1989. évi XVIII. törvény

a Magyar Népköztársaság 1989. évi állami költségvetéséről szóló 1988. évi XVII. törvény módosításáról és egységes szerkezetben való közzétételéről[1]

Az 1989. évi állami költségvetés előirányzatai - az éves népgazdasági terv céljaival összhangban - az Országgyűlés által elfogadott, a gazdaság megszilárdítására törekvő kormányprogram megvalósítását szolgálják.

Ezt, továbbá az éves népgazdasági terv és az állami költségvetés végrehajtásának eddigi tapasztalatai alapján a pénzügyi egyensúly megszilárdítására elfogadott intézkedéseket figyelembe véve az Országgyűlés az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény (a továbbiakban: Ápt.) alapján az állami költségvetésről a következő törvényt alkotja.

A főösszegek

1. § Az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1989. évi állami költségvetését

518 759 000 000 (ötszáztizennyolcmilliárd-hétszázötvenkilencmillió forint) bevétellel,

539 855 000 000 (ötszázharminckilencmilliárd-nyolcszázötvenötmillió) forint kiadással és

21 096 000 000 (huszonegymilliárd-kilencvenhatmillió) forint hiánnyal

állapítja meg. Az állami költségvetés mérlegét e törvény 1. melléklete foglalja magában.

A bevételek részletezve

2. § Az Ápt. 6. § (1) bekezdésében felsorolt vállalkozók - kivéve a pénzintézeteket, a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközösségeit és a vállalkozási nyereségadó fizetésére kötelezett magánszemélyeket -(a továbbiakban: gazdálkodó szervezet) befizetéseinek az összege 217 650 millió forint, az összes bevételnek 42%-a.

3. § A fogyasztáshoz kapcsolódó adók összege 227 500 millió forint, az összes bevételnek 43,9%-a. Ebből az általános forgalmi adó 133 000 millió forint, a fogyasztási adó 94 500 millió forint.

4. § A lakosság adó- és illetékbefizetéseinek az összege 34 635 millió forint, az összes bevétel 6,7%-a. Ebből

14 770 millió forint a vállalkozási (vállalkozói) és más adóbevétel összege, 4200 millió forint a illetékbefizetés,

15 665 millió forint pedig a személyi jövedelemadóból származó bevétel.

5. § Az Országgyűlés a központi költségvetési szervek költségvetési befizetéseinek az összegét 2900 millió forintban állapítja meg a 2. mellékletben foglaltak szerint. Ez az összes bevétel 0,6%-a.

6. § A nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból származó, kormányhitel-felvétellel és -törlesztéssel kapcsolatos, valamint más bevételek összege 4174 millió forint, az összes bevétel 0,8%-a.

7. § A pénzintézetek nyereségadó-befizetésének, az általuk az állami részvénytulajdon után fizetett osztaléknak az összege 21 500 millió forint, az összes bevételnek 4,1%-a.

8. § Az egyéb forrásokból származó különféle bevételek összege 10 400 millió forint, az összes bevétel 2%-a. Ebből az állami tulajdonban lévő értékpapírok, ingatlanok tervezett értékesítésének bevétele 7900 millió forint.

A kiadások részletezve

9. § A gazdálkodó szervezetek támogatása 69 900 millió forint, az összes kiadás 12,9%-a. Ebből az élelmiszertermékek normatív exporttámogatása 16 700 millió forint, a szocialista államközi elszámolásokkal kapcsolatos kiadás 28 500 millió forint.

10. § A fogyasztással összefüggő fogyasztói árkiegészítés összege 44 300 millió forint, az összes kiadás 8,2%-a.

11. § Felhalmozási kiadásokra 46 356 millió forint, az összes kiadás 8,6%-a használható fel. Ebből központi beruházásokra 26 256 millió forint, a magánerőből való lakásépítés támogatására 12 000 millió forint, a gazdálkodó szervezetek beruházási tevékenységének segítésére, központi készletezésre és a gazdálkodó szervezetek vagyonalapjának kiegészítésére együttesen 8 100 millió forint fordítható.

12. § (1) A központi költségvetési szervek feladatainak támogatására - a kisbeszerzések és az alapok támogatása nélkül - 135 851 millió forint, az összes kiadás 25,2%-a szolgál. Ebből a védelemre és az egyéb fegyveres testületek körében 59 766 millió forint, az összes kiadás 11,1%-a használható fel.

(2) A kisbeszerzések és az alapok támogatását is magában foglaló támogatások egyes költségvetési fejezetek közötti megoszlását az e törvény 2. melléklete tartalmazza.

13. § A tanácsoknak nyújtott állami támogatás 123 000millió forint, az összes kiadás 22,8%-a. Az egyes tanácsi fejezeteket az e törvény 3. mellékletében meghatározott összegek illetik meg.

14. § Az elkülönített állami pénzalapok támogatása -ide értve a 12. § (2) bekezdésében szereplő támogatást is - 50 200 millió forint, az összes kiadás 9,3%-a. Ebből a Lakás Alap támogatása 29 400 millió forint.

15. § A nemzetközi pénzügyi kötelezettségek teljesítésére- többek között kormányhitelek nyújtására, illetőleg törlesztésére - 19 243 millió forint szolgál, az összes kiadás 3,6%-a.

16. § A költségvetés adósságszolgálati kötelezettségeinek teljesítésére és kamattérítésre 37 931 millió forint, az összes kiadás 7%-a használható fel. Ebből az előző évek költségvetési hiányának fedezésére felvett hitelek és a kibocsátott államadóssági kötvények esedékes részleteinek törlesztésére 7244 millió forint szolgál. Az előző évek hiányát fedező költségvetési kölcsönök és az államadóssági kötvények kamatainak fizetésére, valamint egyéb kamatkiadásokra 30 687 millió forint használható fel.

17. § Egyéb kiadásokra 16 074 millió forint fordítható, az összes kiadás 3%-a. Ebből a társadalmi szervezetek támogatása 2390 millió forint.

18. § A gazdaság élénkítését célzó intézkedések költségvetési terheinek fedezetére előirányzott összeg 2000 millió forint, az összes kiadás 0,4%-a.

Vegyes és záró rendelkezések

19. § (1) A Magyar Népköztársaság 1988. évi állami költségvetéséről szóló 1987. évi VIII. törvény 20. §-ának (3) bekezdése és a 21. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A magánszemélyek jövedelemadójából a lakossági betétek kamata utáni befizetés nem része a tanácsi bevételeknek. A tanácsokat megillető adóbevételből a helyi és a megyei tanácsok 1989. év első felében a lakosság lélekszámával arányosan részesülnek. Az 1989. év második félévétől a helyi tanácsok és a közigazgatási területük állandó lakosainak 1988. évi tényleges személyi jövedelemadója arányában részesülnek az adóbevételből. A területi feladatokhoz történő hozzájárulás érdekében az előirányzat meghatározott hányada - legfeljebb 30%-a - a megyei tanácsokat illeti meg. Az előirányzatok módosításakor mutatkozó bevételhiányt - a személyi jövedelemadó eredeti előirányzatának 97%-áig - a megyei tanács megtéríti a helyi tanácsoknak. A megyei tanács dönt arról, hogy a helyi tanácsoknál előforduló bevételi többletet elvonja-e, és ha igen, milyen mértékben. Az elvonás legfeljebb olyan mértékű lehet, mint amekkora összeg az előzőekben jelzett bevételi hiányok kiegyenlítéséhez, szükséges."

"21. § A földadó telephely szerint illeti meg a helyi tanácsokat. Az ebből való részesedést a megyei tanács ettől eltérően szabályozhatja akkor, ha a helyi tanácsok szabályozott bevételei meghaladják az indokolt kiadásaikat. A többi szabályozott és egyéb bevétel - illetékességüknek megfelelően - a helyi tanácsok, illetőleg a megyei tanácsok bevétele."

(2) A fővárosi és a megyei tanácsok részére megállapított állami támogatás összegét - ha a magánszemélyek jövedelemadójából származó bevétel az éves előirányzatot nem éri el - az állami költségvetés e mértékig kiegészíti, ha viszont e bevétel meghaladja az éves előirányzatot az állami költségvetés az ezen felüli összeget elvonja.

20. § A 2., a 3., a 7., a 9. és a 10. §-ban meghatározott előirányzatok az Ápt. 17. § (2) bekezdésének a) pontja szerint módosíthatók.

21. § (1) A 12. § (1) bekezdése és a 13. § szerinti állami támogatások előirányzata - az állami költségvetésben jóváhagyott előirányzatok között végrehajtott átcsoportosítások kivételével - év közben

a) az előirányzathoz, képest 1%-os mértékig a Minisztertanács döntésével, az Országgyűlésnek történő utólagos beszámolási kötelezettséggel;

b) az előirányzathoz, képest 1%-ot meghaladó mértékben indoklás alapján az Országgyűlés előzetes felhatalmazásával

növelhető vagy csökkenthető.

(2) Megfelelő indoklás alapján az Országgyűlés előzetes felhatalmazását kell kérni, ha e törvény 14., illetőleg 17. §-aiban előirányzott kiadások közül a Foglalkoztatási Alap 2400 millió forint, a Szanálási Alap 2500 millió forint, az Országos Tudományos Kutatási Alap 660 millió forint, a Magyar Államvasutak 4500 millió forint és a társadalmi szervezetek 2390 millió forint támogatásának bármelyikét a Minisztertanács növelni kívánja.

22. § Az Országgyűlés

(1) felhatalmazza a Minisztertanácsot, hogy az állami költségvetés adósságaként elvállalja a gazdálkodó szervezetek egy részének az új gazdaságirányítási rendszer 1968. évi bevezetésekor forgóalap-rendezéssel kapcsolatban folyósított 23,8 milliárd forint jegybanki hitel összegét;

(2) tudomásul veszi, hogy a Minisztertanács a forint leértékeléseiből a jegybanknál keletkező könyv szerinti kihelyezések mindenkori állományát az államadósság részeként kezeli.

23. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Minisztertanácsot, hogy

a) az 1. § szerinti hiány fedezésére 5961 millió forint hosszú lejáratú hitelt vegyen fel a Magyar Nemzeti Banktól, a hiány fennmaradó részének fedezésére és a költségvetés évközi fizetőképességének javítására pedig - az 1987. évi 23. törvényerejű rendeletben szabályozott - rövid lejáratú kamatozó és diszkont-kincstárjegyeket és államkötvényt bocsásson ki;

b) szükség esetén - az a) pontban meghatározott hitelkeret erejéig - még 1989-ben rövid lejáratú kölcsönt vegyen igénybe.

(2) A kincstárjegyek forgalomban levő állománya 1989. végén nem lehet több 20 milliárd forintnál.

(3) Az államkötvény-kibocsátás összege 5 milliárd forint lehet.

(4) Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy az 1988. évi állami költségvetésről szóló 1987. évi VIII. törvény 19. §-ában meghatározott 10 milliárd forint költségvetési tartalékot a Minisztertanács az 1988. évi költségvetési gazdálkodás során felhasználta.

24. § A Társadalombiztosítási Alap a tartalékalapjából - az 1989. évi, a tervezetten felüli bevételi többlet mértékének megfelelő összegben - az 1988. évi XXI. törvény 4. § (3) bekezdésével összhangban a Lakás Alap hiányát finanszírozó kötvényt vásárol.

25. § (1) A pénzintézet - a külföldi részvétellel működő pénzintézet és a biztosító intézet kivételével - köteles az c törvény hatályba lépésekor meglévő kockázati tartalékalapja összegének 50%-át 1989. július 31-ig a Lakás Alap által kibocsátott kötvény vásárlására fordítani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott pénzintézet hitelezési veszteségét kockázati tartalékalapja terhére számolhatja el. Ha a kockázati tartalékalap erre nem nyújt fedezetet, akkor a hitelezési veszteség mértékéig a Lakás Alap a pénzintézet kérésére a kötvényt visszavásárolja.

26. § Az Országgyűlés kötelezi a Minisztertanácsot, hogy az e törvény 9-17. §-aiban szereplő kiadások csökkentésére 5 milliárd forint kihatású - az összes kiadás 0,9%-át kitevő - intézkedéseket dolgozzon ki, és azokat - az Országgyűlés állandó bizottságainak véleményét kikérve - hajtsa végre.

27. § (1) Ez a törvény kihirdetése napján lép hatályba, végrehajtásáról a Minisztertanács a pénzügyminiszter útján gondoskodik.

(2) Egyidejűleg az 1988. évi XVII. törvény 1-17. §-a, 18. § (2), 20. § (2) bekezdése és 21. §-a, valamint a vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvény 7. § (1) bekezdésének d) pontja hatályát veszti.

Dr. Szűrös Mátyás s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Balogh László s. k.,

az Országgyűlés jegyzője

Dr. Pesta László s. k.,

az Országgyűlés jegyzője

1. melléklet a törvény 1. §-ához

Az állami költségvetés mérlege

(Millió forintban)

A zárójelek közötti értékek negatív előjelűek!

2. melléklet a törvény 5., 12. §-ához

Az önálló költségvetési fejezetet alkotó központi költségvetési szervek kapcsolata az állami költségvetéssel

(Ezer forintban)

Központilag kezelt feladatokra és meghatározott célokra szolgál.

3. melléklet a törvény 13. §-ához

Állami támogatás a fővárosi tanács és a megyei tanácsok költségvetéséhez