon" és a "vagy a rendkívüli felülvizsgálat,", valamint a 26. § c) pontjában a "megalapozott" szövegrész.

62. §[60]

Felhatalmazás

63. § Felhatalmazást kap a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg[61]

a)[62]

b) a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállításának és kiadásának szabályait,

c)[63] az igazságügyért felelős miniszterrel együttesen, az adópolitikáért felelős miniszterrel és a legfőbb ügyésszel egyetértésben a bűnügyi nyilvántartások, valamint a részükre történő adatközlés és az általuk teljesített adatszolgáltatás rendjének,

d)[64] az igazságügyért felelős miniszterrel, továbbá az adópolitikáért felelős miniszterrel együttesen, valamint a legfőbb ügyésszel egyetértésben az ujj- és tenyérnyomat, továbbá a DNS-minta vételének és a fényképkészítésnek

a részletes szabályait.

63/A. §[65] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a bűnügyi nyilvántartó szervet vagy szerveket.

64. §[66]

65. §[67]

66. §[68]

67. §[69]

68. §[70]

69. §[71]

Göncz Árpád s. k., Dr. Áder János s. k.,

a Köztársaság elnöke az Országgyűlés elnöke