78/1988. (XII. 27.) PM-ÉVM együttes rendelet

a lakásszövetkezetek gazdálkodási rendjéről

A lakásszövetkezetekről szóló 1977. évi 12. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: tvr.) 42. §-a (3) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendeljük:

A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya a tvr. alapján működő lakásépítő és lakásfenntartó, valamint az üdülőépületek, személygépkocsi-tárolók, műhelyek, és üzlethelyiségek, továbbá a nyugdíjasok háza építésére, fenntartására irányuló tevékenységet folytató szövetkezetekre (a továbbiakban együtt: szövetkezet) terjed ki.

2. §

(1) E rendelet alkalmazása szempontjából a szövetkezet belső szolgáltatásának minősül valamennyi olyan tevékenység, amelyet önköltség térítése ellenében saját maga, vagy tagjai részére végez (a továbbiakban: belső szolgáltatás).

(2) E rendelet alkalmazása szempontjából külső szolgáltatásnak minősül a vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvény (a továbbiakban: tv.) 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározott tevékenység (a továbbiakban: külső szolgáltatás).

A belső és a külső szolgáltatások közös szabályai, költségek elszámolása

3. §

(1)[1]

(2)[2]

(3) Az érdekképviseleti szervek fenntartásához a szövetkezeti általános költségek terhére járulhat hozzá a szövetkezet. .

4. §

(1) A szövetkezet köteles évente:

a) a fenntartási (karbantartás, üzemeltetés) és felújítási tevékenységére;

b) lakás, garázs, üdülő, üzlethelyiség és műhely építésére;

c) ab) pontba nem tartozó beruházásra;

d) a belső és külső szolgáltatási tevékenységek egybefüggő csoportjaira;

e) a szövetkezet központi igazgatására külön-külön és összevontan költségelőirányzatot, valamint költségtérítési (bevételi) - a külső szolgáltatásra árbevételi - előirányzatot készíteni.

(2)[3]

(3) Az építéssel, fenntartással összefüggő, közvetlen és tevékenységi általános költségeket, valamint költségtérítéseket (bevételeket) épületenként (vagy egybefüggő azonos típusú épületcsoportonként) kell kimutatni. Az. építési és a fenntartási tevékenységen belül kimutatott szövetkezeti általános költségeket az épületekre a bennük levő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek összes m2-e arányában kell felosztani.

(4) A szövetkezeti általános költségeket az (1) bekezdésben felsorolt tevékenységi csoportokra - ha a szövetkezel köz/küldöttgyűlése másként nem rendelkezik - az egyes tevékenységi csoportok közvetlen költségei arányában kell felosztani.

(5)[4]

(6) Az (1) bekezdésben felsorolt tevékenységek további részletezését a szövetkezet igazgatósága határozza meg.

A szövetkezet pénzügyi forrásai

5. §[5]

6. §[6]

7. §[7]

Célhozzájárulás

8. §

(1) A szövetkezet tagjai köz/küldöttgyűlési határozatban megjelölt szövetkezeti célok elérése érdekében cél-hozzájárulást lehetnek. A célhozzájárulás önkéntes, utána a szövetkezet - a (4) bekezdésben foglalt esetet kivéve - részesedést fizethet, amelyet a szövetkezeti általános költségek között kell elszámolni.

(2) a köz/küldöttgyűlési határozatban meg kell jelölni

a) a hozzájárulással elérni kívánt célt;

b) a célhozzájárulás után fizetendő részesedés mértékét, kifizetésének ütemezését;

c) a célhozzájárulás visszafizetésének módját.

(3) A szövetkezet által megjelölt cél lehet:

a) építés;

b) a szövetkezet tevékenységének fejlesztése;

c) a tagok életkörülményeit javító közhasznú létesítmények létrehozása;

d) a szövetkezet részvételével működő gazdasági társaság fejlesztése.

(4) A célhozzájárulás visszafizetését a taga köz/küldöttgyűlés által meghatározott feltételek szerint kérheti. A határozat kimondhatja, hogy a célhozzájárulás meghatározóit időn belül nem igényelhető vissza, s az részletekben is visszafizethető.

(5) A célhozzájárulás visszafizetésére vonatkozó igénybejelentéstől a kifizetésig terjedő időre - a szövetkezet használatában álló célhozzájárulásra - a tagot a részesedés változatlan feltételekkel megilleti.

(6) Nem kell részesedést fizetni az olyan célhozzájárulás után, amelyet a használati jogú szövetkezet tagja a saját használatába kerülő épületrész építési költségeinek fedezetére tett. Ez a célhozzájárulás a szövetkezettől nem igényelhető vissza.

(7) A befizetett célhozzájárulásról és annak felhasználásáról külön nyilvántartást kell vezetni.

A szövetkezet belső szolgáltatása

9. §

(1) E rendelet alkalmazása szempontjából

a) lakásépítési költségként kell elszámolni - a műszaki költségvetés vagy áralku alapján - a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabály szerint elszámolható építési költségeket, amelyek között a beruházás lebonyolítási költsége e költségek 3%-a erejéig vehető figyelembe;

b) egyéb építési költségként kell elszámolni a lakóházépítésnek a lakásépítési költségek körébe nem tartozó költségeit,

c) közös beruházás esetén a költségviselésre a beruházók megállapodása az irányadó.

(2) E rendelet alkalmazása szempontjából felújításnak minősül

a) az időszakonként szükségessé váló, az épület egészére, illetőleg egy vagy több főszerkezetére kiterjedő olyan általános javítás, amely az épület eredeti műszaki állapotát - megközelítőleg vagy teljesen - visszaállítja, illetőleg eredeti használhatóságát, üzembiztonságát - az épület egyes szerkezeteinek, berendezéseinek kicserélésével vagy az eredetitől eltérő kialakításával - növeli;

b) a szövetkezeti tulajdonban elemi kár folytán keletkezett olyan károsodás helyreállítása, amit a biztosító a szövetkezet részére nem térít meg.

(3) A (2) bekezdésben nem említett munkákat üzemeltetési és karbantartási munkaként kell elszámolni.

(4)[8]

A költségek figyelembe vehető mértéke

10. §

Az építési, felújítási, karbantartási költség:

a) külső vállalkozó igénybevétele esetén az elfogadott' számla szerinti, vagy az utólag elismert vagy megítélt összeg;

b) házilagos kivitelezés esetén a ténylegesen felmerült közvetlen és arányos általános költség;

c) a külső vállalkozó igénybevétele és a házilagos kivitelezés együttes alkalmazása esetén az elvégzett részmunkákat a-za) és b) pont szerint külön-külön kell figyelembe venni.

11. §

(1) A lakóház szövetkezeti tulajdonban álló részeinek fenntartása címén csak a szövetkezetet, mint tulajdonost terhelő költségek számolhatók el.

(2) A szövetkezetet terhelő költségek közül

a) a lakóépület felújítási célú pénzeszközei terhére végső felhasználásként[9]

- a 9. § (2) bekezdésében meghatározott munkák ellenértéke;

- a felújítási bankszámlákkal kapcsolatban felmerült bankköltség;

-[10]

- a vissza nem igényelhető előzetesen felszámított általános forgalmi adó;

b) az üzemeltetési és karbantartási számla terhére minden egyéb fenntartási költség számolható el.

12. §

(1)[11] A szolgáltató szervezet állal nyújtott belső szolgáltatások ellenértékeként a teljes ráfordításnak megfelelő összeg köthető ki, illetve fogadható el.

(2) A szolgáltató szervezet által nyújtóit belső szolgáltatás ráfordításának minősül:

a) a közvetlen költségek;

b) az üzemi általános költségek;

c) a szövetkezeti általános költségek;

d)[12]

13. §

(1) Az önköltségszámítás keretében a következő elemek kiszámítását kell elvégezni:

a) közvetlen önköltség (a közvetlen költségek összege);

b) szűkített önköltség (üzemi önköltség);

c) teljes önköltség (szövetkezeti önköltség).

(2)[13]

14. §

(1) A szolgáltató szervezet az általa végzett szolgáltatásokra az igazgatóság döntésétől függően

a) tételes elszámolása esetén szolgáltatásonként elővagy utókalkulációt;

b) átalánydíj alkalmazása esetén előkalkulációt köteles készíteni.

(2) A szolgáltatás előkalkulációval meghatározott ellenérték esetén a közvetlen költségek műszakilag indokolt és gazdaságilag megalapozott mértékben vehetők figyelembe.

(3) A szolgáltatás utókalkulációval meghatározott ellenértéke esetén a közvetlen költségek a ténylegesen felmerült és igazolt mértékben vehetők figyelembe.

(4) A végszámlát a teljes önköltség alapján kell elkészíteni.

(5)[14]

(6) Egy-egy tevékenységcsoporton belül szakmánként a tevékenységcsoportra jóváhagyott átlagos üzemi általános költséghányad (regie-kulcs) mértéke alkalmazásától le- és felfelé el lehet térni. Az eltéréseknek azonban tevékenységcsoportonként ki kell egyenlíteniük egymást, abból nyereség nem származhat és minden belső szolgáltatásnál azonos %-os kulcs szerinti költséghányad érvényesíthető.

(7) Gazdasági éven belül a tervezett üzemi és szövetkezeti költséghányad (%-os kulcs) csak a kalkuláció szerkezetét lényegesen érintő központi intézkedés hatására módosítható.

(8)[15]

Az építőtevékenység pénzeszközeinek kezelése

15. §

(1)[16] A szövetkezet köteles az építési célú pénzeszközeit pénzintézetnél nyitott számlán tartani. A bevételek csak az építő tagok érdekében és olyan ütemben használhatók fel, ahogyan azt a tagok lakásának építésére vonatkozó szerződések megkívánják.

(2) Ha a szövetkezet folyamatos építésre alakul, vagy a kivitelezést több építési ütemben végzi, az egyes építési ütemekben a résztvevő tagok befizetéseit az egyéni kölcsönszerződések megkötését követően - építési ütemenként elkülönítetten - kell a számlán tartani.

(3) Az építési ütemek közös költségeinek az egyes építési ütemekre eső hányadát az építési ütemek elkülönített számláiról kell kifizetni.

16. §

(1) Az építkezés vagy egy építési ütem befejezését követő egy év múltán a szövetkezet köteles minden érdekelt taggal elszámolni a ráeső költségek és a rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásáról. Az építési ütemek közös költségeit az elszámoláskor a költségvetési értékben is figyelembe lehet venni.

(2) A költségelszámolás módjáról a 10. §-ban foglaltak szerint a szövetkezet alapszabályában kell rendelkezni.

(3) A szövetkezetből a birtokbaadást megelőző kilépés vagy kizárás esetén a tag részére az előtörlesztés és egyéb készpénzbefizetés összegét, valamint a saját szolgáltatás ellenértékét kell - az építésnek nem minősülő tevékenység költségei arányos részének levonásával - visszafizetni. Az elszámolás módjáról és a levonás mértékéről a szövetkezet alapszabálya rendelkezik.

A szövetkezet külső szolgáltatása

17. §[17]

Könyvviteli szabályok

18. §[18]

19. §[19]

Záró rendelkezések

20. §

(1) Ez. a rendelet 1989. január 1-jén lép hatályba; egyidejűleg hatályát veszti a lakásszövetkezetekről szóló 1977. évi 12. törvényerejű rendelet végrehajtásáról rendelkező 20/1977. (V. 12.) ÉVM-PM együttes rendelet 12. §-a, a 34. § (1) bekezdésének második mondata és a 34/A. §-tól 36. §-ig, valamint a lakásszövetkezetek gazdálkodási, nyilvántartási és beszámolási rendjéről szóló 48/1983. (XI. 20.) PM-ÉVM együttes rendelet.

(2) Az 1988. évben a kettős könyvvitelt vezető szövetkezet a 4. számlaosztály számláinak - a felújítási alap számlát kivéve - 1988. év végi egyenlegét a tartalékalap számla javára köteles átvezetni.

(3) A lakásszövetkezetekről szóló 1977. évi 12. törvényerejű rendelet végrehajtásáról rendelkező 20/1977. (V. 12.) ÉVM-PM együttes rendelet 7. §-a a következők szerint módosul:

"7. § A küldöttek száma legalább 30, legfeljebb 150 lehet, az igazgatóság legalább 3 és legfeljebb 15, a felügyelő bizottság legalább 3 és legfeljebb 9 tagból állhat."

Dr. Villányi Miklós s. k.,

pénzügyminiszter

Somogyi László s. k.,

építésügyi és városfejlesztési miniszter