122/1989. (XII. 5.) MT rendelet

az egyes veszélyes árukat szállító közúti járművek útvonalának kijelöléséről

A Kormány a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § (1) A rendelet hatálya - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az 1. számú mellékletben megnevezett és ugyanott meghatározott mennyiséget meghaladó veszélyes árukat és ezek veszélyes hulladékait (a továbbiakban együtt: veszélyes áru) szállító közúti gépjármű, mezőgazdasági vontató, lassú jármű, valamint ezek pótkocsival alkotott járműszerelvénye üzembentartójára terjed ki.

(2) A rendelet alkalmazásában üzembentartó a gépjárművet, mezőgazdasági vontatót, illetőleg lassú járművet bérleti szerződés alapján használó bérlő is.

(3) Nem terjed ki a rendelet hatálya a fegyveres erőkre, ha járművével honvédelmi célú szállítást végez.

2. § (1) Veszélyes árut közúton csak a hatóság által kijelölt útvonalon szabad szállítani.

(2) A szállítási útvonal kijelölésében első fokon eljáró hatóság (a továbbiakban: hatóság):

a)[1] az egy helység közigazgatási határán belül - helyben - végzett szállítás esetén a jegyző,

b)[2] a fővárosban, illetőleg az egy megyén belüli települések között végzett szállítás esetén - ideértve a határmenti megyéknél a határon kilépő forgalomban végzett szállítást is - a területileg illetékes megyei, fővárosi közlekedési felügyelet,

c)[3] a több megyén áthaladó (távolsági) szállítás esetén - ideértve a több megyén áthaladó és az országhatáron kilépő szállítást is - továbbá az országhatáron belépő forgalomban végzett szállításnál, valamint pótlólagos útvonalkijelölésnél (6. § (1) bekezdés) az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (a továbbiakban: UKIG).

(3) A hatóság a szállítási útvonalat kérelemre jelöli ki. A kérelmet

a) a (2) bekezdés a) és b) pontjában említett esetben a szállítási útvonalat kijelölő hatóságnál,

b)[4] távolsági szállítás esetén az indulás helye szerinti közúti igazgatóságnál vagy az UKIG-nál ,

c)[5] országhatáron belépő forgalomban végzett szállítás esetén a belépés helye szerint illetékes közúti igazgatóság határkirendeltségénél vagy az UKIG-nál

kell benyújtani.

(4) Kombinált (közúti-vasúti, közúti-vízi) szállításnál a rendelet alkalmazásában az indulás helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol a közúti szállítás megkezdődik.

(5) Az ország területére veszélyes árut szállító járművel a 2. számú mellékletben felsorolt határátkelőhelyeken szabad belépni.

(6) Az útvonal kijelölésért díjat kell fizetni.

3. §[6] (1)[7] A hatóság a szállítási útvonalat a kérelem kézhezvételét követő 15 naptári napon belül - az útkezelők, megyén belüli szállítás esetén a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság (a fővárosban a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság), megyék között, illetve nemzetközi szállítás esetén az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság véleménye alapján - határozatban jelöli ki, és erről a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőséget, az Országos Mentőszolgálat megyei mentőszervezetét, több megyét érintő szállítás esetén az Országos Mentőszolgálat központját is értesíti.

(2) Sürgősségi vagy azonnali kérelemre csak egyszeri szállításra érvényes útvonal-kijelölés adható.

(3) Több, illetőleg ismétlődő szállításra vonatkozó útvonalkijelölésnél a hatóságnak be kell szereznie a területileg illetékes megyei (fővárosi) közegészségügyi és járványügyi felügyelőség véleményét is.

(4) Az útvonal-kijelölésben közreműködőknek az eljáró hatóság megkeresésére általában öt munkanapon belül, sürgősségi kérelem esetén haladéktalanul kell véleményezniök az útvonal-kijelölési javaslatot.

(5) A határozat a szállítás biztonságának növelése érdekében tartalmazhatja:

a) a szállítás idejének vagy tilalmi idejének meghatározását,

b) a megengedett legnagyobb sebesség előírását,

c) az egy járművel (járműszerelvénnyel) egyszerre szállítható legnagyobb mennyiség meghatározását,

d) kedvezőtlen időjárási körülmények miatt, rossz út-, illetőleg látási viszonyok esetén a szállítás megszakítására kötelezést,

e) különös védelemre szoruló területeket - szükséghelyzet kivételével - a megállás tilalmát

és egyéb feltételeket is.

4. §[8] (1)

(2) A fellebbezésnek halasztó hatálya nincs.

5. § Az útvonal kijelöléséről rendelkező határozatot - vagy annak fotómásolatát - a jármű vezetőjének - az egyéb előírt okmányokkal együtt - a szállítás közben magánál kell tartania.

6. §[9] (1)[10][11] A veszélyes árukat szállító járművek közlekedését a rendőrség, a Közlekedési Főfelügyelet, a Központi Közlekedési Felügyelet, az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság, a megyei, fővárosi közlekedési felügyeletek, továbbá a rendőrséggel és a közlekedési felügyeletekkel együttműködve az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok (a fővárosban a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság) ellenőrizhetik.

(2) Ha a 2. számú mellékletben megjelölt határállomások határvámhivatala az országhatáron belépni szándékozó jármű vámellenőrzésénél megállapítja, hogy a veszélyes árut szállító jármű csak útvonal-kijelöléssel haladhat tovább, és azzal nem rendelkezik, a vámkezelést annak megszerzéséig felfüggeszti. Ha pedig a jármű nem a 2. számú mellékletben megjelölt határállomáson jelentkezik belépésre, vámkezelés nélkül vissza kell irányítani a beléptető ország területére.

7. § A szállításra vonatkozó előírások a fuvarozásra és a jármű rendelkezésre bocsátására kötött szerződések alapján végzett árutovábbításra is érvényesek. A szerződésben meg kell állapodni, hogy az útvonal-kijelölési eljáráshoz szükséges adatokat a fuvaroztató (megrendelő) milyen módon közli, továbbá meg kell állapodni abban is, hogy az útvonal-kijelölés díját ki viseli.

8. § (1) Ez a rendelet 1990. március 1-jén lép hatályba.

(2)[12] Felhatalmazást kap a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, hogy meghatározza az útvonal-kijelölés iránti kérelem és a határozat formanyomtatvány mintáját, továbbá a pénzügyminiszterrel egyetértésben az útvonal-kijelölés díját és a díjfizetés módját.

1. számú melléklet a 122/1989. (XII. 5.) MT rendelethez

A melléklet táblázatában felsorolt veszélyes anyagok és ezen anyagok hulladékai - ha koncentrációjuk és veszélyjellemzőjük alapján azokat az illető anyagok osztály, sorszám, betűjeléhez kell besorolni - közúti szállítását kijelölt útvonalon kell végezni, ha az egy közúti gépjárművön, lassú járművön, valamint ezek, és mezőgazdasági vontató pótkocsival alkotott járműszerelvényein a szállítandó nettó tömeg meghaladja a táblázat 4. oszlopában megjelölt mennyiséget. Továbbá, ha egy járműben az egymással együvé rakva szállítható veszélyes árukból a táblázat 4. oszlopában megjelölt mennyiségnél fajtánként kevesebbet szállítanak, de az együtt szállított nettó tömegük meghaladja az 5000 kg-ot, ugyancsak a kijelölt útvonalon kell szállítást végezni.

A táblázat a veszélyes áruk nemzetközi közúti szállítására vonatkozó európai megállapodás (a továbbiakban: ADR) rendszerét követi az árumegnevezés, az anyagazonosító (ENSZ) szám és szélzetszám tekintetében.

Az ADR 2. osztályába tartozó, a jelen melléklet táblázatában felsorolt gázokat - kivéve a fluort (ADR 2201 szélzetszám 1. at/sorszám) és a mélyhűtött, cseppfolyósított, éghető gázokat (ADR 2201 szélzetszám 7/b és 8/b sorszámok) -, ha ezeket a gázokat gázpalackban, vagy 1000 liternél kisebb űrtartalmú gázszállító tartályokban szállítják, útvonal-kijelölés nélkül lehet továbbítani. Az ADR 1. osztályába tartozó, a jelen melléklet táblázatában felsorolt ipari robbantóanyagokat, ha a felhasználó azokat gépjárművel üzemi szállítás keretében szállítja (üzemi szállítás: a 2/1973. (NIM. É. 16.) OBF utasítással kiadott, a 8/1974. (NIM. É. 39.) OBF, a 2/1979. (NIM. É. 14.) OBF, a 3/1984. (Ip. K. 10.) OBF és a 9/1987. (Bh. É. 3.) OBF utasítással módosított Általános Robbantási Biztonsági Szabályzat 60. § (3) bekezdésének mindenkor érvényes fogalommeghatározása szerint) szintén útvonal-kijelölés nélkül lehet továbbítani.

* ADR az 1979. évi 19. törvényerejű rendelet 4. §- ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a 20/1979. (IX. 18) KPM rendelettel kihirdetett, a ,,Veszélyes áruk nemzetközi közúti szállítására vonatkozó európai megállapodás"

2. számú melléklet a 122/1989. (XII. 5.) MT rendelethez[13]

Azok a közúti határátkelőhelyek, amelyeken az 1. számú mellékletben megnevezett és ugyanott meghatározott mennyiséget meghaladó áruféleségekkel külföldről az ország területére be szabad lépni

Ausztria: Hegyeshalom

Rábafüzes

Szlovákia: Bánréve

Parassapuszta

Rajka

Salgótarján

Tornyosnémeti

Jugoszlávia: Röszke

Horvátország: Letenye

Románia: Ártánd

Nagylak

Szlovénia: Rédics

Ukrajna: Záhony