1988. évi XVII. törvény

a Magyar Népköztársaság 1989. évi állami költségvetéséről

Az 1989. évi állami költségvetés előirányzatai - az éves népgazdasági terv céljaival összhangban - az Országgyűlés által elfogadott, a gazdaság megszilárdítására törekvő kormányprogram megvalósításának folytatását szolgálják.

Ezt figyelembe véve az Országgyűlés az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény (a továbbiakban: Ápt.) alapján az állami költségvetésről a következő törvényt alkotja.

A főösszegek

1. §[1]

A bevételek részletezve

2. §[2]

3. §[3]

4. §[4]

5. §[5]

6. §[6]

7. §[7]

8. §[8]

A kiadások részletezve

9. §[9]

10. §[10]

11. §[11]

12. §[12]

13. §[13]

14. §[14]

15. §[15]

16. §[16]

17. §[17]

Vegyes és záró rendelkezések

18. § (1) A Magyar Népköztársaság 1988. évi állami költségvetéséről szóló 1987. évi VIII. törvény 20. §-ának (3) bekezdése és a 21. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A magánszemélyek jövedelemadójából a lakossági betétek kamata utáni befizetés nem része a tanácsi bevételeknek. A tanácsokat megillető adóbevételből a helyi és a megyei tanácsok 1989. év első felében a lakosság lélekszámával arányosan részesülnek. Az 1989. év második félévétől a helyi tanácsok a közigazgatási területük állandó lakosainak 1988. évi tényleges személyi jövedelemadója arányában részesülnek az adóbevételből. A területi feladatokhoz történő hozzájárulás érdekében az előirányzat meghatározott hányada - legfeljebb 30%-a - a megyei tanácsokat illeti meg. Az előirányzatok módosításakor mutatkozó bevételhiányt - a személyi jövedelemadó eredeti előirányzatának 97%-áig - a megyei tanács megtéríti a helyi tanácsoknak. A megyei tanács dönt arról, hogy a helyi tanácsoknál előforduló bevételi többletet elvonja-e, és ha igen, milyen mértékben. Az elvonás legfeljebb olyan mértékű lehet, mint amekkora összeg az előzőekben jelzett bevételi hiányok kiegyenlítéséhez szükséges."

"21. § A földadó telephely szerint illeti meg a helyi tanácsokat. Az ebből való részesedést a megyei tanács ettől eltérően szabályozhatja akkor, ha a helyi tanácsok szabályozott bevételei meghaladják az indokolt kiadásaikat. A többi szabályozott és egyéb bevétel - illetékességüknek megfelelően - a helyi tanácsok, illetőleg a megyei tanácsok bevétele."

(2)[18]

19. § A 2., a 3., a 7., a 9. és a 10. §-ban meghatározott előirányzatok az Ápt. 17. § (2) bekezdésének a) pontja szerint módosíthatók.

20. § (1) A 12. § (1) és a 13. § szerinti állami támogatások előirányzata - az állami költségvetésben jóváhagyott előirányzatok között végrehajtott átcsoportosítások kivételével - év közben

a) az előirányzathoz képest 1%-os mértékig a Minisztertanács döntésével, az Országgyűlésnek történő utólagos beszámolási kötelezettséggel;

b) az előirányzathoz képest 1%-ot meghaladó mértékben indokolás alapján az Országgyűlés előzetes felhatalmazásával

növelhető vagy csökkenthető.

(2)[19]

21. §[20]

22. § E törvény 1989. január 1-jén lép hatályba, végrehajtásáról a Minisztertanács a pénzügyminiszter útján gondoskodik.

Az elfogadás napja 1988. december 21.

Dr. Straub F. Brúnó s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Az állami költségvetés mérlege

1. számú melléklet a törvény 1. §-ához

(Millió forintban)

Az önálló költségvetési fejezetet alkotó központi költségvetési szervek kapcsolata az állami költségvetéssel

(Ezer forintban)

2. számú melléklet a törvény 5. és 12. §-ához

1 Központilag kezelt feladatokra és egyéb meghatározott célokra szolgál.

2 Tartalmazza a társadalombiztosítási járulék növekedését is.

3 Az 1989. évi szerkezetben. Ebből a társadalombiztosítási járulék növekedése a Belügyminisztériumnál 2,3 milliárd forint, a Honvédelmi Minisztériumnál 4 milliárd forint.

Állami támogatás a Fővárosi Tanács és a megyei tanácsok költségvetéséhez

(Ezer forintban)

3. számú melléklet a törvény 13. §-ához

1 Központilag kezelt feladatokra és egyéb meghatározott célokra szolgál.

2 Tartalmazza a társadalombiztosítási járulék növekedését is.