4/1988. (V. 26.) IpM rendelet

a bányászati hűségjutalomról

A Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetőjével, valamint a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetével egyetértésben - a következőket rendelem.

1. §[1]

(1)[2] A rendelet hatálya a bányászati szakágazatokba sorolt, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezetekre, a Haldex Vállalatra, a tanbányákra (a továbbiakban együtt: munkáltató) terjed ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szakágazati besorolásnál az 1991-ben érvényes szakágazati besorolásokat kell meghatározónak tekinteni.

(3) Az (1)-(2) bekezdésekben érintett, s az 1991/1992. hűségévben még működő munkáltatónál vagy annak levált, illetőleg más gazdálkodási formában továbbműködő egységénél e rendelet - az 1992/1993. hűségévtől - kollektív szerződés alapján alkalmazható, ha az már nem tartozik a (2) bekezdés szerinti besorolási kategóriába.

2. §[3]

Bányászati hűségjutalomra a munkáltatóval munkaviszonyban álló teljes munkaidőben foglalkoztatottak közül az jogosult, akinek a munkakörét az 1. számú melléklet vagy - az ott meghatározott módon - a kollektív szerződés rögzíti.

3. §

(1)[4] A hűségjutalom mértékét - az éves hűségjutalomalap százalékában - a munkavállaló munkakörétől és hűségéveinek számától függően évenként kell megállapítani. Ennek érdekében a munkavállalókat a tevékenységüktől függő öt (A-E) csoportba, és egy-egy csoporton belül a teljes hűségévek számától függő három (I-III.) szakaszba kell sorolni. Kezdő (töredék) hűségévben az érintett munkavállalót az I. szakaszba tartozónak kell tekinteni.

(2) A csoportokba és szakaszokba sorolás feltételeit az 1. számú melléklet tartalmazza.

(3) A hűségjutalom összegét a 2. számú mellékletben foglaltak szerint kell kiszámítani.

4. §[5]

(1) A hűségév - a kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a tárgyév január 1-jétől december 31-ig tart.

(2) A dolgozó hűségévei számításának a munkáltatónál alkalmazandó szabályait kollektív szerződésben kell rögzíteni.

5. §[6]

A hűségjutalom éves alapjának arra a hónapra eső részét, amelyikben a munkavállaló igazolatlanul hiányzott, az éves alap számításánál figyelmen kivül kell hagyni. A kollektív szerződés az igazolatlan hiányzáshoz a hűségjutalommal összefüggő súlyosabb joghátrányt is fűzhet.

6. §[7]

(1) A bányászati hűségjutalmat évente egyszer, egy összegben, vagy szeptember első vasárnapján, vagy december 4-én kell kifizetni. A kollektív szerződés ettől eltérően rendelkezhet.

(2) A kifizetési nap előtt történt munkaviszony megszűnése esetén is megilleti a jogosultat az arányos összegű hűségjutalom azokban az esetekben, amelyeket kollektív szerződés rögzít.

7. §

A hűségjutalom számfejtett összegét bérköltségként kell elszámolni és a Központi Statisztikai Hivatal által meghatározott módon kell nyilvántartani.

8. §

(1)[8] Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2)[9]

Berecz Frigyes s. k.,

ipari miniszter

1. számú melléklet a 4/1988. (V. 26.) IpM rendelethez

Csoportokba és szakaszokba sorolás feltételei

1. "A" csoportba tartozik: a föld alatti munkát végző bányászdarabbéres (szakmányos) munkavállaló, ideértve az 1/1976. (II. 7.) NIM rendeletben érintett vájárt is, a kollektív szerződésben rögzített állandó földalatti beosztású termelésirányító, a rokkant-vájár, a bányamentő (a bányamentés és az ezzel összefüggő valamennyi tevékenység idejére kifizetett bér alapján).[10]

A bányászdarabbéresek körét - a kollektív szerződésben - szabályozni kell.[11]

2. "B" csoportba tartozik: a többi föld alatti munkát végző fizikai munkavállaló, ideértve a külszíni munkán foglalkoztatott fizikai munkavállalók időszakos (eseti) föld alatti tevékenységét is, továbbá a föld alatti bányamunkára egészségi okból alkalmatlanná vált, s emiatt külszínre telepített munkavállaló.[12]

3. "C" csoportba tartozik:[13]

a külfejtéseken a bányász-darabbéres, illetőleg termelő munkát végző munkavállaló, továbbá minden munkavállaló, akit a kollektív szerződés ide sorol. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. tv. 188. §-a szerinti vezető ebbe a csoportba tartozik.

4. "D" csoportba tartozik:[14]

a kollektív szerződésben ide sorolt munkavállaló.

5. "E" csoportba tartozik: az "A"-"D" csoportba nem tartozó, de hűségjutalomra jogosult fizikai és szellemi munkavállaló.[15]

6. A szakaszokba sorolás a következő: ha a teljes hűségévek száma

- egy, illetve kettő, a munkavállaló az I. szakaszba tartozik;[16]

- három, négy vagy öt, a munkavállaló a II. szakaszba tartozik;[17]

- hat, vagy ennél több, a munkavállaló a III. szakaszba tartozik.[18]

2. sz. melléklet a 4/1988. (V. 26.) IpM rendelethez

A hűségjutalom összegének számítása

1. A hűségjutalom összegét a hűségjutalom százalékos mértéke (%) és a 3-8. pontok alapján számított hűségjutalom alap (továbbiakban: éves alap) figyelembevételével kell megállapítani.

2. A hűségjutalom mértékének kulcsszámai a következők:

Az a vájár - külfejtésen a kotrómester -, aki másik szakmával is rendelkezik, de ténylegesen vájár (kotrómester) munkát végez, az "A" (külfejtésen "C") csoportba tartozik (bányadarabbéres), hűségjutalmának mértéke pedig a bányászdarabbéres munkavállalókénál 10%-kal magasabb. Második szakmának az elektrolakatos, lakatos, villanyszerelő, kőműves és ács szakmák fogadhatók el. Kollektív szerződésben ez a kör - bányamunkán ténylegesen hasznosítható szakmával - bővíthető.[19]

3. A Hűségjutalom Alapba a munkáltató bérköltségét terhelő, a hűségévre eső - hűségjutalom nélküli - kifizetéseket kell beszámítani, ideértve a szakmunkásként bérezett szakmunkástanulónak kifizetett bért is.[20]

4. A hűségjutalom alapját képezi a munkavállaló átlagkeresetének az állampolgári kötelezettség teljesítése, és - kollektív szerződésben rögzített esetekben - az iskolán, tanfolyamokon való részvétel miatt kiesett időre járó része, ideértve az 1/1976. (II. 7.) NIM rendelet 7. §-a szerinti keresettérítést is. A táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj 1988. január 1-jétől csak a kollektív szerződésben meghatározott esetekben képezheti a hűségjutalom alapját.[21]

5. Az éves alapot a külszíni és a föld alatti tevékenység, illetőleg a több csoportba tartozás alapján műszak- (idő-) arányosan, vagy a munkabér arányában lehet megbontani. A megbontás módját kollektív szerződésben kell szabályozni.

6.[22]

7. Kollektív szerződés előírhatja, hogy a keresetkiegészítés is beszámítható az éves-alapba annál a munkavállalónál, aki a 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet alapján kap keresetkiegészítést.[23]

Az "A" csoportba tartozó rokkant vájár, valamint a "B" csoportba sorolt föld alatti munkára alkalmatlanná vált, s emiatt külszínre telepített munkavállaló akkor is e csoportokba tartozik, ha a keresetkiegészítést beszámítják az éves alapba.[24]

8. Ha a munkavállaló a hűségéven belül több csoportba tartozó tevékenységet is végzett, hűségjutalmát a mindenkori tevékenységhez tartozó kulcsokkal kell kiszámítani.[25]

3. számú melléklet a 4/1988. (V. 26.) IpM rendelethez[26]