46/1989. (XII. 27.) PM-KeM együttes rendelet

a vámjog részletes szabályainak megállapításáról és a vámeljárás szabályozásáról szóló - többször módosított - 39/1976. (XI. 10.) PM-KkM együttes rendelet módosításáról

A vám- és pénzügyőrségről, valamint a vámjog szabályozásáról szóló 1966. évi 2. törvényerejű rendelet végrehajtásáról rendelkező 9/1966. (II. 5.) Korm. rendelet 18. íjában kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - az alábbiakat rendeljük:

1. §

A vámjog részletes szabályainak megállapításáról és a vámeljárás szabályozásáról szóló 39/1976. (XI. 10.) PM-KkM együttes rendelet (a továbbiakban: R) 7. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. § (1) A külföldről beérkező vámáru után fizetendő vámot - a (2) bekezdésben írt kivétellel - a Kereskedelmi Vámtarifa vámtételeinek alkalmazásával kell kiszabni. A Kereskedelmi Vámtarifát külön jogszabály állapítja meg.

(2) Az utas- és ajándékforgalomban beérkezett vámáru után nem a Kereskedelmi Vámtarifa vámtételeinek alkalmazásával, hanem egységesen 17%-os vámtétellel kell a vámot kiszabni

a) ha a beérkezett vámáru összértéke a 15 000 Ft-ot nem haladja meg, valamennyi vámáru után,

b) ha a beérkezett vámáru összértéke a 15 000 Ft-ot meghaladja, azok után, amelyek egyedi értéke az 500 Ft-ot nem haladja meg.

Az utas- és ajándékforgalomban beérkező vámáru vámkezelése során az 1. számú mellékletben foglaltakat is figyelembe kell venni.

(3) A közforgalmi fuvarozó cég (a továbbiakban: fuvarozóvállalat) és a postának az államhatárt szolgálatteljesítés miatt átlépő - az 5. számú mellékletben meghatározott - dolgozója, továbbá a határforgalom lebonyolítását és ellenőrzését külföldi szolgálati helyen végző által behozott vámáru vámkezelésekor az 5. számú mellékletben foglaltakat is alkalmazni kell.

(4) E jogszabály rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából

a) külkereskedelmi áruforgalomban behozottnak azt a vámárut kell tekinteni, amelyet külkereskedelmi vállalat, illetve külkereskedelmi tevékenység végzésére feljogosított jogi személy vagy magánszemély (a továbbiakban együtt: külkereskedelmi vállalat) engedélyezett külkereskedelmi tevékenység keretében hoz be,

b) nem külkereskedelmi áruforgalomban beérkezettnek azt a vámárut kell tekinteni, amely külkereskedelmi tevékenység végzésére jogosítvánnyal nem rendelkező jogi személy (vagy ilyen jogosítvánnyal rendelkező jogi személy nem külkereskedelmi tevékenysége keretében), illetve gazdasági társaság, más magánszemély vagy természetes személy hozott magával, vagy amelyet részére beküldtek [ideértve a c) és a d) pont szerinti árubehozatalt is],

c) utasforgalomban beérkezettnek azt a vámárut kell tekinteni, amelyet az államhatáron át belépő személy hozott magával vagy amelyet külföldi tartózkodása alatt adott fel fuvarozásra kivéve, ha a vámáru jogi személy részére, gazdasági társaság részére, illetve gazdasági vagy művészeti tevékenységet folytató magánszemély részére, a tevékenysége gyakorlása céljából érkezett be,

d) ajándékforgalomban beérkezettnek azt a külföldről, ellenszolgáltatás nélkül beküldött vámárut kell tekinteni, amely szállító vagy fuvarozó vállalat útján érkezett."

2. §

Az R. 9. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az 1. számú mellékletben foglaltakat nem lehet alkalmazni a vámszabadterületről az ország többi részére (a továbbiakban: belföld) belépőkre és a belföldről a vámszabadterületre kilépőkre."

3. §

A R. 31. §-a (3) bekezdésének a), c), e), f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(:Az 1. §-ban foglaltaktól eltérően:)

"a) a nem külkereskedelmi áruforgalomban beérkező gépkocsi és 50 000 Ft-nál nagyobb értékű motorkerékpár belföldi forgalom számára való vámkezelésére Baranya, Somogy és Tolna megyében a pécsi vámhivatal, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun és Szolnok megyében a kecskeméti vámhivatal, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyében a miskolci vámhivatal, Csongrád és Békés megyében a szegedi vámhivatal, Győr-Sopron, Komárom-Esztergom és Veszprém megyében a győri vámhivatal, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a debreceni vámhivatal, Zala és Vas megyében a zalaegerszegi vámhivatal, Pest, Fejér és Nógrád megyében a Buda-környéki vámhivatal, Budapesten a budapesti 7. számú vámhivatal,

b) a Magyar Köztársaság területén működő diplomáciai képviseletek, nemzetközi szervezetek, továbbá ezek személyzetének tagjai és alkalmazottai használatára vasúti, hajózási és közúti forgalomban érkező, illetőleg külföldi rendeltetéssel feladott áruk vámkezelésére - a szenes a tűzifa küldemények kivételével - Budapesten a 4. számú, vidéken pedig a diplomáciai képviselet vagy nemzetközi szervezet székhelyén illetékes vámhivatal,

c) a Magyarországon működő külföldi kulturális intézetek, a külföldi társaságok magyarországi képviseletei, továbbá e szervezeteknek, a külföldi részvétellel működő gazdasági társulásoknak, a külföldi érdekeltségű társaságoknak a nem magyar állampolgárságú tagjai és a nem magyar állampolgárságú sajtótudósítók részére érkező [kivéve a 79. § (2) bekezdésében meghatározott] vámáruk vámkezelésére, valamint az ideiglenes használat céljára 6 hónapot meghaladó időtartamra behozott gépjárművek behozatali előjegyzésére a budapesti 4. számú vámhivatal;"

"e) az utas- és ajándékforgalomban behozott vámáruk vámkezelésére, amennyiben a vámkezeléshez más hatóság engedélye szükséges és ez az engedély a belépéskor nem áll rendelkezésre - a fegyver, lőszer, a pirotechnikai készítmények, valamint a h) pontban foglaltak kivételével - a megye székhelyi vámhivatal, Budapesten a 7. számú vámhivatal;

f) a külföldi és belföldi légitársaság részére érkező, valamint a b) és c) pontban meghatározott, de légi forgalomban érkező és feladott áru - kivéve a gépkocsi - vámkezelésére a budapesti 2. számú vámhivatal;"

(illetékes).

4. §

A R. 33. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A "zöld folyosó" igénybevételével történő árunyilatkozat adás feltételeit az 1. számú melléklet tartalmazza."

5. §

Az R. 45. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A vámraktárban elhelyezett vámáru értékesítéséből befolyt összeg 50%-át vám címén kell elszámolni. A vám elszámolása után az árut a belföldi forgalom számára vámkezeltnek kell tekinteni."

6. §

Az R. 67. §-ának (3) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:

(Az MNB kiviteli engedélye nélkül vonhatók kiviteli ellenőrzés alá, illetőleg kezelhetők kiviteli előjegyzésben:)

"r) a bűnügyi jogsegély keretében kiszállításra kerülő bűnjelek."

7. §

Az R. 68. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A devizajogszabályok alkalmazásában belföldinek tekintendő természetes személy részére gépkocsi a belföldi forgalom számára akkor vámkezelhető, ha számára vagy vele együtt élő házastársa, továbbá kiskorú gyermekeik részére három éven belül gépkocsit nem vámkezeltek. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a 83. §, a 84. § (8) bekezdése, a 86. § és a 89. § alapján külföldről megszerzett, valamint a gépkocsi értékesítésére devizhatósági engedéllyel rendelkező belföldi vállalatnál valutáért vásárolt gépkocsira."

8. §

Az R. 75. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Vámmentes az Országos Műemléki Felügyelőség igazolása alapján műemléknek minősülő építmény helyreállítása, felújítása céljából ellenszolgáltatás nélkül beérkező építőanyag, épületberendezési, épületgépészeti, burkoló és díszítő anyag vagy tárgy. Az így vámkezelt áru csak a forgalombahozatalkor hatályos rendelkezések szerint kiszabott vám megfizetése után hozható belföldön nagy-vagy kiskereskedelmi forgalomba."

9. §

Az R. 76. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Vámmentes a külföldi céggel kötött megállapodás alapján sportszervezet (ideértve a sportegyesületet és annak szövetségét is) részére ellenszolgáltatás nélkül érkező és kereskedelmi forgalomba nem kerülő sporteszköz, sportfelszerelés és sportruházati cikk, ha a sportszervezet vezetője igazolja, hogy azt nyilvántartásba vette."

10. §

(1) Az R. 79. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Vámmentes az ellenszolgáltatás nélkül érkező könyv, folyóirat, zenemű, levél, okmány és ügyirat, ideértve a fuvarozó vállalat, a posta, a szállítmányozó vállalat, továbbá az utazási iroda részére ellenszolgáltatás nélkül érkező nemzetközi díjszabást, idegenforgalmi és utazási célokat szolgáló propaganda- és egyéb nyomtatványt. Az utas- és ajándékforgalomban beérkező ilyen vámáruk vámkezelésekor az 1. számú mellékletben foglaltakat is figyelembe kell venni."

(2) Az R. 79. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Vámmentes a külkereskedelmi tevékenység keretében, devizafizetési kötelezettség nélkül beküldött, a külföldi cég áruinak reklámozására szolgáló, cégjelzéssel ellátott, belföldön ellenszolgáltatás nélkül szétosztásra kerülő, reklám és propagandaanyag, esetenként 50 000 Ft összértékig."

11. §

Az R. 80. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Vámmentes az alapítvány és a közérdekű célú kötelezettség-vállalás javára, az alapító okiratba vagy a közérdekű kötelezettség-vállalásáról szóló nyilatkozatban meghatározott közérdekű cél teljesítésével kapcsolatosan, ellenérték nélkül beérkező vámáru, ha az alapítványt kezelő szerv (szervezet) igazolja, hogy azt nyilvántartásba vette. Az így vámkezelt áru csak a forgalombahozatalkor, vagy a tevékenység végzésekor hatályos rendelkezések szerint kiszabott vám megfizetése után hozható belföldön nagy- vagy kiskereskedelmi forgalomba, illetve végezhetnek azzal termelő vagy szolgáltató tevékenységet. Nem minősül termelő vagy szolgáltató tevékenységnek, ha a terméket ellenszolgáltatás-mentesen használják fel."

12. §

Az R. 81/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Vámmentes az egyes mozgáskorlátozott személyek személygépjárműveivel kapcsolatos kedvezményekről szóló 6/1986. (VIII. 10.) EüM rendelet 1. §-a alkalmazásában mozgáskorlátozottnak minősülő személyek részére beérkező, 2000 ccm-t meg nem haladó lökettérfogatú benzin-, vagy 2500 ccm-t meg nem haladó dízelüzemű személygépkocsi, vagy a mikrobusz, ha a személygépkocsi ellátásra való jogosultságukat a lakóhely szerint illetékes megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága szociális és egészségügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve igazolja. Az így vámkezelt személygépkocsi 3 éven belül csak a vám megfizetése után idegeníthető el."

13. §

Az R. 82. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Vámmentes a külföldi vevő vagy megbízottja által ellenszolgáltatás nélkül beküldött, a részére - nem bérmunka keretében - gyártott exportáruba beépítésre kerülő, vagy annak csomagolására, adjusztálására szolgáló anyag vagy alkatrész, ha az exportkötelezettséget kiviteli engedéllyel igazolják. Az így vámmentesen vámkezelt áru rendeltetéstől eltérő felhasználása esetén a vámot meg kell fizetni.

(5) Vámmentes a nem külkereskedelmi áruforgalomban behozott és a belföldi forgalom számára vámkezelt áru helyett a külföldi által jótállási vagy szavatossági igény alapján igazoltan, ellenszolgáltatás nélkül adott azonos értékű vámáru, ideértve a meghibásodott alkatrész vagy részegység helyett adott csereárut is. A vámmentesség feltétele a meghibásodott áru vagy alkatrész külföldre történő kivitele vágy a vámhivatal ellenőrzése mellett történő megsemmisítése, továbbá annak igazolása, hogy a külföldre kiszállított áru után vámvisszatérítést nem vettek igénybe. Amennyiben a csereáru értéke magasabb, az értékkülönbözet után vámot kell fizetni."

14. §

Az R. 83. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"83. § (1) Vámmentes a bevándoroltak és a menekültként elismert személyek (a továbbiakban együtt: bevándoroltak) által

a) behozott és a beköltözésük előtt is tulajdonukat képező, valamint

b) az arra engedéllyel rendelkező kereskedelmi vállalat vagy belföldi pénzintézet közreműködésével a bevándorlást követő 90 napon belül külföldről megrendelt

azok a vámáruk, amelyek a háztartás, illetőleg a saját foglalkozás űzésének szükségletét (beleértve az üzemi felszerelést is) nem haladják meg. Családonként személygépkocsiból és teherkocsiból 1-1 darab, nemesfémtárgyakból 1000 g hozható be vámmentesen. Az a) pontban említett vámáruknak a bevándorlástól számított 1 éven túli behozatal esetében a vámmentes vámkezeléshez a megyei (fővárosi) parancsnokság engedélye szükséges.

(2) Az (1) bekezdésben írtakat meghaladó mennyiségű vámáru vámfizetés mellett vámkezelhető.

(3) Az (1) bekezdésben említett vámáru vámmentes vámkezelését személyi igazolvány benyújtásával kell kérni. A behozott vámárukról leltárt kell készíteni, amelyen a vámkezelést kérő büntetőjogi felelőssége mellett írásban kijelenti, hogy a behozott vámáruk a bevándorlása előtt is tulajdonát képezték."

15. §

(1) Az R. 84. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Vámmentesek az egy évet meghaladó folyamatos külföldi szolgálat, ösztöndíjon alapuló tanulmányút, valamint az illetékes belföldi szerv kiküldetése, kiközvetítése alapján történt külföldi munkavállalás, munkavégzés (a továbbiakban: külszolgálat) után végleg hazatérők által

a) a külszolgálat időtartama alatt behozott,

b) utánküldött, de a külszolgálatból való végleges hazatérés előtt igazoltan külföldön vásárolt vagy megrendelt,

c) az arra kijelölt kereskedelmi vállalatnál vagy belföldi pénzintézet közreműködésével a végleges hazatérést, illetőleg a külszolgálatból származó devizajárandóságuk devizaszámlán való jóváírását követő 90 napon belül külföldről megrendelt,

a személyi és családi szükségletet meg nem haladó, a (2)-(8) bekezdésben meghatározott értékű és mennyiségű vámáruk.

(2) A vámmentesen vagy kedvezményes vámmal vámkezelhető áruk összértéke a kiküldő vagy kiközvetítő belföldi szerv által igazolt külföldi jövedelem 40%-át nem haladja meg."

(2) Az R. 84. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben meghatározott személyi és családi szükségletet meg nem haladó mennyiségű vámárunak minősül:]

"b) az új állapotú, 5000 Ft alatti egyedi értékű tartós használati tárgyakból és tartósnak nem minősülő cikkekből az 1. számú melléklet 1. pontjában meghatározott mennyiség háromszorosa;"

(3) Az R. 84. §-ának (5)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A (3) bekezdés e), f) és g) pontja szerint minősülő áruknak a vámkezeléstől számított 5 éven belül történő elidegenítése esetén a vámot meg kell fizetni.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek által e § rendelkezései szerint családonként egy darab gépkocsi vámkezelhető

a) egy évet meghaladó külszolgálat esetében a vámtétel 50%-os mérséklésével,

b) két évet meghaladó külszolgálat esetében pedig vámmentesen.

(7) A (3) bekezdésben meghatározott kereteket meghaladó mennyiségű vámáru nem vámkezelhető. Ilyen esetben az 1. számú mellékletnek a nem vámkezelhető vámárukra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(8) A hivatalos külföldi jövedelem 40%-át meghaladó értékű, valamint a nem a saját hivatás, foglalkozás gyakorlásához szükséges vámáru, termelő-, kutatási és munkaeszköz, továbbá a (6) bekezdésben meghatározott kereten felül családonként egy további személygépkocsi vámfizetés mellett vámkezelhető.

(9) A vámkezeléshez a külföldi szolgálatot, kiküldetést elrendelő, a kiközvetítést végző, az ösztöndíjat adományozó vagy jóváhagyó illetékes belföldi szervnek a külszolgálatos "Vámárunyilvántartási könyv"-ében az alábbi adatokat tartalmazó igazolást kell feltüntetnie:

a) az igazolást kiadó szerv megnevezését, ügyiratszámát;

b) a jogosult nevét, születési helyét, idejét, valamint lakcímét;

c) a külszolgálat kezdő és befejező időpontját, a végleges hazatérés tényét;

d) a külszolgálat ideje alatti külföldi jövedelem összegét."

16. §

(1) Az R. 84/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) E § alkalmazása szempontjából a személyi és családi szükségletet meg nem haladó mennyiségű vámárunak minősül az 1. számú melléklet 1. pontjában meghatározott mennyiségi keret kétszerese. Az ezt meghaladó mennyiségű vámáru nem vámkezelhető. Ilyen esetben a nem vámkezelhető vámárukra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni."

(2) Az R. 84/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A vámmentes értékkeretet meghaladó értékű vámáru vámfizetés mellett vámkezelhető."

17. §

Az R. 86. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Vámmentesek a hagyatéki tárgyak. Nem vámkezelhető vámmentesen azonban a hagyatékhoz tartozó kereskedelmi árukészlet és a nem az örökös hivatásának, foglalkozásának gyakorlásához szükséges munkaeszköz."

18. §

Az R. a 88. §-a után a következő 88/A. §-sal egészül ki:

"88/A. § Vámmentes a konvertibilis valutáért belföldi értékesítés végzésére jogosult által így értékesített, a 2. számú mellékletben meghatározott termék. A vámkezelt áru után, ha az nem konvertibilis valutáért kerül értékesítésre, az értékesítéskor hatályos rendelkezések szerint kiszabott vámot meg kell fizetni."

19. §

Az R. 92. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő lép:

"(1) A kiszabásra kerülő vám alapja a vámáru vámértéke. A külkereskedelmi áruforgalomban beérkező vámáru vámértékét az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény VII. cikkének végrehajtásáról szóló Egyezményben, valamint ezen Egyezményhez tartozó Jegyzőkönyvben foglaltak szerint kell meghatározni."

20. §

(1) Az R. 94. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A nem külkereskedelmi áruforgalomban beérkező vámáru vámértéke - a gépkocsi kivételével - a vámárunak a külföldön kifizetett, illetve felszámított és a külföldi jog szerint levonható vagy visszatéríthető adó levonása után fennmaradó külföldi ára. A vámáru külföldi árát - beleértve a visszatérített adó összegét is - a vámfizetésre kötelezett számlával, ennek hiányában értéknyilatkozattal igazolja. Ha a vámfizetésre kötelezett értéknyilatkozatot sem tud adni, a vámáru külföldi árát a vele azonos vagy hozzá legjobban hasonló áru külföldi árának alapulvételével vagy becslés útján a vámhivatal állapítja meg. A használt vámáru külföldi árának megállapításánál a használtság mértékét figyelembe kell venni."

(2) Az R. 94. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A nem külkereskedelmi áruforgalomban beérkező gépkocsi vámértékét - a (4) és a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - a vámkiszabás hónapjára érvényes (NSZK-beli) Schwacke katalógusban feltüntetett és a külföldi jog szerint levonható, vagy visszatéríthető adóval csökkentett (DEM) ár, és az abban szereplő értékesítési irányelvek figyelembevételével (a futásteljesítménytől függetlenül), ennek hiányában a hozzá legjobban hasonló műszaki adatokkal rendelkező gépkocsi árának alapulvételével vagy becslés útján megállapított, a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett valuta eladási árfolyam szorzatával kiszámított - 1000 Ft-ra kerekített - forintérték képezi.

(4) A nem külkereskedelmi áruforgalomban beérkező, a 74. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott országokban gyártott gépkocsi vámalapját a belföldön érvényes fogyasztói ár figyelembevételével megállapított, a (3) bekezdésben írtak szerint kerekített forintérték képezi. Használt gépkocsi esetében a vám alapját - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - évi 10%-kal csökkenteni kell."

21. §

Az R. 104. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vámkezelési díjat a vámárunak a behozatali előjegyzése, vámkedvezményes (engedélyjegyes) eljárásban, vagy a belföldi forgalom számára való vámkezelése esetében a vámmal együtt kell kiszabni és beszedni. A vámkezelés díja a vámérték 2%-a, utas- és ajándékforgalomban beérkezett vámáru esetében azonban a vámkezelési díj a 2000 Ft-ot nem haladhatja meg.

(2) Nem kell a vámkezelési díjat kiszabni és beszedni, ha a vámkezelés a Tvr. 7. § (1) és (2) bekezdésében, valamint e rendelet 71-89. §-aiban foglaltak alapján történik, illetőleg ha a vámáru külön jogszabályban felsorolt országokból (fejlődő országok, Finnország) származik és azt onnan közvetlenül vásárolták, továbbá a 7. § (2) bekezdése szerint 17%-os vámtétellel vámkezelendő vámáruk vámkezelése során."

22. §

(1) Az R. 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép.

(2) Az R. az e rendelet 2. számú melléklete szerinti melléklettel egészül ki.

(3) Az R. 3. számú melléklete e rendelet számú melléklete szerint, az R. 5. számú melléklete e rendelet 4. számú melléklete szerint módosul.

23. §

(1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 1990. január 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit -a (3) bekezdésben írtak kivételével - a hatálybalépése napján és azt követően beérkező vámáruk vámkezelésekor kell alkalmazni. Egyidejűleg hatályát veszti az R. 83/A. §-a és a 104. §-ának (3) bekezdése.

(2) E rendelet 15. §-ában foglalt rendelkezés a kihirdetés napján lép hatályba.

(3) Nem kell e rendelet 15. §-ában foglaltakat alkalmazni a hozzájárulás alapján, munkavállalás céljából a hatálybalépés napja előtt külföldre utazott de a rendelet hatálybalépése után 1990. december 31-ig végleg hazatérők által behozott, vagy részükre ezen időpontig beérkező vámárukra.

Dr. Békesi László s. k.,

pénzügyminiszter

Beck Tamás s. k.,

kereskedelmi miniszter

1. számú melléklet a 46/1989. (XII. 27.) PM-KeM együttes rendelethez

Az R. 1. számú melléklete helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. számú melléklet a 39/1976. (XI. 10.) PM-KkM együttes rendelethez

Az utas- és ajándékforgalomra vonatkozó szabályok

1. Utas- és ajándékforgalomban a különböző áruféleségekből az alábbi mennyiségek hozhatók be az országba:

d) építőanyag, épületbe- felhasználási célnak meg-rendezési és felszerelési felelő mennyiség tárgy

2. Az 1. pontban meghatározottakat meghaladó mennyiségű vámáru kereskedelmi jellegűnek minősül és sem a belföldi forgalom számára, sem behozatali előjegyzésben nem vámkezelhető.

3. A nem vámkezelhető vámáru - a 68. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével - külföldre visszavihető vagy visszaküldhető. A devizajogszabályok alkalmazásában belföldinek tekintendő magánszemélyek áruinak visszaszállításához, valamint abban az esetben, ha a fuvarozó vállalat vagy a posta a küldeményt nem az eredeti szállítási okmánynyal szállítja vissza, a Magyar Nemzeti Bank kiviteli engedélye szükséges.

4. A nem vámkezelhető vámárut - a 68. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével - a vámkezelést kérőnek jogában áll kijelölt gazdálkodó szervezet útján történő értékesítésre átadás céljából a vámhivatalnál felajánlani. Az egyébként vámkezelhető vámáru is felajánlható. A felajánlott vámáru értékesítéséből befolyt összeg 50%-át vám címén kell elszámolni, a fennmaradó összeget pedig - a raktározott vámáruk értékesítésére vonatkozó szabályok alkalmazásával - az utasnak vagy a küldemény címzettjének ki kell fizetni.

5. Az utas valamennyi behozott vámáruról részletes áru-felsorolással kiállított írásbeli árunyilatkozattal köteles a vámkezelést kezdeményezni:

- ha a vámáruk mennyisége az 1. pontban meghatározott mennyiségi kereteket meghaladja;

- ha a vámáruk egyedi vagy összértéke a 9. pontban meghatározott értéket meghaladja;

- ha az utas - az útiholmi mennyiségén felül - szeszes italt, vagy dohánygyártmányt hoz magával;

- ha az áru vámkezeléséhez államigazgatási szerv engedélye szükséges;

- ha az utasnak feladott poggyásza van. Feladott poggyász az a csomag, amit az utas külföldön tartózkodása alatt fuvarozásra feladott.

6. Szóbeli árunyilatkozat adható az útiholmiról, illetve azokról a vámárukról:

- amelyek mennyisége az 1. pontban meghatározott mennyiségi kereteket nem haladja meg;

- ha a vámáruk egyedi vagy összértéke a 9. pontban meghatározott értéket nem haladja meg;

- ha az utas szeszes italt vagy dohánygyártmányt - az útiholmi mennyiségén felül - nem hoz magával;

- ha az áru vámkezeléséhez államigazgatási szerv engedélye nem szükséges;

- ha az utasnak feladott poggyásza nincs.

A "zöld folyosó" igénybevétele szóbeli árunyilatkozatnak minősül.

7. Szóbeli árunyilatkozat adható - a garanciális cserére történő kivitel kivételével - minden kivitelre kerülő áruról. Ha az utas a kivinni szándékozott értékesebb áru kivitelének igazolását a vámmentes visszahozatal biztosítása érdekében írásban kéri, a kiléptetés megtörténtét igazolni kell.

8. Nem kell a vámot megfizetni a szállító vagy fuvarozó vállalattal beküldött ajándékküldemények után, ha azok mennyisége a vámkezelhető mennyiséget, együttes értéke pedig küldeményenként az 5000 Ft-ot nem haladja meg. Ez a vámkedvezmény az 5000 Ft-ot meghaladó összértékű ajándékküldemények értékéből nem vonható le.

9. a) Nem kell a vámot megfizetni - a b) és c) pontban foglaltak kivételével - az utas által magával hozott vagy általa külföldön feladott vámáruk személyenkénti együttes értékének 5000 Ft-ot meg nem haladó része után, ha annak mennyisége a vámkezelhető mennyiséget nem haladja meg. Ez a vámkedvezmény az 5000 Ft-ot meghaladó egyedi értékű vámárukra nem alkalmazható.

b) Nem kell a vámot megfizetni a devizajogszabályok alkalmazása szempontjából belföldinek tekintendő 14 éven aluli utas által magával hozott, vagy általa külföldön feladott vámáruk személyenkénti együttes értékének 1000 Ft-ot meg nem haladó része után, ha annak mennyisége a vámkezelhető mennyiséget nem haladja meg. Ez a vámkedvezmény az 1000 Ft-ot meghaladó egyedi értékű vámárukra nem alkalmazható.

c) Az a) pontban meghatározott vámkedvezmény - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - a külföldi útlevéllel rendelkezőket (a külföldi diplomata és szolgálati útlevéllel utazók, továbbá a külföldi útlevéllel utazó, de a devizajogszabályok alkalmazásában belföldinek minősülő személyek kivételével) és a külföldön élők útlevelével rendelkező magyar állampolgárokat naptári évenként egy ízben, az első beutazás alkalmával illeti meg.

10. A 8. és 9. pontban meghatározott vámkedvezmény gépjárművekre, szeszes italokra és dohánygyártmányokra, vámszabadterületen átvett vámárukra, csempészet vagy vámorgazdaság bűncselekmény, illetve vámszabálysértés tárgyát képező árukra nem alkalmazható.

11. A 8. és 9. pontban foglalt vámkedvezmény alkalmazásával vámkezelt áruk visszterhes elidegenítése, bérbe vagy lízingbe adása esetén a vámot meg kell fizetni.

12. A 9. pontban foglalt rendelkezés szerint a vám megfizetése nélkül kiadott nemesfém tárgyakat csak az értékesítés céljából kért vámkezelés időpontjában érvényes jogszabály szerint kiszabott vám megfizetése után szabad értékesíteni.

13. Ha a devizajogszabályok alkalmazásában belföldinek tekintendő természetes személy nemesfém tárgyat a felvásárlásra jogosult szerv részére értékesítés céljából hoz be és erről a szándékáról írásban is nyilatkozatot tesz, a nemesfém tárgy után a vámot a felvásárlási ár alapulvételével, a felvásárlás napján köteles megfizetni. A vámot a felvásárló szerv a felvásárlási árból levonja és az illetékes megyei (fővárosi) parancsnokság vámbevételi számlájára utalja át. Ilyen esetben a nemesfém tárgy mennyiségi korlátozás nélkül vámkezelhető.

14. A 13. pont rendelkezései akkor alkalmazhatók, ha a nemesfém tárgyakat a behozataltól számított 30 napon belül az arra jogosult felvásárló szervnek értékesítik.

* A fajtánkénti megjelölés alatt az egyes áruk szokásos mértékegységet, kiskereskedelmi kiszerelés szerinti mennyiséget (pl. db, liter, kg, pár, méter, tucat, készlet, doboz, zsák, ballon) kell érteni."

2. számú melléklet a 46/1989. (XII. 27.) PM-KeM együttes rendelethez

"2. számú melléklet a 39/1976. (XI. 10.) PM-KkM együttes rendelethez

A konvertibilis valutáért értékesítést végző boltokban árusított, vámmentességben részesülő termékek:

"

3. számú melléklet a 46/1989. (XII. 27.) PM-KeM együttes rendelethez

Az R. 3. számú mellékletének 3. és 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. Az 1. pontban meghatározott árukon kívül a határsávforgalomban közlekedő személyek havonta 500 Ft-ot meg nem haladó összértékű vámárut vámmentesen, további 500 Ft-ot meg nem haladó összértékű vámárut pedig a vám megfizetése mellett hozhatnak be. Az így behozható vámáruk együttes mennyisége azonban az 1. számú melléklet 1. pontjában meghatározott mennyiséget nem haladhatja meg.

4. Az 1-3. pont alapján nem vámkezelhető vámáruk tekintetében az 1. számú melléklet 3. és 4. pontjában foglaltakat kell alkalmazni."

4. számú melléklet a 46/1989. (XII. 27.) PM-KeM együttes rendelethez

1. Az R. 5. számú mellékletének I/5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. Az I/1. pontban meghatározott évi keret terhére egyes áruféleségekből vámmentesen - a gépkocsi kivételével - az 1. számú melléklet 1. pontjában meghatározott mennyiségű vámáru vámkezelhető."

2. Az R. 5. számú mellékletének I/6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. A vámmentes értékhatárt meghaladó értékű vám- áruk vámfizetés mellett az 1. számú mellékletben írtak alkalmazásával vámkezelhetők."

3. Az R. 5. számú melléletének II/3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. A vámmentes kereten felüli áruérték után vámot kell fizetni. A vámkezelés során az 1. számú mellékletben írtakat figyelembe kell venni. A kiszabott vám megfizetésére a 98. § (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni."

4. Az R. 5. számú mellékletének IV. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. Az I-II. pontban meghatározott személyek gépkocsi vásárlására akkor jogosultak, ha külföldi napidíjuk meghatározott részét előtakarékosság címén befizetik és a részükre járó mindenkori vámkedvezmény 50%-át veszik csak igénybe. E feltételek fennállása esetén a gépkocsi az előtakarékosság bejelentésétől számított

a) legalább 366 külföldi szolgálati nap esetén a vámtétel 50%-os mérséklésével,

b) legalább 731 külföldi szolgálati nap esetén vámmentesen vámkezelhető.

2. Az I-III. pontban foglaltak szerinti vámkezelést írásbeli árunyilatkozattal kell kérni. Az I-III. pont alkalmazásában kereskedelmi mennyiség fogalma szempontjából az egyes áruféleségekből az 1. számú melléklet 1. pontjában meghatározott mennyiséget kell évenként, illetőleg tárgyhavonként figyelembe venni. A kereskedelmi mennyiség miatt nem vámkezelhető árukat értékesítésre kell felajánlani."