1991. évi LXXXIV. törvény

a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról[1]

A társadalombiztosítás a szociális biztonsághoz való jog egyik legfontosabb biztosítéka. Az érdekeltek hozzájárulására alapozott és az állam által garantált társadalombiztosítási ellátások megszervezése és igazgatása olyan szervezeti rendszert igényel, mely egyidejűleg biztosítja az érdekeltek beleszólási jogát és érdekérvényesítési lehetőségeit, valamint az állami felelősség érvényesülését. Ennek a célnak a társadalombiztosítás területén - a nemzetközi tapasztalatokat is figyelembe véve - leginkább az önkormányzati irányítás és szervezet felel meg. Különösen fontos az önkormányzat érdekegyeztető és érdekképviseleti szerepe a társadalombiztosítás átalakításának időszakában.

Annak érdekében, hogy az érdekeltek a társadalombiztosítás rendszerében megvalósuló, fokozatosan új alapokra helyezett szociális biztonság intézményeinek már az elvi kidolgozásában részt vehessenek, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

Általános rendelkezések

1. § (1) A társadalombiztosítás irányítását az elkülönült biztosítási alapok szerint szerveződött nyugdíjbiztosítási önkormányzat és egészségbiztosítási önkormányzat (a továbbiakban együtt: biztosítási önkormányzat) és szerveik látják el.

(2) A biztosítási önkormányzat a biztosítási ellátásokra jogosultak és a járulékfizető munkáltatók képviselőiből (a továbbiakban: biztosítási képviselő) alakult testület.

2. § A biztosítási önkormányzat

a) feladatkörében közreműködik a társadalombiztosítási viszonyok szabályozásában;

b) önállóan gazdálkodik a biztosítási alaphoz tartozó vagyonnal;

c) rendelkezik a biztosítási önkormányzati tulajdonnal;

d) kialakítja szervezetét és működési rendjét, irányítja igazgatási szerveit;

e) szövetségre léphet más biztosítási önkormányzattal, együttműködhet külföldi társadalombiztosítási önkormányzatokkal és nemzetközi szervezetekkel.

3. § (1) A nyugdíjbiztosítási önkormányzat feladatkörébe a Nyugdíjbiztosítási Alapból fedezett társadalombiztosítási ellátások tartoznak.

(2) Az egészségbiztosítási önkormányzat feladatai az Egészségbiztosítási Alapból fedezett társadalombiztosítási ellátásokra és térítésekre terjednek ki.

(3) A biztosítási önkormányzat számára feladatot és hatáskört törvény, illetőleg törvény felhatalmazása alapján az önkormányzat alapszabálya állapíthat meg.

4. §[2] A biztosítási önkormányzat jogi személy. Az önkormányzat feladat- és hatásköre a közgyűlést illeti meg. A közgyűlés egyes hatásköreit - törvényben meghatározott esetekben - szerveire átruházhatja. A feljogosított szerv a hatáskört nem ruházhatja tovább. A biztosítási önkormányzatot az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök (a továbbiakban együtt: választott tisztségviselők) képviseli. Az elnök gondoskodik a testületi határozatok megvalósításáról.

5. §[3] A biztosítási önkormányzat igazgatási feladatait és a biztosítási ágba tartozó, jogszabályban meghatározott hatósági ügyintézést a közgyűlés irányítása alatt álló hivatali szervezet végzi. Az igazgatási szervezet számára kormányrendelet is megállapíthat igazgatási feladatokat.

6. §[4] A biztosítási önkormányzat állami törvényességi felügyeletét az Országgyűlés, az Állami Számvevőszék és a Kormány látja el.

A biztosítási önkormányzatok választott szervei, hatáskörük és működésük

A közgyűlés

7. §[5] (1) A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat közgyűlése 48 biztosítási képviselőből áll. A biztosítási ellátásra jogosultakat 24 biztosítási képviselő képviseli azzal, hogy ebből a nyugdíjasok képviseletét közvetlenül 4 fő látja el. A munkáltatók biztosítási képviselőinek száma 24 fő azzal, hogy ebből a helyi önkormányzatok mint munkaadók képviseletét közvetlenül 4 fő látja el.

(2) Az Egészségbiztosítási Önkormányzat közgyűlése 48 biztosítási képviselőből áll, közülük 24 fő a biztosítási ellátásra jogosultak képviselője. A munkáltatók biztosítási képviselőinek száma 24 fő azzal, hogy ebből a helyi önkormányzatok mint munkaadók képviseletét közvetlenül 4 fő látja el.

(3)[6] A biztosítási képviselőket a biztosítási ellátásra jogosultak képviselői tekintetében a munkavállalók, a munkáltatók képviselői tekintetében a munkáltatók érdekképviseleti szervezetei delegálják.

(4)[7]

(5)[8]

(6)[9]

(7)[10]

(8)[11]

(9) Az Országos Választási Bizottság tevékenysége, döntése ellen 3 napon belül a Legfelsőbb Bíróságnál lehet kifogással élni. További jogorvoslatnak helye nincs. A kifogás benyújtására vonatkozó határidő jogvesztő.

(10) A Legfelsőbb Bíróság a jogorvoslati kérelemről nemperes eljárásban határoz. Ha a Legfelsőbb Bíróság a kifogásnak helyt ad

a) megállapítja a törvénysértés tényét, és ezt az érintett felek tudomására hozza,

b) megsemmisíti, - és ha szükséges - megváltoztatja a törvénysértő döntést.

(11)[12]

(12) Az e törvény alapján megalakuló biztosítási önkormányzatok megbízatása 2000. január 1-jéig tart. A közgyűlés alakuló ülését, továbbá a 8. § (3) bekezdése szerinti mandátumvizsgáló bizottság első ülését a delegáló szervezetek közös megállapodásuk alapján megválasztott képviselője hívja össze, és nyitja meg.

(13)[13]

A biztosítási képviselő[14]

8. §[15] (1) Biztosítási képviselő választójoggal rendelkező magyar állampolgár lehet. A biztosítási képviselő nem lehet országgyűlési képviselő; köztársasági elnök; az Alkotmánybíróság tagja; az állampolgári jogok országgyűlési biztosa; az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettese és számvevője; a Kormány tagja, államtitkár, minisztérium vezető megbízatású köztisztviselője; a Közbeszerzési Tanács tagja; pénzintézet, biztosítóintézet, azonos biztosítási ágban működő magánnyugdíjpénztár vagy önkéntes kölcsönös biztosító pénztár vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának vagy vezető testületének, felügyelő bizottságának tagja; biztosítási önkormányzat igazgatási szervének dolgozója, továbbá, akinek a delegálást megelőzően egy éven belül köztartozása volt. A biztosítási képviselő nem létesíthet munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt a biztosítási önkormányzat igazgatási szervével, nem lehet tagja a biztosítási alap vagyonába tartozó gazdasági társaság igazgatóságának, illetve felügyelő bizottságának.

(2) A biztosítási képviselők megbízólevelét a delegáló szervezet - az alapszabályában meghatározott hatásköri és eljárási szabályok szerint - állítja ki.

(3) A mandátumok vizsgálatára eseti mandátumvizsgáló bizottságot kell létrehozni, amelyben a delegáló munkavállalói szervezeteket 3 fő, a delegáló munkaadói szervezeteket 3 fő, a delegáló országos önkormányzati érdekképviseleti szervezeteket 1 fő, a nyugdíjasok képviseletében delegáló szervezeteket 1 fő képviseli. A mandátumvizsgáló bizottság megállapítja a biztosítási képviselő mandátumának érvényességét, ha a biztosítási képviselő megbízása a delegáló szervezet alapszabályának (belső szabályzatának) megfelelő módon történt, továbbá a biztosítási képviselőt illetően nem áll fenn az (1) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenségi ok.

(4) A delegáló szerv alapszabályával (belső szabályzatával) ellentétes megbízás vagy összeférhetetlenség esetén a mandátumvizsgáló bizottság - határidő tűzésével - a megbízás szabályos lefolytatására, az összeférhetetlenség megszüntetésére vagy másik biztosítási képviselő megbízására hívja fel a delegáló szervezetet.

(5) A mandátumvizsgáló bizottság megbízatása a biztosítási önkormányzatok közgyűlésének alakuló üléséig tart. Az elnök személyét közjegyző jelenlétében megtartott sorsolással kell kiválasztani. A mandátumvizsgáló bizottság működési szabályait maga határozza meg. Döntéseit szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(6) A biztosítási képviselő megbízatását személyesen teljesíti. A megbízatásáért díjazás nem jár. A biztosítási képviselőt a testületi üléseken való részvételhez szükséges időtartamra munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a biztosítási önkormányzat megtéríti. A közgyűlés a költségtérítésre átalányt is megállapíthat.

(7) A közgyűlés az elnöknek, az alelnöknek, a tagozatok, a bizottságok elnökeinek és tagjainak - az alapszabályban, az önkormányzat működési költségvetése terhére - tiszteletdíjat is megállapíthat.

(8) A biztosítási képviselő megbízatása megszűnik:

a) a közgyűlés megbízatása lejártával,

b) a biztosítási képviselő halálával,

c) lemondással,

d) visszahívással,

e) összeférhetetlenség megállapításával,

f) a delegáló szervezet jogutód nélküli megszűnésével,

g) a közgyűlés feloszlatásával.

(9) A biztosítási képviselő köteles haladéktalanul bejelenteni a közgyűlés elnökének, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel. Az összeférhetetlenség megállapítását kezdeményezheti a felügyelő bizottság is. Az összeférhetetlenség megállapításáról a közgyűlés dönt.

(10) Ha a biztosítási képviselő megbízatása a (8) bekezdés b)-e) pontjában foglalt okból szűnik meg, a biztosítási képviselőt delegáló szervezet jogosult - a megbízatás megszűnését követő 30 napon belül - új biztosítási képviselőt kijelölni. Az új biztosítási képviselő mandátumának érvényességét a közgyűlés állapítja meg.

(11) A delegáló szervezet megszűnése esetén - a megszűnt szervezet érdekköre szerint - a munkaadói vagy a munkavállalói szervezetek a számukra a törvényben megállapított létszámon belül a 7. § (3) bekezdése szerint ismételten határoznak a delegálási arányokról. Nyugdíjas érdekképviseleti szerv megszűnése esetén - a közgyűlés megbízatásának megszűnéséig - a közgyűlésbe delegálási joggal rendelkező nyugdíjas érdekképviseleti szervezet szerzi meg a delegálási jogot. Országos önkormányzati érdekképviseleti szervezet megszűnése esetén a helyi önkormányzati szövetségek megállapodásuk szerint megerősíthetik a képviseletükben delegált tagokat, vagy a törvényben előírt létszámon belül új tagokat delegálhatnak.

(12) A biztosítási képviselő megbízatása - ideértve az 1993-ban megválasztott biztosítási képviselőket is - a közgyűlésben, valamint a felügyelő bizottságban csak két egymást követő alkalommal újítható meg.

A közgyűlés hatásköre

9. § (1) A közgyűlés

a)[16] megalkotja alapszabályát, illetőleg egyéb szabályzatait;

b)[17] a biztosítási képviselők közül megválasztja az önkormányzat elnökét és alelnökét;

c)[18] dönt a 8. § (6) bekezdésében meghatározott költségtérítésről;

d) dönt tagozat, állandó vagy ideiglenes bizottság létrehozásáról;

e)[19] kialakíthatja a biztosítási ágba tartozó helyi-területi testületeket;

f) kezdeményezi a társadalombiztosítás és ezen belül a biztosítási ág, valamint az ellátások fejlesztését, feladatkörében javaslatot tesz a Kormánynak vagy az Országgyűlés illetékes bizottságának a társadalombiztosítás egészét vagy a biztosítási ágat érintő törvényjavaslat előterjesztésére;

g) feladatkörében véleményezi a társadalombiztosításra vagy a biztosítási ágra vonatkozó törvények tervezeteit;

h) javaslatot tesz a Kormánynak társadalombiztosítási kérdésekben, vagy a biztosítási ágra vonatkozó rendelet megalkotására;

i)[20] feladatkörében - ha törvény egyetértési jogot nem állapított meg - véleménynyilvánítási jogot gyakorol a társadalombiztosítást érintő jogszabályok tervezetével kapcsolatban;

j)[21] külön törvényben meghatározottak szerint rendelkezik a biztosítási alapba tartozó vagyon felett, delegálja a tulajdonosi jogok képviselőit;

k)[22] megtárgyalja a pénzügyminiszter által április 30-ig átadott, a következő évre várható makrogazdasági mutatók alapján elkészített társadalombiztosítási költségvetési irányelveket, és azt elfogadása után - az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 84. §-a szerinti eljárási rendnek megfelelően - a tárgyévet megelőző év május 31-éig, az f) pontban foglalt jogkörében a Kormány elé terjeszti;

l)[23] megtárgyalja a biztosítási önkormányzat kezelésében lévő biztosítási alap költségvetési javaslatának tervezetét és azt elfogadása, valamint a két biztosítási alap összevont mérlegének elfogadása után - az Áht. 85/A. §-a szerinti eljárási rendnek megfelelően - a tárgyévet megelőző év augusztus 31-éig, az f) pontban foglalt jogkörében a Kormány elé terjeszti;

m)[24] költségvetése időarányos teljesítéséről és végzett munkájáról negyedévente beszámol az Országgyűlésnek, vagy az Országgyűlés által kijelölt bizottság(ok)nak. A beszámolót a Kormánynak egyidejűleg tájékoztatásul megküldi;

n)[25] megtárgyalja a kezelésében lévő társadalombiztosítási alap költségvetésének végrehajtásáról szóló zárszámadási javaslat tervezetét, és azt elfogadása, valamint a két társadalombiztosítási alap összevont mérlegének elfogadása után legkésőbb a tárgyévet követő félév végéig - az Áht. 86/A. §-a szerinti eljárási rendnek megfelelően - a Kormány elé terjeszti;

o)[26] gondoskodik a biztosítási alap kezeléséről, a biztosítási alap költségvetésének keretei között dönt bevételeinek felhasználásáról, pénzeszközök meghatározott célra történő elkülönítéséről, átcsoportosításáról, az átmenetileg szabad pénzeszközök hasznosításának módjáról, továbbá hitelek felvételéről;

p)[27] központi hivatali szerve vezetője útján irányítja hivatali szervezetét, az igazgatási feladatok ellátásáról az alapszabályban meghatározott módon beszámoltatja a főigazgatót, de az igazgatási szerv jogszabályban meghatározott hatáskörében egyedi utasítást nem adhat;

r)[28] jóváhagyja központi hivatali szerve szervezeti és működési szabályzatát;

s)[29] gyakorolja hivatali szervezete vezetője és annak helyettesei (a továbbiakban: főigazgató, főigazgató-helyettes) felett a munkáltatói jogokat; a Kormány egyetértésével - határozatlan időre - kinevezi és felmenti a főigazgatót és annak helyetteseit;

t)[30] dönt új igazgatási szerv létrehozásáról, meglévők összevonásáról, megszüntetéséről;

u)[31] szervezi és továbbfejleszti a biztosítási ág nemzetközi kapcsolatait, részt vesz azokban, ellenőrzi a biztosítási kötelezettségek teljesítését;

ü)[32] dönt a biztosítási önkormányzatok szövetségéhez való csatlakozásról.

v)[33] megtárgyalja és jóváhagyja az Áht. rendelkezései szerint a költségvetésben jóváhagyott tartalék felhasználását, illetve javaslatot készít a Kormány részére annak felhasználásáról.

(2)[34] A törvényjavaslat előterjesztője a biztosítási önkormányzatnak a törvénytervezetre adott véleményét ismerteti az Országgyűlés előtt. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésére és zárszámadására vonatkozó törvényjavaslat tárgyalásakor - ha a benyújtott törvényjavaslat eltér a biztosítási önkormányzatok által elfogadottól - a Kormány bemutatja a biztosítási önkormányzatok által készített költségvetési, illetőleg zárszámadási javaslattervezetet is. Ha a Kormány a biztosítási önkormányzatnak kormányrendelet megalkotására vonatkozó javaslatával vagy kormányrendelet tervezetére adott véleményével nem ért egyet, a véleményeltérésről és annak indokairól írásban tájékoztatja a biztosítási önkormányzatot.

10. § (1)[35] A közgyűlés legalább kéthavonta ülésezik. A közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha ezt a biztosítási képviselők egyharmada, az elnök, a 13. § (3) bekezdése szerinti koordináló testület kétharmada, a felügyelő bizottság vagy a főigazgató írásban indítványozza. Törvényességi felügyeleti jogkörében a Kormány is elrendelheti a közgyűlés összehívását. A közgyűlés ülését az elnök hívja össze.

(2)[36] A közgyűlésen tanácskozási joggal részt vesznek a Kormány és az Országgyűlés illetékes állandó bizottsága(i)nak képviselői, a felügyelő bizottság elnöke és tagjai, továbbá a főigazgató. A közgyűlésen tanácskozási joggal résztvevők körét egyebekben az alapszabály állapítja meg.

(3) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a biztosítási képviselők kétharmada jelen van.

(4) A közgyűlés a határozatait szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(5)[37] A jelenlevő biztosítási képviselők kétharmadának egyetértő szavazata szükséges az alapszabály és egyéb szabályzatok elfogadásához, módosításához, a társadalombiztosítás vagy a biztosítási ág átfogó fejlesztésére, törvényalkotásra, a költségvetési irányelvek, a költségvetés, zárszámadás, pótköltségvetés elfogadására vonatkozó javaslathoz, továbbá az önkormányzat elnöke, alelnöke megválasztásához, visszahívásához, valamint a főigazgató és helyettese kinevezéséhez, felmentéséhez. Az alapszabály egyéb kérdésekben is a jelenlévő biztosítási képviselők kétharmadának egyetértő szavazatához kötheti a döntést.

(6)[38] A döntéshozatalban nem vehet részt az a biztosítási képviselő, akinek saját ügyét, saját vagy közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] tulajdoni, illetve vagyoni érdekeltségét a döntés érinti. A közgyűlés ügyrendje egyéb kizárási okokat is megállapíthat.

A felügyelő bizottság[39]

11. §[40] (1) A felügyelő bizottság 9 főből áll, melynek 3 tagját a delegálásra jogosult munkavállalói szervezetek, 3 tagját a delegálásra jogosult munkaadói szervezetek, további 3 tagját a Kormány jelöli ki.

(2) A felügyelő bizottság tagjaira a 8. § (1) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi szabályok irányadók azzal, hogy a felügyelő bizottságba egyidejűleg nem delegálható az, akit a közgyűlésbe biztosítási képviselőként delegáltak. A felügyelő bizottság tagjai mandátumának vizsgálatára, a delegálás határidejére egyebekben a biztosítási képviselők delegálására vonatkozó szabályok irányadók azzal, hogy a felügyelő bizottsági tagok mandátumának vizsgálatakor a 8. § (3) bekezdésében foglalt mandátumvizsgáló bizottság kiegészül a Kormány által delegált 3 taggal.

(3) A felügyelő bizottság megbízatása a közgyűlés megbízatásáig tart. A felügyelő bizottság alakuló ülését a közgyűlés alakuló ülésével egyidőben kell összehívni. Az alakuló ülés összehívására és a megnyitására egyebekben az alakuló közgyűlés összehívására és megnyitására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A felügyelő bizottság alakuló ülésén meg kell választani a 12. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a felügyelő bizottság soros elnökét.

(4) A felügyelő bizottság tagjának megbízatása megszűnik:

a) a felügyelő bizottság megbízatása lejártával,

b) a tag halálával,

c) lemondással,

d) visszahívással,

e) összeférhetetlenség megállapításával,

f) a felügyelő bizottság feloszlatásával.

(5) A felügyelő bizottság tagját a tagot delegáló szervezet hívhatja vissza. A tag visszahívását kezdeményezheti a közgyűlés - kétharmados szótöbbséggel -, továbbá a delegálásra jogosult munkavállalói, munkaadói szervezetek és a Kormány.

(6) A felügyelő bizottság tagja köteles haladéktalanul bejelenteni a felügyelő bizottság elnökének, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel. Az összeférhetetlenség megállapítását kezdeményezheti a felügyelő bizottság bármely tagja is. Az összeférhetetlenség megállapításáról a felügyelő bizottság dönt.

(7) Ha a felügyelő bizottság tagjának megbízatása a (4) bekezdés b)-e) pontjában foglalt okból szűnik meg, a tagot delegáló munkaadói vagy munkavállalói szervezetek, illetve a Kormány - a megbízatás megszűnését követő 30 napon belül - új tagot jelöl ki. Az új tag mandátumának érvényességét a felügyelő bizottság állapítja meg.

(8) A felügyelő bizottság feloszlatásától számított 30 napon belül az (1) bekezdés szerint delegálásra jogosultak - a (2) bekezdésben foglaltak alkalmazásával - új felügyelő bizottsági tagokat delegálnak.

(9) A felügyelő bizottság tagja a közgyűlésbe, valamint a felügyelő bizottságba legfeljebb két egymást követő alkalommal delegálható.

(10) A felügyelő bizottság tagjai havonta a köztisztviselői illetményalap háromszorosának megfelelő tiszteletdíjban részesülnek. A tiszteletdíjakat és a felügyelő bizottság működésének egyéb költségeit a biztosítási önkormányzat működési költségvetéséből kell fedezni.

A felügyelő bizottság

12. §[41] (1) A felügyelő bizottság tagjai sorából költségvetési évenként soros elnököt választ oly módon, hogy a soros elnök felváltva a munkavállalói, a munkáltatói, illetőleg a kormányzati oldal által delegált képviselőkből kerüljön ki. Az oldalak egymás utáni sorrendjét a felügyelő bizottság alakuló ülésén sorshúzással döntik el.

(2) A felügyelő bizottság feladata a biztosítási önkormányzat és szervei gazdálkodásának, illetőleg pénzügyi tevékenységének folyamatos ellenőrzése.

(3) A gazdálkodási, illetőleg a pénzügyi rendre vonatkozó jogszabályok, valamint az alapszabály, egyéb szabályzatok és a közgyűlési határozatok megsértése (a továbbiakban együtt: jogsértés) esetén a felügyelő bizottság felszólítja a jogellenesen működő szervet a jogszerű működés helyreállítására, illetőleg a jogsértő döntés visszavonására.

(4) Ha a jogsértést nem a közgyűlés követte el és a felszólított szerv a jogszerű működést nem állítja helyre, a felügyelő bizottság kezdeményezi a közgyűlés összehívását.

(5) A közgyűlés jogsértő döntése vagy működése esetén - ha a közgyűlés a felügyelő bizottság jelzése ellenére a jogsértést nem szünteti meg - a felügyelő bizottság köteles jelezni a jogsértést a 23. §-ban meghatározott, törvényességi ellenőrzést gyakorló szervnél.

(6) A felügyelő bizottság működését részletesen a felügyelő bizottság által elfogadott ügyrend szabályozza. A felügyelő bizottság ügyrendjét - a biztosítási önkormányzat alapszabályával együtt - az Országgyűlés hagyja jóvá.

Tagozatok, bizottságok

13. §[42] (1) A közgyűlés a biztosítási képviselőkből biztosítási alágazatok vagy szakmai képviseletek szerint tagozatokat alakíthat.

(2) A közgyűlés tagjaiból más felkért személyekből (pl. betegjogi szervezetek, szakmai kamarák képviselői stb.) állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre. A bizottságokban a felkért személyek aránya nem haladhatja meg a bizottság taglétszámának egyharmadát. A bizottságba felkért személyekre a biztosítási képviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok irányadók. Törvény állandó bizottság létrehozását előírhatja. A bizottságok részt vesznek a közgyűlés döntéseinek előkészítésében, a jogszabály-tervezeteknek a biztosítási önkormányzat hatáskörébe tartozó véleményezésében, illetőleg a jogalkotásra vonatkozó javaslatok kialakításában.

(3) A közgyűlések ülései közötti időszakokban a választott tisztségviselőkből és az állandó bizottságok elnökeiből álló koordináló testület hangolja össze a közgyűlés döntéseinek előkészítését, és figyelemmel kíséri a közgyűlési döntések végrehajtását. A koordináló testület kétharmadának indítványára a közgyűlést össze kell hívni.

(4) A tagozatokról és az állandó bizottságokról egyebekben az alapszabály rendelkezik.

Helyi-területi testületek

14. §[43] A biztosítási önkormányzat kialakíthatja a biztosítási ág helyi-területi testületeit. A helyi-területi testületek összetételét, létrehozásuk módját, feladataikat, működésük rendjét az alapszabály határozza meg.

A biztosítási önkormányzat igazgatási szervei

15. § (1) A nyugdíjbiztosítási önkormányzat központi hivatali szerve az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: Főigazgatóság).

(2) Az egészségbiztosítási önkormányzat központi hivatali szerve az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: Pénztár).

(3) A biztosítási önkormányzat központi hivatali szerve jogi személy, élén a közgyűlés által határozatlan időre kinevezett főigazgató áll.

(4) A központi hivatali szerv

a)[44] a közgyűlés munkaterve és határozatai szerint előkészíti a biztosítási önkormányzat központi választott szerveinek döntéseit, ellátja a testületi ülések előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos szervezési feladatokat; e feladatkörében a közgyűlés határozatai alapján az önkormányzat elnöke utasítást adhat a főigazgatónak;

b)[45] irányítja a biztosítási ág jogszabályban meghatározott igazgatási (ügyviteli) és hatósági feladatainak ellátását, intézi a hatáskörébe tartozó hatósági ügyeket, közvetlenül irányítja a területi és egyéb igazgatási szerveket, ellenőrzi a biztosítási önkormányzat szervezetén kívüli - más szervek által végzett - ellátást megállapító és folyósító tevékenységet;

c)[46] végzi a biztosítási alaphoz tartozó vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási feladatokat, illetőleg jogszabályban és a biztosítási önkormányzat alapszabályában, egyéb szabályzatában meghatározott vagyonkezelési, pénzügyi feladatokat;

d)[47] irányítja a külön jogszabály alapján végzett, nem a biztosítási alapokból finanszírozott ellátásokkal kapcsolatos igazgatási feladatokat.

16. § Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság igazgatási szervei

a) a fővárosi és megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóságok és ezek kirendeltségei;

b) a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság.

17. § Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár igazgatási szervei

a) a fővárosi és megyei egészségbiztosítási pénztárak (igazgatóságok) és ezek kirendeltségei,

b) a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság;

c) az Újságírói Tagozat,

d) az Országos Orvosszakértői Intézet.

18. §[48] (1) Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár igazgatási szervei - a kirendeltségeket és az Újságírói Tagozatot kivéve - jogi személyek. A biztosítási önkormányzat alapszabálya más igazgatási szervek létesítését is elrendelheti.

(2) A biztosítási önkormányzat igazgatási szerveinek alkalmazottai közszolgálati jogviszonyban állnak, összeférhetetlenségi szabályaik ennek megfelelően alakulnak, tulajdonosi képviselettel nem bízhatók meg.

(3) A főigazgató és a főigazgató-helyettesek illetményére és egyéb juttatásaira az államtitkárra, illetve a helyettes államtitkárra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

19. § (1) Minden munkáltató, amely legalább 100 társadalombiztosítási ellátásra jogosult személyt foglalkoztat, köteles gondoskodni törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott társadalombiztosítási és egyéb feladatok ellátásáról, ennek érdekében társadalombiztosítási kifizetőhelyet (a továbbiakban: kifizetőhely) hoz létre vagy e feladatok ellátására más, kifizetőhelyet fenntartóval megállapodást köt.

(2) Magánszemély, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a biztosítási önkormányzatok központi hivatali szerveivel kötött megállapodás alapján kifizetőhelyet létesíthet. A kifizetőhelyen végzett társadalombiztosítási feladatokat a megállapodásban kell rögzíteni.

20. § (1) A kifizetőhely fenntartója a társadalombiztosítási feladatokat saját költségén, szakképzett alkalmazottakkal végzi, az igények jogszerű elbírálásáért és a kifizetett ellátásokért a biztosítási önkormányzatokkal szemben teljes anyagi felelősséggel tartozik. A szabályszerűen elbírált igények alapján kifizetett ellátások összegét a biztosítási önkormányzatok központi hivatali szerve vagy igazgatási szerve megtéríti.

(2) A törvényben vagy kormányrendeletben előírt, illetőleg a 19. § (2) bekezdésében említett megállapodás szerinti társadalombiztosítási feladatok elvégzéséért a kifizetőhely fenntartóját a biztosítási alapokból meghatározott mértékű költségtérítés illeti meg.

A biztosítási önkormányzatok állami felügyelete

21. § (1) Az Országgyűlés törvényben szabályozza a biztosítási önkormányzatok jogállását, megalakulását, feladat- és hatáskörét, kötelezően megalakítandó szerveit, működésük garanciális elveit és gazdálkodásuk alapvető szabályait, a biztosítási alapok éves költségvetését és annak végrehajtását, továbbá az állami felügyelet jogosítványait.

(2) Az Országgyűlés a felügyeleti jogkörében

a)[49] jóváhagyja a biztosítási önkormányzat alapszabályát és a felügyelő bizottság ügyrendjét;

b) beszámoltatja a biztosítási önkormányzatot a biztosítási ág helyzetéről, a biztosítási ágba tartozó igazgatási feladatok ellátásáról;

c) az Állami Számvevőszék vagy a Kormány indítványára, vagy saját hatáskörben az Állami Számvevőszék és a Kormány véleményének meghallgatása után a gazdálkodásra vonatkozó jogszabályokat vagy a biztosítási teherviselők érdekeit súlyosan sértő működés esetén felfüggesztheti a biztosítási önkormányzat gazdálkodási jogosítványait és e hatáskörök gyakorlására meghatározott időre biztost rendelhet ki;

d)[50] súlyosan törvénysértő működés esetén az Állami Számvevőszék vagy a Kormány javaslatára, vagy saját hatáskörében az Állami Számvevőszék és a Kormány véleményének meghallgatása után feloszlathatja a biztosítási önkormányzat közgyűlését, illetőleg a felügyelő bizottságot.

(3)[51] Az Országgyűlés a biztosítási önkormányzat közgyűlésének feloszlatása esetén az új közgyűlés megalakulásáig biztost nevez ki a biztosítási ág irányítására.

22. § Az Állami Számvevőszék

a) ellenőrzi a biztosítási önkormányzatok gazdálkodását;

b)[52] súlyosan törvénysértő gazdálkodás esetén indítványozhatja az Országgyűlésnek a biztosítási önkormányzat gazdálkodási jogosítványainak felfüggesztését vagy az önkormányzat közgyűlésének, illetőleg a felügyelő bizottságnak a feloszlatását.

23. § (1)[53] A Kormány - törvényben meghatározott esetben - jóváhagyja a biztosítási önkormányzat szabályzatait.

(2)[54] A Kormány kijelölt tagja útján - a pénzügyminiszter közreműködésével - ellenőrzi, hogy a biztosítási önkormányzatok és szerveik működése és döntései megfelelnek-e a jogszabályoknak és az alapszabályoknak, egyéb szabályzatoknak, továbbá ellenőrzi a 15. § (4) bekezdés d) pontjában meghatározott igazgatási feladatok ellátását.

(3)[55] A Kormány a feltárt hiányosságok megszüntetésére és az általa javasolt intézkedések megtételére felhívja a biztosítási önkormányzatokat. A biztosítási önkormányzatok véleményükről és a megtett intézkedésekről a felhívástól számított 30 napon belül tájékoztatják a Kormányt.

(4)[56] Jogszabályba ütköző vagy alapszabály-(egyéb szabályzat-)ellenes működés, mulasztás, illetőleg döntés esetén - határidő tűzésével - a Kormány felhívja a jogszabályt vagy alapszabályt (egyéb szabályzatot) sértő szervet a jogsértés megszüntetésére; súlyosan jogszabálysértő döntés esetén a döntés végrehajtását felfüggesztheti.

(5)[57] A felhívott szerv köteles megvizsgálni a felhívásban foglaltakat, és tájékoztatja a Kormány kijelölt tagját a jogsértés megszüntetéséről vagy egyet nem értéséről. Ha a felhívott szerv a megadott határidőn belül nem intézkedik a jogsértés megszüntetéséről, a Kormány

a) kezdeményezi a jogszabálysértő közgyűlési döntés bírósági felülvizsgálatát vagy a törvénysértő mulasztás bírósági megállapítását;

b) egyéb szerv jogszabálysértő vagy alapszabály-(egyéb szabályzat-)ellenes működése (döntése) esetén elrendeli a közgyűlés összehívását.

(6)[58] A közgyűlés tervezett napirendjét, a napirenden szereplő előterjesztéseket a közgyűlés ülését megelőzően 8 nappal, a közgyűlés üléséről készült jegyzőkönyvet és az elfogadott határozatokat az üléstől számított 8 napon belül meg kell küldeni a Kormány kijelölt tagjának, valamint az alapok kezelését és a vagyongazdálkodást érintő kérdésekben a pénzügyminiszternek is.

(7)[59] A jogszabálysértő közgyűlési határozat felülvizsgálatára irányuló pert az (5) bekezdés a) pontja szerint megadott határidő lejártától számított 30 napon belül lehet megindítani, és a közigazgatási határozatok felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint kell lefolytatni. A perre kizárólag a Fővárosi Bíróság illetékes.

(8)[60] A Kormány

a) súlyosan törvénysértő gazdálkodás esetén indítványozhatja az Országgyűlésnek a biztosítási önkormányzat gazdálkodási jogosítványainak felfüggesztését;

b) súlyosan törvénysértő működés esetén javaslatot tesz az Országgyűlésnek a biztosítási önkormányzat közgyűlésének, illetőleg a felügyelő bizottságnak a feloszlatására.

(9)[61] A Kormány a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 5. §-a szerinti helytállási kötelezettségére tekintettel az (1)-(8) bekezdés szerinti jogkörén túl a biztosítási önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatban külön törvényben felsorolt ellenőrzési jogosítványokat gyakorol.

(10)[62] A Kormány a biztosítási önkormányzatok kezelésében levő társadalombiztosítási pénzügyi alapok költségvetésére vonatkozó - a 9. § (1) bekezdésének k) pontja szerint hozzá eljuttatott - költségvetési irányelvjavaslatot figyelembe véve fogadja el a társadalombiztosítás költségvetési irányelveit, amelyről június 30-áig jelentésben tájékoztatja az Országgyűlést.

(11)[63] A Kormány a biztosítási önkormányzatok kezelésében levő társadalombiztosítási pénzügyi alapok költségvetésére vonatkozó - a 9. § (1) bekezdésének l) pontja szerint hozzá eljuttatott - javaslatot figyelembe véve törvényjavaslatot dolgoz ki a biztosítási alapok költségvetésére, melyet legkésőbb október 15-éig nyújt be az Országgyűlésnek.

(12)[64] A Kormány a társadalombiztosítási alapokra vonatkozó zárszámadási törvényjavaslatot legkésőbb a tárgyévet követő év szeptember 30-áig nyújtja be az Országgyűlésnek. A társadalombiztosítási alapokkal való gazdálkodásról szóló zárszámadás keretében a Kormány beszámol azokról az ellenőrzéseiről is, amelyeket a társadalombiztosítási alapok gazdálkodásával kapcsolatban a tárgyévben végzett. Az Állami Számvevőszéknek jelentése elkészítésére a törvényjavaslat országgyűlési benyújtását megelőzően hatvan nap áll rendelkezésére.

(13)[65] Ha a biztosítási önkormányzatok közgyűlései által elfogadott, a társadalombiztosítási alapok költségvetésére vonatkozó javaslat, illetve a közgyűlések által elfogadott zárszámadás és a Kormány által benyújtott törvényjavaslat között eltérés van, akkor a törvényjavaslat indokolásában a Kormány köteles részletesen feltüntetni, mely kérdésekben tért el a biztosítási önkormányzatok által tett javaslattól, mi volt az önkormányzatok eredeti javaslata, és köteles megindokolni az eltérés okait is.

23/A. §[66] A Kormány az Országgyűlés haladéktalan tájékoztatása mellett - az Áht. rendelkezései szerint - a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésében előirányzatokat zárolhat, csökkenthet, illetve törölhet azon előirányzatok kivételével, amelyeknek az évközi megváltoztatási jogát az Országgyűlés magának tartotta fenn.

A biztosítási önkormányzatok együttműködése, szövetsége

24. § A biztosítási önkormányzatok a társadalombiztosítási érdekek közös képviseletére és védelmére, a társadalombiztosítás egészét érintő kérdésekben a közös állásfoglalás kialakítására

a) szövetséget hozhatnak létre;

b) megállapodhatnak - a biztosítási képviselők kétharmadának egyetértő szavazatával -, hogy meghatározott körben melyik önkormányzat képviseli a közös érdeket;

c) egyes kérdésekben közgyűléseik közös döntést hozhatnak.

Záró rendelkezések

25. § E törvény nem érinti a fegyveres erők (honvédség, határőrség), a rendőrség, a büntetésvégrehajtási testület, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a Vám- és Pénzügyőrség hivatásos és továbbszolgáló állományú tagjainak és családtagjainak társadalombiztosítására és a MÁV Nyugdíj Igazgatóságra vonatkozó szervezeti rendelkezéseket.

26. § Társadalombiztosítási kifizetőhely fenntartóját első ízben 1992. január 1-jétől illeti meg a 20. § (2) bekezdésében szabályozott költségtérítés.

27. §[67]

28. §[68]

29. §[69]

30. §[70]

31. §[71]

32. §[72]

33. §[73]

34. § A törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 326. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A biztosítási önkormányzatok jogszabálysértő közgyűlési döntéseinek felülvizsgálatára irányuló perekben a fővárosi Bíróság jár el."

b) hatályát veszti a társadalombiztosítás szervezetéről és irányításáról szóló 1984. évi 5. törvényerejű rendelet - a 4. § kivételével -, a társadalombiztosítás szervezetéről és irányításáról szóló az 1076/1986. (XII. 17.) MT határozattal módosított 1009/1984. (III. 31.) MT határozat (a továbbiakban: Határozat) I. fejezetének 1-5., valamint a 15-18. pontjai.

35. § (1) 1992. szeptember 1-jével hatályát veszti az 1984. évi 5. törvényerejű rendelet 4. §-a, valamint a Határozat 7-14. és 19. pontjai. A megyei (fővárosi) társadalombiztosítási tanácsok változatlan hatáskörrel legkésőbb 1992. augusztus 31-ig működnek.

(2) A biztosítási önkormányzat első közgyűlésének napján hatályát veszti a népjóléti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 49/1990. (IX. 15.) Korm. rendelet 7. §-ának (2) bekezdése.

(3)[74] A Határozat II-III. fejezete hatályon kívül helyezéséről a Kormány a biztosítási ágak új igazgatási szerveinek létrejötte figyelembevételével külön határoz.