1988. évi XXI. törvény

a Társadalombiztosítási Alapról

1. §[1] (1)[2] A Társadalombiztosítási Alap (a továbbiakban: Alap) az államháztartás része; önálló pénzalap, amely a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel

a) az öregségi nyugdíj, a hozzátartozói nyugellátások [a b) pontban felsoroltak kivételével], az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek rokkantsági nyugdíja, baleseti nyugellátása, valamint

b) a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött személyek rokkantsági nyugdíja - a temetési segély kivételével -, baleseti ellátása (ideértve a hozzátartozói baleseti nyugellátásokat és a rokkantság miatt megállapított hozzátartozói nyugellátásokat is), a gyógyító-megelőző ellátások, a gyógyszerés gyógyászati segédeszköz ártámogatás és egyéb betegségi ellátások (kártalanítási járadék, útiköltségtérítés, segélyek)

fedezetére szolgál.

(2)[3] Átmenetileg - az állami költségvetés helyett - az Alap biztosít fedezetet a gyermekgondozási segély, gyermek gondozási díj, anyasági segély, temetési segély, öregségi és növelt összegű öregségi járadék, a munkaképtelenségi és növelt összegű munkaképtelenségi járadék, az özvegyi és növelt összegű özvegyi járadék, a saját jogú nyugellátáshoz megállapított házastársi pótlék és házastárs utáni jövedelempótlék, a megváltozott munkaképességű dolgozók átmeneti járadéka, rendszeres szociális járadéka és a cukorbetegek támogatása kiadásaira is.

(3)[4] Az Alap működtetésével, kezelésével kapcsolatos kiadások fedezetére az Alap kezelőjének költségvetése (a továbbiakban: működési költségvetés) szolgál.

2. §[5] (1) Az Alap bevételei:

a) a járulékbevétel (munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék, munkáltatói egészségbiztosítási járulék, egyéni nyugdíjjárulék, egyéni egészségbiztosítási járulék, egyéb járulék);

b) a társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevétel;

c) az állami, önkormányzati hozzájárulás;

d) az Alap pénzügyi tevékenységéből - ideértve a társadalombiztosítás részére ingyenesen átadott vagyon külön törvény szerinti hasznosítását is - származó bevétel.

(2) Nem minősül az Alap bevételének a társadalombiztosítás által folyósított, az állami költségvetés, más intézmény vagy gazdálkodó szervezet által finanszírozott ellátások, ellátásrészek kiadásának megtérítése.

3. §[6] (1) Az Alapból teljesíthető kiadások:

a) az 1. §-ban meghatározott feladatok finanszírozása;

b) az a) pont szerinti finanszírozással összefüggésben felmerült bankköltség és postaköltség;

c) a társadalombiztosítási kifizetőhely fenntartóját - a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló törvény alapján - megillető költségtérítés, amely az 1. § (1) bekezdésében felsorolt ellátások kifizetőhely által folyósított összegének 1%-a;

d) az Alap pénzügyi tevékenységének költségei;

e) a működési költségvetéshez történő hozzájárulás;

f) külön törvényben meghatározott egyéb kiadás.

(2) Nem minősül az Alap kiadásának a társadalombiztosítás által folyósított, az állami költségvetés, más intézmény vagy gazdálkodó szervezet által finanszírozott ellátások, ellátásrészek kiadása.

3/A. §[7] (1) A 6. §-ban meghatározott alapok működtetésével, kezelésével kapcsolatos kiadások fedezetének biztosítása közösen a működési költségvetés keretében történik.

(2) A működési költségvetés bevétele:

a) az Alap kamat- és egyéb hozambevételekkel csökkentett összes bevételei 1,5%-ának megfelelő összeg;

b) a társadalombiztosítási szervezet vállalkozásából eredő működési ár- és díjbevétel, a működési vagyon hasznosításából, a működési költségvetés átmenetileg szabad pénzeszközeinek befektetéséből származó bevétel, valamint a nem az Alapból finanszírozott ellátások folyósításával összefüggésben felmerült ráfordítások állami költségvetés, más intézmény vagy gazdálkodó szervezet által történő megtérítése.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti összeget folyamatosan - közvetlenül a bevétel beérkezését követően - a működési költségvetésnek át kell utalni.

(4) A működési költségvetést terhelik az ügyvitel bér- és dologi ráfordításai, a beruházási költségek, valamint a közvetlenül a működési költségvetésbe kerülő bevételek elérése érdekében teljesített ráfordítások.

(5) Működési célú kiadás legfeljebb a működési költségvetésben rendelkezésre álló összeg erejéig teljesíthető.

(6) A mérlegzárást követően a működési költségvetésben megtakarított összeg a következő évre átvihető és felhasználható.

(7) Az Alap kezelője a működési költségvetés címeinek az Alap éves költségvetési törvényében meghatározott előirányzataitól - az (1)-(6) bekezdések rendelkezéseinek keretei között - eltérhet.

4. §[8]

4/A. §[9]

4/B. §[10]

5. §[11] (1) Az Alap éves költségvetéséről és annak végrehajtásáról az Országgyűlés törvényt alkot.

(2) Az Alapot a Nyugdíjbiztosítási Felügyelő Bizottság és az Egészségbiztosítási Felügyelő Bizottság (a továbbiakban: Felügyelő Bizottságok) irányításával az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság kezeli. Ennek keretében ellátja mindazon feladatokat, amelyeket az 1991. évi LXXXIV. törvény nem utal más szerv hatáskörébe, továbbá, amelyeket a döntési jogkörrel rendelkező szerv -ügyrendjében - rá átruház. Az Alap kezelője javaslatokat dolgoz ki és terjeszt elő a döntési jogkörrel rendelkező szervhez az e jogkörbe tartozó kérdésekben. Tanácskozási joggal részt vesz e szervnek az Alapot érintő kérdésekben döntést hozó ülésein.

(3) Az Alap kezelője az Alap ellátási kötelezettségeinek a teljesítése érdekében az azonnali döntést igénylő kérdésekben (az ellátások kifizethetőségét, a napi likviditást biztosító hitelfelvétel) köteles eljárni.

(4) A Felügyelő Bizottságok a (2) bekezdésben meghatározott irányítási jogkörüket a működési költségvetés, a 6. §-ban meghatározott alapok költségvetésében meg nem jelenő bevételek, illetve kiadások, továbbá az ezen alapok által közösen finanszírozott ellátások és feladatok tekintetében együttesen gyakorolják. A közös döntésekhez a Felügyelő Bizottságok 6-6 tagjának egyetértő szavazata szükséges.

(5) A Felügyelő Bizottságok a közös döntéseikhez szükséges ügyrendet együttesen állapítják meg.

6. §[12] (1) Az Alap két különálló alapból

a) a Nyugdíjbiztosítási Alapból és

b) az Egészségbiztosítási Alapból

(a továbbiakban: alapok) tevődik össze.

(2)[13]

(3) Az alapok bevételi többlete nem vonható el.

(4) Az alapok pénzeszközei, tartalékai az alapok között csak törvényi rendelkezés alapján csoportosíthatók át.

7. §[14] (1) A 6. §-ban meghatározott alapok

a) az 1. § (2) bekezdésében meghatározott ellátások kiadásainak fedezetéhez bevételi főösszegeik arányában;

b) a működési költségvetés bevételeihez - a kamat- és egyéb hozambevételt nem tartalmazó - bevételi főösszegük 1,5%-ával;

c) a közöttük tételesen fel nem osztható egyéb kiadások fedezetéhez bevételi főösszegeik arányában közösen járulnak hozzá.

(2) Az alapok egymás részére az általuk finanszírozott pénzbeni ellátásokkal arányos járulékátcsoportosítást eszközölnek. Ennek során

a) a Nyugdíjbiztosítási Alap - az (1) bekezdés szerinti kiadásokat nem tartalmazó - kiadási főösszegének a természetbeni egészségbiztosítási szolgáltatások fedezetére meghatározott;

b) az Egészségbiztosítási Alap - az (1) bekezdés szerinti kiadásokat nem tartalmazó - pénzbeni ellátási kiadásainak a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai fedezetére meghatározott

járulékmérték szerinti százalékát utalja át.

8. §[15] (1) A Nyugdíjbiztosítási Alap az 1. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott ellátások fedezetére szolgál. Ezen felül a 7. § (1) bekezdésében megjelölt hozzájárulások teljesítésére használható fel.

(2) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:

a) a 7. § (2) bekezdése szerinti járulékátcsoportosítással korrigált - az Alaphoz befolyt munkáltatói járulékok 55,68%-ának, valamint egyéni járulékok 60,00%-ának a Nyugdíjbiztosíási Alap részére történő átutalásával realizálódó - munkáltatói és egyéni nyugdíjjárulék,

b) az Alap társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételének - ide nem értve a közgyógyellátást megtérítés, baleseti megtérítés és kártalanítás összegét -, valamint, eltérő rendelkezés hiányában, az Alap éves költségvetési törvényében meghatározott további be vételek 55,98%-a;

c) az állami hozzájárulás;

d) a Nyugdíjbiztosítási Alap pénzügyi tevékenységéből származó bevétel.

9. §[16] (1) Az Egészségbiztosítási Alap az 1. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott ellátások fedezetére szolgál. Ezen felül a 7. § (1) bekezdésében megjelölt hozzájárulásra, valamint a társadalombiztosítási kifizetőhely fenntartóját megillető költségtérítés finanszírozására használható fel.

(2) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik.

a) a 7. § (2) bekezdése szerinti járulékátcsoportosítással korrigált - az Alaphoz befolyt munkáltatói járulékok 44,32%-nak, valamint egyéni járulékok 40,00%-ának az Egészségbiztosítási Alap részére történő átutalásával realizálódó - munkáltatói és egyént egészségbiztosítási járulék;

b) a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvényben meghatározott személyek egészségbiztosítására az állami költségvetés által fizetett egészségbiztosítási járulék;

c) az Alap társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételei közül

a közgyógyellátási megtérítés, a baleseti megtérítés és kártalanítás összege teljes egészében,

az egyéb tételek, valamint - eltérő rendelkezés hiányában - az Alap éves költségvetési törvényében meghatározott további bevételek 44,02%-a;

d) az állami, önkormányzati hozzájárulás;

e) az Egészségbiztosítási Alap pénzügyi tevékenységéből származó bevétel.

10. §[17] (1) A 6. §-ban meghatározott alapok bevételi többletéből a következő alapok képezhetők, illetve növelhetők:

a) likviditási tartalék;

b) befektetések hozama tartalék;

c) tartósan befektetett pénzügyi eszközök.

(2) A 6. §-ban meghatározott alapok részére vissztehermentesen átadott vagyont az alapok e célra létrehozott vagyonalapjába kell helyezni. A vagyonalapra az e törvény által a tartósan befektetett pénzügyi eszközökre vonatkozóan meghatározott szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a vagyonalap pénzügyi eszközeinek nettó hozama közvetlenül a vagyonalapot növeli.

(3) Az Alap követelései fejében az adós által felajánlott vagyont - ha azt az Alap kezelője elfogadja - külön e célra létrehozott tartalékalapba kell helyezni. Az elfogadás tulajdonszerzésnek minősül. Ez a vagyonátruházás mentesül az adó- és illetékfizetési kötelezettség alól. Az átvett vagyon felhasználásától az Országgyűlés dönt.

11. §[18] (1) A likviditási tartalékot a 6. §-ban meghatározott mindkét Alap mindenkori éves kiadási főösszege 6%-ának megfelelő mértékig köteles képezni. A likviditási tartalékot az előírt szintre az 1992. évi mérlegzárásnál fel kell tölteni.

(2) A likviditási tartalék tartósan nem köthető le.

(3) A tartósan befektetett pénzügyi eszközök nettó hozama kizárólag a tartós befektetések növelésére fordítható. A tartós lekötés megvalósításáig a nettó hozamot a befektetések hozama tartalékba kell helyezni.

(4) A 6. §-ban meghatározott alapok tartósan lekötött eszközeinek felhasználásáról az Országgyűlés dönt.

12. §[19] (1) A likviditási tartalékban és a működési költségvetésben rendelkezésre álló átmenetileg szabad pénzeszközök, valamint a befektetések hozama tartalék pénzeszközei felhasználhatók rövid lejáratú pénzpiaci műveletek (pl. kincstárjegyvásárlás) lebonyolítására.

(2) A likviditási tartalékban rendelkezésre álló átmenetileg szabad pénzeszközök, továbbá a befektetések hozama tartalék pénzeszközei rövid lejáratú befektetése nettó hozamának és a felvett hitelek miatt felmerült bankköltségeknek a különbözetéből kiadásokat teljesíteni az Alap éves költségvetési törvényében meghatározott feltételek szerint lehet. A fennmaradó összeget a likviditási tartalék előírt mértékű feltöltésére, ezt követően a befektetések hozama tartalék növelésére keli felhasználni.

13. §[20] (1) Ez a törvény 1989. január 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 105. §-a hatályát veszti.

(2) Az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény 4. §-ának (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4) Önálló költségvetési fejezetet alkotnak: az államhatalom szervei, a Minisztertanács, a minisztériumok, általában az országos hatáskörű szervek, valamint a fővárosi és a megyei tanácsok. Országos fontossága alapján kivételesen más központi szerv is önálló költségvetési fejezetet alkothat.

(5) Az államhatalom szervei, a Minisztertanács, a minisztériumok, általában az országos hatáskörű szervek, valamint egyéb önálló költségvetési fejezetek (központi fejezetek) a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek előirányzatait, illetve az ezeknek nyújtandó támogatást is tartalmazzák."

(3)[21] Az Alap pénzügyi, elszámolási, számviteli rendjét a Minisztertanács állapítja meg. Az Alapon belüli gazdálkodási és pénzügyi műveletek egyéb szabályait az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság állapítja meg.

(4)[22]

(5)[23]

Dr. Straub F. Brúnó s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára