20/1979. (IX. 18.) KPM rendelet

a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás A és B mellékletének kihirdetéséről és belföldi alkalmazásáról

Az 1979. évi 19. számú törvényerejű rendelet 4. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben a következőket rendelem:

1. §

(1) A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) A és B mellékletét e rendelettel közzéteszem.

(2)[1]

2. §[2]

3. §

A Megállapodás mellékleteiben megjelölt hatósági feladatok megosztását e rendelet melléklete tartalmazza.

3/A. §[3]

4. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, a 2. §-ban foglalt rendelkezést azonban 1980. évi július hó 1. napjától kell alkalmazni.

Pullai Árpád s. k.,

Melléklet a 20/1979. (IX. 18.) KPM számú rendelethez

A Megállapodás mellékletében megjelölt hatósági feladatok megosztása a következő:

A közlekedésért felelős miniszter:[4]

- Részt vesz a Megállapodás A és B mellékletével kapcsolatos nemzetközi tárgyalásokon, az ezeken felmerült módosításokra és kiegészítésekre vonatkozó magyar álláspontot - az illetékes miniszterekkel egyetértésben - kialakítja.

- Megköti más szerződő felekkel - a Megállapodás A Mellékletének 7. osztályába tartozó anyagok (a továbbiakban: radioaktív anyagok) kivételével - a veszélyes áruk kísérleti szállításának engedélyezésére, valamint az egyes veszélyes áruknak a Megállapodás mellékleteiben előírt feltételeknél kedvezőbb vagy szigorúbb feltételek mellett történő szállítására vonatkozó megállapodásokat.

A közlekedésért felelős miniszter és a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter együttesen[5]

- Szabályozzák - a radioaktív anyagokat kivéve - a veszélyes áruk szállításához előírt engedélyek kiadásának rendjét.

A Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális igazgatósága és az illetékes rendőrfőkapitányság (rendőrkapitányság) együttesen és az illetékes rendőrfőkapitányság (rendőrkapitányság) együttesen[6]

- Kiadják - a radioaktív anyagokat kivéve - a veszélyes áruknak közúton való szállítása és rakodása esetében az előírt engedélyeket.

- A helyszínen intézkednek olyan esetekben, amikor a közúton álló - a radioaktív anyagok kivételével - veszélyes árut szállító jármű a veszélyes áru természete miatt az úthasználókra különleges veszélyt jelent, és a jármű személyzete a veszélyt nem tudja elhárítani.

A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter[7]

- Kidolgozza és kiadja a veszélyes árut szállító járművek közlekedése során különleges veszélyt okozó esemény bekövetkezésének esetére vonatkozó balesetelhárítási utasításokat és a mentési munkálatok rendjét.

- Rendelkezik különös veszély esetében a közlekedés rendjének biztosításáról, és ellenőrzi ezeknek a rendelkezéseknek a végrehajtását.

- A közrend érdekében ideiglenes forgalomkorlátozást rendel el a veszélyes áruk közúti szállításával kapcsolatban; szükség esetén kötelező útvonalat jelöl ki.

- Meghatározza a Megállapodás A mellékletében felsorolt anyagok tűz- és robbanásveszélyességének fokát, és szabályozza az ilyen veszélyek elhárítását, továbbá közreműködik az ilyen anyagok veszélymentes szállítási feltételeinek meghatározásában.

Az iparügyekért felelős miniszter[8]

- Kijelöli az ágazati felelőssége alá tartozó veszélyes áruk tekintetében azokat a hatóságokat, amelyek a megállapodás A és B mellékletében előírt vizsgálatok és próbák elvégzésére kötelezettek, továbbá amelyek jogosultak az egyes anyagok csomagolására és szállítására szolgáló tartályokhoz és tartányokhoz megkövetelt szakértői igazolás kiadására.

- Szabályozza az ágazati felelőssége alá tartozó veszélyes áruk szállítására szolgáló tartályok, tartányok, konténerek, tankkonténerek, tartálybatériák stb. tekintetében a Megállapodás A és B mellékletében előírt különböző vizsgálatok és próbák végrehajtását, és kiadja a vizsgálatokról és próbákról szóló hatósági igazolásokat (a Megállapodás B mellékletében előírt "Jóváhagyási igazolás" kiadásához).

- Szabályozza az ágazati felelősség alá tartozó veszélyes áruk szállítására szolgáló csomagolóeszközök, tartályok, tartányok, konténerek, tankkonténerek, tartálybatériák stb. és ezek biztonsági berendezéseinek gyártását, a gyártáshoz használható anyagokat, felszereléseiket, üzemeltetésüket és tisztításukat, és ellenőrzi ezeknek a szabályoknak a megtartását.

- Engedélyezi a tartályok stb. eredeti rendeltetésétől eltérő felhasználását.

- Felmentést ad egyes veszélyes áruk szállításánál az előírt védőcsomagolás mellőzésére, engedélyezi a tankkonténerek tankrésze falvastagságának csökkentését.

- Gondoskodik az egyes gázok szállítására szolgáló tartányok kapacitásának megállapításáról.

- Részt vesz az egészségre ártalmas, mérgező és maró anyagokat, valamint radioaktív anyagokat szállító közúti járművekkel kapcsolatban bekövetkezett rendkívüli eseményeknél szükséges helyszíni intézkedésekben, és véleményezi azok újbóli forgalomba helyezését.

Az egészségügyért felelős miniszter[9]

- Részt vesz az egészségre ártalmas, mérgező és maró anyagokat, valamint a radioaktív anyagokat szállító közúti járművekkel kapcsolatban bekövetkezett rendkívüli eseményeknél szükséges helyszíni intézkedésekben és mentési munkálatokban; gondoskodik a fertőzött terület, helyiségek, szállítóeszközök lezárásáról, és véleményezi azok újbóli forgalombahelyezését.

- Ellenőrzi a mérgező anyagok szállításánál bekövetkezett balesetek esetében a járművek fertőtlenítését.

- Nyilatkozik a radioaktív szennyeződéstől mentesített járművek, helyiségek, területek újbóli használatba vételének lehetőségéről.

Országos Atomenergia Hivatal[10]

- Ellátja a radioaktív anyagok csomagolásával kapcsolatos jóváhagyási, a küldeménydarabokkal és a szállítással kapcsolatos engedélyezési és értesítési feladatokat, és kiadja a szükséges igazolásokat.[11]

- Engedélyezi a fel nem sorolt A1 és A2 értékek számítását.

Az adópolitikáért felelős miniszter[12]

- Szabályozza a veszélyes árut szállító közúti járművek beléptetésénél és kiléptetésénél szükséges ellenőrzési feladatokat.

- Intézkedik - szükség esetén - a szakhatóság képviselőjének a határvizsgálatba történő bevonásáról.

A Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális igazgatósága és az illetékes rendőrfőkapitányság (rendőrkapitányság) együttesen[13]

- Kiadja a tartányjárművekre és a Megállapodás B mellékletének II. fejezetében meghatározott esetekben az egyéb járművekre előírt "Jóváhagyási igazolás"-t hatósági vizsgálat és az illetékes szakhatóságok által végzett vizsgálatok eredményét tanúsító igazolások alapján.

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala[14]

- Gondoskodik a veszélyességi bárcák és a Megállapodás B mellékletének 10.500 szélzetszáma alatt előírt jelzőtábla előállításáról, forgalombahozataláról, és szabályozza azok használatát.

A VESZÉLYES ÁRUK NEMZETKÖZI KÖZÚTI SZÁLLÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ EURÓPAI MEGÁLLAPODÁS (ADR) "A" ÉS "B" MELLÉKLETE[15]

A Megállapodás eredeti címe:

Accord européen relatif au transport international des marchandises dangereuses par route (ADR)

A magyar szöveg az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága által közzétett, 2001. július l-jétől érvényes, francia és angol nyelvű ECE/TRANS/140. sz. kiadvány és a Mellékletekhez hatályba lépett módosítások alapján készült.

TARTALOMJEGYZÉK

„A" MELLÉKLET

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK ÉS A VESZÉLYES ANYAGOKRA ÉS TÁRGYAKRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

1. rész Általános előírások
1.1 fejezet				Hatály és alkalmazási terület
1.1.1				Szerkezet
1.1.2				Hatály
1.1.3				Mentességek
1.1.4				Más szabályzatok alkalmazhatósága
1.2 fejezet				Meghatározások és mértékegységek
1.2.1				Meghatározások
1.2.2				Mértékegységek
1.3 fejezet				A veszélyes áruk szállításában részt vevő személyek képzése
1.3.1				Hatály és alkalmazási terület
1.3.2				A képzés jellege
1.3.3				Dokumentálás
1.4 fejezet				A résztvevők biztonsággal kapcsolatos kötelezettsége
1.4.1				Általános biztonsági előírások
1.4.2				A fő résztvevők kötelezettsége
1.4.3				A többi résztvevő kötelezettségei
1.5 fejezet				Eltérések
1.5.1				Ideiglenes eltérések
1,5.2				(fenntartva)
1.6 fejezet				Átmeneti előírások
1.6.1				Általános előírások
1.6.2				Tartályok a 2 osztályhoz
1.6.3				Rögzített tartányok (tartányjárművek), leszerelhető tartányok és
				battériás járművek
1.6.4				Tankkonténerek és MEG-konténerek
1.6.5				Járművek
1.6.6				7 osztály
1.7 fejezet				Általános követelmények a 7 osztályra
1.7.1				Általános előírások
1.7.2				Sugárvédelmi program
1.7.3				Minőségbiztosítás
1.7.4				Külön megegyezés
1.7.5				Egyéb veszélyes tulajdonságokkal bíró radioaktív anyag
1.8 fejezet				Biztonsági követelmények betartását biztosító ellenőrzések, ill. a
				biztonságot elősegítő egyéb intézkedések
1.8.1				A veszélyes áruk hatósági ellenőrzése
1.8.2				Hivatali együttműködés
1.8.3				Biztonsági tanácsadó
1.8.4				Az illetékes hatóságok és az általuk kijelölt szervezetek jegyzéke
1.8.5				A veszélyes árukkal kapcsolatos eseményekről szóló jelentés
1.9 fejezet				A szállítás korlátozása az illetékes hatóságok által
2. rész Osztályozás
2.1 fejezet				Általános előírások
2.1.1				Bevezetés
2.1.2				Az osztályozás alapelvei
2.1.3				A név szerint nem említett anyagok, oldatok és keverékek
				(készítmények és hulladékok) besorolása
2.1.4				Minták besorolása
2.2 fejezet				Az egyes osztályokra vonatkozó élőírások
2.2.1				1 osztály Robbanóanyagok és -tárgyak
2.2.2				2 osztály Gázok
2.2.3				3 osztály Gyúlékony folyékony anyagok
2.2.41				4.1 osztály Gyúlékony szilárd anyagok, önreaktív anyagok
				és szilárd, érzéketlenített robbanóanyagok
2.2.42				4.2 osztály Öngyulladásra hajlamos anyagok
2.2.43				4.3 osztály Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok
2.2.51				5.1 osztály Gyújtó hatású (oxidáló) anyagok
2.2.52				5.2 osztály Szerves peroxidok
2.2.61				6.1 osztály Mérgező anyagok
2.2.62				6.2 osztály Fertőző anyagok
2.2.7				7 osztály Radioaktív anyagok
2.2.8				8 osztály Maró anyagok
2.2.9				9 osztály Különféle veszélyes anyagok és tárgyak
2.3 fejezet				Vizsgálati módszerek
2.3.0				Általános előírások
2.3.1				Kiizzadási vizsgálat az A típusú robbantóanyagokhoz
2.3.2				A 4.1 osztály nitrocellulóz keverékeire vonatkozó feltételek
2.3.3				A3, a 6.1 és a 8 osztályba tartozó gyúlékony folyékony anyagok
				vizsgálata
2.3.4				Vizsgálat a folyékonyság meghatározásához
2.3.5				Vizsgálat az anyagok vízi környezetben mutatott ökotoxicitásának,
				lebomlással szembeni ellenállásának és bioakkumulációjának meg-
				határozására a 9 osztályba történő besoroláshoz
3. rész A veszélyes áruk felsorolása, különleges előírások és a korlátozott mennyi-
		ségben csomagolt veszélyes árukra vonatkozó mentességek
3.1 fejezet				Általános előírások
3.1.1				Bevezetés
3.1.2				Helyes szállítási megnevezés
3.2 fejezet				A veszélyes áruk felsorolása
3.2.1				Az „A" táblázat (A veszélyes áruk UN szám szerinti felsorolása)
3.2.2				A „B" táblázat: Az ADR anyagainak és tárgyainak betűrendes
				felsorolása
3.3 fejezet				Egyes anyagokra vagy tárgyakra vonatkozó különleges előírások
3.4 fejezet				Korlátozott mennyiségben csomagolt veszélyes árukra vonatkozó
				mentességek
4. rész A csomagolásra és a tartányokra vonatkozó előírások
4.1 fejezet				A csomagolóeszközök, a nagyméretű csomagolóeszközök (IBC-k)
				és a nagycsomagolások használata
4.1.1				A 2, a 6.2 és a 7 osztály anyagainak kivételével a többi veszélyes
				áru csomagolóeszközbe, IBC-be és nagycsomagolásba történő
				csomagolására vonatkozó általános előírások
4.1.2				Kiegészítő általános előírások az IBC-k használatára
4.1.3				A csomagolási utasításokra vonatkozó általános előírások
4.1.4				A csomagolási utasítások felsorolása
4.1.5				Különleges csomagolási előírások az 1 osztály áruihoz
4.1.6				Különleges csomagolási előírások a 2 osztályhoz
4.1.7				Különleges csomagolási előírások a szerves peroxidokhoz
				(5.2 osztály) és a 4.1 osztály önreaktív anyagaihoz
4.1.8				Különleges csomagolási előírások a fertőző anyagokhoz
				(6.2 osztály)
4.1.9				Különleges csomagolási előírások a 7 osztályhoz
4.1.10				Különleges előírások az egybecsomagolásra
4.2 fejezet				A mobil tartányok használata
4.2,1				Általános előírások a mobil tartányok használatára a 3 - 9 osztály
				anyagainak szállításához
4.2.2				Általános előírások a mobil tartányok használatára a nem
				mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállításához
4.2.3				Általános előírások a mobil tartányok használatára a mélyhűtött,
				cseppfolyósított gázok szállításához
4.2.4				Mobil tartány utasítások és különleges előírások
4.3 fejezet				A fémből gyártott rögzített tartányok (tartányjárművek), leszerel-
				hető tartányok, tankkonténerek és tartányos cserefelépítmények,
				valamint battériás járművek és többelemes gázkonténerek (MEG-
				konténerek) használata
4.3.1				Alkalmazási terület
4.3.2				Az összes osztályra vonatkozó követelmények
4.3.3				A 2 osztályra vonatkozó különleges előírások
4.3.4				A 3 - 9 osztályra vonatkozó előírások
4.3.5				Különleges előírások
4.4 fejezet				A szálvázas műanyag tartányok használata
4.4.1				Általános előírások
4.4.2				Üzemeltetés
4.5 fejezet				A hulladékok szállítására szolgáló, vákuummal üzemelő tartányok
				használata
4.5.1				Használat
4.5.2				Üzemeltetés
5. rész Feladási eljárások
5.1 fejezet				Általános előírások
5.1.1				Alkalmazási terület és általános előírások
5.1.2				Az egyesítőcsomagolások használata
5.1.3				Tisztítatlan, üres csomagolóeszközök (beleértve az IBC-ket és a
				nagycsomagolásokat), tartányok, ömlesztett árut fuvarozó kocsik
				és konténerek
5.1.4				Egybecsomagolás
5.1.5				Általános előírások a 7 osztályra
5.2. fejezet				Jelölés és bárcázás
5.2.1				A küldeménydarabok jelölése
5.2.2				A küldeménydarabok bárcázása
5.3 fejezet				A konténerek, MEG-konténerek, tankkonténerek, mobil tartányok
				és járművek nagybárcával és narancssárga táblával való meg-
				jelölése
5.3.1				Nagybárcák elhelyezése
5.3.2				Narancssárga tábla
5.3.3				Magas hőmérsékletű anyagok jelölése
5.4 fejezet				Okmányok
5.4.1				Veszélyes áru szállítási okmányok és az azokkal összefüggő
				információk
5.4.2				Konténer megrakási bizonyítvány
5.4.3				írásbeli utasítás
5.4.4				Multimodális veszélyes áru nyomtatvány minta
5.5 fejezet				Különleges előírások
5.5.1				A 3. és 4. kockázati csoportba tartozó fertőző anyagok küldemé-
				nyeire vonatkozó különleges előírások
5.5.2				A fustölőszerrel fertőtlenített konténerekre és kocsikra vonatkozó
				különleges előírások
6. rész A csomagolóeszközök, nagyméretű csomagolóeszközök (IBC-k), nagy-
	csomagolások és tartányok gyártására és vizsgálatára vonatkozó előírások
6.1 fejezet			Csomagolóeszközök gyártására és vizsgálatára vonatkozó előírások
6.1.1			Általános előírások
6.1.2			A csomagolóeszközök típusát jelölő kód
6.1.3			Jelölés
6.1.4			A csomagolóeszközökre vonatkozó követelmények
6.1.5			Előírások a csomagolóeszközök vizsgálatára
6.1.6			A 6.1.5.2.6 pont szerinti standardfolyadékok nagy vagy közepes
			molekulatömegű polietilénből gyártott csomagolóeszközök kémiai
			összeférhetőségének vizsgálatához és az anyagok felsorolása
			amelyekkel a standard folyadékok egyenértékűnek tekinthetők
6.2 fejezet			A gáztartályok, az aeroszolok és a gázzal töltött, kisméretű
			tartályok (gázpatronok) gyártására és vizsgálatára vonatkozó
			követelmények
6.2.1			A gáztartályokra vonatkozó általános követelmények •
6.2.2			Szabvány szerint tervezett, gyártott és vizsgált tartályok
6.2.3			Nem szabvány szerint tervezett, gyártott és vizsgált tartályokra
			vonatkozó követelmények
6.2.4			Az aeroszolokra és a gázzal töltött kisméretű tartályokra
6.3 fejezet			A 6.2 osztály anyagaihoz használt csomagolóeszközök gyártására
			és vizsgálatára vonatkozó követelmények
6.3.1			Általános előírások
6.3.2			A csomagolóeszközök vizsgálati követelményei
6.4 fejezet			A 7 osztály küldeménydarabjainak és anyagainak gyártására,
			vizsgálatára és jóváhagyására vonatkozó követelmények
6.4.1			(fenntartva)
6.4.2			Általános követelmények
6.4.3			(fenntartva)
6.4.4			Az engedményes küldeménydarabokra vonatkozó követelmények
6.4.5			Az ipari küldeménydarabokra vonatkozó követelmények
6.4.6			Az urán-hexafluoridot tartalmazó küldeménydarabokrá vonatkozó
			követelmények
6.4.7			Az A típusú küldeménydarabokra vonatkozó követelmények
6.4.8			A B (U) típusú küldeménydarabokra vonatkozó követelmények
6.4.9			A B(M) típusú küldeménydarabokra vonatkozó követelmények
6.4.10			(fenntartva)
6.4.11			A hasadóanyagot tartalmazó küldeménydarabokra vonatkozó köve-
			telmények
6.4.12			Vizsgálati eljárások és a megfelelőség bizonyítása
6.4.13			A biztonsági tartály és a sugárárnyékolás sértetlenségének vizs-
			gálata és a biztonsági kritikusság értékelése
6.4.14			Utközőlap ejtési vizsgálatokhoz
6.4.15			Vizsgálat a normális szállítási körülmények elviselésének bemu-
			tatására
6.4.16			Folyadékok és gázok szállítására tervezett A típusú küldemény
			darabok kiegészítő vizsgálata
6.4.17			Vizsgálatok a szállítás közben bekövetkező balesetekkel szembeni
			ellenálló képesség bemutatására
6.4.18			Fokozott vízbe merítési próba a 105A2-nél nagyobb aktivitást
			tartalmazó B(U) és B(M) típusú küldeménydarabokra és C típusú
			küldeménydarabokra
6.4.19			Hasadóanyagot tartalmazó küldeménydarabok vízszivárgás-
			próbája
6.4.20			(fenntartva)
6.4.21			A 0,1 kg vagy annál több urán-hexafluoridot tartalmazó csomago-
			lóeszközök vizsgálata
6.4.22			A küldeménydarab minták és anyagok engedélyezése
6.4.23			Engedély iránti kérelmek és engedélyek a radioaktív anyagok szál-
			lításához
6.5 fejezet			A nagyméretű csomagolóeszközök (IBC-k) gyártására és vizsgá-
			latára vonatkozó előírások
6.5.1			Minden IBC típusra vonatkozó általános előírások
6.5.2			Jelölés
6.5.3			Különleges követelmények az IBC-kre
6.5.4			Vizsgálati követelmények az IBC-kre
6.6 fejezet			A nagycsomagolások gyártására és vizsgálatára vonatkozó elő-
			írások
6.6.1			Általános előírások
6.6.2			A nagycsomagolások típusát jelölő kód
6.6.3			Jelölés
6.6.4			Különleges követelmények a nagy csomagolásokra
6.6.5			Vizsgálati követelmények a nagycsomagolásokra
6.7 fejezet			A mobil tartányok tervezésére, gyártására és vizsgálatára vonat-
			kozó előírások
6.7.1			Alkalmazási terület és általános előírások
6.7.2			A 3 - 9 osztály anyagainak szállításához használt mobil tartányok
			gyártására és vizsgálatára vonatkozó követelmények
6.7.3			A nem mélyhűtött, cseppfolyósított gázokhoz használt mobil
			tartányok gyártására és vizsgálatára vonatkozó követelmények
6.7.4			A mélyhűtött, cseppfolyósított gázokhoz használt mobil tartányok
			gyártására és vizsgálatára vonatkozó követelmények
6.8 fejezet			A fémből gyártott, rögzített tartányok (tartányjárművek), lesze-
			relhető tartányok, tankkonténerek és tartányos cserefelépítmények,
			valamint battériás járművek és többelemes gázkonténerek (MEG-
			konténerek) gyártására, szerelvényeire, típusjóváhagyására, vizsgá-
			latára és jelölésére vonatkozó követelmények
6.8.1			Alkalmazási terület
6.8.2			Az összes osztályra vonatkozó követelmények
6.8.3			A 2 osztályra vonatkozó különleges előírások
6.8.4			Különleges előírások
6.8.5			A legalább 1 MPa (10 bar) próbanyomású rögzített hegesztett
			tartányok, leszerelhető hegesztett tartányok és tankkonténerek
			hegesztett tartányai gyártási anyagaira és gyártására, valamint a
			2 osztályba tartozó mélyhűtött, cseppfolyósított gázok szállítására
			használt rögzített hegesztett tartányok, leszerelhető hegesztett
			tartányok és tankkonténerek hegesztett tartányai gyártási anyagaira
			és gyártására vonatkozó előírások
6.9 fejezet			A szál vázas műanyagból gyártott, rögzített tartányok (tartányj ár-
			müvek), leszerelhető tartányok, tankkonténerek és tartányos csere-
			felépítmények tervezésére, gyártására, szerelvényeire, típusjó-
			váhagyására, vizsgálatára és jelölésére vonatkozó követelmények
6.9.1			Általános előírások
6.9.2			Gyártás
6.9.3			Szerelvények
6.9.4			Típusvizsgálat és jóváhagyás
6.9.5			Vizsgálat
6.9.6			Jelölés
6.10 fejezet			Hulladékok szállítására szolgáló, vákuummal üzemelő tartányok
			gyártására, szerelvényeire, típusjóváhagyására, vizsgálatára és
			jelölésére vonatkozó előírások
6.10.1			Általános előírások
6.10.2			Gyártás
6.10.3			Szerelvények
6.10.4			Vizsgálatok
7. rész A szállítás feltételeire, a berakásra, a kirakásra és az árukezelésre
		vonatkozó előírások
7.1 fejezet			Általános előírások
7.2 fejezet			A küldeménydarabok szállításra vonatkozó előírások
7.3 fejezet			Az ömlesztett szállításra vonatkozó előírások
7.4 fejezet			A tartányos szállításra vonatkozó előírások
7.5 fejezet			A berakásra, a kirakásra és az árukezelésre vonatkozó előírások
7.5.1			A berakásra, a kirakásra és az árukezelésre vonatkozó általános
			előírások
7.5.2			Együvé rakási tilalom
7.5.3			(fenntartva)
7.5.4			Élelmiszerekre, egyéb fogyasztási cikkekre és takarmányra
			vonatkozó óvintézkedések
7.5.5			A szállított anyag mennyiségének korlátozása
7.5.6			(fenntartva)
7.5.7			Árukezelés és elhelyezés
7.5.8			Kirakás utáni tisztítás
7.5.9			Dohányzási tilalom
7.5.10			Az elektrosztatikus töltések felhalmozódásának elkerülése
7.5.11			Egyes osztályokra vagy bizonyos árukra vonatkozó kiegészítő
			előírások

„B" MELLÉKLET

A SZÁLLÍTÓESZKÖZÖKRE ÉS A SZÁLLÍTÁSRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

8. rész A jármű személyzetére, a felszerelésre, az üzemeltetésre és az okmányokra
	vonatkozó követelmények
8.1 fejezet		Általános követelmények a szállítóegységekre és a járművön
		tartandó felszerelésekre
8.1.1		Szállítóegységek
8.1.2.		A szállítóegységen tartandó okmányok
8.1.3		A nagybárcák alkalmazása és a jelölés
8.1.4		Tűzoltó eszközök
8.1.5		Egyéb felszerelések
8.2 fejezet		A jármű személyzet képzésére vonatkozó követelmények
8.2.1		A gépjárművezetők képzésére vonatkozó általános követelmények
8.2.2		A járművezetők képzésére vonatkozó különleges követelmények
8.2.3		A veszélyes áruk közúti szállításában résztvevő, a 8.2.1 szakaszban
		említett gépjárművezetőn kívüli személyek képzése
8.3 fejezet		A járművek személyzetére vonatkozó követelmények
8.3.1		Utasok szállítása
8.3.2		A tűzoltó eszközök használata
8.3.3		Küldeménydarabok felnyitásának tilalma
8.3.4		Hordozható világítókészülék
8.3.5		Dohányzási tilalom
8.3.6		A motor működtetése be- és kirakás alatt
8.3.7		Rögzítőfék használata
8.4 fejezet		A járművek felügyeletére vonatkozó követelmények
8.5 fejezet		Kiegészítő követelmények egyes osztályokra vagy anyagokra
9. rész A járművek szerkezetére és jóváhagyására vonatkozó követelmények
9.1 fejezet		A járművek szerkezetére és jóváhagyására vonatkozó általános
		követelmények
9.1.1		Általános előírások
9.1.2		Az EX/II, az EX/III, az FL, az OX és az AT járművek jóváhagyása
9.2 fejezet		Az alapjárművek szerkezetére vonatkozó követelmények
9.2,2		Villamos felszerelés
9.2.3		Fékberendezés
9.2.4		Tűzveszély kiküszöbölése
9.2.5		Sebességkorlátozó készülék
9.2.6		A pótkocsik kapcsolószerkezete
9.3 fejezet		Kiegészítő követelmények az EX/II és az EX/III (kész, ül. befe-
		jezett) járművekre
9.3.1		A járműszekrény gyártásához használt anyagok
9.3.2		Belső égésű fűtőberendezés
9.3.3		EX/II jármű
9.3.4		EX/III jármű
9.3.5		A raktér és a motor
9.3.6		A raktér és a kipufogó rendszer
9.3.7		Villamos berendezések
9.4 fejezet		Kiegészítő követelmények a veszélyes árut küldeménydarabokban
		szállító (kész, ül. befejezett) járművek (kivéve az EX/II és EX/III
		járművek) felépítményének szerkezetére
9.5 fejezet		Kiegészítő követelmények a szilárd veszélyes árut ömlesztve
		szállító (kész, ül! befejezett) járművek felépítményének szerke-
		zetére
9.6 fejezet		Kiegészítő követelmények a. 4.1 osztályba tartozó önreaktív
		anyagok és az 5.2 osztályba tartozó szerves peroxidok
		hőmérséklet-szabályozással történő szállítására szolgáló (kész, ül.
		befejezett) járművek felépítményének szerkezetére
9.7 fejezet		Kiegészítő követelmények tartányjárművekre (rögzített tartányo-
		kra), az 1 m3-nél nagyobb befogadóképességű battériás járművek-
		re, a veszélyes árut 1 m3-nél nagyobb befogadóképességű leszerel-
		hető tartányban, 3 m3-nél nagyobb befogadóképességű tankkonté-
		nerben, mobil tartányban vagy MEG-konténerben való szállítására
		szolgáló (kész, ül. befejezett) járművekre (FL, AT, OX járművek)
9.7.1		Általános előírások
9.7.2		A tartányokra vonatkozó követelmények
9.7.3		Rögzítőelemek
9.7.4		Az FL járművek földelése
9.7.5		A tartányjárművek stabilitása
9.7.6		A járművek hátsó védelme
9.7.7		Belső égésű fűtőberendezés
9.7.8		Villamos berendezések

1.1 FEJEZET

HATÁLY ÉS ALKALMAZÁSI TERÜLET

Az ADR „A” és „B” Melléklete kilenc részre van osztva. Az „A” Melléklet az 1 – 7. részből, a „B” Melléklet a 8. és 9. részből áll. Minden rész fejezetekből áll és minden fejezet szakaszokat és bekezdéseket tartalmaz. Az egyes részeken belül a rész sorszáma kapcsolódik az egyes fejezetek, szakaszok és bekezdések sorszámához; például a 4. rész, 2 fejezet, 1 szakaszának számozása: „4.2.1”.

1.1.2.1 Az ADR 2. cikk értelmében az „A” Melléklet a következőket határozza meg:

a) azokat a veszélyes árukat, amelyek a nemzetközi szállításból ki vannak zárva;

b) azokat a veszélyes árukat, amelyek nemzetközi szállítása engedélyezett és a szállításukhoz előírt feltételeket (beleértve a mentességeket), különösen:

– az áruk besorolását, beleértve a besorolási kritériumokat és a vonatkozó vizsgálati módszereket;

– a csomagolóeszközök használatát (beleértve az egybecsomagolást);

– a tartányok használatát (beleértve a töltést);

– a feladási eljárásokat (beleértve a küldeménydarabok jelölését és bárcázását, a szállítóeszközök táblázását és jelölését, valamint a szükséges okmányokat és információkat);

– a csomagolóeszközök és tartányok gyártására, vizsgálatára és jóváhagyására vonatozó előírásokat;

– a szállítóeszközök használatát (beleértve a berakást, az együvé rakást és a kirakást).

1.1.2.2 Az „A” Melléklet bizonyos előírásai az ADR 2. cikkével összhangban, a „B” Mellékletre, ill. az „A” és a „B” Mellékletre egyaránt vonatkoznak, a következők szerint:

1.1.1 Szerkezet

1.1.2.3 (A „B” Melléklet hatálya)

1.1.2.4

1.1.3.1 A szállítás jellegéből adódó mentességek

1.1.3.6 Az egy szállítóegységben szállított mennyiségből adódó mentességek

1.1.4 Más szabályzatok alkalmazhatósága

1.1.4.5 Nem közúti szállítás

1.2 Meghatározások és mértékegységek

1.3 A veszélyes áruk szállításában részt vevő személyek képzése

1.4 A részt vevők biztonsággal kapcsolatos kötelezettsége

1.5 Eltérések

1.6 Átmeneti előírások

1.8 A biztonsági követelmények betartását biztosító ellenőrzések, ill. a

biztonságot elősegítő, egyéb intézkedések

1.9 A szállítás korlátozása az illetékes hatóságok által

3.1 fejezet

3.2 fejezet 1, 2, 14, 15 és 19 oszlop (a 8. és a 9. rész előírásainak alkalmazása az egyes anyagokra és tárgyakra).

1.1.2.3 Az ADR 2. cikk értelmében a „B” Melléklet a veszélyes árukat szállító járművek szerkezetére, felszerelésére és üzemeltetésére vonatkozó feltételeket határozza meg, így:

– a jármű személyzetére, felszerelésére, üzemeltetésére és az okmányokra vonatkozó követelményeket;

– a járművek szerkezetére és jóváhagyására vonatkozó követelményeket.

1.1.2.4 Az ADR 1. cikk c) pontjában a „jármű” kifejezés nem jelent szükségszerűen egy és ugyanazon járművet. Nemzetközi egy szállítás akkor is, ha több különböző járművel végezik, feltéve, hogy a szállítást a fuvarokmányban megjelölt feladó és a címzett között, legalább két ADR Szerződő Fél területén végzik.

Az ADR előírásait nem kell alkalmazni:

a) a magánszemélyek által történő veszélyes áru szállításra, amennyiben az áruk kiskereskedelmi csomagolásban vannak és személyes vagy háztartási használatra, továbbá szabadidő vagy sport célokra szolgálnak;

b) az ADR-ben nem szereplő gépek vagy készülékek szállítására, amelyek szerkezetükben vagy működtető elemeikben veszélyes árut tartalmaznak;

c) a vállalatok (vállalkozások) olyan szállításaira, ami fő tevékenységükkel kapcsolatos, mint például a mély- és magasépítési munkaterületek ellátása, vagy méréssel, javítással és karbantartással kapcsolatos szállítások, küldeménydarabonként legfeljebb 450 liter mennyiségű veszélyes áru esetén és az 1.1.3.6 bekezdésben meghatározott mennyiségi határokon belül.

Mindazonáltal ez a mentesség nem vonatkozik a vállalatok (vállalkozások) által anyagutánpótlás, külső vagy belső anyagelosztás céljából végzett szállításokra;

d) a kárelhárító szolgálatok által vagy felügyeletük mellett végzett szállításokra, különösen a veszélyes árut tartalmazó, balesetet szenvedett vagy sérült járműveket szállító járművek által végzett szállításra;

e) emberi életek mentését vagy a környezet védelmét szolgáló, veszélyhelyzetben történő szállításokra, amennyiben teljesen biztonságos végrehajtásukhoz minden intézkedést megtettek.

Megjegyzés:A radioaktív anyagokra lásd a 2.2.7.1.2 pontot.

Az ADR előírásait nem kell alkalmazni, ha a szállított anyagok a következők:

a) a szállítást végző jármű tartályaiban levő gázok, amelyek a jármű meghajtására vagy bármely berendezésének (pl. hűtőkészülék) működtetésére szolgálnak;

b) a szállított járművek tüzelőanyag-tartályában levő gázok. A zárószelepnek a tartály és a motor között zárva kell lenni és az elektromos érintkezőket meg kell szakítani;

c) a 2.2.2.1 bekezdés szerinti A és O csoport gázai, ha a gáz nyomása a tartályban vagy tartányban 15°C-on nem haladja meg a 200 kPa-t (2 bar-t) és a gáz a szállítás alatt teljes mértékben gáz halmazállapotú marad. Ide tartozik mindenfajta tartály és tartány, pl. a gépek és berendezések részeit képezők is;

d) a járművek üzemelése során használt felszerelésekben (tűzoltókészülékben, felfújt gumiabroncsokban) levő gázok (akár tartalék alkatrészként, akár rakományként szállítják a felszereléseket);

e) a járművek különleges készülékeiben (hűtőkészülék, halszállító tartályok, fűtőkészülék stb.) levő gázok, amelyek a szállítás során ezek működtetéséhez szükségesek, valamint az ilyen készülékek tartalék tartályai és tisztítatlan, üres cseretartályai, amelyeket ugyanazon szállítóegységben szállítanak;

f) tisztítatlan, üres, helyhez kötött, nyomásálló tartályok, amelyeket szállítanak, feltéve, hogy tömören zárva vannak; és

g) italokban és élelmiszerekben levő gázok.

Az ADR előírásait nem kell alkalmazni, ha a szállított anyagok a következők:

a) a szállítási tevékenységet végző jármű tüzelőanyag-tartályaiban lévő és a jármű meghajtására vagy bármely berendezésének működtetésére szolgáló tüzelőanyag.

Ez esetben a tüzelőanyag vagy olyan, a jármű motorjához és/vagy a segédberendezéshez közvetlenül csatlakoztatott, rögzített tüzelőanyag-tartályban szállítható, amely megfelel a hatósági előírásoknak, vagy hordozható tüzelőanyag tartályban (pl. kannában) szállítható.

A rögzített tartályok együttes térfogata nem haladhatja meg szállítóegységenként az 1500 litert és a pótkocsira szerelt tartály térfogata nem haladhatja meg az 500 litert. Szállítóegységenként legfeljebb 60 liter szállítható hordozható tüzelőanyag-tartályokban. Ezek a korlátozások nem vonatkoznak a segélyszolgálatok által üzemeltetett járművekre;

b) a rakományként szállított járművek, szállítóeszközök (pl. csónakok) tartályaiban levő tüzelőanyagokra, amelyek azok meghajtására vagy bármely berendezésük működtetésére szolgál. A motor vagy a berendezés és a tüzelőanyag-tartály között található csapot a szállítás közben zárva kell tartani, kivéve, ha a berendezésnek működőképesnek kell maradnia. Szükség esetén ezeket a járműveket, szállítóeszközöket állítva kell berakni és feldőlés ellen biztosítani kell.

Megjegyzés: A radioaktív anyagokra lásd a 2.2.7.1.2 pontot.

1.1.3.4.1 A 3.3 fejezet bizonyos különleges előírásai egyes veszélyes anyagok szállítását részben vagy teljesen felmentik az ADR előírásai alól. Ez a mentesség akkor alkalmazható, ha a különleges előírásra hivatkozás található a 3.2 fejezet „A” táblázatának 6 oszlopában a szóban forgó veszélyes árura vonatkozóan.

1.1.3.4.2 Bizonyos veszélyes áruk korlátozott mennyiségben csomagolva ugyancsak mentességet élvezhetnek, amennyiben a 3.4 fejezet feltételeit kielégítik.

A tisztítatlan, üres csomagolóeszközök (beleértve az üres IBC-ket és nagycsomagolásokat), amelyekben a 2, a 3, a 4.1, az 5.1, a 6.1, a 8 és a 9 osztály anyagai voltak, nem esnek az ADR előírásainak hatálya alá, ha a veszély elhárítására megfelelő intézkedéseket tettek. A veszély akkor tekinthető elhárítottnak, ha megtették a megfelelő intézkedéseket az 1–9 osztály bármelyikére jellemző veszély elhárítására.

1.1.3.6.1 Ezen bekezdés alkalmazása céljából a veszélyes áruk a „0”, „1”, „2”, „3” vagy „4” szállítási kategóriához vannak hozzárendelve, amint az a 3.2 fejezet „A” táblázat 15 oszlopában jelezve van. A „0” szállítási kategóriába tartozó anyagokat tartalmazott tisztítatlan, üres csomagolóeszközök ugyancsak a „0” szállítási kategóriába tartoznak. A nem a „0” szállítási kategóriába tartozó anyagokat tartalmazott tisztítatlan, üres csomagolóeszközök a „4” szállítási kategóriába tartoznak.

1.1.3.6.2 Ha az egy szállítóegységben szállított veszélyes áruk mennyisége nem haladja meg az adott szállítási kategóriára az 1.1.3.6.3 pont táblázatának 3 oszlopában jelzett értéket (ha az egy szállítóegységben szállított veszélyes áruk ugyanabba a szállítási kategóriába tartoznak) vagy az 1.1.3.6.4 pont szerint számított értéket (ha az egy szállítóegységben szállított veszélyes áruk különböző szállítási kategóriába tartoznak), akkor ezek az áruk küldeménydarabokban egy szállítóegységben szállíthatók a következő előírások alkalmazása nélkül:

– 1.3 fejezet;

– 5.3 fejezet;

– 5.4.3 szakasz;

– 7.2 fejezet, kivéve a 7.2.3 szakaszt és a 7.2.4 szakasz V5, V7 és V8 előírását;

– a 7.5.11 szakasz CV1 előírása;

– 8. rész, kivéve 8.1.2.1 a) és c),

8.1.4.1 a),

8.3.4,

8.4 fejezet,

8.5 fejezet S1 3) és 6),

S2 1),

S4 és

S14 – S21 előírása;

– 9. rész.

Megjegyzés:A fuvarokmányban levő információkra lásd az 5.4.1.1.10 pontot.

1.1.3.6.3 Ha a szállítóegységben szállított veszélyes áruk ugyanabba a kategóriába tartoznak, a szállítóegységenkénti legnagyobb összmennyiség a következő táblázat 3 oszlopában található.

Szállítási kategória	Anyag vagy tárgy csomagolási csoport vagy osztályozási kód/csoport vagy UN szám	Legnagyobb összmennyiség szállítóegységenként
1	22	3
0	1 osztály: 1.1A, 1.1L, 1.2L, 1.3L, 1.4L és UN 0190	0
	3 osztály: UN 3343
	4.2 osztály: az I csomagolási csoportba tartozó anyagok
	4.3 osztály: UN 1183, 1242, 1295, 1340, 1390, 1403, 1928, 2813, 2965, 2968, 2988, 3129, 3130, 3131, 3134, 3148, 3207
	6.1 osztály: UN 1051, 1613, 1614, 3294
	6.2 osztály: UN 2814, 2900 (3 és 4 kockázati csoport)
	7 osztály: UN 2912 – 2919, 2977, 2978, 3321 – 3333
	9 osztály: UN 2315, 3151, 3152 és az ilyen anyagokat vagy keverékeket tartalmazó készülékek
	és azok a tisztítatlan, üres csomagolóeszközök, amelyek az ebbe a szállítási kategóriába tartozó anyagokat tartalmazták
1	Az I csomagolási csoportba tartozó anyagok és tárgyak, amelyek nem szerepelnek a 0 szállítási kategóriában és a következő osztályok anyagai és tárgyai:	20
	1 osztály: 1.1B – 1.1Ja), 1.2B – 1.2J, 1.3C, 1.3G, 1.3H, 1.3J, 1.5Da)
	2 osztály: T, TCa), TO, TF, TOC és TFC csoport
	4.1 osztály: UN 3221 – 3224 és UN 3231 – 3240
	5.2 osztály: UN 3101 – 3104 és UN 3111 – 3120
2	A II csomagolási csoportba tartozó anyagok és tárgyak, amelyek nem szerepelnek a 0, az 1 vagy a 4 szállítási kategóriában és a következő osztályok anyagai és tárgyai:	333
	1 osztály: 1.4B – 1.4G és 1.6N
	2 osztály: F csoport
	4.1 osztály: UN 3225 – 3230
	5.2 osztály: UN 3105 – 3110
	6.1 osztály: III csomagolási csoportba tartozó anyagok és tárgyak
	6.2 osztály: UN 2814, 2900 (2 kockázati csoport)
	9 osztály: UN 3245
3	A III csomagolási csoportba tartozó anyagok és tárgyak, amelyek nem szerepelnek a 0, a 2 vagy a 4 szállítási kategóriában és a következő osztályok anyagai és tárgyai:	1000
	2 osztály: A és O csoport
	8 osztály: UN 2794, 2795, 2800 és 3028
	9 osztály: UN 2990, 3072
4	1 osztály: 1.4S	Korlátlan
	4.1 osztály: UN 1331, 1345, 1944, 1945, 2254, 2623
	4.2 osztály: UN 1361 és 1362 III csomagolási csoport
	7 osztály: UN 2908 – 2911
	9 osztály: UN 3268
	valamint azok a tisztítatlan, üres csomagolóeszközök, amelyek a 0 szállítási kategóriába tartozókon kívüli, többi anyagot tartalmazták.

a) Az UN 0081, 0082, 0084, 0241, 0331, 0332, 0482, 1005 és 1017 számú anyagnál a legnagyobb összmennyiség szállítóegységenként 50 kg.

Az előző táblázatban a „legnagyobb összmennyiség szállítóegységenként” jelentése a következő:

– tárgyaknál a bruttó tömeg kg-ban (az 1 osztályba tartozó tárgyaknál a robbanóanyag nettó tömege kg-ban);

– szilárd anyagoknál, cseppfolyósított gázoknál, mélyhűtött, cseppfolyósított gázoknál és nyomás alatt oldott gázoknál a nettó tömeg kg-ban;

– folyékony anyagoknál és sűrített gázoknál a tartály névleges űrtartalma literben (lásd a definíciót az 1.2.1 szakaszban).

1.1.3.6.4 Ha különböző szállítási kategóriába tartozó veszélyes árukat szállítanak egy szállítóegységben, akkor

– az „1” szállítási kategóriába tartozó anyagok és tárgyak mennyisége 50-nel szorozva,

– az „1” szállítási kategóriába tartozó, az 1.1.3.6.3 pont táblázatához fűzött a) megjegyzés szerinti anyagok és tárgyak mennyisége 20-szal szorozva,

– a „2” szállítási kategóriába tartozó anyagok és tárgyak mennyisége 3-mal szorozva, és

– a „3” szállítási kategóriába tartozó anyagok és tárgyak mennyisége

együttesen nem haladhatja meg az 1000-t.

1.1.3.6.5 Ezen előírások alkalmazásánál nem kell figyelembe venni azokat a veszélyes árukat, amelyek az 1.1.3.2 – 1.1.3.5 bekezdés szerint mentességet élveznek.

Az olyan küldeménydarabokat, konténereket, mobil tartányokat és tankkonténereket, amelyek nem felelnek meg teljesen az ADR-nek a csomagolásra, az egybecsomagolásra, a küldeménydarabok jelölésére és bárcázására, a nagybárcák és narancssárga táblák alkalmazására vonatkozó előírásainak, de megfelelnek az IMDG kódex vagy az ICAO Műszaki Utasítások előírásainak, a tengeri vagy légi szállítást is magában foglaló szállítási láncban történő továbbításra a következő feltételekkel fel lehet venni:

a) Ha a küldeménydarabok nem az ADR-nek megfelelően vannak bárcázva és jelölve, akkor az IMDG Kódex vagy az ICAO Műszaki Utasítások előírásainak megfelelően kell azokat bárcázni és jelölni.

b) Az egy küldeménydarabba történő egybecsomagolásra az IMDG Kódex vagy az ICAO Műszaki Utasítások előírásait kell alkalmazni.

c) A tengeri szállítást is magában foglaló szállítási láncban történő továbbításnál, ha a konténerek, mobil tartányok vagy tankkonténerek nem e Melléklet 5.3 fejezete szerint vannak jelölve és táblázva, akkor az IMDG Kódex 5.3 fejezete szerint kell jelölni és táblázni. Ilyen esetekben magának a járműnek a jelölésére csak az e Melléklet 5.3.2.1.1 pontjának előírásait kell alkalmazni. Tisztítatlan, üres mobil tartányokra és tankkonténerekre ezt az előírást csak a tisztítóállomásig történő szállításra kell alkalmazni.

Ez a könnyítés nem vonatkozik azokra az árukra, amelyek mint veszélyes áruk az ADR szerint az 1 – 8 osztályba vannak sorolva, azonban az IMDG Kódex vagy az ICAO Műszaki Utasítások előírásai szerint nem veszélyesek.

Megjegyzés:A fuvarokmányban levő információkra lásd az 5.4.1.1.7 pontot, a konténer megrakási bizonyítványra lásd az 5.4.2 szakaszt.

Azok a mobil tartányok, amelyek nem felelnek meg teljesen a 6.7 vagy a 6.8 fejezet követelményeinek, de amelyeket az IMDG Kódex (29-98 módosítás) előírásai szerint (beleértve az átmeneti előírásokat is) 2003. január 1-je előtt gyártottak és engedélyeztek, 2009. december 31-ig továbbra is használhatók, amennyiben kielégítik az IMDG Kódex (29-98 módosítás) vonatkozó vizsgálati előírásait, és az IMDG Kódex (30-00 módosítás) 3.2 fejezet 13 és 14 oszlopában hivatkozott előírásokat teljes mértékben kielégítik. 2009. december 31-e után azonban csak akkor használhatók, ha kielégítik az IMDG Kódex vonatkozó vizsgálati előírásait és az ADR 3.2 fejezet 10 és 11 oszlopában található utasításokat, és megfelelnek az ADR 4.2 fejezet előírásainak is.

Megjegyzés:A fuvarokmányban levő információkra lásd az 5.4.1.1.8 pontot.

1.1.4.5.1 Ha az ADR előírásainak hatálya alá tartozó szállítást végző járművet útvonalának egy részén nem közúti szállítással továbbítják, akkor ezen az útvonalrészen csak azok a belföldi vagy nemzetközi szabályok alkalmazhatók, amelyek a veszélyes áruknak az útvonal szóban forgó részén a közúti jármű továbbítására használt szállítási móddal való szállítását esetleg szabályozzák.

1.1.4.5.2 Az előző 1.1.4.5.1 pontban hivatkozott esetben az érintett Szerződő Felek megállapodhatnak az ADR alkalmazásában a szállítás azon szakaszára, amely során a járművet nem közúton továbbítják, szükség esetén kiegészítve további követelményekkel, kivéve, ha az érintett ADR Szerződő Felek közötti ezen megállapodások ellentétesek a veszélyes áruknak az útvonal szóban forgó szakaszán a közúti jármű továbbítására alkalmazott szállítási módra vonatkozó nemzetközi konvenciók, pl. az Életbiztonság a tengeren tárgyú nemzetközi egyezmény (SOLAS) előírásaival, amelynek ezen ADR Szerződő Felek ugyancsak szerződő felei lehetnek.

Ezeket a megállapodásokat a kezdeményező Szerződő Félnek be kell terjesztenie az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága Titkárságának, amely a Szerződő Feleket értesíti.

1.1.4.5.3 Abban az esetben, ha az ADR előírásainak hatálya alá eső szállítás a közúti útvonal egészén vagy egy részén olyan nemzetközi egyezmény előírásainak hatálya alá is esik, amely a veszélyes áruknak nem közúton való szállítását szabályozza, de hatálya egyes, gépjárművel végzett szolgáltatásokra is kiterjed, erre az útszakaszra egyidejűleg érvényesek ennek a nemzetközi egyezménynek az előírásai és az ADR azon előírásai, amelyek az említett egyezménnyel nem összeférhetetlenek. Az ADR egyéb előírásai a szóban forgó útszakaszra nem érvényesek.

1.2 FEJEZET

MEGHATÁROZÁSOK ÉS MÉRTÉKEGYSÉGEK

Megjegyzés:Ez a szakasz minden általános és különleges meghatározást tartalmaz.

Az ADR értelmében:

Aeroszol: lásd aeroszol csomagolás;

Aeroszol csomagolás (aeroszol): olyan, fémből, üvegből vagy műanyagból készült, nem utántölthető tartály, amely túlnyomás alatti gázt vagy gázkeveréket tartalmaz valamilyen folyékony, pépszerű vagy por alakú anyaggal együtt vagy akár nélküle, olyan adagoló szerkezettel, amely lehetővé teszi a tartalomnak gázban szuszpendált szilárd vagy folyékony részecskék, hab, paszta, por formájában, folyadék vagy gáz alakban való kibocsátását;

Átalakított csomagolóeszköz: különösen a

a) fémhordók,

(i) amelyeket nem UN típusúból alakítottak át a 6.1 fejezet előírásainak megfelelő, UN típusúvá; vagy

(ii) amelyeket a 6.1 fejezetnek megfelelő valamely UN típusúból egy másik UN típusúvá alakítottak át; vagy

(iii) amelyek valamely lényeges szerkezeti elemét (pl. a nem levehető tetőt) kicserélték;

b) műanyaghordók,

(i) amelyeket egyik UN típusúból egy másik UN típusúvá alakítottak át (pl. 1H1-ből 1H2-vé); vagy

(ii) amelyek valamely lényeges szerkezeti elemét kicserélték.

Az átalakított csomagolóeszközök a 6.1 fejezet ugyanazon követelményei alá esnek, mint amelyeket az azonos típusú, új csomagolóeszközökre kell alkalmazni;

Battériás jármű: olyan jármű, amelynek egymással gyűjtőcsővel összekötött és tartósan a szállítóegységre rögzített elemei vannak. A következő elemek tekinthetők a battériás jármű elemeinek: palackok, nagypalackok, gázhordók, palackkötegek és a 2 osztály gázainak szállítására készült, 450 liternél nagyobb befogadóképességű tartányok;

Bélés: olyan különálló tömlő vagy zsák, beleértve nyílásainak zárószerkezeteit, amelyet a csomagolóeszközbe (nagycsomagolásba, IBC-be) helyeztek el, de nem alkotja annak szerves részét;

Belső csomagolóeszköz: olyan csomagolóeszköz, amelyet a szállításhoz külső csomagolással kell ellátni;

Belső égésű fűtőberendezés: olyan fűtőberendezés, amely valamilyen folyékony vagy gáznemű tüzelőanyaggal működik a motortól függetlenül, ehhez a jármű meghajtására szolgáló motor hulladékhője nem használható;

Belső tartály: olyan tartály, amelyet külső csomagolással kell ellátni ahhoz, hogy befogadó funkcióját betöltse;

Berakó: az a vállalkozás, amelyik a veszélyes árut a járműbe vagy nagykonténerbe berakja;

Biológiai vagy műszaki megnevezés: a tudományos és műszaki kézikönyvekben, folyóiratokban és egyéb szakirodalomban szokásos megnevezés. Kereskedelmi nevek erre a célra nem használhatók;

Biztonsági szelep: nyomás hatására automatikusan működésbe lépő, rugóterhelésű szerkezet, amelynek feladata a nem megengedett belső nyomás kialakulásának megakadályozása a tartányban;

Címzett: a fuvarozási szerződés szerinti címzett. Ha a címzett a fuvarozási szerződésre vonatkozó előírásokkal összhangban harmadik személyt jelöl meg, az ADR értelmében ezt a személyt kell címzettnek tekinteni. Ha a szállítási műveletet fuvarozási szerződés nélkül végzik, az a vállalkozás tekintendő címzettnek, amely megérkezéskor a veszélyes árut átveszi;

CSC Egyezmény: a „Nemzetközi Szállítótartály Biztonsági Egyezmény” (Genf, 1972) módosított kiadása, kiadja a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO), London (Magyarországon kihirdette az 1977. évi 20. törvényerejű rendelet.);

Cserefelépítmény: lásd konténer;

Csomagolási csoport: olyan csoport, melyhez csomagolás céljából egyes anyagok veszélyességük mértéke szerint rendelhetők hozzá. A csomagolási csoportok a következőket jelentik (bővebb magyarázat a 2. részben található):

I csomagolási csoport: nagyon veszélyes anyagok;

II csomagolási csoport: közepesen veszélyes anyagok;

III csomagolási csoport: kevésbé veszélyes anyagok;

Megjegyzés: Bizonyos, veszélyes anyagokat tartalmazó tárgyak is valamely csomagolási csoporthoz vannak hozzárendelve.

Csomagoló: az a vállalkozás, amely a veszélyes árut csomagolóeszközbe, nagycsomagolásba vagy IBC-be teszi, ill. szükség esetén előkészíti a küldeménydarabokat a szállításhoz;

Csomagolóeszköz (csomagolás): a tartály és minden egyéb szerkezeti elem vagy anyag, amely szükséges ahhoz, hogy a tartály betölthesse befogadó funkcióját (lásd még, átalakított csomagolóeszköz, belső csomagolóeszköz, felújított csomagolóeszköz, finomlemez csomagolóeszköz, IBC, ismételten felhasznált csomagolóeszköz, kármentő csomagolás, kombinált csomagolás, köztes csomagolóeszköz, külső csomagolóeszköz, nagycsomagolás, összetett (műanyag) csomagolás, összetett (üveg, porcelán, kőagyag) csomagolás és portömör csomagolóeszköz);

Megjegyzés: A radioaktív anyagokra lásd a 2.2.7.2 bekezdést.

Egyesítőcsomagolás: olyan burkolat, amit egy feladó használ egy vagy több küldeménydarab egységbe fogására a szállítás alatti könnyebb kezelés és rakodás céljára;

Egyesítőcsomagolás például:

a) a rakományképző eszköz, pl. rakodólap, amelyre több küldeménydarabot raknak vagy halmazolnak és műanyag pántszalaggal, zsugor- vagy nyújtható fóliával vagy más alkalmas módon rögzítenek; vagy

b) a külső védőcsomagolás, mint pl. láda vagy rekesz;

EK Irányelv: az Európai Közösség illetékes intézményei által hozott olyan előírás, amely az elérendő eredmény tekintetében kötelező mindazokra a tagállamokra, amelyek címzettjei az irányelvnek, de a végrehajtás formáját és módszerét a nemzeti hatóságok választhatják meg;

ENSZ-EGB előírás: „A közúti járművekre, a közúti járművekbe szerelhető alkatrészekre, ill. a közúti járműveknél használatos tartozékokra vonatkozó egységes műszaki előírások elfogadásáról és az ezen előírások alapján kibocsátott jóváhagyások kölcsönös elismerésének feltételeiről” szóló Egyezmény (1958. évi Egyezmény módosított formában) mellékletét képező előírás;

ENSZ Minta Szabályzat: az ENSZ “Ajánlások a veszélyes áruk szállítására – Minta szabályzat” kiadvány tizenegyedik javított kiadása (ST/SG/AC.10/1/Rev.11);

Fa IBC: merev vagy összecsukható fa testből és bélésből (de nem belső csomagolásból), továbbá szerkezeti és üzemi szerelvényekből álló IBC;

Fahordó: fából kör keresztmetszettel, domború palásttal készült csomagolóeszköz, dongákból és fenekekből összeállítva és abroncsokkal ellátva;

Fedett jármű: olyan jármű, amelynek karosszériája lezárható szekrényből áll;

Feladó: az a vállalkozás, amely a veszélyes árut a saját nevében vagy harmadik fél megbízásából feladja. Ha a szállítási műveletet fuvarozási szerződés alapján végzik, a feladó a fuvarozási szerződés szerinti feladót jelenti;

Felújított csomagolóeszköz: különösen

a) a fémhordók, amelyeket

(i) az eredeti szerkezeti anyagig megtisztítottak, eltávolítva minden korábbi tartalmat, a belső és külső korróziós nyomokat és a külső bevonatokat és bárcákat;

(ii) visszaállítottak eredeti alakjukra és körvonalukra, peremeiket (ha vannak) kiegyengették és tömítették és minden, nem beépített tömítésüket kicserélték;

(iii) tisztítás után, de festés előtt megvizsgáltak, és kiselejtezték azokat, amelyeken látható kitörések, az anyagvastagság jelentős csökkenése, fémkifáradás, sérült menetek vagy záróelemek, vagy egyéb jelentős hiányosságok tapasztalhatók;

b) a műanyaghordók és -kannák,

(i) amelyeket az eredeti szerkezeti anyagig megtisztítottak, eltávolítva minden korábbi tartalmat, külső bevonatot és bárcát;

(ii) amelyek minden, nem beépített tömítését kicserélték; és

(iii) amelyeket tisztítás után megvizsgáltak, és kiselejtezték azokat, amelyeken látható kopások, törések, repedések, sérült menetek vagy záróelemek, vagy egyéb jelentős hiányosságok tapasztalhatók;

Fém IBC: fém-testből, valamint a megfelelő üzemi és szerkezeti szerelvényekből álló IBC;

Finomlemez csomagolóeszköz: olyan kör, ellipszis, négyszög vagy sokszög keresztmetszetű (vagy kúp alakú), valamint kúpos nyakú vagy vödör alakú, ónozott acéllemezből vagy finomlemezből 0,5 mm-nél kisebb falvastagsággal, lapos vagy domború fenékkel, egy vagy több töltőnyílással készült csomagolóeszköz, amely nem esik a hordóra vagy kannára vonatkozó meghatározás alá;

Folyékony anyag: olyan anyag, amelynek gőznyomása 50 °C-on legfeljebb 300 kPa (3 bar) és 101,3 kPa nyomáson 20 °C-on nem teljesen gáz alakú, és

a) olvadáspontja vagy olvadás kezdőpontja 101,3 kPa nyomáson legfeljebb 20 °C; vagy

b) az ASTM D 4359-90 vizsgálati módszerrel meghatározva folyékony; vagy

c) a 2.3.4 szakaszban leírt folyékonyság meghatározási vizsgálat (penetrométer eljárás) kritériumai szerint nem pasztaszerű;

Megjegyzés: A „folyékony állapotban történő szállítás” a tartányokra vonatkozó előírások tekintetében

– az előző meghatározás szerint folyékony anyag szállítása, vagy

– olyan szilárd anyag szállítása, amelyet olvasztott állapotban adnak át a szállításra.

Gáz: olyan anyag, amelynek

a) gőznyomása 50 °C-on meghaladja a 300 kPa-t (3 bar-t); vagy

b) 20 °C-on és 101,3 kPa normál nyomáson teljesen gáz alakú;

Gázhordó: nyomástartó, hordozható hegesztett tartály legalább 150 liter, de legfeljebb 1000 liter űrtartalommal (pl. hengeres tartály gördítőabroncsokkal és csúszótalpakra vagy keretvázba erősített tartály);

Gázpatron (gázzal töltött kisméretű tartály): olyan nem utántölthető tartály, amely túlnyomás alatti gázt vagy gázkeveréket tartalmaz, és szeleppel is ellátható;

Gázzal töltött kis méretű tartály: lásd gázpatron;

Gyúlékony alkotórész (aeroszoloknál és gázpatronoknál): olyan gáz, amely levegőn, normál nyomáson gyúlékony vagy olyan folyékony anyag vagy készítmény, amelynek lobbanáspontja legfeljebb 100 ºC;

Gyűjtőmegnevezés: az anyagok vagy tárgyak jól körülhatárolt csoportját jelentő tétel (lásd a 2.1.1.2 B., C. és D. pontot);

Hajlékony falú IBC: fóliából, szövetből vagy más hajlékony anyagból vagy ilyen anyagok kombinációjából készült csomagolóeszköz-testből álló IBC, szükség esetén belső bevonattal vagy béléssel, a megfelelő üzemi és kezelő szerelvényekkel felszerelve;

Hordó: fémből, papírlemezből, műanyagból, rétegelt falemezből vagy más alkalmas anyagból készült, henger alakú csomagolóeszköz, sík vagy domború fenékkel. Ez a meghatározás magában foglalja az egyéb alakú csomagolóeszközöket is, pl. kúpos nyakú, kör keresztmetszetű tartályokat vagy vödröket. A fahordók és a kannák nem tartoznak ezen meghatározás alá;

Hulladék:olyan anyag, oldat, keverék és tárgy, amelyet általában közvetlenül nem lehet felhasználni, de amelyet újrahasznosítási eljárás, lerakóhelyen való tárolás, égetéssel vagy más módon történő ártalmatlanítás céljából szállítanak;

Hulladék szállítására szolgáló, vákuummal üzemelő tartány: olyan rögzített vagy leszerelhető tartány, amelyet elsődlegesen veszélyes hulladékok szállítására használnak, és a hulladékok töltését, ill. ürítését szolgáló speciális kialakítása, ill. felszerelése megfelel a 6.10 fejezet előírásainak. Az olyan tartány, amely mindenben megfelel a 6.7 vagy a 6.8 fejezet előírásainak, nem minősül „hulladék szállítására szolgáló, vákuummal üzemelő tartány”-nak;

IBC: lásd nagyméretű csomagolóeszköz;

ICAO Műszaki Utasítások: a Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Chicagoi Egyezmény 18. Függeléke, a Veszélyes Áruk Légi Szállításának Biztonságát Szolgáló Műszaki Utasítások, amelyet a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO), (Montreal) ad ki. Magyar-országon kihirdette az 1971. évi 25. törvényerejű rendelet. és a 20/1997. (X. 21.) KHVM rendelet;

Illetékes hatóság: az a hatóság vagy hatóságok vagy egyéb szervezet vagy szervezetek, amelye(ke)t az egyes országokban, az egyes esetekre a belföldi jogszabályok szerint kijelölnek;

IMDG Kódex: az „Életbiztonság a tengeren” tárgyú nemzetközi egyezmény (SOLAS egyezmény), 1974, A rész, VII. fejezetének végrehajtására szolgáló Veszélyes Áruk Nemzetközi Tengerészeti Kódexe, amelyet a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO), (London), ad ki. Magyarországon kihirdette a 2001. évi XI. törvény;

Ismételten felhasznált csomagolóeszköz: olyan csomagolóeszköz, amelyet megvizsgáltak és olyan sérülésektől mentesnek találtak, amelyek befolyásolnák a teljesítőképességi vizsgálatok elviselését; a fogalom kiterjed azokra a csomagolóeszközökre is, amelyeket azonos vagy hasonló összeférhetőségű termékkel töltenek meg ismételten és a termék feladója által ellenőrzött elosztási láncban szállítanak;

Jármű: lásd battériás jármű, fedett jármű, nyitott jármű, ponyvás jármű és tartányjármű;

Kanna: fémből vagy műanyagból készült, négy- vagy sokszög keresztmetszetű, egy- vagy többnyílású csomagolóeszköz;

Kármentő csomagolás: a 6.1 fejezet vonatkozó előírásainak megfelelő, olyan különleges csomagolóeszköz, amelybe sérült, meghibásodott vagy szivárgó veszélyes áru küldeménydarabokat vagy kiszóródott, kifolyt veszélyes árukat lehet elhelyezni visszanyerés vagy ártalmatlanítás céljából történő szállításhoz;

Kezelő szerelvény (hajlékony falú IBC-knél): az IBC testéhez erősített vagy az IBC test folytatásaként kialakított fül, hurok, szem vagy keret;

Kiskonténer: legalább 1 m3 és legfeljebb 3 m3 befogadóképességű konténer;

Megjegyzés: A radioaktív anyagokra lásd a 2.2.7.2 bekezdést.

Kombinált csomagolás: szállítási csomagolóeszköz-kombináció, amely egy vagy több belső csomagolóeszközből áll, amelye(ke)t külső csomagolóeszközbe helyeztek el a 4.1.1.5 bekezdésnek megfelelően;

Megjegyzés: A „kombinált csomagolás” „belső elemét” mindig „belső csomagolásnak” nevezik és nem „belső tartálynak”. Az üvegpalack jó példa az ilyen „belső csomagolásra”.

Konténer: olyan szállítóeszköz (daruzható, emelhető vagy más hasonló szerkezet), amely

– tartós jellegű és ennek megfelelően elég szilárd ahhoz, hogy ismételten felhasználható legyen;

– kifejezetten úgy van kialakítva, hogy megkönnyítse az áruknak egy vagy több szállítóeszközzel – a rakomány megbontása nélkül – történő szállítását;.

– a rakodást és a különböző szállítóeszközök közötti gyors átrakást lehetővé tevő elemekkel van ellátva;

– kialakításánál fogva az áru egyszerűen berakható és kirakható

(lásd még kiskonténer, nagykonténer, nyitott konténer, ponyvás konténer és zárt konténer);

A cserefelépítmény olyan konténer, amely az EN 283 Európai Szabvány (1991. évi kiadás) szerint a következő jellemzőkkel bír:

– szilárdság szempontjából csak szárazföldi (vasúti és közúti) és ro-ro-hajón történő szállításra van méretezve;

– nem halmazolható;

– a közúti járművekről a jármű rakfelületén levő berendezéssel saját támasztólábaira lerakható, ill. visszarakható;

Megjegyzés:A „konténer” fogalom nem terjed ki a hagyományos csomagoló-eszközökre, IBC-kre, tankkonténerekre és járművekre.

Köztes csomagolóeszköz: olyan csomagolóeszköz, amelyet a belső csomagolások vagy tárgyak és a külső csomagolás közé helyeznek.

Küldemény: olyan veszélyes áru küldeménydarab(ok) vagy rakomány, amelyet a feladó szállításra átad;

Küldeménydarab: a csomagolási művelet végterméke, amely a feladásra kész csomagolóeszközből, nagycsomagolásból vagy IBC-ből és tartalmából áll. A fogalom kiterjed a gázok szállítására használt, ezen fejezet szerinti tartályokra, valamint az olyan tárgyakra is, amelyek méretük, tömegük vagy kialakításuk folytán csomagolás nélkül vagy rekeszben (csúszótalpon), kosárban vagy rakodóeszközben szállíthatók. Nem terjed ki e fogalom azokra az árukra, amelyeket ömlesztve szállítanak, sem a tartányban szállított anyagokra;

Megjegyzés: A radioaktív anyagokra lásd a 2.2.7.2 bekezdést.

Küldeménydarab tömege: ellenkező meghatározás hiányában a küldeménydarab bruttó tömege. Az áru szállításához használt konténer és tartány tömege a bruttó tömegbe nem számít bele;

Külső csomagolóeszköz: az összetett csomagolás vagy kombinált csomagolás külső védelme felszívó anyaggal, tömítőanyaggal és minden egyéb elemmel, ami szükséges a belső tartályok vagy belső csomagolóeszközök befogadásához és védelméhez;

Láda: fémből, fából, rétegelt falemezből, farostlemezből, papírlemezből, műanyagból vagy más alkalmas anyagból készült, négyszögletes vagy sokszög alakú oldalakkal rendelkező teljes falú csomagolóeszköz. Kis nyílások olyan célokra, mint a könnyebb megfogás vagy felnyitás vagy a besorolási követelmények kielégítése, engedélyezettek, amennyiben ezek nem befolyásolják a csomagolóeszköz integritását a szállítás alatt;

Légmentesen zárt tartány: olyan tartány, amelynek nyílásai légmentesen zárva vannak, és amelyen nincs biztonsági szelep, hasadótárcsa vagy más hasonló biztonsági berendezés. Az olyan tartányt, amelynél a biztonsági szelep előtt hasadótárcsa van, légmentesen zárt tartánynak lehet tekinteni;

Legnagyobb nettó tömeg: egyetlen csomagolás tartalmának legnagyobb tiszta tömege, vagy belső csomagolások és ezek tartalmának legnagyobb együttes tömege kg-ban;

Legnagyobb űrtartalom: a tartály vagy csomagolóeszköz (beleértve az IBC-t és a nagycsomagolást is) legnagyobb befogadóképessége m3-ben vagy literben;

Legnagyobb üzemi nyomás (túlnyomás): a következő három érték közül a legnagyobb:

a) a tartányban a töltés során megengedett legnagyobb tényleges nyomás (legnagyobb megengedett töltési nyomás);

b) a tartányban az ürítés során megengedett legnagyobb tényleges nyomás (legnagyobb megengedett ürítési nyomás); és

c) az a tényleges túlnyomás, amelyet a tartányra annak tartalma (beleértve azokat az idegen gázokat is, amelyeket tartalmazhat) a legnagyobb üzemi hőmérsékleten fejt ki.

Hacsak a 4.3 fejezetben levő különleges előírások másként nem rendelkeznek, az üzemi nyomás (túlnyomás) számszerű értéke nem lehet kisebb, mint a tartalom gőznyomása (abszolút nyomása) 50 °C-on.

A biztonsági szelepekkel (hasadótárcsával vagy anélkül) felszerelt tartányok esetén azonban a legnagyobb üzemi nyomásnak (túlnyomásnak) a biztonsági szelepekre előírt nyitónyomással kell egyenlőnek lennie (lásd még próbanyomás, számítási nyomás, töltési nyomás és ürítési nyomás);

Megjegyzés: A mobil tartányokra lásd a 6.7 fejezetet.

Leszerelhető tartány: olyan, 450 liternél nagyobb befogadóképességű tartány, de nem rögzített tartány, nem mobil tartány, nem tankkonténer és nem battériás jármű vagy MEG-konténer eleme, amelyet nem úgy alakítottak ki, hogy az árut a rakomány megbontása nélkül lehessen szállítani, és amelyet rendes körülmények között csak üres állapotban lehet emelni;

Lobbanáspont: egy folyékony anyag azon legalacsonyabb hőmérséklete, amelynél gőzei a levegővel gyúlékony keveréket alkotnak;

Megengedett legnagyobb bruttó tömeg:

a) (a hajlékony falú IBC-ket kivéve, minden más IBC típusnál) az IBC test, az üzemi és szerkezeti szerelvények és a szállításra megengedett legnagyobb rakomány össztömege;

b) (tartányoknál) a tartány saját tömege és a szállításra engedélyezett legnagyobb rakomány össztömege;

Megjegyzés: A mobil tartányokra lásd a 6.7 fejezetet.

Megengedett legnagyobb rakomány (hajlékony falú IBC-knél): az a legnagyobb nettó tömeg, amelyre az IBC-t kialakították és amelynek szállítására engedélyezték;

Megfelelőség biztosítása(radioaktív anyagoknál): az illetékes hatóság által alkalmazott rendszeres intézkedési program, amelynek célja annak biztosítása, hogy az ADR követelményei a gyakorlatban megvalósuljanak;

MEG-konténer: lásd többelemes gázkonténer;

Mélyhűtő tartály: hőszigetelt, hordozható tartály mélyhűtött, cseppfolyósított gázokhoz, legfeljebb 1000 liter űrtartalommal;

Merev belső tartály (összetett IBC-knél): olyan tartály, amely üres állapotban, a zárószerkezet helyre tétele és a külső burkolat segítsége nélkül is megtartja szokásos alakját. Minden belső tartályt, amely nem „merev”, „hajlékony falú”-nak kell tekinteni;

Merev falú műanyag IBC: merev műanyag testből álló IBC, amely vázszerkezettel rendelkezhet, és a megfelelő üzemi szerelvényekkel látható el;

Minőségbiztosítás: bármely szervezet vagy szerv által alkalmazott rendszeres ellenőrzési és felügyeleti program, amelynek célja annak biztosítása, hogy az ADR biztonsági előírásai a gyakorlatban megvalósuljanak;

M.n.n. (másként meg nem nevezett) tétel: olyan gyűjtőmegnevezés, amelyhez olyan anyagok, keverékek, oldatok vagy tárgyak rendelhetők, amelyek

a) nincsenek a 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint megemlítve; és

b) az m.n.n. tétel megnevezésének, osztályának, osztályozási kódjának és csomagolási csoportjának megfelelő kémiai, fizikai és/vagy veszélyes tulajdonságokkal rendelkeznek;

Mobil tartány: a 6.7 fejezetben, ill. az IMDG Kódexben található meghatározás szerinti, 450 liternél nagyobb befogadóképességű, multimodális tartány, amelyhez a 3.2 fejezet „A” táblázatának 10 oszlopában mobil tartány utasítás (T-jel) van feltüntetve;

Mobil tartány üzemben tartója: lásd tankkonténer vagy mobil tartány üzemben tartója;

Műanyagszövet (hajlékony falú IBC-knél): alkalmas műanyagból álló nyújtott szalagokból vagy monoszálakból készült anyag;

Műszaki vagy biológiai megnevezés: a tudományos és műszaki kézikönyvekben, folyóiratokban és egyéb szakirodalomban szokásos megnevezés. Kereskedelmi nevek erre a célra nem használhatók;

Nagycsomagolás: olyan csomagolóeszköz, amelynél a belső csomagolások vagy tárgyak egy külső csomagolóeszközbe vannak elhelyezve és

a) gépi mozgatásra alkalmas kivitelű;

b) befogadóképessége meghaladja a 400 kg nettó tömeget, ill. a 450 litert, de legfeljebb 3 m3;

Nagykonténer:

a) olyan konténer, amelynek befogadóképessége 3 m3-nél nagyobb;

b) a Nemzetközi Szállítótartály Biztonsági Egyezmény (CSC) értelmében:

olyan méretű konténer, amelynek az alsó négy sarokkal behatárolt területe

(i) legalább 14 m2 (150 négyzetláb); vagy

(ii) legalább 7 m2 (75 négyzetláb), ha felső sarokelemekkel rendelkezik;

Megjegyzés: A radioaktív anyagokra lásd a 2.2.7.2 bekezdést.

Nagyméretű csomagolóeszköz (IBC):a 6.1 fejezetben nem említett, merev vagy hajlékony falú, szállítható csomagolóeszköz, amelynek

a) űrtartalma

(i) nem haladja meg a 3 m3-t a II és a III csomagolási csoportba tartozó, szilárd és folyékony anyagok esetében;

(ii) nem haladja meg az 1,5 m3-t az I csomagolási csoportba tartozó, szilárd anyagok esetében, ha azok hajlékony falú, merev falú műanyag, összetett, papírlemez vagy fa IBC-kbe vannak csomagolva;

(iii) nem haladja meg a 3 m3-t az I csomagolási csoportba tartozó, szilárd anyagok esetében, ha azok fém IBC-kbe vannak csomagolva;

(iv) nem haladja meg a 3 m3-t a 7 osztály radioaktív anyagai esetében;

b) gépi mozgatásra alkalmas kivitelű;

c) a szállítás és kezelés során fellépő erőhatásoknak oly módon áll ellen, mint azt a 6.5 fejezet szerinti próbák meghatározzák (lásd még fa IBC, fém IBC, hajlékony falú IBC, merev falú műanyag IBC, összetett IBC műanyag belső tartállyal és papírlemez IBC);

Megjegyzések: 1. A 6.7 fejezet előírásainak megfelelő mobil tartányok, ill. a 6.8 fejezet előírásainak megfelelő tankkonténerek nem tekinthetők IBC-knek.

2.A 6.5 fejezet előírásainak megfelelő IBC-k az ADR értelmében nem tekinthetők konténereknek.

Nagypalack (a 2 osztályban): varrat nélküli, nyomástartó, szállításra használt tartály 150 liternél nagyobb, de legfeljebb 5000 liter űrtartalommal;

Nyitott jármű: olyan jármű, amelynek rakfelülete csupasz, vagy csak oldalfalakkal és hátsó fallal van ellátva;

Nyitott konténer: nyitott tetejű konténer vagy szállítólap alapú konténer;

Orsó (az 1 osztályban): műanyagból, fából, papírlemezből, fémből vagy egyéb alkalmas anyagból készített eszköz központi tengellyel és a tengely mindkét végén oldalsó tárcsával vagy anélkül. Az anyagok és tárgyak a tengely köré tekercselhetők és azokat az oldalsó tárcsák tarthatják meg;

ÖBH: lásd öngyorsuló bomlási hőmérséklet;

Ömlesztett szállítás: csomagolatlan szilárd anyagok vagy tárgyak szállítása járműveken vagy konténerekben. A fogalom nem vonatkozik sem a csomagolt árukra (küldeménydarabokra), sem a tartányokban szállított anyagokra;

Öngyorsuló bomlási hőmérséklet (ÖBH): az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelynél a szállítás során használt csomagolásban levő anyagnál az öngyorsuló bomlás bekövetkezhet. Az ÖBH meghatározására vonatkozó követelményeket és a zárt térben történő hevítés hatását a Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv II. része tartalmazza. [Az öngyorsuló bomlási hőmérséklet (ÖBH) a francia température de decomposition auto-accélérée (TDAA), ill. az angol self-accelerating decomposition temperature (SADT) magyar megfelelője.];

Összetett IBC műanyag belső tartállyal: olyan IBC, amely merev külső burkolatot képező vázszerkezetből áll, amely a műanyag belső tartályt, valamint a megfelelő üzemi és szerkezeti szerelvényeket veszi körül. Kialakítása olyan, hogy a belső tartály és a külső burkolat összeszerelve szétválaszthatatlan egységet képez és így töltik, tárolják, szállítják vagy ürítik;

Megjegyzés:A „műanyag” az összetett IBC-knél a belső tartállyal kapcsolatosan használva az egyéb polimer anyagokat, mint pl. a gumit stb. is jelenti.

Összetett (műanyag) csomagolóeszköz: belső műanyag tartályból és külső (fém, papírlemez, rétegelt falemez stb.) csomagolóeszközből álló csomagolás. Ez a csomagolóeszköz, ha egyszer már összeállították, szétválaszthatatlan marad, így töltik, raktározzák, szállítják és ürítik;

Megjegyzés: Lásd az összetett (üveg, porcelán, kőagyag) csomagoláshoz fűzött megjegyzést.

Összetett (üveg, porcelán, kőagyag) csomagolóeszköz: belső üveg, porcelán- vagy kőagyag tartályból és külső (fém, fa, papírlemez, műanyag, habosított műanyag, stb.) csomagolóeszközből áll. Ez a csomagolóeszköz, ha egyszer összeállították, szétválaszthatatlan marad, így töltik, raktározzák, szállítják és ürítik;

Megjegyzés:Egy „összetett csomagolóeszköz” „belső elemét” a szokásos körülmények között „belső tartálynak” nevezik. Például egy 6HA1 típusú összetett (műanyag) csomagolóeszköz „belső eleme” egy ilyen fajta „belső tartály”, mivel ezt a szokásos körülmények között nem arra alakították ki, hogy „külső csomagolás” nélkül „befogadó” funkciót lásson el, és így nem „belső csomagolásról” van szó.

Palack: legfeljebb 150 liter űrtartalmú, nyomástartó, szállításra használt tartály (lásd még palackköteg);

Palackköteg: szállításra használt, szerkezeti egységbe épített palackok, amelyek egymással gyűjtőcsővel vannak összekötve és szilárdan egymáshoz vannak erősítve;

Papírlemez IBC: papírlemez testből különálló fenékkel és tetővel vagy anélkül, szükség esetén béléssel (de nem belső csomagolással), és megfelelő szerkezeti és üzemi szerelvényekből álló IBC;

Ponyvás jármű: a felrakott áru védelme érdekében ponyvával ellátott nyitott jármű;

Ponyvás konténer: a berakott áru védelme érdekében ponyvával ellátott nyitott konténer;

Portömör csomagolóeszköz: olyan csomagolóeszköz, amely nem engedi át a szilárd tartalmat, beleértve a szállítás alatt keletkező finom szilárd anyagot is;

Próbanyomás: az a legnagyobb tényleges nyomás, amely a tartányban a nyomáspróba alatt fellép (lásd még legnagyobb üzemi nyomás (túlnyomás), számítási nyomás, töltési nyomás és ürítési nyomás);

Megjegyzés:A mobil tartányokra lásd a 6.7 fejezetet.

Referencia acél: a 370 N/mm2 szakítószilárdságú és 27% szakadási nyúlású acél;

Rekesz: rácsos kialakítású (nem teljes falú) külső csomagolóeszköz;

RID: a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat (RID), amely a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) B) Függelékét képező, Nemzetközi Vasúti Árufuvarozási Egyezményre vonatkozó Egységes Szabályok (CIM) I. Melléklete;

Rögzített tartány: szerkezetileg tartósan a járműre szerelt, legalább 1000 liter befogadóképességű tartány (a jármű ily módon tartányjárművé válik) vagy egy ilyen jármű alvázának elválaszthatatlan részét képező tartány;

Szabályozási hőmérséklet: az a legmagasabb hőmérséklet, amelyen a szerves peroxid vagy önreaktív anyag biztonságosan szállítható;

Szállítás: a veszélyes áru helyváltoztatása, beleértve a közlekedési okokból történő megállásokat, ill. minden olyan, közlekedési szempontból szükségessé vált időszakot a helyváltoztatás előtt, alatt és után, amely alatt a veszélyes áru a járműben, tartányban vagy konténerben van.

Ez a fogalom kiterjed a veszélyes áruk átmeneti tárolására is a közlekedési ágak, ill. a közlekedési eszközök cseréjénél (átrakásnál), azzal a feltétellel, hogy az áru átvételének és kiszolgáltatásának helyét feltüntető fuvarokmányt kérésre bemutatják, ill. a küldeménydarabokat vagy a tartányokat nem nyitják fel, kivéve, ha az illetékes hatóságok ellenőrzik;

Szállító: az a vállalkozás, amely a szállítási műveletet végrehajtja, akár fuvarozási szerződés alapján, akár anélkül;

Szállítóegység:olyan gépjármű, amelyhez nincs pótkocsi kapcsolva, vagy gépjárműből és a hozzákapcsolt pótkocsiból álló járműszerelvény;

Számítási nyomás: a próbanyomással legalább egyenlő elméleti nyomás, amely a szállított anyag veszélyességi foka szerint kisebb vagy nagyobb mértékben meghaladhatja az üzemi nyomást. A számítási nyomás csak a tartány falvastagságának meghatározására való a külső és belső erősítőelemek figyelembevétele nélkül (lásd még legnagyobb üzemi nyomás (túlnyomás), próbanyomás, töltési nyomás és ürítési nyomás);

Megjegyzés:A mobil tartányokra lásd a 6.7 fejezetet.

Szerkezeti acél: a 360…440 N/mm2 közötti legkisebb szakítószilárdságú acél;

Megjegyzés: A mobil tartányokra lásd a 6.7 fejezetet.

Szerkezeti szerelvény:

a) tartányjármű vagy leszerelhető tartány esetében a tartány külső vagy belső erősítő- és rögzítő-, védő- vagy stabilizáló-elemei;

b) tankkonténer esetében a tartány külső vagy belső erősítő- és rögzítő-, védő- vagy stabilizáló-elemei;

c) battériás jármű vagy MEG-konténer elemei esetében a tartány vagy a tartály külső vagy belső erősítő- és rögzítő-, védő- vagy stabilizáló-elemei;

d) hajlékony falú IBC-ket kivéve, minden más IBC típusnál a test erősítő-, rögzítő-, kezelő, védő- vagy stabilizáló-elemei (beleértve a belső műanyag tartállyal rendelkező az összetett IBC-k esetében a rakodólap alapot is);

Megjegyzés:A mobil tartányokra lásd a 6.7 fejezetet.

Szilárd anyag:

a) amelynek olvadáspontja vagy olvadás kezdőpontja 101,3 kPa nyomáson 20 °C-nál magasabb, vagy

b) az ASTM D 4359-90 vizsgálati módszerrel meghatározva nem folyékony, vagy a 2.3.4 szakaszban leírt folyékonyság meghatározási vizsgálat (penetrométer eljárás) kritériumai szerint pasztaszerű;

Tálca (az 1 osztályban): fém, műanyag, papírlemez vagy más alkalmas anyagú lemez, amelyet a belső, a köztes vagy a külső csomagolásba helyeznek és azokba szorosan illeszkedik. A tálca felülete lehet alakos, hogy a csomagolások vagy tárgyak beültethetők, szilárdan rögzíthetők és egymástól elválaszthatók legyenek;

Tankkonténer: gáz alakú, folyékony, porszerű vagy szemcsés anyagok szállítására használt, 0,45 m3-nél (450 l-nél) nagyobb befogadóképességű, a konténer meghatározásnak megfelelő szállítóeszköz, amely a tartányból és szerelvényeiből áll, beleértve azokat a szerelvényeket is, amelyek lehetővé teszik a tankkonténer helyváltoztatását egyensúlyhelyzete jelentős megváltoztatása nélkül;

Megjegyzés:A 6.5 fejezet előírásainak megfelelő IBC-k nem tekinthetők tankkonténereknek.

Tankkonténer vagy mobil tartány üzemben tartója: az a vállalkozás, amelynek a nevén a tankkonténert vagy a mobil tartányt nyilvántartásba vették;

Tartály (az 1 osztályban): köztes vagy belső csomagolásként használt láda, palack, hordó, kanna, doboz és hüvely, beleértve mindenféle zárószerkezetüket;

Tartály: anyagok vagy tárgyak befogadására vagy tartására alkalmas befogadóedény, beleértve mindenfajta zárószerkezetét is. Ez a meghatározás a tartányokra nem vonatkozik (lásd még belső tartály, gázpatron, mélyhűtő tartály és merev belső tartály);

Megjegyzés:A 2 osztály gázaihoz használt tartálytípusok: gázhordók, gázpalackok, mélyhűtő tartályok, nagypalackok és palackkötegek.

Tartály névleges űrtartalma: a tartályban található veszélyes áru literben kifejezett névleges térfogata. A sűrített gázok tartályainál ez megegyezik a víztöltet térfogatával;

Tartány: maga a tartányköpeny, beleértve annak üzemi és szerkezeti szerelvényeit. Ahol a tartány szó önmagában szerepel, tankkonténert, mobil tartányt, leszerelhető tartányt vagy rögzített tartányt jelent az ebben a részben szereplő meghatározás szerint, ill. olyan tartányt, amely a battériás jármű vagy a MEG-konténer elemét képezi (lásd még leszerelhető tartány, MEG-konténer, mobil tartány és rögzített tartány);

Megjegyzés:A mobil tartányokra lásd a 6.7.4.1 bekezdést.

Tartányjármű: a folyadékok, gáz-halmazállapotú, porszerű vagy szemcsés anyagok szállítására használt, egy vagy több rögzített tartánnyal felszerelt jármű. A tartányjármű magán a járművön vagy az azt helyettesítő futómű-elemeken kívül egy vagy több tartányból, szerelvényeikből és a tartányokat a járműhöz vagy a futómű-elemekhez csatlakoztató alkatrészekből áll;

Tartányköpeny: az anyagot tartalmazó burkolat (beleértve a nyílásokat és zárószerkezeteiket);

Megjegyzések: 1. Ez a meghatározás nem vonatkozik a tartályokra.

2.A mobil tartányokra lásd a 6.7 fejezetet.

Tartányos cserefelépítmény: a tartányos cserefelépítmény tankkonténernek tekintendő;

Test (az összetett IBC-ket kivéve minden más IBC típusnál): maga a tartály, beleértve a nyílásokat és azok zárószerkezeteit, de kizárva az üzemi szerelvényeket;

Teljes rakomány: egyetlen feladótól származó rakomány, amely részére egy jármű vagy nagykonténer kizárólagos használatra van fenntartva, és amelynek be- és kirakását a feladó vagy a címzett utasításai szerint végzik;

Megjegyzés:A 7 osztálynál a megfelelő kifejezés a kizárólagos használat, lásd a 2.2.7.2 bekezdést.

Többelemes gázkonténer (MEG-konténer): olyan szállítóeszköz, amelynek egymással gyűjtőcsővel összekötött és vázra szerelt elemei vannak. A következő elemek tekinthetők a többelemes gázkonténer elemeinek: palackok, nagypalackok, gázhordók, palackkötegek és a 2 osztály gázainak szállítására készült, 450 liternél nagyobb befogadóképességű tartányok;

Töltési nyomás: az a legnagyobb nyomás, amely a tartányban a nyomás alatti töltéskor ténylegesen fellép (lásd még legnagyobb üzemi nyomás (túlnyomás), próbanyomás, számítási nyomás és ürítési nyomás);

Töltő: bármely vállalkozás, amely a veszélyes árut tartányba (tartányjárműbe, leszerelhető tartányba, mobil tartányba vagy tankkonténerbe), battériás jármű tartályaiba vagy MEG konténerbe tölti, ill. az ömlesztett veszélyes árut járműbe, nagykonténerbe vagy kiskonténerbe rakja;

Tömörségi próba: tartányok, csomagolóeszközök vagy IBC-k, szerelvények és zárószerkezetek szivárgásmentességének meghatározására szolgáló vizsgálat;

Megjegyzés:A mobil tartányokra lásd a 6.7 fejezetet.

Túlnyomásos gázpatron: lásd aeroszol csomagolás;

UN szám (azonosító szám): az anyagok és tárgyak négyjegyű azonosító száma, amely az „ENSZ Minta Szabályzat”-ból származik;

Ürítési nyomás: az a legnagyobb nyomás, amely a tartányban a nyomás alatti ürítéskor ténylegesen fellép (lásd még legnagyobb üzemi nyomás (túlnyomás), próbanyomás, számítási nyomás és töltési nyomás);

Üzemi szerelvények:

a) tartányoknál a töltő- és ürítő-, a szellőztető-, a biztonsági, a fűtő- és hőszigetelő berendezések, valamint a mérőeszközök;

b) battériás jármű vagy MEG konténer elemeinél a töltő-, ürítő- és biztonsági berendezések, az összekötő csövek, valamint a mérőeszközök;

c) IBCk-nél a töltő- és ürítő-, a nyomáscsökkentő-, szellőztető-, a fűtő- és hőszigetelő-berendezések, valamint a mérőeszközök;

Megjegyzés:A mobil tartányokra lásd a 6.7 fejezetet.

Vákuum-szelep: nyomás hatására automatikusan működésbe lépő, rugóterhelésű szerkezet, amelynek feladata a nem megengedett vákuum kialakulásának megakadályozása a tartányban;

Vállalat: lásd vállalkozás;

Vállalkozás: a természetes személy vagy jogi személy, függetlenül attól, hogy folytat-e jövedelemszerző tevékenységet; a jogi személyiség nélküli társaság vagy személyek társulása, függetlenül attól, hogy folytat-e jövedelemszerző tevékenységet; a hivatalos testületet, függetlenül attól, hogy rendelkezik-e jogi személyiséggel, vagy hogy jogi személyiséggel rendelkező hatóságtól függ-e;

Védett IBC (fém IBC-nél): az ütközéssel szembeni kiegészítő védelemmel ellátott IBC, ez a védelem lehet pl. többrétegű (szendvicsszerkezetű) vagy kettős falú konstrukció vagy fémrácsos vázszerkezet;

Veszélyes áruk: olyan anyagok és tárgyak, amelyek szállítását az ADR tiltja vagy csak feltételekkel engedi meg;

Veszélyes reakció:

a) égés és/vagy jelentős hőfejlődés;

b) gyúlékony, fojtó hatású, gyújtó hatású (oxidáló) és/vagy mérgező gázok fejlődése;

c) maró anyagok képződése;

d) vegyileg nem állandó anyagok képződése; vagy

e) veszélyes nyomásnövekedés (csak tartányoknál);

Vészhőmérséklet: az a hőmérséklet, amelynél a hőmérséklet-szabályozás megszűnése esetén a vészhelyzeti eljárásokat alkalmazni kell;

Visszaforgatott műanyag: használt ipari csomagolóeszközökből visszanyert anyag, melyet új csomagolóeszközzé való feldolgozásához megtisztítanak és előkészítenek;

Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv: az ENSZ „Ajánlások a veszélyes áruk szállítására, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” harmadik javított kiadása (ST/SG/AC.10/11/Rev.3);

Zárószerkezet: a tartály nyílását záró szerkezet;

Zárt konténer: teljesen zárt, szilárd tetejű, oldalfalú, végfalú és padlójú konténer. Ide tartozik az a nyitható tetejű konténer is, amelynek teteje a szállítás alatt zárva tartható;

Zsák: papírból, műanyag fóliából, textilből, szövött anyagból vagy más alkalmas anyagból készült hajlékony csomagolóeszköz;

1.2.2.1 Az ADR-ben a következő mértékegységeka) alkalmazhatók

Fizikai mennyiség	SI-egység b)		Egyéb engedélyezett mértékegységek		A mértékegységek közötti arány
	neve	jele	neve	jele
Hosszúság	méter	m	–	–	–
Terület	négyzetméter	m2	–	–	–
Térfogat	köbméter	m3	liter	l c)	1 l = 10–3 m3
Idő	másodperc	s	perc	min	1 min = 60 s
			óra	h	1 h = 3600 s
			nap	d	1 d = 86 400 s
Tömeg	kilogramm	kg	gramm	g	1 g = 10-3 kg
			tonna	t	1 t = 103 kg
Sűrűség	–	kg/m3		kg/l	1 kg/l = 103 kg/m3
Hőmérséklet	kelvin	K	Celsius-fok	°C	0°C = 273,15 K
Hőmérséklet-különbség	kelvin	K	Celsius-fok	°C	1°C = 1 K
Erő	newton	N		–	1 N = 1 kg · m/s2
Nyomás	pascal	Pa	bar	bar	1 bar = 105 Pa 1 Pa = 1 N/m2
Mechanikai feszültség	–	N/m2	–	N/mm2	1 N/mm2 = 1 MPa
Munka Energia Hőmennyiség	joule	J	kilowattóra elektronvolt	kW·h eV	1 kWh = 3,6 MJ 1 J = 1 N · m = 1 W ·s 1 eV = 0,1602 ·10–18J
Teljesítmény	watt	W	–	–	1 W = 1 J/s = 1N · m/s
Kinematikai viszkozitás	–	m2/s	–	mm2/s	1 mm2/s = 10–6 m2/s
Dinamikai viszkozitás	–	Pa · s	–	mPa · s	1 mPa · s = 10-3 Pa · s
Aktivitás	becquerel	Bq	–	–	–
Dózisegyenérték	sievert	Sv	–	–	–

a) A korábbi, már nem törvényes mértékegységekkel adott mennyiségértékek törvényes mértékegységű értékre való átszámításához a következő kerekített értékeket kell alkalmazni:

Erő Mechanikai feszültség

1 kg = 9,807 N 1 kg/mm2 = 9,807 N/mm2

1 N = 0,102 kg 1 N/mm2 = 0,102 kg/mm2

Nyomás

1 Pa = 1N/m2 = 10-5 bar = 1,02 x 10-5 kg/cm2 = 0,75 x 10-2 torr

1 bar = 105 Pa = 1,02 kg/cm2 = 750 torr

1 kg/cm2 = 9,807 x 104 Pa = 0,9807 bar = 736 torr

1 torr = 1,33 x 102 Pa = 1,33 x 10-3 bar = 1,36 x 10-3 kg/cm2

Energia, munka, hőmennyiség

1 J = 1 Nm = 0,278 x 10-6 kWh = 0,102 kgm = 0,239 x 10-3 kcal

1 kWh = 3,6 x 106 J = 367 x 103 kgm = 860 kcal

1 kgm = 9,807 J = 2,72 x 10-6 kWh = 2,34 x 10-3 kcal

1 kcal = 4,19 x 103 J = 1,16 x 10-3 kWh = 427 kgm

Teljesítmény

1 W = 0,102 kg·m/s = 0,86 kcal/h

1 kgm/s = 9,807 W = 8,43 kcal/h

1 kcal/h = 1,16 W = 0,119 kgm/s

Dinamikai viszkozitás

1 Pa·s = 1 Ns/m2 = 10 P (poise) = 0,102 kgs/m2

1 P = 0,1 Pa·s = 0,1 Ns/m2 = 1,02 x 10-2 kgs/m2

1 kgs/m2 = 9,807 Pa·s = 9,807 Ns/m2 = 98,07 P

Kinematikai viszkozitás

1 m2/s = 104 St (Stokes)

1 St =10-4 m2/s

b) A Nemzetközi mértékegységrendszer (SI) az Általános Súly- és Mértékügyi Értekezlet határozatainak eredménye (Cím: Pavillon de Breteuil, Parc de St-Cloud, F–92310 Sèvres).

c) A liter jelzésére az „l” egységjel helyett írógéppel írt betűk vagy nyomdai szedésű betűk esetén „L” egységjel is megengedett

A mértékegységek többszöröseit és törtrészeit a mértékegységek jele elé tett, egy szorzót jelentő, következő prefixumok (SI-prefixumok) egyikével lehet képezni.

A szorzó			A prefixum neve	A prefixum jele
1 000 000 000 000 000 000	= 1018	trillió	exa	E
1 000 000 000 000 000	= 1015	billiárd	peta	P
1 000 000 000 000	= 1012	billió	tera	T
1 000 000 000	= 109	milliárd	giga	G
1 000 000	= 106	millió	mega	M
1 000	= 103	ezer	kilo	k
100	= 102	száz	hekto	h
10	= 101	tíz	deka	da
0,1	= 10-1	tized	deci	d
0,01	= 10-2	század	centi	c
0,001	= 10-3	ezred	milli	m
0,000 001	= 10-6	milliomod	mikro	
0,000 000 001	= 10-9	milliárdod	nano	n
0,000 000 000 001	= 10-12	billiomod	piko	p
0,000 000 000 000 001	= 10-15	billiárdod	femto	f
0,000 000 000 000 000 001	= 10-18	trilliomod	atto	a

1.2.2.2 Kifejezett ellentétes meghatározás hiányában a „%” az ADR-ben a következőket jelenti:

a) szilárd vagy folyékony anyagok keveréke, valamint oldatok és folyadékokkal átitatott szilárd anyagok esetén a keverék, az oldat vagy az átitatott anyag teljes tömegére vonatkoztatott tömeg%-ot;

b) sűrített gázkeverékek esetén: ha a töltés nyomásra történik, a térfogatarányt a gázkeverék teljes térfogatának százalékában megadva; vagy ha a töltés tömegre történik, a tömegarányt a gázkeverék teljes tömegének százalékában megadva;

c) cseppfolyósított gázkeverék, valamint nyomás alatt oldott gázkeverék esetén: a tömegarányt a gázkeverék teljes tömegének százalékában megadva.

1.2.2.3 A tartályokra vonatkozó mindenféle nyomás (pl. próbanyomás, belső nyomás, a biztonsági szelepek nyitónyomása) mindig túlnyomásban van megadva (a légköri nyomáshoz viszonyított túlnyomásban); ezzel szemben a gőznyomás mindig abszolút nyomásban van kifejezve.

1.2.2.4 Ha az ADR töltési fokot ír elő tartályokra vagy tartányokra, ez mindig 15 °C anyaghőmérsékletre vonatkozik, kivéve, ha más hőmérséklet van megjelölve.

1.3 FEJEZET

A VESZÉLYES ÁRUK SZÁLLÍTÁSÁBAN RÉSZT VEVŐ SZEMÉLYEK KÉPZÉSE

Az 1.4 fejezetben hivatkozott részt vevők által alkalmazott, a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos munkakört ellátó személyeknek feladatukhoz és felelősségükhöz igazodó képzésben kell részesülniük a veszélyes árukra vonatkozó előírásokból.

Megjegyzések: 1.A biztonsági tanácsadó képzésére lásd az 1.8.3 szakaszt.

2.A gépjárművezető képzésére lásd a 8.2 fejezetet.

Az érintett személyek feladatához és felelősségéhez igazodva a következő képzés szükséges:

A személyzetnek meg kell ismernie a veszélyes áruk szállítására vonatkozó általános előírásokat.

A személyzetet feladatával és felelősségével arányban álló részletességgel ki kell oktatni a veszélyes áruk szállítására vonatkozó előírásokra.

Ha a veszélyes árut multimodális szállítással továbbítják, a többi szállítási módra vonatkozó előírásokat is ismertetni kell.

A személyzetet ki kell oktatni a veszélyes áruk által képviselt veszélyekről és kockázatról azzal arányban, hogy a veszélyes áruk szállításakor, be- vagy kirakásakor bekövetkező baleset esetén mekkora a sérülés veszélye, ill. mennyire van kitéve a veszélyes áru hatásának.

Az oktatás célja, hogy a személyzet tudatában legyen a biztonságos árukezelés szabályainak és a veszélyhelyzet elhárítására teendő intézkedéseknek.

A 7 osztály vonatkozásában a személyzetet megfelelően ki kell oktatni a sugárveszélyre, ill. a személyzetet – vagy tevékenységük következtében más személyeket – érő besugárzás csökkentése érdekében betartandó óvóintézkedésekre.

Az oktatásra vonatkozó iratokat a munkáltatónak és a munkavállalónak is meg kell őriznie, és új munkakör betöltése esetén ellenőrizni kell. A személyzet oktatását rendszeresen ki kell egészíteni az előírásokban történt változásokkal.

1.4 FEJEZET

A RÉSZT VEVŐK BIZTONSÁGGAL KAPCSOLATOS KÖTELEZETTSÉGEI

1.4.1.1 A veszélyes áru szállításában részt vevőknek az előrelátható veszély természetének és mértékének megfelelő intézkedéseket kell tenniük, hogy elkerüljék a sérüléseket és károkat, ill. a lehető legkisebbre csökkentsék a következményeket. Az ADR előírásait azonban mindenképpen be kell tartani.

1.4.1.2 Amennyiben olyan közvetlen veszély áll fenn, ami a közbiztonságot veszélyezteti, a részt vevőknek azonnal értesíteniük kell a vészelhárító szolgálatokat, és rendelkezésükre kell bocsátaniuk azokat az információkat, amelyeket beavatkozásukhoz igényelnek.

1.4.1.3 Az ADR a különböző részt vevőkre háruló kötelezettségeket részletesebben is megadhatja.

Ha egy Szerződő Fél véleménye szerint nem jár a biztonság csökkenésével, a valamely részt vevőre háruló kötelezettségeket belföldi jogszabályaiban átháríthatja egy vagy több másik részt vevőre, feltéve, hogy az 1.4.2 és az 1.4.3 szakaszban felsorolt kötelezettségeknek eleget tesznek. Ezekről az eltérésekről a Szerződő Félnek értesítenie kell az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság Titkárságát, amely a Szerződő Felek tudomására hozza.

Az 1.2.1, az 1.4.2 és az 1.4.3 szakasznak a részt vevők és kötelezettségeik meghatározására vonatkozó előírásai nem érintik a belföldi jog jogkövetkezményekre (büntetőjogi, kártérítési felelősség stb.) vonatkozó azon előírásait, amelyek abból fakadnak, hogy a kérdéses részt vevő pl. természetes vagy jogi személy, önálló vállalkozó, munkaadó vagy alkalmazott.

1.4.2.1.1 A veszélyes áru feladója csak olyan küldeményt adhat át szállításra, amely megfelel az ADR előírásainak. A feladóra – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak:

a) meg kell győződnie arról, hogy a veszélyes áru az ADR-rel összhangban van besorolva és az ADR szerint szállítható;

b) el kell látnia a szállítót információval és adatokkal, ill. szükség esetén az előírt fuvarokmányokkal és kísérő okmányokkal (jóváhagyások, engedélyek, bejelentések, bizonyítványok, stb.), különös tekintettel az 5.4 fejezet és a 3. részben levő táblázatok előírásaira;

c) csak olyan csomagolóeszközöket, nagycsomagolásokat, IBC-ket és tartányokat (tartányjárműveket, leszerelhető tartányokat, battériás járműveket, MEG-konténereket, mobil tartányokat és tankkonténereket) szabad használnia, amelyek jóvá vannak hagyva és az adott anyag szállítására alkalmasak, ill. el vannak látva az ADR által előírt jelölésekkel;

d) be kell tartania a feladás módjára és a szállítási korlátozásokra vonatkozó előírásokat;

e) biztosítania kell, hogy még a tisztítatlan és nem gáztalanított, üres tartányok (tartányjárművek, leszerelhető tartányok, battériás járművek, MEG-konténerek, mobil tartányok és tankkonténerek) ill. az üres, tisztítatlan járművek, valamint az ömlesztett áruhoz használt nagy- és kiskonténerek is el legyenek látva a megfelelő jelölésekkel és veszélyességi bárcákkal, továbbá a tisztítatlan, üres tartányok ugyanolyan tömören le legyenek zárva, mint megtöltött állapotban.

1.4.2.1.2 Ha a feladó más részt vevők (csomagoló, berakó, töltő stb.) szolgáltatásait veszi igénybe, megfelelő intézkedéseket kell foganatosítania annak biztosítására, hogy a küldemény megfeleljen az ADR előírásainak. Az 1.4.2.1.1 a), b), c) és e) pont esetében azonban a feladó megbízhat a többi részt vevőtől kapott adatokban és információkban.

1.4.2.1.3 Ha a feladó harmadik fél nevében vagy megbízásából jár el, ez utóbbinak a feladót írásban kell tájékoztatnia arról, hogy veszélyes áruról van szó, és rendelkezésére kell bocsátania minden információt és okmányt, amire a feladónak szüksége van kötelezettségei teljesítéséhez.

1.4.2.2.1 A szállítóra (fuvarozóra) – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak:

a) meg kell győződnie arról, hogy a szállítandó veszélyes áru az ADR szerint szállítható;

b) meg kell győződnie arról, hogy az előírt okmányok a szállítóegységen vannak;

c) szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés, szükséges berendezései nem hiányoznak, stb.;

d) meg kell győződnie arról, hogy a tartányjármű, battériás jármű, leszerelhető tartány, mobil tartány, tankkonténer vagy MEG-konténer időszakos vizsgálatának érvényességi ideje még nem járt le;

e) ellenőriznie kell, hogy a járművek ne legyenek túlterhelve;

f) meg kell győződnie arról, hogy a járművön az előírt veszélyességi bárcák és jelölések el vannak helyezve;

g) meg kell győződnie arról, hogy a járművezető számára az írásbeli utasításban előírt eszközök a járművön vannak.

Az előzőeket – értelemszerűen – a fuvarokmány, ill. a kísérő okmányok alapján, a jármű vagy a konténer, vagy adott esetben a rakomány szemrevételezésével kell végrehajtani.

1.4.2.2.2 Az 1.4.2.2.1 a), b), e) és f) pont esetében azonban a szállító (fuvarozó) megbízhat a többi részt vevőtől kapott információkban és adatokban.

1.4.2.2.3 Ha a szállító (fuvarozó) az 1.4.2.2.1 pont alapján az ADR előírásainak megsértését tapasztalja, akkor a küldeményt mindaddig nem továbbíthatja, amíg az előírások nem teljesülnek.

1.4.2.2.4 Ha a szállítás során olyan szabálytalanságot észlel, amely a szállítás biztonságát veszélyezteti, a küldemény továbbítását – a közlekedés és a küldemény biztonsága, ill. a közbiztonság figyelembevételével – a lehető leghamarabb meg kell szakítania. A szállítás csak akkor folytatható, ha a küldemény megfelel az előírásoknak. Az útvonal hátralevő része szerint illetékes hatóság(ok) azonban engedélyt adhatnak a szállítás folytatására.

Amennyiben a szabálytalanság nem szüntethető meg, ill. a szállítás folyatására engedélyt nem adtak, az illetékes hatóságoknak a szükséges hatósági eszközökkel támogatniuk kell a szállítót (fuvarozót). Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha a fuvarozó tájékoztatja hatóságot, hogy a feladó nem közölte vele az áru veszélyességét, és a fuvarozási szerződésekre vonatkozó jogszabályok alapján az árut lerakni, megsemmisíteni vagy ártalmatlanná tenni kívánja.

1.4.2.3.1 A címzett kötelezettsége az áru átvétele – kivéve, ha az átvétel megtagadására kellő indokkal rendelkezik –, ill. kirakás után ellenőrizni, hogy az őt érintő ADR előírásokat betartották.

A címzettre – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – a következő kötelezettségek hárulnak:

a) el kell végeznie az ADR által megkövetelt esetekben a járművek és konténerek előírt tisztítását és fertőtlenítését;

b) biztosítania kell, hogy ha már a konténereket teljesen kiürítették, kitisztították, ill. fertőtlenítették, ne legyenek rajtuk az 5.3 fejezet szerinti jelölések.

1.4.2.3.2 Ha a címzett más részt vevők (kirakó, tisztító, fertőtlenítő helyek, stb.) szolgáltatásait is igénybe veszi, akkor megfelelő intézkedéseket kell foganatosítania annak biztosítására, hogy az ADR előírásainak megfeleljenek.

1.4.2.3.3 Ha az ellenőrzés során az ADR előírásainak megsértését tapasztalják, a címzett csak azután adhatja vissza a konténert/nagykonténert a szállítónak (fuvarozónak), miután a szabálytalanságot megszüntették.

A többi részt vevőt, ill. kötelezettségeiket a következő – nem teljes körű – felsorolás tartalmazza. A többi részt vevő kötelezettségei az előző 1.4.1 szakaszból következnek, amennyiben tudatában vannak vagy tudatában kell lenniük, hogy feladataikat az ADR hatálya alá eső szállítási tevékenység részeként végzik.

1.4.3.1.1 A berakóra – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak:

a) csak akkor adhatja át az árut a szállítónak (fuvarozónak), ha az az ADR szerint szállítható;

b) amikor a becsomagolt veszélyes árut vagy tisztítatlan, üres csomagolóeszközt ad át szállításra, ellenőriznie kell a csomagolóeszközök sértetlenségét. Nem adhat át olyan küldeménydarabot, amelynek csomagolóeszköze sérült – különösen, ha az nem tömített, szivárog vagy fennáll a veszélyes áru kifolyásának veszélye –, amíg a sérülést ki nem javították; ugyanez vonatkozik a tisztítatlan, üres csomagolóeszközökre is;

c) amikor veszélyes árut rak járműre, nagykonténerbe vagy kiskonténerbe, be kell tartania a rakodásra és árukezelésre vonatkozó különleges előírásokat;

d) miután a veszélyes árut konténerbe rakta, be kell tartania a veszély jelölésére vonatkozó, 5.3 fejezet szerinti követelményeket;

e) amikor a küldeménydarabokat berakja, be kell tartania az együvérakásra vonatkozó tiltásokat, figyelembe véve a járművön vagy nagykonténerben levő, korábban berakott veszélyes árukat, valamint az élelmiszerektől, egyéb fogyasztási cikkektől és takarmánytól való elkülönítésre vonatkozó előírásokat.

1.4.3.1.2 Az 1.4.3.1.1. a), d) és e) pont esetében azonban a berakó megbízhat a többi részt vevőtől kapott információkban és adatokban.

A csomagolóra – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak:

a) be kell tartania a csomagolási és az egybecsomagolási feltételekre vonatkozó előírásokat;

b) amikor egy küldeménydarabot szállításra előkészít, be kell tartania a küldeménydarabok jelölésére és bárcázására vonatkozó előírásokat.

A töltőre – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak:

a) a tartány megtöltése előtt meg kell győződnie arról, hogy a tartány és szerelvényei kielégítő műszaki állapotban vannak;

b) meg kell győződnie arról, hogy a tartányjármű, battériás jármű, leszerelhető tartány, mobil tartány, tankkonténer vagy MEG-konténer időszakos vizsgálatának érvényességi ideje még nem járt le;

c) tartányba csak olyan veszélyes árut tölthet, amelynek szállítására az adott tartány engedélyezve van;

d) a tartányok töltése során be kell tartania a szomszédos tartány-kamrákban levő veszélyes árukra vonatkozó előírásokat;

e) a töltés során be kell tartania a betöltendő anyagra engedélyezett legnagyobb töltési fokot vagy űrtartalom literenkénti legnagyobb töltési tömeget;

f) a tartány megtöltése után ellenőriznie kell a zárószerkezetek tömörségét;

g) biztosítania kell, hogy az általa megtöltött tartány külsején ne maradjon a betöltött anyagból semmilyen veszélyes maradék;

h) a veszélyes áru szállításra történő előkészítése során biztosítania kell, hogy a narancssárga táblák, veszélyességi bárcák (nagybárcák) az előírás szerint el legyenek helyezve a tartányokon, a járműveken és az ömlesztett árut tartalmazó kis- és nagykonténereken.

A tankkonténer vagy mobil tartány üzemben tartójára – az 1.4.1 szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak:

a) biztosítania kell, hogy a gyártásra, a szerelvényekre, a vizsgálatokra és a jelölésre vonatkozó követelményeknek megfeleljenek;

b) biztosítania kell, hogy a tartányt és szerelvényeit oly módon tartsák karban, ami biztosítja, hogy rendes üzemeltetési körülmények között a tankkonténer vagy a mobil tartány a következő időszakos vizsgálatig kielégíti az ADR előírásait;

c) soron kívüli ellenőrzést kell végeztetnie, ha a tartány vagy szerelvényei biztonságát javítás, átalakítás vagy baleset csökkentheti.

1.5 FEJEZET

ELTÉRÉSEK

1.5.1.1 Az ADR előírásainak a műszaki és ipari fejlődéshez igazítása céljából a Szerződő Felek illetékes hatóságai közvetlenül egymás között megállapodhatnak abban, hogy területeiken bizonyos szállításokat ideiglenesen az ADR előírásaitól eltérően engedélyeznek, feltéve, hogy ez a biztonságot nem veszélyezteti. Annak a hatóságnak, amely az ideiglenes eltérést kezdeményezte, erről az eltérésről értesítenie kell az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság Titkárságát, amely ezután erről a Szerződő Feleket értesíti.

Megjegyzés: Az 1.7.4 szakasz szerinti „külön megegyezés” nem tekinthető az ezen fejezet szerinti ideiglenes eltérésnek.

1.5.1.2 Az ideiglenes eltérés érvényességének időtartama nem lehet öt évnél hosszabb az életbe lépésétől számítva. Az ideiglenes eltérés automatikusan megszűnik az ADR megfelelő módosításának életbelépési dátumától kezdve.

1.5.1.3 Az ideiglenes eltérések alapján végzett szállítási tevékenység az ADR értelmében szállítási tevékenységnek minősül.

1.6 FEJEZET

ÁTMENETI ELŐÍRÁSOK

1.6.1.1 Az ADR anyagai és tárgyai – más előírás hiányában – 2002. december 31-ig az ADR 2001. június 30-ig érvényes előírásai szerint is szállíthatók.

1.6.1.2 Azok a veszélyességi bárcák, amelyek 1998. december 31-ig megfeleltek az akkor érvényes mintának, a készlet kifogyásáig használhatók.

1.6.1.3 Azok az 1 osztályba tartozó anyagok és tárgyak, amelyek valamely Szerződő Fél fegyveres erőihez tartoznak és amelyeket 1990. január 1-je előtt az ADR akkor érvényes előírásainak megfelelően csomagoltak, 1990. január 1-je után is szállíthatók, amennyiben a csomagolások sértetlenek és a fuvarokmányba tett bejegyzés szerint ezek 1990. január 1-je előtt csomagolt katonai áruk. Az erre az osztályra 1990. január 1-jétől érvényes egyéb előírásokat be kell tartani.

1.6.1.4 Azok az 1 osztályba tartozó anyagok és tárgyak, amelyeket 1990. január 1-je és 1996. december 31-e között az ADR ezen időszakban érvényes előírásainak megfelelően csomagoltak, 1997. január 1-je után is szállíthatók, amennyiben a csomagolások sértetlenek és a fuvarokmányba tett bejegyzés szerint ezek az 1 osztályba tartozó olyan áruk, amelyeket 1990. január 1-je és 1996. december 31-e között csomagoltak.

1.6.1.5 (fenntartva)

1.6.2.1 Azok az 1997. január l-je előtt gyártott tartályok, amelyek az ADR 1997. január 1-jétől érvényes előírásainak nem felelnek meg, de amelyek szállítása az ADR 1996. december 31-ig érvényes előírásai szerint engedélyezett volt, ezen időpont után is szállíthatók, amennyiben a P200 és a P203 csomagolási utasításban előírt időszakos vizsgálatok alapján megfelelnek.

1.6.2.2 Azok az 1.2.1 szakaszban található meghatározás szerinti palackok, amelyeket első alkalommal vagy időszakosan 1997. január 1-je előtt vizsgáltak, következő töltésük vagy következő időszakos vizsgálatuk időpontjáig tisztítatlan, üres állapotban bárcák nélkül is szállíthatók.

1.6.3.1 Azokat a rögzített tartányokat (tartányjárműveket), leszerelhető tartányokat és battériás járműveket, amelyeket az 1978. október 1-jétől alkalmazandó előírások életbelépése előtt gyártottak, továbbra is használhatók, ha a tartány szerelvényei kielégítik a 6.8 fejezet követelményeit. A tartányok falvastagságát – a 2 osztály mélyhűtött, cseppfolyósított gázainak szállítására használt tartányok kivételével – szerkezeti acélból gyártott tartánynál legalább 0,4 MPa (4 bar) számítási nyomásra (túlnyomásra), alumíniumból és alumíniumötvözetből gyártott tartánynál legalább 200 kPa (2 bar) számítási nyomásra (túlnyomásra) kell méretezni. Nem kör keresztmetszetű tartányoknál a számítás alapjául szolgáló átmérőt olyan körből kell meghatározni, amelynek területe egyenlő a tartány tényleges keresztmetszeti területével.

1.6.3.2 Az időszakos vizsgálatokat az átmeneti előírások szerint tovább használt rögzített tartányok (tartányjárművek), leszerelhető tartányok és battériás járművek esetén a 6.8.2.4 és a 6.8.3.4 bekezdés előírásai és az egyes osztályokra vonatkozó különleges előírások szerint kell végrehajtani. Hacsak a korábbiakban nagyobb próbanyomás nem volt előírva, az alumíniumból és alumíniumötvözetből gyártott tartányoknál elegendő a 200 kPa (2 bar) próbanyomás (túlnyomás).

1.6.3.3 Azok a rögzített tartányok (tartányjárművek), leszerelhető tartányok és battériás járművek, amelyek az 1.6.3.1 és az 1.6.3.2 bekezdés szerinti átmeneti előírásoknak megfelelnek, 1993. szeptember 30-ig tovább használhatók olyan veszélyes áruk szállítására, amelyekre eredetileg engedélyezték. Ez az átmeneti időszak nem érvényes a 2 osztályba tartozó anyagok szállítására használt rögzített tartányokra (tartányjárművekre), leszerelhető tartányokra és battériás járművekre, sem az olyan rögzített tartányokra (tartányjárművekre), leszerelhető tartányokra és battériás járművekre, amelyeknek falvastagsága és szerelvényei megfelelnek a 6.8 fejezet előírásainak.

1.6.3.4 a) Azok az 1985. május 1-je előtt, az ADR 1978. október 1-je és 1985. április 30-a között érvényes előírásai szerint gyártott rögzített tartányok (tartányjárművek), leszerelhető tartányok és battériás járművek, amelyek nem felelnek meg az 1985. május 1-jétől érvényes előírásoknak, ezt az időpontot követően továbbra is használhatók.

b) Azok a rögzített tartányok (tartányjárművek), leszerelhető tartányok és battériás járművek, amelyeket az 1985. május 1-je és az 1988. január 1-jétől alkalmazandó előírások életbelépése közötti időben, az akkor érvényes ADR előírások szerint gyártottak, továbbra is használhatók.

1.6.3.5 Azok az 1993. január 1-je előtt, az 1992. december 31-ig érvényes előírások szerint gyártott rögzített tartányok (tartányjárművek), leszerelhető tartányok és battériás járművek, amelyek nem felelnek meg az 1993. január 1-jétől érvényes előírásoknak, továbbra is használhatók.

1.6.3.6 a) Azoknak a rögzített tartányoknak (tartányjárműveknek), leszerelhető tartányoknak és battériás járműveknek, amelyeket 1978. január 1-je és 1984. december 31-e között gyártottak, amennyiben 2004. december 31-e után is használják, meg kell felelniük az 1990. január 1-jétől érvényes 211 127 szélzetszám (5) bekezdésének a falvastagság és a sérülések elleni védelem tekintetében.

b) Azoknak a rögzített tartányoknak (tartányjárműveknek), leszerelhető tartányoknak és battériás járműveknek, amelyeket 1985. január 1-je és 1989. december 31-e között gyártottak, amennyiben 2010. december 31-e után is használják, meg kell felelniük az 1990. január 1-jétől érvényes 211 127 szélzetszám (5) bekezdésének a falvastagság és a sérülések elleni védelem tekintetében.

1.6.3.7 Azok az 1999. január 1-je előtt, az 1998. december 31-ig érvényes előírások szerint gyártott rögzített tartányok (tartányjárművek), leszerelhető tartányok és battériás járművek, amelyek nem felelnek meg az 1999. január 1-jétől érvényes előírásoknak, továbbra is használhatók.

1.6.3.8 A 2 osztály anyagainak szállítására szolgáló, 1997. január 1-je előtt gyártott rögzített tartányok (tartányjárművek), leszerelhető tartányok és battériás járművek a következő időszakos vizsgálat időpontjáig viselhetik az 1996. december 31-ig érvényes előírások szerinti jelölést. A 6.8.3.5.2 és a 6.8.3.5.3 pont által előírt „helyes szállítási megnevezés”-t illetően azonban a gázok „helyes szállítási megnevezés”-ének utólagos változásai figyelmen kívül hagyhatók, amennyiben az érvényes „helyes szállítási megnevezés”-t legkésőbb a következő időszakos vizsgálat idejére feltüntetik magán a tartányon vagy egy külön táblán.

1.6.3.9 (fenntartva)

1.6.3.10 Az UN 3256 számú anyagok szállítására szolgáló, 1995. január 1-je előtt gyártott rögzített tartányok (tartányjárművek) és leszerelhető tartányok, amelyek nem felelnek meg az 1995. január 1-től érvényes előírásoknak, 2004. december 31-ig tovább használhatók.

1.6.3.11 Azok az 1997. január 1-je előtt, az 1996. december 31-ig érvényes előírások szerint gyártott rögzített tartányok (tartányjárművek) és leszerelhető tartányok, amelyek nem felelnek meg a 211 332 és a 211 333 szélzetszám 1997. január 1-től érvényes előírásainak, továbbra is használhatók.

1.6.3.12 Az UN 2401 piperidin szállítására szolgáló rögzített tartányok (tartányjárművek) és leszerelhető tartányok, amelyeket 1999. január 1-je előtt a 211 322 szélzetszám 1998. december 31-ig érvényes előírásai szerint gyártottak, de nem felelnek meg az 1999. január 1-jétől érvényes előírásoknak, 2004. december 31-ig tovább használhatók.

1.6.3.13 Az UN 3257 számú anyagok szállítására szolgáló, 1997. január 1-je előtt gyártott rögzített tartányok (tartányjárművek) és leszerelhető tartányok, amelyek nem felelnek meg az 1997. január 1-jétől érvényes előírásoknak, 2006. december 31-ig tovább használhatók.

1.6.3.14 (fenntartva)

1.6.3.15 Azok az UN 1092, 1098, 1135, 1143, 1182, 1199, 1238, 1251, 1605, 1647, 1695, 1809, 2295, 2337, 2407, 2438, 2477, 2487, 2488, 2558, 2606, 2644, 2646, 2686, 3023, 3289 és 3290 anyag szállítására szolgáló rögzített tartányok (tartányjárművek) és leszerelhető tartányok, amelyeket az 1997. január 1-je előtt, az 1996. december 31-ig érvényes előírások szerint gyártottak, de nem felelnek meg az 1997. január 1-jétől érvényes előírásoknak, 2002. december 31-ig tovább használhatók.

1.6.3.16 Azok az 1997. július 1-je előtt forgalomba helyezett battériás járművek, amelyek nem felelnek meg a 9.2.2 szakasz előírásainak, 2004. december 31-ig tovább használhatók.

1.6.3.17 (fenntartva)

1.6.3.18 Azok a 2003. január 1-je előtt, a 2001. június 30-ig érvényes előírások szerint gyártott rögzített tartányok (tartányjárművek), leszerelhető tartányok, és battériás járművek, amelyek nem felelnek meg a 2001. július 1-jétől érvényes előírásoknak, továbbra is használhatók. A gyártási típus jóváhagyásban a tartánykód hozzárendelést és az ehhez tartozó jelölést 2009. január 1-ig kell elkészíteni.

Azok a szálvázas műanyag tartányok, amelyeket 2002. július 1-je előtt gyártottak a B.1c Függelék 2001. június 30-ig érvényes előírásai alapján, a 2001. július 1-je előtt jóváhagyott gyártási típusnak megfelelően, élettartamuk végéig tovább használhatók, amennyiben a 2001. június 30-ig érvényes minden előírásnak megfeleltek és folyamatosan megfelelnek.

A 2001. június 30-ig érvényes előírások szerint azonban új gyártási típus 2001. július 1-je után nem hagyható jóvá.

1.6.4.1 Azok a tankkonténerek, amelyeket 1988. január 1-je előtt, az 1987. december 31-ig érvényes előírások szerint gyártottak, és nem felelnek meg az 1988. január 1-jétől érvényes előírásoknak, továbbra is használhatók.

1.6.4.2 Azok a tankkonténerek, amelyeket 1993. január 1-je előtt, az 1992. december 31-ig érvényes előírások szerint gyártottak, és nem felelnek meg az 1993. január 1-jétől érvényes előírásoknak, továbbra is használhatók.

1.6.4.3 Azok az 1999. január 1-je előtt, az 1998. december 31-ig érvényes előírások szerint gyártott tankkonténerek, amelyek nem felelnek meg az 1999. január 1-jétől érvényes előírásoknak, továbbra is használhatók.

1.6.4.4 (fenntartva)

1.6.4.5 A 2 osztály anyagainak szállítására szolgáló, 1997. január 1-je előtt gyártott tankkonténerek a következő időszakos vizsgálat időpontjáig viselhetik az 1996. december 31-ig érvényes előírások szerinti jelölést. A 6.8.3.5.2 és a 6.8.3.5.3 pont által előírt „helyes szállítási megnevezés”-t illetően azonban a gázok „helyes szállítási megnevezés”-ének utólagos változásai figyelmen kívül hagyhatók, amennyiben az érvényes „helyes szállítási megnevezés”-t legkésőbb a következő időszakos vizsgálat idejére feltüntetik a magán a tartányon vagy egy külön táblán.

1.6.4.6 Az UN 3256 számú anyagok szállítására szolgáló, 1995. január 1-je előtt gyártott tankkonténerek, amelyek nem felelnek meg az 1995. január 1-jétől érvényes előírásoknak, 2004. december 31-ig tovább használhatók.

1.6.4.7 Azok az 1997. január 1-je előtt, az 1996. december 31-ig érvényes előírások szerint gyártott tankkonténerek, amelyek nem felelnek meg a 212 332 és a 212 333 szélzetszám 1997. január 1-jétől érvényes előírásainak, továbbra is használhatók.

1.6.4.8 (fenntartva)

1.6.4.9 Az UN 2401 piperidin szállítására szolgáló tankkonténerek, amelyeket 1999. január 1-je előtt, a 212 322 szélzetszám 1998. december 31-ig érvényes előírásai szerint gyártottak, de nem felelnek meg az 1999. január 1-jétől érvényes előírásoknak, 2003. december 31-ig tovább használhatók.

1.6.4.10 Az UN 3257 számú anyagok szállítására szolgáló, 1997. január 1-je előtt gyártott tankkonténerek, amelyek nem felelnek meg az 1997. január 1-jétől érvényes előírásoknak, 2006. december 31-ig tovább használhatók.

1.6.4.11 Az UN 1092, 1098, 1135, 1143, 1182, 1199, 1238, 1251, 1605, 1647, 1695, 1809, 2295, 2337, 2407, 2438, 2477, 2487, 2488, 2558, 2606, 2644, 2646, 2686, 3023, 3289 és 3290 számú anyag szállítására szolgáló, 1997. január 1-je előtt az 1996. december 31-ig érvényes előírások szerint gyártott tankkonténerek, amelyek felelnek meg az 1997. január 1-jétől érvényes előírásoknak, 2001. december 31-ig tovább használhatók.

1.6.4.12 Azok a 2003. január 1-je előtt, a 2001. június 30-ig érvényes előírások szerint gyártott tankkonténerek és a MEG-konténerek, amelyek nem felelnek meg a 2001. július 1-jétől érvényes előírásoknak, tovább használhatók. A gyártási típus jóváhagyásban a tartánykód hozzárendelést és az ehhez tartozó jelölést 2008. január 1-ig kell elkészíteni.

1.6.5.1 Azokat a 3000 l-nél nagyobb befogadóképességű tankkonténerek és mobil tartányok szállítására szolgáló szállítóegységeket, amelyeket első alkalommal 1997. július 1-je előtt helyeztek forgalomba és nem felelnek meg a 9.1.2 és a 9.2.2 szakasz előírásainak, 2004. december 31-ig tovább lehet használni. Ezeknek a szállítóegységeknek a jelzett időpontig a 10 283 szélzetszám 1996. december 31-ig érvényben volt előírásainak kell megfelelniük és a 2001. június 30-ig érvényes B.3 Függelék szerinti jóváhagyási igazolással láthatók el.

1.6.5.2 Azok az 1995. január 1-je előtt forgalomba helyezett és már ezen időpont előtt az UN 3256 számú anyagok szállítására használt, leszerelhető tartányokat, tankkonténereket vagy mobil tartányokat szállító járművek, amelyek nem felelnek meg mindenben a 9.2.2, a 9.2.3, a 9.2.5 és a 9.7.6 szakasz előírásainak, 2004. december 31-ig tovább használhatók.

Amennyiben az ilyen járművekre a 9.1.2.1.2 pont szerint jóváhagyási igazolás szükséges, az igazolásban fel kell tüntetni, hogy a járművet az 1.6.5.2 bekezdés alapján hagyták jóvá.

1.6.5.3 Azok az 1997. január 1-je előtt forgalomba helyezett és már ezen időpont előtt az UN 3257 számú anyagok szállítására használt, leszerelhető tartányokat, tankkonténereket vagy mobil tartányokat szállító járművek, amelyek nem felelnek meg mindenben a 9.2.2, a 9.2.3, a 9.2.5 és a 9.7.6 szakasz előírásainak, 2006. december 31-ig tovább használhatók.

Amennyiben az ilyen járművekre a 9.1.2.1.2 pont szerint jóváhagyási igazolás szükséges, az igazolásban fel kell tüntetni, hogy a járművet az 1.6.5.3 bekezdés alapján hagyták jóvá.

1.6.5.4 Az alapjármű konstrukciójára 2001. június 30-ig érvényes előírások 2002. december 31-ig alkalmazhatók.

Azok az engedményes küldeménydarabok, IP-1, IP-2 és IP-3 típusú ipari küldeménydarabok és „A” típusú küldeménydarabok, amelyekhez nem volt szükséges a küldeménydarab-minta illetékes hatóság általi engedélyezése és kielégítik a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség „Előírások a radioaktív anyagok biztonságos szállítására” (NAÜ 6. sz. Biztonsági sorozat) 1985. évi vagy 1985. évi (1990-ben) módosított kiadásának követelményeit, továbbra is használhatók, azzal a kikötéssel, hogy az 1.7.3 szakasz szerinti kötelező minőségbiztosítási programra, ill. a 2.2.7.7 bekezdésben az aktivitási határértékekre és anyag korlátozásra vonatkozó előírásokat be kell tartani.

A 2003. december 31-e után gyártott vagy átalakított csomagolóeszközöknek (kivéve hogyha az átalakítás a biztonságot növeli) meg kell felelniük az érvényben lévő ADR előírásoknak. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség „Előírások a radioaktív anyagok biztonságos szállítására” (NAÜ 6. sz. Biztonsági sorozat) 1985. évi vagy 1985. évi (1990-ben) módosított kiadása szerint legkésőbb 2003. december 31-ig szállításra előkészített küldeménydarabok továbbra is szállíthatók. Az ezen időpont után szállításra előkészített küldeménydaraboknak meg kell felelniük az érvényben lévő ADR előírásoknak.

1.6.6.2.1 A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 6. sz. Biztonsági sorozat 1973. évi vagy 1973. évi módosított kiadásának előírásai szerint az illetékes hatóság által engedélyezett küldeménydarab mintának megfelelően gyártott küldeménydarabok továbbra is használhatóak azzal a kikötéssel, hogy a küldeménydarab minta többoldalú engedélyezésére, az 1.7.3 szakaszban a kötelező minőségbiztosítási programra, ill. a 2.2.7.7 bekezdésben az aktivitási határértékekre és anyagkorlátozásra vonatkozó előírásokat be kell tartani. Új gyártás beindítása nem engedélyezhető. A csomagolóeszköz minta vagy az engedélyezett radioaktív tartalom fajtájának vagy mennyiségének olyan változtatása, amely az illetékes hatóság szerint a biztonságot lényegesen befolyásolná, meg kell feleljen az érvényben lévő ADR előírásainak. Minden egyes csomagolóeszközhöz az 5.2.1.7.5 pont szerinti sorozatszámot hozzá kell rendelni és a csomagolóeszköz külsején fel kell tüntetni.

1.6.6.2.2 A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 6. sz. Biztonsági sorozat 1985. évi vagy 1985. évi (1990-ben) módosított kiadásának előírásai szerint az illetékes hatóság által engedélyezett küldeménydarab mintának megfelelően gyártott küldeménydarabok 2003. december 31-ig tovább használhatóak, azzal a kikötéssel, hogy az 1.7.3 szakaszban a kötelező minőségbiztosítási programra, ill. a 2.2.7.7 bekezdésben az aktivitási határértékekre és anyag korlátozásra vonatkozó előírásokat be kell tartani. Ezen időpont utáni használat esetén ezen felül a küldeménydarab minta többoldalú engedélyezése is szükséges. A csomagolóeszköz minta vagy az engedélyezett radioaktív tartalom fajtájának vagy mennyiségének olyan változtatása, amely az illetékes hatóság szerint a biztonságot lényegesen befolyásolná, meg kell feleljen az érvényben lévő ADR előírásainak. Minden küldeménydarabnak, amelynek gyártása 2006. december 31-e után kezdődik, meg kell felelnie az érvényben lévő ADR előírásoknak.

Az olyan minta szerint gyártott különleges formájú radioaktív anyag, amelyre az illetékes hatóság a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 6. sz. Biztonsági sorozat 1973. évi, 1973. évi módosított, 1985. évi vagy 1985. évi (1990-ben) módosított kiadásának előírásai szerint adott ki egyoldalú engedélyt, tovább használható, ha az megfelel az 1.7.3 szakasz vonatkozó előírásai szerinti kötelező minőségbiztosítási programnak. Minden különleges formájú radioaktív anyagnak, amelyet 2003. december 31-e után gyártanak, meg kell felelnie az érvényben lévő ADR előírásoknak.

A 7 osztály anyagainak szállítására az 1.6.1.1 bekezdés átmeneti előírásai csak 2001. december 31-ig alkalmazhatók, kivéve az 1.4 és az 1.8 fejezetet, amelyekre az átmeneti idő 2002. december 31-ig tart.

1.7 FEJEZET

ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK A 7 OSZTÁLYRA

1.7.1.1 Az ADR olyan szabályokat állapít meg, amelyek által a radioaktív anyagok szállításával kapcsolatos sugárzásból, kritikusságból vagy hőhatásból eredően a személyeket, javakat vagy környezetet érő veszélyek megfelelően kezelhetők. Ezek a szabályok az Nemzetközi Atomenergia Ügynökség „Előírások a radioaktív anyagok biztonságos szállítására” (ST-1), NAÜ, Bécs, (1996) kiadványon alapulnak. Az ST 1-hez magyarázatok találhatók az IAEA "Advisory Material for the IAEA Regulations for the Safe Transport of Radioactive Materials (1996)”, Safety Standard Series No. ST-2, NAÜ, Bécs (előkészületben levő) kiadványban.

1.7.1.2 Az ADR célja a személyek, a javak és a környezet védelme a sugárzás hatásaival szemben a radioaktív anyagok szállítása során. Ez a védelem azáltal érhető el, hogy követelményeket támaszt:

a) a radioaktív tartalom behatárolására ;

b) a külső sugárzási szint ellenőrzésére;

c) a kritikusság megelőzésére; és

d) a hőhatás okozta károk megelőzésére.

Ezek a követelmények elsősorban azáltal teljesülnek, hogy a járművek és a küldeménydarabok tartalmának határértékei, ill. a küldeménydarab minták minőségi követelményei a radioaktív tartalom veszélyességének függvényében különböző fokozatokra vannak meghatározva. Másodsorban a küldeménydarabokra, kezelésükre, a csomagolóeszköz karbantartására vonatkozó, a radioaktív tartalom fajtáját figyelembe vevő követelmények meghatározásával és végül az adminisztratív ellenőrzések előírásával, – vagy ahol szükséges – az illetékes hatóság általi jóváhagyás megkövetelésével.

1.7.1.3 Az ADR előírásait a radioaktív anyagok közúti szállítására kell alkalmazni, beleértve a radioaktív anyagok használatával együtt járó szállításokat is. A „szállítás” magában foglal a radioaktív anyag mozgatásával kapcsolatos minden tevékenységet, a csomagolóeszköz tervezését, gyártását, karbantartását és javítását, a radioaktív rakomány előkészítését, feladását, berakását, szállítását (beleértve a közbenső tárolását), kirakását és átvételét a rendeltetési helyen. Az ADR által a minőségi követelmények meghatározásánál alkalmazott különböző fokozatok három súlyossági szinttel jellemezhetők:

a) szokásos szállítás körülmények (rendkívüli esemény nélkül);

b) kisebb balesetek fellépése során fennálló szállítási körülmények;

c) a szállítás során bekövetkező baleseti körülmények.

1.7.2.1 A radioaktív anyagok szállításához sugárvédelmi program szükséges, amely a sugárvédelmi követelmények kellő figyelembevételét célzó intézkedéseket tartalmaz.

1.7.2.2 A programban alkalmazott intézkedések jellegét és mértékét a sugárterhelés nagyságához és valószínűségéhez kell igazítani. A programnak tartalmaznia kell az 1.7.2.3, az 1.7.2.4 bekezdés, ill. a 7.5.11 szakasz CV33 előírás 1.1) és 1.4) pontja követelményeit és az alkalmazható vészhelyzeti eljárásokat. A program dokumentumait ellenőrzés céljából, kérésre az illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátani.

1.7.2.3 A védelmet és biztonságot optimálni kell annak érdekében, hogy az egyéni dózisok nagysága, a sugárzásnak kitett személyek száma és a sugárterhelés valószínűsége az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szinten maradhasson. Az optimáláskor tekintettel kell lenni a gazdasági és társadalmi tényezőkre. A személyek sugárterhelése nem haladhatja meg az erre meghatározott dóziskorlátokat. Rendszerszemléletű megközelítést kell alkalmazni, amely figyelembe veszi a szállítás és az egyéb tevékenységek kapcsolatát.

1.7.2.4 Amennyiben a szállítási tevékenység során a foglalkozási sugárterhelésből eredő effektív dózis:

a) teljesen valószínűtlen, hogy meghaladja az évi 1 mSv-et, sem különleges munkarendre, sem részletes megfigyelésre, sem dózis értékelési programra, sem pedig az egyéni sugárterhelés feljegyzésére nincs szükség;

b) valószínűleg évi 1 és 6 mSv között van, akkor a munkahely sugárellenőrzésén vagy az egyéni sugárterhelés feljegyzésén alapuló dózis értékelési programot kell működtetni;

c) valószínűleg meghaladja az évi 6 mSv-et, akkor egyéni sugárterhelési nyilvántartást kell vezetni.

Az egyéni sugárterhelési nyilvántartást, ill. a munkahely sugárellenőrzésének adatait meg kell őrizni.

Az ADR előírásainak való megfelelőség biztosítása érdekében a különleges formájú radioaktív anyagok, a kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyagok és a küldeménydarabok tervezésére, gyártására, vizsgálatára, dokumentációjára, használatára, karbantartására, felügyeletére, valamint a szállításra és a szállítás közbeni átmeneti tárolásra az illetékes hatóság által elfogadott, nemzetközi, nemzeti vagy egyéb szabványokon alapuló minőségbiztosítási programot kell kialakítani és működtetni. Annak a tanúsítványnak, hogy a gyártási mintára vonatkozó követelményeket teljes mértékben teljesítették, az illetékes hatóság rendelkezésére kell állnia. A gyártónak, a feladónak és a felhasználónak – kérésre – az illetékes hatóság számára rendelkezésre kell bocsátania a gyártás vagy a használat ellenőrzéséhez szükséges berendezéseket és minden illetékes hatóság számára bizonyítani kell, hogy

a) az alkalmazott gyártási eljárások és a felhasznált anyagok összhangban vannak az engedélyezett mintadarab specifikációival; és

b) minden csomagolóeszközt rendszeresen megvizsgálnak és – szükség esetén – oly módon állítanak helyre és tartanak jó állapotban, hogy azok az ismételt felhasználás után is megfelelnek a vonatkozó előírásoknak és specifikációknak.

Amennyiben az illetékes hatóság engedélye szükséges, ezen engedély kiadása a minőségbiztosítási program alkalmasságának függvénye.

1.7.4.1 A külön megegyezés az illetékes hatóság által jóváhagyott előírásokat jelenti, amelyek betartásával az ADR radioaktív anyagokra vonatkozó követelményeinek nem mindenben megfelelő küldemény szállítható.

Megjegyzés: A külön megegyezés nem tekinthető az 1.5.1 szakasz szerinti ideiglenes eltérésnek.

1.7.4.2 Azok a küldemények, amelyeknél a 7 osztályra vonatkozó valamely előírást nem lehet betartani, csak külön megegyezés alapján szállíthatók. Az illetékes hatóság akkor engedélyezheti egy küldemény vagy egy előre tervezett küldeménysorozat külön megegyezés alapján történő szállítását, ha megbizonyosodott arról, hogy az ADR előírásait valóban nem lehet betartani és az ADR által megkövetelt biztonsági szintet más eszközökkel el lehet érni. A teljes szállítási biztonságnak legalább olyan szintűnek kell lennie, mintha minden vonatkozó előírást betartottak volna. Az ilyen típusú nemzetközi küldeményekhez többoldalú engedélyre van szükség.

A radioaktív és hasadó tulajdonságokon kívül a küldeménydarab tartalmának minden járulékos veszélyét, így a robbanásveszélyt, gyúlékonyságot, piroforosságot, vegyi mérgezőképességet és maró hatást ugyancsak figyelembe kell venni az okmányokban, a csomagolásnál, a bárcázásnál, a feliratozásnál, a nagybárcák elhelyezésnél, az elkülönítésnél és a szállításnál, hogy az ADR veszélyes árukra vonatkozó minden előírása teljesüljön.

1.8 FEJEZET

BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEK BETARTÁSÁT BIZTOSÍTÓ ELLENŐRZÉSEK, ILLETVE A BIZTONSÁGOT ELŐSEGÍTŐ EGYÉB INTÉZKEDÉSEK

1.8.1.1 A Szerződő Felek illetékes hatóságai illetékességi területükön bármikor ellenőrizhetik, hogy a veszélyes áru szállítással kapcsolatos előírásokat betartják-e.

Az ellenőrzést azonban úgy kell végezni, hogy az ne veszélyeztessen sem személyeket, sem javakat, sem a környezetet, ill. ne zavarja jelentősen a közúti közlekedést.

1.8.1.2 A veszélyes áruk szállításában részt vevőknek (lásd 1.4 fejezet) az ellenőrzéshez szükséges minden, saját feladataikra vonatkozó információt haladéktalanul az illetékes hatóság vagy képviselője rendelkezésére kell bocsátaniuk.

1.8.1.3 A veszélyes áruk szállításában részt vevő vállalkozások (lásd 1.4 fejezet) telephelyén történő ellenőrzés céljából az illetékes hatóságok helyszíni vizsgálatot is tarthatnak, megnézhetik a szükséges okmányokat, a veszélyes áruból, ill. a csomagolóeszközből vizsgálat céljából mintát vehetnek, feltéve, hogy mindezzel nem veszélyeztetik a biztonságot. A veszélyes áruk szállításában részt vevőknek (lásd 1.4 fejezet) ellenőrzés céljára a járműveket, a jármű alkatrészeket, a felszereléseket és a berendezéseket is hozzáférhetővé kell tenni, amennyiben az lehetséges, ill. ésszerű. Amennyiben a hatóság szükségesnek ítéli, kijelölhet valakit a vállalkozástól, hogy elkísérje az illetékes hatóság képviselőjét.

1.8.1.4 Amennyiben az illetékes hatóságok azt tapasztalják, hogy az ADR előírásait nem tartották be, megtilthatják a küldemény feladását vagy megszakíthatják a szállítást, amíg a tapasztalt hiányosságokat ki nem küszöbölik, ill. más, megfelelő intézkedést is hozhatnak. A jármű feltartóztatása történhet a helyszínen vagy – biztonsági okokból – a hatóságok által kiválasztott más helyen. Ezek az intézkedések azonban nem zavarhatják jelentősen a közúti közlekedést.

1.8.2.1 A Szerződő Felek hivatalainak együtt kell működniük az ADR végrehajtásában.

1.8.2.2 Ha egy Szerződő Fél megállapítja, hogy területén a veszélyes áruk szállításának biztonságát egy olyan vállalkozás nagyon súlyos vagy ismételt szabálytalansága veszélyezteti, amelynek székhelye egy másik Szerződő Fél területén van, az ilyen szabálytalanságról értesítenie kell a másik Szerződő Fél illetékes hatóságát. Azon Szerződő Fél illetékes hatóságai, amelynek területén a súlyos vagy ismételt szabálytalanságot megállapították, felkérhetik azon Szerződő Fél illetékes hatóságait, amelyben a vállalkozás székhelye van, hogy hozzanak megfelelő intézkedéseket a szabálytalanság elkövetője vagy elkövetői ellen. A személyekre vonatkozó adatok nem adhatók át, kivéve, ha a súlyos vagy ismételt szabálytalanság miatti büntetőeljáráshoz van rá szükség.

1.8.2.3 Az értesített illetékes hatóságoknak a vállalkozással szemben hozott intézkedéseikről – ha ilyenre szükség volt – értesíteniük kell azon Szerződő Fél illetékes hatóságait, amelyben a szabálytalanságot megállapították.

Megjegyzés:Az 1.8.3 szakasz előírásait csak akkor kell alkalmazni, ha annak az országnak (vagy országoknak), ahová a szállítási lánc részt vevői tartoznak, az illetékes hatóságai már megtették az alkalmazáshoz szükséges intézkedéseket. Ezeket az intézkedéseket azonban úgy kell meghozni, hogy az 1.8.3 szakasz előírásai legkésőbb 2003. január 1-jétől teljesíthetők legyenek (Magyarországon lásd a 2/2002.(I.11.)Korm. rendeletet).

1.8.3.1 Minden vállalkozásnak, amely veszélyes árut közúton szállít, fuvaroz vagy ahhoz kapcsolódó csomagolást, berakást, töltést vagy kirakást végez, egy vagy több veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadót kell kineveznie, aki azért felelős, hogy segítse megelőzni, hogy e tevékenységek veszélyeztessék az embereket, az anyagi javakat vagy a környezetet.

1.8.3.2 A Szerződő Felek illetékes hatóságai rendelkezhetnek úgy, hogy ezeket a követelményeket nem kell alkalmazni azon vállalkozások estében:

a) amelyek tevékenysége olyan mennyiségekre terjed ki, melyek szállítóegységenként nem haladják meg az 1.1.3.6 bekezdésben és 2.2.7.1.2 pontban, valamint a 3.3 és 3.4 fejezetben meghatározott értékeket; vagy

b) amelyek fő vagy kiegészítő tevékenységi körébe nem tartozik a veszélyes áru szállítás, ill. az ezzel kapcsolatos be- és kirakás, de esetenként részt vesznek olyan veszélyes áruk belföldi szállításában vagy az ehhez kapcsolódó ki- és berakásában, amelyek csak kisebb veszélyt vagy környezeti kockázatot jelentenek.

1.8.3.3 A tanácsadó fő feladata, hogy a vállalkozás vezetőjének felelőssége mellett minden lehetséges módon és ténykedéssel elősegítse, hogy a vállalkozás az érintett tevékenységét a hatályos szabályoknak megfelelően és a lehető legbiztonságosabb módon végezze.

A tanácsadónak a vállalkozás tevékenységére vonatkozóan a következők a feladatai:

– annak figyelemmel kísérése, hogy betartják-e a veszélyes áruk szállítását szabályozó előírásokat;

– tanácsadás a vállalkozás számára a veszélyes áruk szállítását illetően;

– éves jelentés készítése a vállalkozás vezetősége, vagy adott esetben a helyi hatóság számára a vállalkozás veszélyes áruk szállításával kapcsolatos tevékenységéről. Az éves jelentéseket öt évig meg kell őrizni, és a hatóság kérésére be kell mutatni.

A tanácsadónak ezen kívül kötelessége figyelemmel kísérni a vállalkozás érintett tevékenységére vonatkozóan a következők gyakorlati végrehajtását és az ezzel kapcsolatos eljárásokat:

– a szállítandó veszélyes áruk azonosítására vonatkozó szabályok betartását;

– azt, hogy a vállalkozás figyelembe veszi-e a szállítójárművek vásárlásánál a szállítandó veszélyes áruval kapcsolatos különleges követelményeket;

– a veszélyes áruk szállítására, ki- és berakására használt felszerelések ellenőrzésére szolgáló eljárásokat;

– a vállalkozás alkalmazottainak megfelelő képzését, és a képzésről szóló jelentések, okmányok őrzését, nyilvántartását;

– a szállítás vagy a ki- és berakás biztonságát veszélyeztető baleset vagy rendkívüli esemény esetén a megfelelő veszélyelhárítási eljárások alkalmazását;

– a szállítás vagy a ki- és berakás alatt észlelt súlyos balesetek, rendkívüli események vagy súlyos szabálytalanságok okának felderítését, vagy amennyiben szükséges, jelentés készítését;

– a balesetek, rendkívüli események vagy súlyos szabálytalanságok ismétlődésének megakadályozását célzó megfelelő eljárások alkalmazását;

– az alvállalkozók vagy harmadik felek kiválasztásakor és igénybevételekor a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos jogi előírások és különleges követelmények figyelembevételét;

– annak ellenőrzését, hogy a veszélyes áruk szállításában, ki- és berakásában részt vevő alkalmazottak részletes technológiai utasítást és oktatást kapnak;

– a veszélyes áruk szállításakor, ki- és berakásakor fennálló veszélyek tudatosítását szolgáló intézkedések meghozatalát;

– olyan ellenőrzési eljárások foganatosítását, melyek azt hivatottak biztosítani, hogy a járműveken a kötelező okmányok és biztonsági felszerelések a szabályoknak megfelelő formában megtalálhatók;

– olyan ellenőrzési eljárások foganatosítását, melyek a ki- és berakással kapcsolatos szabályok betartását biztosítják.

1.8.3.4 A tanácsadó lehet a vállalkozás vezetője is, a vállalkozásban más feladatkört is ellátó személy vagy a vállalkozás közvetlen alkalmazásában nem álló személy, amennyiben alkalmas a tanácsadó feladatainak ellátására.

1.8.3.5 Minden érintett vállalkozásnak az illetékes hatóság vagy az egyes Szerződő Felek által e célra kijelölt testület kérésére közölnie kell, hogy ki a tanácsadója.

1.8.3.6 Ha egy szállítás, ill. az áruk ki- vagy berakása közben bekövetkezett baleset személyeket, anyagi javakat vagy a környezetet érinti, vagy bennük kárt okoz, az érintett vállalkozás tanácsadójának a lényeges információk összegyűjtése után baleseti jelentést kell készítenie a vállalkozás vezetősége vagy adott esetben a helyi hatóság részére. Ez a jelentés azonban nem helyettesíti a vállalkozás vezetésének jelentését, amely bármilyen más nemzetközi vagy belföldi szabályozás alapján szükséges.

1.8.3.7 A tanácsadónak a közúti szállításra érvényes bizonyítvánnyal kell rendelkeznie. A bizonyítványt az illetékes hatóságnak vagy az egyes Szerződő Felek által e célra kijelölt testületnek kell kiadnia.

1.8.3.8 A bizonyítvány megszerzéséhez a jelöltnek képzésben kell részt vennie, és a Szerződő Fél illetékes hatósága által jóváhagyott vizsgát kell tennie.

1.8.3.9 A képzés fő célja, hogy a jelölt megfelelő tudást szerezzen a veszélyes áruk szállításában rejlő veszélyekről, az adott szállítási módra vonatkozó jogszabályokról, rendeletekről és hatósági előírásokról, valamint az 1.8.3.3 bekezdés szerinti feladatokról.

1.8.3.10 A vizsgát az illetékes hatóságnak vagy az általa kinevezett vizsgáztató szervezetnek kell megszerveznie.

A vizsgáztató szervezetet írásban kell kinevezni. A kinevezést, amely korlátozott időtartamú is lehet, a következő kritériumok alapján kell kiadni:

– a vizsgáztató szervezet szakmai alkalmassága;

– a vizsgáztató szervezet által javasolt vizsgáztatási forma részletes leírása;

– a vizsgáztatás pártatlanságának biztosítására vonatkozó intézkedések;

– a szervezet függetlensége bármely, biztonsági tanácsadót alkalmazó természetes vagy jogi személytől.

1.8.3.11 A vizsga célja meggyőződni arról, hogy a jelölt az 1.8.3.7 bekezdésben előírt bizonyítvány megszerzéséhez szükséges szintű tudással rendelkezik-e a tanácsadóra háruló, az 1.8.3.3 bekezdésben felsorolt feladatok ellátásához. A vizsgának a következő témákra kell kiterjednie:

a) A veszélyes árukkal kapcsolatos balesetek lehetséges következményeinek és a balesetek fő okainak ismerete;

b) A belföldi jog, a nemzetközi megállapodások és egyezmények előírásai, különös tekintettel az alábbiakra:

– a veszélyes áruk besorolása (az oldatok és keverékek besorolási eljárása, az anyagfelsorolás felépítése, a veszélyes áru osztályok és az osztályba sorolás elvei, a szállított veszélyes áruk jellemzői, fizikai, kémiai és toxikológiai (mérgező) tulajdonságai);

– általános csomagolási előírások, a tartányjárművekre és tankkonténerekre vonatkozó előírások (típusok, kódolás, jelölés, szerkezeti felépítés, első alkalommal végzett és időszakos vizsgálatok);

– feliratok és jelölések, veszélyességi bárcával és narancssárga táblával való jelölés (a küldeménydarabok jelölése és bárcázása, a nagybárcák és a narancssárga táblák elhelyezése és eltávolítása);

– bejegyzések a fuvarokmányba (szükséges információk);

– a szállítás lebonyolítása és a feladási korlátozások (teljes rakomány, ömlesztett szállítás, szállítás IBC-kben, szállítás konténerekben, szállítás rögzített és leszerelhető tartányokban);

– utasok szállítása;

– együvérakási tilalmak és elővigyázatossági intézkedések az együvérakáskor;

– az áruk elkülönítése;

– a szállított mennyiség korlátozása és a mentesített mennyiségek;

– árukezelés és elhelyezés (ki- és berakás, töltési fok, átmeneti tárolás és elkülönítés);

– berakás előtti és kirakás utáni tisztítás, ill. gáztalanítás;

– személyzet, szakképzés;

– jármű okmányok (fuvarokmány, írásbeli utasítás, jármű jóváhagyási igazolás, a járművezető oktatási bizonyítványa, az eltérésekről szóló megállapodások okmányai, egyéb okmányok);

– írásbeli utasítások (az utasítások végrehajtása és a jármű személyzet egyéni védőfelszerelései);

– a járművek felügyeletére vonatkozó előírások (várakozás);

– forgalmi szabályok és korlátozások;

– környezetszennyező anyagok működés közbeni kibocsátása vagy véletlen kifolyása;

– a szállítóeszközökre vonatkozó követelmények.

1.8.3.12 A vizsgának írásbelinek kell lennie, ami kiegészíthető szóbeli vizsgával is.

Az írásbeli vizsgának két részből kell állnia:

a) A jelöltnek egy kérdőívet kell kapnia. A kérdőívnek legalább 20 kiegészítendő kérdést kell tartalmaznia, amelyek legalább az 1.8.3.11 bekezdésben felsorolt témákra terjednek ki. Felelet-választós kérdéseket is lehet alkalmazni, ez esetben két felelet-választós kérdés egyenértékű egy kiegészítendő kérdéssel.

A témák között különös figyelmet kell szentelni a következőknek:

– általános megelőző és biztonsági intézkedések;

– a veszélyes áruk besorolása;

– általános csomagolási előírások, beleértve a tartányokra, a tankkonténerekre és a tartányjárművekre vonatkozó előírásokat;

– a veszély jelölése és a veszélyességi bárcák;

– a fuvarokmányban levő bejegyzések;

– árukezelés és rakodás;

– a személyzet szakképzése;

– a jármű okmányai és bizonyítványok;

– írásbeli utasítások;

– a szállítóeszközökre és felszerelésükre vonatkozó előírások.

b) A jelöltnek egy esettanulmányt is ki kell dolgoznia a tanácsadó 1.8.3.3 bekezdésben felsorolt feladataira vonatkozóan, amivel bizonyítja, hogy képes a tanácsadó feladatainak ellátására.

1.8.3.13 A Szerződő Felek rendelkezhetnek úgy, hogy azok a jelöltek, akik olyan vállalkozásnál kívánnak dolgozni, amely bizonyos veszélyes áruk szállítására szakosodott, csak az e tevékenységgel kapcsolatos témákból vizsgázzanak. Ezek a veszélyes árucsoportok a következők lehetnek:

– 1 osztály;

– 2 osztály;

– 7 osztály;

– 3, 4.1, 4.2, 4.3, 5.1, 5.2, 6.1, 6.2, 8 és 9 osztály;

– az UN 1202, 1203, 1223 számú anyagok.

Az 1.8.3.7 bekezdésben előírt bizonyítványból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy csak az e bekezdésben foglalt árucsoport(ok)ra érvényes, amelyekből a jelölt az 1.8.3.12 bekezdés szerinti követelményeknek megfelelően vizsgát tett.

1.8.3.14 Az illetékes hatóságnak vagy a vizsgáztató szervezetnek a vizsgakérdésekből gyűjteményt kell készítenie.

1.8.3.15 Az 1.8.3.7 bekezdésben előírt bizonyítványt az 1.8.3.18 bekezdés szerinti formában kell kiállítani. A bizonyítványt minden Szerződő Fél köteles elismerni.

1.8.3.16 A bizonyítvány öt évig érvényes. A bizonyítvány érvényességi idejét automatikusan meg kell hosszabbítani, esetenként öt évvel, ha tulajdonosa a bizonyítvány érvényességének lejárta előtti utolsó évben az illetékes hatóság által jóváhagyott ismeretfelújító képzésben vett részt vagy vizsgát tett.

1.8.3.17 Az 1.8.3.1 – 1.8.3.16 bekezdés követelményei teljesítettnek tekinthetők, ha a veszélyes áruk közúti, vasúti és belvízi szállításánál alkalmazandó biztonsági tanácsadó kinevezéséről és szakmai képesítéséről szóló, a Tanács 1996. június 3-i 96/35/EK Irányelvének[1]), ill. a veszélyes áruk közúti, vasúti és belvízi szállítási biztonsági tanácsadó minimum vizsgakövetelményeiről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2000. április 17-i 2000/18/EK Irányelvének[2]) előírásait alkalmazzák.

1.8.3.18 A bizonyítvány formája

A bizonyítvány száma: …………………………………………………………..…………..

A bizonyítványt kiállító állam megkülönböztető jele: …………………………..…………..

Vezetéknév: ………………………………………………………………………………..

Keresztnév (-nevek): …………………………………………………………….…………

Születési idő és hely: …………………………………………………………….…………

Állampolgárság: ……………………………………………………………………………

A tulajdonos aláírása: ………………………………………………………………………

Érvényes: ................................... -ig veszélyes árut

közúton

vasúto

belvízi úton

szállító, fuvarozó, ill. az ehhez kapcsolódó ki- és berakást végző vállalkozások esetében.

Kiállította: ……………………………………………………………………………..

Dátum: ………………………………… Aláírás: ……………………………………..

Meghosszabbítva:..............…………... -ig ......................………………….............által.

Dátum: ………………………………… Aláírás: ..........................................................

A Szerződő Feleknek közölniük kell az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság Titkárságával azoknak a hatóságoknak, ill. az általuk kijelölt szervezeteknek a címét, amelyek az ADR végrehajtására vonatkozó belföldi jogszabályaik szerint illetékesek. Minden esetben meg kell adni az ADR azon előírásait, amelyre vonatkozóan illetékesek, ill. azt a címet, amelyre a kérelmeket be lehet nyújtani.

Az ENSZ EGB Titkárságának a kapott információk alapján jegyzéket kell összeállítania és azt napra kész állapotban kell tartania. A jegyzéket és módosításait meg kell küldenie a Szerződő Feleknek.

1.8.5.1 Amennyiben a veszélyes áru szállítása során valamely Szerződő Fél területén jelentős esemény vagy baleset következett be, a szállítónak jelentést kell készítenie az érintett Szerződő Fél illetékes hatósága számára.

1.8.5.2 A Szerződő Félnek ezután szükség esetén jelentést kell készítenie az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság Titkársága számára a többi Szerződő Fél informálása céljából.

1.9 FEJEZET

A SZÁLLÍTÁS KORLÁTOZÁSA AZ ILLETÉKES HATÓSÁGOK ÁLTAL

1.9.1 Az ADR 4. Cikk 1. pontja szerint a Szerződő Felek a szállítás biztonságán kívüli egyéb okokból szabályozhatják vagy megtilthatják a veszélyes áruk területükre történő belépését. Ezeket a szabályokat vagy tilalmakat megfelelő módon nyilvánosságra kell hozni.

1.9.2 Az 1.9.3 szakaszban meghatározottak szerint azokban a kérdésekben, amelyekről az ADR nem rendelkezik, a Szerződő Felek hozhatnak bizonyos kiegészítő előírásokat a területükön veszélyes áruk nemzetközi közúti szállítását végző járművekre, feltéve hogy ezek az előírások nem állnak ellentétben a Megállapodás 2. cikkének 2. pontjával, a belföldi jogrend részét képezik, és egyaránt érvényesek a Szerződő Fél területén belföldi közúti veszélyes áru szállítását végző járművekre is.

1.9.3 Az 1.9.2 szakasz hatálya alá eső kiegészítő előírások a következők:

a) kiegészítő biztonsági követelmények vagy korlátozások olyan járművekre, amelyek bizonyos építményeket, pl. hidakat vagy alagutakat, ill. kombinált forgalmi módokat, kompot, vonatot, valamint kikötőt vagy egyéb közlekedési terminált használnak;

b) a járművek előírt útvonalon való közlekedésének követelménye annak érdekében, hogy a kereskedelmi vagy lakott területeket, a környezetvédelmi szempontból érzékeny területeket, veszélyes berendezéseket tartalmazó ipari övezeteket, ill. a különleges fizikai veszélyt jelentő utakat elkerüljék;

c) a veszélyes árut szállító járművek útvonalának vagy várakozásának kényszerhelyzetben történő korlátozása szélsőséges időjárási viszonyok, földrengés, baleset, sztrájk, állampolgári zavargások vagy háborús cselekmények esetén;

d) a veszélyes áruk szállításának forgalmi korlátozása az év vagy a hét bizonyos napjain.

1.9.4 Annak a Szerződő Félnek az illetékes hatósága, amely területén az előző 1.9.3 szakasz a) és d) pontja alá eső kiegészítő előírásokat alkalmaz, köteles erről az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság Titkárságát értesíteni, amely azután tájékoztatja az összes Szerződő Felet.

[1]) Az EK Hivatalos Lapja, L 145. szám, 1996.06.19., 10. o.

[2]) Az EK Hivatalos Lapja, L 118. szám, 2000.05.19., 41. o.

2.1 FEJEZET

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

2.1.1.1 Az ADR szerint a veszélyes áruk osztályai a következők:

1 osztály Robbanóanyagok és -tárgyak

2 osztály Gázok

3 osztály Gyúlékony folyékony anyagok

4.1 osztály Gyúlékony szilárd anyagok, önreaktív anyagok és érzéketlenített, szilárd robbanóanyagok

4.2 osztály Öngyulladásra hajlamos anyagok

4.3 osztály Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok

5.1 osztály Gyújtó hatású (oxidáló) anyagok

5.2 osztály Szerves peroxidok

6.1 osztály Mérgező anyagok

6.2 osztály Fertőző anyagok

7 osztály Radioaktív anyagok

8 osztály Maró anyagok

9 osztály Különféle veszélyes anyagok és tárgyak.

2.1.1.2 Az osztályokban minden tételhez UN szám van hozzárendelve. A következő tétel típusok használatosak:

A. Egyedi tételek: egy-egy pontosan meghatározott anyagra vagy tárgyra vonatkozó tételek, beleértve az olyan tételeket is, amelyek egy anyag izomerjeire vonatkoznak, pl.:

UN 1090 ACETON

UN 1104 AMIL-ACETÁTOK

UN 1194 ETIL-NITRIT OLDAT

B. Generikus tételek: anyagok vagy tárgyak pontosan meghatározott csoportjára vonatkozó tételek, amelyek azonban nem m.n.n. tételek, pl.:

UN 1133 RAGASZTÓK

UN 1266 PARFÜM KÉSZÍTMÉNYEK

UN 2757 SZILÁRD, MÉRGEZŐ KARBAMÁT PESZTICID

UN 3101 B TÍPUSÚ, FOLYÉKONY SZERVES PEROXID

C. Speciális m.n.n. tételek: meghatározott kémiai vagy műszaki tulajdonságokkal bíró, „másként meg nem nevezett” anyagok vagy tárgyak csoportjára vonatkozó tételek, pl.:

UN 1477 SZERVETLEN NITRÁTOK, M.N.N.

UN 1987 ALKOHOLOK, M.N.N.

D. Általános m.n.n. tételek: egy vagy több veszélyes tulajdonsággal bíró, „másként meg nem nevezett” anyagok vagy tárgyak csoportjára vonatkozó tételek, pl.:

UN 1325 GYÚLÉKONY, SZERVES, SZILÁRD ANYAG, M.N.N.

UN 1993 GYÚLÉKONY FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.

A B., a C. és a D. pontban meghatározott tételeket gyűjtőmegnevezésnek nevezzük.

2.1.1.3 Csomagolási szempontból bizonyos anyagok az általuk képviselt veszély mértéke szerint csomagolási csoportokhoz rendelhetők hozzá. A csomagolási csoportok jelentése a következő:

I csomagolási csoport – nagyon veszélyes anyagok

II csomagolási csoport – közepesen veszélyes anyagok

III csomagolási csoport – kevésbé veszélyes anyagok.

2.1.2.1 Az egyes osztályok fogalomkörébe tartozó anyagok meghatározása az adott osztály 2.2.x.1 bekezdése szerinti tulajdonságaikon alapul. A veszélyes áruk hozzárendelése valamely osztályhoz és csomagolási csoporthoz az ugyanezen 2.2.x.1 bekezdésben szereplő kritériumok alapján történik. Egy vagy több járulékos veszély hozzárendelése a veszélyes anyagokhoz és tárgyakhoz az ezen veszélyeknek megfelelő osztály vagy osztályok 2.2.x.1 bekezdésében található kritériumai alapján történik.

2.1.2.2 Minden veszélyes áru tétel a 3.2 fejezet „A” táblázatában van felsorolva az UN számok sorrendjében. Ez a táblázat tartalmazza a felsorolt árukra vonatkozó, lényeges információkat, így a megnevezést, az osztályt, a csomagolási csoporto(ka)t, a szükséges veszélyességi bárcá(ka)t, a csomagolási és szállítási előírásokat.

2.1.2.3 Az egyes osztályok 2.2.x.2 bekezdésében felsorolt vagy meghatározott veszélyes áruk a szállításból ki vannak zárva.

2.1.2.4 A név szerint nem említett árukat, vagyis azokat, amelyek sem egyedi tételként nem szerepelnek a 3.2 fejezet „A” táblázatában, sem az előzőekben említett 2.2.x.2 bekezdésekben nincsenek felsorolva vagy meghatározva, a 2.1.3 szakaszban lévő eljárás szerint kell a megfelelő osztályba sorolni. Ezen kívül meg kell határozni az esetleges járulékos veszélyt, illetve a csomagolási csoportot. Az osztály és az esetleges járulékos veszély, illetve csomagolási csoport eldöntése után a megfelelő UN számot kell meghatározni. A megfelelő gyűjtőmegnevezés (UN szám) kiválasztásának paramétereit az osztályok végén, a 2.2.x.3 bekezdésekben levő döntési fák (gyűjtőmegnevezések felsorolása) jelzik. Az anyag vagy tárgy tulajdonságait lefedő gyűjtőmegnevezések közül minden esetben a legjellegzetesebbet kell választani a 2.1.1.2 bekezdés B., C. és D. pontja szerinti rangsor alapján. Akkor és csak akkor sorolható egy anyag vagy tárgy a 2.1.1.2 bekezdés szerinti valamely D. típusú tételhez, ha sem B., sem C. típusú tételhez nem sorolható.

2.1.2.5 A 2.3 fejezet vizsgálati eljárásai és az osztályok 2.2.x.1 bekezdésében meghatározott kritériumok alapján – amennyiben ezek között szerepel ez a lehetőség – az is megállapítható, hogy egyes osztályokban valamely anyag, keverék vagy oldat nem rendelkezik az adott osztály kritériumaival, annak ellenére, hogy a 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint szerepel. Ilyen esetben ez az anyag, keverék vagy oldat nem tekintendő az adott osztályhoz tartozónak.

2.1.2.6 A besorolás szempontjából a 101,3 kPa nyomáson 20 °C vagy ez alatti olvadáspontú vagy olvadás kezdőpontú anyagokat kell folyékonynak tekinteni. Azokat a viszkózus anyagokat, amelyeknek határozott olvadáspont nem állapítható meg, az ASTM D 4359-90 szabvány szerinti vizsgálati eljárásnak vagy a 2.3.4 szakaszban leírt folyékonyság meghatározási vizsgálatnak (penetrométer eljárásnak) kell alávetni.

2.1.3.1 A név szerint nem említett anyagokat, oldatokat és keverékeket az egyes osztályok 2.2.x.1 bekezdésében található kritériumok alapján, az általuk képviselt veszély mértéke szerint kell besorolni. Az anyag által képviselt veszély(eke)t annak fizikai, kémiai jellemzői és fiziológiai tulajdonságai alapján kell meghatározni. Ezeket a jellemzőket és tulajdonságokat kell akkor is figyelembe venni, ha a tapasztalatok szigorúbb hozzárendeléshez vezetnek.

2.1.3.2 Azokat az anyagokat, amelyek nincsenek a 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint feltüntetve és csak egyetlen veszélyt képviselnek, a megfelelő osztályba, az adott osztály 2.2.x.3 bekezdésében felsorolt valamely gyűjtőmegnevezés alá kell besorolni.

2.1.3.3 Azokat az oldatokat vagy keverékeket, amelyek valamely, a 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint felsorolt veszélyes anyagot egy vagy több nem veszélyes anyaggal együtt tartalmaznak, mint a név szerint felsorolt veszélyes anyagokat kell tekinteni, kivéve, ha

a) az oldat vagy keverék név szerint fel van sorolva a 3.2 fejezet „A” táblázatában; vagy

b) a veszélyes anyagra vonatkozó tételből egyértelműen kitűnik, hogy az csak a tiszta, vagy a technikailag tiszta anyagra alkalmazható; vagy

c) az oldat vagy keverék osztálya, fizikai állapota vagy csomagolási csoportja különbözik a veszélyes anyagétól.

Az előző b) vagy c) bekezdésben hivatkozott esetekben az oldatot vagy a keveréket, a megfelelő osztályban név szerint nem említett anyagként, az adott osztály 2.2.x.3 bekezdésében felsorolt valamely gyűjtőmegnevezés alá kell besorolni, figyelembe véve az oldat vagy keverék által esetleg képviselt járulékos veszély(eke)t. Ha azonban az oldat vagy a keverék egyik osztály kritériumaival sem rendelkezik, akkor nem tartozik az ADR hatálya alá.

2.1.3.4 A következő, név szerint feltüntetett anyagok bármelyikét tartalmazó oldatokat és keverékeket ugyanazon tétel alá kell besorolni, mint ahová maga az anyag tartozik, kivéve, ha a 2.1.3.5 bekezdésben említett tulajdonságokkal rendelkeznek:

– 3 osztály

UN 1921 PROPILÉN-IMIN, STABILIZÁLT; UN 2481 ETIL-IZOCIANÁT; UN 3064 NITROGLICERIN ALKOHOLOS OLDATBAN, 1%-nál több, de legfeljebb 5% nitroglicerin tartalommal

– 6.1 osztály

UN 1051 HIDROGÉN-CIANID, STABILIZÁLT, 3%-nál kevesebb víztartalommal; UN 1185 ETILÉN-IMIN, STABILIZÁLT; UN 1259 NIKKEL-TETRAKARBONIL; UN 1613 HIDROGÉN-CIANID VIZES OLDAT (CIÁNSAV) legfeljebb 20% hidro-gén-cianid tartalommal; UN 1614 HIDROGÉN-CIANID, STABILIZÁLT, 3%-nál kevesebb víztartalommal és inert porózus anyagban abszorbeálva; UN 1994 VAS- PENTAKARBONIL;

UN 2480 METIL-IZOCIANÁT; UN 3294 HIDROGÉN-CIANID ALKOHOLOS OLDAT legfeljebb 45% hidrogén-cianid tartalommal

– 8 osztály

UN 1052 HIDROGÉN-FLUORID, VÍZMENTES; UN 1744 BRÓM vagy UN 1744 BRÓM OLDAT; UN 1790 FLUOR-HIDROGÉNSAV 85%-nál több hidrogén-fluorid tartalommal; UN 2576 OLVASZTOTT FOSZFOR-OXI-BROMID

– 9 osztály

UN 2315 POLIKLÓROZOTT BIFENILEK; UN 3151 FOLYÉKONY POLIHALO-GÉNEZETT BIFENILEK vagy UN 3151 FOLYÉKONY POLIHALOGÉNEZETT TERFENILEK; 3152 SZILÁRD POLIHALOGÉNEZETT BIFENILEK vagy UN 3152 SZILÁRD POLIHALOGÉNEZETT TERFENILEK, kivéve, ha a 3, 6.1 vagy 8 osztályba tartozó, előzőekben felsorolt anyagot tartalmaznak, amely esetben annak megfelelően kell ezeket besorolni.

2.1.3.5 Azokat az anyagokat, amelyek a 3.2 fejezet „A” táblázatában nincsenek név szerint feltüntetve, de egynél több veszélyes tulajdonsággal rendelkeznek, valamint azokat az oldatokat és keverékeket, amelyekben többféle veszélyes anyag van, a veszélyes tulajdonságaik alapján a megfelelő osztályba, valamely gyűjtőmegnevezéshez (lásd a 2.1.2.4 bekezdést) és csomagolási csoporthoz kell sorolni. A veszélyes tulajdonságokon alapuló besorolást a következő módon kell végrehajtani:

2.1.3.5.1 A fizikai, kémiai jellemzőket és a fiziológiai tulajdonságokat méréssel vagy számítással kell meghatározni, az anyagot, oldatot vagy keveréket az egyes osztályok 2.2.x.1 bekezdésében meghatározott kritériumok szerint kell besorolni.

2.1.3.5.2 Amennyiben ez a meghatározás aránytalanul nagy költséggel és munkaráfordítással járna (pl. bizonyos hulladékoknál), akkor az oldatokat és keverékeket a döntő veszélyt képviselő összetevő osztályába kell besorolni.

2.1.3.5.3 Ha egy anyag, oldat vagy keverék veszélyességi jellemzője a következőkben felsorolt osztályok vagy anyagcsoportok közül egynél többnek is megfelel, akkor ezt az anyagot, oldatot vagy keveréket a döntő veszélynek megfelelő osztályba vagy anyagcsoportba kell besorolni, a következő elsőbbségi sorrend alapján:

a) a 7 osztály anyagai (kivéve a radioaktív anyagokat engedményes küldemény- darabokban, ahol az egyéb veszélyességi tulajdonságok elsőbbséget élveznek);

b) az 1 osztály anyagai;

c) a 2 osztály anyagai;

d) a 3 osztály érzéketlenített, folyékony robbanóanyagai;

e) a 4.1 osztály önreaktív anyagai és érzéketlenített, szilárd robbanóanyagai;

f) 4.2 osztály piroforos anyagai;

g) az 5.2 osztály anyagai;

h) a 6.1 vagy a 3 osztály anyagai, amelyek belélegzési mérgezőképességük alapján az I csomagolási csoportba vannak sorolva. A 8 osztályba sorolás kritériumait kielégítő anyagokat, amennyiben por és köd belélegzési mérgezőképességük (LC50) az I csomagolási csoport tartományába esik, valamint lenyelés vagy bőrön át való felszívódás esetén a mérgezőképességük csak a III csomagolási csoport tartományába esik vagy annál kevésbé mérgezőek, a 8 osztályba kell sorolni;

i) a 6.2 osztály fertőző anyagai.

2.1.3.5.4 Ha egy anyag veszélyes tulajdonságai az előző 2.1.3.5.3 pontban fel nem sorolt több osztályhoz vagy anyagcsoporthoz tartoznak, az anyagot ugyanilyen eljárással kell besorolni, de a megfelelő osztályt a 2.1.3.9 bekezdésben levő, a veszélyességi rangsort tartalmazó táblázat alapján kell megválasztani.

2.1.3.6 Mindig a legjellegzetesebb, ráillő gyűjtőmegnevezést (lásd a 2.1.2.4 bekezdést) kell használni, azaz általános m.n.n. tétel csak akkor használható, ha generikus tétel vagy speciális m.n.n. tétel nem használható.

2.1.3.7 A gyújtó hatású anyagok oldatai és keverékei, ill. a járulékos gyújtóhatással bíró anyagok robbanásveszélyesek is lehetnek. Ebben az esetben csak akkor szállíthatók, ha megfelelnek az 1 osztály feltételeinek.

2.1.3.8 Az ADR szempontjából azok az anyagok, oldatok és keverékek (készítmények és hulladékok), amelyek nem sorolhatók az 1 – 8 osztályba vagy az UN 3077 és 3082 tételen kívül a 9 osztály többi tétele alá, de amelyek a 2.3.5 szakaszban meghatározott vizsgálati módszerek és kritériumok alapján az UN 3077 vagy 3082 tétel alá sorolhatók, a vízi környezetet szennyezőnek tekintendők. Azok az oldatok és keverékek (készítmények és hulladékok), amelyekre a besorolási kritériumok szerinti besorolási értékek nem állnak rendelkezésre, a vízi környezetet szennyezőnek tekintendők, ha a következő képlettel számított LC50[1]) (lásd a 2.3.5.1, 2.3.5.2 és 2.3.5.3 bekezdésben a meghatározást) értékük:

egyenlő vagy kisebb mint:

a) 1 mg/l; vagy

b) 10 mg/l, ha a szennyezőanyag biológiailag nem könnyen lebontható, vagy ha könnyen lebontható, akkor log10 Pow > 3,0.

(Lásd még a 2.3.5.6 bekezdést.)

2.1.3.9. Veszélyességi rangsor táblázat

3, I

3, II

3, III

4.1, II

4.1, III

4.2, II

4.2, III

4.3, I

4.3, II

4.3, III

5.1, I

5.1, II

5.1, III

6.1, I

6.1, II

6.1, III

8, I

8, II

8, III

3, I

3, II

3, III

Szil.:4.1, II
Foly.:8, II

Szil.:4.1, III
Foly.:8, III

4.2, II

4.2, III

4.3, I

4.3, II

4.3, III

5.1, I

5.1, II

5.1, III

6.1, I

6.1, II

8, III

8, II

3, I

3, II

8, II

Szil.:4.1, II
Foly.:8, II

8, II

4.2, II

8, II

4.3, I

4.3, II

8, II

5.1, I

5.1, II

8, II

6.1, I

6.1, II

Szil.:6.1, II
Foly.:8, II

Szil.:6.1. II
Foly.:8, II

8, II

8, I

3, I

8, I

4.3, I

8, I

5.1, I

8, I

Szil.:6.1, I
Foly.:8, I

8, I

6.1, III

3, I

3, II

3, III *)

Szil.:4.1, II
Foly.:6.1, II

Szil.:4.1. III
Foly.:6.1, III

4.2, II

4.2, III

4.3, I

4.3, II

4.3, III

5.1, I

5.1, II

5.1, III

Szil. = szilárd anyagok és keverékek
Foly. = folyékony anyagok, oldatok és keverékek
Dermal. = mérgezőképesség bőrön át való felszívódás esetén
Oral. = mérgezőképesség lenyelés esetén
Inhal. = mérgezőképesség belélegzés esetén

*) Peszticideknél 6.1 osztály

6.1, II

3, I

3, II

6.1, II

Szil.:4.1, II
Foly.:6.1, II

6.1, II

4.2, II

6.1, II

4.3, I

4.3, II

6.1, II

5.1, I

5.1, II

6.1, II

6.1, I
Oral.

3, I

6.1, I

4.3, I

6.1, I

5.1, I

6.1, I

6.1, I
Dermal.

3, I

6.1, I

5.1, I

6.1, I

5.1, III

Szil.:5.1, I
Foly.:3, I

Szil.:5.1, II
Foly.:3, II

Szil.:5.1, III
Foly.:3, III

4.1, II

4.1, III

4.2, II

4.2, III

4.3, I

4.3, II

4.3, III

5.1, II

Szil.:5.1, I
Foly.:3, I

Szil.:5.1, II
Foly.:3, II

4.1, II

4.2, II

5.1, II

4.3, I

4.3, II

5.1, II

5.1, I

Szil.:5.1, I
Foly.:3, I

5.1, I

4.3, III

4.3, I

4.3, II

4.3, III

4.3, II

4.3, III

4.3, II

4.3, III

4.3, II

4.3, I

4.3, II

4.3, I

4.2, III

Szil.:4.2
Foly.:3, I

Szil.:4.2
Foly.:3, II

Szil.:4.2
Foly.:3, III

4.2, II

4.2, III

4.2, II

Szil.:4.2
Foly.:3, I

Szil.:4.2
Foly.:3, II

4.2, II

4.1, III

Szil.:4.1
Foly.:3, I

Szil.:4.1
Foly.:3, II

Szil.:4.1
Foly.:3, III

4.1, II

Szil.:4.1
Foly.:3, I

Szil.:4.1
Foly.:3, II

Osztály és csomagolási csoport

3, I

3, II

3, III

4.1, II

4.1, III

4.2, II

4.2, III

4.3, I

4.3, II

4.3, III

5.1, I

5.1, II

5.1, III

6.1, I
Dermal.

6.1, I
Oral.

6.1, II
Inhal.

6.1, II
Dermal.

6.1, II
Oral.

6.1, III

8, I

8, II

8, III

Megjegyzések:

1. Példa a táblázat használatára:

Egyedi anyag besorolása

A besorolandó anyag leírása:

A 3 osztály II csomagolási csoportjának, valamint a 8 osztály I csomagolási csoportjának kritériumait kielégítő, név szerint nem említett amin.

Eljárás:

A 3, II sornak a 8, I oszloppal való keresztezésénél 8, I található. Ezért ezt az amint a 8 osztályba a következők alá kell besorolni:

UN 2734 FOLYÉKONY, MARÓ, GYÚLÉKONY AMINOK, M.N.N. vagy UN 2734 FOLYÉKONY, MARÓ, GYÚLÉKONY POLIAMINOK, M.N.N., I csomagolási csoport

Keverék besorolása

A besorolandó keverék leírása:

A 3 osztály III csomagolási csoportjába tartozó gyúlékony folyékony anyagból, a 6.1 osztály II csomagolási csoportjába tartozó mérgező anyagból és a 8 osztály I csomagolási csoportjába tartozó maró anyagból álló keverék.

Eljárás:

A 3, III sornak a 6.1, II oszloppal való keresztezésénél 6.1, II található. A 6.1, II sornak a 8, I oszloppal való keresztezésénél folyadékra 8, I található. Ezt a közelebbről nem meghatározott keveréket tehát a 8 osztályba, a következő tétel alá kell besorolni:

UN 2922 MÉRGEZŐ, MARÓ FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N., I csomagolási csoport.

2. Példák a keverékek és oldatok osztályba és csomagolási csoportba történő besorolására:

A 6.1 osztály II csomagolási csoportjába tartozó fenolt a 3 osztály II csomagolási csoportjába tartozó benzolban oldva a 3 osztály II csomagolási csoportjába kell besorolni; ezt az oldatot a fenol mérgező volta miatt a 3 osztály II csomagolási csoportjába, az UN 1992 GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ, FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N. tétel alá kell besorolni.

A 6.1 osztály II csomagolási csoportjába tartozó nátrium-arzenát és a 8 osztály II csomagolási csoportjába tartozó nátrium-hidroxid szilárd keverékét a 6.1 osztály II csomagolási csoportjába, az UN 3290 MARÓ, SZERVETLEN, MÉRGEZŐ SZILÁRD ANYAG, M.N.N. tétel alá kell besorolni.

A 4.1 osztály III csomagolási csoportjába tartozó nyers vagy finomított naftalint a 3 osztály II csomagolási csoportjába tartozó benzinben oldva a 3 osztály II csomagolási csoportjába, az UN 3295 FOLYÉKONY SZÉNHIDROGÉNEK, M.N.N. tétel alá kell besorolni.

A 3 osztály III csomagolási csoportjába tartozó szénhidrogének és a 9 osztály II csomagolási csoportjába tartozó poliklórozott bifenilek (PCB-k) keverékeit a 9 osztály II csomagolási csoportjába, az UN 2315 POLIKLÓROZOTT BIFENILEK tétel alá kell besorolni.

A 3 osztályba tartozó propilén-imin és a 9 osztály II csomagolási csoportjába tartozó poliklórozott bifenilek (PCB-k) keverékét a 3 osztályba, az UN 1921 PROPILÉN-IMIN, STABILIZÁLT tétel alá kell besorolni.

2.1.4.1 Amennyiben egy anyag osztálya bizonytalan, ezért további vizsgálat céljából szállítják, akkor ideiglenes osztályt, helyes szállítási megnevezést és UN számot kell hozzárendelni a feladónak az anyagra vonatkozó ismeretei és

a) a 2.2 fejezet osztályozási kritériumai; és

b) e fejezet előírásai alapján.

A választott helyes szállítási megnevezéshez tartozó legszigorúbb csomagolási csoportot kell alkalmazni.

Ha ezt az előírást használjuk, a helyes szállítási megnevezést ki kell egészíteni a „minta” szóval (pl. UN 1993 gyúlékony folyékony anyag, m.n.n., minta). Abban az esetben, ha egy bizonyos besorolási kritériumoknak megfelelő anyagmintára létezik speciális helyes szállítási megnevezés (pl. UN 3167 túlnyomás nélküli, gyúlékony gázminta, m.n.n.), akkor ezt kell használni. Ha a minta szállításához m.n.n. tételt használnak, a helyes szállítási megnevezést nem kell kiegészíteni a műszaki megnevezéssel, amint azt a 3.3 fejezet 274 különleges előírása megköveteli.

2.1.4.2 Az anyag mintákat az ideiglenesen hozzárendelt helyes szállítási megnevezéshez tartozó előírások szerint kell szállítni, amennyiben:

a) az anyag nem tekinthető a 2.2. fejezet 2.2.x.2 bekezdései vagy a 3.2 fejezet alapján a szállításból kizárt anyagnak;

b) az anyag nem tekinthető az 1 osztály kritériumait kielégítő anyagnak, ill. fertőző vagy radioaktív anyagnak;

c) ha az anyag önreaktív anyag, illetve szerves peroxid, akkor megfelel a 2.2.41.1.15 pont, ill. a 2.2.52.1.9 pont előírásainak;

d) az anyagot kombinált csomagolásban szállítják, és a nettó tömege nem haladja meg a 2,5 kg-ot küldeménydarabonként;

e) a minta nincs más áruval egybecsomagolva.

2.2 FEJEZET

AZ EGYES OSZTÁLYOKRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

2.2.1.1.1 Az 1 osztály fogalomkörébe tartozó anyagok

a) Robbanóanyagok: szilárd vagy folyékony halmazállapotú anyagok vagy keverékeik, amelyek kémiai reakció révén képesek arra, hogy olyan sebességgel fejlesszenek gázt, ami elegendő hőmérsékletű és akkora nyomáshullámot hoz létre, hogy a környezetében károsodást idéz elő.

Pirotechnikai anyagok: anyagok vagy keverékeik, amelyeknek az a rendeltetése, hogy robbanás nélküli, önfenntartó exoterm kémiai reakció révén hőt fejlesszenek, fényt keltsenek, hanghatást váltsanak ki, gázt vagy füstöt fejlesszenek, vagy e hatások valamilyen kombinációját fejtsék ki.

Megjegyzések: 1. Azok az anyagok, amelyek önmagukban véve nem robbanóanyagok, de amelyek robbanásveszélyes gáz-, gőz- vagy porkeverékeket képezhetnek, nem tartoznak az 1 osztály anyagai közé.

2. Szintén nem tartoznak az 1 osztályba azok a víz- és alkoholtartalmú robbanóanyagok, amelyek víz-, ill. alkoholtartalma a megadott határértékeket meghaladja és azok, amelyek plasztifikáló anyagot tartalmaznak – ezek a robbanóanyagok a 3 vagy a 4.1 osztályba vannak besorolva –, valamint azok a robbanóanyagok, amelyek a bennük rejlő alapvető veszély miatt az 5.2 osztályba vannak besorolva.

b) Robbanótárgyak: olyan tárgyak, amelyek egy vagy több robbanóanyagot vagy pirotechnikai anyagokat tartalmaznak.

Megjegyzés:Nem tartoznak az 1 osztály előírásainak hatálya alá azok a szerkezetek, amelyek olyan jellegű vagy olyan kis mennyiségű robbanó vagy pirotechnikai anyagokat tartalmaznak, amelyek szállítás közbeni véletlenszerű vagy gondatlanság miatt bekövetkező meggyulladása vagy beindulása csak olyan reakciót idéz elő, amely nem jár kívülről észlelhető repeszhatással, tűzzel, köd-, füst- vagy hőfejlődéssel vagy erős hanghatással.

c) Azok az előzőekben nem említett anyagok és tárgyak, amelyek arra a célra készültek, hogy gyakorlati hatásukat robbanás vagy pirotechnikai jelenség formájában fejtsék ki.

2.2.1.1.2 Minden anyagot vagy tárgyat, amelynek robbanó tulajdonsága van vagy robbanó tulajdonsága lehet, az 1 osztályba való besorolás szempontjából meg kell vizsgálni a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” I. Részében meghatározott vizsgálatok, próbák és kritériumok szerint. Az 1 osztályba sorolt valamely anyag vagy tárgy csak akkor szállítható, ha a 3.2 fejezet „A” táblázatában található valamely megnevezéshez vagy m.n.n. tételhez hozzá lett rendelve, és a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” feltételeinek megfelel.

2.2.1.1.3 Az 1 osztály anyagait és tárgyait a 3.2 fejezet „A” táblázata szerint valamely UN szám és megnevezés vagy m.n.n. tétel alá kell besorolni. A 3.2 fejezet „A” táblázatában található megnevezésének értelmezése a 2.2.1.1.7 pontban található szójegyzéken alapul.

Az új vagy már régebben létező robbanóanyagok vagy robbanótárgyak mintái – az indító robbanóanyagok kivételével –, amelyeket többek között kísérleti, besorolási, kutatási és fejlesztési vagy minőségellenőrzési célból, vagy mint kereskedelmi mintát szállítanak, az „UN 0190 ROBBANÓANYAG MINTA” tételhez is besorolhatók.

A 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint nem említett robbanóanyagoknak és -tárgyaknak az 1 osztály valamely m.n.n. tételéhez vagy az „UN 0190 ROBBANÓANYAG MINTA” tételéhez való hozzárendelését, valamint bizonyos meghatározott anyagok besorolását, amelyek szállítása a 3.2 fejezet „A” táblázat 6 oszlopában szereplő különleges előírás alapján az illetékes hatóság külön engedélyéhez van kötve, a származási ország illetékes hatóságának kell elvégeznie. Ezen anyagok és tárgyak szállítási feltételeit szintén írásban kell az illetékes hatóságnak engedélyeznie. Ha a származási ország nem ADR Szerződő Fél, akkor a besorolást és a szállítási feltételeket a küldemény által érintett első ADR Szerződő Fél illetékes hatóságának kell elismernie.

2.2.1.1.4 Az 1 osztály anyagait és tárgyait a 2.2.1.1.5 pont szerinti valamelyik alosztályhoz és a 2.2.1.1.6 pont szerinti valamelyik összeférhetőségi csoporthoz kell hozzárendelni. Az alosztályt a 2.3.0 és 2.3.1 szakaszban leírt vizsgálatok eredményei alapján kell meghatározni, felhasználva a 2.2.1.1.5 pont definícióit. Az összeférhetőségi csoportot a 2.2.1.1.6 pont definíciói alapján kell meghatározni. Az alosztály sorszáma és az összeférhetőségi csoport betűjele együtt alkotják az osztályozási kódot.

1.1 alosztály Olyan anyagok és tárgyak, amelyeknél fennáll a teljes tömeg felrobbanásának veszélye. (A teljes tömeg felrobbanása olyan robbanás, ami gyakorlatilag egyidejűleg csaknem az egész rakománytömeget érinti.)

1.2 alosztály Olyan anyagok és tárgyak, amelyek a kivetés veszélyével járnak, de az egész tömeg felrobbanásának veszélyével nem.

1.3 alosztály Olyan anyagok és tárgyak, amelyek tűzveszélyesek és robbanás vagy kivetés vagy ezek együttes fellépésének csekély veszélyével járnak, de az egész mennyiség felrobbanásának veszélye nélkül,

a) így azok az anyagok, amelyek égése jelentős sugárzó hőt eredményez; vagy

b) amelyek egymásután úgy égnek el, hogy csak kismértékű robbanással vagy kivetéssel, vagy ezek egyidejű fellépésével járnak.

1.4 alosztály Olyan anyagok és tárgyak, amelyek csak csekély robbanásveszélyt jelentenek szállítás közbeni meggyulladásuk vagy beindulásuk esetén. A hatások lényegében a küldeménydarabra korlátozódnak, és általában nem következik be jelentősebb méretű repeszdarabok keletkezése vagy a repeszdarabok nagyobb távolságra való szétröpülése. Kívülről ható tűz nem vonja maga után a küldeménydarab teljes tartalmának gyakorlatilag azonnali felrobbanását.

1.5 alosztály Rendkívül kis mértékben érzékeny, tömegrobbanás veszélyét magukba rejtő anyagok, amelyek érzéketlensége olyan, hogy normális szállítási körülmények között beindulásuk vagy égésük robbanásba való átmenetének valószínűsége rendkívül csekély. Minimális követelmény ezen anyagokra nézve, hogy a külső tűz hatásának vizsgálata során nem szabad felrobbanniuk.

1.6 alosztály Rendkívül érzéketlen tárgyak, amelyeknél nem áll fenn a teljes tömeg felrobbanásának veszélye. Az ilyen tárgyak csak rendkívül érzéketlen robbanóanyagokat tartalmaznak, és bizonyítottan elhanyagolható a véletlen iniciálásuk vagy beindulásuk veszélye.

Megjegyzés:Az 1.6 alosztály tárgyaitól kiinduló veszély egyetlen tárgy felrobbanására korlátozódik.

A Primer robbanóanyag

B Primer robbanóanyaggal töltött tárgy kettőnél kevesebb hatékony biztonsági szerkezettel. Egyes tárgyak, így a detonátorok robbantáshoz, detonátor-szerkezetek robbantáshoz és gyutacsszelencék ide tartoznak, bár ezek nem tartalmaznak primer robbanóanyagot.

C Tolóhatású robbanóanyag vagy egyéb másodlagos deflagráló robbanóanyag vagy ilyen robbanóanyaggal töltött tárgy.

D Szekunder detonáló robbanóanyag vagy feketelőpor vagy szekunder detonáló robbanóanyagot tartalmazó tárgy, minden esetben gyújtóeszköz és hajtótöltet nélkül, vagy primer robbanóanyagot tartalmazó tárgy legalább két hatékony biztonsági szerkezettel.

E Szekunder detonáló robbanóanyagot tartalmazó tárgy indítószerkezet nélkül, de hajtótöltettel (gyúlékony folyadékot, gélt vagy hipergolokat tartalmazó töltetek kivételével).

F Szekunder detonáló robbanóanyagot tartalmazó tárgy saját indítószerkezettel, hajtótöltettel (gyúlékony folyadékot, gélt vagy hipergolokat tartalmazó töltetek kivételével) vagy hajtótöltet nélkül.

G Pirotechnikai anyag vagy pirotechnikai anyagot tartalmazó tárgy vagy olyan tárgy, amely egyben robbanóanyagot és gyújtó-, világító-, könnyfakasztó- vagy ködképző-anyagot is tartalmaz (a vízzel aktiválható tárgyak a fehérfoszfort, foszfidokat, piroforos anyagot, gyúlékony folyadékot, gélt vagy hipergolokat tartalmazó tárgyak kivételével).

H Robbanóanyagot és fehérfoszfort együtt tartalmazó tárgy.

J Robbanóanyagot és gyúlékony folyadékot vagy gélt együtt tartalmazó tárgy.

K Robbanóanyagot és mérgező vegyianyagot együtt tartalmazó tárgy.

L Olyan robbanóanyag vagy robbanóanyagot tartalmazó tárgy, amely különleges kockázattal jár (pl. víz hatására történő aktiválódás hipergolok, foszfidok vagy piroforos anyag jelenléte folytán) és így minden egyes típus elkülönítése szükséges.

N Csak rendkívül érzéketlen robbanóanyagokat tartalmazó tárgyak.

S Olyan anyag vagy tárgy, amely úgy van csomagolva vagy kialakítva, hogy a nem szándékos reakció révén bekövetkező minden hatás a küldeménydarab belsejére korlátozódik, kivéve, ha tűz esetén maga a küldeménydarab károsodik. Ebben az esetben a robbanási és kivetési hatásoknak olyan mértékűre kell korlátozódniuk, hogy ne akadályozzák a tűz leküzdését vagy más rendkívüli intézkedések végrehajtását a küldeménydarab közvetlen közelében.

Megjegyzések: 1. Valamely anyag vagy tárgy meghatározott csomagolásban csak egyetlen összeférhetőségi csoportba sorolható. Mivel az S összeférhetőségi csoport feltételei tapasztalati jellegűek, az ezen csoportba való sorolás szükségszerűen valamely osztályozási kód hozzárendelésére szolgáló próbához kötött.

2. A D és az E összeférhetőségi csoportok tárgyait el lehet látni, vagy egybe lehet csomagolni saját gyújtószerkezetükkel azzal a feltétellel, hogy ezeknek az eszközöknek legalább két olyan hatásos biztonsági szerkezetük van, amelyek megakadályozzák a robbanás bekövetkeztét a gyújtószerkezet nem szándékos aktiválódása esetén. Az ilyen küldeménydarabok a D vagy az E összeférhetőségi csoportba tartoznak.

3. A D és az E összeférhetőségi csoportok tárgyait egybe lehet csomagolni olyan saját indítószerkezetükkel, amelyeknek nincs két hatásos biztonsági szerkezetük (azaz olyan indítószerkezetek, amelyek a B összeférhetőségi csoportba tartoznak), feltéve, hogy a 4.1.10 szakasz MP 21 egybecsomagolási előírásainak megfelelnek. Az ilyen küldeménydarabok a D vagy az E összeférhetőségi csoportba tartoznak.

4. A tárgyakat el lehet látni vagy egybe lehet csomagolni saját gyújtó-szerkezetükkel, feltéve, hogy a gyújtószerkezetek normális szállítási körülmények között nem tudnak működésbe lépni.

5. A C, a D és az E összeférhetőségi csoportba tartozó tárgyakat egybe lehet csomagolni. Az ilyen küldeménydarabokat az E összeférhetőségi csoport-hoz kell hozzárendelni.

Megjegyzések: 1. A szójegyzékben található meghatározások nem helyettesíthetik sem a vizsgálati eljárásokat, sem az 1 osztályba tartozó valamely anyag vagy tárgy veszélyesség szempontjából való osztályozását. A termékeknek a megfelelő alosztályhoz való hozzárendelését és annak eldöntését, hogy az S összeférhetőségi csoporthoz kell-e sorolni, a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” I. Része szerint végzett vizsgálat, vagy már megvizsgált és a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” eljárása alapján besorolt, hasonló termékek analógiája alapján kell elvégezni.

2. A nevek után álló számok a megfelelő UN számra utalnak (3.2 fejezet „A” táblázat 2 oszlop). Az osztályozási kódra lásd a 2.2.1.1.4 pontot.

AKNÁK robbanótöltettel: UN 0136, 0294

Ezek a tárgyak detonáló robbanóanyaggal töltött fém vagy kombinált anyagú tartályból állnak olyan gyújtószerkezettel, amely nincs ellátva két vagy több hatékony biztonsági szerkezettel. A tárgyak arra szolgálnak, hogy hajók, járművek vagy emberek elhaladásakor lépjenek működésbe. Ide tartoznak ún. „Bangalori torpedók” is.

AKNÁK robbanótöltettel: UN 0137, 0138

Ezek a tárgyak detonáló robbanóanyaggal töltött fém vagy kombinált anyagú tartályból állnak, gyújtószerkezet nélkül vagy olyan gyújtószerkezettel, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva. A tárgyak arra szolgálnak, hogy hajók, járművek vagy emberek elhaladásakor lépjenek működésbe. Ide tartoznak ún. „Bangalori torpedók” is.

A TÍPUSÚ ROBBANTÓANYAG: UN 0081

Ezek az anyagok folyékony szerves nitrátokat, pl. nitroglicerint vagy ilyen anyagokból álló olyan keveréket tartalmaznak, melyekben a következő alkotórészek közül egy vagy több található: nitrocellulóz; ammónium-nitrát vagy más szervetlen nitrátok; aromás nitro- vegyületek vagy éghető anyagok, pl. faliszt vagy alumíniumpor. Ezenkívül tartalmazhatnak inert alkotórészeket, pl. kovaföldet vagy kis mennyiségű adalékanyagokat, pl. színezékeket vagy stabilizátorokat is. A robbantóanyagok porszerű, zselatinszerű vagy elasztikus konzisztenciájúak legyenek. Ide tartoznak a dinamitok, a robbanó zselatinok és a plasztikus dinamitok.

BOMBÁK GYÚLÉKONY FOLYADÉK TARTALOMMAL, robbanótöltettel: UN 0399, 0400

Ezek olyan tárgyak, amelyeket légi járművekről dobnak le, és gyúlékony folyadékot tartalmazó tartályból és robbanóanyag-töltetből állnak.

BOMBÁK robbanótöltettel: UN 0033, 0291

Robbanóanyagot tartalmazó tárgyak, amelyeket légi járművekről dobnak le. Olyan gyújtószerkezetet tartalmaznak, amely nincs ellátva két vagy több hatékony biztonsági szerkezettel.

BOMBÁK robbanótöltettel: UN 0034; 0035

Ezek olyan robbanóanyagot tartalmazó tárgyak, amelyeket légi járművekről dobnak le. Vagy nem tartalmaznak gyújtószerkezetet vagy olyan gyújtószerkezetük van, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva.

BOMBÁK VILLANÓFÉNY TÖLTETTEL: UN 0037

Ezek olyan, robbanóanyagot tartalmazó tárgyak, amelyeket légi járművekről dobnak le, hogy rövid ideig ható, intenzív fényforrásul szolgáljanak fényképészeti célokra. Detonáló robbanóanyag-töltetet tartalmaznak olyan gyújtószerkezettel, amely nincs ellátva két vagy több hatékony biztonsági szerkezettel.

BOMBÁK VILLANÓFÉNY TÖLTETTEL: UN 0038

Ezek olyan, robbanóanyagot tartalmazó tárgyak, amelyeket légi járművekről dobnak le, hogy rövid ideig ható, intenzív fényforrásul szolgáljanak fényképészeti célokra. Detonáló robbanóanyag-töltetet tartalmaznak gyújtószerkezet nélkül, vagy gyújtószerkezettel, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva.

BOMBÁK VILLANÓFÉNY TÖLTETTEL: UN 0039, 0299

Ezek olyan robbanóanyagot tartalmazó tárgyak, amelyeket légi járművekről dobnak le, hogy rövid ideig ható, intenzív fényforrásul szolgáljanak fényképészeti célokra. Villanóanyag-töltetet tartalmaznak.

B TÍPUSÚ ROBBANTÓANYAG: UN 0082, 0331

Ezek az anyagok, amelyek vagy

a) ammónium-nitrát vagy más szervetlen nitrát robbanóanyagokkal, pl. trinitro-toluollal (TNT-vel), alkotott keverékéből állnak, amelyek más anyagokat is, pl. falisztet és alumíniumport is tartalmazhatnak; vagy

b) ammónium-nitrátból vagy más szervetlen nitrátból és más éghető, nem robbanó anyagok keverékéből állnak.

Mindkét esetben a robbantóanyagok tartalmazhatnak inert alkotórészeket, pl. kovaföldet és kis mennyiségű adalékanyagokat, pl. színezékeket vagy stabilizátorokat. Ezek a robbantó- anyagok nem tartalmazhatnak sem nitroglicerint vagy hasonló folyékony szerves nitrátokat, sem pedig klorátokat.

C TÍPUSÚ ROBBANTÓANYAG: UN 0083

Ezek az anyagok kálium- vagy nátrium-klorát vagy kálium-, nátrium- vagy ammónium- perklorát és szerves nitrovegyületek vagy éghető anyagok, pl. faliszt, alumíniumpor vagy szénhidrogén keverékéből állnak. Ezenkívül inert alkotórészeket, pl. kovaföldet és kis mennyiségű adalékanyagokat, pl. színezékeket vagy stabilizátorokat, is tartalmazhatnak. Ezek a robbantóanyagok nem tartalmazhatnak nitroglicerint vagy hasonló folyékony szerves nitrátokat.

DETONÁTORSZERKEZETEK, NEMVILLAMOSAK, robbantáshoz: UN 0360, 0361, 0500

Nemvillamos indítók, amelyek gyújtózsinórral, ütőgyújtóval, robbanózsinórral vagy gyújtócsővel vannak összekötve, és amelyeket ezekkel hoznak működésbe, késleltetővel ellátva, vagy anélkül. Ide értendők a relével szerelt robbantózsinórok is.

D TÍPUSÚ ROBBANTÓANYAG: UN 0084

Ezek az anyagok szerves nitrovegyületek és éghető anyagok, pl. faliszt, szénhidrogének és alumíniumpor keverékéből állnak. Ezenkívül inert alkotórészeket, pl. kovaföldet és kis mennyiségű adalékanyagokat, pl. színezékeket vagy stabilizátorokat is tartalmazhatnak. Ezek a robbantóanyagok nem tartalmazhatnak sem nitroglicerint vagy hasonló folyékony szerves nitrátokat, sem klorátokat, sem pedig ammónium-nitrátot. Ide tartoznak általában a plasztik robbantóanyagok.

E TÍPUSÚ ROBBANTÓANYAG: UN 0241, 0332

Ezek az anyagok vízből mint fő alkotórészből és nagy mennyiségű olyan ammónium- nitrátból vagy más oxidálószerből állnak, amelyek teljes egészében vagy részben oldott állapotban vannak. A további alkotórészek lehetnek nitrovegyületek, pl. trinitro-toluol, szénhidrogének vagy alumíniumpor. Ezenkívül inert alkotórészeket, pl. kovaföldet és kis mennyiségű adalékanyagokat, pl. színezékeket vagy stabilizátorokat is tartalmazhatnak. Ide tartoznak az emulziós robbantóanyagok, a robbantószuszpenziók és a „vízgél”.

FEKETE LŐPOR (PUSKAPOR), szemcsés vagy por alakú: UN 0027

Ez az anyag faszénből vagy más szénfajtából és kálium-nitrátból vagy nátrium-nitrátból, kénnel vagy anélkül alkotott belsőséges keverék.

FEKETE LŐPOR (PUSKAPOR), SAJTOLT, vagy

FEKETE LŐPOR (PUSKAPOR), PELLET: UN 0028

Ez a termék formázott fekete lőporból áll.

FORMÁZOTT TÖLTETEK detonátor nélkül: UN 0059, 0439, 0440, 0441

Ezek a tárgyak gyújtószer nélküli detonáló robbanóanyagból álló töltetet tartalmaznak. A robbanóanyag-töltet üreges kialakítású, ami szilárd anyaggal van kitöltve. A tárgyak arra szolgálnak, hogy erős romboló hatást fejtsenek ki.

FÜSTJELZŐK: UN 0196, 0197, 0313, 0487

Ezek a tárgyak pirotechnikai anyagot tartalmaznak, amely füstöt fejleszt. Ezenkívül tartalmazhatnak hallható hang keltésére szolgáló szerkezetet is.

FÜSTKÉPZŐ LŐSZER, FEHÉRFOSZFOR TARTALMÚ, robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel: UN 0245, 0246

Olyan lőszerek, amelyek füstképző anyagként fehérfoszfort tartalmaznak. A következő alkotórészekből is tartalmaznak egyet vagy többet: hajtótöltet gyutaccsal és indítótöltettel; gyújtók robbanó- vagy kidobótöltettel. E fogalom ködgránátokat is tartalmaz.

FÜSTKÉPZŐ LŐSZER, robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel vagy anélkül: UN 0015, 0016, 0303

Olyan lőszerek, amelyek füstképző anyagokat, pl. klór-szulfonsav keveréket vagy titán- tetrakloridot, vagy hexaklór-etán vagy vörösfoszfor alapú füstképző pirotechnikai keveréket tartalmaznak. Amennyiben a füstképző anyag maga nem robbanóanyag, akkor a lőszer a következő alkotórészekből is tartalmaz egyet vagy többet: hajtótöltet gyutaccsal és gyújtótöltettel; gyújtók robbanó- vagy kidobótöltettel. E fogalom ködgránátokat is tartalmaz.

Megjegyzés: A FÜSTJELZŐK nem tartoznak ide. Ezek a jelen szójegyzékben külön vannak feltüntetve.

FÜST NÉLKÜLI LŐPOR: UN 0160, 0161

Nitrocellulóz alapon felépített anyag, amelyet lőporként használnak. A fogalom alá tartozik az egybázisú, füst nélküli lőpor [nitrocellulóz (NC) önállóan], a kétbázisú, füst nélküli lőpor [pl. az NC nitroglicerinnel (NG-vel)] és a hárombázisú, füst nélküli lőpor (pl. az NC/NG/nitroguanidin).

Megjegyzés:Az öntött, sajtolt és töltetzacskóban levő, füst nélküli lőpor a HAJTÓTÖLTETEK vagy a KIDOBÓTÖLTETEK LÖVEGEKHEZ címszó alá tartozik.

GOLYÓS PERFORÁTORTÖLTÉNY OLAJKUTAK FÚRÁSÁHOZ: UN 0277, 0278

Ezek a tárgyak vékony papírlemezből, fémből vagy más anyagból készített házból állnak és füst nélküli lőport tartalmaznak. Arra valók, hogy edzett lövedéket lőjenek ki és ezzel az olaj-fúrólyuk béléscsövét átlyukasszák.

Megjegyzés: A FORMÁZOTT TÖLTETEK nem tartoznak ide. Ezek a jelen szójegyzékben külön szerepelnek.

GRÁNÁTOK, kézi- vagy fegyvergránátok robbanótöltettel: UN 0284, 0285

Ezek a tárgyak kézből történő hajításra vagy fegyverből való kilövésre szolgálnak. Vagy nem tartalmaznak gyújtószerkezetet, vagy olyan gyújtószerkezetet tartalmaznak, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva.

GRÁNÁTOK, kézi-, vagy fegyvergránátok robbanótöltettel : UN 0292, 0293

Ezek a tárgyak kézből történő hajításra vagy fegyverből való kilövésre szolgálnak. Olyan gyújtószerkezetet tartalmaznak, amely nincs ellátva két vagy több hatékony biztonsági szerkezettel.

GYAKORLÓ GRÁNÁTOK, kézi- vagy fegyvergránátok: UN 0110, 0318, 0372, 0452

Ezek a tárgyak nem tartalmaznak fő robbanótöltetet. Kézből történő hajításra vagy fegyverből való kilövésre szolgálnak. Tartalmaznak gyújtószerkezetet és tartalmazhatnak jelzőtöltetet.

GYAKORLÓLŐSZER: UN 0362, 0488

Olyan lőszer, amely nem tartalmaz fő robbanótöltetet, de tartalmaz szétvető- vagy kidobótöltetet. A lőszer rendszerint gyutacsot és hajtótöltetet is tartalmaz.

Megjegyzés: A GYAKORLÓGRÁNÁTOK nem tartoznak ezen fogalom alá. Ezek a jelen szójegyzékben önállóan szerepelnek.

GYÚJTÁSERŐSÍTŐK DETONÁTORRAL: UN 0225, 0268

A tárgyak detonáló robbanóanyagot és gyújtószert tartalmaznak, és a detonátor vagy robbantózsinór gyújtóimpulzusának erősítésére szolgálnak.

GYÚJTÁSERŐSÍTŐK detonátor nélkül: UN 0042, 0283

Ezek a tárgyak gyújtószer nélküli detonáló robbanóanyagot tartalmaznak és a detonátor vagy robbanózsinór gyújtóimpulzusának erősítésére szolgálnak.

GYÚJTÓK: UN 0121, 0314, 0315, 0325, 0454

Ezek a tárgyak egy vagy több robbanóanyagot tartalmaznak. Rendeltetésük a robbantó- vagy gyújtóláncban a deflagráció kiváltása. A tárgyak vegyi, villamos vagy mechanikus úton hozhatók működésbe.

Megjegyzés:A következő tárgyak nem tartoznak e fogalom alá: GYÚJTÓZSINÓR; GYÚJTÓZSINÓR-GYÚJTÓK; GYUTACSCSÖVEK, GYUTACSSZE-LENCÉK; GYUTACSKAPSZULÁK; INDÍTÓGYÚJTÓK; PILLANAT-GYÚJTÓ, NEM ROBBANÓ; ROBBANÓZSINÓR. Ezek a jelen szójegyzékben külön szerepelnek.

GYÚJTÓZSINÓR: UN 0066

Ez a tárgy vagy fekete lőporral vagy más, gyorsan égő pirotechnikai keverékkel bevont textilszálakból készül, amely szálak hajlékony tömlőben vannak, vagy fekete lőpor bélből áll, amely hajlékony szövött textilburkolattal van körülvéve. A gyújtózsinór teljes hosszúsága mentén előrehaladó nyílt lánggal ég, és a gyújtás átvitelére használatos valamely gyújtókészüléktől töltetre vagy gyújtószerkezetre.

GYÚJTÓZSINÓR, BIZTONSÁGI: UN 0105

Ez a tárgy finom szemcsés fekete lőpor belet tartalmaz, amely hajlékony textilszövetből álló egy- vagy többrétegű külső burkolattal van ellátva. A zsinór meggyújtás után mindenféle robbanó hatás nélkül meghatározott sebességgel végigég.

GYÚJTÓZSINÓR-GYÚJTÓK, cső formájú fémköpennyel: UN 0103

Ez a tárgy deflagráló robbanóanyag-béllel ellátott fémcső.

GYÚJTÓZSINÓR-GYÚJTÓK: UN 0131

Különböző felépítésű tárgyak, amelyek a biztonsági gyújtózsinór begyújtására szolgálnak. Dörzsöléssel, ütéssel vagy villamos úton lépnek működésbe.

GYUTACSCSÖVEK, GYUTACSSZELENCÉK: UN 0319, 0320, 0376

Primer robbanóanyagból és deflagráló robbanóanyagból, pl. fekete lőporból, álló kiegészítő töltetet tartalmazó tárgyak. A lövegekhez való lövedék hüvelyében levő töltet indításához használják.

GYUTACSKAPSZULÁK: UN 0044, 0377, 0378

Ütésre könnyen robbanó, kis mennyiségű primer robbanóanyag keveréket tartalmazó fém- vagy műanyag gyutacskapszula. Ezek a tárgyak kézifegyver töltényekben indítóelemként és lövegeknél ütőgyutacsként használatosak.

GYUTACSOK LŐSZEREKHEZ: UN 0073, 0364, 0365, 0366

Ezek a tárgyak kis fém- vagy műanyagcsőből állnak, és robbanóanyagot, pl. ólom-azidot, PETN-t vagy robbanóanyagok kombinációját tartalmazzák. A gyújtólánc indítására valók.

GYUTACSOK, NEMVILLAMOSAK, robbantáshoz: UN 0029, 0267, 0455

Ezek a tárgyak az ipari robbantóanyagok indítására valók késleltető szerkezettel vagy anélkül. A nemvillamos gyutacsokat ütőgyújtóval, gyújtócsővel, gyújtózsinórral, egyéb robbantóeszközzel, vagy hajlékony robanózsinórral hozzák működésbe. Ide tartoznak a robbantózsinór nélküli kapcsolók is.

GYUTACSOK, VILLAMOSAK, robbantáshoz: UN 0030, 0255, 0456

Ezek a tárgyak az ipari robbantóanyagok indítására szolgálnak, késleltető szerkezettel vagy anélkül. A villamos gyutacsokat villamos árammal hozzák működésbe.

HAJTÓANYAG, FOLYÉKONY: UN 0495, 0497

Deflagráló, folyékony robbanóanyag tárgyak mozgatására.

HAJTÓANYAG, SZILÁRD: UN 0498, 0499, 0501

Deflagráló, szilárd robbanóanyag tárgyak mozgatására.

HAJTÓTÖLTETEK: UN 0271, 0272, 0415, 0491

Ezek a tárgyak tetszőleges fizikai formájú hajtótöltetből állnak burkolattal vagy anélkül és mint rakétamotorok alkotórészeként vagy a lövedék lassulásának csökkentésére szolgálnak.

HEXOTONAL: UN 0393

Ez az anyag ciklotrimetilén-trinitramin (RDX), trinitro-toluol (TNT) és alumínium belső-séges keverékéből áll.

HEXOLIT (HEXOTOL), száraz vagy 15 tömeg%-nál kevesebb vízzel nedvesített: UN 0118

Ez az anyag ciklotrimetilén-trinitramin (RDX) és trinitro-toluol (TNT) belsőséges keverékéből áll. Ide tartozik a „Composition B” is.

INDÍTÓGYÚJTÓK: UN 0316, 0317, 0368

Ezek a tárgyak primer robbanóanyagot tartalmaznak, és lőszerekben a deflagráció kiváltására valók. A deflagráció kiváltására mechanikai, villamos, kémiai vagy hidrosztatikus úton aktiválható szerkezetet tartalmaznak. Rendszerint biztonsági szerkezettel rendelkeznek.

JELZŐPATRONOK: UN 0054, 0312, 0405

Ezek a tárgyak arra valók, hogy színes fényjeleket vagy más jeleket adjanak jelzőpisztolyból vagy egyéb eszközből kilőve.

JELZŐTESTEK, KÉZI: UN 0191, 0373

Ezek hordozható tárgyak, amelyek pirotechnikai anyagot tartalmaznak, és látható jelző vagy figyelmeztető hatást keltenek. Ide tartoznak a kisméretű földi világítótestek, pl. autópálya fáklyák, vasúti fáklyák vagy kis vízi fáklyák.

KÁBELVÁGÓ SZERKEZET ROBBANÓANYAGGAL: UN 0070

Ez a tárgy egy késszerű szerkezetből áll, amelyet deflagráló robbanóanyagból álló kis töltet egy ellendarabhoz sajtol.

KÉZIFEGYVER TÖLTÉNYEK: UN 0012, 0339, 0417

Olyan lőszerek, amelyek központi vagy peremgyújtású töltényhüvelyből állnak, valamint kidobótöltetet és szilárd lövedéket tartalmaznak. Legfeljebb 19,1 mm kaliberű fegyverekhez valók. Ide tartoznak a tetszőleges kaliberű sörétpatronok.

Megjegyzés:Nem tartoznak ide a VAKTÖLTÉNYEK KÉZIFEGYVEREKHEZ, amelyek külön vannak feltüntetve, és egyes katonai kézifegyvertöltények, amelyek a TÖLTÉNYEK FEGYVEREKHEZ INERT LÖVEDÉKKEL fogalomba tartoznak.

KIDOBÓTÖLTETEK LÖVEGEKHEZ: UN 0242, 0279, 0414

Löveglőszerekhez külön betöltendő kidobótöltetek bármilyen fizikai formában.

KIOLDÓSZERKEZETEK, ROBBANÓANYAG TARTALMÚAK: UN 0173

Ezek a tárgyak kis robbanótöltetből, gyújtószerkezetből és rudazatból vagy összekötő darabból állnak. Arra valók, hogy a rudazat vagy összekötő darab átszakításával a szerkezeteket gyorsan szétkapcsolják.

KÖTÉLVETŐ RAKÉTÁK: UN 0238, 0240, 0453

Ezek a tárgyak rakétahajtóműből állnak, és arra valók, hogy kötelet húzzanak magukkal.

KŐZETREPESZTŐ TORPEDÓK, detonátor nélkül, olajkutak fúrásához: UN 0099

Ezek a tárgyak gyújtószer nélküli detonáló robbanóanyagot tartalmazó házból állnak. A fúrólyuk környezetében a kőzet repesztésére használják, hogy a kőolaj kilépését a kőzetből megkönnyítsék.

LÉGZSÁK FELFÚVÓK PIROTECHNIKAI ANYAGGAL vagy LÉGZSÁK MODULOK PIROTECHNIKAI ANYAGGAL vagy BIZTONSÁGI ÖV ELŐFESZÍTŐK PIROTECHNIKAI ANYAGGAL: UN 0503

Pirotechnikai anyagot tartalmazó tárgyak, amelyeket gépjárműben életmentő légzsákként vagy biztonsági övként használnak.

LŐPORBRIKETT (LŐPORPASZTA), legalább 17 tömeg% alkohollal NEDVESÍTETT: UN 0433;

LŐPORBRIKETT (LŐPORPASZTA), legalább 25 tömeg% vízzel NEDVESÍTETT: UN 0159

Nitrocellulózból álló anyag, amely legfeljebb 60 tömeg% nitroglicerinnel, más folyékony szerves nitráttal vagy ezek keverékével van impregnálva.

LŐSZER, GYÚJTÓ HATÁSÚ, gyúlékony folyadék vagy gél tartalommal, robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel: UN 0247

Olyan lőszerek, amelyek folyékony vagy gélszerű gyújtóanyagot tartalmaznak. Amennyiben a gyújtóanyag maga nem robbanóanyag, akkor a lőszer a következő alkotórészekből is tartalmaz egyet vagy többet: hajtótöltet gyutaccsal és indítótöltettel; gyújtók robbanó- vagy kidobótöltettel.

LŐSZER, GYÚJTÓ HATÁSÚ, robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel vagy anélkül: UN 0009, 0010, 0300

Olyan lőszerek, amelyek gyújtó hatású anyagot tartalmaznak. Amennyiben a gyújtóanyag maga nem robbanóanyag, akkor a lőszer a következő alkotórészekből is tartalmaz egyet vagy többet: hajtótöltet gyutaccsal és indítótöltettel; gyújtók robbanó- vagy kidobótöltettel.

LŐSZER, GYÚJTÓ HATÁSÚ, FEHÉRFOSZFOR TARTALMÚ, robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel: UN 0243, 0244

Olyan lőszerek, amelyek gyújtóanyagként fehérfoszfort tartalmaznak. A következő alkotórészekből is tartalmaznak egyet vagy többet: hajtótöltet gyutaccsal és indítótöltettel; gyújtók robbanó- vagy kidobótöltettel.

LŐSZER, KÖNNYEZTETŐ HATÁSÚ, robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel: UN 0018, 0019, 0301

Olyan lőszerek, amelyek könnyeztető anyagot tartalmaznak. A következő alkotórészekből is tartalmaznak egyet vagy többet: pirotechnikai anyag; hajtótöltet gyutaccsal és indítótöltettel; gyújtók robbanó- vagy kidobótöltettel.

LŐSZER, VILÁGÍTÓ HATÁSÚ, robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel vagy anélkül: UN 0171, 0254, 0297

Olyan lőszerek, amelyek intenzív fényforrásként szolgálhatnak valamely terület megvilágítására. A fogalom tartalmazza a világítógránátokat és világítólövedékeket, valamint a világítóbombákat és a célmegjelölő bombákat is.

Megjegyzés:A következő tárgyak nem tartoznak e fogalomkörbe: JELZŐPATRONOK; JELZŐTESTEK, KÉZI; VÉSZJELZŐK, tengeri; VILÁGÍTÓTESTEK, FÖLDI; VILÁGÍTÓTESTEK, LÉGI. Ezek a jelen szójegyzékben külön vannak feltüntetve.

LÖVEDÉKEK, inert, nyomjelzőszerrel: UN 0345, 0424, 0425

Olyan tárgyak, mint pl. a gránátok vagy golyók, amelyeket ágyúból vagy más lövegből, puskákból vagy más kézifegyverből lőnek ki.

LÖVEDÉKEK robbanó- vagy kidobótöltettel: UN 0346, 0347

Olyan tárgyak, mint pl. a gránátok vagy golyók, amelyeket ágyúból vagy más lövegből lőnek ki. Ezek a tárgyak vagy nem tartalmaznak gyújtószert vagy olyan gyújtószert tartalmaznak, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva. Színjelzésre vagy más inert anyag szétszórására valók.

LÖVEDÉKEK robbanó- vagy kidobótöltettel: UN 0426, 0427

Olyan tárgyak, mint pl. a gránátok vagy golyók, amelyeket ágyúból vagy más lövegből lőnek ki. Ezek a tárgyak olyan gyújtószert tartalmaznak, amely nincs ellátva legalább két hatékony biztonsági szerkezettel. Színjelzésre vagy más inert anyag szétszórására valók.

LÖVEDÉKEK robbanó- vagy kidobótöltettel: UN 0434, 0435

Olyan tárgyak, mint pl. a gránátok vagy golyók, amelyeket ágyúból vagy más lövegből, puskából vagy más kézifegyverből lőnek ki. Színjelzésre vagy más inert anyag szétszórására valók.

LÖVEDÉKEK robbanótöltettel: UN 0167, 0324

LÖVEDÉKEK robbanótöltettel: UN 0168, 0169, 0344

MUNKAVÉGZŐ TÖLTETEK: UN 0275, 0276, 0323, 0381

Ezek a tárgyak arra valók, hogy mechanikai hatásokat váltsanak ki. Deflagráló robbanóanyagból álló töltetet és gyújtót tartalmazó házból állnak. A deflagrációs termékek robbanási gázai tárgyakat fújnak fel, egyenes vonalú vagy forgó mozgást hoznak létre, vagy megszakítókat, szelepeket vagy kapcsolókat működtetnek, rögzítőelemeket löknek ki, vagy oltószerkezeteket aktiválnak.

NAGYON ÉRZÉKETLEN ROBBANÓANYAGOK (EVI ANYAGOK), M.N.N.: UN 0482

Olyan anyagok, amelyek tömegrobbanási veszélyt képviselnek ugyan, de annyira érzéketlenek, hogy igen csekély az iniciálás vagy az égésből a detonálásba való átmenet veszélye a normális szállítási feltételek között, és amelyek kiállták az 5. vizsgálati sorozatot.

NYOMJELZŐK LŐSZEREKHEZ: UN 0212, 0306

Ezek olyan zárt tárgyak, amelyek pirotechnikai anyagot tartalmaznak és arra szolgálnak, hogy a lövedékek röppályáját láthatóvá tegyék.

OKTOLIT (OKTOL), száraz vagy 15 tömeg%-nál kevesebb vízzel nedvesített: UN 0266

Ez az anyag ciklotetrametilén-tetranitramin (HMX) és trinitro-toluol (TNT) belsőséges keverékéből áll.

OKTONAL: UN 0496

Ez az anyag ciklotetrametilén-tetranitramin (HMX), trinitro-toluol (TNT) és alumínium belsőséges keverékéből áll.

PENTOLIT, száraz vagy 15 tömeg%-nál kevesebb vízzel nedvesített: UN 0151

Ez az anyag pentaeritrit-tetranitrát (PETN) és trinitro-toluol (TNT) belsőséges keverékéből áll.

PERFORÁTOR PUSKÁK, TÖLTETTEL, detonátor nélkül, olajkutak fúrásához: UN 0124, 0494

Ezek a tárgyak acélcsőből vagy fémszalagból állnak, amelyben formázott töltetek vannak. A tölteteket robbanózsinórok kötik össze. Nem tartalmaznak indítószerkezetet.

PILLANATGYÚJTÓ, NEM ROBBANÓ: UN 0101

Ezek a tárgyak pamutszálakból állnak, amelyek fekete lőporral vannak impregnálva. Nyílt lánggal égnek és tűzijáték testek, stb. gyújtóláncaiban kerülnek alkalmazásra. Papírhüvelyben is lehetnek, hogy hirtelen fellépő vagy gyorsgyufa hatást fejthessenek ki.

PIROFOROS TÁRGYAK: UN 0380

Ezek a tárgyak piroforos (levegő hatására öngyulladásra hajlamos) anyagot és valamilyen robbanóanyagot vagy robbanó alkotórészt tartalmaznak. Nem tartoznak e fogalom alá a fehérfoszfor tartalmú tárgyak.

PIROTECHNIKAI TÁRGYAK műszaki célokra: UN 0428, 0429, 0430, 0431, 0432

Olyan tárgyak, amelyek pirotechnikai anyagot tartalmaznak, és műszaki célokra használatosak, pl. hőfejlesztésre, gázfejlesztésre vagy színházi hatások elérésére.

Megjegyzés: A következő tárgyak nem tartoznak e fogalomkörbe: FÜSTJELZŐK; JELZŐPATRONOK; JELZŐTESTEK, KÉZI; KÁBELVÁGÓ SZERKEZET ROBBANÓANYAGGAL; KIOLDÓSZERKEZETEK, ROBBANÓANYAG TARTALMÚAK; mindenféle lőszer; ROBBANÓSZEGECSEK; TŰZIJÁTÉK TESTEK; VASÚTI DURRANTYÚK; VÉSZJELZŐK, tengeri; VILÁGÍTÓTESTEK, FÖLDI; VILÁGÍTÓTESTEK, LÉGI. Ezek a jelen szójegyzékben külön vannak feltüntetve.

PRÓBA LŐSZER: UN 0363

Olyan lőszer, amely pirotechnikai anyagot tartalmaz, és új lőszer, fegyverrész vagy fegyverrendszer működőképességének és hatásosságának vizsgálatára való.

RAKÉTAHAJTÓMŰVEK: UN 0186, 0280, 0281

Ezek a tárgyak toló hatású töltetből (rendszerint szilárd hajtóanyagból) állnak, amely egy vagy több fúvókával ellátott hengerben található. Rakéták vagy irányítható lövedékek hajtására valók.

RAKÉTAHAJTÓMŰVEK FOLYÉKONY HAJTÓANYAGGAL: UN 0395, 0396

Ezek a tárgyak egy vagy több fúvókát tartalmazó hengerből állnak, amely folyékony hajtóanyagot tartalmaz. A tárgyak rakéták vagy irányítható lövedékek hajtására valók.

RAKÉTAHAJTÓMŰVEK HIPERGOL FOLYADÉKOKKAL, kidobótöltettel vagy anélkül: UN 0250, 0322

Ezek a tárgyak hipergol hajtóanyagból állnak, amely egy vagy több fúvókával ellátott hengerben található. Rakéták vagy irányítható lövedékek hajtására valók.

RAKÉTÁK FOLYÉKONY HAJTÓANYAGGAL, robbanótöltettel: UN 0397, 0398

Ezek a tárgyak folyékony hajtóanyaggal töltött, egy vagy több fúvókával ellátott hengerből és támadófejből állnak. Ide tartoznak irányítható lövedékek is.

RAKÉTÁK inert fejjel: UN 0183, 0502

Ezek a tárgyak rakétahajtóműből és inert fejből állnak. Ide tartoznak irányítható lövedékek is.

RAKÉTÁK kidobótöltettel: UN 0436, 0437, 0438

A tárgyak rakétahajtóműből és kidobótöltetből állnak, a hasznos teher rakétafejből való kidobására szolgálnak. Ide tartoznak irányítható lövedékek is.

RAKÉTÁK robbanótöltettel: UN 0180, 0295

Ezek a tárgyak rakétahajtóműből és támadófejből állnak. Olyan gyújtószerkezetet tartalmaznak, amely nincs ellátva legalább két hatékony biztonsági szerkezettel. Ide tartoznak az irányítható lövedékek is.

RAKÉTÁK robbanótöltettel: UN 0181, 0182

Ezek a tárgyak rakétahajtóműből és támadófejből állnak. Vagy nem tartalmaznak gyújtószerkezetet vagy olyan gyújtószerkezetet tartalmaznak, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva. Ide tartoznak irányítható lövedékek is.

RENDKÍVÜL ÉRZÉKETLEN ROBBANÓTÁRGYAK (EEI TÁRGYAK): UN 0486

Olyan tárgyak, amelyek csak rendkívül érzéketlen detonáló robbanóanyagokat (EIDS) tartalmaznak és véletlen beindulási vagy detonálás továbbviteli-hajlamuk normális szállítási feltételek között elhanyagolható és kiállták a 7. vizsgálati sorozatot.

ROBBANÓANYAG MINTÁK, az indító robbanóanyagok kivételével: UN 0190

Új vagy régebben létező robbanóanyagok vagy robbanótárgyak, amelyek nincsenek besorolva a 3.2 fejezet „A” táblázatának egyetlen megnevezése alá sem, és az illetékes hatóság előírásai szerint általában kis mennyiségben kerülnek szállításra, többek között kísérleti, besorolási, kutatási és fejlesztési vagy minőségellenőrzési célból, vagy mint kereskedelmi minták.

Megjegyzés: Azok a robbanóanyagok és robbanótárgyak, amelyek a 3.2 fejezet „A” táblázatának valamely más megnevezése alá vannak besorolva, nem esnek ezen fogalom alá.

ROBBANÓGYÚJTÓK: UN 0106, 0107, 0257, 0367

Ezek a tárgyak robbanóelemeket tartalmaznak, amelyek a lőszerekben a detonáció kiváltására szolgálnak. A detonáció kiváltására mechanikai, villamos, kémiai vagy hidrosztatikus úton aktiválható szerkezetet tartalmaznak. Rendszerint biztonsági szerkezet is be van építve.

ROBBANÓGYÚJTÓK biztonsági szerkezettel: UN 0408, 0409, 0410

Ezek a tárgyak robbanó elemeket tartalmaznak, amelyek a lőszerekben a detonáció kiváltására szolgálnak. A detonáció kiváltására mechanikai, villamos, kémiai vagy hidrosztatikus úton aktiválható szerkezetet tartalmaznak. A robbanógyújtókban legalább két hatékony biztonsági szerkezetnek is kell lennie.

ROBBANÓLÁNC ALKOTÓRÉSZEI, M.N.N.: UN 0382, 0383, 0384, 0461

Tárgyak, amelyek a detonáció vagy deflagráció továbbvitelére szolgálnak a robbanólánc mentén.

ROBBANÓSZEGECSEK: UN 0174

Ezek a tárgyak fémszegecsek, belül levő kis robbanóanyag-töltettel.

ROBBANÓSZONDÁK: UN 0204, 0296

Ezek a tárgyak detonáló robbanóanyag-töltetből állnak. Olyan gyújtószert tartalmaznak, amely nincs ellátva (legalább két) hatékony biztonsági szerkezettel. Hajókról dobják a vízbe, és meghatározott vízmélységben vagy a tengerfenékre érve robbannak.

ROBBANÓSZONDÁK: UN 0374, 0375

Ezek a tárgyak detonáló robbanóanyag-töltetből állnak. Vagy nem tartalmaznak gyújtószerkezetet vagy olyan gyújtószerkezetet tartalmaznak, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva. Hajókról dobják a vízbe, és meghatározott vízmélységben vagy a tengerfenékre érve robbannak.

ROBBANÓTÖLTETEK: UN 0048

Ezek a tárgyak papírlemezből, műanyagból, fémből vagy más anyagból készített házból állnak és detonáló robbanóanyag-töltetet tartalmaznak. Vagy nem tartalmaznak gyújtószerkezetet vagy olyan gyújtószerkezetet tartalmaznak, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva.

Megjegyzés:A következő tárgyak nem tartoznak e fogalomkörbe: AKNÁK; BOMBÁK; LÖVEDÉKEK. Ezek a jelen szójegyzékben külön vannak feltüntetve.

ROBBANÓTÖLTETEK, IPARIAK, detonátor nélkül: UN 0442, 0443, 0444, 0445

Ezek a tárgyak gyújtószerkezet nélküli detonáló robbanóanyag-töltetből állnak. Robbantásos hegesztéshez, robbantásos illesztéshez, robbantásos sajtoláshoz vagy más fémmegmunkálási eljáráshoz használatosak.

ROBBANÓTÖLTETEK, KIEGÉSZÍTŐK: UN 0060

Ezek a tárgyak kisméretű, eltávolítható erősítőtöltetek, amelyet a lövedékek üregébe az indító-gyújtó és a fő robbanótöltet közé helyeznek el.

ROBBANÓTÖLTETEK, MŰANYAG KÖTÉSŰEK: UN 0457, 0458, 0459, 0460

Ezek a tárgyak műanyag kötésű detonáló robbanóanyag-töltetből állnak. Burkolat nélküli speciális alakúak, és nem tartalmaznak gyújtószerkezetet. Lőszerek, pl. támadófejek alkotórészeként használatosak.

ROBBANÓZSINÓR, fémköpenyes: UN 0102, 0290

Ez a tárgy lágy fémcsőben lévő detonáló robbanóanyag-bélből áll, védőbevonattal ellátva vagy anélkül.

ROBBANÓZSINÓR, hajlékony: UN 0065, 0289

Ez a tárgy detonáló robbanóanyag-bélből áll, textilszállal körbefonva, műanyagból vagy más anyagból álló burkolattal ellátva. A burkolat nem szükséges, ha a textilfonat portömör.

ROBBANTÓZSINÓR, KISHATÁSÚ, fémköpennyel: UN 0104

Ez a tárgy lágy fémcsőben lévő detonáló robbanóanyag-bélből áll, védőbevonattal ellátva vagy anélkül. A robbanóanyag mennyisége olyan csekély, hogy kifelé csak kis hatás lép fel.

ROBBANTÓTÖLTETEK, PROFILOZOTT, HAJLÉKONY, VONAL ALAKÚ: UN 0237, 0288

Ezek a tárgyak detonáló robbanóanyagból készült V alakú bélből állnak hajlékony köpenybe burkolva.

SZÉTVETŐK, robbanótöltettel: UN 0043

Ezek a tárgyak kis robbanótöltetek. Lövedékek vagy más lőszerek szétrobbantására valók, hogy azok tartalma szétszóródjon.

TÁMADÓFEJEK RAKÉTÁKHOZ robbanó- vagy kidobótöltettel: UN 0370

Ezek a tárgyak inert hasznos teherből és detonáló vagy deflagráló robbanóanyagot tartalmazó kis töltetből állnak. Vagy nem tartalmaznak gyújtószerkezetet vagy olyan gyújtószerkezetet tartalmaznak, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva. Rakétákba vannak beszerelve az inert anyag szétszórása céljából. Ide tartoznak irányított lövedékek támadófejei is.

TÁMADÓFEJEK RAKÉTÁKHOZ robbanó- vagy kidobótöltettel: UN 0371

Ezek a tárgyak inert hasznos teherből és detonáló vagy deflagráló robbanóanyagot tartalmazó kis töltetből állnak. Olyan gyújtószerkezetet tartalmaznak, amely nincs ellátva (két vagy több) hatékony biztonsági szerkezettel. Rakétákba vannak beszerelve az inert anyag szétszórása céljából. Ide tartoznak irányított lövedékek támadófejei is.

TÁMADÓFEJEK TORPEDÓKHOZ robbanótöltettel: UN 0221

Ezek a tárgyak detonáló robbanóanyagból állnak. Vagy nem tartalmaznak gyújtószerkezetet, vagy olyan gyújtószerkezetet tartalmaznak, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva. Torpedókba vannak beszerelve.

TÁMADÓFEJEK, RAKÉTÁKHOZ robbanótöltettel: UN 0286, 0287

Ezek a tárgyak detonáló robbanóanyagból állnak, amely vagy nem tartalmaz gyújtószerkezetet, vagy olyan gyújtószerkezetet tartalmaz, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva. Rakétákba vannak beszerelve. Ide tartoznak az irányított lövedékek támadófejei is.

TÁMADÓFEJEK, RAKÉTÁKHOZ robbanótöltettel: UN 0369

Ezek a tárgyak detonáló robbanóanyagból állnak, amely olyan gyújtószerkezetet tartalmaz, ami nincs ellátva (két vagy több) hatékony biztonsági szerkezettel. Rakétákba vannak beszerelve. Ide tartoznak az irányított lövedékek támadófejei is.

TORPEDÓK FOLYÉKONY HAJTÓANYAGGAL, inert fejjel: UN 0450

Ezek a tárgyak folyékony robbanóanyagot tartalmazó hajtórendszerből, amely a torpedót a víz alatt mozgatja, és inert fejből állnak.

TORPEDÓK FOLYÉKONY HAJTÓANYAGGAL, robbanótöltettel vagy anélkül: UN 0449

Ezek a tárgyak vagy folyékony robbanóanyagot tartalmazó hajtórendszerből állnak, amely a támadófejjel ellátott vagy anélküli torpedót a víz alatt mozgatja, vagy folyékony nem robbanó anyagot tartalmazó hajtórendszerből állnak, amely a támadófejjel ellátott torpedót a víz alatt mozgatja.

TORPEDÓK robbanótöltettel: UN 0329

Ezek a tárgyak támadófejből és folyékony robbanóanyagot tartalmazó hajtórendszerből állnak, amely a torpedót a víz alatt mozgatja. A támadófej vagy nem tartalmaz gyújtószerkezetet vagy olyan gyújtószerkezetet tartalmaz, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva.

TORPEDÓK robbanótöltettel: UN 0330

Ezek a tárgyak támadófejből és folyékony robbanóanyagot vagy nem robbanó anyagot tartalmazó hajtórendszerből állnak, amely a torpedót a víz alatt mozgatja. A támadófej olyan gyújtószerkezetet tartalmaz, amely nincs ellátva két vagy több hatékony biztonsági szerkezettel.

TORPEDÓK robbanótöltettel: UN 0451

Ezek a tárgyak támadófejből és folyékony, nem robbanó hajtórendszerből állnak, amely a torpedót a víz alatt mozgatja. A támadófej vagy nem tartalmaz gyújtószerkezetet vagy olyan gyújtószerkezetet tartalmaz, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva.

TÖLTÉNYEK FEGYVEREKHEZ INERT LÖVEDÉKKEL: UN 0012, 0328, 0339, 0417

Olyan lőszer, amely robbanótöltet nélküli lövedékből és kidobótöltetből áll gyutaccsal vagy gyutacs nélkül. A lőszer nyomjelző-szert tartalmazhat, feltéve, hogy a fő veszélyt a kidobótöltet képezi.

TÖLTÉNYEK FEGYVEREKHEZ robbanólövedékkel: UN 0005, 0007, 0348

Olyan lőszer, amely robbanótöltetet tartalmazó lövedékből és kidobótöltetből áll gyutaccsal vagy gyutacs nélkül. A lövedék olyan gyújtószerkezetet tartalmaz, amely nincs ellátva (legalább két) hatékony biztonsági szerkezettel. Ide tartoznak összeszerelt lőszerek, félig összeszerelt lőszerek és különálló darabokból álló löveg lőszerek, amennyiben egybe vannak csomagolva.

TÖLTÉNYEK FEGYVEREKHEZ robbanólövedékkel: UN 0006, 0321, 0412

Olyan lőszer, amely robbanótöltetet tartalmazó lövedékből és kidobótöltetből áll gyutaccsal vagy gyutacs nélkül. A lövedék vagy nem tartalmaz gyújtószerkezetet vagy olyan gyújtószerkezetet tartalmaz, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva. Ide tartoznak összeszerelt lőszerek, félig összeszerelt lőszerek és különálló darabokból álló löveg lőszerek, amennyiben egybe vannak csomagolva.

TÖLTÉNYHÜVELYEK, ÜRESEK, ÉGHETŐK, GYUTACS NÉLKÜL: UN 0446, 0447

Ezek a tárgyak részben vagy teljes egészében nitrocellulózból gyártott töltényhüvelyek.

TÖLTÉNYHÜVELYEK, ÜRESEK, GYUTACCSAL: UN 0055; 0379

Ezek a tárgyak fémből, műanyagból vagy más, nem éghető anyagból készülnek. Egyetlen robbanó alkotórészük a gyutacs.

TRITONAL: UN 0390

Ez az anyag trinitro-toluol (TNT) és alumínium keverékéből áll.

TŰZIJÁTÉK TESTEK: UN 0333, 0334, 0335, 0336, 0337

Olyan pirotechnikai tárgyak, amelyek szórakoztatási célokra használatosak.

VAKTÖLTÉNYEK FEGYVEREKHEZ: UN 0014, 0326, 0327, 0338, 0413

Olyan lőszer, amely zárt töltényhüvelyből áll központi vagy peremgyújtással és feketelőpor- vagy füst nélküli lőportöltetet tartalmaz. A töltényhüvely nem tartalmaz lövedéket. Erős durranás keltésére valók, valamint gyakorláshoz, díszlövéshez, kidobótöltetként és indítópisztolyokhoz stb. használatosak. Ide tartoznak a gyakorló lőszerek is.

VAKTÖLTÉNYEK KÉZIFEGYVEREKHEZ: UN 0014, 0327, 0338

Olyan lőszer, amely zárt töltényhüvelyből áll központi vagy peremgyújtással és feketelőpor- vagy füst nélküli lőportöltetet tartalmaz. A töltényhüvely nem tartalmaz lövedéket. Legfeljebb 19,1 mm kaliberű fegyverekhez valók és erős durranás keltésére szolgálnak és gyakorláshoz, díszlövéshez, kidobótöltetként és indítópisztolyokhoz stb. használatosak.

VASÚTI DURRANTYÚK: UN 0192, 0193, 0492, 0493

Ezek a tárgyak pirotechnikai anyagot tartalmaznak, amely a tárgy összetörésekor erős hanghatással felrobban. Vasúti sínre helyezik.

VÉSZJELZŐK, tengeri: UN 0194, 0195

Ezek a tárgyak pirotechnikai anyagot tartalmaznak és arra valók, hogy durranás, láng, füst vagy ezek kombinációja formájában jelzést adjanak.

VILÁGÍTÓTESTEK, FÖLDI: UN 0092, 0418, 0419

Ezek a tárgyak pirotechnikai anyagot tartalmaznak, és a földön megvilágításra, jelzésre, megjelölésre vagy figyelmeztetésre használatosak.

VILÁGÍTÓTESTEK, LÉGI: UN 0093, 0403, 0404, 0420, 0421

Ezek a tárgyak pirotechnikai anyagot tartalmaznak és légi járműről ledobva megvilágításra, jelzésre, megjelölésre vagy figyelmeztetésre szolgálnak.

VILLANÓFÉNY-PATRONOK: UN 0049, 0050

Ezek a tárgyak házból, gyújtóelemből és villanópor-készletből állnak. Minden alkotórész egyetlen, kilövésre kész tárggyá van egyesítve.

VILLANÓFÉNYPOR: UN 0094, 0305

Olyan pirotechnikai anyag, amely meggyújtáskor intenzív fényt kelt.

VÍZIBOMBÁK: UN 0056

Ezek a tárgyak detonáló robbanóanyagot tartalmazó hordóból, dobból vagy lövedékből állnak, amely vagy nem tartalmaz gyújtószerkezetet, vagy olyan gyújtószerkezetet tartalmaz, amely legalább két hatékony biztonsági szerkezettel van ellátva. Víz alatti robbanás előidézésére valók.

VÍZZEL AKTIVÁLHATÓ SZERKEZETEK robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel: UN 0248, 0249

Olyan tárgyak, amelyek működése tartalmuk vízzel való fizikai-kémiai reakciójától függ.

2.2.1.2.1 Azok a robbanóanyagok, amelyek a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv”, I. Rész kritériumai szerint nagymértékben robbanásérzékenyek, vagy amelyeknél spontán reakció léphet fel, valamint azok a robbanóanyagok és -tárgyak, amelyek nem sorolhatók a 3.2 fejezet „A” táblázatának valamely megnevezése vagy m.n.n. tétele alá, a szállításból ki vannak zárva.

2.2.1.2.2 A K összeférhetőségi csoport tárgyai a szállításból ki vannak zárva (1.2K – UN 0020 és 1.3K – UN 0021).

Osztályozási kód (lásd 2.2.1.1.4)	UN szám	Az anyag vagy tárgy megnevezése
1.1A	0473	ROBBANÓANYAGOK, M.N.N.
1.1B	0461	ROBBANÓLÁNC ALKOTÓRÉSZEI, M.N.N.
1.1C	0474	ROBBANÓANYAGOK, M.N.N.
	0497	FOLYÉKONY HAJTÓANYAG
	0498	SZILÁRD HAJTÓANYAG
	0462	ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.1D	0475	ROBBANÓANYAGOK, M.N.N.
	0463	ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.1E	0464	ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.1F	0465	ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.1G	0476	ROBBANÓANYAGOK, M.N.N.
1.1L	0357	ROBBANÓANYAGOK, M.N.N.
	0354	ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.2B	0382	ROBBANÓLÁNC ALKOTÓRÉSZEI, M.N.N.
1.2C	0466	ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.2D	0467	ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.2E	0468	ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.2F	0469	ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.2L	0358	ROBBANÓANYAGOK, M.N.N.
	0248	VÍZZEL AKTIVÁLHATÓ SZERKEZETEK robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel
	0355	ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.3C	0132	AROMÁS NITROVEGYÜLETEK DEFLAGRÁLÓ FÉMSÓI, M.N.N.
	0477	ROBBANÓANYAGOK, M.N.N.
	0495	FOLYÉKONY HAJTÓANYAG
	0499	SZILÁRD HAJTÓANYAG
	0470	ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.3G	0478	ROBBANÓANYAGOK, M.N.N.
1.3L	0359	ROBBANÓANYAGOK, M.N.N.
	0249	VÍZZEL AKTIVÁLHATÓ SZERKEZETEK robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel
	0356	ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.4B	0350	ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
	0383	ROBBANÓLÁNC ALKOTÓRÉSZEI, M.N.N.
1.4C	0479	ROBBANÓANYAGOK, M.N.N.
	0501	SZILÁRD HAJTÓANYAG
	0351	ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.4D	0480	ROBBANÓANYAGOK, M.N.N.
	0352	ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.4E	0471	ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.4F	0472	ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.4G	0485	ROBBANÓANYAGOK, M.N.N.
	0353	ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
1.4S	0481	ROBBANÓANYAGOK, M.N.N.
	0349	ROBBANÓTÁRGYAK, M.N.N.
	0384	ROBBANÓLÁNC ALKOTÓRÉSZEI, M.N.N.
1.5D	0482	NAGYON ÉRZÉKETLEN ROBBANÓANYAGOK (EVIa) ANYAGOK), M.N.N.
1.6N	0486	RENDKÍVÜL ÉRZÉKETLEN ROBBANÓTÁRGYAK (EEIb) TÁRGYAK)
	0190	ROBBANÓANYAG MINTÁK, az indító robbanóanyagok kivételével Megjegyzés: Az alosztályt és az összeférhetőségi csoportot a 2.2.1.1.4 pont elvei alapján és az illetékes hatóság utasításai szerint kell meghatározni.

a) EVI = explosive, very insensitive (angol rövidítés).

b) EEI = explosive, extremely insensitive (angol rövidítés).

2.2.2.1.1 A 2 osztály fogalma a tiszta gázokra, a gázkeverékekre, egy vagy több gáz keverékére egy vagy több más anyaggal, valamint az ilyen anyagokat tartalmazó tárgyakra terjed ki.

A gázok olyan anyagok, amelyek

a) gőznyomása 50 °C-on meghaladja a 300 kPa-t (3 bar-t); vagy

b) 20 °C-on és 101,3 kPa normál nyomáson teljesen gáz alakúak.

Megjegyzések: 1. Az 1052 vízmentes hidrogén-fluorid azonban a 8 osztály anyaga.

2. Valamely tiszta gáz tartalmazhat egyéb alkotórészeket is a gyártási folyamatból adódóan vagy hozzáadott anyagokat a termék stabilitásának megőrzésére, amennyiben ezen alkotórészek koncentrációja nem módosítja a gáz besorolását vagy a szállítási feltételeket, mint pl. a töltési fokot, a töltőnyomást, a próbanyomást.

3. A 2.2.2.3 bekezdés m.n.n. tételei tiszta gázokra és gázkeverékekre egyaránt vonatkoznak.

2.2.2.1.2 A 2 osztály anyagai és tárgyai a következők szerint vannak csoportosítva:

1. Sűrített gázok: gázok, amelyek kritikus hőmérséklete 20 °C-nál alacsonyabb

2. Cseppfolyósított gázok: gázok, amelyek kritikus hőmérséklete 20 °C, vagy annál magasabb

3. Mélyhűtött, cseppfolyósított gázok: gázok, amelyek alacsony hőmérsékletük folytán a szállítás alatt részben cseppfolyósak

4. Nyomás alatt oldott gázok: gázok, amelyek a szállítás alatt oldószerben vannak oldva

5. Aeroszol csomagolások és gázzal töltött kisméretű tartályok (gázpatronok)

6. Túlnyomás alatti gázt tartalmazó egyéb tárgyak

7. Túlnyomás nélküli gázok, amelyekre különleges előírások érvényesek (gázminták)

2.2.2.1.3 A 2 osztály anyagai és tárgyai veszélyes tulajdonságaik alapján a következő csoportok valamelyikéhez vannak hozzárendelve:

A fojtó

O gyújtó hatású

F gyúlékony

T mérgező

TF mérgező, gyúlékony

TC mérgező, maró

TO mérgező, gyújtó hatású

TFC mérgező, gyúlékony, maró

TOC mérgező, gyújtó hatású, maró

Ha a gázok vagy gázkeverékek veszélyes tulajdonságai a kritériumok alapján egynél több csoporthoz tartoznak, a T betűvel jelölt csoportok minden más csoportot megelőznek. Az F betűvel jelölt csoportok megelőzik az A vagy O betűvel jelölteket.

Megjegyzés: 1. Az ENSZ Minta Szabályzatban, az IMDG kódexben és az ICAO Műszaki Utasításokban a gázokat az általuk képviselt fő veszély alapján a következő három alosztály egyikébe sorolják:

– 2.1 alosztály: gyúlékony gázok (megfelel az F betűvel jelölt csoportokba tartozó gázoknak);

– 2.2 alosztály: nem gyúlékony, nem mérgező gázok (megfelel az A vagy az O betűvel jelölt csoportokba tartozó gázoknak);

– 2.3 alosztály: mérgező gázok (megfelel a T betűvel jelölt, azaz T, TF, TC, TO, TFC és TOC csoportba tartozó gázoknak).

2. Az aeroszol csomagolásokat és a gázpatronokat a tartalmuk veszélyességétől függően kell az A – TOC csoportba sorolni. A tartalom akkor minősül gyúlékonynak, ha 45 tömeg%-nál vagy 250 g-nál több gyúlékony alkotórészt tartalmaz. A gyúlékony alkotórész olyan gáz, amely normál nyomáson, levegőn gyúlékony, vagy olyan folyékony anyag vagy készítmény, amelynek lobbanáspontja legfeljebb 100 °C.

3. A maró hatású gázok mérgezőnek is tekintendők és ezért a TC, a TFC vagy a TOC csoportba vannak sorolva.

4. A 21 térf.%-nál nagyobb oxigéntartalmú gázkeverékeket gyújtó hatásúnak kell besorolni.

2.2.2.1.4 Ha a 2 osztálynak a 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint említett valamely keveréke a 2.2.2.1.2 és a 2.2.2.1.5 pontban felsorolt kritériumoktól eltérőeket elégít ki, akkor ezt a keveréket ezen kritériumok szerint kell besorolni és a megfelelő m.n.n. tételhez hozzá- rendelni.

2.2.2.1.5 A 2 osztály azon anyagait és tárgyait, amelyek a 3.2 fejezet „A” táblázatában nincsenek név szerint feltüntetve a 2.2.2.1.2 és a 2.2.2.1.3 pont szerint a 2.2.2.3 bekezdésben felsorolt valamely gyűjtőmegnevezés alá kell besorolni. A kritériumok a következők:

Fojtó gázok

Olyan nem gyúlékony, nem gyújtó hatású és nem mérgező gázok, amelyek a légkörben rendes körülmények között jelen levő oxigént hígítják vagy kiszorítják.

Gyúlékony gázok

Olyan gázok, amelyek 20 °C-on és 101,3 kPa normál nyomáson

a) a levegővel alkotott, legfeljebb 13 térf.% gázt tartalmazó keverék formájában gyúlékonyak (alsó robbanási határuk legfeljebb 13%); vagy

b) az alsó robbanási határuktól függetlenül a levegővel legalább 12 százalékpont terjedelmű robbanási tartománnyal bírnak.

A gyúlékonyságot vizsgálatokkal vagy számítással kell meghatározni az ISO által elfogadott módszerek (lásd az ISO 10156:1996 szabványt) szerint.

Ha nem áll elegendő adat rendelkezésre ezen módszerek használatához, a származási ország illetékes hatósága által elismert más, azonos értékű vizsgálati eljárások is alkalmazhatók.

Ha a származási ország nem valamely ADR Szerződő Fél, akkor ezeket a módszereket a küldemény által érintett első ADR Szerződő Fél illetékes hatóságának kell elismernie.

Olyan gázok, amelyek általában oxigén leadásával tüzet okozhatnak, vagy más anyagok égését a levegőnél nagyobb mértékben elősegíthetik. Az oxidáló képességet az ISO által elfogadott módszer (lásd az ISO 10156:1996 szabványt) szerinti vizsgálattal vagy számítással kell meghatározni.

Megjegyzés: Azokat a gázokat, amelyek részben vagy teljes egészében a maró hatásuk következtében elégítik ki a mérgezőképesség kritériumait, mérgező gázokként kell besorolni. A maró hatás, mint lehetséges járulékos veszély kritériumait lásd a „maró gázok” címszó alatt is.

Olyan gázok,

a) amelyekről ismert, hogy az emberi egészséget veszélyeztető mértékben mérgezők vagy marók; vagy

b) amelyekről feltételezhető, hogy az emberre nézve mérgezők vagy marók, mivel a 2.2.61.1 bekezdés szerint vizsgálva az akut mérgezési LC50 értékük legfeljebb 5000 ml/m³ (ppm).

A gázkeverékek (beleértve a más osztályba tartozó anyagok gőzeit) esetében a következő képlet használható:

ahol

fi = a keverék i-edik alkotórészének mólaránya

Ti = a keverék i-edik alkotórészének toxicitási mutatója. A Ti-érték egyenlő az ISO 10298:1995 szabvány szerinti LC50 értékkel. Amennyiben az LC50 érték nem szerepel az ISO 10298:1995 szabványban, a szakirodalomban található LC50 értéket kell használni. Ha az LC50 érték ismeretlen, a toxicitási mutatót a hasonló fiziológiai és kémiai hatásokkal rendelkező anyagok legalacsonyabb LC50 értéke alapján kell meghatározni, vagy – ha ez az egyetlen gyakorlati lehetőség – kísérleteket kell végezni.

[1]) Az esettől függően a 96 órás LC50 érték halakra, a 48 órás EC50 érték vízibolhára és a 72 órás LC50 érték algákra közül a legkisebb.

Azokat a gázokat és gázkeverékeket, amelyek teljes egészében a maró hatásuk következtében elégítik ki a mérgezőképesség kritériumait, mint maró járulékos veszéllyel bíró mérgező gázokat kell besorolni.

Egy olyan gázkeveréknek, amely a maró és mérgező hatás kombinálódása folytán mérgezőnek tekintendő, akkor van maró járulékos veszélye, ha emberen szerzett tapasztalatok alapján ismert, hogy roncsolja a bőrt, a szemet vagy a nyálkahártyát, vagy ha a keverék maró alkotórészeinek LC50 értéke a következő képlettel számítva legfeljebb 5000 ml/m3 (ppm):

ahol

fci = a keverék i-edik alkotórészének mólaránya

Tci = a keverék i-edik maró alkotórészének toxicitási mutatója. A Tci-érték egyenlő az ISO 10298:1995 szabvány szerinti LC50 értékkel. Amennyiben az LC50 érték nem szerepel az ISO 10298:1995 szabványban, a szakirodalomban található LC50 értéket kell használni. Ha az LC50 érték ismeretlen, a toxicitási mutatót a hasonló fiziológiai és kémiai hatásokkal rendelkező anyagok legalacsonyabb LC50 értéke alapján kell meghatározni, vagy – ha ez az egyetlen gyakorlati lehetőség – kísérleteket kell végezni.

2.2.2.2.1 A 2 osztály vegyileg nem állandó anyagai csak akkor szállíthatók, ha megtették a szükséges intézkedéseket a normális szállítási körülmények között a veszélyes reakció, mint pl. bomlás, szétválás vagy polimerizálódás mindenfajta lehetőségének megakadályozására. E célból különösen arról kell gondoskodni, hogy a tartályok és tartányok ne tartalmazzanak olyan anyagokat, amelyek ezeket a reakciókat elősegíthetik.

2.2.2.2.2 A következő anyagok és keverékek a szállításból ki vannak zárva:

– UN 2186 hidrogén-klorid, mélyhűtött, cseppfolyósított;

– UN 2421 nitrogén-trioxid;

– UN 2455 metil-nitrit;

– azok a mélyhűtött, cseppfolyósított gázok, amelyek nem sorolhatók a 3A, 3O vagy 3F osztályozási kód alá;

– azok a nyomás alatt oldott gázok, amelyek nem sorolhatók az UN 1001, 2073 vagy 3318 alá.

Osztályo-zási kód	UN szám	Az anyag vagy tárgy megnevezése
Sűrített gázok
1A	1979	NEMESGÁZOK KEVERÉKE, SŰRÍTETT
	1980	NEMESGÁZOK ÉS OXIGÉN KEVERÉKE, SŰRÍTETT
	1981	NEMESGÁZOK ÉS NITROGÉN KEVERÉKE, SŰRÍTETT
	1956	SŰRÍTETT GÁZ, M.N.N.
1O	3156	SŰRÍTETT GÁZ, GYÚJTÓ HATÁSÚ, M.N.N.
1F	1964	SZÉNHIDROGÉN-GÁZ KEVERÉK, SŰRÍTETT, M.N.N.
	1954	SŰRÍTETT GÁZ, GYÚLÉKONY, M.N.N.
1T	1955	SŰRÍTETT GÁZ, MÉRGEZŐ, M.N.N.
1TF	1953	SŰRÍTETT GÁZ, MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY, M.N.N.
1TC	3304	SŰRÍTETT GÁZ, MÉRGEZŐ, MARÓ, M.N.N.
1TO	3303	SŰRÍTETT GÁZ, MÉRGEZŐ, GYÚJTÓ HATÁSÚ, M.N.N.
1TFC	3305	SŰRÍTETT GÁZ, MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY, MARÓ, M.N.N.
1TOC	3306	SŰRÍTETT GÁZ, MÉRGEZŐ, GYÚJTÓ HATÁSÚ, MARÓ, M.N.N.
Cseppfolyósított gázok
2A	1058	CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZ, nem gyúlékony, nitrogén, szén-dioxid vagy levegő alatt
	1078	HŰTŐGÁZ, M.N.N.
		pl. mint az R ... betűvel jelzett gázkeverékek, mint az:
		F1 keverék, amelynek gőznyomása 70 °C-on 1,3 MPa-nál (13 bar) nem nagyobb, és sűrűsége 50 °C-on a diklór-fluor-metánénál (1,30 kg/l) nem kisebb;
		F2 keverék, amelynek gőznyomása 70 °C-on 1,9 MPa-nál (19 bar) nem nagyobb, és sűrűsége 50 °C-on a diklór-difluor-metánénál (1,21 kg/l) nem kisebb;
		F3 keverék, amelynek gőznyomása 70 °C-on 3 MPa-nál (30 bar) nem nagyobb, és sűrűsége 50 °C-on a klór-difluor-metánénál (1,09 kg/l) nem kisebb.
		Megjegyzés: A triklór-monofluor-metán (R 11 hűtőgáz), az 1,1,2-triklór-1,2,2- trifluor-etán (R 113 hűtőgáz), az 1,1,1-triklór-2,2,2-trifluor-etán (R 113a hűtőgáz), az 1-klór-1,2,2-trifluor-etán (R 133 hűtőgáz) és az 1-klór-1,1,2-trifluor-etán (R 133b hűtőgáz) nem a 2 osztály anyaga, az F1, F2, F3 keverékekben azonban előfordulhatnak.
	1968	ROVARIRTÓ GÁZ, M.N.N.
	3163	CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZ, M.N.N.
2O	3157	CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZ, GYÚJTÓ HATÁSÚ, M.N.N.
2F	1010	1,3-BUTADIÉN ÉS SZÉNHIDROGÉNEK KEVERÉKE, STABILIZÁLT, amelynek gőznyomása 70 °C-on nem haladja meg az 1,1 Mpa-t (11 bar-t) és sűrűsége 50 °C-on legfeljebb 0,525 kg/l.
		Megjegyzés: Az „1,2-butadién, stabilizált” és az „1,3-butadién, stabilizált” az UN 1010 alá van besorolva , lásd a 3.2 fejezet „A” táblázatát.
	1060	METIL-ACETILÉN ÉS PROPADIÉN KEVERÉK, STABILIZÁLT
		mint a metil-acetilén és propadién keveréke szénhidrogénekkel, azaz:
		P1 keverék legfeljebb 63 térf.% metil-acetilén és propadién, és legfeljebb 24 térf.% propán és propén tartalommal, a telített C4-szénhidrogén részarányának legalább 14 térf.%-nak kell lennie; és
		P2 keverék legfeljebb 48 térf.% metil-acetilén és propadién, és legfeljebb 50 térf.% propán és propén tartalommal, a telített C4-szénhidrogén részarányának legalább 5 térf.%-nak kell lennie; valamint
		propadién keverékei 1-4% metil-acetilénnel.
	1965	SZÉNHIDROGÉN-GÁZ KEVERÉK, CSEPPFOLYÓSÍTOTT, M.N.N. keverékek, mint:
		A gázkeverék, amelynek gőznyomása 70 °C-on nem haladja meg az 1,1 MPa-t (11 bar-t), és sűrűsége 50 °C-on 0,525 kg/l-nél nem kisebb;
		A01 gázkeverék, amelynek gőznyomása 70 °C-on nem haladja meg az 1,6 MPa-t (16 bar-t), és sűrűsége 50 °C-on 0,516 kg/l-nél nem kisebb;
		A02 gázkeverék, amelynek gőznyomása 70 °C-on nem haladja meg az 1,6 MPa-t (16 bar-t), és sűrűsége 50 °C-on 0,505 kg/l-nél nem kisebb;
		A0 gázkeverék, amelynek gőznyomása 70 °C-on nem haladja meg az 1,6 MPa-t (16 bar-t), és sűrűsége 50 °C-on 0,495 kg/l-nél nem kisebb;
		A1 gázkeverék, amelynek gőznyomása 70 °C-on nem haladja meg a 2,1 MPa-t (21 bar-t), és sűrűsége 50 °C-on 0,485 kg/l-nél nem kisebb;
		B1 gázkeverék, amelynek gőznyomása 70 °C-on nem haladja meg a 2,6 MPa-t (26 bar-t), és sűrűsége 50 °C-on 0,474 kg/l-nél nem kisebb;
		B2 gázkeverék, amelynek gőznyomása 70 °C-on nem haladja meg a 2,6 MPa-t (26 bar-t), és sűrűsége 50 °C-on 0,463 kg/l-nél nem kisebb;
		B gázkeverék, amelynek gőznyomása 70 °C-on nem haladja meg a 2,6 MPa-t (26 bar-t), és sűrűsége 50 °C-on 0,450 kg/l-nél nem kisebb;
		C gázkeverék, amelynek gőznyomása 70 °C-on nem haladja meg a 3,1 MPa-t (31 bar-t), és sűrűsége 50 °C-on 0,440 kg/l-nél nem kisebb.
		Megjegyzés: 1. Az előbbi gázkeverékek megnevezésére a kereskedelemben szokásos következő elnevezések is használhatók: A, A01, A02 és A0 keverék estén BUTÁN, C gázkeverék esetén PROPÁN.
		2. A tengeri vagy légi szállítást megelőző és követő szállításnál a 1965 SZÉNHIDROGÉN-GÁZ KEVERÉK, CSEPPFOLYÓSÍTOTT, M.N.N. helyett választható az 1075 PETRÓLEUMGÁZ, CSEPPFOLYÓSÍTOTT megnevezés is.
	3354	ROVARIRTÓ GÁZ, GYÚLÉKONY, M.N.N.
	3161	CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZ, GYÚLÉKONY, M.N.N.
2T	1967	ROVARIRTÓ GÁZ, MÉRGEZŐ, M.N.N.
	3162	CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZ, MÉRGEZŐ, M.N.N.
2TF	3355	ROVARIRTÓ GÁZ, MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY, M.N.N.
	3160	CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZ, MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY, M.N.N.
2TC	3308	CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZ, MÉRGEZŐ, MARÓ, M.N.N.
2TO	3307	CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZ, MÉRGEZŐ, GYÚJTÓ HATÁSÚ, M.N.N.
2TFC	3309	CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZ, MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY, MARÓ, M.N.N.
2TOC	3310	CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZ, MÉRGEZŐ, GYÚJTÓ HATÁSÚ, MARÓ, M.N.N.
Mélyhűtött, cseppfolyósított gázok
3A	3158	MÉLYHŰTÖTT , CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZ, M.N.N.
3O	3311	MÉLYHŰTÖTT, CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZ, GYÚJTÓ HATÁSÚ, M.N.N.
3F	3312	MÉLYHŰTÖTT, CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZ, GYÚLÉKONY, M.N.N.
Nyomás alatt oldott gázok
4		Csak a 3.2 fejezet „A” táblázatában felsorolt anyagok fogadhatók el szállításra.
Aeroszolok és gázzal töltött kisméretű tartályok (gázpatronok)
5	1950	AEROSZOLOK
	2037	GÁZZAL TÖLTÖTT KISMÉRETŰ TARTÁLYOK (GÁZPATRONOK) adagolószerkezet nélkül, nem utántölthetők
Túlnyomás alatti gázt tartalmazó egyéb tárgyak
6A	3164	PNEUMATIKUS NYOMÁS ALATTI TÁRGYAK (nem gyúlékony gáz tartalommal); vagy
	3164	HIDRAULIKUS NYOMÁS ALATTI TÁRGYAK (nem gyúlékony gáz tartalommal)
6F	3150	KISMÉRETŰ ESZKÖZÖK SZÉNHIDROGÉN-GÁZ TÖLTETTEL, adagolószerkezettel; vagy
	3150	SZÉNHIDROGÉN-GÁZ UTÁNTÖLTŐ PATRONOK KISMÉRETŰ ESZKÖZÖKHÖZ, adagolószerkezettel
Gázminták
7F	3167	TÚLNYOMÁS NÉLKÜLI, GYÚLÉKONY GÁZMINTA, M.N.N., nem mélyhűtött, nem cseppfolyósított
7T	3169	TÚLNYOMÁS NÉLKÜLI, MÉRGEZŐ GÁZMINTA, M.N.N., nem mélyhűtött, nem cseppfolyósított
7TF	3168	TÚLNYOMÁS NÉLKÜLI, MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY GÁZMINTA, M.N.N., nem mélyhűtött, nem cseppfolyósított

2.2.3.1.1 A 3 osztály fogalomköre olyan anyagokra és ezen osztály anyagait tartalmazó tárgyakra terjed ki, amelyek

– az 1.2.1 szakaszban a „folyékony anyag” meghatározás a) bekezdése szerint folyékonyak;

– gőznyomásuk 50 °C hőmérsékleten legfeljebb 300 kPa (3 bar) és 20 °C hőmérsékleten, 101,3 kPa normál nyomáson nem teljesen gáz alakúak;

– lobbanáspontjuk legfeljebb 61 °C (a vizsgálatra lásd a 2.3.3.1 bekezdést).

A 3 osztály fogalomköre kiterjed az olyan gyúlékony folyékony anyagokra és olvasztott szilárd anyagokra is, amelyek lobbanáspontja meghaladja a 61 °C-ot és amelyeket lobbanáspontjukkal megegyező vagy annál magasabb hőmérsékletre melegítve szállítanak vagy adnak át szállításra. Ezek az anyagok az UN 3256 tétel alá vannak besorolva.

A 3 osztály fogalomköre kiterjed a folyékony, érzéketlenített robbanóanyagokra is. A folyékony, érzéketlenített robbanóanyagok olyan robbanóanyagok, amelyek vízben vagy más folyadékban vannak oldva vagy szuszpendálva azért, hogy homogén folyékony keveréket képezve robbanó tulajdonságaikat elnyomják. A 3.2 fejezet „A” táblázatában ilyen tétel az UN 1204, 2059, 3064 3343 és 3357.

Megjegyzések: 1. Nem tartoznak a 3 osztályba azok a 35 °C feletti lobbanáspontú, nem mérgező és nem maró anyagok, amelyek a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. Rész 32.2.5 bekezdés kritériumai alapján nem égést fenntartóak; ha azonban az ilyen anyagokat lobbanáspontjukkal megegyező vagy annál magasabb hőmérsékletre melegítve szállítják vagy adják át szállításra, akkor a 3 osztály anyagai.

2. Az előző 2.2.3.1.1 ponttól eltérően a dízelolajat, a gázolajat és a könnyű fűtőolajat 61 °C feletti, de legfeljebb 100 °C lobbanásponttal 3 osztály UN 1202 számú anyagának kell tekinteni.

3. Azok a folyékony anyagok, amelyek lobbanáspontja 23 °C alatt van és belélegzés esetén nagyon mérgezőek, valamint azok, amelyek lobbanáspontja 23 °C vagy annál magasabb és mérgezőek, a 6.1 osztály anyagai (lásd a 2.2.61.1 bekezdést).

4. Azok a peszticidként használt gyúlékony folyékony anyagok és készítmények, amelyek nagyon mérgezők, mérgezők vagy enyhén mérgezők és lobbanáspontjuk 23 °C vagy annál magasabb, a 6.1 osztály anyagai (lásd a 2.2.61.1 bekezdést).

5. Azok a folyékony, maró anyagok, amelyek lobbanáspontja 23 °C vagy annál magasabb, a 8 osztály anyagai (lásd a 2.2.8.1 bekezdést).

6. Az UN 2734 folyékony, maró, gyúlékony aminok, m.n.n., az UN 2734 folyékony, maró, gyúlékony poliaminok, m.n.n. és az UN 2920 gyúlékony, maró folyékony anyag, m.n.n. a 8 osztály anyagai (lásd a 2.2.8.1 bekezdést).

2.2.3.1.2 A 3 osztály anyagai és tárgyai a következők szerint vannak csoportosítva:

F Gyúlékony folyékony anyagok járulékos veszély nélkül:

F1 Gyúlékony folyékony anyagok 61 °C vagy annál alacsonyabb lobbanásponttal

F2 61 °C feletti lobbanáspontú folyékony anyagok, amelyeket lobbanáspontjukkal megegyező vagy annál magasabb hőmérsékletre melegítve szállítanak vagy adnak fel szállításra (magas hőmérsékletű anyagok)

FT Gyúlékony folyékony anyagok, amelyek mérgezők:

FT1 Gyúlékony folyékony anyagok, amelyek mérgezők

FT2 Peszticidek

FC Gyúlékony folyékony anyagok, amelyek marók

FTC Gyúlékony folyékony anyagok, amelyek mérgezők és marók

D Folyékony, érzéketlenített robbanóanyagok.

2.2.3.1.3 A 3 osztályba sorolt anyagokat és tárgyakat a 3.2 fejezet „A” táblázata sorolja fel. A 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint nem említett anyagokat a 2.2.3.3 bekezdés megfelelő tételéhez és a megfelelő csomagolási csoportba kell sorolni, ezen bekezdés előírásai szerint. A gyúlékony folyékony anyagokat a szállítás során általuk képviselt veszély mértéke alapján a következő csomagolási csoportok egyikéhez kell hozzárendelni:

I csomagolási csoport: nagyon veszélyes anyagok: az olyan gyúlékony folyékony anyagok, amelyeknek forráspontja vagy forráskezdete legfeljebb 35 °C és az olyan gyúlékony folyékony anyagok, amelyek lobbanáspontja 23 °C alatt van, és amelyek akár a 2.2.61.1 bekezdés kritériumai szerint nagyon mérgezők, akár a 2.2.8.1 bekezdés kritériumai szerint erősen marók;

II csomagolási csoport: közepesen veszélyes anyagok: az olyan gyúlékony folyékony anyagok, amelyeknek lobbanáspontja 23 °C alatt van, és amelyek nem esnek az I csomagolási csoportba, kivéve a 2.2.3.1.4 pont anyagait;

III csomagolási csoport: kevésbé veszélyes anyagok: az olyan gyúlékony folyékony anyagok, amelyek lobbanáspontja 23…61 °C (a határértékeket beleértve) és a 2.2.3.1.4 pont anyagai.

2.2.3.1.4 A folyékony vagy viszkózus keverékeket és készítményeket, beleértve a legfeljebb 20% nitrocellulóz tartalmú keverékeket is, amelyek nitrogéntartalma 12,6%-nál nem több (száraz tömegre vetítve), csak akkor lehet a III csomagolási csoportba sorolni, ha a következő követelményeket kielégítik:

a) az oldószer-szétválási próba során a szétváló oldószer réteg magassága a minta teljes magasságának 3%-ánál kisebb (lásd a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. Rész, 32.5.1 bekezdését); és

b) a viszkozitás[1]) és a lobbanáspont a táblázatnak megfelelő:

Extrapolált kinematikai viszkozitás, n (0-hoz közelítő nyírósebességnél, 23 °C-on), mm2/s	A kifolyási idő, t, az ISO 2431:1993 szabvány szerint			Lobbanáspont, °C
	s		A kifolyónyílás átmérője, mm	Lobbanáspont, °C
20 < n < 80	20 < t < 60	4		17 felett
80 < n < 135	60 < t < 100	4		10 felett
135 < n < 220	20 < t < 32	6		5 felett
220 < n < 300	32 < t < 44	6		–1 felett
300 < n < 700	44 < t < 100	6		–5 felett
700 < n	100 < t	6		–5 és alatta

Megjegyzés: A 20%-nál több, de legfeljebb 55% nitrocellulózt tartalmazó keverékek, amelynek nitrogéntartalma 12,6%-nál nem több (száraz anyagra vetítve), az UN 2059 szám alá tartoznak.

A 23 °C-nál alacsonyabb lobbanáspontú keverékek

– több mint 55% nitrocellulóz-tartalommal, bármilyen nitrogéntartalom esetén, vagy

– legfeljebb 55% nitrocellulóz-tartalommal és 12,6%-nál nagyobb nitrogén-tartalom esetén (száraz anyagra vetítve)

az 1 osztály (UN 0340 vagy 0342) vagy a 4.1 osztály (UN 2555, 2556 vagy 2557) anyagai.

2.2.3.1.5 A nem mérgező és nem maró oldatok és a homogén keverékek, amelyek lobbanáspontja 23 °C vagy ennél magasabb (viszkózus anyagok, mint pl. némely festékek és zománcok, kivéve a 20%-nál nagyobb nitrocellulóz tartalmú anyagokat), 450 litert meg nem haladó tartályokba csomagolva nem esnek az ADR előírásainak hatálya alá, ha oldószer-szétválási próba (lásd a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. Rész 32.5.1 bekezdését) során a szétvált oldószer réteg magassága kisebb, mint a teljes mintamagasság 3%-a, és ha 23 °C-on az ISO 2431:1993 szabvány szerinti 6 mm átmérőjű kifolyónyílással ellátott kifolyópohárból a kifolyás időtartama:

a) legalább 60 s, vagy

b) legalább 40 s, és nem tartalmaz a 3 osztályba tartozó anyagokból 60%-nál többet.

2.2.3.1.6 Ha a 3 osztály anyagai valamilyen adalékanyag hozzáadása révén eltérő veszélyességi kategóriába kerülnek át, mint ahová a 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint említett anyagok tartoznak, ezeket a keverékeket vagy oldatokat azok alá a tételek alá kell besorolni, ahová tényleges veszélyességük mértéke alapján tartoznak.

Megjegyzés:Az oldatok és keverékek (készítmények és hulladékok) osztályozására lásd a 2.1.3 szakaszt is.

2.2.3.1.7 A 2.3.3.1 bekezdés és a 2.3.4 szakasz szerinti vizsgálati eljárások és a 2.2.3.1.1 pontban található kritériumok alapján az is meghatározható, hogy egy név szerint feltüntetett (vagy név szerint feltüntetett anyagot tartalmazó) oldat vagy keverék természete olyan, hogy az oldat vagy keverék nem esik ezen osztály előírásainak hatálya alá (lásd a 2.1.3 szakaszt is).

2.2.3.2.1 A 3 osztályba tartozó olyan anyagok, amelyek könnyen peroxidálódnak (mint az éter vagy bizonyos heterociklikus, oxigéntartalmú anyagok), nem fogadhatók el szállításra, ha peroxid- tartalmuk – hidrogén-peroxidra (H2O2-ra) számítva – meghaladja a 0,3%-ot. A peroxid- tartalmat a 2.3.3.2 bekezdésben foglaltak szerint kell meghatározni.

2.2.3.2.2 A 3 osztályba tartozó, vegyileg nem állandó anyagok szállításra csak akkor adhatók fel, ha megtették a szükséges intézkedéseket a szállítás alatt bekövetkező veszélyes bomlás vagy polimerizáció megakadályozására. Ezért különösen arról kell gondoskodni, hogy a tartályok és tartányok ne tartalmazzanak olyan anyagot, amely az ilyen reakciókat elősegíti.

2.2.3.2.3 Azok a folyékony, érzéketlenített robbanóanyagok, amelyek a 3.2 fejezet „A” táblázatában nincsenek feltüntetve, a 3 osztály anyagaiként nem fogadhatók el szállításra.

Járulékos veszély	Osztályozási kód			UN szám		Az anyag vagy tárgy megnevezése
Gyúlékony, folyékony anyagok
					1133 RAGASZTÓK gyúlékony folyadék tartalommal 1136 GYÚLÉKONY KŐSZÉNKÁTRÁNY PÁRLATOK 1139 BEVONÓ OLDAT (beleértve az ipari vagy más célokra használt felületkezelő vagy bevonóanyagokat, pl. alapozó festékeket jármű karosszériához, hordóbélelő anyagokat) 1169 FOLYÉKONY AROMÁS KIVONATOK 1197 FOLYÉKONY ÍZANYAG KIVONATOK 1210 NYOMDAFESTÉK, gyúlékony vagy 1210 NYOMDAFESTÉK SEGÉDANYAG (beleértve a hígítókat és szárító anyagokat), gyúlékony 1263 FESTÉK (beleértve a festéket, lakkot, zománcot, sellakot, kencét, polírozót, folyékony töltőanyagot és folyékony lakkbázist) vagy 1263 FESTÉK SEGÉDANYAGOK (beleértve a hígítót vagy szárító anyagot) 1266 PARFÜM KÉSZÍTMÉNYEK gyúlékony oldószerekkel 1293 GYÓGYÁSZATI TINKTÚRÁK 1306 FOLYÉKONY FAKONZERVÁLÓ ANYAGOK 1866 GYANTA OLDAT, gyúlékony 1999 FOLYÉKONY KÁTRÁNYOK, beleértve az útépítésre használt kátrányolajokat, bitument és hígított bitumeneket 3065 ALKOHOLOS ITALOK 3269 POLIÉSZTER-GYANTA KÉSZLET 1224 FOLYÉKONY KETONOK, M.N.N. 1268 NYERSOLAJ PÁRLATOK, M.N.N vagy 1268 NYERSOLAJ TERMÉKEK, M.N.N. 1987 ALKOHOLOK, M.N.N. 1989 ALDEHIDEK, M.N.N. 2319 TERPÉN SZÉNHIDROGÉNEK, M.N.N. 3271 ÉTEREK, M.N.N. 3272 ÉSZTEREK, M.N.N. 3295 FOLYÉKONY SZÉNHIDROGÉNEK, M.N.N. 3336 FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY MERKAPTÁNOK, M.N.N. vagy 3336 FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY MERKAPTÁN KEVERÉK, M.N.N 1993 GYÚLÉKONY FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.
			F1

Járulékos veszély nélküli anyagok
F

			F2		3256 MAGAS HŐMÉRSÉKLETŰ, GYÚLÉKONY, FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N., 61 °C feletti lobbanásponttal, a lobbanásponton vagy magasabb hőmérsékleten
		magas hőmér-sékletű anyag

Járulékos Veszély	Osztályozási kód	UN szám	Az anyag vagy tárgy megnevezése

	FT1	1228 FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ MERKAPTÁNOK, M.N.N. vagy 1228 FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ MERKAPTÁN KEVERÉK, M.N.N. 1986 GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ ALKOHOLOK, M.N.N. 1988 GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ ALDEHIDEK, M.N.N. 2478 GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ IZOCIANÁTOK, M.N.N. vagy 2478 GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ IZOCIANÁT OLDAT, M.N.N 3248 FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ GYÓGYSZER, M.N.N. 3273 GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ NITRILEK, M.N.N. 1992 GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ, FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.


FT		2758 FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ KARBAMÁT PESZTICID 2760 FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ ARZÉN PESZTICID 2762 FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ SZERVES KLÓRTARTALMÚ PESZTICID 2764 FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ TRIAZIN PESZTICID 2772 FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ TIOKARBAMÁT PESZTICID 2776 FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ RÉZ ALAPÚ PESZTICID 2778 FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ HIGANY ALAPÚ PESZTICID 2780 FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ HELYETTESÍTETT NITROFENOL PESZTICID
Mérgező anyagok	FT2
	Peszticidek (l.p<23 °C)	2782 FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ BIPIRIDILIUM PESZTICID 2784 FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ SZERVES FOSZFORTARTALMÚ PESZTICID 2787 FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ SZERVES ÓN PESZTICID 3024 FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ KUMARIN SZÁRMAZÉK PESZTICID 3346 FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ FENOXI-ECETSAV SZÁRMAZÉK PESZTICID 3350 FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ PIRETROID PESZTICID 3021 FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, MÉRGEZŐ PESZTICID, M.N.N.
		Megjegyzés: A peszticidek besorolását valamely tételhez a hatóanyag, a peszticid halmazállapota és a lehetséges járulékos veszélyek alapján kell végezni.

Maró anyagok	FC	2733 GYÚLÉKONY, MARÓ AMINOK, M.N.N. vagy 2733 GYÚLÉKONY, MARÓ POLIAMINOK, M.N.N. 2985 GYÚLÉKONY, MARÓ KLÓR-SZILÁNOK, M.N.N. N. 3274 ALKOHOLÁTOK OLDATA, M.N.N., alkoholban 2924 MARÓ, GYÚLÉKONY FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.


Mérgező, maró anyagok	FTC	3286 MÉRGEZŐ, MARÓ, GYÚLÉKONY FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.
		3286 MÉRGEZŐ, MARÓ, GYÚLÉKONY FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.

Folyékony,	D	3343 NITROGLICERIN KEVERÉK, ÉRZÉKETLENÍTETT, FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, M.N.N., legfeljebb 30 tömeg% nitroglicerin-tartalommal 3357 NITROGLICERIN KEVERÉK, ÉRZÉKETLENÍTETT, FOLYÉKONY, M.N.N., legfeljebb 30 tömeg% nitroglicerin-tartalommal (Nincs más gyűjtőmegnevezés. Egyéb anyagok a 3 osztály anyagaként csak akkor fogadhatók el szállításra, ha a 3.2 fejezet „A” táblázatában fel vannak tüntetve.)
érzéketlenített robbanóanya-gok

2.2.41.1.1 A 4.1 osztály fogalomköre a gyúlékony anyagokra és tárgyakra, az érzéketlenített robbanóanyagokra, amelyek az 1.2.1 szakaszban a „szilárd anyag” meghatározás a) bekezdése szerint szilárdak, valamint a szilárd vagy folyékony önreaktív anyagokra terjed ki.

A következők tartoznak a 4.1 osztályba:

– könnyen gyulladó szilárd anyagok és tárgyak (lásd a 2.2.41.1.3 – 2.2.41.1.8 pontot);

– szilárd és folyékony önreaktív anyagok (lásd a 2.2.41.1.9 – 2.2.41.1.17 pontot);

– szilárd, érzéketlenített robbanóanyagok (lásd a 2.2.41.1.18 pontot);

– önreaktív anyagokkal rokon anyagok (lásd a 2.2.41.1.19 pontot).

2.2.41.1.2 A 4.1 osztály anyagai és tárgyai a következők szerint vannak csoportosítva:

F Gyúlékony szilárd anyagok járulékos veszély nélkül:

F1 Szerves anyagok

F2 Szerves anyagok olvasztott állapotban

F3 Szervetlen anyagok

FO Gyúlékony szilárd anyagok, amelyek gyújtó hatásúak

FT Gyúlékony szilárd anyagok, amelyek mérgezőek:

FT1 Szerves, mérgező anyagok

FT2 Szervetlen, mérgező anyagok

FC Gyúlékony szilárd anyagok, amelyek maróak:

FC1 Szerves, maró anyagok

FC2 Szervetlen, maró anyagok

D Szilárd, érzéketlenített robbanóanyagok, járulékos veszély nélkül

DT Szilárd, érzéketlentett robbanóanyagok, amelyek mérgezőek

SR Önreaktív anyagok:

SR1 Önreaktív anyagok hőmérséklet-szabályozási igény nélkül

SR2 Önreaktív anyagok hőmérséklet-szabályozási igénnyel.

Gyúlékony szilárd anyagok

2.2.41.1.3 A gyúlékony szilárd anyagok a könnyen gyulladó szilárd anyagok és azok, amelyek súrlódás révén tüzet okozhatnak.

A könnyen gyulladó szilárd anyagok porszerűek, szemcsések vagy pasztaszerűek, és csak akkor veszélyesek, ha a gyújtóforrással, pl. égő gyufával való rövid érintkezéssel könnyen meggyújthatók és a láng gyorsan terjed. A veszélyt nemcsak a tűz jelentheti, hanem a mérgező égéstermékek is. A fémporok különösen azért veszélyesek, mert nehéz a tüzet eloltani, mivel a szokásos oltószerek, mint a szén-dioxid vagy a víz növelhetik a veszélyt.

2.2.41.1.4 A 4.1 osztály gyúlékony szilárd anyagai közé sorolt anyagokat és tárgyakat a 3.2 fejezet „A” táblázata sorolja fel. A 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint nem említett szerves anyagok és tárgyak besorolása a 2.1 fejezet előírásai szerint a 2.2.41.3 bekezdés megfelelő tétele alá tapasztalatok alapján vagy a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. Rész 33.2.1 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások eredményei alapján történhet. A 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint nem említett szervetlen anyagok besorolásának a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. Rész 33.2.1 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások eredményei alapján kell történnie; a tapasztalatokat is figyelembe kell azonban venni, ha azok szigorúbb hozzárendeléshez vezetnének.

2.2.41.1.5 A név szerint nem említett anyagoknak a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. Rész 33.2.1 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások eredményei alapján a 2.2.41.3 bekezdés valamely tétel alá történő besorolásánál a következő kritériumokat kell alkalmazni:

a) A fémporok és a fémötvözet-porok kivételével a porszerű, szemcsés vagy pasztaszerű anyagokat akkor kell a 4.1 osztályba könnyen gyulladó anyagnak besorolni, ha azok gyújtóforrással (pl. égő gyufával) való rövid érintkezés hatására könnyen meggyulladnak, vagy ha meggyulladás esetén a láng gyorsan terjed, az égési idő 100 mm mérési távolságon kevesebb 45 s-nál vagy az égési sebesség nagyobb mint 2,2 mm/s.

b) A fémporokat és a fémötvözet-porokat akkor kell a 4.1 osztályba sorolni, ha lánggal meggyújthatók és a reakció 10 percen belül a minta teljes hosszára kiterjed.

Azokat a szilárd anyagokat, amelyek súrlódás révén tüzet okozhatnak, valamely meglévő tételhez (pl. gyufához) való hasonlóság alapján, vagy valamely, ráillő különleges előírás alapján kell a 4.1 osztályba sorolni.

2.2.41.1.6 A „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. Rész 33.2.1 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások, valamint a 2.2.41.1.4 és a 2.2.41.1.5 pontban található kritériumok alapján az is meghatározható, hogy egy név szerint feltüntetett anyag természete olyan, hogy az anyag nem esik ezen osztály előírásainak hatálya alá.

2.2.41.1.7 Ha a 4.1 osztály anyagai valamilyen adalékanyag hozzáadása révén eltérő veszélyességi kategóriába kerülnek át, mint ahová a 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint említett anyagok tartoznak, ezeket a keverékeket azok alá a tételek alá kell besorolni, ahová tényleges veszélyességük mértéke alapján tartoznak.

Megjegyzés: Az oldatok és keverékek (készítmények és hulladékok) besorolásához lásd a 2.1.3 szakaszt.

2.2.41.1.8 A 3.2 fejezet „A” táblázatának egyes tételei alá sorolt gyúlékony szilárd anyagokat a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. Rész 33.2.1 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások alapján a II vagy a III csomagolási csoportba kell sorolni, a következő kritériumok szerint:

a) A könnyen gyulladó szilárd anyagokat, amelyeknél a vizsgálat során az égési idő 100 mm mérési távolságon 45 s-nál kevesebb:

a II csomagolási csoportba kell sorolni akkor, ha a láng áthalad a nedvesített zónán;

a III csomagolási csoportba kell sorolni akkor, ha a nedvesített zóna legalább négy percre megállítja a láng terjedését.

b) A fémporokat és fémötvözet-porokat:

a II csomagolási csoportba kell sorolni akkor, ha a vizsgálat során a reakció öt percen belül az egész mintára kiterjed;

a III csomagolási csoportba kell sorolni akkor, ha a vizsgálat során a reakció csak öt percen túl terjed ki az egész mintára.

Azokat a szilárd anyagokat, amelyek súrlódás révén tüzet okozhatnak, valamely meglévő tételhez való hasonlóság, vagy valamely különleges előírás alapján kell valamely csomagolási csoporthoz hozzárendelni.

Önreaktív anyagok

2.2.41.1.9 Az ADR értelmében az önreaktív anyagok termikusan instabil anyagok, amelyek hajlamosak az erős exoterm bomlásra még oxigén (levegő) részvétele nélkül is. Nem tekinthetők a 4.1 osztály önreaktív anyagainak azok az anyagok, amelyek:

a) az 1 osztály kritériumai szerint robbanóanyagok;

b) az 5.1 osztály besorolási eljárása szerint gyújtó hatású anyagok (lásd a 2.2.51.1 bekezdést);

c) az 5.2 osztály kritériumai szerint szerves peroxidok (lásd a 2.2.52.1 bekezdést);

d) bomláshője nem éri el a 300 J/g-ot; vagy

e) öngyorsuló bomlási hőmérséklete (ÖBH) (lásd a 2. megjegyzést) 50 kg-os küldeménydarab esetén meghaladja a 75 °C-ot.

Megjegyzések: 1. A bomláshő bármely nemzetközileg elfogadott módszerrel, pl. differenciál kaloriméteres (DSC) méréssel és adiabatikus kalorimetriával meghatározható.

2. Az öngyorsuló bomlási hőmérséklet (ÖBH) az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelynél öngyorsuló bomlás mehet végbe az anyagban a szállításra használt csomagolásban. Az ÖBH meghatározására vonatkozó előírásokat a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” II. Rész 20. fejezete és a 28.4 bekezdése tartalmazza.

3. Bármely anyagot, ami az önreaktív anyag tulajdonságait mutatja, mint ilyent kell besorolni, még ha az anyag a 2.2.42.1.5 pont szerinti vizsgálatban a 4.2 osztályba történő besoroláshoz pozitív eredményt adott is.

2.2.41.1.10 Az önreaktív anyagok bomlása hővel, katalitikus szennyeződésekkel való érintkezéssel (pl. savak, nehézfém vegyületek, bázisok), súrlódással vagy ütéssel iniciálható. A bomlás sebessége a hőmérséklettel növekszik és az anyagtól függően változik. A bomlás, különösen ha nem történik meggyulladás, mérgező gázok vagy gőzök fejlődésével járhat. Egyes önreaktív anyagok hőmérséklet-szabályozást igényelnek. Egyes önreaktív anyagok, különösen zárt térben, robbanásszerűen elbomolhatnak. Ezek a jellemzők hígítók hozzáadásával vagy megfelelő csomagolások használatával módosíthatók. Némely önreaktív anyag élénken ég. Önreaktív anyagok például a következő típusú vegyületek:

alifás azovegyületek (–C–N=N–C–);

szerves azidok (–C–N3);

diazónium sók (–CN2+ Z–);

N-nitrózo vegyületek (–N–N=O); és

aromás szulfohidrazidok (–SO2–NH–NH2).

Ez a felsorolás nem teljes, más reaktív csoportot tartalmazó anyagok és az anyagok egyes keverékei hasonló tulajdonságokkal rendelkezhetnek.

2.2.41.1.11 Az önreaktív anyagok a veszély mértéke alapján hét típusba vannak sorolva. Az önreaktív anyagok típusai az A típustól, amely abban a csomagolásban, amelyben bevizsgálásra került, nem szállítható, egészen a G típusig tartanak, amely nem esik a 4.1 osztály előírásainak hatálya alá. A B-től F-ig terjedő típusok alá való besorolás az egy csomagolásban engedélyezett legnagyobb mennyiségtől függ. Az anyagok besorolásához alkalmazandó elveket, besorolási eljárásokat, vizsgálati módszereket és kritériumokat, valamint a megfelelő vizsgálati jegyzőkönyvre példát a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” II. Rész tartalmazza.

2.2.41.1.12 Az eddig besorolt és a megfelelő gyűjtőtételhez hozzárendelt anyagokat a 2.2.41.4 bekezdés táblázata sorolja fel, feltüntetve a megfelelő UN számot, csomagolási módszert és ahol szükséges, a szabályozási és vészhőmérsékletet.

A gyűjtőmegnevezések meghatározzák:

– az önreaktív anyag típusát (B—F), lásd az előző 2.2.41.1.11 pontot;

– a fizikai állapotot (folyadék/szilárd); és

– a hőmérséklet-szabályozást (ha szükséges), lásd a következő 2.2.41.1.17 pontot.

A 2.2.41.4 bekezdésben felsorolt önreaktív anyagok besorolása technikailag tiszta anyagokon alapul (kivéve ahol 100%-nál kisebb koncentráció van megadva).

2.2.41.1.13 A 2.2.41.4 bekezdésben fel nem sorolt önreaktív anyagok és önreaktív anyag készítmények besorolását és valamely gyűjtőmegnevezéshez való hozzárendelését a vizsgálati jegyzőkönyv alapján a származási ország illetékes hatóságának kell elvégeznie. A jóváhagyásnak tartalmaznia kell a besorolást és a szállítási feltételeket. Ha az származási ország nem valamely ADR Szerződő Fél, a besorolást és a szállítási feltételeket a küldemény által érintett első ADR Szerződő Fél illetékes hatóságának kell elismernie.

2.2.41.1.14 Egyes önreaktív anyagokhoz aktivátorok, pl. cink-vegyületek adhatók reaktivitásuk megváltoztatására. Az aktivátor típusától és koncentrációjától függően ez a termikus stabilitás csökkenéséhez és a robbanó tulajdonságok változásához vezethet. Ha ezen tulajdonságok bármelyike is megváltozik, az új készítményt a besorolási eljárás szerint újra kell értékelni.

2.2.41.1.15 A 2.2.41.4 bekezdésben fel nem sorolt önreaktív anyag vagy önreaktív anyag készítmény mintákat, amelyekre nézve nem áll rendelkezésre teljes körű vizsgálati eredmény és szállításuk további vizsgálatok vagy értékelés céljából történik, a C típusú önreaktív anyagokra vonatkozó, megfelelő tételhez kell hozzárendelni, feltéve, hogy a következő feltételeknek megfelelnek:

– a rendelkezésre álló adatokból kitűnik, hogy a minta nem veszélyesebb, mint egy B típusú önreaktív anyag;

– a minta az OP2 csomagolási módszernek megfelelően van csomagolva és mennyisége szállítóegységenként nem haladja meg a 10 kg-ot;

– a rendelkezésre álló adatok jelzik, hogy a szabályozási hőmérséklet, ha ilyen van, elegendően alacsony minden veszélyes bomlás megakadályozására és elegendően magas minden veszélyes fázis-átalakulás megakadályozására.

2.2.41.1.16 A biztonságos szállítás céljából az önreaktív anyagokat számos esetben hígítók használatával érzéketlenítik. Amennyiben valamely anyag százalékos tartalma meg van határozva, ez a tartalom tömegére vonatkozik, egész számra kerekítve. Hígító használata esetén az önreaktív anyagot a szállítás során használt koncentrációjú és formájú hígító jelenléte mellett kell vizsgálni. Olyan hígítók, amelyek a küldeménydarabból való kifolyás esetén lehetővé teszik, hogy az önreaktív anyag veszélyes mértékben koncentrálódhasson, nem használhatók. A használt hígítónak az önreaktív anyaggal összeférhetőnek kel lennie. Ebben a tekintetben összeférhető hígítók azok a szilárd vagy folyékony anyagok, amelyek nem befolyásolják hátrányosan az önreaktív anyag termikus stabilitását és veszélytípusát. A folyékony hígítók forráspontja a hőmérséklet-szabályozást igénylő készítményekben lásd a 2.2.41.1.17 pontot) legalább 60 °C és lobbanáspontja legalább 5 °C legyen. A folyékony hígító forráspontjának legalább 50 °C-kal magasabbnak kell lennie, mint az önreaktív anyag szabályozási hőmérséklete.

2.2.41.1.17 Egyes önreaktív anyagok csak hőmérséklet-szabályozás mellett szállíthatók. A szabályozási hőmérséklet az a maximális hőmérséklet, amelyen az önreaktív anyag biztonságosan szállítható. Feltételezett, hogy a szállítás során a küldeménydarab közvetlen környezetében a hőmérséklet 24 óránként csak rövid ideig magasabb 55 °C-nál. A hőmérséklet-szabályozás megszűnése esetén szükség lehet vészhelyzeti eljárások alkalmazására. A vészhőmérséklet az a hőmérséklet, amelynél az ilyen eljárásokat meg kell indítani. A szabályozási és vészhőmérsékleteket az öngyorsuló bomlási hőmérsékletből (ÖBH) vezetik le (lásd az 1. táblázatot). Az ÖBH-t azért kell meghatározni, hogy eldönthető legyen, vajon az anyagot alá kell-e vetni hőmérséklet-szabályozásnak a szállítás alatt. Az ÖBH meghatározására vonatkozó előírásokat a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” II. Rész 20. fejezete és 28.4 bekezdése tartalmazza.

1. táblázat: A szabályozási és a vészhőmérséklet meghatározása

A tartály típusa	ÖBHa)	Szabályozási hőmérséklet	Vészhőmérséklet
Önálló csomagoló- eszközök és IBC-k	20 °C vagy az alatt	20 °C-kal az ÖBH alatt	10 °C-kal az ÖBH alatt
	20 °C-tól 35 °C-ig	15 °C-kal az ÖBH alatt	10 °C-kal az ÖBH alatt
	35 °C felett	10 °C-kal az ÖBH alatt	5 °C-kal az ÖBH alatt
Tartányok	50 °C alatt	10 °C-kal az ÖBH alatt	5 °C-kal az ÖBH alatt

a) Az anyag ÖBH értéke a szállításra kész csomagolásban.

Azokat az önreaktív anyagokat, amelyek ÖBH értéke 55 °C-nál nem nagyobb, a szállítás alatt hőmérséklet-szabályozásnak kell alávetni. A szabályozási és vészhőmérsékletek, ahol vannak, a 2.2.41.4 bekezdésben vannak felsorolva. A tényleges szállítási hőmérséklet lehet alacsonyabb, mint a szabályozási hőmérséklet, de úgy kell megválasztani, hogy veszélyes fázis-átalakulás ne következhessen be.

Szilárd, érzéketlenített robbanóanyagok

2.2.41.1.18 A szilárd, érzéketlenített robbanóanyagok olyan anyagok, amelyeket vízzel vagy alkohollal nedvesítenek vagy más anyagokkal hígítanak azért, hogy robbanó tulajdonságaikat elnyomják. A 3.2 fejezet „A” táblázatában ilyen tétel az UN 1310, 1320, 1321, 1322, 1336, 1337, 1344, 1347, 1348, 1349, 1354, 1355, 1356, 1357, 1517, 1571, 2555, 2556, 2557, 2852, 2907, 3317, 3319 és 3344, és ha a 3.3 fejezet 15 különleges előírásának megfelel, akkor az UN 0154, 0155, 0209, 0214, 0215, 0234, valamint ha a 3.3 fejezet 18 különleges előírásának megfelel, akkor az UN 0220.

Önreaktív anyagokkal rokon anyagok

2.2.41.1.19 Azok az anyagok,

a) amelyeket az 1 és 2 vizsgálati sorozat eredményei alapján ideiglenesen az 1 osztályba soroltak, de a 6. vizsgálati sorozat alapján mentesülnek az 1 osztály alól;

b) amelyek nem a 4.1 osztály önreaktív anyagai; és

c) amelyek nem az 5.1 vagy az 5.2 osztály anyagai;

szintén a 4.1 osztályba tartoznak. Ilyen tételek az UN 2956, 3241, 3242 és 3251.

2.2.41.2.1 A 4.1 osztályba tartozó, vegyileg nem állandó anyagok szállításra csak akkor adhatók fel, ha megtették a szükséges intézkedéseket a szállítás alatt bekövetkező veszélyes bomlás vagy polimerizáció megakadályozására. Ezért különösen arról kell gondoskodni, hogy a tartályok és tartányok ne tartalmazzanak olyan anyagot, amely az ilyen reakciókat elősegíti.

2.2.41.2.2 Az UN 3097 számú gyújtó hatású, gyúlékony, szilárd anyagok a szállításból ki vannak zárva, kivéve, ha megfelelnek az 1 osztály előírásainak (lásd a 2.1.3.7 bekezdést is).

2.2.41.2.3 A következő anyagok a szállításból ki vannak zárva:

– az A típusú önreaktív anyagok [lásd a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” II. Rész, 20.4.2 a) bekezdését];

– a fehér- vagy sárgafoszfortól nem mentes foszfor-szulfidok;

– a 3.2 fejezet „A” táblázatában fel nem sorolt szilárd, érzéketlenített robbanóanyagok;

– a szervetlen, gyúlékony anyagok olvasztott formában, kivéve az UN 2448 olvasztott ként.

	Járulékos veszély	Osztá- lyozási kód	UN szám	Az anyag vagy tárgy megnevezése


		szerves	F1	3175 GYÚLÉKONY FOLYADÉK TARTALMÚ SZILÁRD ANYAGOK, M.N.N.
	járulé-kos	anyagok		1353 GYENGÉN NITRÁLT NITROCELLULÓZZAL IMPREGNÁLT SZÁLAK, M.N.N. vagy 1353 GYENGÉN NITRÁLT NITROCELLULÓZZAL IMPREGNÁLT SZÖVETEK, M.N.N.
	veszély nélkül			1325 GYÚLÉKONY, SZERVES SZILÁRD ANYAG, M.N.N.
		szerves anyagok olvasztott
			F2	3176 SZERVES, GYÚLÉKONY SZILÁRD ANYAG OLVASZTOTT ÁLLAPOTBAN, M.N.N.
F		állapotban szervetlen
Gyúlékony szilárd anyagok				3089 GYÚLÉKONY FÉMPOR, M.N.N.a, b)
			F3	3181 SZERVES VEGYÜLETEK GYÚLÉKONY FÉMSÓI, M.N.N.
		anyagok		3182 GYÚLÉKONY FÉMHIDRIDEK, M.N.N.c)
				3178 SZERVETLEN, GYÚLÉKONY SZILÁRD ANYAG, M.N.N.

	gyújtó hatású anyagok		FO	3097 GYÚJTÓ HATÁSÚ, GYÚLÉKONY SZILÁRD ANYAG, M.N.N. (a szállításból ki van zárva, lásd a 2.2.41.2.2 pontot)
		szerves
	mérgező anyagok	anyagok	FT1	2926 MÉRGEZŐ, SZERVES, GYÚLÉKONY SZILÁRD ANYAG, M.N.N.
		szervetlen anyagok
	FT		FT2	3179 MÉRGEZŐ, SZERVETLEN, GYÚLÉKONY SZILÁRD ANYAG, M.N.N.
	maró	szerves
X	anyagok	anyagok	FC1	2925 MARÓ, SZERVES, GYÚLÉKONY SZILÁRD ANYAG, M.N.N.
	FC
		szervetlen	FC2	3180 MARÓ, SZERVETLEN, GYÚLÉKONY SZILÁRD ANYAG, M.N.N.
		anyagok
Szilárd érzéketlení-tett robbanó-anyagok	járulékos veszély nélkül		D	3319 NITROGLICERIN KEVERÉK, ÉRZÉKETLENÍTETT, M.N.N., 2 tömeg%-nál több, de legfeljebb 10 tömeg% nitroglicerin-tartalommal 3344 PENTAREERITRIT-TETRANITRÁT KEVERÉK, ÉRZÉKETLENÍTETT, SZILÁRD, M.N.N., 10 tömeg%-nál több, de legfeljebb 20% PETN tartalommal (Nincs más gyűjtőmegnevezés. Egyéb anyagok a 4.1 osztály anyagaként csak akkor fogadhatók el szállításra, ha a 3.2 fejezet „A” táblázatában fel vannak tüntetve.)

	mérgező anyagok		DT	Csak a 3.2 fejezet A táblázatában felsoroltak fogadhatók el szállításra a 4.1 osztály anyagaként.

				A TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV FOLYÉKONY ANYAG A TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV SZILÁRD ANYAG	A szállításból ki van zárva, lásd a 2.2.41.2.3 pontot
				3221 B TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV FOLYÉKONY ANYAG
				3222 B TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV SZILÁRD ANYAG
				3223 C TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV FOLYÉKONY ANYAG
				3224 C TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV SZILÁRD ANYAG
	hőmérséklet-szabályozási igény nélkül		SR1	3225 D TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV FOLYÉKONY ANYAG
				3226 D TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV SZILÁRD ANYAG
				3227 E TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV FOLYÉKONY ANYAG
				3228 E TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV SZILÁRD ANYAG
				3229 F TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV FOLYÉKONY ANYAG
SR				3230 F TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV SZILÁRD ANYAG
Önreaktív anyagok				G TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV FOLYÉKONY ANYAG G TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV SZILÁRD ANYAG	(nem tartozik az 4.1 osztály előírásainak hatálya alá, lásd a 2.2.41.1.11 pontot)

				3231 B TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV FOLYÉKONY ANYAG HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL
				3232 B TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV SZILÁRD ANYAG, HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL
	hőmérséklet-			3233 C TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV FOLYÉKONY ANYAG HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL
	szabályozási		SR2	3234 C TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV SZILÁRD ANYAG HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL
	igénnyel			3235 D TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV FOLYÉKONY ANYAG HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL
				3236 D TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV SZILÁRD ANYAG HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL
				3237 E TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV FOLYÉKONY ANYAG HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL
				3238 E TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV SZILÁRD ANYAG HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL
				3239 F TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV FOLYÉKONY ANYAG HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL
				3240 F TÍPUSÚ ÖNREAKTÍV SZILÁRD ANYAG HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL

Megjegyzések:

a) A fémek és fémötvözetek por vagy egyéb gyúlékony formában, ha öngyulladásra hajlamosak, a 4.2 osztály anyagai.

b) A fémek és fémötvözetek por vagy egyéb gyúlékony formában, ha vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztenek, a 4.3 osztály anyagai.

c) Azok a fém-hidridek, amelyek vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztenek, a 4.3 osztály anyagai. Az alumínium-bórhidrid vagy alumínium-bórhidrid készülékekben a 4.2 osztály UN 2870 alá tartozó anyag.

Megjegyzés: A csomagolási módszerekre lásd a 4.1.4.1 bekezdés P520 csomagolási utasítását és a 4.1.7.1 bekezdést.

ÖNREAKTÍV ANYAG	Koncent-ráció (%)	Csoma-golási módszer	Szabályo-zási hőmér-séklet (°C)	Vészhő-mérséklet (°C)	Generikus UN tétel	Megjegy-zések
AZO-DIKARBONAMID B TÍPUSÚ KÉSZÍTMÉNY HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL	< 100	OP5			3232	1), 2)
AZO-DIKARBONAMID C TÍPUSÚ KÉSZÍTMÉNY	< 100	OP6			3224	3)
AZO-DIKARBONAMID C TÍPUSÚ KÉSZÍTMÉNY HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL	< 100	OP6			3234	4)
AZO-DIKARBONAMID D TÍPUSÚ KÉSZÍTMÉNY	< 100	OP7			3226	5)
AZO-DIKARBONAMID D TÍPUSÚ KÉSZÍTMÉNY HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL	< 100	OP7			3236	6)
2,2'-AZO-DI(2,4-DIMETIL-4-METOXI-VALERONITRIL)	100	OP7	-5	+5	3236
2,2'-AZO-DI(2,4-DIMETIL-VALERONITRIL)	100	OP7	+10	+15	3236
2,2'-AZO-DI(ETIL-2-METIL-PROPIONÁT)	100	OP7	+20	+25	3235
1,1-AZO-DI(HEXAHIDRO-BENZONITRIL)	100	OP7			3226
2,2'-AZO-DI(IZOBUTIRONITRIL)	100	OP6	+40	+45	3234
2,2'-AZO-DI(IZOBUTIRONITRIL) vizes paszta	< 50	OP6			3224
2,2'-AZO-DI(2-METIL-BUTIRONITRIL)	100	OP7	+35	+40	3236
BENZOL-1,3-DISZULFO-HIDRAZID, paszta	52	OP7			3226
BENZOL-SZULFO-HIDRAZID	100	OP7			3226
4-(BENZIL(ETIL)AMINO)-3-ETOXI-BENZOL-DIAZÓNIUM-CINK-KLORID	100	OP7			3226
4-(BENZIL(METIL)AMINO)-3-ETOXI-BENZOL-DIAZÓNIUM-CINK-KLORID	100	OP7	+40	+45	3236
3-KLÓR-4-DIETIL-AMINO-BENZOL-DIAZÓNIUM-CINK-KLORID	100	OP7			3226
2-DIAZO-1-NAFTHOL-4-SZULFONIL-KLORID	100	OP5			3222	2)
2-DIAZO-1-NAPHTHOL-5-SZULFONIL-KLORID	100	0P5			3222	2)
2,5-DIETOXI-4-MORFOLINO-BENZOL-DIAZÓNIUM-CINK-KLORID	67-100	OP7	+35	+40	3236
2,5-DIETOXI-4-MORFOLINO-BENZOL-DIAZÓNIUM-CINK-KLORID	66	OP7	+40	+45	3236
2,5-DIETOXI-4-MORFOLINO-BENZOL-DIAZÓNIUM-TETRAFLUOR-BORÁT	100	OP7	+30	+35	3236
2,5-DIETOXI-4-(FENIL-SZULFONIL)-BENZOL- -DIAZÓNIUM-CINK-KLORID	67	OP7	+40	+45	3236
DIETILÉN-GLIKOL-BISZ(ALLIL-KARBONÁT) + DIIZOPROPIL-PEROXI-DIKARBONAT	> 88 + < 12	OP8	-10	0	3237
2,5-DIMETOXI-4-(4-METIL-FENIL-SZULFONIL)-BENZOL DIAZÓNIUM-CINK-KLORID	79	OP7	+40	+45	3236
4-DIMETIL-AMINO-6-(2-DIMETIL-AMINO-ETOXI)-TOLUOL-2-DIAZÓNIUM-CINK-KLORID	100	OP7	+40	+45	3236
N,N'-DINITROZO-N,N'-DIMETIL-TEREFTÁLAMID paszta	72	OP6			3224
N,N'-DINITRÓZÓ-PENTAMETILÉN-TETRAMIN	82	OP6			3224	7)
DIFENIL-OXID-4,4'-DISZULFO-HIDRAZID	100	OP7			3226
4-DIPROPIL-AMINO-BENZOL-DIAZÓNIUM-CINK-KLORID	100	OP7			3226
2-(N,N-ETOXI-KARBONIL-FENIL-AMINO)-3-METOXI-4-(N-METIL-N-CIKLOHEXIL-AMINO)-BENZOL-DIAZÓNIUM-CINK-KLORID	63-92	OP7	+40	+45	3236
2-(N,N-ETOXI-KARBONIL-FENIL-AMINO)-3-METOXI-4- (N-METIL-N-CIKLOHEXIL-AMINO)-BENZOL-DIAZÓNIUM CINK-KLORID	62	OP7	+35	+40	3236
N-FORMIL-2-(NITRO-METILÉN)-1,3-PERHIDRO-TIAZIN	100	OP7	+45	+50	3236
2-(2-HIDROXI-ETOXI)-1-(PIRROLIDIN-1-IL)BENZOL-4- DIAZÓNIUM-CINK-KLORID	100	OP7	+45	+50	3236
3-(2-HIDROXI-ETOXI)-4-(PIRROLIDIN-1-IL)BENZOL-DIAZÓNIUM-CINK-KLORID	100	OP7	+40	+45	3236
2-(N,N-METIL-AMINO-ETIL-KARBONIL)-4-(3,4-DIMETIL-FENIL-SZULFONIL)-BENZOL-DIAZÓNIUM-HIDROGÉN-SZULFÁT	96	OP7	+45	+50	3236
4-METIL-BENZOL-SZULFONIL-HIDRAZID	100	OP7			3226
3-METIL-4-(PIRROLIDIN-1-IL)-BENZOL-DIAZÓNIUM-TETRAFLUORO-BORÁT	95	OP6	+45	+50	3234
4-NITROZO-FENOL	100	OP7	+35	+40	3236
ÖNREAKTÍV FOLYÉKONY ANYAG MINTA		OP2			3223	8)
ÖNREAKTÍV FOLYÉKONY ANYAG MINTA HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL		OP2			3233	8)
ÖNREAKTÍV SZILÁRD ANYAG MINTA		OP2			3224	8)
ÖNREAKTÍV SZILÁRD ANYAG MINTA HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL		OP2			3234	8)
NÁTRIUM 2-DIAZO-1-NAFTOL-4-SZULFONÁT	100	OP7			3226
NÁTRIUM 2-DIAZO-1-NAFTOL-5-SZULFONÁT	100	OP7			3226
PALLÁDIUM(II)-TETRAMIN-NITRÁT	100	OP6	+30	+35	3234

Megjegyzések:

1) A „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” II. Rész 20.4.2.b) bekezdését kielégítő azo- dikarbonamid készítmények. A szabályozási és vészhőmérsékletet a 2.2.41.1.17 pontban megadott eljárással kell meghatározni.

2) „ROBBANÁSVESZÉLY” járulékos veszély bárca szükséges (1 sz. bárca, lásd a 5.2.2.2.2 pontot)

3) A „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” II. Rész 20.4.2.c) bekezdését kielégítő azo- dikarbonamid készítmények.

4) A „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” II. Rész 20.4.2.c) bekezdését kielégítő azo- dikarbonamid készítmények. A szabályozási és vészhőmérsékletet a 2.2.41.1.17 pontban megadott eljárással kell meghatározni.

5) A „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” II. Rész 20.4.2.d) bekezdését kielégítő azo- dikarbonamid készítmények.

6) A „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” II. Rész 20.4.2.d) bekezdését kielégítő azo- dikarbonamid készítmények. A szabályozási és vészhőmérsékletet a 2.2.41.1.17 pontban megadott eljárással kell meghatározni.

7) Legalább 150 °C forráspontú, összeférhető hígítóval.

8) Lásd a 2.2.41.1.15 pontot.

2.2.42.1.1 A 4.2 osztály fogalomköre a következőkre terjed ki:

– piroforos anyagokra, amelyek olyan anyagok (beleértve a folyékony vagy szilárd keverékeket és oldatokat), amelyek már kis mennyiségben is a levegővel érintkezve 5 percen belül meggyulladnak. A 4.2 osztály ezen anyagai a leginkább öngyulladásra hajlamosak; és

– önmelegedő anyagokra és tárgyakra, amelyek olyan anyagok és tárgyak (beleértve az oldatokat és keverékeket), amelyek a levegővel érintkezve energia közlés nélkül hajlamosak az önmelegedésre. Ezek az anyagok csak nagy mennyiségben (több kilogrammban), hosszabb idő után (órák vagy napok) gyulladnak meg.

2.2.42.1.2 A 4.2 osztály anyagai és tárgyai a következők szerint vannak csoportosítva:

S Öngyulladásra hajlamos anyagok járulékos veszély nélkül:

S1 Szerves, folyékony anyagok

S2 Szerves, szilárd anyagok

S3 Szervetlen, folyékony anyagok

S4 Szervetlen, szilárd anyagok

SW Öngyulladásra hajlamos anyagok, amelyek vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztenek

SO Öngyulladásra hajlamos, gyújtó hatású anyagok

ST Öngyulladásra hajlamos, mérgező anyagok:

ST1 Mérgező, szerves, folyékony anyagok

ST2 Mérgező, szerves, szilárd anyagok

ST3 Mérgező, szervetlen, folyékony anyagok

ST4 Mérgező, szervetlen, szilárd anyagok

SC Öngyulladásra hajlamos, maró anyagok:

SC1 Maró, szerves, folyékony anyagok

SC2 Maró, szerves, szilárd anyagok

SC3 Maró, szervetlen, folyékony anyagok

SC4 Maró, szervetlen, szilárd anyagok.

2.2.42.1.3 Ezen anyagok önmelegedését, ami öngyulladáshoz vezet, az anyagok oxigénnel (levegőn) történő reakciója okozza, mivel a fejlődő hő nem képes elég gyorsan a környezetbe távozni. Öngyulladás akkor következik be, ha a hőfejlődés sebessége meghaladja a hőveszteség sebességét és az anyag eléri az öngyulladási hőmérsékletet.

2.2.42.1.4 A 4.2 osztályba sorolt anyagokat és tárgyakat a 3.2 fejezet „A” táblázata sorolja fel. A 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint nem említett anyagok és tárgyak besorolása a 2.1 fejezet előírásai szerint a 2.2.42.3 bekezdés megfelelő m.n.n. tétele alá, a tapasztalatok alapján vagy a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. Rész 33.3 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások eredményei alapján történhet. A 4.2 osztály valamely általános m.n.n. tétele alá történő besorolásnak a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. Rész 33.3 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások eredményei alapján kell történnie; a tapasztalatokat is figyelembe kell azonban venni, ha azok szigorúbb hozzárendeléshez vezetnének.

2.2.42.1.5 A név szerint nem említett anyagoknak vagy tárgyaknak a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. Rész 33.3 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások eredményei alapján a 2.2.42.3 bekezdés valamely tétele alá történő besorolásánál a következő kritériumokat kell alkalmazni:

a) az öngyulladásra hajlamos (piroforos) szilárd anyagokat akkor kell a 4.2 osztályba sorolni, ha 1 m magasságból leejtve vagy öt percen belül meggyulladnak;

b) az öngyulladásra hajlamos (piroforos) folyékony anyagokat akkor kell a 4.2 osztályba sorolni, ha:

(i) inert hordozóra kiöntve öt percen belül meggyulladnak, vagy

(ii) az i) szerinti próbánál negatív eredményt adnak, de száraz, redőzött szűrőpapírra kiöntve (Whatman No. 3 szűrőpapír) öt percen belül meggyulladnak vagy a szűrőpapírt elszenesítik;

c) azokat az anyagokat, amelyeknél egy 10 cm élhosszúságú kocka alakú mintában 140 °C vizsgálati hőmérsékleten 24 órán belül öngyulladás vagy a hőmérséklet 200 °C fölé emelkedése figyelhető meg, a 4.2 osztályba kell sorolni. Ez a kritérium a faszén öngyulladási hőmérsékletén alapul, ami 27 m3-es kockánál 50 °C. Azokat az anyagokat, amelyek öngyulladási hőmérséklete 27 m3 térfogatú kocka formában 50 °C-nál magasabb, nem szabad a 4.2 osztályba sorolni.

Megjegyzések: 1. Azok az anyagok, amelyeket legfeljebb 3 m3 térfogatú csomagolásokban szállítanak, nem tartoznak a 4.2 osztályba, ha 10 cm élhosszúságú kocka alakú mintában 120 °C vizsgálati hőmérsékleten 24 órán belül öngyulladás vagy a hőmérséklet 180 °C fölé emelkedése nem figyelhető meg.

2. Azok az anyagok, amelyeket legfeljebb 450 liter térfogatú csomagolásokban szállítanak, nem tartoznak a 4.2 osztályba, ha 10 cm élhosszúságú kocka alakú mintában 100 °C vizsgálati hőmérsékleten 24 órán belül öngyulladás vagy a hőmérséklet 160 °C fölé emelkedése nem figyelhető meg.

2.2.42.1.6 Ha a 4.2 osztály anyagai valamilyen adalékanyag hozzáadása révén eltérő veszélyességi kategóriába kerülnek át, mint ahová a 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint említett anyagok tartoznak, ezeket a keverékeket vagy oldatokat azok alá a tételek alá kell besorolni, ahová tényleges veszélyességük mértéke alapján tartoznak.

Megjegyzés: Az oldatok és keverékek (készítmények és hulladékok) besorolásához lásd a 2.1.3 szakaszt.

2.2.42.1.7 A „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. Rész 33.3 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások és a 2.2.42.1.5 pontban található kritériumok alapján az is meghatározható, hogy egy név szerint feltüntetett anyag természete olyan, hogy az anyag nem esik ezen osztály előírásainak hatálya alá.

2.2.42.1.8 A 3.2 fejezet „A” táblázatának egyes tételei alá sorolt anyagokat és tárgyakat a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. Rész 33.3 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások alapján az I, a II vagy a III csomagolási csoportba kell sorolni a következő kritériumok szerint:

a) az öngyulladásra hajlamos (piroforos) anyagokat az I csomagolási csoportba kell sorolni;

b) azokat az önmelegedő anyagokat és tárgyakat, amelyeknél 2,5 cm élhosszúságú kocka alakú mintában 140 °C vizsgálati hőmérsékleten 24 órán belül öngyulladás vagy a hőmérséklet 200 °C fölé emelkedése figyelhető meg, a II csomagolási csoportba kell sorolni. Azokat az anyagokat, amelyek öngyulladási hőmérséklete 450 liter térfogatban meghaladja az 50 °C-ot, nem kell a II csomagolási csoportba sorolni;

c) azokat a gyengén önmelegedő anyagokat, amelyeknél 2,5 cm élhosszúságú kocka alakú mintában a b) pontban említett jelenségek nem figyelhetők meg az adott körülmények között, de amelyeknél 10 cm élhosszúságú kocka alakú mintában 140 °C vizsgálati hőmérsékleten 24 órán belül öngyulladás vagy a hőmérséklet 200 °C fölé emelkedése figyelhető meg, a III csomagolási csoportba kell sorolni.

A következő anyagok a szállításból ki vannak zárva:

– UN 3255 terc-butil-hipoklorit; és

– az UN 3127 számú gyújtó hatású, önmelegedő, szilárd anyagok, kivéve ha megfelelnek az 1 osztály előírásainak (lásd a 2.1.3.7 bekezdést).

		Járulékos veszély		Osztá- lyozási kód			UN szám		Az anyag vagy tárgy megnevezése
Öngyulladásra hajlamos anyagok
			folyékony anyagok		S1	2845		PIROFOROS, SZERVES FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.
						3183		ÖNMELEGEDŐ, SZERVES FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.

	szerves anyagok					1373		ÁLLATI vagy NÖVÉNYI vagy SZINTETIKUS EREDETŰ SZÁLAK, M.N.N., olajjalvagy
						1373		ÁLLATI vagy NÖVÉNYI vagy SZINTETIKUS EREDETŰ SZÖVETEK, M.N.N., olajjal
			szilárd anyagok			2006		NITROCELLULÓZ ALAPÚ, ÖNMELEGEDŐ MŰANYAGOK, M.N.N.
Járulékos veszély nélküli anyagok					S2	3313		ÖNMELEGEDŐ, SZERVES PIGMENTEK
						2846		PIROFOROS, SZERVES SZILÁRD ANYAG, M.N.N.
						3088		ÖNMELEGEDŐ, SZERVES SZILÁRD ANYAG, M.N.N.
S
			folyékony		S3	3194		PIROFOROS, SZERVETLEN FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.
			anyagok			3186		ÖNMELEGEDŐ, SZERVETLEN FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.

	szervetlen anyagok					1383 1383		PIROFOROS FÉM, M.N.N. vagy PIROFOROS ÖTVÖZET, M.N.N
						1378		FÉM KATALIZÁTOR, látható folyadékfelesleggel NEDVESÍTETT
			szilárd			2881		SZÁRAZFÉM KATALIZÁTOR
			anyagok		S4	3189		ÖNMELEGEDŐ FÉMPOR, M.N.N. a)
						3205		ALKÁLIFÖLDFÉM-ALKOHOLÁTOK, M.N.N.
						3200		PIROFOROS, SZERVETLEN SZILÁRD ANYAG, M.N.N.
						3190		ÖNMELEGEDŐ, SZERVETLEN SZILÁRD ANYAG, M.N.N.

						2445		LÍTIUM ALKILEK
						3051		ALUMÍNIUM-ALKILEK
						3052 3052		FOLYÉKONY ALUMÍNIUM-ALKIL-HALOGENIDEK vagy SZILÁRDALUMÍNIUM-ALKIL-HALOGENIDEK
						3053		MAGNÉZIUM-ALKILEK
Vízzel reaktív anyagok					SW	3076		ALUMÍNIUM-ALKIL-HIDRIDEK
						2003 2003		VÍZZEL REAKTÍV FÉM-ALKILEK, M.N.N. vagy VÍZZEL REAKTÍV FÉM-ARILEK, M.N.N.
						3049 3049		VÍZZEL REAKTÍV FÉM-ALKIL-HALOGENIDEK, M.N.N. vagy VÍZZEL REAKTÍV FÉM-ARIL-HALOGENIDEK, M.N.N.
						3050 3050		VÍZZEL REAKTÍV FÉM-ALKIL-HIDRIDEK, M.N.N. b), c) vagy VÍZZEL REAKTÍV FÉM-ARIL-HIDRIDEK, M.N.N. b), c)
						3203 3203		VÍZZEL REAKTÍV, PIROFOROS SZERVES FÉMVEGYÜLET, M.N.N.d), folyékony vagy VÍZZEL REAKTÍV, PIROFOROS SZERVES FÉMVEGYÜLET, M.N.N.d), szilárd

Gyújtó hatású anyagok					SO	3127		GYÚJTÓ HATÁSÚ, ÖNMELEGEDŐ SZILÁRD ANYAG, M.N.N. (a szállításból ki van zárva, lásd a 2.2.42.2 bekezdést)


	szerves		folyékony anyagok		ST1	3184		MÉRGEZŐ, ÖNMELEGEDŐ, SZERVES FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.
Mérgező anyagok	anyagok		szilárd anyagok
					ST2	3128		MÉRGEZŐ, ÖNMELEGEDŐ, SZERVES SZILÁRD ANYAG, M.N.N.

ST			folyékony anyagok		ST3	3187		MÉRGEZŐ, ÖNMELEGEDŐ, SZERVETLEN FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.
	szervetlen
	anyagok		szilárd anyagok		ST4	3191		MÉRGEZŐ, ÖNMELEGEDŐ, SZERVETLEN SZILÁRD ANYAG, M.N.N.

	Járulékos veszély		Osztá- lyozási kód		UN szám		Az anyag vagy tárgy megnevezése

		folyékony anyagok		SC1		3185		MARÓ, ÖNMELEGEDŐ, SZERVES FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.
	szerves anyagok	szilárd anyagok
Maró anyagok				SC2		3126		MARÓ, ÖNMELEGEDŐ, SZERVES SZILÁRD ANYAG, M.N.N.

SC	szervetlen anyagok	folyékony anyagok		SC3		3188		MARÓ, ÖNMELEGEDŐ SZERVETLEN FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.

		szilárd		SC4		3206		MARÓ, ÖNMELEGEDŐ ALKÁLIFÉM-ALKOHOLÁTOK, M.N.N.
		anyagok				3192		MARÓ, ÖNMELEGEDŐ, SZERVETLEN SZILÁRD ANYAG, M.N.N.

Megjegyzések:

a) Azok a nem mérgező fémporok és finom porok, amelyek öngyulladásra nem hajlamos formában vannak, de amelyek vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztenek, a 4.3 osztály anyagai.

b) Az UN 2870 szám alá tartozókon kívüli, egyéb fém-hidridek gyúlékony formában a 4.1 osztály anyagai.

c) Azok a fém-hidridek, amelyek vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztenek, a 4.3 osztály anyagai.

d) Azok a szerves fémvegyület tartalmú gyúlékony oldatok, amelyek nem hajlamosak az öngyulladásra, és vízzel érintkezve nem fejlesztenek gyúlékony gázokat, a 3 osztály anyagai. Azok a szerves fémvegyületek és oldataik, amelyek nem hajlamosak az öngyulladásra, de vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztenek, a 4.3 osztály anyagai.

2.2.43.1.1 A 4.3 osztály fogalomköre olyan anyagokra és olyan anyagokat tartalmazó tárgyakra terjed ki, amelyek vízzel reagálva a levegővel robbanó keverék alkotására hajlamos, gyúlékony gázokat fejlesztenek.

2.2.43.1.2 A 4.3 osztály anyagai és tárgyai a következők szerint vannak csoportosítva:

W Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok járulékos veszély nélkül és az ilyen anyagokat tartalmazó tárgyak:

W1 Folyékony anyagok

W2 Szilárd anyagok

W3 Tárgyak

WF1 Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő, folyékony, gyúlékony anyagok

WF2 Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő, szilárd, gyúlékony anyagok

WS Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő, önmelegedő, szilárd anyagok

WO Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő, gyújtó hatású, szilárd anyagok

WT Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő, mérgező anyagok:

WT1 Folyékony anyagok

WT2 Szilárd anyagok

WC Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő, maró anyagok:

WC1 Folyékony anyagok

WC2 Szilárd anyagok

WFC Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő, gyúlékony, maró anyagok.

2.2.43.1.3 Bizonyos anyagok a vízzel érintkezve olyan gyúlékony gázokat fejleszthetnek, amelyek a levegővel robbanó elegyet alkothatnak. Az ilyen keverékek bármilyen közönséges gyújtóforrástól, pl. nyílt lángtól, szikrát vető kéziszerszámtól vagy védelem nélküli izzólámpától könnyen meggyulladhatnak. A keletkező lökéshullám és a láng veszélyeztetheti az embereket és a környezetet. A 2.2.43.1.4 pontban leírt vizsgálati módszer használatos annak meghatározására, hogy az anyag reakciója a vízzel nem jár-e veszélyes mennyiségű, esetleg gyúlékony gázok fejlődésével. Ezt a módszert piroforos anyagokhoz nem szabad használni.

2.2.43.1.4 A 4.3 osztályba sorolt anyagokat és tárgyakat a 3.2 fejezet „A” táblázata sorolja fel. A 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint nem említett anyagok és tárgyak besorolásának a 2.1 fejezet előírásai szerint a 2.2.43.3 bekezdés megfelelő tétele alá a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. Rész 33.4 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások eredményei alapján kell történnie; a tapasztalatokat is figyelembe kell azonban venni, ha azok szigorúbb besoroláshoz vezetnének.

2.2.43.1.5 A név szerint nem említett anyagoknak a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. Rész 33.4 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások eredményei alapján a 2.2.43.3 bekezdés valamely tétele alá történő besorolásánál a következő kritériumokat kell alkalmazni:

Egy anyagot akkor kell a 4.3 osztályba sorolni, ha

a) a vizsgálatok bármely szakaszában a fejlődött gáz magától meggyullad; vagy

b) a gyúlékony gáz fejlődési sebessége a vizsgált anyag 1 kg-jára számítva meghaladja az 1 liter/óra értéket.

2.2.43.1.6 Ha a 4.3 osztály anyagai valamilyen adalékanyag hozzáadása révén eltérő veszélyességi kategóriába kerülnek át, mint ahová a 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint említett anyagok tartoznak, ezeket a keverékeket vagy oldatokat azok alá a tételek alá kell besorolni, ahová tényleges veszélyességük mértéke alapján tartoznak.

Megjegyzés: Az oldatok és keverékek (készítmények és hulladékok) besorolásához lásd a 2.1.3 szakaszt.

2.2.43.1.7 A „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. Rész 33.4 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások és a 2.2.43.1.5 pontban található kritériumok alapján az is meghatározható, hogy egy név szerint feltüntetett anyag természete olyan, az anyag nem esik ezen osztály előírásainak hatálya alá.

2.2.43.1.8 A 3.2 fejezet „A” táblázatának egyes tételei alá sorolt anyagokat és tárgyakat a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. Rész 33.4 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások alapján az I, a II vagy a III csomagolási csoportba kell sorolni a következő kritériumok szerint:

a) Az I csomagolási csoportba akkor kell sorolni egy anyagot, ha szobahőmérsékleten a vízzel erélyesen reagál és a fejlődő gáz általában hajlamot mutat arra, hogy önmagától meggyulladjon, vagy szobahőmérsékleten olyan könnyen reagál a vízzel, hogy a gyúlékony gáz fejlődésének mértéke a vizsgált anyag 1 kg-jára számítva bármely egy perces időtartam alatt legalább 10 liter;

b) A II csomagolási csoportba akkor kell sorolni egy anyagot, ha szobahőmérsékleten olyan könnyen reagál vízzel, hogy a gyúlékony gáz maximális fejlődési sebessége a vizsgált anyag 1 kg-jára számítva legalább 20 liter/óra és az I csomagolási csoport kritériumai nem teljesülnek;

c) A III csomagolási csoportba akkor kell sorolni egy anyagot, ha szobahőmérsékleten olyan lassan reagál vízzel, hogy a gyúlékony gáz maximális fejlődési sebessége a vizsgált anyag 1 kg-jára számítva legalább 1 liter/ óra és sem az I csomagolási csoport, sem a II csomagolási csoport kritériumai nem teljesülnek.

Az UN 3132 alá sorolt vízzel reaktív, gyúlékony, szilárd anyagok, az UN 3133 alá sorolt vízzel reaktív, gyújtó hatású, szilárd anyagok és az UN 3135 alá sorolt vízzel reaktív, önmelegedő, szilárd anyagok a szállításból ki vannak zárva, kivéve ha megfelelnek az 1 osztály előírásainak (lásd a 2.1.3.7 bekezdést is).

	Járulékos veszély	Osztá- lyozási kód	UN szám	Az anyag vagy tárgy megnevezése
Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok
			1391	ALKÁLIFÉM DISZPERZIÓ vagy
	folyékony	W1	1391	ALKÁLIFÖLDFÉM DISZPERZIÓ
	anyagok		1421	FOLYÉKONY ALKÁLIFÉM ÖTVÖZET, M.N.N.
			3148	VÍZZEL REAKTÍV FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.

			1389	ALKÁLIFÉM AMALGÁM
			1390	ALKÁLIFÉM AMIDOK
			1392	ALKÁLIFÖLDFÉM AMALGÁM
Járulékos veszély			1393	ALKÁLIFÖLDFÉM ÖTVÖZET, M.N.N.
nélkül	szilárd	W2a)	1409	VÍZZEL REAKTÍV FÉM-HIRDIDEK, M.N.N.
W	anyagok		3170	ALUMÍNIUMFELDOLGOZÁSI MELLÉKTERMÉKEK vagy
			3170	ALUMÍNIUM ÚJRAOLVASZTÁSI MELLÉKTERMÉKEK
			3208	VÍZZEL REAKTÍV FÉMES ANYAG, M.N.N.
			2813	VÍZZEL REAKTÍV SZILÁRD ANYAG, M.N.N.

	tárgyak	W3	3292	NÁTRIUM AKKUMULÁTOROK, vagy
			3292	NÁTRIUM CELLÁK
Gyúlékony,
folyékony		WF1b)	3207	VÍZZEL REAKTÍV, GYÚLÉKONY, SZERVES FÉMVEGYÜLET, M.N.N vagy
anyagok			3207	VÍZZEL REAKTÍV, GYÚLÉKONY, SZERVES FÉMVEGYÜLET OLDATA, M.N.N. vagy
			3207	VÍZZEL REAKTÍV, GYÚLÉKONY, SZERVES FÉMVEGYÜLET DISZPERZIÓJA, M.N.N.

Gyúlékony, szilárd		WF2	3132	VÍZZEL REAKTÍV, GYÚLÉKONY SZILÁRD ANYAG, M.N.N. (a szállításból ki
anyagok				van zárva, lásd a 2.2.43.2 bekezdést)

Önmelegedő, szilárd		WSc)	3209	VÍZZEL REAKTÍV, ÖNMELEGEDŐ, FÉMES ANYAG, M.N.N.
anyagok			3135	VÍZZEL REAKTÍV, ÖNMELEGEDŐ SZILÁRD ANYAG, M.N.N. (a szállításból ki van zárva, lásd a 2.2.43.2 bekezdést)

Gyújtó hatású, szilárd		WO	3133	VÍZZEL REAKTÍV, GYÚJTÓ HATÁSÚ SZILÁRD ANYAG, M.N.N. (a szállításból ki van zárva, lásd a 2.2.43.2 bekezdést)
anyagok
	folyékony
	anyagok	WT1	3130	VÍZZEL REAKTÍV, MÉRGEZŐ FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.
Mérgező anyagok
WT	szilárd
	anyagok	WT2	3134	VÍZZEL REAKTÍV. MÉRGEZŐ SZILÁRD ANYAG, M.N.N.

	folyékony
	anyagok	WC1	3129	VÍZZEL REAKTÍV, MARÓ FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.
Maró anyagok
WC	szilárd
	anyagok	WC2	3131	VÍZZEL REAKTÍV, MARÓ SZILÁRD ANYAG, M.N.N.

Gyúlékony, maró		WFC d)	2988	VÍZZEL REAKTÍV, GYÚLÉKONY, MARÓ KLÓR-SZILÁNOK, M.N.N.
anyagok				(Ilyen osztályozási kóddal nincs más gyűjtőmegnevezés. Ha szükséges, a 2.1.3.9 bekezdés veszélyességi rangsor táblázata alapján meghatározandó, másik osztályozási kód valamely gyűjtőmegnevezése alá kell sorolni.)

Megjegyzések:

a) Azok a fémek és fémötvözetek, amelyek a vízzel érintkezve nem fejlesztenek gyúlékony gázokat és nem piroforosak, vagy nem önmelegedők, de amelyek könnyen meggyulladnak, a 4.1 osztály anyagai. Az alkáliföldfémek és alkáliföldfém ötvözetek piroforos formában a 4.2 osztály anyagai. A fémporok és finom porok piroforos állapotban 4.2 osztály anyagai. A fémek és fémötvözetek piroforos állapotban a 4.2 osztály anyagai. A foszfor vegyületei nehézfémekkel, pl. vassal, rézzel, stb. nem esnek az ADR előírásainak hatálya alá.

b) A szerves fémvegyületeket olyan koncentrációban tartalmazó gyúlékony oldatok, amelyek vízzel érintkezve sem gyúlékony gázokat nem fejlesztenek veszélyes mennyiségben, sem öngyulladásra nem hajlamosak, a 3 osztály anyagai. Azok a szerves fémvegyületek és oldataik, amelyek öngyulladásra hajlamosak, a 4.2 osztály anyagai.

c) A fémek és fémötvözetek piroforos állapotban a 4.2 osztály anyagai.

d) Azok a klór-szilánok, amelyek lobbanáspontja 23 °C alatti, és vízzel érintkezve nem fejlesztenek gyúlékony gázokat, a 3 osztály anyagai. Azok a klór-szilánok, amelyek lobbanáspontja 23 °C vagy ennél magasabb, és vízzel érintkezve nem fejlesztenek gyúlékony gázokat, a 8 osztály anyagai.

2.2.51.1.1 Az 5.1 osztály fogalomköre olyan anyagokra és olyan anyagokat tartalmazó tárgyakra terjed ki, amelyek bár önmagukban nem szükségszerűen gyúlékonyak, általában oxigén leadásával tüzet okozhatnak vagy más anyagok égését elősegíthetik.

2.2.51.1.2 Az 5.1 osztály anyagai és az ilyen anyagokat tartalmazó tárgyak a következők szerint vannak csoportosítva:

O Gyújtó hatású anyagok járulékos veszély nélkül vagy ilyen anyagokat tartalmazó tárgyak:

O1 Folyékony anyagok

O2 Szilárd anyagok

O3 Tárgyak

OF Gyújtó hatású szilárd, gyúlékony anyagok

OS Gyújtó hatású szilárd, önmelegedő anyagok

OW Gyújtó hatású szilárd anyagok, amelyek vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztenek

OT Gyújtó hatású, mérgező anyagok:

OT1 Folyékony anyagok

OT2 Szilárd anyagok

OC Gyújtó hatású, maró anyagok:

OC1 Folyékony anyagok

OC2 Szilárd anyagok

OTC Gyújtó hatású, mérgező, maró anyagok.

2.2.51.1.3 Az 5.1 osztályba sorolt anyagokat és tárgyakat a 3.2 fejezet „A” táblázata sorolja fel. A 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint nem említett anyagok és tárgyak besorolása a 2.1 fejezet szerint a 2.2.51.3 bekezdés megfelelő tétele alá a következő 2.2.51.1.6 – 2.2.51.1.9 pontok és a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. Rész 34.4 bekezdése szerinti kritériumok, módszerek és vizsgálati eljárások alapján történhet. Amennyiben a vizsgálati eredmények és az ismeretes tapasztalatok között eltérés van, a tapasztalat alapján való megítélést előnyben kell részesíteni a vizsgálati eredményekkel szemben.

2.2.51.1.4 Ha az 5.1 osztály anyagai valamilyen anyag hozzáadása révén eltérő veszélyességi kategóriába kerülnek át, mint ahová a 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint említett anyagok tartoznak, ezeket a keverékeket azok alá a tételek alá kell besorolni, amelyekbe tényleges veszélyességük mértéke alapján tartoznak.

Megjegyzés:Az oldatok és keverékek (készítmények és hulladékok) besorolásához lásd a 2.1.3 szakaszt.

2.2.51.1.5 A „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. Rész 34.4 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások és a 2.2.51.1.6 – 2.2.51.1.9 pontban található kritériumok alapján az is meghatározható, hogy egy név szerint feltüntetett anyag természete olyan, hogy az anyag nem esik ezen osztály előírásainak hatálya alá.

Gyújtó hatású szilárd anyagok

2.2.51.1.6 A 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint nem említett gyújtó hatású, szilárd anyagoknak a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. Rész 34.4.1 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások alapján a 2.2.51.3 bekezdés valamely tétele alá történő besorolásánál a következő kritériumokat kell alkalmazni:

Egy szilárd anyagot akkor kell az 5.1 osztályba sorolni, ha cellulózzal 4:1 vagy 1:1 tömegarányban alkotott keveréke meggyullad vagy elég vagy az átlagos égési ideje azonos vagy rövidebb, mint a kálium-bromát/cellulóz 3:7 tömegarányú keverék átlagos égési ideje.

2.2.51.1.7 A 3.2 fejezet „A” táblázatának egyes tételei alá sorolt gyújtó hatású, szilárd anyagokat a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. Rész 34.4.1 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások alapján az I, a II vagy a III csomagolási csoportba kell sorolni, a következő kritériumok szerint:

a) az I csomagolási csoportba akkor kell sorolni az anyagot, ha cellulózzal 4:1 vagy 1:1 tömegarányban alkotott keverékének átlagos égési ideje rövidebb, mint a kálium- bromát/cellulóz 3:2 tömegarányú keverék átlagos égési ideje;

b) a II csomagolási csoportba akkor kell sorolni az anyagot, ha cellulózzal 4:1 vagy 1:1 tömegarányban alkotott keverékének átlagos égési ideje azonos vagy rövidebb, mint a kálium-bromát/cellulóz 2:3 tömegarányú keverék átlagos égési ideje és az I csomagolási csoport kritériumait nem elégíti ki;

c) a III csomagolási csoportba akkor kell sorolni az anyagot, ha cellulózzal 4:1 vagy 1:1 tömegarányban alkotott keverékének átlagos égési ideje azonos vagy rövidebb, mint a kálium-bromát/cellulóz 3:7 tömegarányú keverék átlagos égési ideje és sem az I, sem a II csomagolási csoport kritériumait nem elégíti ki.

Gyújtó hatású folyékony anyagok

2.2.51.1.8 A 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint nem említett gyújtó hatású, folyékony anyagoknak a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. Rész 34.4.2 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások alapján a 2.2.51.3 bekezdés valamely tétele alá történő besorolásánál a következő kritériumokat kell alkalmazni:

Egy folyékony anyagot akkor kell az 5.1 osztályba sorolni, ha cellulózzal 1:1 tömegarányban alkotott keveréke 2070 kPa vagy nagyobb nyomásnövekedést eredményez, és az átlagos nyomásnövekedési idő azonos vagy rövidebb, mint a 65%-os vizes salétromsav oldat/cellulóz 1:1 tömegarányú keveréke esetében.

2.2.51.1.9 A 3.2 fejezet „A” táblázatának egyes tételei alá sorolt gyújtó hatású, folyékony anyagokat a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. Rész 34.4.2 bekezdése szerinti vizsgálati eljárások alapján az I, a II vagy a III csomagolási csoportba kell sorolni, a következő kritériumok szerint:

a) az I csomagolási csoportba akkor kell sorolni az anyagot, ha cellulózzal 1:1 tömegarányban alkotott keveréke önmagától meggyullad, vagy a nyomásnövekedési ideje rövidebb, mint az 50%-os perklórsav oldat/cellulóz 1:1 tömegarányú keveréké;

b) a II csomagolási csoportba akkor kell sorolni az anyagot, ha cellulózzal 1:1 tömegarányban alkotott keverékének nyomásnövekedési ideje azonos vagy rövidebb, mint a 40%-os vizes nátrium-klorát oldat/cellulóz 1:1 tömegarányú keveréké és az I csomagolási csoport kritériumait nem elégíti ki;

c) a III csomagolási csoportba akkor kell sorolni az anyagot, ha cellulózzal 1:1 tömegarányban alkotott keverékének nyomásnövekedési ideje azonos vagy rövidebb, mint a 65%-os vizes salétromsav oldat/cellulóz 1:1 tömegarányú keveréké és sem az I, sem a II csomagolási csoport kritériumait nem elégíti ki.

2.2.51.2.1 Az 5.1 osztály vegyileg nem állandó anyagai csak akkor adhatók át szállításra, ha megtették a szükséges intézkedéseket, hogy megakadályozzák a szállítás alatti veszélyes bomlásukat vagy polimerizálódásukat. Ennek elérésére különösen azt kell biztosítani, hogy a tartályok ne tartalmazzanak olyan anyagokat, amelyek ezeket a reakciókat elősegíthetik.

2.2.51.2.2 A következő anyagok a szállításból ki vannak zárva:

– az UN 3100 számú önmelegedő, gyújtó hatású szilárd anyagok, az UN 3121 számú vízzel reaktív, gyújtó hatású szilárd anyagok és az UN 3137 számú gyúlékony, gyújtó hatású szilárd anyagok, kivéve, ha megfelelnek az 1 osztály előírásainak (lásd a 2.1.3.7 bekezdést is);

– a nem stabilizált hidrogén-peroxid és a nem stabilizált hidrogén-peroxid vizes oldatok 60%-nál több hidrogén-peroxid tartalommal;

– az éghető szennyeződésektől nem mentes tetranitro-metán;

– perklórsav oldatok 72 tömeg%-nál nagyobb savtartalommal és a perklórsav keverékek vízen kívül bármilyen más folyadékkal;

– a klórsav oldatok 10% feletti klórsav-tartalommal és a klórsav keverékek vízen kívül bármilyen más folyadékkal;

– az ebbe az osztályba tartozó UN 1745 bróm-pentafluorid, 1746 bróm-trifluorid és 2495 jód-pentafluorid, valamint a 2 osztályba tartozó UN 1749 klór-trifluorid és 2548 klór-pentafluorid kivételével minden más halogénezett fluorvegyület;

– az ammónium-klorát és vizes oldatai, valamint a klorátok keverékei ammóniumsóval;

– az ammónium-klorit és vizes oldatai, valamint a kloritok keverékei ammóniumsóval;

– a hipokloritok keverékei ammóniumsóval;

– az ammónium-bromát és vizes oldatai, valamint a bromátok keverékei ammóniumsóval;

– az ammónium-permanganát és vizes oldatai, valamint a permanganátok keverékei ammóniumsóval;

– az ammónium-nitrát 0,2%-nál több éghető anyag tartalommal (beleértve bármilyen szerves anyagot szénegyenértékre átszámítva), hacsak nem valamely 1 osztályba tartozó anyag vagy tárgy alkotórésze;

– az ammónium-nitrát tartalmú műtrágyák, amelyek ammónium-nitrát tartalma (mindazon nitrát-ion mennyiséget, amellyel egyenérték tömegű ammónium-ion van jelen a keverékben, ammónium-nitrátként kell számításba venni) vagy éghető anyag tartalma az UN 2067 – 2070 alatt felsorolt, különböző ammónium-nitrát műtrágya tételekre megadott határokat meghaladja, kivéve az 1 osztályra vonatkozó feltételek melletti szállítást;

– az UN 2072 ammónium-nitrát műtrágyák, m.n.n. gyűjtőmegnevezés alá besorolt ammónium-nitrát műtrágyák;

– az ammónium-nitrit és vizes oldatai, valamint a szervetlen nitritek keverékei ammóniumsóval;

– a kálium-nitrát és nátrium-nitrit keverékei ammónium-sóval.

Járulékos veszély		Osztá-lyozási kód	UN szám	Az anyag vagy tárgy megnevezése
Gyújtó hatású (oxidáló) anyagok
	folyékony anyagok	O1	3210 SZERVETLEN KLORÁTOK VIZES OLDATA, M.N.N. 3211 SZERVETLEN PERKLORÁTOK VIZES OLDATA, M.N.N. 3213 SZERVETLEN BROMÁTOK VIZES OLDATA, M.N.N. 3214 SZERVETLEN PERMANGANÁTOK VIZES OLDATA, M.N.N. 3216 SZERVETLEN PERSZULFÁTOK VIZES OLDATA, M.N.N. 3218 SZERVETLEN NITRÁTOK VIZES OLDATA, M.N.N. 3219 SZERVETLEN NITRITEK VIZES OLDATA, M.N.N. 3139 FOLYÉKONY, GYÚJTÓ HATÁSÚ ANYAG, M.N.N.

Járulékos veszély nélkül	szilárd anyagok	O2	1450 SZERVETLEN BROMÁTOK, M.N.N. 1461 SZERVETLEN KLORÁTOK, M.N.N. 1462 SZERVETLEN KLORITOK, M.N.N. 1477 SZERVETLEN NITRÁTOK, M.N.N. 1481 SZERVETLEN PERKLORÁTOK, M.N.N. 1482 SZERVETLEN PERMANGANÁTOK, M.N.N. 1483 SZERVETLEN PEROXIDOK, M.N.N. 2072 AMMÓNIUM-NITRÁT MŰTRÁGYA, M.N.N. Megjegyzés: A szállításból ki van zárva. Lásd azonban UN 2067, 2068, 2069 és 2070. 2627 SZERVETLEN NITRITEK, M.N.N. 3212 SZERVETLEN HIPOKLORITOK, M.N.N. 3215 SZERVETLEN PERSZULFÁTOK, M.N.N 1479 SZILÁRD, GYÚJTÓ HATÁSÚ ANYAG, M.N.N.
O

	tárgyak	O3	3356 KÉMIAI OXIGÉNFEJLESZTŐ

Szilárd, gyúlékony anyagok		OF	3137 GYÚLÉKONY, GYÚJTÓ HATÁSÚ SZILÁRD ANYAG, M.N.N. (a szállításból ki van zárva, lásd 2.2.51.2)

Szilárd, önmelegedő anyagok		OS	3100 ÖNMELEGEDŐ, GYÚJTÓ HATÁSÚ SZILÁRD ANYAG, M.N.N. (a szállításból ki van zárva, lásd 2.2.51.2)

Szilárd, vízzel reaktív anyagok		OW	3121 VÍZZEL REAKTÍV, GYÚJTÓ HATÁSÚ SZILÁRD ANYAG, M.N.N. (a szállításból ki van zárva, lásd 2.2.51.2)

	folyékony anyagok	OT1	3099 FOLYÉKONY, MÉRGEZŐ, GYÚJTÓ HATÁSÚ ANYAG, M.N.N.
Mérgező
OT
	szilárd anyagok	OT2	3087 SZILÁRD, MÉRGEZŐ, GYÚJTÓ HATÁSÚ ANYAG, M.N.N.

	folyékony anyagok	OC1	3098 FOLYÉKONY, MARÓ, GYÚJTÓ HATÁSÚ ANYAG, M.N.N.
Maró
OC
	szilárd anyagok	OC2	3085 SZILÁRD, MARÓ, GYÚJTÓ HATÁSÚ ANYAG, M.N.N.

Mérgező, maró anyagok		OTC	(Ilyen osztályozási kóddal nincs gyűjtőmegnevezés. Ha szükséges, a 2.1.3.9 bekezdés veszélyességi rangsor táblázata alapján meghatározandó, másik osztályozási kód valamely gyűjtőmegnevezése alá kell sorolni.)

2.2.52.1.1 Az 5.2 osztály fogalomköre a szerves peroxidokra és a szerves peroxid készítményekre terjed ki.

2.2.52.1.2 Az 5.2 osztály anyagai a következők szerint vannak csoportosítva:

P1 Szerves peroxidok hőmérséklet-szabályozás nélkül

P2 Szerves peroxidok hőmérséklet-szabályozással.

2.2.52.1.3 A szerves peroxidok olyan szerves anyagok, amelyek a kétértékű –O–O– szerkezeti elemet tartalmazzák és amelyek a hidrogén-peroxid olyan származékainak tekinthetők, ahol egyik vagy mindkét hidrogén atomot szerves gyökök helyettesítenek.

2.2.52.1.4 A szerves peroxidok normál vagy magasabb hőmérsékleten hajlamosak az exoterm bomlásra. A bomlás hőhatásra, szennyező anyagokkal (pl. savak, nehézfém vegyületek, aminok) való érintkezésre, súrlódás vagy ütés hatására következhet be. A bomlási sebesség a hőmérséklettel növekszik és függ a szerves peroxid kikészítésétől. A bomlás során egészségre ártalmas vagy gyúlékony gázok vagy gőzök fejlődhetnek. Egyes szerves peroxidok esetében a hőmérsékletet a szállítás alatt szabályozni kell. Egyes szerves peroxidok robbanásszerű bomlást szenvedhetnek, különösen zárt térben. Ez a tulajdonság hígítók hozzáadásával vagy megfelelő csomagolás használatával megváltoztatható. Számos szerves peroxid erélyesen ég. El kell kerülni, hogy a szerves peroxid a szemmel érintkezésbe kerülhessen. Egyes szerves peroxidok már rövid érintkezés hatására a szaruhártya súlyos sérülését vagy a bőr felmaródását okozhatják.

Megjegyzés:A szerves peroxidok gyúlékonyságának meghatározására szolgáló vizsgálati módszereket a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. Rész 32.4 bekezdése tartalmazza. Mivel a szerves peroxidok hő hatására hevesen reagálhatnak, ajánlatos a lobbanáspont meghatározásához kis méretű mintát használni, pl. amilyen az ISO 3679:1983 szabványban szerepel.

2.2.52.1.5 Bármely szerves peroxidot az 5.2 osztályba sorolhatónak kell tekinteni, kivéve, ha:

a) legfeljebb 1,0%, szerves peroxidból származó aktív oxigént és legfeljebb 1,0% hidrogén-peroxidot tartalmaz;

b) legfeljebb 0,5%, szerves peroxidból származó aktív oxigént és 1,0%-nál több, de legfeljebb 7,0% hidrogén-peroxidot tartalmaznak.

Megjegyzés: Valamely szerves peroxidot tartalmazó készítmény aktív oxigéntartalma (%-ban) a

16 × S (ni × ci /mi) képlettel határozható meg,

ahol

ni = az i-edik szerves peroxid molekulánkénti peroxid-csoportjainak száma;

ci = az i-edik szerves peroxid koncentrációja (tömeg%); és

mi = az i-edik szerves peroxid molekulatömege.

2.2.52.1.6 A szerves peroxidok veszélyességük mértéke szerint hét típusba vannak sorolva. A típusok az A típustól, amely abban a csomagolásban, amelyben bevizsgálásra került, nem szállítható, egészen a G típusig tartanak, amely nem esik az 5.2 osztály előírásainak hatálya alá. A B-től F-ig terjedő típusok alá való besorolás az egy csomagolásban engedélyezett legnagyobb mennyiségtől függ. A 2.2.52.4 bekezdésben fel nem sorolt anyagok besorolásának alapelveit a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” II. Rész tartalmazza.

2.2.52.1.7 A már besorolt és a megfelelő generikus tételhez rendelt szerves peroxidokat és szerves peroxid készítményeket a 2.2.52.4 bekezdés felsorolása tartalmazza, megadva a megfelelő UN számokat, a csomagolási módszert és ahol szükséges, a szabályozási és vészhőmérsékleteket is.

A generikus tételek meghatározzák:

– a szerves peroxidok típusait (B – F) (lásd a 2.2.52.1.6 pontot);

– a fizikai állapotot (folyékony/szilárd); és

– a hőmérséklet-szabályozást (ha szükséges), (lásd a 2.2.52.1.15 – 2.2.52.1.18 pontot).

A szerves peroxid készítmények keverékei a legveszélyesebb alkotórésznek megfelelő típusú szerves peroxidként sorolhatók be és az arra a típusra megadott szállítási feltételek mellett kell szállítani. Azonban, ha két termikusan stabil alkotórész termikusan kevésbé stabil keveréket képezhet, a keverék öngyorsuló bomlási hőmérsékletét meg kell határozni és szükség esetén a szabályozási és vészhőmérsékletet az ÖBH értékéből le kell vezetni a 2.2.52.1.16 pont szerint.

2.2.52.1.8 A 2.2.52.4 bekezdésben fel nem sorolt szerves peroxidok, szerves peroxid készítmények vagy keverékek besorolását és valamely gyűjtőmegnevezéshez történő hozzárendelését a származási ország illetékes hatóságának kell végeznie. A jóváhagyásnak tartalmaznia kell a besorolást és a vonatkozó szállítási feltételeket. Amennyiben a származási ország nem valamely ADR Szerződő Fél, úgy a besorolást és a szállítási feltételeket a küldemény által érintett első ADR Szerződő Fél illetékes hatóságának kell elismernie.

2.2.52.1.9 A 2.2.52.4 bekezdésben fel nem sorolt szerves peroxid vagy szerves peroxid készítmény mintákat, amelyekre nézve nem áll rendelkezésre teljes körű vizsgálati eredmény és szállításuk további vizsgálatok és értékelés céljából történik, a C típusú szerves peroxidokra vonatkozó, megfelelő tételhez kell hozzárendelni, feltéve, hogy megfelelnek a következő feltételeknek:

– a rendelkezésre álló adatokból kitűnik, hogy a minta nem veszélyesebb, mint egy B típusú szerves peroxid;

– a minta az OP2 csomagolási módszer szerint van csomagolva és mennyisége szállítóegységenként nem haladja meg a 10 kg-ot;

2.2.52.1.10 A biztonságos szállítás céljából a szerves peroxidokat számos esetben szerves folyadékokkal vagy szilárd anyagokkal, szervetlen szilárd anyagokkal vagy vízzel érzéketlenítik. Amennyiben valamely anyag százalékos tartalma meg van határozva, ez tömeg%-ot jelent, egész számra kerekítve. Általában az érzéketlenítést úgy kell végrehajtani, hogy kifolyás esetén a szerves peroxid veszélyes mértékű koncentrálódása ne következhessen be.

2.2.52.1.11 Hacsak az egyes szerves peroxid készítményekre nincs más előírva, az érzéketlenítésre használt hígítóra a következő meghatározások érvényesek:

– az A típusú hígítók olyan szerves folyadékok, amelyek összeférhetőek a szóban forgó szerves peroxiddal és forráspontjuk legalább 150 °C. Az A típusú hígítók minden szerves peroxid érzéketlenítéséhez felhasználhatók;

– a B típusú hígítók szerves folyadékok, amelyek összeférhetőek a szerves peroxiddal és amelyek forráspontja 150 °C-nál kisebb, de legalább 60 °C és lobbanáspontja legalább 5 °C.

A B típusú hígítók minden szerves peroxid érzéketlenítésére használhatók, amennyiben a hígító forráspontja legalább 60 °C-kal magasabb, mint a szerves peroxid ÖBH értéke 50 kg-os küldeménydarabban.

2.2.52.1.12 Az A vagy B típusú hígítóktól eltérő típusú hígítók is használhatók a 2.2.52.4 bekezdésben felsorolt szerves peroxid készítményekhez, amennyiben azokkal összeférhetők. Azonban az A vagy B típusú hígítók helyettesítése részben vagy teljes mértékben más, eltérő tulajdonságokkal bíró hígítókkal szükségessé teszi a készítmény ismételt minősítését az 5.2 osztályra vonatkozó normál besorolási eljárás szerint.

2.2.52.1.13 A víz csak olyan szerves peroxidokhoz használható érzéketlenítőszerként, amelyek a 2.2.52.4 bekezdésben fel vannak sorolva, vagy az illetékes hatóság 2.2.52.1.8 pont szerinti jóváhagyásában mint „víz hozzáadásával” vagy mint “stabil vizes diszperziók” vannak megemlítve. A 2.2.52.4 bekezdésben fel nem sorolt szerves peroxid mintákat vagy szerves peroxid készítmény mintákat is lehet vízzel érzéketleníteni, amennyiben a 2.2.52.1.9 pont előírásainak megfelelnek.

2.2.52.1.14 Szerves és szervetlen szilárd anyagokat csak akkor szabad a szerves peroxidok érzéketlenítésére használni, ha ezekkel összeférhetőek. A folyékony és a szilárd anyagok akkor tekinthetők összeférhetőnek, ha nem befolyásolják hátrányosan a szerves peroxid készítménynek sem termikus stabilitását, sem veszélyességét.

2.2.52.1.15 Egyes szerves peroxidok csak hőmérséklet-szabályozás mellett szállíthatók. A szabályozási hőmérséklet az a maximális hőmérséklet, amelyen a szerves peroxid biztonságosan szállítható. Feltételezett, hogy a szállítás során a küldeménydarab közvetlen környezetében a hőmérséklet 24 óránként csak rövid ideig magasabb 55 °C-nál. A hőmérséklet-szabályozás megszűnése esetén szükség lehet vészhelyzeti eljárások alkalmazására. A vészhőmérséklet az a hőmérséklet, amelynél az ilyen eljárásokat meg kell indítani.

2.2.52.1.16 A szabályozási és a vészhőmérsékletet az öngyorsuló bomlási hőmérsékletből (ÖBH) vezetik le, ami az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelynél a szállítás során használt csomagolásban levő anyagnál az öngyorsuló bomlás bekövetkezhet (lásd az 1. táblázatot). Az ÖBH-t azért kell meghatározni, hogy eldönthető legyen, vajon az anyagot alá kell-e vetni hőmérséklet-szabályozásnak a szállítás alatt. Az ÖBH meghatározására vonatkozó követelményeket a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” II. Rész 20. és 28.4 bekezdése tartalmazza.

1. táblázat: A szabályozási és a vészhőmérséklet meghatározása

A tartály típusa	ÖBHa)	Szabályozási hőmérséklet	Vészhőmérséklet
Önálló csomagoló- eszközök és IBC-k	20 °C vagy az alatt	20 °C-kal az ÖBH alatt	10 °C-kal az ÖBH alatt
	20 °C-tól 35 °C-ig	15 °C-kal az ÖBH alatt	10 °C-kal az ÖBH alatt
	35 °C felett	10 °C-kal az ÖBH alatt	5 °C-kal az ÖBH alatt
Tartányok	50 °C alatt	10 °C-kal az ÖBH alatt	5 °C-kal az ÖBH alatt

a) Az anyag ÖBH értéke a szállításra kész csomagolásban.

2.2.52.1.17 A következő szerves peroxidokat kell a szállítás alatt hőmérséklet-szabályozásnak alávetni:

– a B és C típusú szerves peroxidokat ÖBH < 50 °C értékkel;

– azokat a D típusú szerves peroxidokat, amelyek zárt térben hevítve közepes hatást mutatnak és ÖBH értékük < 50 °C, vagy zárt térben hevítés során csekély vagy semmilyen hatást nem mutatnak és ÖBH értékük < 45 °C; és

– az E és F típusú szerves peroxidokat ÖBH < 45 °C értékkel.

Megjegyzés: A zárt térben való hevítés hatásának meghatározására vonatkozó előírásokat a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” II. Rész 20. és 28.4 bekezdés tartalmazza.

2.2.52.1.18 A szabályozási és vészhőmérsékletet, ahol van, a 2.2.52.4 bekezdés sorolja fel. A tényleges szállítási hőmérséklet lehet alacsonyabb, mint a szabályozási hőmérséklet, de úgy kell beállítani, hogy veszélyes fázis-átalakulás ne következhessen be.

Az A típusú szerves peroxidok az 5.2 osztály feltételei mellett nem vehetők fel szállításra [lásd a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” II. Rész 20.4.3.a) pontját].

	Osztá- lyozási kód			UN szám	Az anyag vagy tárgy megnevezése
Szerves peroxidok
					A TÍPUSÚ, FOLYÉKONY SZERVES PEROXID (a szállításból ki van zárva, lásd 2.2.52.2)
					A TÍPUSÚ, SZILÁRD SZERVES PEROXID (a szállításból ki van zárva, lásd 2.2.52.2)
			3101		B TÍPUSÚ, FOLYÉKONY SZERVES PEROXID
			3102		B TÍPUSÚ, SZILÁRD SZERVES PEROXID
			3103		C TÍPUSÚ, FOLYÉKONY SZERVES PEROXID
			3104		C TÍPUSÚ, SZILÁRD SZERVES PEROXID
Hőmérséklet-			3105		D TÍPUSÚ FOLYÉKONY SZERVES PEROXID
szabályozás nélkül		P1	3106		D TÍPUSÚ, SZILÁRD SZERVES PEROXID
			3107		E TÍPUSÚ, FOLYÉKONY SZERVES PEROXID
			3108		E TÍPUSÚ, SZILÁRD SZERVES PEROXID
			3109		F TÍPUSÚ, FOLYÉKONY SZERVES PEROXID
			3110		F TÍPUSÚ, SZILÁRD SZERVES PEROXID
					G TÍPUSÚ, FOLYÉKONY SZERVES PEROXID (nem tartozik az 5.2 osztály előírásainak hatálya alá, lásd 2.2.52.1.6)
					G TÍPUSÚ, SZILÁRD SZERVES PEROXID (nem tartozik az 5.2 osztály előírásainak hatálya alá, lásd 2.2.52.1.6)
Hőmérséklet-szabályozással
			3111		B TÍPUSÚ, FOLYÉKONY SZERVES PEROXID HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL
			3112		B TÍPUSÚ, SZILÁRD SZERVES PEROXID HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL
			3113		C TÍPUSÚ, FOLYÉKONY SZERVES PEROXID HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL
			3114		C TÍPUSÚ, SZILÁRD SZERVES PEROXID HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL
		P2	3115		D TÍPUSÚ, FOLYÉKONY SZERVES PEROXID HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL
			3116		D TÍPUSÚ, SZILÁRD SZERVES PEROXID HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL
			3117		E TÍPUSÚ, FOLYÉKONY SZERVES PEROXID HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL
			3118		E TÍPUSÚ, SZILÁRD SZERVES PEROXID HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL
			3119		F TÍPUSÚ, FOLYÉKONY SZERVES PEROXID HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL
			3120		F TÍPUSÚ, SZILÁRD SZERVES PEROXID HŐMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL

Megjegyzés: A következő táblázatban a „Csomagolási módszer” oszlopban

a) Az „OP” betűk, amelyek után egy szám áll a csomagolási módszerre vonatkoznak (lásd a 4.1.4.1 bekezdés P520 csomagolási utasítását és a 4.1.7.1 bekezdést);

b) Az „N” betű azt jelöli, hogy az IBC-ben történő szállítás engedélyezett (lásd a 4.1.4.2 bekezdés IBC520 csomagolási utasítását és a 4.1.7.2 bekezdést);

c) Az „M” betű azt jelöli, hogy a tartányos szállítás engedélyezett (lásd a 4.2.1.13 és a 4.2.4.2 bekezdés T23 mobil tartány utasítását, a 4.3.2 szakaszt és a 4.3.4.1.3 e) pont alatti L4BN tartánykódot folyékony és az S4AN tartánykódot szilárd anyagokra).

[1]) A viszkozitás meghatározása: Ha a szóban forgó anyag nemnewtoni folyadék, vagy a viszkozitás kifolyópohárral nem határozható meg, változó nyírósebességû viszkoziméterrel meg kell határozni az anyag dinamikai viszkozitását 23 °C-on, különböző nyírósebességekre, majd az így kapott, nyírósebességtől függő értékekből a 0 nyírósebességre kell extrapolálni. Az így kapott dinamikai viszkozitás és a sűrűség hányadosa adja a látszólagos kinematikai viszkozitást a 0-hoz közelítő nyírósebességnél.

SZERVES PEROXID	Koncent- ráció (%)	A típusú hígító (%)	B típusú hígító (%) 1)	Inert szilárd anyag (%)	Víz (%)	Csoma-golási módszer	Szabá-lyozási hő-mérséklet (°C)	Vész- hő-mérséklet (°C)	UN szám (gene-rikus tétel)	Járulékos veszélyek és megjegy-zések
ACETIL-ACETON- PEROXID	< 42	> 48			> 8	OP7			3105	2)
“ (paszta)	< 32					OP7			3106	20)
ACETIL-BENZOIL-PEROXID	< 45	> 55				OP7			3105
ACETIL-CIKLOHEXÁN- SZULFONIL-PEROXID	< 82				> 12	OP4	-10	0	3112	3)
“	< 32		> 68			OP7	-10	0	3115
terc-AMIL-HIDROPEROXID	< 88	> 6			> 6	OP8			3107
terc-AMIL-PEROXI-ACETÁT	< 62	> 38				OP8			3107
terc-AMIL-PEROXI-BENZOÁT	< 100					OP5			3103
terc-AMIL-PEROXI-2-ETIL-HEXANOÁT	< 100					OP7	+20	+25	3115
terc-AMIL-PEROXI-2-ETIL-HEXIL-KARBONÁT	< 100					OP7			3105
terc-AMIL-PEROXI-NEODEKANOÁT	< 77		> 23			OP7	0	+10	3115
terc-AMIL-PEROXI-PIVALÁT	< 77		> 23			OP5	+10	+15	3113
terc-AMIL-PEROXI-3,5,5-TRIMETIL-HEXANOÁT	< 100					OP5			3101	3)
terc-BUTIL-KUMIL-PEROXID	> 42 – 100					OP7			3105
“	< 42			> 58		OP7			3106
n-BUTIL-4,4-DI(terc-BUTIL-PEROXI)-VALERÁT	> 52 – 100					OP5			3103
“	< 52			> 48		OP7			3106
“	< 42			> 58		OP8			3108
terc-BUTIL-HIDROPEROXID	> 79 – 90				> 10	OP5			3103	13)
“	< 80	> 20				OP7			3105	4) 13)
“	< 79				> 14	OP8			3107	13) 23)
“	< 72				> 28	OP8, N, M			3109	13)
terc-BUTIL-HIDROPEROXID + DI-terc-BUTIL-PEROXID	< 82 + > 9				> 7	OP5			3103	13)
terc-BUTIL-MONOPEROXI-MALEÁT	> 52 - 100					OP5			3102	3)
“	< 52	> 48				OP6			3103
“	< 52			> 48		OP8			3108
“ (paszta)	< 52					OP8			3108
terc-BUTIL-MONOPEROXI-FTALÁT	< 100					OP5			3102	3)
terc-BUTIL-PEROXI-ACETÁT	> 52 - 77	> 23				OP5			3101	3)
terc-BUTIL-PEROXI-ACETÁT	> 32 - 52	> 48				OP6			3103
terc-BUTIL-PEROXI-ACETÁT	< 32	> 68				OP8,N			3109
terc-BUTIL-PEROXI-ACETÁT (tartányban)	< 32		> 68			M	+30	+35	3119
terc-BUTIL-PEROXI-ACETÁT	< 22		> 78			OP8			3109	25)
"	> 77 - 100	< 22				OP5			3103
terc-BUTIL-PEROXI-BENZOÁT	> 52 - 77	> 23				OP7			3105
"	< 52			> 48		OP7			3106
terc-BUTIL-PEROXI-BUTIL-FUMARÁT	< 52	> 48				OP7			3105
terc-BUTIL-PEROXI-KROTONÁT	< 77	> 23				OP7			3105
terc-BUTIL-PEROXI-DIETIL-ACETÁT	< 100					OP5	+20	+25	3113
terc-BUTIL-PEROXI-DIETIL-ACETÁT + terc-BUTIL-PEROXI-BENZOÁT	< 33 + < 33	> 33				OP7			3105
terc-BUTIL-PEROXI-2-ETIL-HEXANOÁT	> 52 - 100					OP6	+20	+25	3113
“	> 32 - 52		> 48			OP8	+30	+35	3117
“	< 52			> 48		OP8	+20	+25	3118
“	< 32		> 68			OP8	+40	+45	3119
“ (IBC-ben)	< 32		> 68			N	+30	+35	3119
“ (tartányban)	< 32		> 68			M	+15	+20	3119
terc-BUTIL PEROXI-2-ETIL-HEXANOÁT + 2,2-DI(terc-BUTILPEROXI)-BUTÁN	< 12 + < 14	>14		> 60		OP7			3106
“	< 31 + < 36		> 33			OP7	+35	+40	3115
terc-BUTIL-PEROXI-2-ETIL-HEXIL-KARBONÁT	< 100					OP7			3105
terc-BUTIL-PEROXI-IZOBUTIRÁT	> 52 - 77		> 23			OP5	+15	+20	3111	3)
“	< 52		> 48			OP7	+15	+20	3115
terc-BUTIL-PEROXI-IZOPROPIL-KARBONÁT	< 77	> 23				OP5			3103
1-(2-terc-BUTIL-PEROXI-IZOPROPIL)-3-IZOPROPENIL-BENZOL	< 77	> 23				OP7			3105
"	< 42			> 58		OP8			3108
terc-BUTIL-PEROXI-2-METIL-BENZOÁT	< 100					OP5			3103
terc-BUTIL-PEROXI-NEODEKANOÁT	> 77 - 100					OP7	-5	+5	3115
“	< 77		> 23			OP7	0	+10	3115
“ (stabil vizes diszperzió) (IBC-ben)	< 42					N	-5	+5	3119
“ (stabil vizes diszperzió)	< 52					OP8	0	+10	3117
terc-BUTIL-PEROXI-NEODEKANOÁT [stabil vizes diszperzió (fagyasztott)]	< 42					OP8	0	+10	3118
terc-BUTIL-PEROXI-NEODEKANOÁT	< 32	> 68				OP8, N	0	+10	3119
terc-BUTIL-PEROXI-NEOHEPTANOÁT	< 77	> 23				OP7	0	+10	3115
3-terc-BUTIL-PEROXI-3-FENIL-FTALID	< 100					OP7			3106
terc-BUTIL-PEROXI-PIVALÁT	> 67 - 77	> 23				OP5	0	+10	3113
“	> 27 - 67		> 33			OP7	0	+10	3115
“	< 27		> 73			OP8	+30	+35	3119
“ (IBC-ben)	< 27		> 73			N	+10	+15	3119
“ (tartányban)	< 27		> 73			M	+5	+10	3119
terc-BUTIL-PEROXI-SZTEARIL-KARBONÁT	< 100					OP7			3106
terc-BUTIL-PEROXI-3,5,5-TRIMETIL-HEXANOÁT	> 32 - 100					OP7			3105
“	< 32	> 68				OP8,N			3109
“ (tartányban)	< 32		> 68			M	+35	+40	3119
3-KLÓR-PEROXI-BENZOESAV	> 57 - 86			> 14		OP1			3102	3)
“	< 57			> 3	> 40	OP7			3106
“	< 77			> 6	> 17	OP7			3106

SZERVES PEROXID	Koncent- ráció (%)	A típusú hígító (%)	B típusú hígító (%) 1)	Inert szilárd anyag (%)	Víz (%)	Csoma-golási módszer	Szabá-lyozási hő-mérséklet (°C)	Vész- hő-mérséklet (°C)	UN szám (gene-rikus tétel)	Járulékos veszélyek és megjegy-zések
KUMIL-HIDROPEROXID	> 90 - 98	< 10				OP8			3107	13)
“	< 90	> 10				OP8,N, M			3109	13) 18)
KUMIL-PEROXI-NEODEKANOÁT	< 77		> 23			OP7	-10	0	3115
“ (stabil vizes diszperzió)	< 52					OP8	-10	0	3119
“ (stabil vizes diszperzió) (IBC-ben)	< 52					N	-15	-5	3119
KUMIL-PEROXI-NEOHEPTANOÁT	< 77	> 23				OP7	-10	0	3115
KUMIL-PEROXI-PIVALÁT	< 77		> 23			OP7	-5	+5	3115
CIKLOHEXANON-PEROXID(OK)	< 91				> 9	OP6			3104	13)
“	< 72	> 28				OP7			3105	5)
“ (paszta)	< 72					OP7			3106	5) 20)
“	< 32			> 68					Mentesít-ve
DIACETON-ALKOHOL-PEROXIDOK	< 57		> 26		> 8	OP7	+40	+45	3115	6)
DIACETIL-PEROXID	< 27		> 73			OP7	+20	+25	3115	7) 13)
DI-terc-AMIL-PEROXID	< 100					OP8			3107
1,1-DI(terc-AMIL-PEROXI)-CIKOLEXÁN	< 82	> 18				OP6			3103
DIBENZOIL-PEROXID	> 51 – 100			< 48		OP2			3102	3)
“	> 77 – 94				> 6	OP4			3102	3)
“	< 77				> 23	OP6			3104
“	< 62			> 28	> 10	OP7			3106
DIBENZOIL-PEROXID (paszta)	> 52–62					OP7			3106	20)
DIBENZOIL-PEROXID	> 35 – 52			> 48		OP7			3106
“	> 36 – 42	>18			< 40	OP8			3107
“	> 36 - 42	> 58				OP8			3107
“ (paszta)	< 56,5				>15	OP8			3108
“ (paszta)	< 52					OP8			3108	20)
“ (stabil vizes diszperzió)	< 42					OP8, N			3109
“	< 35			>65					Mentesít-ve
DIBENZIL-PEROXI-DIKARBONÁT	< 87				>13	OP5	+25	+30	3112	3)
DI(4-terc-BUTIL-CIKLOHEXIL)-PEROXI-DIKARBONÁT	< 100					OP6	+30	+35	3114
“ (stabil vizes diszperzió)	< 42					OP8, N	+30	+35	3119
DI-terc-BUTIL-PEROXID	> 32 – 100					OP8			3107
“	< 52		> 48			OP8, N			3109	25)
“ (tartányban)	< 32	> 68				M			3109
DI-terc-BUTIL-PEROXI-AZELÁT	< 52	> 48				OP7			3105
2,2-DI(terc-BUTIL-PEROXI)-BUTÁN	< 52	> 48				OP6			3103
1,1-DI(terc-BUTIL-PEROXI)-CIKLOHEXÁN	> 80 – 100					OP5			3101	3)
“	> 52 – 80	> 20				OP5			3103
“	> 42 – 52	> 48				OP7			3105
“	< 42	> 13		> 45		OP7			3106
“	< 27	> 36				OP8			3107	21)
“	< 42	> 58				OP8, N			3109
“	< 13	> 13	> 74			OP8			3109
DI-n-BUTIL-PEROXI-DIKARBONÁT	> 27 – 52		> 48			OP7	-15	-5	3115
“	< 27		> 73			OP8	-10	0	3117
“ [stabil vizes diszperzió (fagyasztott)]	< 42					OP8	-15	-5	3118
DI-szek-BUTIL-PEROXI-DIKARBONÁT	> 52 – 100					OP4	-20	-10	3113
“	< 52		> 48			OP7	-15	-5	3115
DI(2-terc-BUTIL-PEROXI-IZOPROPIL)-BENZOL(OK)	> 42 – 100			< 57		OP7			3106
“	< 42			> 58					Mentesít-ve
DI(terc-BUTIL-PEROXI)-FTALÁT	> 42 – 52	> 48				OP7			3105
“ (paszta)	< 52					OP7			3106	20)
“	< 42	> 58				OP8			3107
2,2-DI(terc-BUTIL-PEROXI)-PROPÁN	< 52	> 48				OP7			3105
“	< 42	>13		> 45		OP7			3106
1,1-DI(terc-BUTIL-PEROXI)-3,3,5-TRIMETIL-CIKLOHEXÁN	> 90 - 100					OP5			3101	3)
“	> 57 - 90	> 10				OP5			3103
“	< 77		> 23			OP7			3105
“	< 57			> 43		OP7			3106
“	< 57	> 43				OP8			3107
“	< 32	> 26	> 42			OP8			3107
DICETIL-PEROXI-DIKARBONÁT	< 100					OP7	+30	+35	3116
“ (stabil vizes diszperzió)	< 42					OP8, N	+30	+35	3119
DI(4-KLÓR-BENZOIL-PEROXID	< 77				> 23	OP5			3102	3)
“ (paszta)	< 52					OP7			3106	20)
“	< 32			> 68					Mentesít-ve
DIKUMIL-PEROXID	> 42 – 100			< 57		OP8, M			3110	12)
“	< 52			> 48					Mentesít-ve
DICIKLOHEXIL-PEROXI-DIKARBONÁT	> 91 – 100					OP3	+5	+10	3112	3)
“	< 91				> 9	OP5	+5	+10	3114
DIDEKANOIL-PEROXID	< 100					OP6	+30	+35	3114
2,2-DI(4,4-DI(terc-BUTIL-PEROXI)-CIKLOHEXIL)-PROPÁN	< 42			> 58		OP7			3106
“	< 22		> 78			OP8			3107
DI(2,4-DIKLÓR-BENZOIL)-PEROXID	< 77				> 23	OP5			3102	3)
“ (paszta szilikonolajjal)	< 52					OP7			3106
DI(2-ETOXI-ETIL)-PEROXI-DIKARBONÁT	< 52		> 48			OP7	-10	0	3115
DI(2-ETIL-HEXIL)-PEROXI-DIKARBONÁT	> 77 – 100					OP5	-20	-10	3113
“	< 77		> 23			OP7	-15	-5	3115
DI(2-ETIL-HEXIL)-PEROXI-DIKARBONÁT (stabil vizes diszperzió)	< 62					OP8	-15	-5	3117
“ (stabil vizes diszperzió) (IBC-ben)	< 52					N	-20	-10	3119
“ (stabil vizes diszperzió)	< 52					OP8	-15	-5	3119
“ [stabil vizes diszperzió (fagyasztott)]	< 42					OP8	-15	-5	3118
DIETIL-PEROXI-DIKARBONÁT	< 27		> 73			OP7	-10	0	3115
2,2-DIHIDROPEROXI-PROPÁN	< 27			> 73		OP5			3102	3)
DI(1-HIDROXI-CIKLOHEXIL)-PEROXID	< 100					OP7			3106
DIIZOBUTIRIL-PEROXID	> 32 - 52		> 48			OP5	-20	-10	3111	3)
“	< 32		> 68			OP7	-20	-10	3115
DIIZOPROPIL-BENZOL-DIHIDRO- PEROXID	< 82	> 5			> 5	OP7			3106	24)
DIIZOPROPIL-PEROXI-DIKARBONÁT	> 52 - 100					OP2	-15	-5	3112	3)
“	< 52		> 48			OP7	-20	-10	3115
DIIZOTRIDECIL-PEROXI-DIKARBONÁT	< 100					OP7	-10	0	3115
DILAUROIL-PEROXID	< 100					OP7			3106
“ (stabil vizes diszperzió)	< 42					OP8, N			3109
DI(3-METOXI-BUTIL)-PEROXI-DIKARBONÁT	< 52		> 48			OP7	-5	+5	3115
DI(2-METIL-BENZOIL)-PEROXID	< 87				> 13	OP5	+30	+35	3112	3)
DI(3-METIL-BENZOIL)-PEROXID + BENZOIL-(3-METIL-BENZOIL)-PEROXID + DIBENZOIL-PEROXID	< 20 + <18 + <4		> 58			OP7	+35	+40	3115
DI(4-METIL-BENZOIL)-PEROXID (paszta szilikonolajjal)	< 52					OP7			3106

SZERVES PEROXID	Koncent- ráció (%)	A típusú hígító (%)	B típusú hígító (%) 1)	Inert szilárd anyag (%)	Víz (%)	Csoma-golási módszer	Szabá-lyozási hő-mérséklet (°C)	Vész- hő-mérséklet (°C)	UN szám (gene-rikus tétel)	Járulékos veszélyek és megjegy-zések
2,5-DIMETIL-2,5-DI(BENZOIL-PEROXI)-HEXÁN	> 82 – 100					OP5			3102	3)
“	< 82			> 18		OP7			3106
“	< 82				> 18	OP5			3104
2,5-DIMETIL-2,5-DI(terc-BUTIL-PEROXI)-HEXÁN	> 52 – 100					OP7			3105
“	< 52			> 48		OP7			3106
“ (paszta)	< 47					OP8			3108
“	< 52	> 48				OP8			3109
“	< 77			> 23		OP8			3108
2,5-DIMETIL-2,5-DI(terc-BUTIL-PEROXI)-3-HEXIN	> 52 - 86	> 14				OP5			3103	26)
“	< 52			> 48		OP7			3106
“	> 86 - 100					OP5			3101	3)
2,5-DIMETIL-2,5-DI(2-ETIL-HEXANOIL-PEROXI)-HEXÁN	< 100					OP5	+20	+25	3113
2,5-DIMETIL-2,5-DIHIDROPEROXI-HEXÁN	< 82				> 18	OP6			3104
2,5-DIMETIL-2,5-DI(3,5,5-TRIMETIL-HEXANOIL-PEROXI)-HEXÁN	< 77	> 23				OP7			3105
1,1-DIMETIL-3-HIDROXI-BUTIL-PEROXI-NEOHEPTANOÁT	< 52	> 48				OP8	0	+10	3117
DIMIRISZTIL-PEROXI-DIKARBONÁT	< 100					OP7	+20	+25	3116
“ (stabil vizes diszperzió)	< 42					OP8	+20	+25	3119
“ (stabil vizes diszperzió) (IBC-ben)	< 42					N	+15	+20	3119
DI(2-NEODEKANOIL-PEROXI-IZOPROPIL)-BENZOL	< 52	> 48				OP7	-10	0	3115
DI-n-NONANOIL-PEROXID	< 100					OP7	0	+10	3116
DI-n-OKTANANOIL-PEROXID	< 100					OP5	+10	+15	3114
DIPEROXI-AZEALINSAV	< 27			> 73		OP7	+35	+40	3116
DIPEROXI-DODEKÁN-DISAV	> 13 - 42			> 58		OP7	+40	+45	3116
“	< 13			> 87					Mentesít-ve
DI(2-FENOXI-ETIL)-PEROXI-DIKARBONÁT	> 85 - 100					OP5			3102	3)
“	< 85				> 15	OP7			3106
DIPROPIONIL-PEROXID	< 27		> 73			OP8	+15	+20	3117
DI-n-PROPIL-PEROXI-DIKARBONÁT	< 100					OP3	-25	-15	3113
“	< 77		> 23			OP5	-20	-10	3113
DISZTEARIL-PEROXI-DIKARBONÁT	< 87			> 13		OP7			3106
DISZUKCINIL-PEROXID	> 72 - 100					OP4			3102	3) 17)
“	< 72				> 28	OP7	+10	+15	3116
DI(3,5,5-TRIMETIL-HEXANOIL)-PEROXID	> 38 - 82	>18				OP7	0	+10	3115
“ (stabil vizes diszperzió)	< 52					OP8, N	+10	+15	3119
“	< 38	> 62				OP8	+20	+25	3119
“ (IBC-ben)	< 38	> 62				N	+10	+15	3119
“ (tartányban)	< 38	> 62				M	0	+5	3119
DI(3,5,5-TRIMETIL-1,2-DIOXOLANIL-3)-PEROXID (paszta)	< 52					OP7	+30	+35	3116	20)
ETIL-3,3-DI(terc-AMIL-PEROXI)-BUTIRÁT	< 67	> 33				OP7			3105
ETIL-3,3-DI(terc-BUTIL-PEROXI)-BUTIRÁT	> 77 – 100					OP5			3103
“	< 77	> 23				OP7			3105
“	< 52			> 48		OP7			3106
3,3,6,6,9,9-HEXAMETIL-1,2,4,5-TETRAOXA-CIKLONONÁN	> 52 – 100					OP4			3102	3)
“	< 52	> 48				OP7			3105
“	< 52			> 48		OP7			3106
terc-HEXIL-PEROXI-NEODEKANOÁT	< 71	> 29				OP7	0	+10	3115
terc-HEXIL-PEROXI-PIVALÁT	< 72		> 28			OP7	+10	+15	3115
IZOPROPIL-szek-BUTIL-PEROXI-DIKARBONÁT + DI-szek-BUTIL-PEROXI-DIKARBONÁT + DIIZOPROPIL-PEROXIDIKARBONÁT	< 32 + < 15–18 + < 12 - 15	> 38				OP7	-20	-10	3115
IZOPROPIL-szek-BUTIL-PEROXI-DIKABONÁT + DI-szek-BUTIL-DI-IZOPORPIL-PEROXI-DIKABONÁT + DIIZOPROPIL-PEROXI-DIKABONÁT	< 52 + < 28 + < 22					OP5	-20	-10	3111	3)
IZOPROPIL-KUMIL-HIDROPEROXID	< 72	> 28				OP8, M, N			3109	13)
p-MENTIL-HIDROPEROXID	> 72 - 100					OP7			3105	13)
“	< 72	> 28				OP8, M, N			3109	27)
METIL-CIKLOHEXANON-PEROXID(OK)	< 67		> 33			OP7	+35	+40	3115
METIL-ETIL-KETON-PEROXID(OK)	< 52	> 48				OP5			3101	3) 8) 13)
“	< 45	> 55				OP7			3105	9)
“	< 40	> 60				OP8			3107	10)
“	< 37	> 55			> 8	OP7			3105	9)
METIL-IZOBUTIL-KETON-PEROXID(OK)	< 62	> 19				OP7			3105	22)
FOLYÉKONY SZERVES PEROXID MINTA						OP2			3103	11)
FOLYÉKONY SZERVES PEROXID MINTA, HÕMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSSAL						OP2			3113	11)
SZILÁRD SZERVES PEROXID MINTA						OP2			3104	11)
SZILÁRD SZERVES PEROXID MINTA, HÕMÉRSÉKLET-SZABÁLYOZÁSAL						OP2			3114	11)
PEROXI-ECETSAV, D TÍPUSÚ, stabilizált	< 43					OP7			3105	13) 14) 19)
PEROXI-ECETSAV, E TÍPUSÚ, stabilizált	< 43					OP8			3107	13) 15) 19)
PEROXI-ECETSAV, F TÍPUSÚ, stabilizált	< 43					OP8, N			3109	13) 16) 19)
PINANIL-HIDROPEROXID	56 - 100					OP7			3105	13)
“	< 56	> 44				OP8, M			3109
TETRAHIDRO-NAFTIL-HIDROPEROXID	< 100					OP7			3106
1,1,3,3-TETRAMETIL-BUTIL-HIDROPEROXID	< 100					OP7			3105
1,1,3,3-TETRAMETIL-BUTIL-PEROXI-2-ETIL-HEXANOÁT	< 100					OP7	+20	+25	3115
1,1,3,3-TETRAMETIL-BUTIL -PEROXI-NEODEKANOÁT	< 72		> 28			OP7	-5	+5	3115
“ (stabil vizes diszperzió)	< 52					OP8, N	-5	+5	3119
1,1,3,3-TETRAMETIL-BUTIL-PEROXI-FENOACETÁT	< 37		> 63			OP7	-10	0	3115
3,6,9-TRIETIL-3,6,9-TRIMETIL-1,4,7-TRIPEROXONÁN	< 42	> 58				OP7			3105	28)

Megjegyzések:

(lásd a 2.2.52.4 bekezdés táblázatának utolsó oszlopát)

1) B típusú hígító mindig kicserélhető A típusú hígítóra.

2) Szabad oxigéntartalom < 4,7%.

3) „ROBBANÁSVESZÉLY” járulékos veszély bárca szükséges (1 sz. bárca, lásd az 5.2.2.2.2 pontot).

4) A hígító helyettesíthető di-terc-butil-peroxiddal.

5) Szabad oxigéntartalom < 9%.

6) < 9% hidrogén-peroxiddal; szabad oxigéntartalom < 10%.

7) Csak nemfémes csomagolóeszközök használhatók.

8) Szabad oxigéntartalom > 10%.

9) Szabad oxigéntartalom < 10%.

10) Szabad oxigéntartalom < 8,2%.

11) Lásd a 2.2.52.1.9 pontot.

12) Tartályonként 2000 kg-ig a nagy méretekben végzett vizsgálatok alapján az F TÍPUSÚ SZERVES PEROXID alá sorolva.

13) „MARÓ” járulékos veszély bárca szükséges (8 sz. bárca, lásd az 5.2.2.2.2 pontot).

14) Peroxi-ecetsav készítmények, amelyek a „Vizsgálati kézikönyv és kritériumok” 20.4.3 d) pontjának megfelelnek.

15) Peroxi-ecetsav készítmények, amelyek a „Vizsgálati kézikönyv és kritériumok” 20.4.3 e) pontjának megfelelnek.

16) Peroxi-ecetsav készítmények, amelyek a „Vizsgálati kézikönyv és kritériumok” 20.4.3 f) pontjának megfelelnek.

17) Víz hozzáadásával a szerves peroxid termikus stabilitása csökken.

18) 80% alatti koncentrációnál nincs szükség „MARÓ” járulékos veszély bárcára (8 sz. bárca, lásd az 5.2.2.2.2 pontot).

19) Keverékek hidrogén-peroxiddal, vízzel és savakkal.

20) A típusú hígítóval, vízzel vagy anélkül.

21) Az A típusú hígító mellett > 36 tömeg% etil-benzollal.

22) Az A típusú hígító mellett > 19 tömeg% metil-izobutil-ketonnal.

23) 6%-nál kisebb di-terc-butil-peroxiddal.

24) Legfeljebb 8% 1-izoporpil-hidroperoxi-4-izopropil-hidroxi-benzollal.

25) B típusú hígító 110 °C-nál nagyobb forrásponttal.

26) 0,5%-nál kisebb hidroperoxid tartalommal.

27) 56% feletti koncentrációnál „MARÓ” járulékos veszély bárca szükséges (8 sz. bárca, lásd az 5.2.2.2.2 pontot).

28) Szabad aktív oxigéntartalom < 7,6%, A típusú hígítóban, amelynek legalább 95%-a csak 200 °C – 260 °C között párolog el.

2.2.61.1.1 A 6.1 osztály fogalomköre azokra a mérgező anyagokra terjed ki, amelyekről tapasztalat alapján tudják vagy amelyekről állatokon végzett kísérletek alapján feltételezhető, hogy viszonylag csekély mennyiségben, egyszeri vagy rövid ideig tartó behatással, belélegzés, bőrrel való érintkezés vagy lenyelés útján károsíthatják az emberi egészséget vagy halált okozhatnak.

2.2.61.1.2 A 6.1 osztály anyagai a következők szerint vannak csoportosítva:

T Mérgező anyagok járulékos veszély nélkül:

T1 Szerves folyékony anyagok

T2 Szerves szilárd anyagok

T3 Szerves fémvegyületek

T4 Szervetlen folyékony anyagok

T5 Szervetlen szilárd anyagok

T6 Peszticidként használt folyékony anyagok

T7 Peszticidként használt szilárd anyagok

T8 Minták

T9 Egyéb mérgező anyagok

TF Mérgező, gyúlékony anyagok:

TF1 Folyékony anyagok

TF2 Peszticidként használt folyékony anyagok

TF3 Szilárd anyagok

TS Mérgező, önmelegedő, szilárd anyagok

TW Mérgező anyagok, amelyek vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztenek:

TW1 Folyékony anyagok

TW2 Szilárd anyagok

TO Mérgező, gyújtó hatású anyagok:

TO1 Folyékony anyagok

TO2 Szilárd anyagok

TC Mérgező, maró anyagok:

TC1 Szerves folyékony anyagok

TC2 Szerves szilárd anyagok

TC3 Szervetlen folyékony anyagok

TC4 Szervetlen szilárd anyagok

TFC Mérgező, gyúlékony, maró anyagok.

Fogalommeghatározások

2.2.61.1.3 Az ADR értelmében

A heveny mérgezőképesség LD50 értéke lenyelés esetén a beadott anyag azon dózisa, amely fiatal felnőtt, hím és nőstény fehér patkányok csoportjának egyaránt felénél okoz nagy valószínűséggel 14 napon belüli halált. A kísérleti állatok számának elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy az eredmény statisztikailag szignifikáns legyen és megfeleljen a jó gyógyszerészeti gyakorlatnak. Az eredményt testtömegre vonatkoztatva mg/kg-ban fejezik ki.

A heveny mérgezőképesség LD50 értéke bőrön át való felszívódás esetén az a dózis, amely ha fehér nyulak csupasz bőrével 24 órán át folyamatosan érintkezésbe került, nagy valószínűséggel 14 napon belül halált okoz a kísérleti állatok felénél. A kísérleti állatok számának elegendőnek kell lenni ahhoz, hogy az eredmény statisztikailag szignifikáns legyen és megfeleljen a jó gyógyszerészeti gyakorlatnak. Az eredményt testtömegre vonatkoztatva mg/kg-ban fejezik ki.

A heveny mérgezőképesség LC50 értéke belélegzés esetén az a gőz, köd vagy porkoncentráció, amely egy órán át tartó folyamatos belélegzés esetén fiatal felnőtt, hím és nőstény fehér patkányok csoportjának egyaránt felénél nagy valószínűséggel 14 napon belüli halált okoz. Szilárd anyagot akkor kell így vizsgálni, ha az anyag összmennyiségének legalább 10 tömeg%-a belélegezhető por, azaz ezen részecskefrakció aerodinamikai átmérője 10 µm vagy ennél kisebb. Folyékony anyagot akkor kell így vizsgálni, ha a szállított küldeménydarab szivárgása esetén fennáll a ködképződés lehetősége. Mind szilárd, mind folyékony anyag esetén a belélegzési mérgezőképesség vizsgálatára előkészített minta több mint 90 tömeg%-ának az előzőekben meghatározott belélegezhető tartományban kell lennie. Az eredményt egységnyi térfogatú levegőre vonatkoztatva adják meg, por és köd esetén mg/liter-ben, gőz esetén milliliter/m3-ben (ppm-ben).

Besorolás és csomagolási csoporthoz való hozzárendelés

2.2.61.1.4 A 6.1 osztály anyagait a szállítás során általuk képviselt veszély mértéke szerint a következő három csomagolási csoport valamelyikéhez kell hozzárendelni:

– I csomagolási csoport: nagyon mérgező anyagok;

– II csomagolási csoport: mérgező anyagok;

– III csomagolási csoport: enyhén mérgező anyagok.

2.2.61.1.5 A 6.1 osztályba sorolt anyagokat, keverékeket, oldatokat és tárgyakat a 3.2 fejezet „A” táblázata sorolja fel. A 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint nem említett anyagokat, keverékeket és oldatokat a 2.1 fejezet szerinti a 2.2.61.3 bekezdés megfelelő tétele alá és a megfelelő csomagolási csoportba a 2.2.61.1.6 – 2.2.61.1.11 pontban található kritériumok alapján kell besorolni.

2.2.61.1.6 A mérgezési veszély megállapításához számításba kell venni az embereken bekövetkezett véletlen mérgezési esetek tapasztalatait, valamint az egyes anyagok különleges tulajdonságait, mint a folyékony halmazállapotot, nagymértékű illékonyságot, a bőrön át való felszívódás valószínűségét, különleges biológiai hatásokat.

2.2.61.1.7 Embereken történt megfigyelések hiányában a mérgezési veszélyt állatokon végzett kísérletekből származó, rendelkezésre álló adatok segítségével a következő táblázatnak megfelelően kell meghatározni:

	Csomagolási csoport	Mérgezőképesség lenyelés esetén, LD50 (mg/kg)	Mérgezőképesség bőrön át való felszívódás esetén, LD50 (mg/kg)	Mérgezőképesség por és köd belélegzése esetén, LC50 (mg/l)
Nagyon mérgező	I	< 5	< 40	< 0,5
Mérgező	II	> 5…50	> 40…200	> 0,5…2
Enyhén mérgező	IIIa)	szilárd anyag >50…200 folyékony anyag >50…500	> 200…1000	> 2…10

a) A könnygáz anyagokat a II csomagolási csoportba kell sorolni, még ha mérgezőképességük a III csomagolási csoport értékeinek felel is meg.

2.2.61.1.7.1 Ha egy anyag két vagy több mérgezési mód esetén különböző mérgezőképességű, a legnagyobb mérgezőképesség szerint kell besorolni.

2.2.61.1.7.2 A 8 osztály kritériumait kielégítő anyagok az I csomagolási csoportnak megfelelő por és köd belélegzési mérgezőképességgel (LC50) csak akkor fogadhatók el a 6.1 osztályba történő besoroláshoz, ha lenyelés vagy bőrön át való felszívódás esetére vonatkozó mérgezőképességük alapján legalább az I vagy a II csomagolási csoportba tartoznak. Ellenkező esetben a 8 osztályba történő besorolást kell végezni, ha az lehetséges [lásd a 2.2.8.1.4 ponthoz fűzött 8) lábjegyzetet].

2.2.61.1.7.3 Por és köd belélegzése esetén a mérgezőképesség kritériuma az 1 órán át tartó belélegzés LC50 adatain alapul. Ahol ezek az adatok rendelkezésre állnak, ezeket kell használni. Amennyiben csak a 4 órán át tartó belélegzés LC50 adatai állnak rendelkezésre, ezek négyszeresével lehet helyettesíteni az előző értéket, vagyis a 4 órás LC50 négyszerese egyenlőnek tekinthető az 1 órás LC50 -nel.

Mérgezőképesség gőz belélegzése esetén

2.2.61.1.8 A mérgező gőzöket kibocsátó folyadékokat a következő csoportok alá kell besorolni, ahol „V” jelenti a telített gőz koncentrációját (ml/m3 levegő egységben) (illékonyság) 20 °C-on és normál atmoszferikus nyomáson.

Mérgező hatás fokozata	Csomagolási csoport	Feltétel
Nagyon mérgező	I	ha V > 10 LC50 és LC50 < 1000 ml/m3
Mérgező	II	ha V > LC50 és LC50 < 3000 ml/m3 és az I csomagolási csoport kritériumai nem teljesülnek
Enyhén mérgező	III	ha V > 0,2 LC50 és LC50 < 5000 ml/m3 és sem az I, sem a II csomagolási csoport kritériumai nem teljesülnek

Gőz belélegzése esetén a mérgezőképesség kritériuma az 1 órán át tartó belélegzés LC50 adatain alapul. Ahol ezek az adatok rendelkezésre állnak, ezeket kell használni.

Amennyiben csak a 4 órán át tartó belélegzés LC50 adatai állnak rendelkezésre, ezek kétszeresével lehet helyettesíteni az előző értéket, vagyis a 4 órás LC50 kétszerese egyenlőnek tekinthető az 1 órás LC50 -nel.

Mérgezőképesség a gőzök belélegzésekor

A csomagolási csoportok határvonalai

Az ábra a besorolás megkönnyítésére grafikusan ábrázolja a mérgezési kritériumokat. Mivel a grafikus ábrázolás közelítő pontosságú, az egyes csomagolási csoportok határvonalára vagy azok közelébe eső anyagokat a számszerű kritériumok alapján kell ellenőrizni.

Folyékony anyagok keverékei

2.2.61.1.9 A folyékony anyagok olyan keverékeit, amelyek a belélegzési mérgezés veszélyével bírnak, a következő kritériumok szerint kell a veszélyességi kategóriák alá besorolni:

2.2.61.1.9.1 Ha a keveréket alkotó minden egyes mérgező anyagra az LC50 értéke ismeretes, a csomagolási csoportot a következők szerint kell meghatározni:

a) a keverék LC50 értékének kiszámítása:

ahol

fi = a keverék i-edik alkotórészének mólaránya ;

LC50i = az i-edik alkotórész átlagos halálos koncentrációja ml/m3-ben;

b) az egyes alkotórészek illékonyságának kiszámítása:

(ml/m3),

ahol

Pi = az i-edik alkotórész parciális nyomása kPa-ban 20 °C-on és normál atmoszferikus nyomáson;

c) az illékonysági arány kiszámítása LC50-re:

;

d) felhasználva az LC50 (keverék) és R kiszámított értékét, a keverékére meghatározható a csoport:

I csomagolási csoport R > 10 és LC50 (keverék) < 1000 ml/m3 ;

II csomagolási csoport R > 1 és LC50 (keverék) < 3000 ml/m3, ha a keverék az I csomagolási csoport kritériumainak nem felel meg;

III csomagolási csoport R > 1/5 és LC50 (keverék) < 5000 ml/m3, ha a keverék sem az I, sem a II csomagolási csoport kritériumainak nem felel meg.

2.2.61.1.9.2 A mérgező alkotórészekre vonatkozó LC50 értékek hiányában a keverék a következő egyszerűsített mérgezési küszöb próbák alapján rendelhető valamely csoporthoz. Ha ilyen mérgezési küszöb vizsgálatokat használunk, meg kell határozni a leginkább korlátozó csoportot és ezt kell használni a keverék szállításához.

2.2.61.1.9.3 Valamely keverék csak akkor sorolható a I csomagolási csoportba, ha mindkét következő kritériumot teljesíti:

a) A folyékony keverék mintáját elpárologtatjuk és levegővel hígítjuk 1000 ml/m3 elpárologtatott keverék vizsgálati atmoszférát alakítva ki a levegőben. Tíz fehér patkányt (öt hímet és öt nőstényt) egy órán át kiteszünk a vizsgálati atmoszférának és tizennégy napon keresztül megfigyeljük azokat. Ha a tizennégy napos megfigyelési időszak alatt öt vagy több állat hullik el, a keverék feltételezetten 1000 ml/m3 vagy ennél kisebb LC50 értékkel rendelkezik.

b) A folyékony keverékkel egyensúlyban levő gőzmintát 9-szeres levegőtérfogattal hígítjuk a vizsgálati atmoszféra kialakításához. Tíz fehér patkányt (öt hímet és öt nőstényt) egy órán át kiteszünk a vizsgálati atmoszférának és tizennégy napon keresztül megfigyeljük azokat. Ha a tizennégy napos megfigyelési időszak alatt öt vagy több állat hullik el, a keverék feltételezetten a keverék LC50 értékének 10-szeresével egyenlő vagy nagyobb illékonysággal rendelkezik.

2.2.61.1.9.4 Valamely keverék csak akkor sorolható a II csomagolási csoportba, ha mindkét következő kritériumot teljesíti és a keverék nem elégíti ki az I csomagolási csoportra vonatkozó kritériumokat:

a) A folyékony keverék mintáját elpárologtatjuk és levegővel hígítjuk 3000 ml/m3 elpárologtatott keverék vizsgálati atmoszférát alakítva ki a levegőben. Tíz fehér patkányt (öt hímet és öt nőstényt) egy órán át kiteszünk a vizsgálati atmoszférának és tizennégy napon keresztül megfigyeljük azokat. Ha a tizennégy napos megfigyelési időszak alatt öt vagy több állat hullik el, a keverék feltételezetten 3000 ml/m3 vagy ennél kisebb LC50 értékkel rendelkezik.

b) A folyékony keverékkel egyensúlyban levő gőzmintát használjuk a vizsgálati atmoszféra kialakításához. Tíz fehér patkányt (öt hímet és öt nőstényt) egy órán át kiteszünk a vizsgálati atmoszférának és tizennégy napon keresztül megfigyeljük azokat. Ha a tizennégy napos megfigyelési időszak alatt öt vagy több állat hullik el, a keverék feltételezetten a keverék LC50 értékével egyenlő vagy nagyobb illékonysággal rendelkezik.

2.2.61.1.9.5 Valamely keverék csak akkor sorolható a III csomagolási csoportba, ha mindkét következő kritériumot teljesíti és a keverék nem elégíti ki sem az I, sem a II csomagolási csoportra vonatkozó kritériumokat:

a) A folyékony keverék mintáját elpárologtatjuk és levegővel hígítjuk 5000 ml/m3 elpárologtatott keverék vizsgálati atmoszférát alakítva ki a levegőben. Tíz fehér patkányt (öt hímet és öt nőstényt) egy órán át kiteszünk a vizsgálati atmoszférának és tizennégy napon keresztül megfigyeljük azokat. Ha a tizennégy napos megfigyelési időszak alatt öt vagy több állat hullik el, a keverék feltételezetten 5000 ml/m3 vagy ennél kisebb LC50 értékkel rendelkezik.

b) A folyékony keverék gőzkoncentrációját megmérjük és ha a gőzkoncentráció 1000 ml/m3-rel egyenlő vagy annál nagyobb, az illékonyság feltételezetten a keverék LC50 értékének 1/5-ével egyenlő vagy annál nagyobb.

A keverékek lenyelési és bőrön keresztüli mérgezőképességének meghatározására szolgáló módszerek

2.2.61.1.10 A keverékek 6.1 osztályba történő besorolásához és a megfelelő csomagolási csoport meghatározásához a lenyelési és bőrön keresztüli mérgezőképesség alapján (lásd a 2.2.61.1.3 pontot) meg kell határozni a keverék heveny LD50 értékét.

2.2.61.1.10.1 Ha a keverék csak egy hatóanyagot tartalmaz, és ennek az LD50 értéke ismeretes, a szállítandó keverékre megbízható lenyelési vagy bőrön keresztüli heveny mérgezőképességi adatok hiányában a lenyelési LD50 érték a következő képlettel határozható meg:

2.2.61.1.10.2 Ha a keverék egynél több hatóanyagot tartalmaz, három módszer lehetséges a keverék lenyelési vagy bőrön keresztüli LD50 értékének meghatározására. A legalkalmasabb módszer a szállítandó keverékre megbízható lenyelési vagy bőrön keresztüli mérgezőképességi adatok beszerzése. Ha megbízható, pontos adatok nem állnak rendelkezésre, akkor a következő módszerek valamelyike használható:

a) A készítményt a keverék legveszélyesebb alkotórésze alapján soroljuk be, mintha ez az alkotórész olyan koncentrációban lenne jelen, mint az összes hatóanyag együttesen; vagy

b) A következő képletet alkalmazzuk:

ahol:

C = a keverékben az A, B, ... Z alkotórész %-os koncentrációja

T = az A, B, ... Z alkotórész lenyelési LD50 értéke

TM = a keverék lenyelési LD50 értéke.

Megjegyzés: Ez a képlet használható a bőrön keresztüli mérgezőképesség meghatározásához is, amennyiben ez az információ ugyanarra a fajra vonatkozóan minden alkotórészre rendelkezésre áll. E képlet használata nem veszi figyelembe az erősítő vagy védő hatásokat.

Peszticidek besorolása

2.2.61.1.11 Minden peszticid hatóanyagot és ezek készítményeit, amelyekre az LC50 és/vagy az LD50 érték ismeretes és amelyek a 6.1 osztályba vannak besorolva, a 2.2.61.1.6 – 2.2.61.1.9 pontban található kritériumok szerint kell a megfelelő csomagolási csoporthoz hozzárendelni. Azokat az anyagokat és készítményeket, amelyeknek járulékos veszélye van, a 2.1.3.9 bekezdésben található veszélyességi rangsor táblázat alapján kell besorolni és a megfelelő csomagolási csoporthoz hozzárendelni.

2.2.61.1.11.1 Ha a pesztcid készítmény lenyelési vagy bőrön keresztüli mérgezőképesség LD50 értéke nem ismeretes, de hatóanyagainak LD50 értéke ismeretes, akkor a készítmény LD50 értéke a 2.2.61.1.10 pontban leírt eljárás alkalmazásával határozható meg.

Megjegyzés: A használatos peszticidekre vonatkozóan LD50 mérgezőképességi adatok találhatók a ,,WHO Ajánlás a peszticidek osztályozására veszélyességük alapján és az osztályozási irányelvek” kiadványban, amely az International Programme on Chemical Safety, World Health Organization (WHO), CH-1211 Geneva 27, Switzerland címen szerezhető be. Bár ez a dokumentum felhasználható a peszticidek LD50 értékeinek forrásaként, ennek osztályozási rendszere nem használható a peszticidek szállítási besorolásához és a csomagolási csoportokhoz történő hozzárendeléséhez, azt az ADR előírásai szerint kell elvégezni.

2.2.61.1.11.2 A peszticid szállításánál használt helyes szállítási megnevezést a hatóanyag, a peszticid halmazállapota és a lehetséges járulékos veszélyek alapján kell megválasztani (lásd a 3.1.2 szakaszt).

2.2.61.1.12 Ha a 6.1 osztály anyagai valamilyen adalékanyag hozzáadása révén eltérő veszélyességi kategóriákba kerülnek át, mint ahová 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint említett anyagok, ezeket a keverékeket vagy oldatokat azok alá a tételek alá kell besorolni, ahová tényleges veszélyességük mértéke alapján tartoznak.

Megjegyzés: Az oldatok és keverékek (készítmények és hulladékok) besorolására lásd a 2.1.3 szakaszt is.

2.2.61.1.13 A 2.2.61.1.6 – 2.2.61.11 bekezdésben található kritériumok alapján az is meghatározható, hogy egy név szerint feltüntetett anyag vagy név szerint feltüntetett anyagot tartalmazó oldat vagy keverék természete olyan, hogy az oldat vagy keverék nem esik ezen osztály előírásainak hatálya alá.

2.2.61.1.14 Azok az anyagok, oldatok és keverékek – kivéve a peszticidként használt anyagokat és készítményeket –, amelyek a módosított 67/548/EGK[1]) vagy a 88/379/EGK[2]) Irányelv kritériumai alapján, ezen irányelvek szerint nem számítanak nagyon mérgezőnek, mérgezőnek vagy ártalmasnak, a 6.1 osztályba nem tartozó anyagoknak tekinthetők.

2.2.61.2.1 A 6.1 osztály vegyileg nem állandó anyagai csak akkor adhatók át szállításra, ha megtették a szükséges intézkedéseket, hogy megakadályozzák a szállítás alatti veszélyes bomlásukat vagy polimerizációjukat. Ennek elérésére különösen azt kell biztosítani, hogy a tartályok, ill. tartányok ne tartalmazzanak olyan anyago(ka)t, amelyek ilyen reakciókat okozhatnak.

2.2.61.2.2 A következő anyagok a szállításból ki vannak zárva:

– azok a vízmentes vagy oldatban levő hidrogén-cianidok, amelyek nem felelnek meg az UN 1051, 1613, 1614 vagy 3294 tétel leírásának;

– a fém-karbonilok, amelyek lobbanáspontja 23 °C alatt van, az UN 1259 nikkel-tetrakarbonil és az UN 1994 vas-pentakarbonil kivételével;

– a 2,3,7,8-tetraklór-dibenzo-p-dioxin (TCDD) olyan koncentrációban, amely a 2.2.61.1.7 pontban foglalt feltételek alapján nagyon mérgező;

– az UN 2249 diklór-dimetil-éter, szimmetrikus;

– a foszfid készítmények a mérgező, gyúlékony gázok fejlődését gátló adalékok nélkül.

Járulékos veszély		Osztá- lyozási kód		UN szám	Az anyag vagy tárgy megnevezése
Mérgező anyagok járulékos veszély(ek) nélkül
			1583 KLÓRPIKRIN KEVERÉK, M.N.N.
			1602 FOLYÉKONY, MÉRGEZŐ SZÍNEZÉK, M.N.N.. vagy 1602 FOLYÉKONY, MÉRGEZŐ SZÍNEZÉK INTERMEDIER, M.N.N.
			1693 FOLYÉKONY KÖNNYGÁZ ANYAG, M.N.N.
			1851 FOLYÉKONY, MÉRGEZŐ GYÓGYSZER, M.N.N.
			2206 MÉRGEZŐ IZOCIANÁTOK, M.N.N. vagy 2206 MÉRGEZŐ IZOCIANÁT OLDATOK, M.N.N.
		T1	3140 FOLYÉKONY ALKALOIDÁK, M.N.N. vagy 3140 FOLYÉKONY ALKALOIDA SÓK, M.N.N.
		folyékony anyagok a)	3142 MÉRGEZŐ, FOLYÉKONY FERTŐTLENÍTŐSZER, M.N.N
			3144 FOLYÉKONY NIKOTINVEGYÜLET, M.N.N. vagy 3144 FOLYÉKONY NIKOTIN KÉSZÍTMÉNY, M.N.N.
			3172 ÉLŐ SZERVEZETEKBŐL KIVONT FOLYÉKONY TOXINOK, M.N.N.
			3276 MÉRGEZŐ NITRILEK, M.N.N.
			3278 MÉRGEZŐ, SZERVES FOSZFORVEGYÜLET, M.N.N., folyékony
	Szerves		2810 SZERVES, MÉRGEZŐ FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.
	anyagok
			1544 SZILÁRD ALKALOIDOK, M.N.N. vagy 1544 SZILÁRD ALKALOIDA SÓK, M.N.N.
			1601 SZILÁRD, MÉRGEZŐ FERTŐTLENÍTŐSZER, M.N.N.
		T2	1655 SZILÁRD NIKOTINVEGYÜLET, M.N.N. vagy 1655 SZILÁRD NIKOTIN KÉSZÍTMÉNY, M.N.N.
		szilárd anyagok a, b)	1693 SZILÁRD KÖNNYGÁZ ANYAG, M.N.N.
			3143 MÉRGEZŐ, SZILÁRD SZÍNEZÉK, M.N.N. vagy 3143 MÉRGEZŐ, SZILÁRD SZÍNEZÉK INTERMEDIER, M.N.N.
			3172 ÉLŐ SZERVEZETEKBŐL KIVONT SZILÁRD TOXINOK, M.N.N.
			3249 SZILÁRD, MÉRGEZŐ GYÓGYSZER, M.N.N.
			3278 MÉRGEZŐ, SZERVES FOSZFORVEGYÜLET, M.N.N., szilárd
			2811 SZERVES, MÉRGEZŐ SZILÁRD ANYAG, M.N.N.

			2026 FENIL-HIGANY VEGYÜLET, M.N.N.
			2788 FOLYÉKONY, SZERVES ÓNVEGYÜLET, M.N.N.
	Szerves	T3	3146 SZILÁRD, SZERVES ÓNVEGYÜLET, M.N.N.
	fémve-gyületc, d)		3280 SZERVES ARZÉNVEGYÜLET, M.N.N., folyékony vagy 3280 SZERVES ARZÉNVEGYÜLET, M.N.N., szilárd
			3281 FÉM-KARBONILEK, M.N.N., folyékony vagy 3281 FÉM-KARBONILEK, M.N.N., szilárd
			3282 MÉRGEZŐ, SZERVES FÉMVEGYÜLET, M.N.N., folyékony vagy 3282 MÉRGEZŐ, SZERVES FÉMVEGYÜLET, M.N.N., szilárd

		folyékony anyagoke)	1556 FOLYÉKONY ARZÉNVEGYÜLET, M.N.N, szervetlen, beleértve: arzenátok, m.n.n.; arzenitek, m.n.n.; arzén-szulfidok, m.n.n.
			1935 CIANID OLDAT, M.N.N.
		T4	2024 FOLYÉKONY HIGANYVEGYÜLET, M.N.N.
			3141 SZERVETLEN, FOLYÉKONY ANTIMONVEGYÜLET, M.N.N.
			3287 SZERVETLEN, MÉRGEZŐ FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.

			1549 SZERVETLEN, SZILÁRD ANTIMONVEGYÜLET, M.N.N.
	Szervetlen		1557 SZILÁRD ARZÉNVEGYÜLET, M.N.N, szervetlen, beleértve.: arzenátok, m.n.n.; arzenitek, m.n.n.; arzén-szulfidok, m.n.n.
	anyagok		1564 BÁRIUMVEGYÜLET, M.N.N
			1566 BERILLIUMVEGYÜLET, M.N.N.
			1588 SZERVETLEN, SZILÁRD CIANIDOK, M.N.N.
			1707 TALLIUMVEGYÜLET, M.N.N.
		T5	2025 SZILÁRD HIGANYVEGYÜLET, M.N.N.
		szilárd anyagok f ,g)	2291 OLDHATÓ ÓLOMVEGYÜLET, M.N.N.
			2570 KADMIUMVEGYÜLET
			2630 SZELENÁTOK vagy 2630 SZELENITEK
			2856 FLUORO-SZILIKÁTOK, M.N.N.
			3283 SZELÉNVEGYÜLET, M.N.N.
			3284 TELLÚRVEGYÜLET, M.N.N.
			3285 VANÁDIUMVEGYÜLET, M.N.N.
			3288 SZERVETLEN, MÉRGEZŐ SZILÁRD ANYAG, M.N.N.

			2992 FOLYÉKONY, MÉRGEZŐ KARBAMÁT PESZTICID
			2994 FOLYÉKONY, MÉRGEZŐ ARZÉN PESZTICID
			2996 FOLYÉKONY, MÉRGEZŐ SZERVES KLÓRTARTALMÚ PESZTICID
			2998 FOLYÉKONY, MÉRGEZŐ TRIAZIN PESZTICID
		Folyékony	3006 FOLYÉKONY, MÉRGEZŐ TIOKARBAMÁT PESZTICID
		T6	3010 FOLYÉKONY, MÉRGEZŐ RÉZ ALAPÚ PESZTICID
			3012 FOLYÉKONY, MÉRGEZŐ HIGANY ALAPÚ PESZTICID
			3014 FOLYÉKONY, MÉRGEZŐ HELYETTESÍTETT NITRO-FENOL PESZTICID
			3016 FOLYÉKONY, MÉRGEZŐ BIPIRIDILIUM PESZTICID
			3018 FOLYÉKONY, MÉRGEZŐ SZERVES FOSZFORTARTALMÚ PESZTICID
			3020 FOLYÉKONY, MÉRGEZŐ SZERVES ÓN PESZTICID
			3026 FOLYÉKONY, MÉRGEZŐ KUMARIN SZÁRMAZÉK PESZTICID
			3348 FOLYÉKONY, MÉRGEZŐ FENOXI-ECETSAV SZÁRMAZÉK PESZTICID
			3352 FOLYÉKONY, MÉRGEZŐ PIRETROID PESZTICID
	Pesztici-dek		2902 FOLYÉKONY, MÉRGEZŐ PESZTICID, M.N.N.

			2757 SZILÁRD, MÉRGEZŐ KARBAMÁT PESZTICID
			2759 SZILÁRD, MÉRGEZŐ ARZÉN PESZTICID
			2761 SZILÁRD, MÉRGEZŐ SZERVES KLÓRTARTALMÚ PESZTICID
			2763 SZILÁRD, MÉRGEZŐ TRIAZIN PESZTICID
			2771 SZILÁRD, MÉRGEZŐ TIOKARBAMÁT PESZTICID
			2775 SZILÁRD, MÉRGEZŐ RÉZ ALAPÚ PESZTICID
		T7	2777 SZILÁRD, MÉRGEZŐ HIGANY ALAPÚ PESZTICID
		Szilárd	2779 SZILÁRD, MÉRGEZŐ HELYETTESÍTETT NITROFENOL PESZTICID
			2781 SZILÁRD, MÉRGEZŐ BIPIRIDILIUM PESZTICID
			2783 SZILÁRD, MÉRGEZŐ SZERVES FOSZFORTARTALMÚ PESZTICID
			2786 SZILÁRD, MÉRGEZŐ SZERVES ÓN PESZTICID
			3027 SZILÁRD, MÉRGEZŐ KUMARIN SZÁRMAZÉK PESZTICID
			3048 ALUMÍNIUM-FOSZFID PESZTICID
			3345 SZILÁRD, MÉRGEZŐ FENOXI-ECETSAV SZÁRMAZÉK PESZTICID
			3349 SZILÁRD, MÉRGEZŐ PIRETROID PESZTICID
			2588 SZILÁRD, MÉRGEZŐ PESZTICID, M.N.N.

	Minták	T8	3315 MÉRGEZŐ VEGYIANYAG MINTA, folyékony vagy szilárd

	Egyéb mérgező	T9	3243 MÉRGEZŐ FOLYADÉK TARTALMÚ SZILÁRD ANYAG, M.N.N.
	anyagokh)

[1]) Az Európai Közösségek Tanácsának 1967. június 27-i 67/548/EGK Irányelve a tagállamok veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó jogszabályainak és közigazgatási előírásainak közelítéséről (lásd az EK Hivatalos Lapja, L 196. szám, 1967.08.16.).

[2]) Az Európai Közösségek Tanácsának 1988. június 7-i 88/379/EGK Irányelve a tagállamok veszélyes készítmények osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó jogszabályainak és közigazgatási előírásainak közelítéséről (lásd az EK Hivatalos Lapja, L 187. szám, 1988.07.16.).

Járulékos veszély		Osztá- lyozási kód	UN szám	Az anyag vagy tárgy megnevezése
Mérgező anyagok járulékos veszéllyel
			3071 FOLYÉKONY, MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY MERKAPTÁNOK, M.N.N. vagy 3071 FOLYÉKONY, MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY MERKAPTÁN KEVERÉK, M.N.N
			3080 MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY IZOCIANÁTOK, M.N.N. vagy 3080 MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY IZOCIANÁT OLDAT, M.N.N.
	folyékony	TF1 i, j)	3275 MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY NITRILEK, M.N.N.
			3279 MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY SZERVES FOSZFORVEGYÜLET, M.N.N.
			2929 MÉRGEZŐ, FOLYÉKONY, GYÚLÉKONY, SZERVES ANYAG, M.N.N.

			2991 FOLYÉKONY, MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY KARBAMÁT PESZTICID
TF			2993 FOLYÉKONY, MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY ARZÉN PESZTICID
Gyúlé- kony			2995 FOLYÉKONY, MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY SZERVES KLÓRTARTALMÚ PESZTICID
	peszticidek (lobbanáspont legalább 23 °C)		2997 FOLYÉKONY, MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY TRIAZIN PESZTICID
			3005 FOLYÉKONY, MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY TIOKARBAMÁT PESZTICID
			3009 FOLYÉKONY, MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY RÉZ ALAPÚ PESZTICID
			3011 FOLYÉKONY, MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY HIGANY ALAPÚ PESZTICID
			3013 FOLYÉKONY, MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY HELYETTESÍTETT NITRO-FENOL PESZTICID
		TF2
			3015 FOLYÉKONY, MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY BIPIRIDILIUM PESZTICID
			3017 FOLYÉKONY, MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY SZERVES FOSZFORTARTALMÚ PESZTICID
			3019 FOLYÉKONY, MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY SZERVES ÓN PESZTICID
			3025 FOLYÉKONY, MÉRGEZŐ GYÚLÉKONY KUMARIN SZÁRMAZÉK PESZTICID
			3347 FOLYÉKONY, MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY FENOXI-ECETSAV SZÁRMAZÉK PESZTICID
			3351 FOLYÉKONY, MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY PIRETROID PESZTICID,
			2903 FOLYÉKONY, MÉRGEZŐ, GYÚLÉKONY PESZTICID, M.N.N.

	szilárd	TF3	1700 KÖNNYGÁZ GYERTYÁK
			2930 MÉRGEZŐ SZILÁRD, GYÚLÉKONY SZERVES ANYAG, M.N.N.

Önmelegedő, szilárd c)		TS	3124 ÖNMELEGEDŐ, MÉRGEZŐ SZILÁRD ANYAG, M.N.N.

TW	folyékony	TW1	3123 VÍZZEL REAKTÍV, MÉRGEZŐ FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.
Vízzel reaktívd)
	szilárd m)	TW2	3125 VÍZZEL REAKTÍV, MÉRGEZŐ SZILÁRD ANYAG, M.N.N.

TO	folyékony	TO1	3122 GYÚJTÓ HATÁSÚ, MÉRGEZŐ FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.
Gyújtó
hatású k)	szilárd	TO2	3086 GYÚJTÓ HATÁSÚ, MÉRGEZŐ SZILÁRD ANYAG, M.N.N.

		folyékony TC1	3277 MÉRGEZŐ, MARÓ KLÓR-FORMIÁTOK, M.N.N. 2927 MARÓ, SZERVES, MÉRGEZŐ FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.
	szerves
		Szilárd TC2	2928 MARÓ, SZERVES, MÉRGEZŐ SZILÁRD ANYAG, M.N.N.
TC
Maró l)		folyékony TC3	3289 MARÓ, SZERVETLEN, MÉRGEZŐ FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.
	szervetlen
		Szilárd TC4	3290 MARÓ, SZERVETLEN, MÉRGEZŐ SZILÁRD ANYAG, M.N.N.

Gyúlékony, maró		TFC	2742 MÉRGEZŐ, MARÓ, GYÚLÉKONY KLÓR-FORMIÁTOK, M.N.N. (Ilyen osztályozási kóddal nincs más gyűjtőmegnevezés. Ha szükséges, a 2.1.3.9 bekezdés veszélyességi rangsor táblázata alapján meghatározandó, másik osztályozási kód valamely gyűjtőmegnevezése alá kell sorolni.)

Megjegyzések:

a) A peszticidként használt, alkaloidokat vagy nikotint tartalmazó anyagokat és készítményeket az UN 2588 szilárd, mérgező peszticid, m.n.n., a 2902 folyékony, mérgező peszticid, m.n.n. vagy a 2903 folyékony, mérgező, gyúlékony peszticid, m.n.n. tétel alá kell besorolni.

b) A laboratóriumi vagy kísérleti célokra, valamint gyógyszerészeti termékek gyártására használt hatóanyagokat, ill. ezek más anyagokkal alkotott finom porát (triturátumát) és keverékét mérgezőképességük alapján kell besorolni (lásd 2.2.61.1.7 – 2.2.61.1.11).

c) Az enyhén mérgező, önmelegedő anyagok és az öngyulladó szerves fémvegyületek a 4.2 osztály anyagai.

d) Az enyhén mérgező, vízzel reaktív anyagok és a vízzel reaktív szerves fémvegyületek a 4.3 osztály anyagai.

e) A higany-fulminát legalább 20 tömeg% vízzel (vagy víz és alkohol keverékével) nedvesítve az 1 osztály UN 0135 számú anyaga.

f) A ferri-cianidok, a ferro-cianidok és az alkáli-tiocianátok nem esnek az ADR előírásainak hatálya alá.

g) Azok az ólomsók és ólompigmentek, amelyek a 0,07 M sósavoldattal 1:1000 arányban vegyítve, 23 °C±2 °C-on történő, egy órán keresztül tartó keverés után legfeljebb 5%-ban oldódnak, nem tartoznak az ADR előírásainak hatálya alá.

h) Az ADR előírásainak hatálya alá nem tartozó szilárd anyagok és mérgező folyékony anyagok keverékei az UN 3243 tétel alatt szállíthatók anélkül, hogy a 6.1 osztály besorolási kritériumait alkalmazni kellene, amennyiben az anyag berakodása során, ill. a csomagolóeszköz, a konténer vagy a jármű lezárása során szabad folyadék szemmel nem látható. Minden csomagolóeszköznek meg kell felelni a gyártási mintának, ami sikeresen elviselte a II csomagolási csoportra vonatkozó tömörségi próbát. Ez a tétel nem használható az I csomagolási csoportba tartozó folyadékot tartalmazó szilárd anyagokhoz.

i) A nagyon mérgező vagy mérgező, gyúlékony, folyékony anyagok 23 °C alatti lobbanásponttal – az UN 1051, 1092, 1098, 1143, 1163, 1182, 1185, 1238, 1239, 1244. 1251, 1259, 1613, 1614, 1695, 1994, 2334, 2382, 2407, 2438, 2480, 2482, 2484, 2485, 2606, 2929, 3279 és 3294 szám alá tartozó, belélegzés esetén nagyon mérgező anyagok kivételével – a 3 osztály anyagai.

j) Azok a gyúlékony folyékony anyagok, amelyek enyhén mérgezőek, a peszticidként használt anyagok és készítmények kivételével, 23 °C és 61 °C közötti lobbanásponttal a 3 osztály anyagai.

k) Az enyhén mérgező, gyújtó hatású anyagok az 5.1 osztály anyagai.

l) Az enyhén mérgező és gyengén maró anyagok a 8 osztály anyagai.

m) Az UN 1360, 1397, 1432, 1714, 2011 és 2013 szám alá besorolt fémfoszfidok a 4.3 osztály anyagai.

2.2.62.1.1 A 6.2 osztály fogalomkörébe a fertőző anyagok tartoznak. A fertőző anyagok olyan anyagok, amelyekről ismert vagy okkal feltételezhető, hogy kórokozókat tartalmaznak. A kórokozók olyan mikroorganizmusok (beleértve a baktériumokat, vírusokat, rickettsiákat, parazitákat, gombákat) vagy rekombináns mikroorganizmusok (hibridek vagy mutánsok), amelyekről ismert vagy okkal feltételezhető, hogy emberben vagy állatban fertőző betegségeket okoznak.

Ezen osztály értelmében a vírusokat, mikroorganizmusokat és élő szervezeteket, valamint az ezekkel szennyezett tárgyakat is anyagnak kell tekinteni.

Megjegyzések: 1. Az előzőekben hivatkozott anyagok nem tartoznak az erre az osztályra vonatkozó előírások hatálya alá, ha valószínűtlen, hogy emberek vagy állatok megbetegedését okozzák.

2. A fertőző anyagok csak akkor tartoznak az erre az osztályra vonatkozó előírások hatálya alá, ha képesek a velük érintkező emberek vagy állatok között betegség terjesztésére.

3. A géntechnológiával módosított mikroorganizmusokat és élő szervezeteket, biológiai termékeket, diagnosztikai mintákat és fertőzött élő állatokat ebbe az osztályba kell besorolni, ha kielégítik ennek az osztálynak a feltételeit.

4. Azok a növényi, állati vagy baktérium forrásokból származó toxinok, amelyek nem tartalmaznak semmiféle fertőző anyagot vagy élő szervezetet, vagy nem fertőző anyagban vagy élő szervezetben vannak, a 6.1 osztály UN 3172 szám alá tartozó anyagok.

2.2.62.1.2 A 6.2 osztály anyagai a következők szerint vannak csoportosítva:

I1 Emberekre ártalmas, fertőző anyagok

I2 Csak állatokra ártalmas, fertőző anyagok

I3 Kórházi hulladék.

Fogalommeghatározások és besorolás

2.2.62.1.3 A fertőző anyagokat a a 6.2 osztályba, az UN 2814, ill. az UN 2900 tételekhez kell besorolni aszerint, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által kidolgozott és a WHO “Laboratory Biosafety Manual” 1993. évi második kiadásában közzétett kritériumok alapján a három kockázati csoport közül melyikbe tartoznak. A kockázati csoportokat azáltal jellemzik, hogy az élő szervezet mennyire patogén, milyen módon és mennyire könnyen terjed tovább, milyen kockázatot jelent az egyedekre és a közösségre, illetve, hogy ismert és rendelkezésre áll-e olyan hatékony megelőzésre szolgáló hatóanyag és kezelési módszer, amellyel a betegség visszafordítható[1]).

Az egyes kockázati csoportok kritériumai a kockázat mértéke alapján a következők:

a) 4. kockázati csoport: olyan kórokozók, amelyek rendszerint súlyos emberi vagy állati megbetegedést okoznak közvetlenül vagy közvetve, könnyen továbbterjednek az egyik egyedről a másikra, és rendszerint nem áll rendelkezésre hatékony megelőzési vagy kezelési módszer ellenük (azaz nagyfokú egyéni és közösségi veszélyt jelentenek);

b) 3. kockázati csoport: olyan kórokozók, amelyek rendszerint súlyos emberi vagy állati megbetegedést okoznak, de rendes körülmények között nem terjednek egyik fertőzött egyedről a másikra, és amelyekre hatékony megelőzési és kezelési módszer áll rendelkezésre (azaz nagyfokú egyéni és csekély közösségi veszélyt jelentenek);

c) 2. kockázati csoport: olyan kórokozók, amelyek képesek emberi vagy állati megbetegedést okozni, de általában nem képviselnek jelentős veszélyt, és bár a hatásuknak kitett emberen vagy állaton súlyos megbetegedést okozhatnak, erre hatékony megelőzési és kezelési módszer áll rendelkezésre, és a fertőzés továbbterjedésének veszélye korlátozott (azaz mérsékelt egyéni és csekély közösségi veszélyt jelentenek).

Megjegyzés: Az 1. kockázati csoportba azok a mikroorganizmusok tartoznak, amelyek nem valószínű, hogy emberi vagy állati megbetegedést okoznak (azaz csekély az egyéni és a közösségi veszélyük, vagy egyáltalán nincs). A csak ilyen mikroorganizmusokat tartalmazó anyagok az ADR értelmében nem tekintendők fertőző anyagoknak.

2.2.62.1.4 A 2.2.62.1.2 pont szerinti I2 csoportba tartozó, csak állatokra ártalmas fertőző anyagok és a 2. kockázati csoportba tartozó fertőző anyagok a II csomagolási csoporthoz vannak hozzárendelve.

2.2.62.1.5 Biológiai termékek azok a termékek, amelyeket élő szervezetekből a nemzeti közegészségügyi hatóságok előírásai szerint – szükség esetén az ilyen hatóságok speciális engedélyével – gyártanak és forgalmaznak, és a humán- vagy állatgyógyászatban megelőzésre, kezelésre vagy diagnosztizálásra vagy ezekkel kapcsolatos kutatásra, kísérleti vagy vizsgálati célokra szolgálnak. A teljesség igénye nélkül ide tartoznak a félkész vagy kész termékek, pl. vakcinák és diagnosztikai termékek.

Az ADR előírásainak alkalmazásában a biológiai termékek a következő csoportokra vannak osztva:

a) olyan termékek, amelyek az 1. kockázati csoportba tartozó kórokozókat tartalmaznak, vagy olyanok, amelyek tartalmaznak ugyan kórokozókat, de az adott körülmények között egyáltalán nem vagy csak kis mértékben képesek betegséget okozni, valamint azok, amelyekről ismert, hogy nem tartalmaznak kórokozót. Az ebbe a csoportba tartozó anyagok az ADR alkalmazásának tekintetében nem fertőző anyagok;

b) olyan termékek, amelyeket a nemzeti közegészségügyi hatóságok követelményei szerint állítanak elő és csomagolnak be, és végső csomagolás (kiszerelés), illetve elosztás céljából szállítanak, hivatásos orvos vagy magánszemély által történő egyéni gyógykezelés céljára. Az ebbe a csoportba tartozó anyagok nem tartoznak ezen osztály előírásainak hatálya alá;

c) olyan termékek, amelyekről ismert vagy okkal feltételezhető, hogy a 2., 3. vagy 4. kockázati csoportba tartozó kórokozókat tartalmaznak, és nem elégítik ki előző b) pont kritériumait. Az ebbe a csoportba tartozó anyagokat ebbe az osztályba, az UN 2814 vagy 2900 szám alá kell besorolni.

Megjegyzés:Egyes engedélyezett biológiai termékek csak a világ egyes részein képezhetnek biológiai veszélyt. Ilyen esetben az illetékes hatóság előírhatja, hogy ezek a biológiai termékek feleljenek meg a fertőző anyagokra vonatkozó követelményeknek vagy egyéb korlátozásokat foganatosíthat.

2.2.62.1.6 A diagnosztikai minták emberi vagy állati eredetű anyagok, beleértve, de nem korlátozva a következőkre: váladék, széklet, vér és alkotóelemei, szövetek és szövetfolyadékok, amelyeket diagnosztikai vagy kutatási célokra szállítanak; kizárva azonban a fertőzött élő állatokat.

Az ADR előírásainak alkalmazásában a diagnosztikai minták a következő csoportokra vannak osztva:

a) Olyan minták, amelyekről ismert vagy okkal feltételezhető, hogy a 2., 3. vagy 4. kockázati csoportba tartozó kórokozókat tartalmaznak, illetve olyanok, amelyek aránylag kis valószínűséggel tartalmaznak 4. kockázati csoportba tartozó kórokozókat. Ezeket az anyagokat ebbe az osztályba, az UN 2814 vagy 2900 szám alá kell besorolni. Ebbe a csoportba tartoznak azok a minták, amelyeket a kórokozó jelenlétének megállapítása vagy megerősítése céljából szállítanak.

b) Olyan minták, amelyek aránylag kis valószínűséggel tartalmaznak 2. vagy 3. kockázati csoportba tartozó kórokozókat. Ezeket az anyagokat a 6.2 osztályba, az UN 2814 vagy az UN 2900 szám alá kell besorolni. Ebbe a csoportba tartoznak azok a minták, amelyeket – a kórokozó jelenlétének megállapítása céljából végzett vizsgálatokat kivéve – rutin szűrővizsgálatok vagy kezdeti diagnózisok felállítása céljából szállítanak.

c) Olyan minták, melyekről ismert, hogy nem tartalmaznak kórokozókat. Az ilyen anyagok nem tekintendők a 6.2 osztály anyagainak.

2.2.62.1.7 A géntechnológiával módosított mikroorganizmusok és élő szervezetek[2]) olyan mikroorganizmusok és élő szervezetek, amelyek genetikai anyagát technikai (génsebészeti) beavatkozással úgy változtatták meg, ami a természetben nem fordul elő.

Az ADR céljából a géntechnológiával módosított mikroorganizmusok és élő szervezetek a következő csoportokba vannak sorolva:

a) Azok a géntechnológiával módosított mikroorganizmusokat, amelyek megfelelnek a 2.2.62.1.1 pontban a fertőző anyagokra adott meghatározásnak, a 6.2 osztályba, az UN 2814 vagy 2900 szám alá kell besorolni.

b) Azokat a géntechnológiával módosított élő szervezeteket, amelyekről ismert vagy gyanítható, hogy veszélyesek az emberekre, állatokra vagy a környezetre, a származási ország illetékes hatósága által meghatározott feltételek szerint kell szállítani.

c) A fertőző anyagok meghatározásának megfelelő, géntechnológiával módosított mikroorganizmusokat és élő szervezeteket tartalmazó vagy ilyenekkel fertőzött állatokat a származási ország illetékes hatósága által előírt feltételek szerint kell szállítani.

d) A 9 osztályba, az UN 3245 szám alá kell besorolni az olyan, géntechnológiával módosított mikroorganizmusokat, amelyek a meghatározás szerint nem fertőző anyagok, de képesek az állatok, növények vagy mikrobiológiai anyagok oly módon történő megváltoztatására, ami a természetes szaporodás során rendszerint nem következik be, kivéve azokat a géntechnológiával módosított mikroorganizmusokat, amelyek feltétel nélküli felhasználását a származási, a tranzit és a célország kormánya engedélyezte.

Megjegyzés: Azok a géntechnológiával módosított mikroorganizmusok, amelyek ezen osztály meghatározása értelmében fertőzőek, nem sorolhatók az UN 3291 azonosító szám alá.

2.2.62.1.8 A 2.2.62.1.6 b) pontban említett diagnosztikai mintáknak nem kell kielégíteniük a fertőző anyagokra vonatkozó előírásokat, ha megfelelnek a következő feltételeknek:

a) – az elsődleges tartály(ok) legfeljebb 100 ml anyagot tartalmaz(nak);

– a külső csomagolás legfeljebb 500 ml diagnosztikai mintát tartalmaz;

– az elsődleges tartály(ok) szivárgásmentes(ek); és

– a csomagolás a következőkből tevődik össze:

(i) belső csomagolóeszköz, amely a következőkből áll:

– folyadéktömör elsődleges tartályokból;

– folyadéktömör másodlagos csomagolóeszközökből;

– az elsődleges tartály és a másodlagos csomagolóeszköz közé helyezett felszívóképes anyagból, amely elegendő mennyiségű ahhoz, hogy a teljes tartalmat felszívja; amennyiben több elsődleges tartály van elhelyezve egyetlen másodlagos csomagolóeszközben, úgy ezeket egyenként be kell burkolni, hogy ne érintkezhessenek egymással;

(ii) a térfogatnak, a tömegnek és a tervezett használatnak megfelelő szilárdságú külső csomagolóeszköz, amelynek legkisebb külső mérete legalább 100 mm; vagy

b) a csomagolóeszköz megfelel az EN 829:1996 szabványnak.

2.2.62.1.9 A hulladékok az állatok vagy emberek gyógykezeléséből vagy biológiai kísérletekből származó nem specifikált hulladékok, amelyeknél kicsi annak a valószínűsége, hogy ezen osztály anyagait tartalmazzák. Ezeket az UN 3291 szám alá kell besorolni. A meghatározható fertőző anyagokat tartalmazó hulladékokat veszélyességük mértéke szerint az UN 2814 vagy 2900 szám alá kell besorolni (l. a 2.2.62.1.3 pontot). Azok az előzőleg fertőző anyagokat tartalmazó kórházi hulladékok vagy biológiai kísérletekből származó hulladékok, amelyek fertőtlenítve vannak, nem tartoznak ezen osztály előírásainak hatálya alá.

2.2.62.1.10 Az UN 3291 szám alá besorolt kórházi hulladékok a II csomagolási csoporthoz vannak hozzárendelve.

2.2.62.1.11 Ezen osztály anyagainak szállításához előírt hőmérséklet fenntartására is szükség lehet.

Gerinces vagy gerinctelen élő állatok fertőző anyagok szállítására nem használhatók, hacsak az anyag más módon nem szállítható. Az ilyen állatokat az állatok szállítását szabályozó mindenkori előírások[3]) szerint kell csomagolni, feliratozni, jelölni és szállítani.

	Osztá- lyozási kód		UN szám		Az anyag vagy tárgy megnevezése
Fertőző anyagok
		2814		EMBEREKRE ÁRTALMAS FERTŐZŐ ANYAG
Emberekre ártalmas anyagok	I1

		2900		csak ÁLLATOKRA ÁRTALMAS FERTŐZŐ ANYAG
Csak állatokra ártalmas anyagok	I2

		3291		NEM SPECIFIKÁLT KÓRHÁZI HULLADÉK, M.N.N. Megjegyzés: (BIO) GYÓGYÁSZATI HULLADÉK, M.N.N. vagy SZABÁLYOZOTT GYÓGYÁSZATI HULLADÉK, M.N.N., használható alternatív megnevezésként a NEM SPECIFIKÁLT KÓRHÁZI HULLADÉK, M.N.N. helyett a tengeri vagy légi szállítást megelőző vagy követő szállítás esetén.
Kórházi hulladék	I3

2.2.7.1.1 Radioaktív anyag minden olyan anyag, amely radionuklidokat tartalmaz és mind az aktivitás koncentráció, mind a küldemény teljes aktivitása nagyobb, mint a 2.2.7.7.2.1–2.2.7.7.2.6 pontban meghatározott érték.

2.2.7.1.2 Az ADR értelmében a következő radioaktív anyagok nem tartoznak a 7 osztályba:

a) a szállítóeszköz szerves részét képező radioaktív anyagok;

b) valamely létesítményen belül mozgatott radioaktív anyagok, amelyek a létesítményben érvényben levő, megfelelő biztonsági előírások hatálya alá esnek, és ez a mozgatás nem vesz igénybe közutat;

c) a személyekbe vagy élő állatokba diagnosztikai vagy kezelési célra bevitt vagy beültetett radioaktív anyagok;

d) a fogyasztási cikkekben levő, hatóságilag engedélyezett radioaktív anyagok, azok végső felhasználónak történt eladását követően;

e) a természetben előforduló radionuklidokat tartalmazó természetes anyagok és ércek, amelyeket nem szándékoznak feldolgozni a radionuklidok felhasználása céljából, amennyiben az anyag aktivitás koncentrációja nem nagyobb, mint a 2.2.7.7.2 pontban meghatározott érték 10-szerese.

A1 és A2

A1-en a különleges formájú radioaktív anyagok azon aktivitása értendő, amely a 2.2.7.7.2.1 pont táblázatában fel van tüntetve vagy a 2.2.7.7.2 pont szerint van levezetve és az ADR előírásaihoz az aktivitás határok megállapítására használatos.

A2-n a különleges formájú radioaktív anyagoktól eltérő, más radioaktív anyagok azon aktivitása értendő, amely a 2.2.7.7.2.1 pont táblázatában fel van tüntetve vagy a 2.2.7.7.2 pont szerint van levezetve, és az ADR előírásaihoz az aktivitás határok megállapítására használatos.

A besugárzatlan tórium olyan tórium, amely 232-tórium grammonként legfeljebb 10–7 g 233-uránt tartalmaz.

A besugárzatlan urán olyan urán, amely 235-urán grammonként legfeljebb 2 x 103 Bq plutóniumot, 235-urán grammonként legfeljebb 9 x 106 Bq hasadási terméket és 235-urán grammonként legfeljebb 5 x 10–3 g 236-uránt tartalmaz.

A biztonsági tartály a csomagolási elemeknek a tervező által meghatározott együttesét jelenti, amelynek feladata a radioaktív anyagok kiszabadulásának megakadályozása a szállítás során.

Csekély toxicitású alfa-sugárzók: természetes urán, szegényített urán, természetes tórium, 235-urán vagy 238-urán, 232-tórium, 228-tórium és 230-tórium, ha ezeket ércek vagy fizikai vagy kémiai koncentrátumok tartalmazzák; és a 10 napnál rövidebb felezési idejű alfa-sugárzók.

Csomagoláson értendő a radioaktív tartalom teljes bezárásához szükséges elemek összessége. Ide tartozhatnak adott esetben az egy- vagy többdarabos tartályok, felszívóképes anyag, távtartók, sugárzásárnyékolók, a töltésre, ürítésre, szellőztetésre és nyomáskiegyenlítésre alkalmas szerkezetek, a hűtőszerkezetek, lökéscsillapítók, kezelésre és rögzítésre alkalmas szerelvények, hőszigetelő szerkezetek és beépített kezelőszerkezetek. A csomagolás lehet láda, hordó vagy hasonló tartály, vagy akár konténer, tartány vagy IBC is.

Megjegyzés:Az egyéb veszélyes áruk esetében a csomagolásra lásd az 1.2.1 szakasz alatti meghatározást.

Engedély

Egyoldalú engedély a mintadarab olyan engedélye, amelyet csak a mintadarab származási országa illetékes hatóságnak kell megadnia. Amennyiben a származási ország nem valamely ADR Szerződő Fél, akkor a küldemény által érintett első ADR Szerződő Fél illetékes hatóságának kell ezt az engedélyt elismernie (lásd a 6.4.22.6 bekezdést).

Többoldalú engedély az olyan engedély, amelyet a mintadarabnak vagy a szállításnak mind a származási, ill. kiindulási országa, mind pedig mindazon országok illetékes hatóságai adnak, amelyeken keresztül, vagy amelyekbe a szóban forgó küldeményt szállítják.

Az egyesítőcsomagolás olyan összefogó eszköz, mint pl. a láda vagy zsák, amely a konténer feltételeinek nem kell, hogy megfeleljen, és amelyet az egyes feladók használnak a két vagy több küldeménydarabból álló küldemény egy szállítási egységgé való egybecsomagolásához a könnyebb kezelés, rakodás és szállítás céljából.

Hasadóanyagok a következők: 233-urán, 235-urán, 239-plutónium, 241-plutónium és ezen radionuklidok minden keveréke. Nem tartozik e meghatározás alá:

a) a besugárzatlan természetes urán vagy szegényített urán, és

b) az olyan természetes vagy szegényített urán, amit csak termikus reaktorokban sugároztak be.

Kis fajlagos aktivitású (LSA) anyag, lásd a 2.2.7.3 bekezdést.

A kiskonténer olyan konténer, amelynek vagy valamely külső mérete nem haladja meg az 1,5 m-t vagy befogadóképessége nem haladja meg a 3 m3-t.

A kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyag olyan szilárd radioaktív anyag vagy kapszulába zárt szilárd radioaktív anyag, amelynek diszpergálódási képessége korlátozott és nem por formájú.

Megjegyzés:A kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyagok a küldeménydarab-mintára engedélyezett mennyiségben, a jóváhagyási igazolásban meghatározottak szerint légi úton B(U) vagy B(M) típusú küldeménydarabban szállíthatók. Ez a meghatározás azért szerepel itt, mert az ilyen, kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyagokat tartalmazó küldeménydarabok közúton is szállíthatók.

A kizárólagos használat a jármű vagy a nagykonténer egyetlen feladó általi használatát jelenti, amikor is a szállítás előtt, alatt és után az összes be- és kirakási műveletet a feladó vagy a címzett utasítása szerint végzik.

A kritikussági biztonsági mutatószám (CSI) olyan szám, amely a hasadó anyagot tartalmazó küldeménydarabhoz, egyesítőcsomagoláshoz vagy konténerhez van hozzárendelve és amelyet a hasadó anyagot tartalmazó küldeménydarabok, egyesítőcsomagolások vagy konténerek együttesének ellenőrzésére használnak.

A küldeménydarab a radioaktív anyagok esetében a csomagolást jelenti annak radioaktív tartalmával együtt, szállításra kész formában. Az ADR-ben szereplő küldeménydarab típusok, amelyekre a 2.2.7.7 bekezdésben meghatározott aktivitás határokat, ill. anyag korlátozást, valamint az egyes küldeménydarab típusokra vonatkozó követelményeket be kell tartani, a következők:

a) engedményes küldeménydarab;

b) 1 típusú ipari küldeménydarab (IP-1 típus);

c) 2 típusú ipari küldeménydarab (IP-2 típus);

d) 3 típusú ipari küldeménydarab (IP-3 típus);

e) A típusú küldeménydarab;

f) B(U) típusú küldeménydarab;

g) B(M) típusú küldeménydarab;

h) C típusú küldeménydarab.

A hasadóanyagot vagy urán-hexafluoridot tartalmazó küldeménydarabok további előírások tárgyát képezik (lásd a 2.2.7.7.1.7 és a 2.2.7.7.1.8 pontot) .

Megjegyzés:Az egyéb veszélyes áruk esetében a küldeménydarabra lásd az 1.2.1 szakasz alatti meghatározást.

Különleges formájú radioaktív anyag, lásd a 2.2.7.4.1 pontot.

A legnagyobb normál üzemi nyomás a közepes tengerszint feletti levegőnyomást meghaladó azon legnagyobb nyomás, amely a biztonsági tartály belsejében a szállítás során fennálló környezeti feltételeknek megfelelő hőmérsékleti és napsugárzási viszonyok mellett, szellőztetés, segédrendszer általi külső hűtés vagy szállítás közbeni üzemi ellenőrzés nélkül egy év alatt kialakulhat.

A megtartó rendszer a hasadóanyagnak és a csomagolási elemeknek a tervező által meghatározott és az illetékes hatóság által jóváhagyott együttesét jelenti, amelynek feladata a kritikussági biztonság fenntartása.

A minta valamely különleges formájú radioaktív anyag, kis mértékben diszpergálódó radioaktív anyag, küldeménydarab vagy csomagolás leírását jelenti, ami lehetővé teszi az ilyen tárgy pontos azonosítását. A leíráshoz adatlapok, szerkezeti rajzok, az előírásokkal való egyezőséget tanúsító jelentések és más mértékadó dokumentumok tartozhatnak.

A nagykonténer olyan konténer, amely az ebben a szakaszban levő fogalommeghatározás szerint nem minősül kiskonténernek.

A radioaktív tartalom a csomagoláson belül levő radioaktív anyag minden szennyezett szilárd anyaggal, folyékony anyaggal és gázzal együtt.

Egy radionuklid fajlagos aktivitása a nuklid egységnyi tömegére jutó aktivitás. Az olyan anyagnál, amely radionuklidot tartalmaz egyenletesen eloszlatva, a fajlagos aktivitás ezen anyag egységnyi tömegére vagy térfogatára jutó aktivitás.

A sugárzási szint a megfelelő sugárzásra vonatkozó dózis-teljesítmény millisievert per óra egységben megadva.

A szállítás a küldemény speciális továbbítása a kiindulási helyről a rendeltetési helyre.

A szállítási mutatószám (Transport Index, TI) olyan szám, amely a küldeménydarabhoz, egyesítőcsomagoláshoz, konténerhez vagy csomagolatlan LSA-I vagy SCO-I küldeményhez van hozzárendelve, és amelyet a besugárzás ellenőrzésére használnak.

Szennyezett felületű tárgy (SCO), lásd a 2.2.7.5 bekezdést.

Szennyezettség

Szennyezettségen értendő valamely radioaktív anyag jelenléte egy felületen 0,4 Bq/cm2-nél nagyobb mennyiségben béta-, gamma-sugárzók és csekély toxicitású alfa-sugárzók esetén, vagy 0,04 Bq/cm2-nél nagyobb mennyiségben minden más alfa-sugárzó esetén.

Nem tapadó szennyezettség az olyan szennyezettség, amely rendes kezelési feltételek között a felületről eltávolítható.

Tapadó szennyezettség a nem tapadó szennyezettség kivételével minden más szennyezettség.

Az urán (természetes, szegényített, dúsított) a következőket jelenti:

A természetes urán kémiailag elkülönített urán, amelyben az uránizotópok természetben előforduló eloszlásúak (kb. 99,28 tömeg% 238-urán és 0,72 tömeg% 235-urán).

A szegényített urán olyan urán, amelynek százalékos 235-urán tartalma kisebb, mint a természetes uráné.

A dúsított urán olyan urán, amelynek százalékos 235-urán tartalma nagyobb, mint 0,72%.

Mind a természetes, mind a dúsított, mind a szegényített uránban kis százalékban 234-urán is jelen van.

[1]) A kockázati csoportokba való besoroláshoz lásd még a 61/1999.(VII.1)EüM. rendelet 3. számú mellékletét.

[2]) Lásd a 90/219/EGK Irányelvet (Az EK Hivatalos Lapja, L 117. szám, 1990.05.08., 1. o.).

[3]) Ilyen előírásokat tartalmaz pl. a 91/628/EEC Irányelv (Az EK Hivatalos Lapja, L 340. szám, 1991.12.11., 17. o.) és az Európatanács (Miniszteri Bizottság) Ajánlásai egyes állatfajok szállítására. Magyarországon lásd még a 13/1999. (IV.28) KHVM–FM együttes rendeletet.

2.2.7.3.1 Olyan radioaktív anyag, amelynek fajlagos aktivitása természeténél fogva korlátozott, vagy olyan radioaktív anyag, amelyre becsült közepes fajlagos aktivitás határérték vonatkozik. Az LSA anyagot körülvevő árnyékoló anyagot a becsült közepes fajlagos aktivitás meghatározásánál nem szabad figyelembe venni.

2.2.7.3.2 Az LSA anyagok az alábbi három csoport egyikéhez tartoznak:

a) LSA-I

(i) urán- és tóriumércek és ezen ércek koncentrátumai és természetes radionuklidokat tartalmazó egyéb ércek, amelyeket ezen radionuklidok felhasználására kívánnak feldolgozni;

(ii) szilárd, besugárzatlan természetes urán vagy besugárzatlan szegényített urán, vagy szilárd, besugárzatlan természetes tórium, vagy ezek szilárd vagy folyékony vegyületei vagy keverékei;

(iii) radioaktív anyagok, amelyek A2 értéke nincs korlátozva, kivéve a hasadóanyagokat olyan mennyiségben, ami a 6.4.11.2 bekezdés szerint nem engedményes;

(iv) egyéb radioaktív anyag, amelyben az aktivitás egyenletesen oszlik meg és a becsült közepes fajlagos aktivitás nem haladja meg a 2.2.7.7.2.1 – 2.2.7.7.2.6 pontban az aktivitás koncentrációra meghatározott érték 30-szorosát, kivéve a hasadóanyagokat olyan mennyiségben, ami a 6.4.11.2 bekezdés szerint nem engedményes;

b) LSA‑II

(i) a víz, legfeljebb 0,8 TBq/l trícium koncentrációval; vagy

(ii) egyéb anyagok, amelyekben az aktivitás egyenletesen oszlik meg, és amelyekben a becsült közepes fajlagos aktivitás szilárd anyagok és gázok esetében 10‑4A2/g értéket, folyadékok esetében a 10‑5A2/g értéket nem haladja meg;

c) LSA-III

Szilárd anyagok (pl. szilárdított hulladékok vagy aktivált anyagok) a porok kivételével, amelyeknél

(i) a radioaktív anyagok szilárd anyagban vagy szilárd tárgyak együttesében vagy szilárd, tömör kötőanyagban (mint beton, bitumen, kerámia, stb.) lényegében egyenletesen vannak eloszlatva;

(ii) a radioaktív anyagok viszonylag oldhatatlanok, vagy azokat viszonylag oldhatatlan közeg tartalmazza úgy, hogy az egy küldeménydarabra jutó kilúgozódásból adódó radioaktív anyag veszteség a 7 napig tartó, vízben való áztatás során még a csomagolás elveszése esetén sem haladja meg a 0,1A2 értéket; és

(iii) a szilárd anyagok becsült közepes fajlagos aktivitása az árnyékolóanyagok figyelembevétele nélkül a 2×10‑3 A2/g értéket nem haladja meg.

2.2.7.3.3 Az LSA-III anyagnak olyan szilárd anyagnak kell lennie, hogy ha egy küldeménydarab teljes tartalmát alávetnék a 2.2.7.3.4 pont szerinti vizsgálatnak, a vízben mérhető aktivitás a 0,1A2 értéket nem haladná meg.

2.2.7.3.4 Az LSA-III anyagot a következők szerint kell vizsgálni:

A küldeménydarab teljes tartalmát reprezentáló szilárd anyag mintát hét napig környezeti hőmérsékletű vízbe kell meríteni. A vizsgálathoz használt víz mennyisége annyi legyen, hogy a hétnapos vizsgálati idő végén megmaradó el nem nyelt és hatástalan szabad vízmennyiség a szilárd vizsgálati minta térfogatának legkevesebb 10%-a legyen. A víz kezdeti pH-értéke 6 – 8 között kell legyen, miközben vezetőképessége 20 °C-on legfeljebb 1 mS/m lehet. A vizsgált minta 7 napig tartó bemerülését követően kell megmérni a szabad vízmennyiség teljes aktivitását.

2.2.7.3.5 A 2.2.7.3.4 pontban meghatározott teljesítményszintnek való megfelelőséget a 6.4.12.1 és a 6.4.12.2 pont szerint kell bizonyítani.

2.2.7.4.1 A különleges formájú radioaktív anyag vagy

a) szétterjedésre nem képes szilárd radioaktív anyagot; vagy

b) radioaktív anyagot tartalmazó, tömören lezárt kapszulát jelent, amelyet úgy kell kialakítani, hogy csak a kapszula szétroncsolásával lehessen kinyitni.

Különleges formájú radioaktív anyag legalább egyik méretének el kell érnie az 5 mm-t.

2.2.7.4.2 A különleges formájú anyagnak olyan természetűnek vagy olyan szerkezetűnek kell lenni, hogy ha alávetnék a 2.2.7.4.4 – 2.2.7.4.8 pontban meghatározott vizsgálatoknak, kielégítené a következő előírásokat:

a) nem szakad fel vagy nem törik össze a 2.2.7.4.5 a), b), c), és a 2.2.7.4.6 a) pontban ismertetett ejtési, ütési és hajlítási vizsgálat hatására (amelyik alkalmazható);

b) nem olvad meg és nem diszpergálódik a 2.2.7.4.5 d) vagy a 2.2.7.4.6 b) pont szerinti hőpróba hatására (ha az alkalmazható); és

c) a vízben mérhető aktivitás a 2.2.7.4.7 és a 2.2.7.4.8 pont szerinti kioldódási vizsgálat során nem haladja meg a 2 kBq értéket; vagy helyette a zárt sugárforrásoknál az ISO 9978:1992 „Sugárzás elleni védelem – Zárt radioaktív sugárforrások – Zártságvizsgálati eljárások” szabvány alapján, a zártság mértékének megállapítására végzendő térfogati szivárgást meghatározó vizsgálat hatására nem lépi túl az elfogadott küszöböt, amely az illetékes hatóság számára elfogadható.

2.2.7.4.3 A 2.2.7.4.2 pontban meghatározott teljesítményszintnek való megfelelőséget a 6.4.12.1 és a 6.4.12.2 bekezdés szerint kell bizonyítani.

2.2.7.4.4 A különleges formájú radioaktív anyagból álló vagy azt modellező mintadarabokat a 2.2.7.4.5 pontban meghatározott ejtési, ütési, hajlítási és hőpróbának vagy a 2.2.7.4.6 pontban engedélyezett alternatív próbáknak kell kitenni. Minden vizsgálathoz használható másik mintadarab. Mindegyik vizsgálat után egy kioldódás- vagy térfogatveszteség-vizsgálatot kell végezni a mintán olyan eljárással, amely legalább olyan pontos, mint a nem diszpergálódó szilárd anyagra a 2.2.7.4.7 pontban megadott, ill. kapszulázott (tokozott) anyagra a 2.2.7.4.8 pontban megadott próbák.

2.2.7.4.5 A megfelelő vizsgálati eljárások a következők:

a) Ejtési próba: A mintát 9 m magasból ütközőlapra kell ejteni. Az ütközőlapnak a 6.4.14 szakaszban meghatározott kivitelűnek kell lennie.

b) Ütési próba: A mintadarabot egy ólomlapra kell helyezni, amelyik sima, szilárd felületen nyugszik, és egy acélrúd lapos végével akkora ütést kell rámérni, amely 1,4 kg tömeg 1 m magasból való függőleges ráejtésének felel meg. A rúd végének 25 mm átmérőjűnek kell lennie, a szélét 3 + 0,3 mm-es sugárral le kell kerekíteni. Az ólom 3,5…4,5 Vickers-keménységű és max. 25 mm vastagságú legyen; a felülete pedig nagyobb legyen, mint a próbatest által befedett felület. Minden ütéshez új ólomfelületet kell használni. A bélyeg (acélrúd) úgy üsse meg a mintát, hogy azon a legnagyobb sérülést okozza.

c) Hajlítási próba: A próbát csak hosszú, vékony forrásokra kell alkalmazni, amelyeknek legkisebb hosszúsága 10 cm, és a hosszúságnak a legkisebb szélességhez viszonyított aránya legalább 10. A mintadarabot mereven, vízszintesen úgy kell befogni, hogy hosszúságának a fele nyúljon ki a befogásból. A mintadarabot úgy kell elhelyezni, hogy a mintadarab a legnagyobb sérülést szenvedje el, ha a szabad végét egy acélrúd lapos végével megütik. A rúdnak olyan erővel kell megütni a mintadarabot, hogy az egyenértékű legyen 1,4 kg tömeg 1 m-ről való függőleges ráejtésével. A rúd végének 25 mm átmérőjűnek kell lennie, a szélét 3 + 0,3 mm-es sugárral le kell kerekíteni.

d) Hőpróba: A mintadarabot levegőn 800 °C-ra kell felhevíteni, és tíz percen át ezen a hőmérsékleten tartani, majd hagyni kell kihűlni.

2.2.7.4.6 A zárt kapszulába tokozott radioaktív anyagból álló vagy azt modellező mintadarabokat a következők alól lehet mentesíteni:

a) a 2.2.7.4.5 a) és a 2.2.7.4.5 b) pontban leírt próbák alól, feltéve, hogy a különleges formájú radioaktív anyag 200 g-nál kevesebb, és helyettük az ISO 2919:1980 „Sugárzás elleni védelem - Zárt radioaktív sugárforrások – Általános követelmények és osztályozás” szabvány 4. osztálya szerinti ütési próbát elvégezték;

b) a 2.2.7.4.5 d) pontban leírt próba alól, feltéve, hogy helyette az ISO 2919:1980 „Sugárzás elleni védelem – Zárt radioaktív sugárforrások – Általános követelmények és osztályozás” szabvány 6. osztálya szerinti hőmérsékletpróbát elvégezték.

2.2.7.4.7 A nem diszpergálódó, szilárd anyagokból álló vagy azt modellező mintadaraboknál kioldhatóság-vizsgálatot kell végezni a következők szerint:

a) A mintadarabot hét napig környezeti hőmérsékletű vízbe kell meríteni. A vizsgálathoz felhasznált víz mennyiségének elegendőnek kell lenni ahhoz, hogy a hétnapos vizsgálati idő végén megmaradó, el nem nyelt és hatástalan szabad vízmennyiség a szilárd vizsgálati minta térfogatának legkevesebb 10%-a legyen. A víz kezdeti pH-értéke 6 – 8 között legyen, miközben vezetőképessége 20 °C-on legfeljebb 1 mS/m lehet.

b) A vizet a mintadarabbal együtt 50 °C ± 5 °C hőmérsékletre kell hevíteni, és négy órán át ezen a hőmérsékleten kell tartani.

c) Ezután a víz aktivitását meg kell határozni.

d) Ezt követően a mintadarabot legalább hét napon át legalább 90% relatív nedvességtartalmú és 30 °C-os mozdulatlan levegőn kell tárolni.

e) Ezután a mintadarabot az a) pontban leírtakhoz hasonlóan vízbe kell meríteni, a vizet a mintadarabbal együtt ismét 50 °C + 5 °C-ra fel kell melegíteni, és ezen a hőmérsékleten tartani négy órán át.

f) Ezután a víz aktivitását meg kell határozni.

2.2.7.4.8 A zárt kapszulába tokozott radioaktív anyagból álló vagy azt modellező mintadarabokon a minősítéshez vagy kioldhatóság- vagy térfogatveszteség-vizsgálatot kell végezni a következők szerint:

a) A kioldhatóságvizsgálatnak a következő lépéseket kell tartalmazni:

(i) A mintadarabot környezeti hőmérsékletű vízbe kell meríteni. A víz kezdeti pH-értéke 6-8 között legyen, miközben vezetőképessége 20 °C-on legfeljebb 1 mS/m lehet.

(ii) A vizet a mintadarabbal együtt 50 °C ± 5 °C hőmérsékletre kell hevíteni, és négy órán át ezen a hőmérsékleten tartani.

(iii) Ezután meg kell határozni a víz aktivitását.

(iv) Ezt követően a mintadarabot legalább hét napon át legalább 90% relatív páratartalmú és 30 °C-os mozdulatlan levegőn kell tárolni.

(v) Az i), ii), iii) alatti műveletet meg kell ismételni.

b) A másik lehetőség szerinti térfogatveszteség megállapításához az ISO 9978:1992 „Sugárzás elleni védelem – Zárt radioaktív sugárforrások – Zártságvizsgálati eljárások” szabványban ismertetett azon próbákat kell alkalmazni, amelyek az illetékes hatóság számára elfogadhatók.

A szennyezett felületű tárgy (SCO) olyan szilárd tárgy, amely önmagában nem radioaktív, de amelynek felületén radioaktív anyag van eloszlatva (radioaktív anyaggal van szennyezve). A szennyezett felületű tárgyak (SCO) a következő két csoport egyikébe tartoznak:

a) SCO-I: olyan szilárd tárgy, amelyen

(i) a nem tapadó radioaktív szennyezettség aktivitása a hozzáférhető felületek 300 cm2-nyi részén (vagy a teljes felületen, ha az kisebb 300 cm2-nél) meghatározva, nem haladja meg a 4 Bq/cm2 értéket béta- és gamma-sugárzók, valamint csekély toxicitású alfa-sugárzók esetén, ill. a 0,4 Bq/cm2 értéket egyéb alfa-sugárzók esetén; és

(ii) a tapadó radioaktív szennyezettség aktivitása a hozzáférhető felületek 300 cm2-nyi részén (vagy a teljes felületen, ha az kisebb 300 cm2-nél) meghatározva, nem haladja meg a 4·104 Bq/cm2 értéket béta- és gamma-sugárzók, valamint csekély toxicitású alfa-sugárzók esetén, ill. a 4·103 Bq/cm2 értéket egyéb alfa-sugárzók esetén; és

(iii) a nem tapadó és a tapadó radioaktív szennyezettség aktivitásának összege a nem hozzáférhető felületek 300 cm2-nyi részen (vagy a teljes felületen, ha az kisebb 300 cm2-nél) meghatározva, nem haladja meg a 4·104 Bq/cm2 értéket béta- és gamma-sugárzók, valamint csekély toxicitású alfa-sugárzók esetén, ill. a 4·103 Bq/cm2 értéket egyéb alfa-sugárzók esetén.

b) SCO-II: olyan szilárd tárgy, amelynek felületén olyan tapadó vagy nem tapadó radioaktív szennyezettség található, amely az a) pontban az SCO-I-re vonatkozó határokat meghaladja, és amelyen

(i) a nem tapadó radioaktív szennyezettség aktivitása a hozzáférhető felületek 300 cm2-nyi részén (vagy a teljes felületen, ha az kisebb 300 cm2-nél) meghatározva, nem haladja meg a 400 Bq/cm2 értéket béta- és gamma-sugárzók, valamint csekély toxicitású alfa-sugárzók esetén, ill. a 40 Bq/cm2 értéket egyéb alfa-sugárzók esetén; és

(ii) a tapadó radioaktív szennyezettség aktivitása a hozzáférhető felületek 300 cm2-nyi részén (vagy a teljes felületen, ha az kisebb 300 cm2-nél) meghatározva, nem haladja meg a 8·105 Bq/cm2 értéket béta- és gamma-sugárzók, valamint csekély toxicitású alfa-sugárzók esetén, vagy a 8·104 Bq/cm2 értéket egyéb alfa-sugárzók esetén; és

(iii) a nem tapadó és a tapadó radioaktív szennyezettség aktivitásának összege a nem hozzáférhető felületek 300 cm2-nyi részén (vagy a teljes felületen, ha az kisebb 300 cm2-nél) meghatározva, nem haladja meg a 8·105 Bq/cm2 értéket béta- és gamma-sugárzók, valamint csekély toxicitású alfa-sugárzók esetén, vagy a 8·104 Bq/cm2 értéket egyéb alfa-sugárzók esetén.

2.2.7.6.1.1 A szállítási mutatószám (TI) egy küldeménydarabra, egyesítőcsomagolásra, konténerre, csomagolatlan LSA-I anyagra vagy csomagolatlan SCO-I tárgyra a következő eljárás alapján meghatározott szám:

a) Meg kell határozni a legnagyobb sugárzási szintet millisievert per órában (mSv/h) a küldeménydarab, egyesítőcsomagolás, konténer, csomagolatlan LSA-I anyag vagy csomagolatlan SCO-I tárgy külső felületétől 1 m távolságban. Az így kapott értéket meg kell szorozni 100-zal, a kapott érték a szállítási mutatószám. Urán- és tóriumérceknél és ezek koncentrátumainál legnagyobb sugárzási szintként a külső felülettől 1 m távolságban bármely ponton a következő értékek vehetők:

urán- és tóriumércekre és fizikai koncentrátumaikra 0,4 mSv/h;

kémiai tóriumkoncentrátumokra 0,3 mSv/h;

kémiai uránkoncentrátumokra, az urán-hexafluorid kivételével 0,02 mSv/h.

b) A tartányokra, konténerekre, csomagolatlan LSA-I anyagokra és csomagolatlan SCO-I tárgyakra az a) pont szerint kapott értéket a 2.2.7.6.1.1 táblázatban található megfelelő tényezővel meg kell szorozni.

c) Az a) és b) pontok szerint kapott értékeket egy tizedesjegyre fel kell kerekíteni (pl. 1,13-ot 1,2-re), kivétel a 0,05 vagy ennél kisebb érték, ami nullának vehető.

2.2.7.6.1.1 táblázat

Szorzótényezők a nagyméretű rakományokhoz
A rakomány mérete a)		Szorzótényező
	rakomány méret £ 1 m2	1
	1 m2 < rakomány méret £ 5 m2	2
	5 m2 < rakomány méret £ 20 m2	3
	20 m2 < rakomány méret	10

a) A rakomány legnagyobb keresztmetszeti területe.

2.2.7.6.1.2 A szállítási mutatószámot az egyes egyesítőcsomagolásokra, konténerekre és járművekre vagy a bennük levő küldeménydarabok TI értékének összegzésével vagy a sugárzási szint közvetlen mérésével kell meghatározni, kivéve a nem alaktartó egyesítőcsomagolásokat, amelyekre a szállítási mutatószám csak az összes küldeménydarab TI értékének összegezésével határozható meg.

2.2.7.6.2.1 A kritikussági biztonsági mutatószámot (CSI) a hasadó anyagot tartalmazó küldeménydarabokra úgy kell meghatározni, hogy 50-et el kell osztani a 6.4.11.11 és a 6.4.11.12 bekezdésben levezetett két N érték közül a kisebbel (azaz CSI = 50/N). A kritikussági biztonsági mutatószám lehet nulla, amennyiben a küldeménydarabok korlátlan száma kritikus alatti (szubkritikus) (azaz N mindkét esetben ténylegesen végtelen).

2.2.7.6.2.2 A kritikussági biztonsági mutatószámot minden küldeményre a küldeményt alkotó küldeménydarabok CSI értékeinek összegzésével kell meghatározni.

Egy küldeménydarab radioaktív anyag tartalma nem haladhatja meg a küldeménydarab típusra a következőkben meghatározott határértékeket.

2.2.7.7.1.2 Engedményes küldeménydarabok

2.2.7.7.1.2.1 Az olyan radioaktív anyagoknál, amelyek nem természetes uránból, szegényített uránból vagy természetes tóriumból előállított tárgyak, egy engedményes küldeménydarab nem tartalmazhat nagyobb aktivitást, mint a következők:

a) azokra a radioaktív anyagokra, amelyek valamely készülékben vagy gyártmányban, mint pl. órában vagy elektronikus készülékben találhatók, vagy ilyen készülék vagy gyártmány részét képezik, minden egyes tárgyra, ill. küldeménydarabra a 2.2.7.7.1.2.1 táblázat 2 és 3 oszlopában megállapított határérték; és

b) azokra a radioaktív anyagokra, amelyek nem valamely készülékben vagy gyártmányban vannak, ill. nem a készülék vagy gyártmány részét képezik, a küldeménydarabokra a 2.2.7.7.1.2.1 táblázat 4 oszlopában megállapított határérték.

2.2.7.7.1.2.1 táblázat

Aktivitáshatárok engedményes küldeménydarabokra
A tartalom halmazállapota	Készülékek és gyártmányok		Anyagok
A tartalom halmazállapota	Határérték tárgyankénta)	Határérték küldemény- darabonkénta)	Határérték küldemény- darabonkénta)
Szilárd anyagok
különleges formájúak	10-2A1	A1	10-3A1
egyéb formájúak	10-2A2	A2	10-3A2
Folyékony anyagok	10-3A2	10-1A2	10-4A2
Gázok
Trícium	2·10-2A2	2·10-1A2	2·10-2A2
különleges formájúak	10-3A1	10-2A1	10-3A1
egyéb formájúak	10-3A2	10-2A2	10-3A2

a) A radionuklidokból álló keverékekre lásd a 2.2.7.7.2.4 – 2.2.7.7.2.6 pontot.

2.2.7.7.1.2.2 Azokból a gyártmányokból, amelyeket természetes uránból, szegényített uránból vagy természetes tóriumból állítottak elő, az engedményes küldeménydarab bármilyen mennyiséget tartalmazhat, feltéve, hogy az urán vagy a tórium külső felülete fémből vagy más szilárd anyagból álló inaktív külső burkolattal van ellátva.

Az egy küldeménydarabban levő kis fajlagos aktivitású (LSA) anyag, vagy az egy küldeménydarabban levő szennyezett felületű tárgyak (SCO) összes aktivitását úgy kell korlátozni, hogy az 4.1.9.2.1 pontban meghatározott sugárzási szintet ne haladják meg. Hasonlóképpen az aktivitást az egyedi küldeménydarabban úgy kell korlátozni, hogy a 7.5.11 szakasz CV33 előírás 2) pontjában meghatározott aktivitáshatárokat egy járműre ne lépjék túl.

2.2.7.7.1.4.1 Az A típusú küldeménydarabok nem tartalmazhatnak nagyobb aktivitást, mint a következő:

a) különleges formájú radioaktív anyagból: A1 vagy

b) minden más radioaktív anyagból: A2.

2.2.7.7.1.4.2 Azoknál a radionuklid-keverékeknél, amelyeknél minden egyes radionuklid azonossága és aktivitása ismert, a következő feltételeket kell alkalmazni az A típusú küldeménydarabok radioaktív tartalmára:

ahol

B(i) a különleges formájú radioaktív anyagként jelen levő i-edik radionuklid aktivitása és A1(i) az i-edik radionuklid A1 értéke; és

C(j) a nem különleges formájú radioaktív anyagként jelen levő j-edik radionuklid aktivitása és A2(j) a j-edik radionuklid A2 értéke.

2.2.7.7.1.5.1 A B(U) típusú és B(M) típusú küldeménydarabok nem tartalmazhatnak

a) nagyobb aktivitást, mint a küldeménydarab-mintára engedélyezett;

b) más radionuklidokat, mint a küldeménydarab-mintára engedélyezett; vagy

c) olyan anyagokat, amelyek alakjukban, fizikai vagy kémiai állapotukban a küldeménydarab- mintára engedélyezett tartalmától eltérnek,

amint a küldeménydarab-minta engedélyben meg van határozva.

Megjegyzés:A különleges formájú radioaktív anyagok a 3000A1 vagy a 100000A2 aktivitás érték közül a kisebbet meghaladó mennyiségben, valamint az egyéb radioaktív anyagok 3000A2–t meghaladó mennyiségben légi úton C típusú küldemény-darabban szállíthatók. Bár ilyen mennyiségű radioaktív anyagok közúti szállításához nem szükséges C típusú küldeménydarab (elegendő a B(U) vagy a B(M) típus is), mivel ezek a küldeménydarabok közúton is szállíthatók, e követelményeket itt is bemutatjuk.

A C típusú küldeménydarabok nem tartalmazhatnak

a) nagyobb aktivitást, mint a küldeménydarab-mintára engedélyezett;

b) más radionuklidokat, mint a küldeménydarab-mintára engedélyezett; vagy

c) olyan anyagokat, amelyek alakjukban, fizikai vagy kémiai állapotukban a küldeménydarab engedélyezett tartalmától eltérnek,

amint a küldeménydarab-minta engedélyben meg van határozva.

A hasadóanyagot tartalmazó küldeménydarabok nem tartalmazhatnak

a) a küldeménydarab-mintára engedélyezettnél nagyobb tömegű hasadóanyagot;

b) olyan radionuklidokat vagy hasadóanyagokat, amelyek a küldeménydarab-mintára nincsenek engedélyezve;

c) olyan anyagokat, amelyek alakjukban, fizikai vagy kémiai állapotukban vagy térbeli elrendeződésükben a küldeménydarab-minta engedélyezett tartalmától eltérőek;

amint a küldeménydarab-minta engedélyben – ha van – meg van határozva.

Az urán-hexafluorid tömege a küldeménydarabban nem lehet nagyobb annál, mint ami 5%-nál kisebb üres teret eredményezne a küldeménydarabban azon a legnagyobb hőmérsékleten, amely arra az üzemi létesítményre van meghatározva, ahol a küldeménydarabot használni fogják. Az urán-hexafluoridnak szilárdnak kell lennie, és a szállításra való átadáskor a küldeménydarab belső nyomásának az atmoszferikusnál kisebbnek kell lennie.

2.2.7.7.2.1 Az egyedi radionuklidokra a 2.2.7.7.2.1 táblázat a következő alapértékeket tartalmazza:

a) A1 és A2 TBq-ben;

b) mentességi aktivitás koncentráció az anyagra Bq/g-ban; és

c) mentességi aktivitás határ a küldeményre Bq-ben.

2.2.7.7.2.1 táblázat

Radionuklid (rendszám)	A1	A2	Mentességi aktivitás koncentráció anyagra	Mentességi aktivitás küldeményre
	(TBq)	(TBq)	(Bq/g)	(Bq)
Aktínium (89)
Ac-225 a)	8 × 10‑1	6 × 10‑3	1 × 101	1 × 104
Ac-227 a)	9 × 10‑1	9 × 10‑5	1 × 10-1	1 × 103
Ac-228	6 × 10‑1	5 × 10‑1	1 × 101	1 × 106
Ezüst (47)
Ag-105	2 × 100	2 × 100	1 × 102	1 × 106
Ag-108m a)	7 × 10‑1	7 ×10‑1	1 ×101 b)	1 × 106 b)
Ag-110m a)	4 × 10‑1	4 × 10‑1	1 × 101	1 × 106
Ag-111	2 × 100	6 × 10‑1	1 × 103	1 × 106
Alumínium (13)
Al-26	1 × 10‑1	1 × 10‑1	1 × 101	1 × 105
Amerícium (95)
Am-241	1 × 101	1 × 10‑3	1 × 100	1 × 104
Am-242m a)	1 × 101	1 × 10‑3	1 × 100 b)	1 × 104 b)
Am-243 a)	5 × 100	1 × 10‑3	1 × 100 b)	1 × 103 b)
Argon (18)
Ar-37	4 × 101	4 × 101	1 × 106	1 × 108
Ar-39	4 × 101	2 × 101	1 × 107	1 × 104
Ar-41	3 × 10‑1	3 × 10‑1	1 × 102	1 × 109
Arzén (33)
As-72	3 × 10‑1	3 × 10‑1	1 × 101	1 × 105
As-73	4 × 101	4 × 101	1 × 103	1 × 107
As-74	1 × 100	9 × 10‑1	1 × 101	1 × 106
As-76	3 × 10‑1	3 × 10‑1	1 × 102	1 × 105
As-77	2 × 101	7 × 10‑1	1 × 103	1 × 106
Asztácium (85)
At-211 a)	2 × 101	5 × 10‑1	1 × 103	1 × 107
Arany (79)
Au-193	7 × 100	2 × 100	1 × 102	1 × 107
Au-194	1 × 100	1 × 100	1 × 101	1 × 106
Au-195	1 × 101	6 × 100	1 × 102	1 × 107
Au-198	1 × 100	6 × 10‑1	1 × 102	1 × 106
Au-199	1 × 101	6 × 10‑1	1 × 102	1 × 106
Bárium (56)
Ba-131 a)	2 × 100	2 × 100	1 × 102	1 × 106
Ba-133	3 × 100	3 × 100	1 × 102	1 × 106
Ba-133m	2 × 101	6 × 10‑1	1 × 102	1 × 106
Ba-140 a)	5 × 10‑1	3 × 10‑1	1 × 101 b)	1 × 105 b)
Berillium (4)
Be-7	2 × 101	2 × 101	1 × 103	1 × 107
Be-10	4 × 101	6 × 10‑1	1 × 104	1 × 106
Bizmut (83)
Bi-205	7 × 10‑1	7 × 10‑1	1 × 101	1 × 106
Bi-206	3 × 10‑1	3 × 10‑1	1 × 101	1 × 105
Bi-207	7 × 10‑1	7 × 10‑1	1 × 101	1 × 106
Bi-210	1 × 100	6 × 10‑1	1 × 103	1 × 106
Bi-210m a)	6 × 10‑1	2 × 10‑2	1 × 101	1 × 105
Bi-212 a)	7 × 10‑1	6 × 10‑1	1 × 101 b)	1 × 105 b)
Berkélium (97)
Bk-247	8 × 100	8 × 10‑4	1 × 100	1 × 104
Bk-249 a)	4 × 101	3 × 10‑1	1 × 103	1 × 106
Bróm (35)
Br-76	4 × 10‑1	4 × 10‑1	1 × 101	1 × 105
Br-77	3 × 100	3 × 100	1 × 102	1 × 106
Br-82	4 × 10‑1	4 × 10‑1	1 × 101	1 × 106
Szén (6)
C-11	1 × 100	6 × 10‑1	1 × 101	1 × 106
C-14	4 × 101	3 × 100	1 × 104	1 × 107
Kalcium (20)
Ca-41	Nincs korlátozva	Nincs korlátozva	1 × 105	1 × 107
Ca-45	4 × 101	1 × 100	1 × 104	1 × 107
Ca-47 a)	3 × 100	3 × 10‑1	1 × 101	1 × 106
Kadmium (48)
Cd-109	3 × 101	2 × 100	1 × 104	1 × 106
Cd-113m	4 × 101	5 × 10‑1	1 × 103	1 × 106
Cd-115 a)	3 × 100	4 × 10‑1	1 × 102	1 × 106
Cd-115m	5 × 10‑1	5 × 10‑1	1 × 103	1 × 106
Cérium (58)
Ce-139	7 × 100	2 × 100	1 × 102	1 × 106
Ce-141	2 × 101	6 × 10‑1	1 × 102	1 × 107
Ce-143	9 × 10‑1	6 × 10‑1	1 × 102	1 × 106
Ce-144 a)	2 × 10‑1	2 × 10‑1	1 × 102 b)	1 × 105 b)
Kalifornium (98)
Cf-248	4 × 101	6 × 10‑3	1 × 101	1 × 104
Cf-249	3 × 100	8 × 10‑4	1 × 100	1 × 103
Cf-250	2 × 101	2 × 10‑3	1 × 101	1 × 104
Cf-251	7 × 100	7 × 10‑4	1 × 100	1 × 103
Cf-252	5 × 10‑2	3 × 10‑3	1 × 101	1 × 104
Cf-253 a)	4 × 101	4 × 10‑2	1 × 102	1 × 105
Cf-254	1 × 10‑3	1 × 10‑3	1 × 100	1 × 103
Klór (17)
Cl-36	1 × 101	6 × 10‑1	1 × 104	1 × 106
Cl-38	2 × 10‑1	2 × 10‑1	1 × 101	1 × 105
Kűrium (96)
Cm-240	4 × 101	2 × 10‑2	1 × 102	1 × 105
Cm-241	2 × 100	1 × 100	1 × 102	1 × 106
Cm-242	4 × 101	1 × 10‑2	1 × 102	1 × 105
Cm-243	9 × 100	1 × 10‑3	1 × 100	1 × 104
Cm-244	2 × 101	2 × 10‑3	1 × 101	1 × 104
Cm-245	9 × 100	9 × 10‑4	1 × 100	1 × 103
Cm-246	9 × 100	9 × 10‑4	1 × 100	1 × 103
Cm-247 a)	3 × 100	1 × 10‑3	1 × 100	1 × 104
Cm-248	2 × 10‑2	3 × 10‑4	1 × 100	1 × 103
Kobalt (27)
Co-55	5 × 10‑1	5 × 10‑1	1 × 101	1 × 106
Co-56	3 × 10‑1	3 × 10‑1	1 × 101	1 × 105
Co-57	1 × 101	1 × 101	1 × 102	1 × 106
Co-58	1 × 100	1 × 100	1 × 101	1 × 106
Co-58m	4 × 101	4 × 101	1 × 104	1 × 107
Co-60	4 × 10‑1	4 × 10‑1	1 × 101	1 × 105
Króm (24)
Cr-51	3 × 101	3 × 101	1 × 103	1 × 107
Cézium (55)
Cs-129	4 × 100	4 × 100	1 × 102	1 × 105
Cs-131	3 × 101	3 × 101	1 × 103	1 × 106
Cs-132	1 × 100	1 × 100	1 × 101	1 × 105
Cs-134	7 × 10‑1	7 × 10‑1	1 × 101	1 × 104
Cs-134m	4 × 101	6 × 10‑1	1 × 103	1 × 105
Cs-135	4 × 101	1 × 100	1 × 104	1 × 107
Cs-136	5 × 10‑1	5 × 10‑1	1 × 101	1 × 105
Cs-137 a)	2 × 100	6 × 10‑1	1 × 101 b)	1 × 104 b)
Réz (29)
Cu-64	6 × 100	1 × 100	1 × 102	1 × 106
Cu-67	1 × 101	7 × 10‑1	1 × 102	1 × 106
Diszprózium (66)
Dy-159	2 × 101	2 × 101	1 × 103	1 × 107
Dy-165	9 × 10‑1	6 × 10‑1	1 × 103	1 × 106
Dy-166 a)	9 × 10‑1	3 × 10‑1	1 × 103	1 × 106
Erbium (68)
Er-169	4 × 101	1 × 100	1 × 104	1 × 107

Radionuklid (rendszám)	A1	A2	Mentességi aktivitás koncentráció anyagra	Mentességi aktivitás küldeményre
	(TBq)	(TBq)	(Bq/g)	(Bq)
Er-171	8 × 10‑1	5 × 10‑1	1 × 102	1 × 106
Európium (63)
Eu-147	2 × 100	2 × 100	1 × 102	1 × 106
Eu-148	5 × 10‑1	5 × 10‑1	1 × 101	1 × 106
Eu-149	2 × 101	2 × 101	1 × 102	1 × 107
Eu-150 (rövid felezési idejű)	2 × 100	7 × 10‑1	1 × 103	1 × 106
Eu-150 (hosszú felezési idejű)	7 × 10-1	7 × 10-1	1 × 101	1 × 106
Eu-152	1 × 100	1 × 100	1 × 101	1 × 106
Eu-152m	8 × 10‑1	8 × 10‑1	1 × 102	1 × 106
Eu-154	9 × 10‑1	6 × 10‑1	1 × 101	1 × 106
Eu-155	2 × 101	3 × 100	1 × 102	1 × 107
Eu-156	7 × 10‑1	7 × 10‑1	1 × 101	1 × 106
Fluor (9)
F-18	1 × 100	6 × 10‑1	1 × 101	1 × 106
Vas (26)
Fe-52 a)	3 × 10‑1	3 × 10‑1	1 × 101	1 × 106
Fe-55	4 × 101	4 × 101	1 × 104	1 × 106
Fe-59	9 × 10‑1	9 × 10‑1	1 × 101	1 × 106
Fe-60 a)	4 × 101	2 × 10‑1	1 × 102	1 × 105
Gallium (31)
Ga-67	7 × 100	3 × 100	1 × 102	1 × 106
Ga-68	5 × 10‑1	5 × 10‑1	1 × 101	1 × 105
Ga-72	4 × 10‑1	4 × 10‑1	1 × 101	1 × 105
Gadolínium (64)
Gd-146 a)	5 × 10‑1	5 × 10‑1	1 × 101	1 × 106
Gd-148	2 × 101	2 × 10‑3	1 × 101	1 × 104
Gd-153	1 × 101	9 × 100	1 × 102	1 × 107
Gd-159	3 × 100	6 × 10‑1	1 × 103	1 × 106
Germánium (32)
Ge-68 a)	5 × 10‑1	5 × 10‑1	1 × 101	1 × 105
Ge-71	4 × 101	4 × 101	1 × 104	1 × 108
Ge-77	3 × 10‑1	3 × 10‑1	1 × 101	1 × 105
Hafnium (72)
Hf-172 a)	6 × 10‑1	6 × 10‑1	1 × 101	1 × 106
Hf-175	3 × 100	3 × 100	1 × 102	1 × 106
Hf-181	2 × 100	5 × 10‑1	1 × 101	1 × 106
Hf-182	Nincs korlátozva	Nincs korlátozva	1 × 102	1 × 106
Higany (80)
Hg-194 a)	1 × 100	1 × 100	1 × 101	1 × 106
Hg-195m a)	3 × 100	7 × 10‑1	1 × 102	1 × 106
Hg-197	2 × 101	1 × 101	1 × 102	1 × 107
Hg-197m	1 × 101	4 × 10‑1	1 × 102	1 × 106
Hg-203	5 × 100	1 × 100	1 × 102	1 × 105
Holmium (67)
Ho-166	4 × 10‑1	4 × 10‑1	1 × 103	1 × 105
Ho-166m	6 × 10‑1	5 × 10‑1	1 × 101	1 × 106
Jód (53)
I-123	6 × 100	3 × 100	1 × 102	1 × 107
I-124	1 × 100	1 × 100	1 × 101	1 × 106
I-125	2 × 101	3 × 100	1 × 103	1 × 106
I-126	2 × 100	1 × 100	1 × 102	1 × 106
I-129	Nincs korlátozva	Nincs korlátozva	1 ×102	1 × 105
I-131	3 × 100	7 × 10‑1	1 × 102	1 × 106
I-132	4 × 10‑1	4 × 10‑1	1 × 101	1 × 105
I-133	7 × 10‑1	6 × 10‑1	1 × 101	1 × 106
I-134	3 × 10‑1	3 × 10‑1	1 × 101	1 × 105
I-135 a)	6 × 10‑1	6 × 10‑1	1 × 101	1 × 106
Indium (49)
In-111	3 × 100	3 × 100	1 × 102	1 × 106
In-113m	4 × 100	2 × 100	1 × 102	1 × 106
In-114m a)	1 × 101	5 × 10‑1	1 × 102	1 × 106
In-115m	7 × 100	1 × 100	1 × 102	1 × 106
Irídium (77)
Ir-189 a)	1 × 101	1 × 101	1 × 102	1 × 107
Ir-190	7 × 10‑1	7 × 10‑1	1 × 101	1 × 106
Ir-192	1 × 100 c)	6 × 10‑1	1 × 101	1 × 104
Ir-194	3 × 10‑1	3 × 10‑1	1 × 102	1 × 105
Kálium(19)
K-40	9 × 10‑1	9 × 10‑1	1 × 102	1 × 106
K-42	2 × 10‑1	2 × 10‑1	1 × 102	1 × 106
K-43	7 × 10‑1	6 × 10‑1	1 × 101	1 × 106
Kripton (36)
Kr-79	4 x 100	1 x 100	1 x 103	1 x 105
Kr-81	4 × 101	4 × 101	1 × 104	1 × 107
Kr-85	1 × 101	1 × 101	1 × 105	1 × 104
Kr-85m	8 × 100	3 × 100	1 × 103	1 × 1010
Kr-87	2 × 10‑1	2 × 10‑1	1 × 102	1 × 109
Lantán (57)
La-137	3 × 101	6 × 100	1 × 103	1 × 107
La-140	4 × 10‑1	4 × 10‑1	1 × 101	1 × 105
Lutécium (71)
Lu-172	6 × 10‑1	6 × 10‑1	1 × 101	1 × 106
Lu-173	8 × 100	8 × 100	1 × 102	1 × 107
Lu-174	9 × 100	9 × 100	1 × 102	1 × 107
Lu-174m	2 × 101	1 × 101	1 × 102	1 × 107
Lu-177	3 × 101	7 × 10‑1	1 × 103	1 × 107
Magnézium (12)
28-Mg a)	3 × 10‑1	3 × 10‑1	1 × 101	1 × 105
Mangán (25)
Mn-52	3 × 10‑1	3 × 10‑1	1 × 101	1 × 105
Mn-53	Nincs korlátozva	Nincs korlátozva	1 × 104	1 × 109
Mn-54	1 × 100	1 × 100	1 × 101	1 × 106
Mn-56	3 × 10‑1	3 × 10‑1	1 × 101	1 × 105
Molibdén (42)
Mo-93	4 × 101	2 × 101	1 × 103	1 × 108
Mo-99 a)	1 × 100	6 × 10‑1	1 × 102	1 × 106
Nitrogén (7)
N-13	9 × 10-1	6 × 10-1	1 × 102	1 × 109
Nátrium (11)
Na-22	5 × 10‑1	5 × 10‑1	1 × 101	1 × 106
Na-24	2 × 10‑1	2 × 10‑1	1 × 101	1 × 105
Nióbium (41)
Nb-93m	4 × 101	3 × 101	1 × 104	1 × 107
Nb-94	7 × 10‑1	7 × 10‑1	1 × 101	1 × 106
Nb-95	1 × 100	1 × 100	1 × 101	1 × 106
Nb-97	9 × 10‑1	6 × 10‑1	1 × 101	1 × 106
Neodímium (60)
Nd-147	6 × 100	6 × 10‑1	1 × 102	1 × 106
Nd-149	6 × 10‑1	5 × 10‑1	1 × 102	1 × 106
Nikkel (28)
Ni-59	Nincs korlátozva	Nincs korlátozva	1 × 104	1 × 108
Ni-63	4 × 101	3 × 101	1 × 105	1 × 108
Ni-65	4 × 10‑1	4 × 10‑1	1 × 101	1 × 106
Neptúnium (93)
Np-235	4 × 101	4 × 101	1 × 103	1 × 107
Np-236 (rövid felezési idejű)	2 × 101	2 × 100	1 × 103	1 × 107
Np-236 (hosszú felezési idejű)	9 × 100	2 × 10‑2	1 × 102	1 × 105
Np-237	2 × 101	2 × 10-3	1 × 100 b)	1 × 103 b)
Np-239	7 × 100	4 × 10‑1	1 × 102	1 × 107
Ozmium (76)
Os-185	1 × 100	1 × 100	1 × 101	1 × 106
Os-191	1 × 101	2 × 100	1 × 102	1 × 107
Os-191m	4 × 101	3 × 101	1 × 103	1 × 107
Os-193	2 × 100	6 × 10‑1	1 × 102	1 × 106
Os-194 a)	3 × 10‑1	3 × 10‑1	1 × 102	1 × 105
Foszfor (15)
P-32	5 × 10‑1	5 × 10‑1	1 × 103	1 × 105
P-33	4 × 101	1 × 100	1 × 105	1 × 108
Protaktínium (91)
Pa-230 a)	2 × 100	7 × 10‑2	1 × 101	1 × 106
Pa-231	4 × 100	4 × 10‑4	1 × 100	1 × 103
Pa-233	5 × 100	7 × 10‑1	1 × 102	1 × 107
Ólom (82)
Pb-201	1 × 100	1 × 100	1 × 101	1 × 106
Pb-202	4 × 101	2 × 101	1 × 103	1 × 106
Pb-203	4 × 100	3 × 100	1 × 102	1 × 106
Pb-205	Nincs korlátozva	Nincs korlátozva	1 × 104	1 × 107
Pb-210 a)	1 × 100	5 × 10‑2	1 × 101 b)	1 × 104 b)
Pb-212 a)	7 × 10‑1	2 × 10‑1	1 × 101 b)	1 × 105 b)
Palládium (46)
Pd-103 a)	4 × 101	4 × 101	1 × 103	1 × 108
Pd-107	Nincs korlátozva	Nincs korlátozva	1 × 105	1 × 108
Pd-109	2 × 100	5 × 10‑1	1 × 103	1 × 106
Prométium (61)
Pm-143	3 × 100	3 × 100	1 × 102	1 × 106
Pm-144	7 × 10‑1	7 × 10‑1	1 × 101	1 × 106
Pm-145	3 × 101	1 × 101	1 × 103	1 × 107
Pm-147	4 × 101	2 × 100	1 × 104	1 × 107
Pm-148m a)	8 × 10‑1	7 × 10‑1	1 × 101	1 × 106
Pm-149	2 × 100	6 × 10‑1	1 × 103	1 × 106
Pm-151	2 × 100	6 × 10‑1	1 × 102	1 × 106
Polónium (84)
Po-210	4 × 101	2 × 10‑2	1 × 101	1 × 104
Prazeodímium (59)
Pr-142	4 × 10‑1	4 × 10‑1	1 × 102	1 × 105
Pr-143	3 × 100	6 × 10‑1	1 × 104	1 × 106
Platina (78)
Pt-188 a)	1 × 100	8 × 10‑1	1 × 101	1 × 106
Pt-191	4 × 100	3 × 100	1 × 102	1 × 106
Pt-193	4 × 101	4 × 101	1 × 104	1 × 107
Pt-193m	4 × 101	5 × 10‑1	1 × 103	1 × 107
Pt-195m	1 × 101	5 × 10‑1	1 × 102	1 × 106
Pt-197	2 × 101	6 × 10‑1	1 × 103	1 × 106
Pt-197m	1 × 101	6 × 10‑1	1 × 102	1 × 106
Plutónium (94)
Pu-236	3 × 101	3 × 10‑3	1 × 101	1 × 104
Pu-237	2 × 101	2 × 101	1 × 103	1 × 107
Pu-238	1 × 101	1 × 10‑3	1 × 100	1 × 104
Pu-239	1 × 101	1 × 10‑3	1 × 100	1 × 104
Pu-240	1 × 101	1 × 10‑3	1 × 100	1 × 103
Pu-241 a)	4 × 101	6 × 10‑2	1 × 102	1 × 105

Radionuklid (rendszám)	A1	A2	Mentességi aktivitás koncentráció anyagra	Mentességi aktivitás küldeményre
	(TBq)	(TBq)	(Bq/g)	(Bq)
Pu-242	1 × 101	1 × 10‑3	1 × 100	1 × 104
Pu-244 a)	4 × 10‑1	1 × 10‑3	1 × 100	1 × 104
Rádium (88)
Ra-223 a)	4 × 10‑1	7 × 10‑3	1 × 102 b)	1 × 105 b)
Ra-224 a)	4 × 10‑1	2 × 10‑2	1 × 101 b)	1 × 105 b)
Ra-225 a)	2 × 10‑1	4 × 10‑3	1 × 102	1 × 105
Ra-226 a)	2 × 10‑1	3 × 10‑3	1 × 101 b)	1 × 104 b)
Ra-228 a)	6 × 10‑1	2 × 10‑2	1 × 101 b)	1 × 105 b)
Rubídium (37)
Rb-81	2 × 100	8 × 10‑1	1 × 101	1 × 106
Rb-83 a)	2 × 100	2 × 100	1 × 102	1 × 106
Rb-84	1 × 100	1 × 100	1 × 101	1 × 106
Rb-86	5 × 10‑1	5 × 10‑1	1 × 102	1 × 105
Rb-87	Nincs korlátozva	Nincs korlátozva	1 × 104	1 × 107
Rb (természetes)	Nincs korlátozva	Nincs korlátozva	1 × 104	1 × 107
Rénium (75)
Re-184	1 × 100	1 × 100	1 × 101	1 × 106
Re-184m	3 × 100	1 × 100	1 × 102	1 × 106
Re-186	2 × 100	6 × 10‑1	1 × 103	1 × 106
Re-187	Nincs korlátozva	Nincs korlátozva	1 × 106	1 × 109
Re-188	4 × 10‑1	4 × 10‑1	1 × 102	1 × 105
Re-189 a)	3 × 100	6 × 10‑1	1 × 102	1 × 106
Re (természetes)	Nincs korlátozva	Nincs korlátozva	1 × 106	1 × 109
Ródium (45)
Rh-99	2 × 100	2 × 100	1 × 101	1 × 106
Rh-101	4 × 100	3 × 100	1 × 102	1 × 107
Rh-102	5 × 10‑1	5 × 10‑1	1 × 101	1 × 106
Rh-102m	2 × 100	2 × 100	1 × 102	1 × 106
Rh-103m	4 × 101	4 × 101	1 × 104	1 × 108
Rh-105	1 × 101	8 × 10‑1	1 × 102	1 × 107
Radon (86)
Ra-222 a)	3 × 10‑1	4 × 10-3	1 × 101 b)	1 × 108 b)
Ruténium (44)
Ru-97	5 × 100	5 × 100	1 × 102	1 × 107
Ru-103 a)	2 × 100	2 × 100	1 × 102	1 × 106
Ru-105	1 × 100	6 × 10‑1	1 × 101	1 × 106
Ru-106 a)	2 × 10‑1	2 × 10‑1	1 × 102 b)	1 × 105 b)
Kén (16)
S-35	4 × 101	3 × 100	1 × 105	1 × 108
Antimon (51)
Sb-122	4 × 10‑1	4 × 10‑1	1 × 102	1 × 104
Sb-124	6 × 10‑1	6 × 10‑1	1 × 101	1 × 106
Sb-125	2 × 100	1 × 100	1 × 102	1 × 106
Sb-126	4 × 10‑1	4 × 10‑1	1 × 101	1 × 105
Szkandium (21)
Sc-44	5 × 10‑1	5 × 10‑1	1 × 101	1 × 105
Sc-46	5 × 10‑1	5 × 10‑1	1 × 101	1 × 106
Sc-47	1 × 101	7 × 10‑1	1 × 102	1 × 106
Sc-48	3 × 10‑1	3 × 10‑1	1 × 101	1 × 105
Szelén (34)
Se-75	3 × 100	3 × 100	1 × 102	1 × 106
Se-79	4 × 101	2 × 100	1 × 104	1 × 107
Szilícium (14)
Si-31	6 × 10‑1	6 × 10‑1	1 × 103	1 × 106
Si-32	4 × 101	5 × 10‑1	1 × 103	1 × 106
Szamárium (62)
Sm-145	1 × 101	1 × 101	1 × 102	1 × 107
Sm-147	Nincs korlátozva	Nincs korlátozva	1 × 101	1 × 104
Sm-151	4 × 101	1 × 101	1 × 104	1 × 108
Sm-153	9 × 100	6 × 10‑1	1 × 102	1 × 106
Ón (50)
Sn-113 a)	4 × 100	2 × 100	1 × 103	1 × 107
Sn-117m	7 × 100	4 × 10‑1	1 × 102	1 × 106
Sn-119m	4 × 101	3 × 101	1 × 103	1 × 107
Sn-121m a)	4 × 101	9 × 10‑1	1 × 103	1 × 107
Sn-123	8 × 10‑1	6 × 10‑1	1 × 103	1 × 106
Sn-125	4 × 10‑1	4 × 10‑1	1 × 102	1 × 105
Sn-126 a)	6 × 10‑1	4 × 10‑1	1 × 101	1 × 105
Stroncium (38)
Sr-82 a)	2 × 10‑1	2 × 10‑1	1 × 101	1 × 105
Sr-85	2 × 100	2 × 100	1 × 102	1 × 106
Sr-85m	5 × 100	5 × 100	1 × 102	1 × 107
Sr-87m	3 × 100	3 × 100	1 × 102	1 × 106
Sr-89	6 × 10‑1	6 × 10‑1	1 × 103	1 × 106
Sr-90 a)	3 × 10‑1	3 × 10‑1	1 × 102 b)	1 × 104 b)
Sr-91 a)	3 × 10‑1	3 × 10‑1	1 × 101	1 × 105
Sr-92 a)	1 × 100	3 × 10‑1	1 × 101	1 × 106
Trícium (1)
T (H-3)	4 × 101	4 × 101	1 × 106	1 × 109
Tantál (73)
Ta-178 (hosszú felezési idejű)	1 × 100	8 × 10-1	1 × 101	1 × 106
Ta-179	3 × 101	3 × 101	1 × 103	1 × 107
Ta-182	9 × 10‑1	5 × 10‑1	1 × 101	1 × 104
Terbium (65)
Tb-157	4 × 101	4 × 101	1 × 104	1 × 107
Tb-158	1 × 100	1 × 100	1 × 101	1 × 106
Tb-160	1 × 100	6 × 10‑1	1 × 101	1 × 106
Technécium (43)
Tc-95m a)	2 × 100	2 × 100	1 × 101	1 × 106
Tc-96	4 × 10‑1	4 × 10‑1	1 × 101	1 × 106
Tc-96m a)	4 × 10‑1	4 × 10‑1	1 × 103	1 × 107
Tc-97	Nincs korlátozva	Nincs korlátozva	1 × 103	1 × 108
Tc-97m	4 × 101	1 × 100	1 × 103	1 × 107
Tc-98	8 × 10‑1	7 × 10‑1	1 × 101	1 × 106
Tc-99	4 × 101	9 × 10‑1	1 × 104	1 × 107
Tc-99m	1 × 101	4 × 100	1 × 102	1 × 107
Tellúr (52)
Te-121	2 × 100	2 × 100	1 × 101	1 × 106
Te-121m	5 × 100	3 × 100	1 × 102	1 × 105
Te-123m	8 × 100	1 × 100	1 × 102	1 × 107
Te-125m	2 × 101	9 × 10‑1	1 × 103	1 × 107
Te-127	2 × 101	7 × 10‑1	1 × 103	1 × 106
Te-127m a)	2 × 101	5 × 10‑1	1 × 103	1 × 107

Radionuklid (rendszám)	A1	A2	Mentességi aktivitás koncentráció anyagra	Mentességi aktivitás küldeményre
	(TBq)	(TBq)	(Bq/g)	(Bq)
Te-127m a)	2 × 101	5 × 10‑1	1 × 103	1 × 107
Te-129	7 × 10‑1	6 × 10‑1	1 × 102	1 × 106
Te-129m a)	8 × 10‑1	4 × 10‑1	1 × 103	1 × 106
Te-131m a)	7 × 10‑1	5 × 10‑1	1 × 101	1 × 106
Te-132m a)	5 × 10‑1	4 × 10‑1	1 × 102	1 × 107
Tórium (90)
Th-227	1 × 101	5 × 10‑3	1 × 101	1 × 104
Th-228 a)	5 × 10‑1	1 × 10‑3	1 × 100 b)	1 × 104 b)
Th-229	5 × 100	5 × 10‑4	1 × 100 b)	1 × 103 b)
Th-230	1 × 101	1 × 10‑3	1 × 100	1 × 104
Th-231	4 × 101	2 × 10‑2	1 × 103	1 × 107
Th-232	Nincs korlátozva	Nincs korlátozva	1 × 101	1 × 104
Th-234 a)	3 × 10‑1	3 × 10‑1	1 × 103 b)	1 × 105 b)
Th (természetes)	Nincs korlátozva	Nincs korlátozva	1 × 100 b)	1 × 103 b)
Titán (22)
Ti-44 a)	5 × 10‑1	4 × 10‑1	1 × 101	1 × 105
Tallium (81)
Tl-200	9 × 10‑1	9 × 10‑1	1 × 101	1 × 106
Tl-201	1 × 101	4 × 100	1 × 102	1 × 106
Tl-202	2 × 100	2 × 100	1 × 102	1 × 106
Tl-204	1 × 101	7 × 10‑1	1 × 104	1 × 104
Túlium (69)
Tm-167	7 × 100	8 × 10‑1	1 × 102	1 × 106
Tm-170	3 × 100	6 × 10‑1	1 × 103	1 × 106
Tm-171	4 × 101	4 × 101	1 × 104	1 × 108
Urán (92)
U-230 (gyors tüdőabszorpció) a, d)	4 × 101	1 × 10‑1	1 × 101 b)	1 × 105 b)
U-230 (közepes tüdőabszorpció) a, e)	4 × 101	4 × 10‑3	1 × 101	1 × 104
U-230 (lassú tüdőabszorpció) a, f)	3 × 101	3 × 10‑3	1 × 101	1 × 104
U-232 (gyors tüdőabszorpció) d)	4 × 101	1 × 10‑2	1 × 100 b)	1 × 103 b)
U-232 (közepes tüdőabszorpció) e)	4 × 101	7 × 10‑3	1 × 101	1 × 104
U-232 (lassú tüdőabszorpció) f)	1 × 101	1 × 10‑3	1 × 101	1 × 104
U-233 (gyors tüdőabszorpció) d)	4 × 101	9 × 10‑2	1 × 101	1 × 104
U-233 (közepes tüdőabszorpció) e)	4 × 101	2 × 10‑2	1 × 102	1 × 105
U-233 (lassú tüdőabszorpció) f)	4 × 101	6 × 10‑3	1 × 101	1 × 105
U-234 (gyors tüdőabszorpció) d)	4 × 101	9 × 10‑2	1 × 101	1 × 104
U-234 (közepes tüdőabszorpció) e)	4 × 101	2 × 10‑2	1 × 102	1 × 105
U-234 (lassú tüdőabszorpció) f)	4 × 101	6 × 10‑3	1 × 101	1 × 105
U-235 (minden tüdőabszorpciós típus) a,d,e,f)	Nincs korlátozva	Nincs korlátozva	1 × 101 b)	1 × 104 b)
U-236 (gyors tüdőabszorpció) d)	Nincs korlátozva	Nincs korlátozva	1 × 101	1 × 104
U-236 (közepes tüdőabszorpció) e)	4 × 101	2 × 10‑2	1 × 102	1 × 105
U-236 (lassú tüdőabszorpció) f)	4 × 101	6 × 10‑3	1 × 101	1 × 104
U-238 (minden tüdőabszorpciós típus) d,e,f )	Nincs korlátozva	Nincs korlátozva	1 × 101 b)	1 × 104 b)
U (természetes)	Nincs korlátozva	Nincs korlátozva	1 × 100 b)	1 × 103 b)
U (20%-ig vagy kevésbé dúsított) g)	Nincs korlátozva	Nincs korlátozva	1 × 100	1 × 103
U (szegényített)	Nincs korlátozva	Nincs korlátozva	1 × 100	1 × 103
Vanádium (23)
V-48	4 × 10‑1	4 × 10‑1	1 × 101	1 × 105
V-49	4 × 101	4 × 101	1 × 104	1 × 107
Volfrám (74)
W-178 a)	9 × 100	5 × 100	1 × 101	1 × 106
W-181	3 × 101	3 × 101	1 × 103	1 × 107
W-185	4 × 101	8 × 10‑1	1 × 104	1 × 107
W-187	2 × 100	6 × 10‑1	1 × 102	1 × 106
W-188 a)	4 × 10‑1	3 × 10‑1	1 × 102	1 × 105
Xenon (54)
Xe-122 a)	4 × 10‑1	4 × 10‑1	1 × 102	1 × 109
Xe-123	2 × 100	7 × 10‑1	1 × 102	1 × 109
Xe-127	4 × 100	2 × 100	1 × 103	1 × 105
Xe-131m	4 × 101	4 × 101	1 × 104	1 × 104
Xe-133	2 × 101	1 × 101	1 × 103	1 × 104
Xe-135	3 × 100	2 × 100	1 × 103	1 × 1010
Ittrium (39)
Y-87 a)	1 × 100	1 × 100	1 × 101	1 × 106
Y-88	4 × 10‑1	4 × 10‑1	1 × 101	1 × 106
Y-90	3 × 10‑1	3 × 10‑1	1 × 103	1 × 105
Y-91	6 × 10‑1	6 × 10‑1	1 × 103	1 × 106
Y-91m	2 × 100	2 × 100	1 × 102	1 × 106
Y-92	2 × 10‑1	2 × 10‑1	1 × 102	1 × 105
Y-93	3 × 10‑1	3 × 10‑1	1 × 102	1 × 105
Itterbium (70)
Yb-169	4 × 100	1 × 100	1 × 102	1 × 107
Yb-175	3 × 101	9 × 10‑1	1 × 103	1 × 107
Cink (30)
Zn-65	2 × 100	2 × 100	1 × 101	1 × 106
Zn-69	3 × 100	6 × 10‑1	1 × 104	1 × 106
Zn-69m a)	3 × 100	6 × 10‑1	1 × 102	1 × 106
Cirkónium (40)
Zr-88	3 × 100	3 × 100	1 × 102	1 × 106
Zr-93	Nincs korlátozva	Nincs korlátozva	1 × 103 b)	1 × 107 b)
Zr-95 a)	2 × 100	8 × 10‑1	1 × 101	1 × 106
Zr-97 a)	4 × 10‑1	4 × 10‑1	1 × 101 b)	1 × 105 b)

a) az A1 és/vagy az A2 értékek tartalmazzák a 10 napnál rövidebb felezési idejű leányelemek hozzájárulását.

b) Az anyaelemeket és a velük szekuláris egyensúlyban levő bomlástermékeiket a következő felsorolás tartalmazza:

Sr-90 Y-90

Zr-93 Nb-93m

Zr-97 Nb-97

Ru-106 Rh-106

Cs-137 Ba-137m

Ce-134 La-134

Ce-144 Pr-144

Ba-140 La-140

Bi-212 Tl-208 (0,36), Po-212 (0,64)

Pb-210 Bi-210, Po-210

Pb-212 Bi-212, Tl-208 (0,36), Po-212 (0,64)

Rn-220 Po-216

Rn-222 Po-218, Pb-214, Bi-214, Po-214

Ra-223 Rn-219, Po-215, Pb-211, Bi-211, Tl-207

Ra-224 Rn-220, Po-216, Pb-212, Bi-212, Tl-208 (0,36), Po-212 (0,64)

Ra-226 Rn-222, Po-218, Pb-214, Bi-214, Po-214, Pb-210, Bi-210, Po-210

Ra-228 Ac-228

Th-226 Ra-222, Rn-218, Po-214

Th-228 Ra-224, Rn-220, Po-216, Pb212, Bi-212, Tl-208 (0,36),

Po-212 (0,64)

Th-229 Ra-225, Ac-225, Fr-221, At-217, Bi-213, Po-213, Pb-209

Th-term. Ra-228, Ac-228, Th-228, Ra-224, Rn-220, Po-216, Pb-212, Bi-212,

Tl-208 (0,36), Po-212 (0,64)

Th-234 Pa-234m

U-230 Th-226, Ra-222, Rn-218, Po-214

U-232 Th-228, Ra-224, Rn-220, Po-216, Pb-212, Bi-212, Tl-208 (0,36),

Po-212 (0,64)

U-235 Th-231

U-238 Th-234, Pa-234m

U-term. Th-234, Pa-234m, U-234, Th-230, Ra-226, Rn-222, Po-218,

Pb-214, Bi-214, Po-214, Pb‑210, Bi-210, Po-210

U-240 Np-240m

Np-237 Pa-233

Am-242m Am-242

Am-243 Np-239

c) A mennyiség a bomlási sebesség mérésével vagy a forrástól előírt távolságban a sugárzási szint mérésével határozható meg.

d) Ezek az értékek csak olyan uránvegyületekre vonatkoznak, amelyek kémiai alakja normális szállítási körülmények között és baleset esetén is UF6, UO2F2 vagy UO2(NO3)2 .

e) Ezek az értékek csak olyan uránvegyületekre vonatkoznak, amelyek kémiai alakja normális szállítási körülmények között és baleset esetén is UO3, UF4, UCl4 vagy hatvegyértékű uránvegyület.

f) Ezek az értékek az előző d) és e) pont alatt meghatározottakon kívüli egyéb más uránvegyületekre vonatkoznak.

g) Ezek az értékek csak a besugárzatlan uránra vonatkoznak.

2.2.7.7.2.2 Azokra az egyedi radionuklidokra, amelyek nincsenek a 2.2.7.7.2.1 táblázatban felsorolva, a 2.2.7.7.2.1 pont szerinti radionuklid alapértékek meghatározásához az illetékes hatóság engedélye, vagy – nemzetközi szállítás esetében – többoldalú engedély szükséges. Ha mindegyik radionuklid kémiai alakja ismeretes, akkor megengedett a Nemzetközi Sugárvédelmi Bizottság (ICRP) által ajánlott oldhatósági osztálytól függő A2 érték használata, ha mind a normális szállítási körülmények között, mind a baleset esetén lévő kémiai alakokat figyelembe veszik. Alternatívaként a 2.2.7.7.2.2 táblázatban található radionuklid alapértékek az illetékes hatóság engedélye nélkül használhatók.

2.2.7.7.2.2 táblázat

Radionuklid alapértékek ismeretlen radionuklidokra vagy keverékekre
Radioaktív tartalom	A1	A2	Mentességi Mentességi akti-vitás koncentráció anyagra	Mentességi aktivitás küldeményre
	TBq	TBq	Bq/g	Bq
Csak béta- vagy gamma-sugarakat kibocsátó nuklidok jelenléte ismert	0,1	0,02	1 × 101	1 × 104
Csak alfa-sugarakat kibocsátó nuklidok jelenléte ismert	0,2	9 × 10-5	1 × 10-1	1 × 103
Nem áll tényleges adat rendelkezésre	0,001	9 × 10-5	1 × 10-1	1 × 103

2.2.7.7.2.3 A 2.2.7.7.2.1 táblázatban nem szereplő radionuklidokra az A1 és A2 számításakor az olyan radioaktív bomlási lánc, amelyben a radionuklidok a természetben előforduló arányban szerepelnek, és sem tíz napnál nagyobb, sem a kiindulási radionuklid felezési idejénél nagyobb felezési idejű leánynuklid nem szerepel, egy radionuklidnak tekintendő. Ekkor a figyelembe veendő aktivitás és az alkalmazandó A1 vagy A2 érték a kiindulási radionuklidra érvényes érték. Az olyan radioaktív bomlási láncban, amelyben a leánynuklidok felezési ideje nagyobb mint tíz nap, vagy nagyobb, mint a kiindulási radionuklid felezési ideje, a kiindulási nuklidot és az ilyen leánynuklidokat úgy kell kezelni, mint különböző nuklidok keverékét.

2.2.7.7.2.4 Radionuklid keverékekre a 2.2.7.7.2.1 pont szerinti radionuklid alapértékek a következők szerint határozhatók meg:

ahol

f(i) a keverékben az i-edik radionuklid aktivitásának vagy aktivitás koncentrációjának részaránya;

X(i) az i-edik radionuklidra vonatkozó A1 vagy A2 érték, ill. az anyagra vonatkozó mentességi aktivitás koncentráció vagy a küldeményre vonatkozó mentességi aktivitás érték;

Xm keverék esetén a származtatott A1 vagy A2 érték, ill. az anyagra vonatkozó mentességi aktivitás koncentráció vagy a küldeményre vonatkozó mentességi aktivitás érték.

2.2.7.7.2.5 Amennyiben minden egyes radionuklid azonossága ismert, azonban néhány radionuklid aktivitása ismeretlen, a radionuklidok csoportokba foglalhatók. Az egyes radionuklid csoportokra azután a 2.2.7.7.2.4 és a 2.2.7.7.1.4.2 pont szerinti képlet alkalmazása során a megfelelő legkisebb vonatkozó radionuklid értéket lehet alkalmazni. A csoportba sorolás alapja az összes alfa-aktivitás és az összes béta/gamma-aktivitás lehet, amennyiben ezek ismeretesek, amikor is az alfa-sugárzókra illetve béta/gamma-sugárzókra a legkisebb radionuklid értéket kell alkalmazni.

2.2.7.7.2.6 Azokra az egyedi radionuklidokra vagy radionuklid-keverékekre, amelyeknél tényleges adatok nem állnak rendelkezésre, a 2.2.7.7.2.2 táblázat értékeit kell alkalmazni.

2.2.7.8.1 A kizárólagos használat mellett szállított küldemények kivételével egyetlen küldeménydarab vagy egyesítőcsomagolás szállítási mutatószáma sem haladhatja meg a 10-et, és egyetlen küldeménydarab vagy egyesítőcsomagolás kritikussági biztonsági mutatószáma sem haladhatja meg az 50-et.

2.2.7.8.2 A kizárólagos használat mellett és az 7.5.11 szakasz, CV33 előírás 3.5) a) pontjában meghatározott feltételek szerint szállított küldeménydarabok és egyesítőcsomagolások kivételével a maximális sugárzási szint egy küldeménydarab vagy egyesítőcsomagolás külső felületének egyetlen pontján sem haladhatja meg a 2 mSv/h értéket.

2.2.7.8.3 A maximális sugárzási szint egy kizárólagos használat mellett szállított küldeménydarab külső felületének egyetlen pontján sem haladhatja meg a 10 mSv/h értéket.

2.2.7.8.4 A küldeménydarabokat és az egyesítőcsomagolásokat a 2.2.7.8.4 táblázatban meghatározott feltételek és a következő előírások szerint az I-FEHÉR, a II-SÁRGA vagy a III-SÁRGA kategóriába kell besorolni:

a) A küldeménydaraboknál és egyesítőcsomagolásoknál a megfelelő kategória meghatározásánál figyelembe kell venni a szállítási mutatószámot és a felületen mért sugárzási szintet. Amennyiben a szállítási mutatószám kielégíti valamelyik kategória feltételeit, de a felületen mért sugárzási szint egy másik kategóriának felel meg, a küldeménydarabot, ill. egyesítőcsomagolást a két kategória közül a magasabba kell besorolni. Ebben az összefüggésben a I-FEHÉR kategória tekintendő legalacsonyabbnak.

b) A szállítási mutatószámot a 2.2.7.6.1.1 és a 2.2.7.6.1.2 pont szerint kell meghatározni.

c) Amennyiben a felületen mért sugárzási szint nagyobb, mint 2 mSv/h, a küldeménydarabot, ill. egyesítőcsomagolást kizárólagos használat mellett és a 7.5.11 szakasz, CV33 előírás 3.5) a) pontja szerinti előírásoknak megfelelően kell szállítani.

d) Azt a küldeménydarabot, amelyet külön megegyezés alapján szállítanak, a III-SÁRGA kategóriába kell besorolni.

e) Azt az egyesítőcsomagolást, amely külön megegyezés alapján szállított küldeménydarabokat tartalmaz, a III-SÁRGA kategóriába kell besorolni.

2.2.7.8.4 táblázat

A küldeménydarabok és egyesítő csomagolások kategóriái
Feltételek
Szállítási mutatószám (TI)	A felületen mért legnagyobb sugárzási szint a küldeménydarabokon	Kategória
0a)	Legfeljebb 0,005 mSv/h	I-FEHÉR
Nagyobb, mint 0, de legfeljebb 1a)	Nagyobb, mint 0,005 mSv/h, de legfeljebb 0,5 mSv/h	II- SÁRGA
Nagyobb, mint 1, de legfeljebb 10	Nagyobb, mint 0,5 mSv/h, de legfeljebb 2 mSv/h	III- SÁRGA
Nagyobb, mint 10	Nagyobb, mint 2 mSv/h, de legfeljebb 10 mSv/h	III- SÁRGAb)

a) Amennyiben a mért szállítási mutatószám nem nagyobb, mint 0,05, a szállítási mutatószám a 2.2.7.6.1.1 c) pont alapján nullának vehető.

b) Kizárólagos használat mellett kell szállítani.

2.2.7.9.1 Az engedményes küldeménydarabok, amelyek a 2.2.7.7.1.2 pontban előírtak szerint tartalmazhatnak radioaktív anyagot korlátozott mennyiségben készülékekben vagy gyártmányokban, ill. a 2.2.7.9.6 pontban előírtak szerinti üres csomagolóeszközöket, a következő feltételek mellett szállíthatók:

a) A 2.2.7.9.2 pont , a 3.3.1 szakasz (172 vagy 290 különleges előírás), a 4.1.9.1.2 pont, az 5.2.1.2 bekezdés, az 5.2.1.7.1, 5.2.1.7.2, 5.2.1.7.3, 5.4.1.2.5.1 a) pont, a 7.5.11 szakasz CV33 előírás 5.2) és – amennyiben alkalmazható – a 2.2.7.9.3 – 2.2.7.9.6 pontban meghatározott követelmények;

b) a 6.4.4 szakaszban az engedményes küldeménydarabokra meghatározott követelmények;

c) ha az engedményes küldeménydarab hasadóanyagot tartalmaz, akkor arra a 6.4.11.2 bekezdésben szereplő hasadóanyag mentesítés egyike érvényes és a 6.4.7.2 bekezdés előírásait be kell tartani.

2.2.7.9.2 A sugárzási szint az engedményes küldeménydarab külső felületének egyetlen pontján sem haladhatja meg az 5 µSv/h értéket.

2.2.7.9.3 Azon radioaktív anyagok, amelyeket bizonyos készülék vagy bizonyos gyártmány tartalmaz vagy amelyek e tárgyak alkotórészét képezik, és amelyek aktivitása a 2.2.7.7.1.2.1 táblázat 2. ill. 3. oszlopában a készülékekre, gyártmányokra és küldeménydarabokra meghatározott határértékeket nem lépik túl, a következő feltételekkel engedményes küldeménydarabként szállíthatók:

a) a sugárzási szint a csomagolatlan készülék vagy gyártmány bármely pontjától 10 cm távolságban nem haladja meg a 0,1 mSv/h értéket, és

b) minden készülék vagy gyártmány (kivéve a radiolumineszcens világító kijelzőjű órákat és készülékeket) el van látva a “RADIOAKTÍV” felirattal.

c) az aktív anyagot a nem aktív komponensek teljesen bezárják (az olyan eszköz, amelynek kizárólagos funkciója a radioaktív anyag megtartása, nem tekinthető készüléknek vagy gyártmánynak).

2.2.7.9.4 A radioaktív anyagok a 2.2.7.9.3 pontban leírtaktól eltérő formában engedményes küldeménydarabban akkor szállíthatók, ha az aktivitás a 2.2.7.7.1.2.1 táblázat 4. oszlopában meghatározott értékeket nem haladja meg, feltéve hogy

a) a küldeménydarab azon feltételek között, amelyek a normális szállítás során valószínűleg fennállnak, a tartalmat megtartja, és

b) a küldeménydarab valamely belső felülete el van látva a „RADIOAKTÍV” felirattal, úgy, hogy a küldeménydarab felnyitásakor a radioaktív anyag jelenlétére utaló figyelmeztetés láthatóvá válik.

2.2.7.9.5 Az olyan gyártmány, amelyben az egyetlen radioaktív anyag besugárzatlan természetes urán, besugárzatlan szegényített urán vagy besugárzatlan természetes tórium, azzal a feltétellel szállítható engedményes küldeménydarabként, hogy az urán vagy a tórium külső felülete fémből vagy más szilárd anyagból álló inaktív burkolattal van ellátva.

2.2.7.9.6 Valamely üres csomagolóeszköz, amely előzőleg radioaktív anyagot tartalmazott, engedményes küldeménydarabként akkor szállítható, ha:

a) jól karbantartott és biztonságosan zárva van;

b) a szerkezetében levő urán vagy tórium külső felülete fémből vagy más szilárd anyagból álló inaktív burkolattal van ellátva;

c) a belső, nem tapadó szennyezettség szintje nem haladja meg a 4.1.9.1.2 pontban meghatározott szint százszorosát; és

d) az 5.2.2.1.11.1 pont szerint elhelyezett esetleges bárcák nem láthatóak.

2.2.7.9.7 A következő előírásokat nem kell alkalmazni az engedményes küldeménydarabokra és az engedményes küldeménydarabok szállításánál végzett ellenőrzéseknél:

2.2.7.4.1, 2.2.7.4.2, 4.1.9.1.3, 4.1.9.1.4, 5.1.3.2, 5.1.5.1.1, 5.1.5.1.2, 5.2.2.1.11.1, 5.4.1.2.5.1 az a) bekezdés kivételével, 5.4.1.2.5.2, 5.4.1.3, 6.4.6.1, 7.5.11 CV33 az 5.2) pont kivételével.

2.2.7.10 (fenntartva)

2.2.8.1.1 A 8 osztály fogalomkörébe azok az anyagok tartoznak, amelyek vegyi reakciójukkal a velük érintkezésbe kerülő hámszövetet — a bőr hámrétegét vagy a nyálkahártyát — megtámadják, vagy elfolyás esetén képesek megrongálni vagy tönkretenni más árukat vagy a szállítóeszközöket, és egyéb veszélyt is okozhatnak. Ugyancsak ezen osztály fogalomkörébe tartoznak azok az anyagok, amelyek csak víz jelenlétében képeznek maró anyagot, vagy amelyek a levegő természetes nedvességének jelenlétében maró gőzöket vagy ködöket fejlesztenek.

2.2.8.1.2 A 8 osztály anyagai és tárgyai a következők szerint vannak csoportosítva:

C1 – C10 Maró anyagok járulékos veszély nélkül

C1 – C4 Savas anyagok:

C1 Szervetlen, folyékony anyagok

C2 Szervetlen, szilárd anyagok

C3 Szerves, folyékony anyagok

C4 Szerves, szilárd anyagok

C5 – C8 Bázikus jellegű anyagok:

C5 Szervetlen, folyékony anyagok

C6 Szervetlen, szilárd anyagok

C7 Szerves, folyékony anyagok

C8 Szerves, szilárd anyagok

C9 – C10 Egyéb maró anyagok:

C9 Folyékony anyagok

C10 Szilárd anyagok

C11 Tárgyak

CF Maró, gyúlékony anyagok:

CF1 Folyékony anyagok

CF2 Szilárd anyagok

CS Maró, önmelegedő anyagok:

CS1 Folyékony anyagok

CS2 Szilárd anyagok

CW Maró, vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok:

CW1 Folyékony anyagok

CW2 Szilárd anyagok

CO Maró, gyújtó hatású anyagok:

CO1 Folyékony anyagok

CO2 Szilárd anyagok

CT Maró, mérgező anyagok:

CT1 Folyékony anyagok

CT2 Szilárd anyagok

CFT Maró, gyúlékony, mérgező, folyékony anyagok

COT Maró, gyújtó hatású, mérgező anyagok.

Besorolás és a csomagolási csoportokhoz való hozzárendelés

2.2.8.1.3 A 8 osztály anyagait a szállítás során általuk képviselt veszély mértéke szerint a következő három csomagolási csoport valamelyikéhez kell hozzárendelni:

– I csomagolási csoport: erősen maró anyagok

– II csomagolási csoport: maró anyagok

– III csomagolási csoport: gyengén maró anyagok.

2.2.8.1.4 A 8 osztályba sorolt anyagokat és tárgyakat a 3.2 fejezet „A” táblázata sorolja fel. Az anyagok hozzárendelése az I, a II és a III csomagolási csoporthoz tapasztalati alapon történt, figyelembe véve olyan kiegészítő tényezőket is, mint a belélegzési veszély[1]) és a vízzel való reakció (beleértve a veszélyes bomlástermékek képződését).

2.2.8.1.5 A 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint nem említett anyagok, beleértve a keverékeket is, a 2.2.8.3 bekezdés megfelelő tétele alá és a megfelelő csomagolási csoporthoz a következő a) – c) pont kritériumai szerint, azon érintkezési időtartam alapján sorolhatók be, amely alatt az emberi bőr roncsolódása annak teljes vastagságában bekövetkezik.

Azoknál az anyagoknál, amelyek nem okoznak az emberi bőrön annak teljes vastagságában roncsolódást, figyelembe kell venni a fémfelületekre gyakorolt korróziós hatás lehetőségét. A csomagolási csoportba sorolás során figyelembe kell venni az emberen bekövetkezett baleseteknél szerzett tapasztalatokat. Az emberen szerzett tapasztalatok hiányában a csomagolási csoportba sorolást kísérletek adatai alapján kell végezni, összhangban az OECD 404 Útmutatóval[2]).

a) Azok az anyagok, amelyek a sértetlen bőrszövet teljes vastagságban bekövetkező roncsolódását okozzák legfeljebb 3 percig tartó érintkezés után 60 perces megfigyelési időtartamon belül, az I csomagolási csoport anyagai;

b) azok az anyagok, amelyek a sértetlen bőrszövet teljes vastagságban bekövetkező roncsolódását okozzák 3 percnél hosszabb ideig, de legfeljebb 60 percig tartó érintkezés után 14 napos megfigyelési időtartamon belül, a II csomagolási csoport anyagai;

c) a következő anyagok a III csomagolási csoport anyagai:

– azok az anyagok, amelyek a sértetlen bőrszövet teljes vastagságban bekövetkező roncsolódását okozzák 60 percnél hosszabb ideig, de legfeljebb 4 óráig tartó érintkezés után 14 napos megfigyelési időtartamon belül; vagy

––– azok az anyagok, amelyek nem okozzák a sértetlen bőrszövet teljes vastagságban bekövetkező roncsolódását, de a korrózió mértéke acél vagy alumínium felületen 55 °C vizsgálati hőmérsékleten meghaladja az évi 6,25 mm-t. Az acélon végzett vizsgálathoz P235 [ISO 9328 (II):1991] vagy hasonló típust és az alumíniumon végzetthez nem eloxált 7075-T6 vagy AZ5GU-T6 típust kell használni. Engedélyezett vizsgálatot ír le az ASTM G31-72 (módosítva 1990-ben) szabvány.

2.2.8.1.6 Ha a 8 osztály anyagai valamilyen anyag hozzáadása révén eltérő veszélyességi kategóriába kerülnek át, mint ahová a 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint említett anyagok tartoznak, ezeket a keverékeket azok alá a tételek alá kell besorolni, amelyekbe tényleges veszélyességük mértéke alapján tartoznak.

Megjegyzés:Az oldatok és keverékek (készítmények és hulladékok) besorolására lásd még a 2.1.3 szakaszt.

2.2.8.1.7 A 2.2.8.1.5 pontban található kritériumok alapján az is meghatározható, hogy egy név szerint feltüntetett vagy egy név szerint feltüntetett anyagot tartalmazó oldat vagy keverék természete olyan, az anyag nem esik ezen osztály előírásainak hatálya alá.

2.2.8.1.8 Azok az anyagok, oldatok és keverékek, amelyek

––– a módosított 67/548/EGK[3]) vagy a 88/379/EGK[4]) irányelv kritériumai alapján, ezen irányelvek szerint nem számítanak marónak, és

– nem mutatnak maró hatást az acélon és az alumíniumon

a 8 osztályba nem tartozó anyagoknak tekinthetők.

Megjegyzés: Az UN Minta Szabályzatban felsorolt UN 1910 kalcium-oxid és UN 2812 nátrium-aluminát nem tartozik az ADR előírásainak hatálya alá.

2.2.8.2.1 A 8 osztály vegyileg nem állandó anyagai csak akkor adhatók fel szállításra, ha megtették a szükséges intézkedéseket, hogy megakadályozzák a szállítás alatti veszélyes bomlásukat vagy polimerizációjukat. Ennek elérésére különösen azt kell biztosítani, hogy a tartályok, ill. tartányok ne tartalmazzanak olyan anyago(ka)t, amelyek ilyen reakciókat okozhatnak.

2.2.8.2.2 A következő anyagok a szállításból ki vannak zárva:

– 1798 királyvíz (salétromsav és sósav keveréke);

– a vegyileg nem állandó, kimerült kénsavkeverékek;

– a nem denitrált, vegyileg nem állandó nitrálósav keverékek és az elhasznált kénsav és salétromsav keverékek;

– perklórsav vizes oldata 72 tömeg%-nál több tiszta savtartalommal és a perklórsav keverékei vízen kívül más folyadékkal.

		Osztá- lyozási kód			UN szám		Az anyag vagy tárgy megnevezése
Maró anyagok járulékos veszély nélkül
			folyékony	C1		2584 FOLYÉKONY ALKIL-SZULFONSAVAK , 5%-nál több szabad kénsavtartalommal vagy 2584 FOLYÉKONY ARIL- SZULFONSAVAK, 5%-nál több szabad kénsavtartalommal
						2693 BISZULFITOK, VIZES OLDAT, M.N.N.
						2837 BISZULFÁTOK, VIZES OLDAT
						3264 MARÓ, FOLYÉKONY, SAVAS SZERVETLEN ANYAG, M.N.N.
	szervetlen
						1740 HIDROGÉN-DIFLUORIDOK, M.N.N.
			szilárd	C2		2583 SZILÁRD ALKIL-SZULFONSAVAK, 5%-nál több szabad kénsav-tartalommal, vagy
						2583 SZILÁRD ARIL-SZULFONSAVAK, 5%-nál több szabad kénsav-tartalommal 3260 MARÓ, SZILÁRD, SAVAS SZERVETLEN ANYAG, M.N.N.
Savas
anyagok			folyékony	C3		2586 FOLYÉKONY ALKIL-SZULFONSAVAK, legfeljebb 5% szabad kénsav-tartalommal,vagy 2586 FOLYÉKONY ARIL-SZULFONSAVAK, legfeljebb 5% szabad kénsav-tartalommal
						2987 MARÓ KLÓR-SZILÁNOK, M.N.N.
						3145 FOLYÉKONY ALKIL-FENOLOK, M.N.N. (a C2–C12 homológokat beleértve)
						3265 MARÓ, FOLYÉKONY, SAVAS SZERVES ANYAG, M.N.N.
	szerves
						2430 SZILÁRD ALKIL-FENOLOK , M.N.N. (a C2–C12 homológokat beleértve)
						2585 SZILÁRD ALKIL-SZULFONSAVAK, legfeljebb 5% szabad kénsav-tartalommal,vagy 2585 SZILÁRD ARIL-SZULFONSAVAK, legfeljebb 5% szabad kénsav-tartalommal
			szilárd	C4		3261 MARÓ, SZILÁRD, SAVAS SZERVES ANYAG, M.N.N.

			folyékony	C5		1719 MARÓ, LÚGOS FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.
						2797 LÚGOS AKKUMULÁTOR FOLYADÉK
						3266 MARÓ, FOLYÉKONY, LÚGOS SZERVETLEN ANYAG, M.N.N.
	szervetlen
			szilárd	C6		3262 MARÓ, SZILÁRD, LÚGOS SZERVETLEN ANYAG, M.N.N.
Bázikus
jellegű anyagok			folyékony	C7		2735 FOLYÉKONY, MARÓ AMINOK, M.N.N vagy 2735 FOLYÉKONY, MARÓ POLIAMINOK, M.N.N.
						3267 MARÓ, FOLYÉKONY, LÚGOS SZERVES ANYAG, M.N.N.
	szerves
						3259 SZILÁRD, MARÓ AMINOK, M.N.N., vagy 3259 SZILÁRD, MARÓ POLIAMINOK, M.N.N.
			szilárd	C8		3263 MARÓ, SZILÁRD, LÚGOS SZERVES ANYAG, M.N.N.

			folyékony	C9		1903 FOLYÉKONY, MARÓ FERTŐTLENÍTŐSZER, M.N.N.
						2801 FOLYÉKONY, MARÓ SZÍNEZÉK, M.N.N. vagy 2801 FOLYÉKONY, MARÓ SZÍNEZÉK INTERMEDIER, M.N.N.
Egyéb						3066 FESTÉK (beleértve a festéket, lakkot, zománcot, sellakot, kencét, polírozót, folyékony töltőanyagot és folyékony lakkbázist) vagy 3066 FESTÉK SEGÉDANYAG (beleértve a hígítót vagy oldószert)
maró anyagok
						1760 MARÓ FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.

			szilárd a)	C10		3147 SZILÁRD, MARÓ SZÍNEZÉK, M.N.N. vagy 3147 SZILÁRD, MARÓ SZÍNEZÉK INTERMEDIER, M.N.N.
						3244 MARÓ FOLYADÉK TARTALMÚ SZILÁRD ANYAG, M.N.N.
						1759 MARÓ SZILÁRD ANYAG, M.N.N.

						2794 NEDVES, SAVAS AKKUMULÁTORTELEPEK elektromosság tárolására
						2795 NEDVES, LÚGOS AKKUMULÁTORTELEPEK elektromosság tárolására
Tárgyak				C11		2800 KIFOLYÁSBIZTOS, NEDVES AKKUMULÁTORTELEPEK elektromosság tárolására
						3028 SZILÁRD KÁLIUM-HIDROXID TARTALMÚ, SZÁRAZ AKKUMULÁTORTELEPEK elektromosság tárolására

Járulékos veszély		Osztályo-zási kód		UN szám	Az anyag vagy tárgy megnevezése
Maró anyagok járulékos veszélyekkel
	folyékony anyagok		CF1	2734 FOLYÉKONY, MARÓ, GYÚLÉKONY AMINOK, M.N.N. vagy
				2734 FOLYÉKONY, MARÓ, GYÚLÉKONY POLIAMINOK, M.N.N.
				2986 MARÓ, GYÚLÉKONY KLÓR-SZILÁNOK, M.N.N.
Gyúlékony b, c, d)				2920 MARÓ FOLYÉKONY ANYAG, GYÚLÉKONY, M.N.N.
CF
	szilárd anyagok		CF2	2921 GYÚLÉKONY, MARÓ SZILÁRD ANYAG, M.N.N.

	folyékony anyagok		CS1	3301 ÖNMELEGEDŐ, MARÓ FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.
Önmelegedő
CS
	szilárd anyagok		CS2	3095 ÖNMELEGEDŐ, MARÓ SZILÁRD ANYAG, M.N.N.

	folyékony anyagok d)		CW	3094 VÍZZEL REAKTÍV, MARÓ FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.
Vízzel reaktív
CW
	szilárd anyagok		CW	3096 VÍZZEL REAKTÍV, MARÓ SZILÁRD ANYAG, M.N.N.

	folyékony anyagok		CO1	3093 GYÚJTÓ HATÁSÚ, MARÓ FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.
Gyújtó hatású
CO
	szilárd anyagok		CO2	3084 GYÚJTÓ HATÁSÚ, MARÓ SZILÁRD ANYAG, M.N.N.

Mérgezőf)	folyékony anyagok e)		CT1	2922 MÉRGEZŐ, MARÓ FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.
CT
	szilárd anyagok g)		CT2	2923 MÉRGEZŐ, MARÓ SZILÁRD ANYAG, M.N.N.

Gyúlékony,			CFT	(Ilyen osztályozási kóddal nincs gyűjtőmegnevezés. Ha szükséges, a 2.1.3.9 bekezdés veszélyességi rangsor táblázata alapján meghatározandó, másik osztályozási kód valamely gyűjtőmegnevezése alá kell sorolni.)
folyékony, mérgező anyagok f)

Gyújtó hatású,			COT	(Ilyen osztályozási kóddal nincs gyűjtőmegnevezés. Ha szükséges, a 2.1.3.9 bekezdés veszélyességi rangsor táblázata alapján meghatározandó, másik osztályozási kód valamely gyűjtőmegnevezése alá kell sorolni.)
mérgező anyagok f, g)

Megjegyzések:

a) Az ADR előírásainak hatálya alá nem tartozó szilárd anyagok és maró folyadékok keverékei a 3244 azonosító szám alatt szállíthatók anélkül, hogy a 8 osztály besorolási feltételeit alkalmazni kellene, amennyiben az anyag berakása során, ill. a csomagolóeszköz, a konténer vagy a jármű lezárásakor szabad folyadék szemmel nem látható. Minden egyes csomagolóeszköznek olyan gyártási típusnak kell megfelelni, ami sikeresen kiállta a II csomagolási csoportra előírt tömörségi próbát.

b) Azok a gyúlékony, maró folyékony anyagok, amelyeknek lobbanáspontja 23 °C alatt van, kivéve az UN 2734 és az UN 2920 alá tartozó anyagokat, a 3 osztály anyagai.

c) Azok a gyúlékony, gyengén maró folyékony anyagok, amelyeknek lobbanáspontja 23 °C és 61 °C között van, a 3 osztály anyagai.

d) Azok a klór-szilánok, amelyek vízzel vagy nedves levegővel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztenek, a 4.3 osztály anyagai.

e) A túlnyomórészt mérgező tulajdonságokkal bíró klór-formiátok a 6.1 osztály anyagai.

f) Azok a maró anyagok, amelyek a 2.2.61.1.4 – 2.2.61.1.9 pont szerint belégzésre nagyon mérgezők, a 6.1 osztály anyagai.

g) az UN 2505 ammónium-fluorid, UN 1812 kálium-fluorid, UN 1690 nátrium-fluorid, UN 2674 nátrium-fluoro-szilikát és az UN 2856 fluoroszilikátok, m.n.n. a 6.1 osztály anyagai.

[1]) Azokat az anyagokat és készítményeket, amelyek kielégítik a 8 osztály feltételeit és a I csomagolási csoportnak megfelelő por és köd belélegzési mérgezőképességgel (LC50) rendelkeznek, de a lenyelés vagy bőrön át való felszívódás esetén a mérgezőképességük a III csomagolási csoportnak megfelelő vagy annál kevésbé mérgezőek, a 8 osztályba kell sorolni.

[2]) OECD Útmutató vegyszerek vizsgálatára, No. 404 ,,Akut bőrirritáció/maró hatás”, 1992.

[3]) Az Európai Közösségek Tanácsának 1967. június 27-i 67/548/EGK Irányelve a tagállamok veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó jogszabályainak és közigazgatási előírásainak közelítéséről (Az EK Hivatalos Lapja, L 196. szám, 1967.08.16.).

[4]) Az Európai Közösségek Tanácsának 1988. június 7-i 88/379/EGK Irányelve a tagállamok veszélyes készítmények osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó jogszabályainak és közigazgatási előírásainak közelítéséről (Az EK Hivatalos Lapja, L 187. szám, 1988.07.16.).

2.2.9.1.1 A 9 osztály címének fogalomkörébe azok az anyagok és tárgyak tartoznak, amelyek a szállítás során olyan veszélyt képviselnek, ami nem esik a többi osztály fogalomkörébe.

2.2.9.1.2 A 9 osztály anyagai és tárgyai a következők szerint vannak csoportosítva:

M1 Anyagok, amelyek finom poruk belélegzése esetén az egészséget veszélyeztethetik

M2 Anyagok és készülékek, amelyekből tűz esetén dioxinok képződhetnek

M3 Gyúlékony gőzöket fejlesztő anyagok

M4 Lítium akkumulátorok

M5 Életmentő-készülékek

M6-M8 Környezetre veszélyes anyagok:

M6 Vízi környezetre veszélyes, folyékony anyagok

M7 Vízi környezetre veszélyes, szilárd anyagok

M8 Géntechnológiával módosított mikroorganizmusok és élő szervezetek

M9-M10 Magas hőmérsékletű anyagok:

M9 Folyékony anyagok

M10 Szilárd anyagok

M11 Egyéb anyagok, amelyek a szállítás alatt veszélyt jelentenek, de egyetlen más osztály meghatározásának sem felelnek meg.

Fogalommeghatározások és besorolás

2.2.9.1.3 A 9 osztályba sorolt anyagokat a 3.2 fejezet „A” táblázata sorolja fel. A 3.2 fejezet „A” táblázatában név szerint nem említett anyagok és tárgyak besorolását ezen táblázat, ill. a 2.2.9.3 bekezdés megfelelő tétele alá 2.2.9.1.4 – 2.2.9.1.14 pont szerint kell végezni.

Anyagok, amelyek finom poruk belélegzése esetén az egészséget veszélyeztethetik

2.2.9.1.4 Azon anyagok közé, amelyek finom poruk belélegzése esetén az egészséget veszélyeztethetik, az azbeszt és az azbesztet tartalmazó keverékek tartoznak.

Anyagok és készülékek, amelyekből tűz esetén dioxinok képződhetnek

2.2.9.1.5 Azon anyagok és készülékek közé, amelyekből tűz esetén dioxinok képződhetnek, a poliklórozott és polihalogénezett bifenilek és terfenilek (PCB-k és PCT-k), valamint az ezeket az anyagokat tartalmazó keverékek, továbbá az ilyen anyagokat vagy keverékeket tartalmazó készülékek, mint pl. transzformátorok, kondenzátorok tartoznak.

Megjegyzés:Az olyan keverékek, amelyek PCB- vagy PCT-tartalma nem haladja meg az 50 mg/kg értéket, nem tartoznak az ADR előírásainak hatálya alá.

Gyúlékony gőzöket fejlesztő anyagok

2.2.9.1.6 A gyúlékony gőzöket fejlesztő anyagok közé tartoznak azok a polimerek, amelyek legfeljebb 55 °C lobbanáspontú gyúlékony folyadékot tartalmaznak.

Lítium akkumulátorok

2.2.9.1.7 A lítium cellák és akkumulátorok akkor sorolhatók a 9 osztályba, ha kielégítik a 3.3 fejezet 230 különleges előírását. Ha kielégítik 3.3 fejezet 188 különleges előírását, nem tartoznak az ADR előírásainak hatálya alá. A besorolást a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” 38.3 bekezdésének előírásai szerint kell végezni.

Életmentő készülékek

2.2.9.1.8 Életmentő-készülékek közé tartoznak azok az életmentő készülékek és gépjármű alkatrészek, amelyek megfelelnek a 3.3 fejezet 235, ill. 296 különleges előírásában szereplő leírásnak.

Környezetre veszélyes anyagok

2.2.9.1.9 A környezetre veszélyes anyagok közé az olyan folyékony vagy szilárd anyagok tartoznak, amelyek az élő vizeket szennyezik és ilyen anyagok keverékei és oldatai (készítmények és hulladékok), amelyek sem más osztályba, sem a 9 osztály 3.2 fejezet „A” táblázatában felsorolt más tétele alá nem sorolhatók. Ide tartoznak a géntechnológiával módosított mikroorganizmusok és élő szervezetek is.

Vízi környezetet szennyező anyagok

2.2.9.1.10 Valamely anyag besorolását vízi környezetet szennyező anyagként az UN 3082 KÖRNYEZETRE VESZÉLYES, FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N. és az UN 3077 KÖRNYEZETRE VESZÉLYES, SZILÁRD, ANYAG, M.N.N. tételhez a 2.3.5 szakasz szerint kell végezni. Az UN 3077 és az UN 3082 alá már besorolt, környezetre veszélyes anyagokat a 2.2.9.4 bekezdés sorolja fel.

Géntechnológiával módosított mikroorganizmusok és élő szervezetek

2.2.9.1.11 A géntechnológiával módosított mikroorganizmusok olyan mikroorganizmusok, amelyek genetikai anyagát technikai (génsebészeti) beavatkozással úgy változtatták meg, ami a természetben nem fordul elő. A géntechnológiával módosított mikroorganizmusok a 9 osztály értelmében azok, amelyek bár nem veszélyesek az emberekre vagy állatokra, de amelyek képesek az állatokat, növényeket, mikrobiológiai anyagokat és az ökoszisztémát oly módon megváltoztatni, ami a természetben nem következhet be.

Megjegyzések: 1. Azok a géntechnológiával módosított mikroorganizmusok, amelyek fertőzőek, a 6.2 osztály UN 2814 és 2900 anyagai.

2. Azok a géntechnológiával módosított mikroorganizmusok, amelyeknek a környezetben szabadon engedése engedélyezett[3]), nem tartoznak az ADR ezen osztálya előírásainak hatálya alá.

3. Gerinces vagy gerinctelen élő állatok a 9 osztályba besorolt géntechnológiával módosított mikroorganizmusok szállítására nem használhatók, hacsak az anyag más módon nem szállítható.

2.2.9.1.12 Azokat a géntechnológiával módosított élő szervezeteket, amelyekről ismert vagy gyanítható, hogy veszélyesek a környezetre, a származási ország illetékes hatósága által előírt feltételek szerint kell szállítani.

Magas hőmérsékletű anyagok

2.2.9.1.13 A magas hőmérsékletű anyagok olyan anyagok, amelyeket folyékony állapotban 100 °C-on vagy annál magasabb hőmérsékleten, de amennyiben van lobbanáspontjuk, akkor a lobbanáspont alatti hőmérsékleten szállítanak vagy adnak át szállításra. Ide tartoznak azok a szilárd anyagok, amelyeket 240 °C-on vagy annál magasabb hőmérsékleten szállítanak vagy adnak át szállításra.

Megjegyzés: A magas hőmérsékletű anyagok csak akkor sorolhatók a 9 osztályba, ha egyetlen más osztály feltételeit sem elégíti ki.

Egyéb anyagok, amelyek a szállítás alatt veszélyt jelentenek, de egyetlen más osztály meghatározásának sem felelnek meg

2.2.9.1.14 A következő egyéb anyagok, amelyek egyetlen más osztály meghatározásának sem felelnek meg, a 9 osztályba vannak besorolva:

szilárd ammóniumvegyületek 61 °C alatti lobbanásponttal

csekély veszélyt képviselő ditionitok

erősen illékony folyékony anyagok

ártalmas gőzöket kibocsátó anyagok

allergéneket tartalmazó anyagok

vizsgálókészletek és elsősegély-felszerelések.

Megjegyzés:A következő anyagok és tárgyak, amelyeket az ENSZ Minta Szabályzat felsorol, nem esnek az ADR előírásainak hatálya alá: 1845 szilárd szén-dioxid (szárazjég), 2071 ammónium-nitrát műtrágya, 2216 stabilizált halliszt (halvagdalék), 2807 mágnesezett anyag, 3166 belsőégésű motorok berendezésekbe vagy járművekbe beépítve is, 3171 akkumulátoros jármű vagy 3171 akkumulátorral működtetett készülék, 3334 légi szállítás előírásai alá tartozó folyékony anyag, m.n.n. és 3335 légi szállítás előírásai alá tartozó szilárd anyag, m.n.n.

Csomagolási csoporthoz való hozzárendelés

2.2.9.1.15 A 9 osztály 3.2 fejezet „A” táblázatában felsorolt anyagai és tárgyai a szállítás alatti veszélyességük mértéke alapján a következő csomagolási csoportok valamelyikéhez vannak hozzárendelve:

II csomagolási csoport: közepesen veszélyes anyagok

III csomagolási csoport: kevésbé veszélyes anyagok

A következő anyagok és tárgyak a szállításból ki vannak zárva:

– azok a lítium akkumulátorok, amelyek nem felelnek meg a 3.3 fejezet 188, 230, 287 vagy 636 különleges előírásának;

– azoknak a készülékeknek (pl. transzformátoroknak, kondenzátoroknak) az üres, tisztítatlan tartóedényei, amelyekben az UN 2315, 3151 vagy 3152 szám alá besorolt anyagok voltak.

		Osztá- lyozási kód		UN szám		Az anyag vagy tárgy megnevezése
Különféle veszélyes anyagok és tárgyak
Anyagok, amelyek finom poruk belélegzése esetén az egészséget			M1		2212 KÉK AZBESZT (krokidolit) vagy 2212 BARNA AZBESZT (amozit)
veszélyeztethetik					2590 FEHÉR AZBESZT (krizotil, aktinolit, antofillit, tremolit)

					2315 POLIKLÓROZOTT BIFENILEK
Anyagok és készülékek, amelyekből tűz esetén dioxinok képződhetnek			M2		3151 FOLYÉKONY POLIHALOGÉNEZETT BIFENILEK vagy 3151 FOLYÉKONY POLIHALOGÉNEZETT TERFENILEK
					3152 SZILÁRD POLIHALOGÉNEZETT BIFENILEK vagy 3152 SZILÁRD POLIHALOGÉNEZETT TERFENILEK

Gyúlékony gőzöket fejlesztő anyagok			M3		2211 HABOSÍTHATÓ POLIMER GYÖNGYÖK, amelyek gyúlékony gőzöket fejlesztenek
					3314 MŰANYAG SAJTOLÓANYAG, gyúlékony gőzöket fejlesztő, massza, lemez vagy extrudált profil formában

Lítium akkumulátorok			M4		3090 LÍTIUM AKKUMULÁTOROK
					3091 LÍTIUM AKKUMULÁTOROK KÉSZÜLÉKEKBEN vagy 3091 LÍTIUM AKKUMULÁTOROK KÉSZÜLÉKEKKEL EGYBECSOMAGOLVA

					2990 ÖNFELFÚVÓ ÉLETMENTŐ KÉSZÜLÉKEK
Életmentő-készülékek			M5		3072 NEM ÖNFELFÚVÓ ÉLETMENTŐ KÉSZÜLÉKEK, melyek tartozékként veszélyes anyagokat tartalmaznak
					3268 LÉGZSÁK FELFÚVÓK pirotechnikai anyaggal vagy 3268 LÉGZSÁK MODULOK pirotechnikai anyaggal vagy 3268 BIZTONSÁGI ÖV ELŐFESZÍTŐK pirotechnikai anyaggal

	az élő vizeket szennyező folyé-kony anyagok		M6		3082 KÖRNYEZETRE VESZÉLYES, FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N.

Környezetre veszélyes	az élő vizeket szennyező		M7		3077 KÖRNYEZETRE VESZÉLYES, SZILÁRD ANYAG, M.N.N.
anyagok	szilárd anyagok

	géntechnológiával módosított mikroorganiz-musok és élő szervezetek		M8		3245 GÉNTECHNOLÓGIÁVAL MÓDOSÍTOTT MIKROORGANIZMUSOK

Magas hőmérsékletű	folyékony anyagok		M9		3257 MAGAS HŐMÉRSÉKLETŰ FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N., 100 °C-on vagy magasabb hőmérsékleten, de a lobbanáspont alatti hőmérsékleten (beleértve az olvasztott fémeket, olvasztott sókat, stb.)
anyagok

	szilárd anyagok		M10		3258 MAGAS HŐMÉRSÉKLETŰ SZILÁRD ANYAG, M.N.N., 240 °C-on vagy magasabb hőmérsékleten

Egyéb anyagok és tárgyak, amelyek a szállítás alatt veszélyt jelentenek, de egyetlen más osztály meghatározásának sem felelnek meg			M11		Itt nincs gyűjtőmegnevezés. Ezzel az osztályozási kóddal csak a 3.2 fejezet „A” táblázatában felsorolt anyagok tartoznak a 9 osztály előírásainak hatálya alá, ezek a következők: 1841 ACETALDEHID-AMMONIA 1931 CINK-DITIONIT 1941 DIBRÓM-DIFLUOR-METÁN 1990 BENZALDEHID 2969 RICINUSMAG vagy 2969 RICINUSMAG LISZT vagy 2969 RICINUSMAG PEHELY 2969 RICINUSMAG POGÁCSA 3316 VIZSGÁLÓKÉSZLET vagy 3316 ELSŐSEGÉLY-FELSZERELÉS

UN 3082 KÖRNYEZETRE VESZÉLYES, FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N., a vízi környezetet szennyező, folyékony anyag

C6-C17 alkohol (szekunder) poli(3-6)-etoxilát

C12-C15 alkohol poli(1-3)-etoxilát

C13-C15 alkohol poli(1-6)-etoxilát

alfa-cipermetrin

butil-benzil-ftalát

klórozott paraffinok (C10-C13)

1-klór-oktán

krezil-difenil-foszfát

ciflutrin

decil-akrilát

di-n-butil-ftalát

1,6-diklór-hexán

diizopropil-benzolok

izodecil-akrilát

izodecil-difenil-foszfát

izooktil-nitrát

malation

resmetrin

triaril-foszfátok

trikrezil-foszfátok

trietil-benzol

trixilenil-foszfát

UN 3077 KÖRNYEZETRE VESZÉLYES, SZILÁRD ANYAG, M.N.N., a vízi környezetet szennyező, szilárd anyag

klór-hexidin

klórozott paraffinok (C10-C13)

p-diklór-benzol

difenil

difenil-éter

fenbutadin-oxid

higany-klorid (kalomel)

tributil-ón-foszfát

cink-bromid.

2.3 FEJEZET

VIZSGÁLATI ELJÁRÁSOK

Hacsak a 2.2 fejezetben vagy ebben a fejezetben nincs másként előírva, a veszélyes áruk besorolásához azokat a vizsgálati módszereket kell használni, amelyek a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv”-ben találhatók.

2.3.1.1 Az A típusú robbantóanyagokat (UN 0081), amennyiben folyékony salétromsav-észter tartalmuk a 40%-ot meghaladja, kiegészítésképpen a „Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv”-ben meghatározott vizsgálatokon kívül a következő kiizzadási vizsgálatnak kell alávetni.

2.3.1.2 A robbantóanyagok kiizzadási vizsgálatának elvégzésére használt készülék (1–3. ábra) egy 40 mm magas, 15,7 mm belső átmérőjű üreges, talpas bronzhenger, amelynek talpa ugyanazon anyagból készült. A henger palástján 20 db 0,5 mm átmérőjű furat van (négy sorban öt-öt furat). Az 52 mm teljes hosszúságú, 48 mm hosszú, hengeres részű bronzdugattyú a függőleges helyzetű bronzhengerbe helyezhető; ez a 15,6 mm átmérőjű dugattyú 2220 g tömegű nehezékkel van terhelve úgy, hogy a henger fenekére 120 kPa (1,2 bar) nyomás hat.

2.3.1.3 5…8 g robbantóanyagból 30 mm hosszú és 15 mm átmérőjű hengert kell készíteni, amelyet igen finom gézbe kell becsavarni és a hengerbe kell helyezni; ezután rá kell helyezni a dugattyút a teherrel oly módon, hogy a robbantóanyagra 120 kPa (1,2 bar) nyomás hasson. Mérni kell a hengeren levő furatokban az első olajos cseppecskék (nitroglicerin) megjelenéséig eltelt időt.

2.3.1.4 A robbantóanyag megfelelő, ha az első cseppek megjelenéséig több mint öt perc telik el, ha a vizsgálatot 15…25 °C hőmérsékleten végezték.

Robbantóanyagok kiizzadási vizsgálata

1. ábra: Harang alakú nehezék, tömege 2220 g, alkalmas a bronz dugattyúra történő ráhelyezésre

2. ábra: Hengeres bronzdugattyú,

méretek mm-ben

3. ábra: Talpas bronzhenger, egyik végén zárt: felülnézet és oldalnézet metszettel, méretek mm-ben

Jelölések az 1–3. ábrához:

1) négy sorban öt-öt furat, átmérő 0,5

2) réz

3) ólomlemez, belül centrikus kúppal

4) négy, kb. 46 mm x 56 mm méretű nyílás a kerület mentén egyforma távolságokra.

2.3.2.1 A nitrocellulóz 132 °C-on történő félórás melegítése során nem szabad hogy szemmel látható sárgásbarna nitrózus gázokat fejlesszen. A gyulladási hőmérsékletnek meg kell haladnia a 180 °C-ot. Lásd a következő 2.3.2.3 – 2.3.2.8, 2.3.2.9 a) és 2.3.2.10 bekezdést.

2.3.2.2 3 g plasztifikált nitrocellulóz 132 °C-on való egyórás melegítése során nem szabad hogy szemmel látható sárgásbarna nitrózus gőzöket fejlesszen. A gyulladási hőmérsékletnek meg kell haladni a 170 °C-ot. Lásd a következő 2.3.2.3 – 2.3.2.8, 2.3.2.9 b) és 2.3.2.10 bekezdést.

2.3.2.3 Ha az egyes anyagok közúti szállításának megengedett voltára nézve véleménykülönbség merül fel, a következőkben részletezett vizsgálatokat kell elvégezni.

2.3.2.4 Amennyiben a kémiai állandóság vizsgálatára ebben a fejezetben nem szereplő, más vizsgálati módszert vagy eljárást alkalmaznak, ezeknek a módszereknek ugyanazt az eredményt kell adniuk, mintha a vizsgálatokat a következő módszerekkel végezték volna.

2.3.2.5 A hőállóság következőkben leírt meghatározása során a vizsgálandó anyagot tartalmazó szárítószekrény hőmérséklete az előírttól 2 °C-nál nagyobb mértékben nem térhet el; a vizsgálati időtartamot a 30 vagy 60 perces vizsgálatoknál legfeljebb kétperces eltéréssel be kell tartani. A szárítószekrényt úgy kell kialakítani, hogy a vizsgálathoz előírt hőmérsékletet a minta behelyezése után legkésőbb öt perc múlva elérje.

2.3.2.6 A 2.3.2.9 és 2.3.2.10 bekezdés szerinti vizsgálatok előtt a mintákat legalább 15 órán át kell szárítani szobahőmérsékleten, kiizzított és granulált kalcium-kloriddal töltött vákuum-exszikkátorban. Ennek során a mintát vékony rétegben kell elteríteni, ezért a nem porszerű vagy nem szálas mintát apró darabokra kell vagdalni, le kell reszelni vagy össze kell törni. Az exszikkátorban a nyomásnak 6,5 kPa-nál (0,065 bar-nál) kisebbnek kell lennie.

2.3.2.7 Az előző 2.3.2.6 bekezdésben leírt feltételek melletti szárítás előtt a 2.3.2.2 bekezdés szerinti anyagokat jól szellőztetett szárítószekrényben előszárításnak kell alávetni 70 °C állandó hőmérsékleten mindaddig, amíg a 15 percen belül mért tömegcsökkenés nem haladja meg az eredeti tömeg 0,3%-át.

2.3.2.8 A 2.3.2.1 bekezdés szerinti gyengén nitrált nitrocellulózt előzetesen az előző 2.3.2.7 bekezdés szerinti feltételek mellett előszárításnak kell alávetni, ezután azt legalább 15 órán át exszikkátorban koncentrált kénsav fölött kell tartani.

a) Az előző 2.3.2.1 bekezdésben felsorolt anyagok vizsgálata:

(i) Két kémcső mindegyikébe, amelyeknek

hosszúsága 350 mm,

belső átmérője 16 mm,

falvastagsága 1,5 mm,

kalcium-klorid fölött szárított 1 g anyagot kell tenni (szükség esetén az anyagot szárítás céljából 0,05 g-nyi darabkákra kell aprítani).

A két kémcsövet teljesen, de nem szorosan be kell fedni, ezután úgy kell az elektromos kemencébe helyezni, hogy azok legalább hosszúságuk 4/5 részében láthatók legyenek, és 30 percen át 132 °C állandó hőmérsékletnek legyenek kitéve. Meg kell figyelni, hogy ezen idő alatt képződnek-e sárgásbarna nitrózus gázok, amelyek különösen jól láthatók fehér háttér előtt.

(ii) Az anyagot kémiailag állandónak kell tekinteni, ha ilyen gázok nem jelennek meg.

b) A plasztifikált nitrocellulóz vizsgálata (lásd a 2.3.2.2 bekezdést):

(i) 3 g plasztifikált nitrocellulózt az a) pontban leírtakhoz hasonló kémcsövekbe teszünk, amelyeket azután 132 °C állandó hőmérsékletű szárítószekrénybe helyezünk.

(ii) A plasztifikált nitrocellulózt tartalmazó kémcsöveket egy órán át kell a szárítószekrényben tartani. Ezen idő alatt nem szabad, hogy sárgásbarna nitrózus gőzök váljanak láthatóvá. A megfigyelés és értékelés az a) pontban leírtakhoz hasonló.

a) A gyulladási hőmérséklet meghatározásához 0,2 g anyagot tartalmazó kémcsövet Wood-fém fürdőbe merítve kell hevíteni. A kémcsövet azután kell a fürdőbe meríteni, miután a fürdő elérte a 100 °C hőmérsékletet, a hőmérsékletet ezután percenként 5 °C-kal kell növelni.

b) A kémcsöveknek a következő méretűeknek kell lenniük:

hosszúság 125 mm,

belső átmérő 15 mm,

falvastagság 0,5 mm.

A kémcsöveket 20 mm mélyen kell a fürdőbe meríteni.

c) A háromszor megismételt kísérlet során minden egyes alkalommal meg kell állapítani, hogy az anyag meggyulladása milyen hőmérsékleten következik be, illetve, hogy lassú vagy gyors égéssel, fellobbanással vagy robbanással.

d) A három kísérlet során kapott legkisebb hőmérséklet az anyag gyulladási hőmérséklete.

2.3.3.1.1 A lobbanáspontot a következő típusú készülékek valamelyikével kell meghatározni:

a) Abel;

b) Abel‑Pensky;

c) Tag;

d) Pensky‑Martens;

e) az ISO 3679:1983 vagy az ISO 3680:1983 szabvány szerinti készülék.

2.3.3.1.2 A festékek, ragasztók és hasonló, oldószer tartalmú viszkózus termékek lobbanáspontjának meghatározására csak viszkózus folyadékok lobbanáspontjának meghatározására alkalmas készülékek és vizsgálati módszerek használhatók, tekintettel a következő szabványokra:

a) az ISO 3679:1983 nemzetközi szabvány;

b) az ISO 3680:1983 nemzetközi szabvány;

c) az ISO 1523:1983 nemzetközi szabvány;

d) DIN 53213:1978 I. rész német szabvány.

2.3.3.1.3 A vizsgálatot vagy egyensúlyi módszerrel vagy nem-egyensúlyi módszerrel lehet végrehajtani.

2.3.3.1.4 Az egyensúlyi módszer szerinti eljárásokra lásd:

a) az ISO 1516:1981 nemzetközi szabványt;

b) az ISO 3680:1983 nemzetközi szabványt;

c) az ISO 1523:1983 nemzetközi szabványt;

d) az ISO 3679:1983 nemzetközi szabványt.

2.3.3.1.5 A nem-egyensúlyi módszer szerinti eljárások a következők:

a) az Abel féle készülék esetén:

(i) a BS 2000:1995 170. rész brit szabvány;

(ii) az NF MO7-011:1988 francia szabvány;

(iii) az NF T66-009:1969 francia szabvány;

b) az Abel-Pensky féle készülék esetén:

(i) a DIN 51755:1974, 1. rész német szabvány (5 °C-tól 65 °C hőmérsékletig);

(ii) a DIN 51755:1978, 2. rész német szabvány (5 °C alatti hőmérsékleteknél);

(iii) az NF MO7-036:1984 francia szabvány;

c) a Tag készülék esetén: az ASTM D 56:1993 amerikai szabvány;

d) a Pensky-Martens készülék esetén:

(i) az ISO 2719:1988 nemzetközi szabvány;

(ii) az EN 22719:1994 európai szabvány annak mindenkori nemzeti kiadása formájában (pl. BS 2000, 404 rész / EN 22719);

(iii) az ASTM D 93:1994 amerikai szabvány;

(iv) az IP 34:1988 Institute of Petroleum szabvány.

2.3.3.1.6 A 2.3.3.1.4 és a 2.3.3.1.5 pontban felsorolt vizsgálati módszereket csak az egyes módszereknél felsorolt lobbanáspont tartományban lehet használni. A használandó módszer kiválasztásánál figyelembe kell venni az anyag és a mintatartó közötti kémiai reakció lehetőségét. A készüléket a biztonsági előírások betartása mellett huzatmentes helyen kell felállítani. Biztonság okáért ajánlatos a szerves peroxidok és az önreaktív anyagok esetén (amelyek „energetikai” anyagoknak minősülnek), valamint a mérgező anyagok esetén olyan módszert választani, amelyhez csekély mintamennyiség – kb. 2 ml – szükséges.

2.3.3.1.7 Ha a 2.3.3.1.5 pont szerinti nem-egyensúlyi módszerrel meghatározott lobbanáspont 23 °C ± 2 °C vagy 61 °C ± 2 °C, az eredményt ugyanazon készüléket használva a 2.3.3.1.4 pont szerinti egyensúlyi módszerrel meg kell erősíteni.

2.3.3.1.8 A gyúlékony folyadék besorolásakor felmerülő vita esetén a feladó által javasolt besorolást kell elfogadni, ha az illető folyadék lobbanáspontjának ellenőrző vizsgálata során az eredmény nem tér el 2 °C-nál nagyobb mértékben a 2.2.3.1 bekezdésben megadott értékhatároktól (23 °C, illetve 61 °C). Ha 2 °C-nál nagyobb az eltérés, még egy ellenőrző vizsgálatot kell végezni, és az ellenőrző vizsgálatok során kapott legkisebb értéket kell figyelembe venni.

Valamely folyadék peroxid-tartalmát a következő vizsgálati eljárással kell megállapítani:

képletből adódik.

A folyékony vagy viszkózus anyagok és keverékek, valamint a pasztaszerű anyagok folyékonyságának meghatározására a következő módszert kell alkalmazni:

Kereskedelmi forgalomban kapható, ISO 2137:1985 szabvány szerinti penetrométer 47,5 + 0,05 g-os vezetőrúddal; kúpos furatokkal ellátott 102,5 + 0,05 g tömegű duralumíniumból készült szitatárcsával (lásd a 4. ábrát); és a minta befogadására alkalmas, 72...80 mm belső átmérőjű penetrációs tartállyal.

A mintát legkésőbb fél órával a mérés előtt a penetrációs tartályba öntjük. A tartályt a légmentes lezárás után a mérésig mozdulatlan állapotban kell tartani. A mintát a légmentesen lezárt penetrációs tartályban 35 °C + 0,5 °C hőmérsékletre felmelegítjük és a penetrométer asztalára helyezzük közvetlenül a mérés előtt (legfeljebb 2 perccel előbb). Ezt követően a szitatárcsa S csúcsát a folyadék felületére helyezzük, és mérjük a behatolás mélységét az idő függvényében.

Az anyag pasztaszerű, ha az S csúcsot a minta felületére helyezve a mérőórán leolvasott behatolás

a) 5 + 0,1 s terhelési idő elteltével 15,0 + 0,3 mm-nél kisebb, vagy

b) 5 + 0,1 s terhelési idő elteltével 15,0 + 0,3 mm-nél nagyobb, de újabb 55 + 0,5 s idő elteltével a további penetráció 5 + 0,5 mm-nél kisebb.

Megjegyzés: Olyan minta esetében, amelynek folyáspontja van, gyakran nem lehet a penetrációs tartályban állandó szintű felületet létrehozni és ennek következtében nem lehet világosan megállapítani a mérés kezdeti feltételeit az S csúccsal való érintkezésbe hozatalkor. Ezenfelül bizonyos minták esetében a szitatárcsa ráhelyezése a felület rugalmas alakváltozását válthatja ki, ezáltal az első másodpercekben mélyebb behatolás látszatát kelti. Ezekben az esetekben alkalmas lehet az eredmények értékelését az előző b) pont szerint végezni.

4. ábra: Penetrométer

A tűrés nélkül megadott méretek tűrése: 0,1 mm

Megjegyzés:A használt vizsgálati módszereknek a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az Európai Közösség (EK) által elfogadottaknak kell lenni. Más módszer használata esetén annak nemzetközileg elismertnek, az OECD/EK vizsgálatokkal azonos értékűnek kell lenni és a vizsgálati jelentésben fel kell tüntetni.

A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy milyen koncentrációnál következik be a kísérleti állatok 50%-ának elhullása. Ez az úgynevezett LC50 érték, ami megadja a vízben az anyag azon koncentrációját, amelynél legalább 96 órás folyamatos vizsgálati időtartam alatt a halak vizsgálati csoportjának 50%-ánál következik be elhullás. Alkalmas halfajták: zebradánió (Brachydanio rerio), Pimephales promelas (amerikai csele fajta) és szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss).

A halakat a vizsgált anyag hatásának tesszük ki, amit különböző koncentrációban adunk a vízhez (+1 ellenőrző vizsgálat). A megfigyeléseket legalább 24 óránként feljegyezzük. A 96 órás kitétel végén és – amennyiben lehetséges – minden megfigyelésnél kiszámoljuk azt a koncentrációt, ami a halak 50%-os elhullását okozza. Ezenkívül meghatározzuk azt a koncentrációt, amelynél 96 óra alatt semmiféle hatás nem volt észlelhető (NOEC – no observed effect concentration – „nincs megfigyelt hatás” koncentráció).

A vizsgálat célja az anyag azon tényleges koncentrációjának meghatározása vízben, ami a vízibolhák 50%-át úszásképtelenné teszi (EC50). Kísérleti organizmus: Daphnia magna és Daphnia pulex. A vízibolhákat a különböző koncentrációban adagolt vizsgálati anyagot tartalmazó víz hatásának tesszük ki 48 órán át. Meghatározzuk azt a koncentrációt is, amelynél semmiféle hatás nem volt észlelhető (NOEC – no observed effect concentration – „nincs megfigyelt hatás” koncentráció).

A vizsgálat célja a vegyi anyagok alganövekedésre gyakorolt hatásának szabványos körülmények közötti meghatározása. 72 órás időtartam során összevetjük a biomassza változását és az algák növekedési sebességét azonos körülmények között a vizsgálandó anyag hatásával és anélkül. Az eredményeket a tényleges koncentráció alapján adjuk meg, amelynél az alganövekedés (IC50r) és a biomassza képződés (IC50b) egyaránt 50%-kal csökkent.

A vizsgálat célja a biológiai lebonthatóság mértékének meghatározása aerob körülmények között. A vizsgálandó anyagot kis koncentrációban aerob baktériumokkal beoltott tápoldatba visszük. A lebomlás előrehaladását az alkalmazott vizsgálati eljárásnál megadott paraméterek meghatározásával 28 napon át megfigyeljük. Több egyenértékű vizsgálati módszer áll rendelkezésre. A paraméterek lehetnek az oldott szerves széntartalom csökkenése (DOC csökkenés), a szén-dioxid képződése (CO2 képződés) vagy az oxigén fogyása (O2 fogyás).

Az anyag biológiailag könnyen lebontható, ha legfeljebb 28 napon belül teljesülnek a következő kritériumok, ezeket az értékeket 10 napon belül kell elérni attól a naptól kezdve, amikor a biológiai lebomlás első alkalommal 10% felett volt:

DOC csökkenés: 70%

CO2 képződés: a számított CO2 képződés 60%-a

O2 fogyás: a számított O2 szükséglet 60%-a

A kísérlet 28 napon túl is folytatható, ha az előző feltételek nem teljesülnek, de az eredmény a vizsgált anyag biológiai lebonthatóságát jellemzi. Besorolási célokra rendszerint a „biológiailag könnyen lebontható” eredmény szükséges.

Amennyiben csak COD és BOD5 adatok állnak rendelkezésre, akkor az anyag biológiailag könnyen lebonthatónak minősül, ha

A biokémiai oxigén igény (BOD) a definíció szerint az oldott oxigén azon tömege, ami az oldott anyag meghatározott mennyiségének biokémiai oxidációjához szükséges előírt körülmények között. Az eredményt gramm BOD/gramm vizsgált anyag egységben adják meg. A normál kísérleti időtartam valamely nemzeti szabványban előírt vizsgálati eljárás esetén 5 nap (BOD5).

A kémiai oxigénigény (COD) az anyag oxidálhatóságának mértéke. Az oxidáló hatású reagens azon egyenértékű oxigén mennyisége, amit a vizsgált anyag meghatározott laboratóriumi körülmények között elfogyaszt. Az eredményt gramm COD/gramm vizsgált anyag egységben adják meg. Nemzeti szabványosított eljárás használható.

2.3.5.5.1 A vizsgálat célja a bioakkumulációs képesség meghatározása vagy az anyagnak oldószerben és vízben mutatott egyensúlyi koncentrációja (c) közötti arány alapján vagy a biokoncentrációs tényező (BCF) segítségével.

2.3.5.5.2 Az anyag oldószerben és vízben mutatott egyensúlyi koncentrációjának (c) arányát általában tízes alapú logaritmusban (log10) adjuk meg. Az oldószer és a víz csak elhanyagolható mértékben keveredhet egymással, és az anyag a vízben nem ionizálódhat. Oldószerként rendszerint n-oktanolt használnak.

Az n-oktanol és a víz esetében az eredmény:

log Pow = log10 [Co/Cw]

ahol Pow megoszlási tényező, amit az n-oktanolban kapott anyagkoncentráció (Co) és a vízben kapott koncentráció (Cw) hányadosa ad meg. Ha a log Pow>3, akkor az anyag bioakkumulációs képességgel bír.

2.3.5.5.3 A biokoncentrációs tényező (BCF) definíció szerint a vizsgált anyagnak a kísérleti halban mutatott koncentrációjának (Cf) és a kísérleti vízben mutatott koncentrációjának (Cw) hányadosa stabil állapotban:

BCF = (Cf) / (Cw).

A vizsgálat elve az, hogy a halat a vizsgált anyag ismert koncentrációjú vizes oldata vagy diszperziója hatásának tesszük ki. A vizsgált anyag tulajdonságain alapuló, kiválasztott vizsgálati eljárásnak megfelelően az átfolyásos módszer, a statikus vagy a félig statikus eljárás egyaránt alkalmazható. A halakat megadott időtartamon keresztül a vizsgált anyag hatásának tesszük ki; ezt követi egy további kitétel nélküli időszak. A második időszak alatt hajtjuk végre a vizsgált anyag mennyiségi növekedésének mérését a vízben, ami megadja a kiválasztási vagy a tisztulási arányt.

[A különböző vizsgálati eljárásokat és a BCF számítási módszerét részletesen tartalmazza az OECD Irányelvek a vegyszerek vizsgálatára (OECD Guidelines for Testing of Chemicals), 305A—305E módszer, 1981 május 12.]

2.3.5.5.4 Lehet, hogy valamely anyag log10Pow értéke nagyobb vagy egyenlő 3-mal és BCF értéke kisebb mint 100, ami csekély bioakkumulációra vagy a bioakkumulációs képesség hiányára utalna. Kétséges esetekben, mint azt a 2.3.5.7 bekezdésben az eljárás folyamatábrája mutatja, a BCF értéket előnyben kell részesíteni a log10Pow értékkel szemben.

Az anyagot élővizeket szennyezőnek lehet tekinteni, ha a következő kritériumok bármelyikét kielégíti:

A 96 órás LC50 érték halra, a 48 órás EC50 érték vízibolhára vagy a 72 órás IC50 érték algára értékek közül a legkisebb:

– legfeljebb 1 mg/liter;

– nagyobb mint 1 mg/liter, de legfeljebb 10 mg/liter és az anyag biológiailag nem könnyen lebontható;

– nagyobb mint 1 mg/liter, de legfeljebb 10 mg/liter és a log10Pow értéke legalább 3,0 (hacsak a kísérletileg meghatározott BCF érték nem kisebb vagy egyenlő 100-zal).

* A 96 órás LC50, 48 órás EC50 vagy 72 órás IC50 közül a legkisebb érték

BCF = biokoncentrációs tényező.

[3]) Lásd részletesen a 90/220/EGK Irányelv C. részét (Az EK Hivatalos Lapja, L 117. szám, 1990.05.08., 18 – 20. o.), amely az Európai Közösségek engedélyezési eljárását ismerteti.

3. RÉSZ

A VESZÉLYES ÁRUK FELSOROLÁSA,

KÜLÖNLEGES ELŐÍRÁSOK ÉS

A KORLÁTOZOTT MENNYISÉGBEN CSOMAGOLT VESZÉLYES ÁRUKRA VONATKOZÓ MENTESSÉGEK

3.1 FEJEZET

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

3.1.1 Bevezetés

Az e rész táblázataiban található vagy hivatkozott előírásokon kívül minden rész, fejezet és/vagy szakasz általános követelményeit is be kell tartani. A táblázatok ezeket az általános követelményeket nem tartalmazzák. Ha egy általános követelmény valamely különleges előírásnak ellentmond, a különleges előírás a mértékadó.

3.1.2 Helyes szállítási megnevezés

3.1.2.1 A helyes szállítási megnevezés a 3.2 fejezet "A" táblázatában szereplő, az árut legpontosabban leíró tétel azon része, amely nagybetűvel van szedve (és minden szám, görög betű, "sec", "terc", "m", "n", "o", "p" betűk, amelyek a megnevezés szerves részét képezik). A helyes szállítási megnevezés után zárójelben egy másik helyes szállítási megnevezés is lehet [pl. ETANOL (ETIL-ALKOHOL)]. A tétel kisbetűvel szedett része nem tekintendő a helyes szállítási megnevezés részének.

3.1.2.2 Amennyiben az "és" vagy a "vagy" kötőszavak kisbetűvel vannak írva, vagy ha az egyes megnevezések vesszővel vannak elválasztva, a tétel teljes helyes szállítási megnevezését nem szükséges feltüntetni a fuvarokmányban vagy a küldeménydarab feliratozásánál. Ez különösen akkor áll fenn, ha egyetlen UN szám alatt több különböző tétel kombinációja van felsorolva. Az alábbi példák mutatják az ilyen tételeknél a helyes szállítási megnevezés kiválasztását:

a) UN 1057 ÖNGYÚJTÓK vagy ÖNGYÚJTÓ UTÁNTÖLTŐK

A helyes szállítási megnevezés a következő lehetséges kombinációk közül a legalkalmasabb:

ÖNGYÚJTÓK

ÖNGYÚJTÓ UTÁNTÖLTŐK;

b) UN 3207 VÍZZEL REAKTÍV, GYÚLÉKONY SZERVES FÉMVEGYÜLET, M.N.N. vagy VÍZZEL REAKTÍV, GYÚLÉKONY SZERVES FÉMVEGYÜLET OLDATA, M.N.N. vagy VÍZZEL REAKTÍV, GYÚLÉKONY SZERVES FÉMVEGYÜLET DISZPERZIÓJA, M.N.N.

A helyes szállítási megnevezés a következő lehetséges kombinációk közül a legalkalmasabb:

VÍZZEL REAKTÍV, GYÚLÉKONY SZERVES FÉMVEGYÜLET, M.N.N.

VÍZZEL REAKTÍV, GYÚLÉKONY SZERVES FÉMVEGYÜLET OLDATA, M.N.N.

VÍZZEL REAKTÍV, GYÚLÉKONY SZERVES FÉMVEGYÜLET DISZPERZIÓJA, M.N.N.

mindegyik kiegészítve az áru műszaki megnevezésével (lásd a 3.1.2.6.1 pontot).

3.1.2.3 A helyes szállítási megnevezés lehet egyes számban vagy többes számban, ahogy megfelelő. Ezenkívül amennyiben a helyes szállítási megnevezésben jelzős szerkezet van, az okmányokban és a küldeménydarabok feliratán a szórend - értelemszerűen - megváltoztatható. Például: a "dimetil-amin vizes oldata" helyett "vizes dimetil-amin oldat" is írható. Az 1 osztály áruinál a helyes szállítási megnevezést magában foglaló, további leírással kiegészített kereskedelmi vagy katonai nevek is használhatók.

3.1.2.4 Ha egy név szerint feltüntetett anyag folyékony és szilárd is lehet, mivel a különböző izomerjei eltérő halmazállapotúak, akkor a helyes szállítási megnevezést ki kell egészíteni a "FOLYÉKONY", ill. "SZILÁRD" jelzővel, kivéve, ha ez a 3.2 fejezet "A" táblázatában levő megnevezésben nagybetűvel szedve szerepel (pl. FOLYÉKONY DINITRO-TOLUOLOK; SZILÁRD DINITRO-TOLUOLOK).

3.1.2.5 Ha az 1.2.1 szakasz meghatározása szerint szilárd anyagot olvasztott állapotban adnak fel szállításra, akkor a helyes szállítási megnevezést ki kell egészíteni a "OLVASZTOTT" jelzővel, kivéve, ha ez a 3.2 fejezet "A" táblázatában levő megnevezésben nagybetűvel szedve szerepel (pl. OLVASZTOTT, SZILÁRD ALKIL-FENOL, M.N.N.).

3.1.2.6 Generikus vagy "másként meg nem nevezett" (m.n.n.) tételek

3.1.2.6.1 Ha a helyes szállítási megnevezés egy "m.n.n." vagy egy "generikus" megnevezés, akkor az okmányokban és a küldeménydarab feliratában a helyes szállítási megnevezést ki kell egészíteni a műszaki megnevezéssel, kivéve, ha az áru ellenőrzött termék, aminek közzétételét belföldi jogszabály vagy nemzetközi egyezmény tiltja. Azoknál az "m.n.n.", ill. "generikus" tételeknél, amelyekhez ez a kiegészítő adat szükséges, a 3.2 fejezet "A" táblázat 6 oszlopában a 274 különleges előírás található.

3.1.2.6.1.1 A műszaki megnevezést közvetlenül a helyes szállítási megnevezés után, zárójelben kell feltüntetni. A műszaki megnevezés lehet elfogadott kémiai név, ill. a tudományos és műszaki kézikönyvekben, folyóiratokban és egyéb szakirodalomban szokásos megnevezés. Kereskedelmi nevek erre a célra nem használhatók. Peszticidek esetén az ISO által elfogadott megnevezés vagy "A WHO ajánlása a peszticidek veszély szerinti osztályozására és az osztályozás irányelvei" ("The WHO Recommended Classification of Pesticides by Hazard and Guidelines to Classification") c. kiadványban felsorolt nevek, illetve a hatóanyagok neve használható.

3.1.2.6.1.2 Ha egy veszélyes anyago(ka)t tartalmazó keverék olyan "m.n.n." vagy "generikus" tételhez tartozik, amelynél a 3.2 fejezet "A" táblázat 6 oszlopában a 274 különleges előírás található, nem szükséges két olyan alkotórésznél többet megnevezni, amely a keverék veszélyessége tekintetében mérvadó. Ha az áru ellenőrzött termék, aminek közzétételét belföldi jogszabály vagy nemzetközi egyezmény tiltja, nem kell az alkotórészeket megnevezni. Ha a keveréket tartalmazó küldeménydarabon járulékos veszélyre utaló bárca van, a zárójelben levő két műszaki megnevezés egyikével azt az alkotórészt kell megnevezni, amelyik miatt a járulékos veszélyre utaló bárca szükséges.

Megjegyzés:Lásd az 5.4.1.2.2 pontot.

3.1.2.6.1.3 Az áru műszaki megnevezéssel kiegészített helyes szállítási megnevezésének megválasztását az ilyen "m.n.n." tételeknél a következő példák mutatják:

UN 2003 VÍZZEL REAKTÍV FÉM-ALKIL, M.N.N. (trimetil-gallium)

UN 2902 FOLYÉKONY, MÉRGEZŐ PESZTICID, M.N.N. (drazoxolon).

3.1.2.7 Egyetlen veszélyes anyagot tartalmazó keverékek és oldatok

Ha egy oldatot vagy keveréket a 2.1.3.3 bekezdés osztályozási követelményei szerint mint a név szerint felsorolt veszélyes anyagot kell tekinteni, akkor a helyes szállítási megnevezést ki kell egészíteni az "OLDAT" vagy "KEVERÉK" jelzővel, pl. "ACETON OLDAT". Ezen kívül az oldat vagy a keverék koncentrációja ugyancsak feltüntethető, pl. "75%-os ACETON OLDAT".

3.2 FEJEZET

A VESZÉLYES ÁRUK FELSOROLÁSA

3.2.1 Az "A" táblázat (A veszélyes áruk UN szám szerinti felsorolása) magyarázata

Az "A" táblázat egy-egy sora általában valamely konkrét UN szám alá tartozó összes anyagra vagy tárgyra vonatkozik. Ha azonban ugyanazon UN szám alá tartozó anyagok vagy tárgyak eltérő kémiai, fizikai tulajdonságokkal és/vagy szállítási feltételekkel rendelkeznek, az adott UN számra több, egymás utáni sor is vonatkozhat.

Az "A" táblázat oszlopai egy-egy meghatározott tárgykörre vonatkoznak, amint az a következő magyarázatban szerepel. Az oszlopok és sorok metszéspontja (rovat) tartalmazza az adott oszlopban szereplő tárgykört illetően az adott sor anyagára (anyagaira) vagy tárgyára (tárgyaira) vonatkozó információt:

- az első négy oszlop azonosítja az adott sorba tartozó anyago(ka)t vagy tárgya(ka)t (ebben a vonatkozásban kiegészítő információt adhatnak a 6 oszlopban található különleges előírások);

- a következő oszlopok a különleges előírásokat adják meg vagy szöveges, vagy kódolt formában. A kódok az itt következő magyarázatban feltüntetett részben, fejezetben, szakaszban és/vagy bekezdésben található részletes információra utalnak. Ha egy rovat üres, az azt jelenti, hogy vagy nincs különleges előírás és így csak az általános követelményeket kell alkalmazni, vagy a magyarázatban szereplő szállítási korlátozások érvényesek.

A rovatokban nincs utalás az általános követelményekre. Azt, hogy az általános követelmények melyik részben, fejezetben, szakaszban és/vagy bekezdésben találhatók, minden egyes oszlopra a következő magyarázat mutatja.

Magyarázó megjegyzések az egyes oszlopokhoz:

1 oszlop "UN szám"

Itt vannak feltüntetve:

- az egyedi UN számok, amelyek konkrétan egy-egy veszélyes anyaghoz vagy tárgyhoz vannak hozzárendelve, illetve

- a "generikus" vagy "m.n.n." tételek UN száma, amelyhez a név szerint nem említett veszélyes anyagokat vagy tárgyakat a 2. rész osztályozási kritériumai (a "döntési fák") szerint hozzá kell rendelni.

2 oszlop "Megnevezés és leírás"

Itt van feltüntetve - nagy betűvel szedve - az egyedi UN számmal rendelkező anyagok vagy tárgyak megnevezése, illetve a "generikus" vagy "m.n.n." tételek megnevezése, amelyhez az anyagok vagy tárgyak a 2. rész osztályozási kritériumai (a "döntési fák") szerint hozzá vannak rendelve. Ezt a megnevezést kell helyes szállítási megnevezésként, illetve annak részeként használni (a helyes szállítási megnevezésre vonatkozó további részletekre lásd a 3.1.2 szakaszt).

Ha egy anyag vagy tárgy besorolása és/vagy szállítási feltételei bizonyos körülmények között eltérőek lehetnek, a tétel értelmezéséhez a helyes szállítási megnevezés mellett - kisbetűvel szedve - további leírás is szerepel.

3a oszlop "Osztály"

Itt van feltüntetve az osztály, amelynek fogalomkörébe a veszélyes anyag vagy tárgy tartozik. Az osztály számának hozzárendelése a 2. rész eljárásai és kritériumai szerint történik.

3b oszlop "Osztályozási kód"

Itt van feltüntetve a veszélyes anyag vagy tárgy osztályozási kódja.

- Az 1 osztály anyagai és tárgyai esetében a kód a 2.2.1.1.4 pont szerinti eljárások és kritériumok alapján hozzárendelt alosztály számából és összeférhetőségi csoport betűjéből áll.

- A 2 osztály anyagai és tárgyai esetében a kód egy számból és a veszélyes tulajdonság szerinti csoport betűjéből (betűiből) áll, amelyek magyarázata a 2.2.2.1.2 és a 2.2.2.1.3 pontban található.

- A 3, 4.1, 4.2, 4.3, 5.1, 5.2, 6.1, 6.2, 8 és 9 osztály anyagai és tárgyai esetében a kódok magyarázata a 2.2.x.1.2 [1]) pontban található.

- A 7 osztály anyagai és tárgyai esetében nincs osztályozási kód.

4 oszlop "Csomagolási csoport"

Itt van feltüntetve az anyaghoz rendelt csomagolási csoport száma (I, II vagy III). A csomagolási csoportok a 2. rész szerinti eljárások és kritériumok alapján vannak hozzárendelve. Bizonyos anyagok és tárgyak nincsenek csomagolási csoporthoz rendelve.

5 oszlop "Bárcák"

Itt van feltüntetve azoknak a bárcáknak, nagybárcáknak a száma (lásd az 5.2.2.2 és az 5.3.1.7 bekezdést), amelyeket a küldeménydarabokon, konténereken, tankkonténereken, mobil tartányokon, MEG-konténereken és járműveken kell elhelyezni. Azonban:

- a 7 osztály anyagai és tárgyai esetében a 7X a kategóriának megfelelően a 7A, 7B vagy 7C számú bárcát (lásd a 2.2.7.8.4 és az 5.2.2.1.11.1 pontot), vagy a 7D számú nagybárcát (lásd az 5.3.1.1.3 és az 5.3.1.7.2 pontot) jelenti;

- a 11 számú bárca nem szerepel ebben az oszlopban; ezzel kapcsolatban minden esetben az 5.2.2.1.12 pontot kell figyelembe venni.

A bárcákra, nagybárcákra vonatkozó általános előírásokat (azaz a bárcák darabszámát, elhelyezésüket) küldeménydarabok esetén az 5.2.2.1 bekezdés, konténerek, tankkonténerek, mobil tartányok, MEG-konténerek és járművek esetében az 5.3.1 szakasz tartalmazza.

Megjegyzés:A 6 oszlopban található különleges előírások módosíthatják az előző bárcázási előírásokat.

6 oszlop "Különleges előírások"

Itt van feltüntetve a betartandó különleges előírás(ok) száma. Ezek az előírások széles tárgykört fognak át, főleg az 1 - 5 oszlop tartalmához kapcsolódnak (pl. szállítási tilalmak, felmentések a követelmények alól, magyarázatok a veszélyes áruk bizonyos formáinak besorolásához és kiegészítő bárcázási vagy jelölési előírások) és a 3.3 fejezetben szám szerint vannak felsorolva. Ha a 6 oszlop üres, a szóban forgó veszélyes áru esetében az 1 - 5 oszlop tartalmára nem vonatkozik különleges előírás.

7 oszlop "Korlátozott mennyiség"

Itt egy betűkből és számokból álló kód van feltüntetve, amelynek jelentése a következő:

- az "LQ0" azt jelenti, hogy a veszélyes áru korlátozott mennyiségben csomagolva sem mentesül az ADR előírásainak hatálya alól;

- minden más "LQ" kód azt jelenti, hogy az ADR előírásait nem kell alkalmazni, ha a 3.4 fejezetben előírt feltételek (a 3.4.1 szakasz általános feltételei és az adott kódra vonatkozóan a 3.4.3, 3.4.4, 3.4.5, illetve a 3.4.6 szakasz feltételei) teljesülnek.

8 oszlop "Csomagolási utasítások"

Itt van feltüntetve az alkalmazandó csomagolási utasítás betűkből és számokból álló kódja:

- "P" betűvel kezdődő kód, amely a csomagolóeszközökre és a tartályokra (kivéve az IBC-ket és a nagycsomagolásokat) vonatkozó csomagolási utasításokra utal, ill. az "R" betűvel kezdődő kód, amely a finomlemez csomagolásokra vonatkozó csomagolási utasításokra utal. Ezek az utasítások a 4.1.4.1 bekezdésben szám szerinti sorrendben vannak feltüntetve, és azt határozzák meg, hogy milyen csomagolóeszközt vagy tartályt lehet használni. Ugyancsak utalnak arra, hogy a 4.1.1, 4.1.2 és 4.1.3 szakasz általános csomagolási előírásai közül és a 4.1.5, 4.1.6, 4.1.7, 4.1.8 és 4.1.9 szakasz különleges csomagolási előírásai közül melyeket kell betartani. Ha a 8 oszlopban nincs "P" vagy "R" betűvel kezdődő kód, a szóban forgó veszélyes áru nem szállítható csomagolóeszközben;

- "IBC" betűkkel kezdődő kód, amely az IBC-kre vonatkozó csomagolási utasításokra utal. Ezek az utasítások a 4.1.4.2 bekezdésben szám szerinti sorrendben vannak feltüntetve, és azt határozzák meg, hogy milyen IBC-t lehet használni. Ugyancsak utalnak arra, hogy a 4.1.1, 4.1.2 és 4.1.3 szakasz általános csomagolási előírásai közül és a 4.1.5, 4.1.6, 4.1.7, 4.1.8 és 4.1.9 szakasz különleges csomagolási előírásai közül melyeket kell betartani. Ha a 8 oszlopban nincs "IBC" betűkkel kezdődő kód, a szóban forgó veszélyes áru nem szállítható IBC-ben;

- "LP" betűkkel kezdődő kód, amely a nagycsomagolásokra vonatkozó csomagolási utasításokra utal. Ezek az utasítások a 4.1.4.3 bekezdésben szám szerinti sorrendben vannak feltüntetve, és azt határozzák meg, hogy milyen nagycsomagolást lehet használni. Ugyancsak utalnak arra, hogy a 4.1.1, 4.1.2 és 4.1.3 szakasz általános csomagolási előírásai közül és a 4.1.5, 4.1.6, 4.1.7, 4.1.8 és 4.1.9 szakasz különleges csomagolási előírásai közül melyeket kell betartani. Ha a 8 oszlopban nincs "LP" betűkkel kezdődő kód, a szóban forgó veszélyes áru nem szállítható nagycsomagolásban;

- "PR" betűkkel kezdődő kód, amely az egyedi nyomástartó edényekre vonatkozó csomagolási utasításokra utal. Ezek az utasítások a 4.1.4.4 bekezdésben szám szerinti sorrendben vannak feltüntetve, és azt határozzák meg, hogy milyen nyomástartó edényt lehet használni. Ugyancsak utalnak arra, hogy a 4.1.1, 4.1.2 és 4.1.3 szakasz általános csomagolási előírásai közül és a 4.1.5, 4.1.6, 4.1.7, 4.1.8 és 4.1.9 szakasz különleges csomagolási előírásai közül melyeket kell betartani.

Megjegyzés:A 9a oszlopban található különleges csomagolási előírások módosíthatják az előző csomagolási utasításokat.

9a oszlop "Különleges csomagolási előírások"

Itt van feltüntetve az alkalmazandó különleges csomagolási előírás betűkből és számokból álló kódja:

- "PP" vagy "RR" betűkkel kezdődő kód, amely a csomagolóeszközök és tartályok (kivéve az IBC-ket és nagycsomagolásokat) tekintetében kiegészítésképpen betartandó különleges csomagolási előírásokra utal. Ezek a különleges csomagolási előírások a 4.1.4.1 bekezdésben találhatók a megfelelő ("P" vagy "R" betűvel kezdődő) csomagolási utasítások után, amelyekre a 8 oszlopban található hivatkozás. Ha a 9a oszlopban nincs "PP" vagy "RR" betűkkel kezdődő kód, a megfelelő csomagolási utasítás végén felsorolt különleges csomagolási előírások egyikét sem kell alkalmazni;

- "B" betűvel kezdődő kód, amely az IBC-k tekintetében kiegészítésképpen betartandó különleges csomagolási előírásokra utal. Ezek a különleges csomagolási előírások a 4.1.4.2 bekezdésben találhatók a megfelelő ("IBC" betűkkel kezdődő) csomagolási utasítások után, amelyekre a 8 oszlopban található hivatkozás. Ha a 9a oszlopban nincs "B" betűvel kezdődő kód, a megfelelő csomagolási utasítás végén felsorolt különleges csomagolási előírások egyikét sem kell alkalmazni;

- "L" betűvel kezdődő kód, amely a nagycsomagolások tekintetében kiegészítésképpen betartandó különleges csomagolási előírásokra utal. Ezek a különleges csomagolási előírások a 4.1.4.3 bekezdésben találhatók a megfelelő ("LP" betűkkel kezdődő) csomagolási utasítások után, amelyekre a 8 oszlopban található hivatkozás. Ha a 9a oszlopban nincs "L" betűvel kezdődő kód, a megfelelő csomagolási utasítás végén felsorolt különleges csomagolási előírások egyikét sem kell alkalmazni.

9b oszlop "Egybecsomagolási előírások"

Itt van feltüntetve az alkalmazandó egybecsomagolási előírás "MP" betűkkel kezdődő kódja. Ezek az előírások szám szerinti sorrendben a 4.1.10 szakaszban vannak feltüntetve. Ha a 9b oszlop nem tartalmaz "MP" betűkkel kezdődő kódot, csak az általános követelményeket kell betartani (lásd a 4.1.1.5 és a 4.1.1.6 bekezdést).

10 oszlop "Mobil tartány utasítások"

Itt van feltüntetve a "mobil tartány utasítás" betűkből és számokból álló kódja, a 4.2.4.2.1 - 4.2.4.2.4 és a 4.2.4.2.6 pont szerint. Itt az a mobil tartány utasítás szerepel, amely a legkevésbé szigorú előírásokat takarja, amelyek betartásával az illető anyag mobil tartányban szállítható. A 4.2.4.2.5 pontban vannak azok a kódok, amelyek a többi mobil tartány utasítást jelölik, amelyek szerint az anyag ugyancsak szállítható. Ha nincs kód megadva, akkor a mobil tartányban történő szállítás nem engedélyezett, kivéve, ha azt az illetékes hatóság a 6.7.1.3 bekezdés szerint engedélyezte.

A mobil tartányok tervezésére, gyártására, szerelvényeire, típusjóváhagyására, vizsgálatára és jelölésére vonatkozó általános követelményeket a 6.7 fejezet tartalmazza. A használatra (pl. a töltésre) vonatkozó általános követelmények a 4.2.1 - 4.2.3 szakaszban találhatók.

Megjegyzés:A 11 oszlopban található különleges előírások módosíthatják az előző követelményeket.

11 oszlop "Különleges előírások a mobil tartányokra"

Itt van feltüntetve a mobil tartányokra vonatkozó, ugyancsak betartandó különleges előírások betűkből és számokból álló kódja. Ezek a "TP" betűkkel kezdődő kódok a mobil tartányok gyártására és használatára vonatkozó különleges előírásokra utalnak, és a 4.2.4.3 bekezdésben találhatók.

12 oszlop "ADR-tartány tartánykódja"

Itt van feltüntetve a tartány típust leíró, betűkből és számokból álló kód a 2 osztály gázaira a 4.3.3.1.1 pont szerint, a 3 - 9 osztály anyagaira a 4.3.4.1.1 pont szerint. Itt az a tartány típus szerepel, amely a legkevésbé szigorú előírásokat takarja, amelyek betartásával az illető anyag ADR-tartányban szállítható. A 2 osztály gázaira a 4.3.3.1.2 pontban, a 3 - 9 osztály anyagaira a 4.3.4.1.2 pontban vannak azok a kódok, amelyek a többi tartány típust jelölik, amelyekben az anyag ugyancsak szállítható. Ha nincs kód megadva, az ADR-tartányban történő szállítás nem engedélyezett.

Amennyiben ebben az oszlopban szilárd anyagra (S) és folyékony anyagra (L) vonatkozó tartánykód is található, ez azt jelenti, hogy az anyag szilárd vagy folyékony (olvasztott) állapotban egyaránt szállítható. Ez az előírás általában a 20 °C - 180 °C közötti olvadáspontú anyagokra vonatkozik.

A gyártásra, szerelvényekre, típusjóváhagyásra, vizsgálatra és jelölésre vonatkozó általános követelmények, amelyeket a tartánykód nem tartalmaz, a 6.8.1, 6.8.2, 6.8.3 és 6.8.5 szakaszban találhatók. A használatra (pl. legnagyobb töltési fokra, legkisebb próbanyomásra) vonatkozó általános követelmények a 4.3.1 - 4.3.4 szakaszban találhatók.

A tartánykód utáni (M) jelölés azt jelenti, hogy az anyag battériás járműben és MEG-konténerben is szállítható.

A tartánykód utáni (+) jelölés azt jelenti, hogy a tartányok alternatívan nem használhatók, ill. a 4.3.4.1.3 pont szerinti rangsor nem alkalmazható.

A szálvázas műanyag tartányokra lásd a 4.4.1 szakaszt és a 6.9 fejezetet; a hulladékok szállítására szolgáló, vákuummal üzemelő tartányokra lásd a 4.5.1 szakaszt és a 6.10 fejezetet.

Megjegyzés:A 13 oszlopban található különleges előírások módosíthatják az előző követelményeket.

13 oszlop "Különleges előírások az ADR-tartányokra"

Itt vannak feltüntetve az ADR-tartányokra vonatkozó, ugyancsak betartandó különleges előírások betűkből és számokból álló kódjai:

- a "TU" betűkkel kezdődő kódok a tartányok használatára vonatkozó különleges előírásokra utalnak, és a 4.3.5 szakaszban találhatók;

- a "TC" betűkkel kezdődő kódok a tartányok gyártására vonatkozó különleges előírásokra utalnak, és a 6.8.4 a) bekezdésben találhatók;

- a "TE" betűkkel kezdődő kódok a tartányok szerelvényeire vonatkozó különleges előírásokra utalnak, és a 6.8.4 b) bekezdésben találhatók;

- a "TA" betűkkel kezdődő kódok a tartányok típusjóváhagyására vonatkozó különleges előírásokra utalnak, és a 6.8.4 c) bekezdésben találhatók;

- a "TT" betűkkel kezdődő kódok a tartányok vizsgálatára vonatkozó különleges előírásokra utalnak, és a 6.8.4 d) bekezdésben találhatók;

- a "TM" betűkkel kezdődő kódok a tartányok jelölésére vonatkozó különleges előírásokra utalnak, és a 6.8.4 e) bekezdésben találhatók.

14 oszlop "Jármű a tartányos szállításhoz"

Itt van feltüntetve az a kód (lásd a 9.1.1 szakaszt) amely az anyag tartányos szállítására használható járművet jelöli, a 7.4.2 szakasz szerint. A járművek szerkezetére és jóváhagyására vonatkozó követelményeket a 9.1, a 9.2 és a 9.7 fejezet tartalmazza.

15 oszlop "Szállítási kategória"

Itt van feltüntetve a szállítási kategóriát jelölő szám, amelyhez az anyag vagy tárgy hozzá van rendelve az egy szállítóegységben szállított mennyiségből adódó mentesség alkalmazásához (lásd az 1.1.3.6 bekezdést).

16 oszlop "Különleges előírások a küldeménydarabok szállítására"

Itt vannak feltüntetve a "V" betűből és számokból álló kódok, amelyek a küldeménydarabok szállítására vonatkozó, esetleges különleges előírásokra utalnak, és a 7.2.4 szakaszban vannak felsorolva. A küldeménydarabok szállítására vonatkozó általános előírásokat a 7.1 és a 7.2 fejezet tartalmazza.

Megjegyzés:Ezen kívül a berakásra, kirakásra és árukezelésre vonatkozó, a 18 oszlopban található különleges előírásokat is be kell tartani.

17 oszlop "Különleges előírások az ömlesztett szállításra"

Itt vannak feltüntetve a "VV" betűkből és számokból álló kódok, amelyek az ömlesztett szállításra vonatkozó különleges előírásokra utalnak, és a 7.3.3 szakaszban vannak felsorolva. Ha nincs kód megadva, az ömlesztett szállítás nem engedélyezett. Az ömlesztett szállításra vonatkozó általános előírásokat a 7.1 és a 7.3 fejezet tartalmazza.

Megjegyzés:Ezen kívül a berakásra, kirakásra és árukezelésre vonatkozó, a 18 oszlopban található különleges előírásokat is be kell tartani.

18 oszlop "Különleges előírások a szállításra - Berakás, kirakás és árukezelés"

Itt vannak feltüntetve a "CV" betűkből és számokból álló kódok, amelyek a berakásra, kirakásra és árukezelésre vonatkozó különleges előírásokra utalnak, és a 7.5.11 szakaszban vannak felsorolva. Ha nincs kód megadva, csak az általános követelményeket kell betartani (lásd a 7.5.1 - 7.5.10 szakaszt).

19 oszlop "Különleges előírások a szállításra - A szállítás lebonyolítása"

Itt vannak feltüntetve az "S" betűből és számokból álló kódok, amelyek a szállítás lebonyolítására vonatkozó különleges előírásokra utalnak, és a 8.5 fejezetben vannak felsorolva. Ezeket az előírásokat a 8.1 - 8.4 fejezet követelményein felül kell alkalmazni, azonban ha ellentétben állnak a 8.1 - 8.4 fejezet előírásaival, akkor az itt feltüntetett különleges előírások érvényesek.

20 oszlop "Veszélyt jelölő szám"

Itt van feltüntetve a két vagy három számjegyből (egyes esetekben előtte egy "X" betűből) álló veszélyt jelölő szám, amit a tartányos és az ömlesztett szállításnál előírt narancssárga tábla felső részén kell feltüntetni, az 5.3.2.1 bekezdés szerint. A veszélyt jelölő számok jelentése az 5.3.2.3 bekezdésben található.

[1]) Ahol x = a veszélyes anyag vagy tárgy osztályának száma, a kétszámjegyű osztályoknál "pont" nélkül.

UN szám

Megnevezés és leírás

Osztály

Osztá-
lyozási kód

Csoma-
golási csoport

Bárcák

Külön-
leges elő-
írások

Korlá-
tozott meny-
nyiség

Csomagolóeszköz

Mobil tartány

ADR-tartány

Jármű a tartányos szállí-
táshoz

Szállítási kategória

Szállítás

Veszélyt jelölő számok

Csoma-
golási
utasí-
tások

Külön-
leges csoma-
golási előírások

Egybe-
csoma-
golási előírások

Utasí-
tások

Külön-
leges előírások

Tar-
tány-
kód

Külön-
leges előírások

Külön-
leges előírások a külde-
mény-
dara-
bokra

Külön-
leges előírások az ömlesz-
tett
szállí-
tásra

Külön-
leges előírások az áru-
kezelésre, be- és kirakásra

Külön-
leges előírások a jármű üzemel-
tetésre

3.1.2

2.2

2.1.1.3

5.2.2

3.3

3.4.6

4.1.4

4.1.10

4.2.4.2

4.2.4.3

4.3

4.3.5, 6.8.4

9.1.1.2

1.1.3.6

7.2.4

7.3.3

7.5.11

8.5

5.3.2.3

(1)

(2)

(3a)

(3b)

(4)

(5)

(6)

(7)

(8)

(9a)

(9b)

(10)

(11)

(12)

(13)

(14)

(15)

(16)

(17)

(18)

(19)

(20)

0004

AMMÓNIUM-PIKRÁT, száraz vagy
10 tömeg%-nál kevesebb vízzel nedvesített

1.1D

LQ0

P112a
P112b
P112c

PP26

MP20

V2
V3

CV1
CV2
CV3

0005

TÖLTÉNYEK FEGYVEREKHEZ robbanólövedékkel

1.1F

LQ0

P130

MP23

CV1
CV2
CV3

0006

TÖLTÉNYEK FEGYVEREKHEZ robbanólövedékkel

1.1E

LQ0

P130
LP101

PP67
L1

MP21

CV1
CV2
CV3

0007

TÖLTÉNYEK FEGYVEREKHEZ robbanólövedékkel

1.2F

LQ0

P130

MP23

CV1
CV2
CV3

0009

GYÚJTÓ HATÁSÚ LŐSZER
robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel vagy anélkül

1.2G

LQ0

P130
LP101

PP67
L1

MP23

CV1
CV2
CV3

0010

GYÚJTÓ HATÁSÚ LŐSZER
robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel vagy anélkül

1.3G

LQ0

P130
LP101

PP67
L1

MP23

CV1
CV2
CV3

0012

TÖLTÉNYEK FEGYVEREKHEZ INERT LÖVEDÉKKEL vagy TÖLTÉNYEK KÉZIFEGYVEREKHEZ

1.4S

1.4

LQ0

P130

MP23
MP24

CV1
CV2
CV3

0014

VAKTÖLTÉNYEK FEGYVEREKHEZ vagy VAKTÖLTÉNYEK KÉZIFEGYVEREKHEZ

1.4S

1.4

LQ0

P130

MP23
MP24

CV1
CV2
CV3

0015

FÜSTKÉPZŐ LŐSZER robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel vagy anélkül

1.2G

1 + 8

204

LQ0

P130
LP101

PP67
L1

MP23

CV1
CV2
CV3

0016

FÜSTKÉPZŐ LŐSZER robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel vagy anélkül

1.3G

1 + 8

204

LQ0

P130
LP101

PP67
L1

MP23

CV1
CV2
CV3

0018

KÖNNYEZTETŐ HATÁSÚ LŐSZER robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel

1.2G

1 + 6.1 + 8

LQ0

P130
LP101

PP67
L1

MP23

CV1
CV2
CV3
CV28

0019

KÖNNYEZTETŐ HATÁSÚ LŐSZER robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel

1.3G

1 + 6.1 + 8

LQ0

P130
LP101

PP67
L1

MP23

CV1
CV2
CV3
CV28

0020

MÉRGEZŐ HATÁSÚ LŐSZER robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel

1.2K

A szállításból ki van zárva

0021

MÉRGEZŐ HATÁSÚ LŐSZER robbanó-, kidobó- vagy hajtótöltettel

1.3K

A szállításból ki van zárva

0027

FEKETE LŐPOR (PUSKAPOR), szemcsés vagy por alakú

1.1D

LQ0

P113

PP50

MP20
MP24

V2
V3

CV1
CV2
CV3

0028

FEKETE LŐPOR (PUSKAPOR), SAJTOLT vagy FEKETE LŐPOR (PUSKAPOR), PELLET

1.1D

LQ0

P113

PP51

MP20
MP24

CV1
CV2
CV3

0029

NEM VILLAMOS GYUTACSOK robbantáshoz

1.1B

LQ0

P131

PP68

MP23

CV1
CV2
CV3

0030

VILLAMOS GYUTACSOK robbantáshoz

1.1B

LQ0

P131

MP23

CV1
CV2
CV3

0033

BOMBÁK robbanótöltettel

1.1F

LQ0

P130

MP23

CV1
CV2
CV3

0034

BOMBÁK robbanótöltettel

1.1D

LQ0

P130
LP101

PP67
L1

MP21

CV1
CV2
CV3

0035

BOMBÁK robbanótöltettel

1.2D

LQ0

P130
LP101

PP67
L1

MP21

CV1
CV2
CV3

0037

BOMBÁK VILLANÓFÉNY TÖLTETTEL

1.1F

LQ0

P130

MP23

CV1
CV2
CV3

0038

BOMBÁK VILLANÓFÉNY TÖLTETTEL

1.1D

LQ0

P130
LP101

PP67
L1

MP21

CV1
CV2
CV3

0039

BOMBÁK VILLANÓFÉNY TÖLTETTEL

1.2G

LQ0

P130
LP101

PP67
L1

MP23

CV1
CV2
CV3

0042

GYÚJTÁSERŐSÍTŐK detonátor nélkül

1.1D

LQ0

P132a
P132b

MP21

CV1
CV2
CV3

0043

SZÉTVETŐK robbanótöltettel

1.1D

LQ0

P133

PP69

MP21

CV1
CV2
CV3

0044

GYUTACSKAPSZULÁK

1.4S

1.4

LQ0

P133

MP23
MP24

CV1
CV2
CV3

0048

ROBBANÓTÖLTETEK

1.1D

LQ0

P130
LP101

PP67
L1

MP21

CV1
CV2
CV3

0049

VILLANÓFÉNY-PATRONOK

1.1G

LQ0

P135

MP23

CV1
CV2
CV3

0050

VILLANÓFÉNY-PATRONOK

1.3G

LQ0

P135

MP23

CV1
CV2
CV3

0054

JELZŐPATRONOK

1.3G

LQ0

P135

MP23
MP24

CV1
CV2
CV3

0055

ÜRES TÖLTÉNYHÜVELYEK GYUTACCSAL

1.4S

1.4

LQ0

P136

MP23

CV1
CV2
CV3

0056

VÍZIBOMBÁK

1.1D

LQ0

P130
LP101

PP67
L1

MP21

CV1
CV2
CV3

0059

FORMÁZOTT TÖLTETEK detonátor nélkül

1.1D

LQ0

P137

PP70

MP21

CV1
CV2
CV3

0060

KIEGÉSZÍTŐ ROBBANÓTÖLTETEK

1.1D

LQ0

P132a
P132b

MP21

CV1
CV2
CV3

0065

ROBBANTÓZSINÓR (hajlékony)

1.1D

LQ0

P139

PP71
PP72

MP21

CV1
CV2
CV3

0066

GYÚJTÓZSINÓR

1.4G

1.4

LQ0

P140

MP23

CV1
CV2
CV3

0070

KÁBELVÁGÓ SZERKEZET ROBBANÓANYAGGAL

1.4S

1.4

LQ0

P134
LP102

MP23

CV1
CV2
CV3

0072

CIKLOTRIMETILÉN-TRINITRAMIN (CIKLONIT, HEXOGÉN, RDX), legalább 15 tömeg% vízzel NEDVESÍTETT

1.1D

266

LQ0

P112a

PP45

MP20

CV1
CV2
CV3

0073

GYUTACSOK LŐSZEREKHEZ

1.1B

LQ0

P133

MP23

CV1
CV2
CV3

0074

DIAZO-DINITROFENOL, legalább 40 tömeg% vízzel vagy alkohol és víz keverékével NEDVESÍTETT

1.1A

266

LQ0

P110b

PP42

MP20

CV1
CV2
CV3

0075

DIETILÉN-GLIKOL-DINITRÁT, legalább 25 tömeg% nem illó, vízben oldhatatlan flegmatizálószerrel DESZENZIBILIZÁLT

1.1D

266

LQ0

P115

PP53
PP54
PP57
PP58

MP20

CV1
CV2
CV3

0076

DINITRO-FENOL, száraz vagy 15 tömeg%-nál kevesebb vízzel nedvesített

1.1D

1 + 6.1

LQ0

P112a
P112b
P112c

PP26

MP20

V2
V3

CV1
CV2
CV3
CV28

0077

DINITRO-FENOLÁTOK (alkálifémeké), száraz vagy 15 tömeg%-nál kevesebb vízzel nedvesített

1.3C

1 + 6.1

LQ0

P114a
P114b

PP26

MP20

V2
V3

CV1
CV2
CV3
CV28

0078

DINITRO-REZORCIN, száraz vagy 15 tömeg%-nál kevesebb vízzel nedvesített

1.1D

LQ0

P112a
P112b
P112c

PP26

MP20

V2
V3

CV1
CV2
CV3

0079

HEXANITRO-DIFENIL-AMIN (DIPIKRIL-AMIN, HEXIL)

1.1D

LQ0

P112b
P112c

MP20

V2
V3

CV1
CV2
CV3

0081

A TÍPUSÚ ROBBANTÓANYAG

1.1D

616
617

LQ0

P116

PP63
PP66

MP20

V2
V3

CV1
CV2
CV3

0082

B TÍPUSÚ ROBBANTÓANYAG

1.1D

617

LQ0

P116
IBC100

PP61
PP62
PP65
B9

MP20

V2
V3

CV1
CV2
CV3

0083

C TÍPUSÚ ROBBANTÓANYAG

1.1D

267
617

LQ0

P116

MP20

V2
V3

CV1
CV2
CV3

0084

D TÍPUSÚ ROBBANTÓANYAG

1.1D

617

LQ0

P116

MP20

CV1
CV2
CV3

0092

FÖLDI VILÁGÍTÓTESTEK

1.3G

LQ0

P135

MP23

CV1
CV2
CV3

UN szám

Megnevezés és leírás

Osztály

Osztá-
lyozási kód

Csoma-
golási csoport

Bárcák

Külön-
leges elő-
írások

Korlá-
tozott meny-
nyiség

Csomagolóeszköz

Mobil tartány

ADR-tartány

Jármű a tartányos szállí-
táshoz

Szállítási kategória

Szállítás

Veszélyt jelölő számok

Csoma-
golási
utasí-
tások

Külön-
leges csoma-
golási előírások

Egybe-
csoma-
golási előírások

Utasí-
tások

Külön-
leges előírások

Tar-
tány-
kód

Külön-
leges előírások

Külön-
leges előírások a külde-
mény-
dara-
bokra

Külön-
leges előírások az ömlesz-
tett
szállí-
tásra

Külön-
leges előírások az áru-
kezelésre, be- és kirakásra

Külön-
leges előírások a jármű üzemel-
tetésre

0093

LÉGI VILÁGÍTÓTESTEK

1.3G

LQ0

P135

MP23

CV1
CV2
CV3

0094

VILLANÓFÉNYPOR

1.1G

LQ0

P113

PP49

MP20

V2
V3

CV1
CV2
CV3

0099

KŐZETREPESZTŐ TORPEDÓK detonátor nélkül, olajkutak fúrásához

1.1D

LQ0

P134
LP102

MP21

CV1
CV2
CV3

0101

NEM ROBBANÓ PILLANATGYÚJTÓK

1.3G

LQ0

P140

PP74
PP75

MP23

CV1
CV2
CV3

0102

ROBBANÓZSINÓR fémköpennyel

1.2D

LQ0

P139

PP71

MP21

CV1
CV2
CV3

0103

GYÚJTÓZSINÓRGYÚJTÓK cső alakú fémköpennyel

1.4G

1.4

LQ0

P140

MP23

CV1
CV2
CV3

0104

KISHATÁSÚ ROBBANTÓZSINÓR fémköpennyel

1.4D

1.4

LQ0

P139

PP71

MP21

CV1
CV2
CV3

0105

BIZTONSÁGI GYÚJTÓZSINÓR

1.4S

1.4

LQ0

P140

PP73

MP23

CV1
CV2
CV3

0106

ROBBANÓGYÚJTÓK

1.1B

LQ0

P141

MP23

CV1
CV2
CV3

0107

ROBBANÓGYÚJTÓK

1.2B

LQ0

P141

MP23

CV1
CV2
CV3

0110

GYAKORLÓGRÁNÁTOK (kézi- vagy fegyvergránátok)

1.4S

1.4

LQ0

P141

MP23

CV1
CV2
CV3

0113

GUANIL-NITRÓZAMINO-GUANILIDÉN-HIDRAZIN, legalább 30 tömeg% vízzel NEDVESÍTETT

1.1A

266

LQ0

P110b

PP42

MP20

CV1
CV2
CV3

0114

GUANIL-NITRÓZAMINO-GUANIL-TETRAZÉN (TETRAZÉN), legalább 30 tömeg% vízzel vagy alkohol és víz keverékével NEDVESÍTETT

1.1A

266

LQ0

P110b

PP42

MP20

CV1
CV2
CV3

0118

HEXOLIT (HEXOTOL), száraz vagy 15 tömeg%-nál kevesebb vízzel nedvesített

1.1D

LQ0

P112a
P112b
P112c

MP20

V2
V3

CV1
CV2
CV3

0121

GYÚJTÓK

1.1G

LQ0

P142

MP23

CV1
CV2
CV3

0124

PERFORÁTOR PUSKÁK TÖLTETTEL, detonátor nélkül, olajkutak fúráshoz

1.1D

LQ0

P101

MP21

CV1
CV2
CV3

0129

ÓLOM-AZID, legalább 20 tömeg% vízzel vagy alkohol és víz keverékével NEDVESÍTETT

1.1A

266

LQ0

P110b

PP42

MP20

CV1
CV2
CV3

0130

ÓLOM-SZTIFNÁT (ÓLOM-TRINITRO-REZORCINÁT), legalább 20 tömeg% vízzel vagy alkohol és víz keverékével NEDVESÍTETT

1.1A

266

LQ0

P110b

PP42

MP20

CV1
CV2
CV3

0131

GYÚJTÓZSINÓRGYÚJTÓK

1.4S

1.4

LQ0

P142

MP23

CV1
CV2
CV3

0132

AROMÁS NITROVEGYÜLETEK DEFLAGRÁLÓ FÉMSÓI, M.N.N.

1.3C

274

LQ0

P114a
P114b

PP26

MP2

V2
V3

CV1
CV2
CV3

0133

MANNIT-HEXANITRÁT (NITROMANNIT), legalább 40 tömeg% vízzel vagy alkohol és víz keverékével NEDVESÍTETT

1.1D

266

LQ0

P112a

MP20

CV1
CV2
CV3

0135

HIGANY-FULMINÁT, legalább 20 tömeg% vízzel vagy alkohol és víz keverékével NEDVESÍTETT

1.1A

266

LQ0

P110b

PP42

MP20

CV1
CV2
CV3

0136

AKNÁK robbanótöltettel

1.1F

LQ0

P130

MP23

CV1
CV2
CV3

0137

AKNÁK robbanótöltettel

1.1D

LQ0

P130
LP101

PP67
L1

MP21

CV1
CV2
CV3

0138

AKNÁK robbanótöltettel

1.2D

LQ0

P130
LP101

PP67
L1

MP21

CV1
CV2
CV3

0143

NITROGLICERIN, legalább 40 tömeg% nem illó, vízben oldhatatlan flegmatizálószerrel DESZENZIBILIZÁLT

1.1D

1 + 6.1

266
271

LQ0

P115

PP53
PP54
PP57
PP58

MP20

CV1
CV2
CV3
CV28

0144

NITROGLICERIN ALKOHOLOS OLDATBAN 1%-nál több, de legfeljebb 10% nitroglicerin-tartalommal

1.1D

500

LQ0

P115

PP45
PP55
PP56
PP59
PP60

MP20

CV1
CV2
CV3

0146

NITROKEMÉNYÍTŐ, száraz vagy 20 tömeg%-nál kevesebb vízzel nedvesített

1.1D

LQ0

P112a
P112b
P112c

MP20

V2
V3

CV1
CV2
CV3

0147

NITROKARBAMID

1.1D

LQ0

P112b

MP20

V2
V3

CV1
CV2
CV3

0150

PENTAERITRIT-TETRANITRÁT (PENTRIT, PETN), legalább 25 tömeg% vízzel NEDVESÍTETT vagy PENTAERITRIT-TETRANITRÁT (PENTRIT, PETN), legalább 15 tömeg% flegmatizálószerrel DESZENZIBILIZÁLT

1.1D

266

LQ0

P112a
P112b

MP20

V2
V3

CV1
CV2
CV3

0151

PENTOLIT, száraz vagy 15 tömeg%-nál kevesebb vízzel nedvesített

1.1D

LQ0

P112a
P112b
P112c

MP20

V2
V3

CV1
CV2
CV3

0153

TRINITRO-ANILIN (PIKRAMID)

1.1D

LQ0

P112b
P112c

MP20

V2
V3

CV1
CV2
CV3

0154

TRINITRO-FENOL (PIKRINSAV), száraz vagy 30 tömeg%-nál kevesebb vízzel nedvesített

1.1D

LQ0

P112a
P112b
P112c

PP26

MP20

Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bíró, ügytárgy keresése

Közhiteles cégkivonat

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

Keresés "elvi tartalomban"

Mínuszjel keresésben

Link jogszabályhelyre

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

Egy bíró ítéletei

Jogszabály paragrafusára ugrás

Önnek 2 Jogkódexe van!

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Változásfigyelési funkció

20/1979. (IX. 18.) KPM rendelet

a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás A és B mellékletének kihirdetéséről és belföldi alkalmazásáról

Melléklet a 20/1979. (IX. 18.) KPM számú rendelethez

A közlekedésért felelős miniszter:[4]

A közlekedésért felelős miniszter és a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter együttesen[5]

A Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális igazgatósága és az illetékes rendőrfőkapitányság (rendőrkapitányság) együttesen és az illetékes rendőrfőkapitányság (rendőrkapitányság) együttesen[6]

A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter[7]

Az iparügyekért felelős miniszter[8]

Az egészségügyért felelős miniszter[9]

Országos Atomenergia Hivatal[10]

Az adópolitikáért felelős miniszter[12]

A Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális igazgatósága és az illetékes rendőrfőkapitányság (rendőrkapitányság) együttesen[13]

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala[14]

A VESZÉLYES ÁRUK NEMZETKÖZI KÖZÚTI SZÁLLÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ EURÓPAI MEGÁLLAPODÁS (ADR) "A" ÉS "B" MELLÉKLETE[15]