1987. évi VIII. törvény

a Magyar Népköztársaság 1988. évi állami költségvetéséről

ELSŐ RÉSZ

A Magyar Népköztársaság 1988. évi állami költségvetése

Az 1988. évi állami költségvetés előirányzatai - az éves népgazdasági terv céljaival összhangban - az Országgyűlés által elfogadott, a gazdaság megszilárdítására irányuló kormányprogram megvalósítását szolgálják. A fő törekvés az, hogy az állami költségvetés a pénzügypolitika többi eszközével együtt számottevően javítsa a gazdasági egyensúlyt, a társadalmi és gazdasági kibontakozás lehetőségeit. Ezáltal a maga sajátos eszközeivel segítse elő, hogy a következő években létrejöjjenek a szerkezetváltozásnak és a gazdaság kiegyensúlyozottabb, lendületesebb fejlődésének a feltételei.

A jövő évi költségvetési előirányzatok arra épülnek, hogy a hozzáadott érték 1-1,5%-kal növekedik. A külső egyensúly romlása megállításához az szükséges, hogy a belföldi felhasználás egészében és felhasználási célonként is kisebb legyen az 1987. évinél.

A teljes államháztartásnak - vagyis az állami és a tanácsi költségvetésnek és az elkülönített állami pénzalapoknak - a bevételei 11,8%-kal, kiadásai 9,4%-kal gyarapodnak. A bevételek több mint fele a vállalatoktól és a szövetkezetektől származó, s a fogyasztással kapcsolatos adókból, csaknem a negyedrésze a társadalombiztosítási befizetésekből, egytizede a lakossági befizetésekből, 5.9%-a pedig a költségvetési szervek bevételeiből származik. A kiadások egyharmad része a költségvetési intézményeknek, negyedrésze a társadalombiztosításnak a kiadása, 13%-a a vállalatok támogatására, 11%-a pedig felhalmozási célokra szolgál. Az államháztartás közvetlen kiadásainak az aránya a felhalmozás pénzellátásában újra mérséklődik, a fogyasztás finanszírozásában ellenben nő.

Mindezt figyelembe véve az Országgyűlés az állami pénzügyekről szóló, az 1985. évi III. törvénnyel módosított 1979. évi II. törvény alapján az állami költségvetésről az alábbi törvényt alkotja.

A főösszegek

1. § Az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1988. évi állami költségvetését

673 508 000 000 (hatszázhetvenhárommilliárd-ötszáznyolcmillió) forint bevétellel,

693 378 000 000 (hatszázkilencvenhárommilliárd-nyolcszázhetvennyolcmillió) forint kiadással

és

20 370 000 000 (húszmilliárd-háromszázhetvenmillió) forint hiánnyal állapítja meg.

Az állami költségvetés mérlegét e törvény 1. számú melléklete foglalja magában.

A bevételek részletezve

2. § A vállalati gazdálkodó szervezetek befizetéseinek az összege 225 700 millió forint, az összes bevételnek 33,5%-a.

3. § A fogyasztáshoz kapcsolódó adók összege 210 700 millió forint, az összes bevételnek 31.3%-a. Ebből az általános forgalmi adó 124 500 millió forint, a fogyasztási és a fogyasztói forgalmi adó 86 200 millió forint.

4. § A lakosság adó- és illetékbefizetésinek az összege 18 890 millió forint, az összes bevételnek 2,8%-a. Ebből 15 247 millió forint a vállalkozói és más adóbevételeknek az összege, 3643 millió forint az illetékbefizetés.

5. § A vállalati gazdálkodó szervezeteknek, a költségvetési szerveknek és a lakosságnak a társadalombiztosítási járuléka, a lakosság nyugdíjjáruléka és a társadalombiztosítás egyéb bevétele együtt 196 200 millió forint, az összes bevételnek 29,1%-a.

6. § Az Országgyűlés a központi költségvetési szervek költségvetési befizetéseinek az összegét 1136 millió forintban állapítja meg a 2. számú melléklet szerint. Ez az összes bevételnek 0,2%-a.

7. § Az elkülönített állami pénzalapokból származó elvonás 152 millió forint.

8. § A pénzintézetek nyereségadó-befizetésének és az általuk az állami részvénytulajdon után fizetett osztaléknak az összege 15 000 millió forint, az összes bevétel 2,2%-a.

9. § A nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból és az egyéb forrásokból származó különféle bevételeknek az összege 5730 millió forint, az összes bevételnek 0,9%-a.

A kiadások részletezve

10. § A vállalati gazdálkodó szervezetek támogatása és a mezőgazdasági exporttámogatás együtt 74 200 millió forint, az összes kiadás 10,7%-a. Ebből a mezőgazdasági exporttámogatás és a szocialista államközi elszámolásokkal kapcsolatos kiadás együtt 43 000 millió forint.

11. § A fogyasztással összefüggő fogyasztói árkiegészítés összege 41 700 millió forint, az összes kiadás 6%-a.

12. § Felhalmozási kiadásokra 45 600 millió forint, az összes kiadásnak 6,6%-a használható fel. Ennek keretében központi beruházásokra 29 100 millió forint, a magánerőből való lakásépítés támogatására 9500 millió forint, a vállalati gazdálkodó szervezetek beruházási tevékenységének segítésére, központi készletezésre és a vállalati vagyonalap kiegészítésére együttesen 7000 millió forint fordítható.

13. § A társadalombiztosítási célokra, köztük nyugdíjra, családi pótlékra, táppénzre, gyermekgondozási és egyéb készpénzsegélyre, gyermekgondozási díjra, a gyógyszerfelhasználás támogatására és más gyógyászati szolgáltatásokra, valamint az egyéb ellátásokra fordítható összeg 207 740 millió forint, az összes kiadásnak 29,9%-a.

14. § A központi költségvetési szervek feladatainak támogatására 108 537 millió forint, az összes kiadásnak 15,6%-a szolgál. Ebből a védelem és az egyéb fegyveres testületek körében 53 961 millió forint használható fel; ez az összes kiadásnak 7,8%-a. A támogatás teljes összegéből az egyes költségvetési fejezeteket az e törvény 2. számú mellékletében meghatározott összegek illetik meg.

15. § A tanácsoknak nyújtott állami támogatás 96 106 millió forint, az összes kiadásnak 13,9%-a. Ebből az egyes tanácsi fejezeteket az e törvény 3. számú mellékletében meghatározott összegek illetik meg.

16. § Az elkülönített állami pénzalapok támogatása 19 941 millió forint, az összes kiadásnak 2,9%-a.

17. § Bizonyos nemzetközi pénzügyi kötelezettségek teljesítésére 30 816 millió forint szolgál; ez az összes kiadásnak 4,4%-a.

18. § A költségvetés adósságszolgálati kötelezettségeinek teljesítésére és kamattérítésre 43 904 millió forint, az összes kiadásnak 6,3%-a használható fel. Ebből az előző évek költségvetési hiányának fedezésére felvett jegybanki hitelek és kibocsátott államadóssági kötvények esedékes részleteinek törlesztése 6610 millió forint. Az előző évek hiányát fedező költségvetési kölcsönök és államadóssági kötvények kamatainak fizetésére, valamint egyéb kamatkiadásokra 23 294 millió forint, a lakossági lakásépítési hitelek kamatainak kiegészítésére. 14 000 millió forint használható fel.

19. § Egyéb kiadásokra 25 334 millió forint, az összes kiadásnak 3,7%-a az előirányzat. Ebből a társadalmi és; tömegszervezetek, szövetségek támogatása 3666. millió forint, a költségvetés tartaléka pedig 10 milliárd forint.

MÁSODIK RÉSZ

A tanácsok 1986-1990. évi bevételi forrásainak módosítása

20. § (1) A Magyar Népköztársaság 1986. évi állami költségvetéséről és a tanácsok 1986-1990. évi középtávú pénzügyi előirányzatairól szóló 1985. évi VIII. törvény 15. §-ának A) része helyében következő rendelkezés lép:

"A) Szabályozott bevételek:

a) a magánszemélyek jövedelemadója;

b) a mezőgazdasági nagyüzemek és bizonyos vállalatok által fizetett földadó;

c) a tanácsok által megállapított lakossági adók, továbbá az általuk készpénzben beszedett illetékek és díjak;

d) a tanácsok felügyelete alá tartozó költségvetési szervek működési bevétele."

(2) A 15. § C) Egyéb (érdekeltségi) források fejezetrész e) pontja az alábbiak szerint módosul:

"e) a telkek eladásából származó bevételek;"

(3)[1] A magánszemélyek jövedelemadójából a lakossági betétek kamata utáni befizetés nem része a tanácsi bevételeknek. A tanácsokat megillető adóbevételből a helyi és a megyei tanácsok 1989. év első felében a lakosság lélekszámával arányosan részesülnek. Az 1989. év második félévétől a helyi tanácsok és a közigazgatási területük állandó lakosainak 1988. évi tényleges személyi jövedelemadója arányában részesülnek az adóbevételből. A területi feladatokhoz történő hozzájárulás érdekében az előirányzat meghatározott hányada - legfeljebb 30%-a - a megyei tanácsokat illeti meg. Az előirányzatok módosításakor mutatkozó bevételhiányt - a személyi jövedelemadó eredeti előirányzatának 97%-áig - a megyei tanács megtéríti a helyi tanácsoknak. A megyei tanács dönt arról, hogy a helyi tanácsoknál előforduló bevételi többletet elvonja-e, és ha igen, milyen mértékben. Az elvonás legfeljebb olyan mértékű lehet, mint amekkora összeg az előzőekben jelzett bevételi hiányok kiegyenlítéséhez, szükséges.

21. §[2] A földadó telephely szerint illeti meg a helyi tanácsokat. Az ebből való részesedést a megyei tanács ettől eltérően szabályozhatja akkor, ha a helyi tanácsok szabályozott bevételei meghaladják az indokolt kiadásaikat. A többi szabályozott és egyéb bevétel - illetékességüknek megfelelően - a helyi tanácsok, illetőleg a megyei tanácsok bevétele.

HARMADIK RÉSZ

Vegyes és záró rendelkezések

22. § (1) A 14. és a 15. § szerinti állami támogatások előirányzata az állami költségvetésben jóváhagyott előirányzatok között végrehajtott átcsoportosítások kivételével - csak az Országgyűlés hozzájárulásával - változtatható meg.

(2) Az Országgyűlést előzetesen tájékoztatni kell arról, ha az állami költségvetés 10-14., illetőleg 16-19. §-aiban előirányzott kiadásai közül a szénbányászat 7,5 milliárd forint, a vaskohászat 5 milliárd forint, a hústermelés és -értékesítés 25,5 milliárd forint, a Magyar Államvasutak 4,5 milliárd forint, a Szanálási Alap 1,5 milliárd forint, a Foglalkoztatási Alap 1,2 milliárd forint támogatásának bármelyikét a Minisztertanács növelni kívánja;

(3) a) A 19. §-ban szereplő költségvetési tartalék 1988 első félévében nem használható fel. Az 1988 második félévében történő felhasználásról döntést kizárólag az Országgyűlés hozhat, figyelembe véve a belföldi megtakarítások alakulását és a nem rubel elszámolású nemzetközi folyó fizetési mérleg tervezett hiánya betartásának szükségességét.

b) A Minisztertanácsnak az Országgyűlés jóváhagyását kell kérnie akkor is, ha nem külön döntés, hanem a vállalati gazdálkodás közvetett szabályozására, valamint a pénzbeli társadalmi juttatások körében az érintettek számának és Összetételének változására visszavezethető automatizmusok hatására várható a tartalék 5 milliárd forintot elérő igénybevétele.

(4) A 2., a 3., a 8., a 10., a 11. és a 13. §-ban meghatározott előirányzatok - a (2) és a (3) bekezdés b) pontja szerinti rendelkezéseket is figyelembe véve - az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény 17. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint módosíthatók.

23. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Minisztertanácsot, hogy

a) az 1. § szerinti hiány fedezésére 10,4 milliárd forint hosszú lejáratú hitelt vegyen fel a Magyar Nemzeti Banktól, a hiány fennmaradó részének fedezésére és a költségvetés évközi fizetőképességének javítására pedig az 1987. évi 23. törvényerejű rendeletben szabályozott rövid lejáratú kincstárjegyeket bocsásson ki;

b) szükség esetén az a) pontban meghatározott hitelkeret erejéig még 1983-ban rövid lejáratú kölcsönt vegyen igénybe.

(2) A kincstárjegy-kibocsátás nem haladhatja meg a 15 milliárd forintot, s állománya 1983 végén nem lehet több 10 milliárd forintnál.

24. § E törvény a kihirdetése napján lép hatályba. A törvény végrehajtásáról a Minisztertanács a pénzügyminiszter útján gondoskodik.

Németh Károly s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k..

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

1. számú melléklet a törvény 1. §-ához

Az állami költségvetés mérlege

(Millió forintban)

2. számú melléklet a törvény 6., 14. §-ához

Az önálló költségvetési fejezetet alkotó központi költségvetési szervek kapcsolata az állami költségvetéssel

(Ezer forintban)

3. számú melléklet a törvény 15. §-ához

Állami támogatás a Fővárosi Tanács és a megyei tanácsok költségvetéséhez

(Ezer forintban)