1992. évi X. törvény

a Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetéséről, valamint a Társadalombiztosítási Alapról szóló 1988. évi XXI. törvény módosításáról[1]

A Táradalombiztosítási Alapról szóló 1988. évi XXI. törvényben (a továbbiakban: AT.) foglaltak és a társadalombiztosítási rendszer megújításának koncepciójáról és a rövid távú feladatokról szóló 60/1991. (X. 29.) OGY határozat alapján, valamint a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról 1991. évi LXXXIV. törvény figyelembevételével az Országgyűlés a Társadalombiztosítási Alap (a továbbiakban: T. Alap) 1992. évi költségvetéséről a következő törvényt alkotja:

A Társadalombiztosítási Alap költségvetése

1. § (1)[2] Az Országgyűlés a T. Alap 1992. évi költségvetését 529 230 millió forint bevételi, 529 230 millió forint kiadási előirányzattal, 0 egyenleggel állapítja meg.

(2) A T. Alap összevont költségvetési mérlegét a törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

2. § (1)[3] A T. Alap járulékbevétele 500 650 millió forint, az összes bevétel 94,6%-a, melyből 403 750 millió forint a munkáltatói járulékbefizetés, 94 300 millió forint az egyéni járulékbefizetés, 2600 millió forint a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvényben (a továbbiakban: TT.) meghatározott személyek egészségbiztosítására az állami költségvetés által fizetett járulék.

(2) A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek együttes összege 17 040 millió forint, az összes bevétel 3,2%-a. E bevételeket részletesen a törvény 2. számú melléklete tartalmazza.

(3) Az állam által biztosított vagyonból származó bevétel előirányzata 1880 millió forint, az összes bevétel 0,4%-a.

(4) A társadalombiztosítás kamat- és egyéb hozambevétele 8000 millió forint, az összes bevétel 1,5%-a. E bevételeket részletesen a törvényi, számú melléklete tartalmazza.

(5)[4] A T. Alapból finanszírozott gyógyító-megelőző ellátások területén végrehajtandó központi bérintézkedés 1992. évi kiadásainak fedezetére biztosított központi költségvetési forrásátadásból származó bevétel 1660 millió forint, az összes bevétel 0,3%-a. E bevételből a T. Alap kezelőjének költségvetéséhez (működési költségvetés) hozzájárulás nem teljesíthető.

3. § (1)[5] A T. Alap bevételéből - az AT. 8-9. §-ának rendelkezései alapján - 291 423 millió forint a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap), 229 807 millió forint az Egészségbiztosítási Alap (a továbbiakban: E. Alap) bevételi előirányzata.

(2) A T. Alap kamat- és egyéb hozambevételéből a Ny. Alap és az E. Alap a közöttük külön törvény rendelkezései szerint megosztott tartalékalapok tényleges hozamának megfelelően részesedik. E hozambevételeket, a terhükre a (3) bekezdés szerint teljesített, illetve a tartalékba helyezésükből származó kiadásokat és a bankköltségeket a Ny. Alap és az E. Alap költségvetése nem tartalmazza.

(3) A társadalombiztosítás kamat- és egyéb hozambevételéből 250 millió forintot, mint elkülönített alaphoz történő hozzájárulást - az AT. 12. §-a (2) bekezdésének rendelkezései szerint - az ifjúsági és szabadidősport-tevékenységre, további 30 millió forintot az alkoholizmus elleni prevencióra kell fordítani. A megjelölt összegeket terhelik az e támogatásokkal összefüggésben felmerült működési költségek.

4. § A T. Alap kiadásait a Ny. Alapon és az E. Alapon keresztül teljesíti.

A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése

5. § (1) Az Országgyűlés a Ny. Alap 1992. évi költségvetését 281 019 millió forint bevételi, 281 019 millió forint kiadási előirányzattal, 0 egyenleggel állapítja meg.

(2) A Ny. Alap költségvetési mérlegét a törvény 4. számú melléklete tartalmazza.

6. § (1) A Ny. Alap járulékbevétele 281 391 millió forint. Ebből a munkáltatói nyugdíjjárulék bevétele 224 811 millió forint, az egyéni nyugdíjjárulék bevétele 56 580 millió forint.

(2) A Ny. Alap társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevétele 8980 millió forint. Ebből a késedelmi pótlék és a rendbírság 8845 millió forint.

(3) A Ny. Alapnak a folyó kiadások fedezetét szolgáló vagyonból származó bevétele 1052 millió forint.

(4) A Ny. Alap bevételét az AT. 7. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékátcsoportosítás 10 404 millió forinttal csökkenti. Ez az összeg

a) az átvett 22112 millió forint [az E. Alap 72 500 millió forint pénzbeni ellátási kiadásának a Ny. Alap ellátásainak fedezetére meghatározott járulékmérték (kerekítve 30,50) szerinti százaléka], és

b) az átadott 32 516 millió forint [a Ny. Alap 253 600 millió forint ellátási kiadásának az E. Alap természetbeni ellátásainak fedezetére meghatározható járulékmérték (kerekítve 12,82) szerinti százaléka]

különbözete.

7. § (1) Az A T. 1. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott nyugellátások kiadásainak előirányzata 253 600 millió forint. Ebből a nyugdíjak emelésének előirányzata 39 880 millió forint.

(2) Az A T. 1. §-ának (2) bekezdése alapján átmenetileg a T. Alapból finanszírozott ellátások Ny. Alapot terhelő kiadásaira 22 284 millió forint (a Ny. Alap bevételi főösszegének 7,93%-a) irányozható elő.

(3) Az egyéb kiadások Ny. Alapot terhelő részére 919 millió forint (a Ny. Alap bevételi főösszegének 0,33%-a) irányozható elő. Ebből 270 millió forint a biztosítási képviselők megválasztásának költségeiből a Ny. Alapot terhelő rész előirányzata.

(4) A működési költségvetéshez való hozzájárulás a Ny. Alap bevételi főösszegének 1,5%-a. Ez 4216 millió forint kiadási előirányzatnak felel meg.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott, esedékessé vált kifizetéseket akkor is teljesíteni kell, ha ennek következtében az ott megjelölt előirányzatok fölé emelkednek a kiadások.

Az Egészségbiztosítási Alap költségvetése

8. § (1)[6] Az Országgyűlés az E. Alap 1992. évi költségvetését 240 211 millió forint bevételi, 240 211 millió forint kiadási előirányzattal, 0 egyenleggel állapítja meg.

(2) Az E. Alap költségvetési mérlegét a törvény 5. számú melléklete tartalmazza.

9. § (1) Az E. Alap járulékbevétele 219 259 millió forint. Ebből a munkáltatói egészségbiztosítási járulék bevétele 178 939 millió forint, az egyéni egészségbiztosítási járulék bevétele 37 720 millió forint, a TT.-ben meghatározott személyek egészségbiztosítására az állami költségvetés által fizetett járulék 2600 millió forint.

(2) Az E. Alap társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevétele 8060 millió forint. Ebből a késedelmi pótlék és a rendbírság 6955 millió forint.

(3) Az E. Alapnak a folyó kiadások fedezetét szolgáló vagyonból származó bevétele 828 millió forint.

(4)[7] Az E. Alapból finanszírozott gyógyító-megelőző ellátások területén végrehajtandó központi bérintézkedés 1992. évi kiadásainak fedezetére biztosított központi költségvetési forrásátadásból származó bevétel 1660 millió forint. Ezt az összeget a 10. § (7), (8) és (10) bekezdésének, a 19. § (2) bekezdésének, valamint az AT. 7. §-a (1) bekezdésének alkalmazásánál az E. Alap bevételi főösszegének részeként figyelembe venni nem lehet.

(5)[8] Az E. Alap bevételét az A T. 7. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékátcsoportosítás 10 404 millió forinttal növeli. Ez az összeg

a) az átvett 32 516 millió forint [a Ny. Alap 253 600 millió forint ellátási kiadásának az E. Alap természetbeni ellátásainak fedezetére meghatározható járulékmérték (kerekítve 12,82) szerinti százaléka], és

b) az átadott 22 112 millió forint [az E. Alap 72 500 millió forint pénzbeni ellátási kiadásának a Ny. Alap ellátásainak fedezetére meghatározott járulékmérték (kerekítve 30,50) szerinti százaléka]

különbözete.

10. § (1)[9] A gyógyító-megelőző ellátásoknak a törvény 6. számú mellékletében meghatározott feladataira fordítható kiadások előirányzata - nagyjavítások, beruházások nélkül, az 1992. évi központi bérintézkedés 1992. évi kiadásával együtt - 112 260 millió forint. Ezen összegből 200 millió forintot kell elkülöníteni, melyet egészségügyi intézmények egészségmegőrző mentálhigiénés programokra pályázhatnak meg. Az előirányzat levezetését a törvény 7. számú melléklete tartalmazza. Az Alap kezelője 1992. június 30-ig köteles az előirányzott összegnek a 6. számú melléklet szerinti részletezését az Országgyűlés Szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottságának bemutatni.

(2) A gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök fogyasztói árának társadalombiztosítási támogatására fordított kiadás előirányzata 31 000 millió forint.

(3) Az AT. 1. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott nyugellátások kiadásainak előirányzata 35 900 millió forint. Ebből nyugdíjintézkedésekre 5650 millió forint fordítható.

(4) A terhességi-gyermekágyi segély kiadásának előirányzata 6500 millió forint.

(5) A táppénzkiadás előirányzata 29 100 millió forint.

(6) Az egyéb betegségi ellátások kiadásának előirányzata 1900 millió forint.

(7) Az A T. 1. §-ának (2) bekezdése alapján átmenetileg a T. Alapból finanszírozott ellátások E. Alapot terhelő kiadásaira 18 916 millió forint (az E. Alap bevételi főösszegének 7,93%-a) irányozható elő.

(8) Az egyéb kiadások E. Alapot terhelő részére 781 millió forint (az E. Alap bevételi főösszegének 0,33%-a) irányozható elő. Ebből 230 millió forint a biztosítási képviselők megválasztásának költségeiből az E. Alapot terhelő rész előirányzata.

(9) A társadalombiztosítási kifizetőhely fenntartóját megillető költségtérítés előirányzata 275 millió forint.

(10) A működési költségvetéshez való hozzájárulás az E. Alap bevételi főösszegének 1,5%-a. Ez 3579 millió forint kiadási előirányzatnak felel meg.

(11) A (2)-(10) bekezdésben meghatározott, esedékessé vált kifizetéseket akkor is teljesíteni kell, ha ennek következtében az ott megjelölt előirányzatok fölé emelkednek a kiadások.

11. § (1) Az E. Alapból a gyógyító-megelőző ellátások és szolgáltatások céljára jóváhagyott előirányzatok kezelésére és felhasználására az állami pénzügyekről, valamint az 1992. évi állami költségvetésről szóló törvény előírásait kell a sajátosságoknak megfelelően alkalmazni. Jelen törvény keretei között a T. Alap kezelője a finanszírozott intézmény, önkormányzat, egészségügyi vállalkozás, magánszemély részére a tervezés, elszámolás és pénzellátás rendjének speciális feltételeit meghatározhatja.

(2) A T. Alap kezelője a finanszírozási körébe tartozó feladatokra megállapított támogatás zavartalan biztosításáért - az E. Alapban e célra rendelkezésre álló összegek erejéig - felelősséggel tartozik.

(3) A gyógyító-megelőző ellátások és szolgáltatások céljára az E. Alap költségvetésében központi kezelésre tervezett és a finanszírozott intézmények, önkormányzatok részére megállapított alapelőirányzaton felül fennmaradó keret a Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1992. évi szabályairól szóló 1991. évi XCI. törvény szerint, az E. Alap költségvetéséről szóló jelen törvényben meghatározott eltérésekkel használható fel.

12. § (1) A T. Alap kezelője az állami egészségügyi szolgálat [1972. évi II. törvény 85. § (1) és (3) bekezdése szerinti] szakellátást végző intézményeit, valamint a 6. számú mellékletben felsorolt alapellátás azon szolgálatait, amelyek - külön jogszabály alapján - 1992-től nem kerülnek be a háziorvosi, házi gyermekorvosi (a továbbiakban: háziorvosi) rendszerbe, a T. Alapból 1991. évben támogatott körben, az 1991. évi évközi változásokkal korrigált, szintrehozott és a (2) bekezdés szerinti automatizmusokkal növelt alapelőirányzat mértékéig finanszírozza.

(2) 1992-ben a bérautomatizmus a bér- és bérjellegű báziselőirányzat 10%-a, a dologi költségekre vetített előirányzatnövekedés 5%.

(3) A T. Alap kezelője az alapelőirányzatot, annak részletes levezetésével, a pénzellátás, felhasználás és elszámolás feltételeinek meghatározásával, a törvény kihirdetését követő 30 napon belül köteles közölni a finanszírozott intézménnyel, illetve a feladatot ellátó önkormányzattal.

(4) Az alapelőirányzat összege év közben - kormányrendeletben meghatározott eljárási rend szerint - a feladatok, illetve a finanszírozási rend változása, a központi kezelésre tervezett keretek lebontása vagy külön megállapodás szerint módosítható.

(5) A T. Alap kezelője - kormányrendeletben szabályozott módon - megállapodhat az állami egészségügyi szolgálat szakellátást végző intézményével abban, hogy a gyógyító-megelőző ellátásokért és szolgáltatásokért a teljesítményfinanszírozási elvek szerint jár térítés. Ebben az esetben az (1) bekezdés szerint megállapított előirányzatot az e szolgáltatásokra eső résszel csökkenteni kell. A teljesítményarányos finanszírozás elszámolásának rendjét a T. Alap kezelője határozza meg.

13. § A T. Alap kezelője az Egészségbiztosítási Felügyelő Bizottság egyetértésével gyógyító-megelőző szakellátásra, e körbe tartozó egészségügyi szolgáltatásokra a 12. §-ban említett intézményeken túl - kormányrendeletben szabályozott módon - megállapodást köthet egyházzal, alapítvánnyal, egészségügyi vállalkozással és magángyakorlatot folytató orvossal.

14. § (1) A T. Alap kezelője a háziorvosi szolgáltatások finanszírozása során kormányrendeletben meghatározott módon, mértékben köteles figyelembe venni

a) az ellátott lakosok számát és korösszetételét;

b) a háziorvos szakképzettségét;

c) az ellátott terület településszerkezeti adottságait.

(2) Az (1) bekezdés szerinti finanszírozás szerződés alapján történik, amelynek főbb szabályait - ideértve a T. Alap kezelőjének szerződéses kötelezettségét is - kormányrendelet állapítja meg.

(3) Amennyiben a háziorvosi szolgálatot a települési önkormányzat működteti, vagy ha az az egyesített egészségügyi intézmény részeként működik (integráció), akkor a T. Alap kezelője a fenntartó önkormányzattal, illetve az intézménnyel köt szerződést a háziorvosi szolgálat finanszírozására az általános feltételek mellett. A szerződés keretében kapott összeget az önkormányzat, illetve az intézmény köteles más pénzeszközeitől elkülönítetten, külön bankszámlán kezelni, és azt csak a szolgálat céljaira használhatja fel.

15. § A T. Alap kezelője háziorvosi szolgáltatásra - kormányrendeletben meghatározott területi létszámhatárok között - külön jogszabályban előírt hatósági engedéllyel rendelkező magángyakorlatot folytató orvossal és egészségügyi vállalkozóval is köthet szolgáltatás finanszírozására szerződést, ha rendelője megfelel az állami egészségügyi szolgálat háziorvosi rendelőjére vonatkozó szakmai, műszaki előírásoknak.

16. § A T. Alap kezelője jogosult ellenőrizni az E. Alapból finanszírozott szolgáltatások teljesítését, indokoltságát, valamint a szolgáltatást nyújtó nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítését.

17. § A T. Alapból 1991. évben a gyógyító-megelőző ellátás keretében kapott támogatást az önkormányzatok, illetve központi fejezetek nem vonhatják el.

18. § A 12. § (2) bekezdésében szereplő bérautomatizmuson felül 1195 millió forintot a háziorvosi rendszer teljesítményfinanszírozására lehet felhasználni.

Átmenetileg a Társadalombiztosítási Alapból finanszírozott ellátások

19. § (1) Az AT. 1. §-ának (2) bekezdése alapján átmenetileg a T. Alapból finanszírozott ellátások kiadásainak előirányzata 41 200 millió forint. Ebből a központi intézkedésekre 4510 millió forint fordítható. A központi intézkedési keretből a nyugdíjszerű ellátások 2870 millió forinttal, a gyermekgondozási díj és gyermekgondozási segély együttesen 1000 millió forinttal, az anyasági segély és a temetési segély együttesen 640 millió forinttal részesednek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kiadások fedezetéhez a Ny. Alap 22 284 millió forinttal, az E. Alap 18 916 millió forinttal járul hozzá. Ez az alapok bevételi főösszegei 7,93%-ának felel meg.

(3) Az esedékessé vált kifizetéseket akkor is teljesíteni kell, ha ennek következtében az (1)-(2) bekezdésben meghatározott előirányzat fölé emelkednek a kiadások.

(4) Átmenetileg a T. Alapból finanszírozott ellátások kiadásainak főbb jogcímek szerinti részletezését a törvény 8. számú melléklete tartalmazza.

Működési költségvetés

20. § (1)[10] A működési költségvetés 1992. évi bevétele 8469 millió forint, kiadása 8173 millió forint, egyenlege 296 millió forint. A működési költségvetés mérlegét a törvény 9. számú melléklete tartalmazza.

(2)[11] A bevételekből 7795 millió forint (92,0%), a Ny. Alapból származó 4216 millió forint, valamint az E. Alapból származó 3579 millió forint hozzájárulás együttes összege; 100 millió forint (1,2%) a társadalombiztosítás alaptevékenységen kívül folytatott tevékenységének működési, ár- és díjbevétele; 500 millió forint (5,9%) a nem T. Alapból finanszírozott ellátások folyósításával összefüggésben felmerült ráfordítások állami költségvetés, más intézmény vagy gazdálkodó szervezet által történő megtérítése; 74 millió forint (0,9%) a T. Alap kezelője - mint központi államigazgatási szerv - területi szerveire kiterjedő 1992. évi központi bérintézkedés 1992. évi kiadásainak fedezetére biztosított központi költségvetési forrásátadásból származó bevétel.

(3)[12] A kiadásból a folyamatos működés előirányzata 5249 millió forint, mely a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló törvény 27. §-ával létrehozott felügyelő bizottságok működésével kapcsolatos költségekre 10 millió forintos előirányzatot tartalmaz. A fejlesztési előirányzat 2924 millió forint, ebből a beruházási célú kiadások előirányzata 1942 millió forint.

(4) Az 1991. évi III. törvény módosításáról szóló 1991. évi LXXIV. törvény 7. §-ában előírt tartalék-visszapótlásra előirányzott összeg 1086 millió forint. Ebből 800 millió forint a beruházási célú kiadások előirányzatán belül szereplő - a társadalombiztosítási apparátus elhelyezésének javítását szolgáló - építési beruházás 1992. évi ráfordításaira használható fel. A visszapótlás fennmaradó összege a működési költségvetés 1992. évi egyenlegében jelenik meg.

Vegyes rendelkezések

21. § (1) A nyugdíjak egyéni elbíráláson alapuló, a szociális rászorultságot figyelembe vevő emelésére [a TT. 13. §-a és a 89/1990. (V. 1.) MT rendelet 14. §-a] a 7. § (1) bekezdésében, a 10. § (3) bekezdésében és a 19. § (1) bekezdésében meghatározott összkiadási előirányzatból együttesen 400 millió forint fordítható.

(2) A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1992. évi szabályairól szóló 1991. évi XCI. törvény 17. § (7) bekezdésében meghatározott keretösszegben 1992. január 1-jétől az állami költségvetés által - azt megelőzően a T. Alapból - finanszírozott ellátásokat és azok kiadási előirányzatait a törvény 10. számú melléklete tartalmazza. E kiadások 1992-től nem részei a T. Alap költségvetésének.

(3) A Magyar Köztársaság 1992. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1992. évi szabályairól szóló 1991. évi XCI. törvény 18. § (2) bekezdése a következőképpen módosul:

"(2) Ha a Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetésében az átmenetileg a Társadalombiztosítási Alapból finanszírozott ellátások tényleges kiadásai a jogosultak számának növekedése vagy valamely központi intézkedés miatt meghaladja a Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetéséről hozott törvényben jóváhagyott előirányzatot, akkor a különbözetet a központi költségvetés a Társadalombiztosítási Alapnak megtéríti. Ha a fizetési kötelezettség teljesítésére még az 1992-es költségvetési évben kerül sor, akkor az a központi költségvetés általános tartalékát terheli."

(4)[13] Az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap 1995. december 31. napjáig legalább 55 milliárd forint, legfeljebb azonban 65 milliárd forint értékű vagyonjuttatásban részesül.

22. § (1) Az AT. 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:

"(1) A Társadalombiztosítási Alap (a továbbiakban: Alap) az államháztartás része; önálló pénzalap, amely a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel

a) az öregségi nyugdíj, a hozzátartozói nyugellátások [a b) pontban felsoroltak kivételével], az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek rokkantsági nyugdíja, baleseti nyugellátása, valamint

b) a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött személyek rokkantsági nyugdíja - a temetési segély kivételével -, baleseti ellátása (ideértve a hozzátartozói baleseti nyugellátásokat és a rokkantság miatt megállapított hozzátartozói nyugellátásokat is), a gyógyító-megelőző ellátások, a gyógyszerés gyógyászati segédeszköz ártámogatás és egyéb betegségi ellátások (kártalanítási járadék, útiköltségtérítés, segélyek)

fedezetére szolgál."

"(2) Átmenetileg - az állami költségvetés helyett - az Alap biztosít fedezetet a gyermekgondozási segély, gyermek gondozási díj, anyasági segély, temetési segély, öregségi és növelt összegű öregségi járadék, a munkaképtelenségi és növelt összegű munkaképtelenségi járadék, az özvegyi és növelt összegű özvegyi járadék, a saját jogú nyugellátáshoz megállapított házastársi pótlék és házastárs utáni jövedelempótlék, a megváltozott munkaképességű dolgozók átmeneti járadéka, rendszeres szociális járadéka és a cukorbetegek támogatása kiadásaira is."

(2) Az AT. 2. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § (1) Az Alap bevételei:

a) a járulékbevétel (munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék, munkáltatói egészségbiztosítási járulék, egyéni nyugdíjjárulék, egyéni egészségbiztosítási járulék, egyéb járulék);

b) a társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevétel;

c) az állami, önkormányzati hozzájárulás;

d) az Alap pénzügyi tevékenységéből - ideértve a társadalombiztosítás részére ingyenesen átadott vagyon külön törvény szerinti hasznosítását is - származó bevétel.

(2) Nem minősül az Alap bevételének a társadalombiztosítás által folyósított, az állami költségvetés, más intézmény vagy gazdálkodó szervezet által finanszírozott ellátások, ellátásrészek kiadásának megtérítése."

(3) Az AT. 3. §-ának a helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. § (1) Az Alapból teljesíthető kiadások:

a) az 1. §-ban meghatározott feladatok finanszírozása;

b) az a) pont szerinti finanszírozással összefüggésben felmerült bankköltség és postaköltség;

c) a társadalombiztosítási kifizetőhely fenntartóját - a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló törvény alapján - megillető költségtérítés, amely az 1. § (1) bekezdésében felsorolt ellátások kifizetőhely által folyósított összegének 1%-a;

d) az Alap pénzügyi tevékenységének költségei;

e) a működési költségvetéshez történő hozzájárulás;

f) külön törvényben meghatározott egyéb kiadás.

(2) Nem minősül az Alap kiadásának a társadalombiztosítás által folyósított, az állami költségvetés, más intézmény vagy gazdálkodó szervezet által finanszírozott ellátások, ellátásrészek kiadása."

(4) Az AT. 3/A §-nak helyébe a következő rendelkezés lép:

"3/A § (1) A 6. §-ban meghatározott alapok működtetésével, kezelésével kapcsolatos kiadások fedezetének biztosítása közösen a működési költségvetés keretében történik.

(2) A működési költségvetés bevétele:

a) az Alap kamat- és egyéb hozambevételekkel csökkentett összes bevételei 1,5%-ának megfelelő összeg;

b) a társadalombiztosítási szervezet vállalkozásából eredő működési ár- és díjbevétel, a működési vagyon hasznosításából, a működési költségvetés átmenetileg szabad pénzeszközeinek befektetéséből származó bevétel, valamint a nem az Alapból finanszírozott ellátások folyósításával összefüggésben felmerült ráfordítások állami költségvetés, más intézmény vagy gazdálkodó szervezet által történő megtérítése.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti összeget folyamatosan - közvetlenül a bevétel beérkezését követően - a működési költségvetésnek át kell utalni.

(4) A működési költségvetést terhelik az ügyvitel bér- és dologi ráfordításai, a beruházási költségek, valamint a közvetlenül a működési költségvetésbe kerülő bevételek elérése érdekében teljesített ráfordítások.

(5) Működési célú kiadás legfeljebb a működési költségvetésben rendelkezésre álló összeg erejéig teljesíthető.

(6) A mérlegzárást követően a működési költségvetésben megtakarított összeg a következő évre átvihető és felhasználható.

(7) Az Alap kezelője a működési költségvetés címeinek az Alap éves költségvetési törvényében meghatározott előirányzataitól - az (1)-(6) bekezdések rendelkezéseinek keretei között - eltérhet."

(5) Az AT. 5. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § (1) Az Alap éves költségvetéséről és annak végrehajtásáról az Országgyűlés törvényt alkot.

(2) Az Alapot a Nyugdíjbiztosítási Felügyelő Bizottság és az Egészségbiztosítási Felügyelő Bizottság (a továbbiakban: Felügyelő Bizottságok) irányításával az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság kezeli. Ennek keretében ellátja mindazon feladatokat, amelyeket az 1991. évi LXXXIV. törvény nem utal más szerv hatáskörébe, továbbá, amelyeket a döntési jogkörrel rendelkező szerv -ügyrendjében - rá átruház. Az Alap kezelője javaslatokat dolgoz ki és terjeszt elő a döntési jogkörrel rendelkező szervhez az e jogkörbe tartozó kérdésekben. Tanácskozási joggal részt vesz e szervnek az Alapot érintő kérdésekben döntést hozó ülésein.

(3) Az Alap kezelője az Alap ellátási kötelezettségeinek a teljesítése érdekében az azonnali döntést igénylő kérdésekben (az ellátások kifizethetőségét, a napi likviditást biztosító hitelfelvétel) köteles eljárni.

(4) A Felügyelő Bizottságok a (2) bekezdésben meghatározott irányítási jogkörüket a működési költségvetés, a 6. §-ban meghatározott alapok költségvetésében meg nem jelenő bevételek, illetve kiadások, továbbá az ezen alapok által közösen finanszírozott ellátások és feladatok tekintetében együttesen gyakorolják. A közös döntésekhez a Felügyelő Bizottságok 6-6 tagjának egyetértő szavazata szükséges.

(5) A Felügyelő Bizottságok a közös döntéseikhez szükséges ügyrendet együttesen állapítják meg."

(6) Az AT. a következő 6-12. §-okkal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi 6. § számozása 13. §-ra változik:

"6. § (1) Az Alap két különálló alapból

a) a Nyugdíjbiztosítási Alapból és

b) az Egészségbiztosítási Alapból

(a továbbiakban: alapok) tevődik össze.

(2) Az alapok e törvény rendelkezéseinek keretei között önállóan gazdálkodnak. Ennek során

a) a 8-9. §-ban meghatározott bevételeik keletkeznek, az ott megjelölt kiadásokat teljesítik, továbbá a bevételek és kiadások egyenlegeként bevételi vagy kiadási többletet mutatnak ki;

b) a bevételi többletből, illetve a közvetlenül tartalékolási célra meghatározott bevételekből a 10. §-ban meghatározott tartalékokat képezik, illetve használják fel;

c) az Alap költségvetéséről, illetve a költségvetés végrehajtásáról szóló törvény keretében önálló költségvetést képeznek.

(3) Az alapok bevételi többlete nem vonható el.

(4) Az alapok pénzeszközei, tartalékai az alapok között csak törvényi rendelkezés alapján csoportosíthatók át.

7. § (1) A 6. §-ban meghatározott alapok

a) az 1. § (2) bekezdésében meghatározott ellátások kiadásainak fedezetéhez bevételi főösszegeik arányában;

b) a működési költségvetés bevételeihez - a kamat- és egyéb hozambevételt nem tartalmazó - bevételi főösszegük 1,5%-ával;

c) a közöttük tételesen fel nem osztható egyéb kiadások fedezetéhez bevételi főösszegeik arányában közösen járulnak hozzá.

(2) Az alapok egymás részére az általuk finanszírozott pénzbeni ellátásokkal arányos járulékátcsoportosítást eszközölnek. Ennek során

a) a Nyugdíjbiztosítási Alap - az (1) bekezdés szerinti kiadásokat nem tartalmazó - kiadási főösszegének a természetbeni egészségbiztosítási szolgáltatások fedezetére meghatározott;

b) az Egészségbiztosítási Alap - az (1) bekezdés szerinti kiadásokat nem tartalmazó - pénzbeni ellátási kiadásainak a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai fedezetére meghatározott

járulékmérték szerinti százalékát utalja át.

8. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alap az 1. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott ellátások fedezetére szolgál. Ezen felül a 7. § (1) bekezdésében megjelölt hozzájárulások teljesítésére használható fel.

(2) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:

a) a 7. § (2) bekezdése szerinti járulékátcsoportosítással korrigált - az Alaphoz befolyt munkáltatói járulékok 55,68%-ának, valamint egyéni járulékok 60,00%-ának a Nyugdíjbiztosíási Alap részére történő átutalásával realizálódó - munkáltatói és egyéni nyugdíjjárulék,

b) az Alap társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételének - ide nem értve a közgyógyellátást megtérítés, baleseti megtérítés és kártalanítás összegét -, valamint, eltérő rendelkezés hiányában, az Alap éves költségvetési törvényében meghatározott további be vételek 55,98%-a;

c) az állami hozzájárulás;

d) a Nyugdíjbiztosítási Alap pénzügyi tevékenységéből származó bevétel.

9. § (1) Az Egészségbiztosítási Alap az 1. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott ellátások fedezetére szolgál. Ezen felül a 7. § (1) bekezdésében megjelölt hozzájárulásra, valamint a társadalombiztosítási kifizetőhely fenntartóját megillető költségtérítés finanszírozására használható fel.

(2) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik.

a) a 7. § (2) bekezdése szerinti járulékátcsoportosítással korrigált - az Alaphoz befolyt munkáltatói járulékok 44,32%-nak, valamint egyéni járulékok 40,00%-ának az Egészségbiztosítási Alap részére történő átutalásával realizálódó - munkáltatói és egyént egészségbiztosítási járulék;

b) a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvényben meghatározott személyek egészségbiztosítására az állami költségvetés által fizetett egészségbiztosítási járulék;

c) az Alap társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételei közül

a közgyógyellátási megtérítés, a baleseti megtérítés és kártalanítás összege teljes egészében,

az egyéb tételek, valamint - eltérő rendelkezés hiányában - az Alap éves költségvetési törvényében meghatározott további bevételek 44,02%-a;

d) az állami, önkormányzati hozzájárulás;

e) az Egészségbiztosítási Alap pénzügyi tevékenységéből származó bevétel.

10. § (1) A 6. §-ban meghatározott alapok bevételi többletéből a következő alapok képezhetők, illetve növelhetők:

a) likviditási tartalék;

b) befektetések hozama tartalék;

c) tartósan befektetett pénzügyi eszközök.

(2) A 6. §-ban meghatározott alapok részére vissztehermentesen átadott vagyont az alapok e célra létrehozott vagyonalapjába kell helyezni. A vagyonalapra az e törvény által a tartósan befektetett pénzügyi eszközökre vonatkozóan meghatározott szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a vagyonalap pénzügyi eszközeinek nettó hozama közvetlenül a vagyonalapot növeli.

(3) Az Alap követelései fejében az adós által felajánlott vagyont - ha azt az Alap kezelője elfogadja - külön e célra létrehozott tartalékalapba kell helyezni. Az elfogadás tulajdonszerzésnek minősül. Ez a vagyonátruházás mentesül az adó- és illetékfizetési kötelezettség alól. Az átvett vagyon felhasználásától az Országgyűlés dönt.

11. § (1) A likviditási tartalékot a 6. §-ban meghatározott mindkét Alap mindenkori éves kiadási főösszege 6%-ának megfelelő mértékig köteles képezni. A likviditási tartalékot az előírt szintre az 1992. évi mérlegzárásnál fel kell tölteni.

(2) A likviditási tartalék tartósan nem köthető le.

(3) A tartósan befektetett pénzügyi eszközök nettó hozama kizárólag a tartós befektetések növelésére fordítható. A tartós lekötés megvalósításáig a nettó hozamot a befektetések hozama tartalékba kell helyezni.

(4) A 6. §-ban meghatározott alapok tartósan lekötött eszközeinek felhasználásáról az Országgyűlés dönt.

12. § (1) A likviditási tartalékban és a működési költségvetésben rendelkezésre álló átmenetileg szabad pénzeszközök, valamint a befektetések hozama tartalék pénzeszközei felhasználhatók rövid lejáratú pénzpiaci műveletek (pl. kincstárjegyvásárlás) lebonyolítására.

(2) A likviditási tartalékban rendelkezésre álló átmenetileg szabad pénzeszközök, továbbá a befektetések hozama tartalék pénzeszközei rövid lejáratú befektetése nettó hozamának és a felvett hitelek miatt felmerült bankköltségeknek a különbözetéből kiadásokat teljesíteni az Alap éves költségvetési törvényében meghatározott feltételek szerint lehet. A fennmaradó összeget a likviditási tartalék előírt mértékű feltöltésére, ezt követően a befektetések hozama tartalék növelésére keli felhasználni."

23. § Felhatalmazást kap a Kormány a 12-13. §-okban megjelölt szabályok megalkotására, továbbá az egészség-ügyi alapellátásra vonatkozó 14. § (2) bekezdésében, valamint a 15. §-ban említett szerződéskötés feltételeinek meg-határozására, a finanszírozás részletes szabályainak megállapítására, valamint a 18. § szerint tartalékolt összeg felhasználási szabályainak megállapítására.

24. § (1) Ez a törvény a kihirdetése napján, 14. §-a pedig 1992. április 1-jén lép hatályba. Eddig a időpontig a 14. §-ban megjelölt szolgálatok finanszírozásában is a 12. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) A törvény rendelkezéseit - eltérő rendelkezés hiányában - az 1992-es pénzügyi év egészére utaló előírásokként kell értelmezni.

(3) E törvény hatálybalépésének napjával hatályát veszti - a 3. § kivételével - a Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetéséről szóló törvény hatálybalépéséig szükséges egyes rendelkezésekről szóló 1991. évi XCIII. törvény, valamint az AT. 4., 4/A és 4/B. §-a.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Szabad György s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. számú melléklet az 1992. évi X. törvényhez

A Társadalombiztosítási Alap 1992. évi összevont költségvetési mérlege

(millió forintban)

* Az egészségügyi intézmények teljes áras gyógyszer-finanszírozásra való 1991. november 1-jei áttérésével összefüggésben végrehajtott 1 000 millió forintos átcsoportosítás (a 4. sorból az 5. sorba) figyelembevételével.

2. számú melléklet az 1992. évi X. törvényhez

A társadalombiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek

(millió forintban)

3. számú melléklet az 1992. évi X. törvényhez

A Társadalombiztosítási Alap kamat- és egyéb hozambevételei

(millió forintban)

4. számú melléklet az 1992. évi X. törvényhez

A Nyugdíjbiztosítási Alap 1992. évi költségvetési mérlege

(millió forintban)

5. számú melléklet az 1992. évi X. törvényhez

Az Egészségbiztosítási Alap 1992. évi költségvetési mérlege

(millió forintban)

6. számú melléklet az 1992. évi X. törvényhez

A gyógyító-megelőző ellátások Társadalombiztosítási Alap által finanszírozott szolgáltatásai

817-1 Gyógyító-megelőző ellátás (nagyjavítások, beruházások nélkül)

817-11 Egészségügyi alapellátás (EÁOR: 8211)

817-11-01 Körzeti egészségügyi ellátás

-02 Körzeti gyermekorvosi ellátás

-03 Ifjúsági egészségügyi ellátás

-04 Községi (körzeti) fogorvosi ellátás

-05 Üzemegészségügyi ellátás

-06 Központi körzeti orvosi, körzeti gyermekorvosi ügyeleti ellátás

-07 Anya-, csecsemő-, gyermekvédelmi tanácsadás

817-11-99 Egyéb alapellátás jellegű szolgáltatások

817-12 Járóbeteg szakellátás (EÁOR: 8212)

817-12-01 Szakorvosi rendelés

-02 Járóbeteg szakgondozás

-03 Szervezett többirányú lakossági szűrés

-04 Fogászati szakrendelés

-05 Anya-, csecsemő-, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos szakorvosi feladatok

-06 Járóbetegek kórházi és klinikai ellátása

817-12-99 Egyéb járóbeteg szakellátás jellegű szolgáltatás

817-13 Fekvőbeteg-ellátás (EÁOR: 8213)

817-13-01 Klinikai fekvőbeteg-ellátás

-02 Aktív kórházi fekvőbeteg-ellátás

-03 Rehabilitációs, illetve szanatóriumi fekvőbeteg-ellátás

-04 Krónikus kórházi fekvőbeteg-ellátás

817-13-99 Egyéb fekvőbeteg-ellátás jellegű szolgáltatás

817-14 Mentőszolgálat (EÁOR: 8214)

817-14-01 Azonnal végrehajtandó mentőfeladat

817-14-99 Egyéb mentőfeladat

817-19 Egyéb gyógyító-megelőző ellátás (EÁOR: 8219)

817-19-01 Vérellátás

-02 Gyógyító célú foglalkoztatás

817-19-99 Gyógyító-megelőző egyéb ellátás

7. számú melléklet az 1992. évi X. törvényhez

A)

A gyógyító-megelőző intézmények és szolgáltatások 1992. évi előirányzatai

(millió forintban)

B)

A központi fejezetek 1991. évi báziselőirányzatai

(millió forintban)

Megjegyzés: A háziorvosi rendszer teljesítmény finanszírozására az eredeti előirányzatból központi kezelésű keret felhasználásával összesen 2600 millió Ft áll rendelkezésre.

8. számú melléklet az 1992. évi X. törvényhez

Az átmenetileg a Társadalombiztosítási Alapból Finanszírozott ellátások kiadási előirányzatai

(millió forintban)

Megjegyzés: a báziselőirányzat nem tartalmazza

- a vér- és vérkészítmények támogatását,

- a csípőizületi protézis beszerzését,

- a vesekőzúzás díját,

mivel ezek a tényleges teljesítmények alapján kerülnek elszámolásra, illetve az egyszeri jelleggel biztosított támogatási összegeket.

9. számú melléklet az 1992. évi X. törvényhez

A működési költségvetés mérlege

(millió forintban)

10. számú melléklet az 1992. évi X. törvényhez

1992. évtől az állami költségvetésből Finanszírozott ellátások

(millió forintban)

A rendszeres kompenzálásokkal érintett ellátások 1992. évi kiadási előirányzata 370 millió forint 1992. évi intézkedési keretet tartalmaz.