Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

1988. évi XXI. törvény

a Társadalombiztosítási Alapról

1. §[1] (1)[2] A Társadalombiztosítási Alap (a továbbiakban: Alap) az államháztartás része; önálló pénzalap, amely a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel

a) az öregségi nyugdíj, a hozzátartozói nyugellátások [a b) pontban felsoroltak kivételével], az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek rokkantsági nyugdíja, baleseti nyugellátása, valamint

b) a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött személyek rokkantsági nyugdíja - a temetési segély kivételével -, baleseti ellátása (ideértve a hozzátartozói baleseti nyugellátásokat és a rokkantság miatt megállapított hozzátartozói nyugellátásokat is), a gyógyító-megelőző ellátások, a gyógyszerés gyógyászati segédeszköz ártámogatás és egyéb betegségi ellátások (kártalanítási járadék, útiköltségtérítés, segélyek)

fedezetére szolgál.

(2)[3] Átmenetileg - az állami költségvetés helyett - az Alap biztosít fedezetet a gyermekgondozási segély, gyermek gondozási díj, anyasági segély, temetési segély, öregségi és növelt összegű öregségi járadék, a munkaképtelenségi és növelt összegű munkaképtelenségi járadék, az özvegyi és növelt összegű özvegyi járadék, a saját jogú nyugellátáshoz megállapított házastársi pótlék és házastárs utáni jövedelempótlék, a megváltozott munkaképességű dolgozók átmeneti járadéka, rendszeres szociális járadéka és a cukorbetegek támogatása kiadásaira is.

(3)[4] Az Alap működtetésével, kezelésével kapcsolatos kiadások fedezetére az Alap kezelőjének költségvetése (a továbbiakban: működési költségvetés) szolgál.

2. §[5] (1) Az Alap bevételei:

a) a járulékbevétel (munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék, munkáltatói egészségbiztosítási járulék, egyéni nyugdíjjárulék, egyéni egészségbiztosítási járulék, egyéb járulék);

b) a társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevétel;

c) az állami, önkormányzati hozzájárulás;

d) az Alap pénzügyi tevékenységéből - ideértve a társadalombiztosítás részére ingyenesen átadott vagyon külön törvény szerinti hasznosítását is - származó bevétel.

(2) Nem minősül az Alap bevételének a társadalombiztosítás által folyósított, az állami költségvetés, más intézmény vagy gazdálkodó szervezet által finanszírozott ellátások, ellátásrészek kiadásának megtérítése.

3. §[6] (1) Az Alapból teljesíthető kiadások:

a) az 1. §-ban meghatározott feladatok finanszírozása;

b) az a) pont szerinti finanszírozással összefüggésben felmerült bankköltség és postaköltség;

c) a társadalombiztosítási kifizetőhely fenntartóját - a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló törvény alapján - megillető költségtérítés, amely az 1. § (1) bekezdésében felsorolt ellátások kifizetőhely által folyósított összegének 1%-a;

d) az Alap pénzügyi tevékenységének költségei;

e) a működési költségvetéshez történő hozzájárulás;

f) külön törvényben meghatározott egyéb kiadás.

(2) Nem minősül az Alap kiadásának a társadalombiztosítás által folyósított, az állami költségvetés, más intézmény vagy gazdálkodó szervezet által finanszírozott ellátások, ellátásrészek kiadása.

3/A. §[7] (1) A 6. §-ban meghatározott alapok működtetésével, kezelésével kapcsolatos kiadások fedezetének biztosítása közösen a működési költségvetés keretében történik.

(2) A működési költségvetés bevétele:

a) az Alap kamat- és egyéb hozambevételekkel csökkentett összes bevételei 1,5%-ának megfelelő összeg;

b) a társadalombiztosítási szervezet vállalkozásából eredő működési ár- és díjbevétel, a működési vagyon hasznosításából, a működési költségvetés átmenetileg szabad pénzeszközeinek befektetéséből származó bevétel, valamint a nem az Alapból finanszírozott ellátások folyósításával összefüggésben felmerült ráfordítások állami költségvetés, más intézmény vagy gazdálkodó szervezet által történő megtérítése.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti összeget folyamatosan - közvetlenül a bevétel beérkezését követően - a működési költségvetésnek át kell utalni.

(4) A működési költségvetést terhelik az ügyvitel bér- és dologi ráfordításai, a beruházási költségek, valamint a közvetlenül a működési költségvetésbe kerülő bevételek elérése érdekében teljesített ráfordítások.

(5) Működési célú kiadás legfeljebb a működési költségvetésben rendelkezésre álló összeg erejéig teljesíthető.

(6) A mérlegzárást követően a működési költségvetésben megtakarított összeg a következő évre átvihető és felhasználható.

(7) Az Alap kezelője a működési költségvetés címeinek az Alap éves költségvetési törvényében meghatározott előirányzataitól - az (1)-(6) bekezdések rendelkezéseinek keretei között - eltérhet.

4. §[8]

4/A. §[9]

4/B. §[10]

5. §[11] (1) Az Alap éves költségvetéséről és annak végrehajtásáról az Országgyűlés törvényt alkot.

(2) Az Alapot a Nyugdíjbiztosítási Felügyelő Bizottság és az Egészségbiztosítási Felügyelő Bizottság (a továbbiakban: Felügyelő Bizottságok) irányításával az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság kezeli. Ennek keretében ellátja mindazon feladatokat, amelyeket az 1991. évi LXXXIV. törvény nem utal más szerv hatáskörébe, továbbá, amelyeket a döntési jogkörrel rendelkező szerv -ügyrendjében - rá átruház. Az Alap kezelője javaslatokat dolgoz ki és terjeszt elő a döntési jogkörrel rendelkező szervhez az e jogkörbe tartozó kérdésekben. Tanácskozási joggal részt vesz e szervnek az Alapot érintő kérdésekben döntést hozó ülésein.

(3) Az Alap kezelője az Alap ellátási kötelezettségeinek a teljesítése érdekében az azonnali döntést igénylő kérdésekben (az ellátások kifizethetőségét, a napi likviditást biztosító hitelfelvétel) köteles eljárni.

(4) A Felügyelő Bizottságok a (2) bekezdésben meghatározott irányítási jogkörüket a működési költségvetés, a 6. §-ban meghatározott alapok költségvetésében meg nem jelenő bevételek, illetve kiadások, továbbá az ezen alapok által közösen finanszírozott ellátások és feladatok tekintetében együttesen gyakorolják. A közös döntésekhez a Felügyelő Bizottságok 6-6 tagjának egyetértő szavazata szükséges.

(5) A Felügyelő Bizottságok a közös döntéseikhez szükséges ügyrendet együttesen állapítják meg.

6. §[12] (1) Az Alap két különálló alapból

a) a Nyugdíjbiztosítási Alapból és

b) az Egészségbiztosítási Alapból

(a továbbiakban: alapok) tevődik össze.

(2)[13]

(3) Az alapok bevételi többlete nem vonható el.

(4) Az alapok pénzeszközei, tartalékai az alapok között csak törvényi rendelkezés alapján csoportosíthatók át.

7. §[14] (1) A 6. §-ban meghatározott alapok

a) az 1. § (2) bekezdésében meghatározott ellátások kiadásainak fedezetéhez bevételi főösszegeik arányában;

b) a működési költségvetés bevételeihez - a kamat- és egyéb hozambevételt nem tartalmazó - bevételi főösszegük 1,5%-ával;

c) a közöttük tételesen fel nem osztható egyéb kiadások fedezetéhez bevételi főösszegeik arányában közösen járulnak hozzá.

(2) Az alapok egymás részére az általuk finanszírozott pénzbeni ellátásokkal arányos járulékátcsoportosítást eszközölnek. Ennek során

a) a Nyugdíjbiztosítási Alap - az (1) bekezdés szerinti kiadásokat nem tartalmazó - kiadási főösszegének a természetbeni egészségbiztosítási szolgáltatások fedezetére meghatározott;

b) az Egészségbiztosítási Alap - az (1) bekezdés szerinti kiadásokat nem tartalmazó - pénzbeni ellátási kiadásainak a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai fedezetére meghatározott

járulékmérték szerinti százalékát utalja át.

8. §[15] (1) A Nyugdíjbiztosítási Alap az 1. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott ellátások fedezetére szolgál. Ezen felül a 7. § (1) bekezdésében megjelölt hozzájárulások teljesítésére használható fel.

(2) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:

a) a 7. § (2) bekezdése szerinti járulékátcsoportosítással korrigált - az Alaphoz befolyt munkáltatói járulékok 55,68%-ának, valamint egyéni járulékok 60,00%-ának a Nyugdíjbiztosíási Alap részére történő átutalásával realizálódó - munkáltatói és egyéni nyugdíjjárulék,

b) az Alap társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételének - ide nem értve a közgyógyellátást megtérítés, baleseti megtérítés és kártalanítás összegét -, valamint, eltérő rendelkezés hiányában, az Alap éves költségvetési törvényében meghatározott további be vételek 55,98%-a;

c) az állami hozzájárulás;

d) a Nyugdíjbiztosítási Alap pénzügyi tevékenységéből származó bevétel.

9. §[16] (1) Az Egészségbiztosítási Alap az 1. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott ellátások fedezetére szolgál. Ezen felül a 7. § (1) bekezdésében megjelölt hozzájárulásra, valamint a társadalombiztosítási kifizetőhely fenntartóját megillető költségtérítés finanszírozására használható fel.

(2) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik.

a) a 7. § (2) bekezdése szerinti járulékátcsoportosítással korrigált - az Alaphoz befolyt munkáltatói járulékok 44,32%-nak, valamint egyéni járulékok 40,00%-ának az Egészségbiztosítási Alap részére történő átutalásával realizálódó - munkáltatói és egyént egészségbiztosítási járulék;

b) a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvényben meghatározott személyek egészségbiztosítására az állami költségvetés által fizetett egészségbiztosítási járulék;

c) az Alap társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételei közül

a közgyógyellátási megtérítés, a baleseti megtérítés és kártalanítás összege teljes egészében,

az egyéb tételek, valamint - eltérő rendelkezés hiányában - az Alap éves költségvetési törvényében meghatározott további bevételek 44,02%-a;

d) az állami, önkormányzati hozzájárulás;

e) az Egészségbiztosítási Alap pénzügyi tevékenységéből származó bevétel.

10. §[17] (1) A 6. §-ban meghatározott alapok bevételi többletéből a következő alapok képezhetők, illetve növelhetők:

a) likviditási tartalék;

b) befektetések hozama tartalék;

c) tartósan befektetett pénzügyi eszközök.

(2) A 6. §-ban meghatározott alapok részére vissztehermentesen átadott vagyont az alapok e célra létrehozott vagyonalapjába kell helyezni. A vagyonalapra az e törvény által a tartósan befektetett pénzügyi eszközökre vonatkozóan meghatározott szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a vagyonalap pénzügyi eszközeinek nettó hozama közvetlenül a vagyonalapot növeli.

(3) Az Alap követelései fejében az adós által felajánlott vagyont - ha azt az Alap kezelője elfogadja - külön e célra létrehozott tartalékalapba kell helyezni. Az elfogadás tulajdonszerzésnek minősül. Ez a vagyonátruházás mentesül az adó- és illetékfizetési kötelezettség alól. Az átvett vagyon felhasználásától az Országgyűlés dönt.

11. §[18] (1) A likviditási tartalékot a 6. §-ban meghatározott mindkét Alap mindenkori éves kiadási főösszege 6%-ának megfelelő mértékig köteles képezni. A likviditási tartalékot az előírt szintre az 1992. évi mérlegzárásnál fel kell tölteni.

(2) A likviditási tartalék tartósan nem köthető le.

(3) A tartósan befektetett pénzügyi eszközök nettó hozama kizárólag a tartós befektetések növelésére fordítható. A tartós lekötés megvalósításáig a nettó hozamot a befektetések hozama tartalékba kell helyezni.

(4) A 6. §-ban meghatározott alapok tartósan lekötött eszközeinek felhasználásáról az Országgyűlés dönt.

12. §[19] (1) A likviditási tartalékban és a működési költségvetésben rendelkezésre álló átmenetileg szabad pénzeszközök, valamint a befektetések hozama tartalék pénzeszközei felhasználhatók rövid lejáratú pénzpiaci műveletek (pl. kincstárjegyvásárlás) lebonyolítására.

(2) A likviditási tartalékban rendelkezésre álló átmenetileg szabad pénzeszközök, továbbá a befektetések hozama tartalék pénzeszközei rövid lejáratú befektetése nettó hozamának és a felvett hitelek miatt felmerült bankköltségeknek a különbözetéből kiadásokat teljesíteni az Alap éves költségvetési törvényében meghatározott feltételek szerint lehet. A fennmaradó összeget a likviditási tartalék előírt mértékű feltöltésére, ezt követően a befektetések hozama tartalék növelésére keli felhasználni.

13. §[20] (1) Ez a törvény 1989. január 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 105. §-a hatályát veszti.

(2) Az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény 4. §-ának (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4) Önálló költségvetési fejezetet alkotnak: az államhatalom szervei, a Minisztertanács, a minisztériumok, általában az országos hatáskörű szervek, valamint a fővárosi és a megyei tanácsok. Országos fontossága alapján kivételesen más központi szerv is önálló költségvetési fejezetet alkothat.

(5) Az államhatalom szervei, a Minisztertanács, a minisztériumok, általában az országos hatáskörű szervek, valamint egyéb önálló költségvetési fejezetek (központi fejezetek) a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek előirányzatait, illetve az ezeknek nyújtandó támogatást is tartalmazzák."

(3)[21] Az Alap pénzügyi, elszámolási, számviteli rendjét a Minisztertanács állapítja meg. Az Alapon belüli gazdálkodási és pénzügyi műveletek egyéb szabályait az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság állapítja meg.

(4)[22]

(5)[23]

Dr. Straub F. Brúnó s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Lábjegyzetek:

[1] Megállapította az 1991. évi III. törvény 13. § (2) bekezdése. Hatályos 1991.01.01.

[2] Megállapította az 1992. évi X. törvény 22. § (1) bekezdése. Hatályos 1992.03.09.

[3] Beiktatta az 1992. évi X. törvény 22. § (1) bekezdése. Hatályos 1992.03.09.

[4] Számozását módosította az 1992. évi X. törvény 22. § (1) bekezdése. Hatályos 1992.03.09.

[5] Megállapította az 1992. évi X. törvény 22. § (2) bekezdése. Hatályos 1992.03.09.

[6] Megállapította az 1992. évi X. törvény 22. § (3) bekezdése. Hatályos 1992.03.09.

[7] Megállapította az 1992. évi X. törvény 22. § (4) bekezdése. Hatályos 1992.03.09.

[8] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi X. törvény 24. § (3) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.09.

[9] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi X. törvény 24. § (3) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.09.

[10] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi X. törvény 24. § (3) bekezdése. Hatálytalan 1992.03.09.

[11] Megállapította az 1992. évi X. törvény 22. § (5) bekezdése. Hatályos 1992.03.09.

[12] Beiktatta az 1992. évi X. törvény 22. § (6) bekezdése. Hatályos 1992.03.09.

[13] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi XXXVIII. törvény 127. § f) pontja. Hatálytalan 1992.07.03.

[14] Beiktatta az 1992. évi X. törvény 22. § (6) bekezdése. Hatályos 1992.03.09.

[15] Beiktatta az 1992. évi X. törvény 22. § (6) bekezdése. Hatályos 1992.03.09.

[16] Beiktatta az 1992. évi X. törvény 22. § (6) bekezdése. Hatályos 1992.03.09.

[17] Beiktatta az 1992. évi X. törvény 22. § (6) bekezdése. Hatályos 1992.03.09.

[18] Beiktatta az 1992. évi X. törvény 22. § (6) bekezdése. Hatályos 1992.03.09.

[19] Beiktatta az 1992. évi X. törvény 22. § (6) bekezdése. Hatályos 1992.03.09.

[20] Számozását módosította az 1992. évi X. törvény 22. § (6) bekezdése. Hatályos 1992.03.09.

[21] Módosította az 1991. évi III. törvény 13. § (8) bekezdése. Hatályos 1991.01.01.

[22] Hatályon kívül helyezte az 1991. évi III. törvény 13. § (9) bekezdése. Hatálytalan 1991.01.01.

[23] Hatályon kívül helyezte az 1991. évi III. törvény 13. § (9) bekezdése. Hatálytalan 1991.01.01.