1989. évi XLIV. törvény

a vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvény módosításáról[1]

1. § A vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvény (a továbbiakban: VA) a következők szerint módosul:

1. § A VA 2. § (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) E törvény alkalmazásában adóalany]

"e) a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. évi XLV. törvény 19. §-a (5) bekezdésének a) és c) pontjában meghatározott egyéni vállalkozó, valamint a 14. §-a szerinti mezőgazdasági kistermelést folytató magánszemély, ha e törvény hatálya alá adóalanyként az adóhatóságnál bejelentkezett."

2. § A VA 3. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. § A lakásszövetkezet - ha törvény másként nem rendelkezik -, a társadalmi szervezet, továbbá az alapítvány, a költségvetési szerv, a jogi személyiséggel rendelkező, jogi képviseletet ellátó munkaközösség és a víziközmű társulat a vállalkozási tevékenységéből származó - a gazdálkodásának rendjére vonatkozó külön jogszabály szerint megállapított - eredménye után a 12. §-ban meghatározott mértékű adót köteles fizetni. E szervezetek igénybe vehetik az e törvényben meghatározott adókedvezményeket, egyébként rájuk a törvény hatálya nem terjed ki."

3. § A VA 5. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, a kistermelők szövetkezete és a 2. § (1) bekezdésének c)-e) pontjaiban felsorolt adóalany, ha éves árbevétele nem haladja meg a 25 millió forintot, akkor eredményét a befolyt adóköteles bevételek, valamint a kifizetett termelési és kezelési költségek és az elszámolt értékcsökkenési leírás különbözeteként állapítja meg, amelyet a vásárolt készletek állományváltozásának értékével kell módosítani. Az adóalany eredményét ebben az esetben az egyszeres könyvvitel előírásai szerint naplófőkönyvben mutatja ki."

4. § A VA 5. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:

"(4) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt credménymegállapítási rendszer megváltoztatásakor a számviteli szabályok alapján kimutatott saját termelésű készlet és a befejezetlen termelés értékét a felhalmozott vagyonnal (25. §) szemben kell elszámolni."

5. § A VA 7. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az eredmény megállapítása során a költségek, illetve a ráfordítások között számolhatók el a következők is:

a) az állóeszközök értékcsökkenési leírása az 1. számú mellékletben meghatározott szabályok szerint. Az értékcsökkenési leírás összegét a 2. számú mellékletben meghatározott Amortizációs Normák Jegyzéke alapján kell megállapítani;

b) az adóalany által társadalmi szervezet tagjaként fizetett tagdíj, fenntartási hozzájárulás összege, valamint az egyesülés működési költségeihez nyújtott hozzájárulás összege;

c) a 2. § (1) bekezdésének b), c),d), e) pontjaiban meghatározott adóalanyoknál a magánszemély tagok, illetve az egyéni vállalkozó személyes közreműködésének az adóalany által meghatározott ellenértéke;

d) a 4. számú mellékletben meghatározott reprezentációs költségek;

e) a biztosítóintézet által hosszútávú kötelezettségeinek fedezetére és az évek közötti káringadozások kiegyenlítésére képzett biztosítástechnikai tartalékok összege;

f) a vízgazdálkodási társulat részére átadott érdekeltségi hozzájárulás összege;

g) a kulturális járulék alá nem eső művészeti tevékenység (SZTJ 820-2) és a szerzői jogvédelem alatt álló kulturális alkotások létrehozása érdekében kifizetett támogatás (mecenatúra) összege."

6. § A VA 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az eredmény megállapítása során az értékben, illetve érték nélkül nyilvántartott vagyontárgyak (állóeszközök, beruházások, vagyoni értékű jogok, készletek, értékpapírok, befektetett eszközök) értékesítéséből származó ellenértéket árbevételként, illetve bevételként kell elszámolni. Az értékesített vagyontárgyak nyilvántartási értékét az értékesítés elszámolt önköltségeként, illetve ráfordításként kell elszámolni."

7. § A VA 7. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A vagyontárgyak megsemmisülésével, selejtezésével összefüggésben kapott ellenérték árbevételként is elszámolható. Ebben az esetben a selejtezett vagy megsemmisült vagyontárgyak nyilvántartási értékét önköltségként, illetve ráfordításként kell elszámolni."

8. § A VA 11. §-a (1) bekezdésének c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és egyidejűleg a bekezdés az alábbi f) ponttal egészül ki:

[(1) A megállapított, illetve módosított eredmény csökkenthető:]

"c) az érték nélkül, valamint megváltási összeggel nyilvántartott termőföld és erdő értékesítése esetén a kapott ellenérték összegével, legfeljebb azonban az 5. számú melléklet szerint számított összeggel,

d) a közérdekű kötelezettségvállalásra (Ptk. 593-596. §-ai), illetve alapítványra (Ptk. 74/A.-74/F. §-ai) fordított összeggel [20. § (1) bekezdés g) pont], illetve az ilyen célra térítésmentesen átadott vagyontárgy [25. § (4) bekezdés e) pont] nyilvántartási értékével,

f) a 21. § (3) bekezdése alapján a hitelezési veszteség céljára felhasznált tartalékvagyon összegével."

9. § A VA 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az adó mértéke az adóalap 3 millió forintot meg nem haladó részének 35%-a, az ezt meghaladó részének 40%-a (a továbbiakban: számított adó)."

10. § A VA 13. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az adóalanyt a 6. számú mellékletben meghatározott

a) közszolgáltató és egészségügyi tevékenységek eredményére jutó adóból 80%-os mértékű,

b) kulturális tevékenységek és

c) sporttevékenységek eredményére jutó adóból 65%-os mértékű, adóvisszatartás formájában igénybe vehető adókedvezmény illeti meg.

(2) Az adóalanyt a 7. számú mellékletben meghatározott

a) mezőgazdasági, erdőgazdasági és elsődleges faipari tevékenységek,

b) élelmiszeripari tevékenységek és az azokhoz kapcsolódó egyes szolgáltatások eredményére jutó adóból 35%-os mértékű,

c) az élelmiszer-kiskereskedelmi tevékenység eredményére jutó adóból 1990. évben 35%-os mértékű, 1991. évben 20%-os mértékű adóvisszatartás formájában igénybe vehető adókedvezmény illeti meg."

11. § A VA 15. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A 9. számú mellékletben meghatározott mértékű - adóvisszatartás formájában igénybe vehető - adókedvezmény illeti meg:

a) az egyes központi struktúra és társadalompolitikai döntésekhez kapcsolódó,

b) a kutatási, műszaki fejlesztési,

c) 1990. évben a lakosság részére végzett egyes fogyasztási szolgáltató,

d) a legfeljebb 1500 lakosú kistelepülésen, illetve tanyán kiskereskedelmi tevékenységet folytató, továbbá

e) a népi iparművészeti és a hagyományos háziipari termék előállítását végző, valamint

f) a Minisztertanács által meghatározott gazdaságilag elmaradott vagy központi struktúrapolitikai döntésekkel

érintett településen belüli székhellyel vagy nyilvántartott telephellyel működő vagy az e településekhez tartozó termőterülettel, illetve művelés alól kivett területtel rendelkező, és

g) egyes mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházást megvalósító adóalanyt, továbbá

h) a kedvezőtlen adottságúnak minősülő mezőgazdasági nagyüzemet.

(2) Az adóalanyt, az állóeszközök, a beruházások és a befektetett eszközök értékesítéséből elért összes ellenérték és azok nyilvántartási értékének különbözete 20%-ának megfelelő összegű - adóvisszatartás formájában igénybevehető - adókedvezmény illeti meg."

12. § A VA 19. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és egyidejűleg a következő h) ponttal egészül ki:

(Az adózott eredményt növeli:)

"a) az adóalanyt a gazdasági társaságban való részvétel alapján megillető részesedés (osztalék, kamatozó részvény utáni kamat), a leányvállalattól, a szakcsoporttól és a pénzeszközök végleges átadása után az átvevőtől kapott részesedés összege,"

"h) a 20. § (1) bekezdésének r) pontja alapján más adóalanytól kapott összeg."

13. § A VA 20. §-a (1) bekezdésének j), k) és n) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[(1) Az adóalany az adózott eredmény terhére számolja el, illetve fizeti ki:]

"j) az államot, a- gazdasági társaság tagjait (részvényeseit), az egyes jogi személy vállalata, valamint a leányvállalat létesítőjét megillető részesedést (osztalékot), egyéni vállalkozó esetében a vállalkozásba befektetett vagyoni érték jövedelemként kivett összeget, a véglegesen átvett pénzeszközök után az átadónak fizetett részesedés', továbbá a szakcsoportnak átengedett vagyoni eszközök után fizetett részesedést,"

"k) a szövetkezeti üzletrész, a szövetkezeti vagyonrész, a részjegy és a vagyonjegy után járó osztalékot,"

"l) az anyagi érdekeltségi rendszerről szóló jogszabályban felsorolt vezető dolgozók prémiumát,".

14. § A VA 20. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az (1) bekezdés a)-i) pontjaiban meghatározott kifizetéseket és az állami vagyon utáni részesedést (1989. évi XLIII. törvény) akkor is teljesíteni kell, ha azokra a tartalékvagyon felhasználásával növelt adózott eredmény nem nyújt fedezetet."

15. § A VA 20. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az (1) bekezdés n) és r) pontjaiban felsorolt kifizetéseket legfeljebb a tartalékvagyon felhasználásával növelt adózott eredmény pozitív összegéig lehet teljesíteni."

16. § A VA 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"21. § (1) Az adóalany az adózott eredményből tartalékvagyont képezhet. A pénzintézetnél - a biztosítóintézet kivételével - a Minisztertanács megállapíthatja a tartalékvagyon összegének legkisebb szintjét.

(2) A tartalékvagyon az adózott eredmény kiegészítésére használható fel.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott pénzintézet a tartalékvagyon terhére számolhatja el a hitelezési veszteségeket is."

17. § A VA 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az adóalany pénzeszközét más adóalanynak, illetve egyéb jogi személynek ideiglenesen vagy véglegesen átadhatja. A Minisztertanács, rendeletben a pénzeszközök ideiglenes átadását magánszemélyek részére is lehetővé teheti."

18. § A VA 25. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Az alapítói vagyont növeli:]

"b) szövetkezetnél a jegyzett részjegyek összege és a felhalmozott vagyon terhére - a szövetkezeti jogszabályok alapján - juttatott szövetkezeti üzletrész (szövetkezeti vagyonrész stb.) összege,".

19. § A VA 25. §-ának (3) bekezdése a következő k) és l) ponttal egészül ki:

[(3) A felhalmozott vagyont növeli:]

"k) a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény 31. §-a (3) bekezdésében meghatározott számlán tartott konvertibilis pénzbeni hozzájárulás felhasználásakor jelentkező árfolyam-nyereség összege,

l) az 5. § (4) bekezdése szerint a saját termelésű készletek, befejezetlen termelés készletre vételének értéke."

20. § A VA 25. §-ának (4) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:

[(4) A felhalmozott vagyont csökkenti:]

"i) a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény 31. § (3) bekezdésében meghatározott számlán tartott konvertibilis pénzbeni hozzájárulás felhasználásakor jelentkező árfolyam-veszteség összege,"

"j) az 5. 5 (4) bekezdése szerint a saját termelésű készletek, befejezetlen termelés készletből történő kivezetésének értéke."

21. § A VA 25. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Ha a vagyontárgyak megsemmisülésével, selejtezésével összefüggésben kapott ellenérték és azok nyilvántartási értékének különbözetét az adóalany az eredmény terhére, illetve javára nem számolta el, akkor azt a felhalmozott vagyon terhére, illetve javára kell elszámolni."

22. § A VA 27. §-a (2) bekezdésének első mondata, valamint (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Ha a határozattal megállapított adó összege a bevallott adó összegét meghaladja (adóhiány), az adóhatóság az adóhiány 0-200%-áig terjedő bírságot szab ki. (...)"

"(4) A késedelmesen teljesített adóelőleg fizetési, adófizetési kötelezettség, valamint az adókülönbözet késedelmes visszatérítése esetén havi 3% késedelmi pótlékot, önellenőrzés esetén havi 3%, de legfeljebb 30% önellenőrzési pótlékot kell fizetni."

23. § A VA 32. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[(1) Felhatalmazást kap a Minisztertanács, hogy rendeletben megállapítsa:]

"d) a 15. § (1) bekezdésének f) pontjában említett, gazdaságilag elmaradott vagy központi struktúrapolitikai döntésekkel érintett települések körét."

24. § A VA

a) 1. számú melléklete e törvény 1. számú melléklete szerint módosul,

b) 4. számú melléklete helyébe e törvény 2. számú melléklete lép,

c) 5. számú melléklete helyébe e törvény 3. számú melléklete lép,

d) 6. számú melléklete helyébe e törvény 4. számú melléklete lép,

e) 8. számú melléklete helyébe e törvény 5. számú melléklete lép,

f) 9. számú melléklete e törvény 6. számú melléklete szerint módosul,

g) 7. számú melléklete e törvény 7. számú melléklete szerint módosul.

Záró rendelkezések

25. § (1) Ez a törvény 1990. január 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit első ízben - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel - az 1990. évi eredmény megállapítására, elszámolására és az 1990. évi adókötelezettségre kell alkalmazni.

(2) A 2. §-ban foglalt rendelkezés a költségvetési üzemekre 1990. évben nem terjed ki.

(3) A 4. § rendelkezését az adóalanyok az 1989. évi eredmény megállapításakor is alkalmazhatják. Azok az adóalanyok, amelyeknél az 1989. január 1. napjától alkalmazott - VA 5. § (1)-(2) bekezdése szerinti - eredménymegállapítási rendszer eltér az 1988. évben alkalmazott eredménymegállapítási rendszertől és az. áttéréskor a saját termelésű készlet és a befejezetlen termelés értékét az eredménnyel szemben számolták el, akkor ezeknek az eredménymegállapítási rendszer következő megváltoztatásakori értékét is az eredménnyel szemben kötelesek elszámolni.

(4)[2]

(5) A 11/1989. (II. 5.) MT rendelet 3. §-ában foglalt adókedvezményre jogosult adóalany, e kedvezményt a továbbiakban a VA - e törvénnyel módosított - 9. számú mellékletének 7/b) pontjában meghatározott - a működés évének megfelelő - mértékben és ideig veheti igénybe.

(6) A kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági nagyüzem, a nem mezőgazdasági tevékenységének fejlesztéséhez 1989. december 31. előtt engedélyezett - visszafizetendő - fejlesztési hozzájárulás tárgyévben visszafizetett részletét a számított adóból visszatarthatja.

(7)[3]

26. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény

a) 14. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A vállalkozási nyereségadó mértéke az adóalap 3 millió forintot meg nem haladó részének 35%-a, az ezt meghaladó részének 40%-a (számított adó)."

b) melléklete helyébe e törvény 5. számú melléklete lép.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) a VA 10. §-ának a) pontja, továbbá a 3. számú melléklete,

b) a gyorsított amortizáció alkalmazásáról szóló 104/1988. (XII. 24.) MT, továbbá a gazdaságilag elmaradott és a központi struktúrapolitikai döntésekkel érintett térségekben működő vállalkozások nyereségadókedvezményéről szóló 11/1989. (II. 5.) MT rendelet.

Dr. Szűrös Mátyás s. k.,

a Köztársaság ideiglenes elnöke

Dr. Fodor István s. k.,

az Országgyűlés megbízott elnöke

1. számú melléklet az 1989. évi XLIV. törvényhez

Az 1988. évi IX. törvény 1. számú melléklete a következők szerint módosul:

1. A melléklet II. fejezetének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. A külszíni bányaművelésre használt földterület értékét bányavagyon arányosan kell leírni. Az értékcsökkenés leírását bányánként, a földterület aktivált értéke és a nyers-anyagvagyon hányada alapján a kitermelés üteme szerint, de legalább negyedévenként kell elszámolni. A bányaterület aktivált értéke a vételár (kisajátítási ár) és a mezőgazdasági művelésből történő kivonásáért fizetendő térítési díj együttes összege."

2. A melléklet II. fejezetének 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. A kőolaj - és földgáz-, valamint a széndioxid-kitermelésben a bányászati termékek feltárása (a részletesen megkutatott szénhidrogén előfordulásokon a jóváhagyott művelési terv megvalósítására szolgáló munkálatok) keretében létrehozott állóeszközöknél, a tevékenység tárgyévi aktivált ráfordításainak megfelelő összegű értékcsökkenési leírás számolható el."

3. A melléklet II. fejezete 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. A bérbeadott gépek és berendezések, járművek értékcsökkenési leírását, a bérbeadó az I/4. d) pontban foglaltak figyelembevételével állapítja meg. Az eredményét az 5. § (2)-(3) bekezdése szerint megállapító adóalany, évközi bérbeadás esetén a bérbeadás időpontjától kezdődően az értékcsökkenési leírást időarányosan számolhatja el."

4. A melléklet II. fejezete a következő 10. ponttal egészül ki:

"10. a) A c) pontban meghatározott termékek amortizációs normái legfeljebb 30%-ra növelhetők.

b) Az a) pontban foglaltak alapján növelt normákat kell figyelembe venni az állóeszközök egészére elszámolandó éves értékcsökkenési leírás számításánál.

c) Az a) pont szerinti leírás a következő termékek tekintetében alkalmazható:

5. A melléklet II. fejezete a következő 11. ponttal egészül ki:

"11. Az egyéni vállalkozók és azok az adóalanyok, amelyeknek az alapítói vagyonában - a szövetkezeti vagyonból a szövetkezeti jogszabályok alapján juttatott szövetkezeti üzletrész (szövetkezeti vagyonrész stb.) kivételével -a magánszemélyek részesedési hányada az 50%-ot meghaladja, a gépek, gépi berendezések, felszerelések és a járművek amortizációs normáit - a 2. számú melléklet "A " és "B" fejezetében meghatározott amortizációs normák figyelmen kívül hagyásával - legfeljebb 50%-ra növelhetik.

6. A melléklet II. fejezete a következő 12. ponttal egészül ki:

"12. Ha az adóalany az amortizációs normákról és az amortizáció elszámolásának rendjéről szóló 77/1987. (XII.

24.) PM-OT együttes rendelet 4. §-ának (2) bekezdése alapján kevesebb értékcsökkenést és értékcsökkenési leírást számolt el, és az elszámolásokat az 1988. évi eredményelszámolás során nem módosította, akkor a késleltetett amortizációt az Amortizációs Normák Jegyzéke (2. számú melléklet) alapján a leírási kulcsok által meghatározott futamidőn belül, az általános szabályoknak megfelelően számolhatja el."

2. számú melléklet az 1989. évi XLIV. törvényhez

"4. számú melléklet az 1988. évi IX. törvényhez

A reprezentációs költségek

Az előzetesen felszámított általános forgalmi adó összegét is magukban foglaló reprezentációs költségek:

1. Az üzleti vendéglátás során ellenérték nélkül felszolgált étel és ital, valamint az ezen felül nyújtott természetbeni ellátás (szállás, utazás) értéke.

2. Az üzleti ajándékozás értéke.

3. Az állami ünnepekhez, és az évfordulókhoz (például: vállalati jubileum), társadalmi eseményekhez (például: nőnap, gyemeknap, nyugdíjas dolgozó búcsúztatása stb.) kapcsolódó munkahelyi megemlékezés költsége (ingyenesen felszolgált étel, ital, dolgozó részére nyújtott ajándék, terembérlet, művészek fellépti díja stb.)."

3. számú melléklet az 1989. évi XLIV. törvényhez

5. számú melléklet az 1988. évi IX. törvényhez

Az érték nélkül nyilvántartott termőföld és erdő számításbavétele az adóalap megállapításánál

Az érték nélkül és megváltási áron nyilvántartott termőföld és az érték nélkül nyilvántartott erdő értékesítése esetén az adóalapot csökkentő összeget 111. § (1) bekezdés c) pont) a föld bejegyzett kataszteri tiszta jövedelme és a minőségi osztályhoz tartozó szorzószám szorzataként, illetve erdőnél az adott földterületen lévő faállomány - Országos Erdei Érték- és Árszabályzatban meghatározott - értékének együttes összege alapján kell megállapítani.

4. számú melléklet az 1989. évi XLIV. törvényhez

6. számú melléklet az 1988. évi IX. törvényhez

Adókedvezményre jogosító közszolgáltató, illetve kulturális, egészségügyi és sporttevékenység

A 13. § (1) bekezdése alkalmazásában

1. Közszolgáltató tevékenység

2. Egészségügyi tevékenység

3. Kulturális tevékenység

4. Sporttevékenység

5. számú melléklet az 1989. évi XLIV. törvényhez

8. számú melléklet az 1988. évi IX. törvényhez

Különösen fontos tevékenységek

A 14. § (1) bekezdésének c) pontja alkalmazásában különösen fontos tevékenység:

1. Elektronika és elektronizálásból

2. Járműalkatrészgyártás

3. Szerszámgépgyártás

4. Mezőgazdasági, élelmiszeripari, erdőgazdasági gépek és berendezések gyártása

5. Gépépítő elemekből

6. Csomagolástechnikából

7. Gyógyszer-növényvédőszer és intermedier gyártásból

8. Hazai fehérjebázis fejlesztése

9. Élelmiszerelőállításból

10. Az 1-9. pontban meghatározott tevékenységek ipari bérmunka keretében történő előállítása

11. Szaporítóanyag és tenyészanyagok előállítása

12. Mezőgazdasági termelésből

13. Idegenforgalomból

14. Közcélú távközlési szolgáltatás

6. számú melléklet az 1989. évi XLIV. törvényhez

Az 1988. évi IX. törvény 9. számú melléklete a következők szerint módosul:

1. A melléklet 1/b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"b) A központi beruházásokhoz nyújtott állami kölcsön és a vállalati beruházásokhoz állami támogatásként engedélyezett állami kölcsön - szerződés szerint eredmény terhére fizetendő - esedékes törlesztő részlete után adókedvezmény vehető igénybe. A kedvezmény mértéke a törlesztő részlet összegének és a számított adó és az adóalap hányadosaként kiszámított átlagos nyereségadó 50%-os mértékének szorzata."

2. A melléklet 3/a. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

"a) A lakosság részére végzett ipari, építőipari, személyi fogyasztási szolgáltatások - a c) pontban felsorolt szolgáltatások kivételével - után, azok számlában feltüntetett anyag- és alkatrészértékkel csökkentett árbevétele 5%-ának megfelelő össszegű adókedvezmény vehető igénybe."

3. A melléklet 3/b. pontjának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"b) A lakosság részére végzett, az a) pontban felsorolt fogyasztási szolgáltatások után, azok számlában feltüntetett anyag- és alkatrészértékkel csökkentett árbevétele 7,5%-ának megfelelő összegű adókedvezmény vehető igénybe akkor, ha az adóalany a szolgáltatást legfeljebb 1500 lakosú kistelepülésen, illetve tanyán végzi."

4. A melléklet 3/d. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

"3/d. Az a)-b) pontalapján igénybevehető adókedvezmény kiszámításánál a lakosság részére végzett szolgáltatásként kell figyelembe venni - a megrendelőtől függetlenül - a lakóépületeken, illetve a lakásokon végzett építőipari fogyasztói szolgáltatást."

5. A melléklet 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. A kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági nagyüzem adókedvezménye

A kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági nagyüzem a törvény 13. §-ának (2) bekezdésében meghatározottakon kívüli tevékenységére jutó számított adóból

- 14,1 ak/ha alatti szántóföld terület esetén 35%-ot

- 14,1-17,1 ak/ha közötti szántóföld terület esetén 17,5%-ot visszatarthat."

6. A melléklet a következő 7. ponttal egészül ki:

"7. A gazdaságilag elmaradott vagy központi struktúrapolitikai döntésekkel érintett településen működő adóalanyok adókedvezménye

a) A VA 15. §-a (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott adóalany, a Minisztertanács által meghatározott gazdaságilag elmaradott vagy központi struktúrapolitikai döntésekkel érintett településen végzett beruházási tevékenység után a naptári évben elszámolt beruházási költségek - kivéve azoknak az állami alapjuttatásból vagy vagyonként juttatott vissza nem térítendő költségvetési támogatásból finanszírozott hányadát - 30%-ának megfelelő mértékű adókedvezményt vehet igénybe. Abban az esetben, ha a beruházást üzembehelyezés előtt vagy az üzem-behelyezést követő 3 éven belül az adóalany értékesíti, selejtezi vagy más, nem a Minisztertanács által meghatározott gazdaságilag elmaradott vagy központi struktúrapolitikai döntésekkel érintett településen működő adóalanynak átadja, az igénybevett adókedvezmény összegét köteles visszafizetni.

b) Az a) pontban meghatározott településen működését megkezdő, újonnan, nem jogutódlással létrejött adóalanyt, a működésének

- első évében 65%,

- második évében 50%,

- harmadik évében 40%,

- negyedik évében 20%,

- ötödik évében 10% adókedvezmény illeti meg.

Az adókedvezmény igénybevétele szempontjából első évnek - az adóalany választásától függően - a termék, illetve szolgáltatás értékesítése megkezdésének évét vagy az azt követő évet kell tekinteni.

Ha az adóalany az adókedvezményre való jogosultságának megszűnése előtt átalakul, a jogutód adóalany, a még hátralévő időben, a jogelődjét megillető adókedvezményt igénybeveheti."

7. A melléklet a következő 8. ponttal egészül ki:

"8. A mezőgazdasági és élelmiszeripari tevékenységhez kötődő beruházások adókedvezménye

Az adóalany a jogszabályban meghatározott ültetvénytelepítés, illetve a szarvasmarha -, a sertés-, a baromfi-, a juh- és a kecsketartási, valamint az élelmiszerfeldolgozó tevékenység csomagolfejlesztési és technológiai tárolási célt szolgáló beruházáshoz, továbbá a halastó létesítéséhez a tényleges bekerülési költség 40%-ának megfelelőösszegű adókedvezményt vehet igénybe a beruházás megkezdésének évében és az azt követő 5 éven belül.

Az adóalanyt a mezőgazdasági alaptevékenységet és a törvény által nyereségadó kedvezményre jogosító élelmiszerfeldolgozó tevékenységet szolgáló - jogszabályban meghatározott - beruházásokhoz folyósított hitelek kamata után 50%, a nyereségadóból visszatartható kedvezmény illeti meg."

7. számú melléklet az 1989. évi XLIV. törvényhez

Az 1988. évi IX. törvény 7. számú mellékletének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

2. Élelmiszeripari tevékenység az alábbi ITJ és SZTJ számú termékek előállítása, illetve szolgáltatások nyújtása: