52/1989. (VI. 5.) MT rendelet

egyes pénzintézetek anyagi érdekeltségi rendszerének egyes kérdéseiről

A vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvény 2. §-ának (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a Minisztertanács a következőket rendeli:

1. §[1]

A rendelet hatálya kiterjed a Pénzintézeti Központra és az Állami Fejlesztési Intézetre (a továbbiakban együtt: pénzintézet).

2. §

(1) A bér számbavételénél a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott "Egységes munkaügyi statisztikai utasítások" tárgyévben hatályos rendelkezéseit kell - mind a tárgyévi, mind a viszonyítási alapul (bázisul) szolgáló adatok esetében - alkalmazni.

(2) Bázisul a tárgyévet megelőző év tényadatát kell - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - alkalmazni. A mérleg szerinti bérköltség tárgyévi növekedését e bázis figyelembevételével kell megállapítani.

(3)[2] A mérleg szerinti bérköltség bázisát a mérleg szerinti bérköltség viszonyítási alapjának megállapításáról szóló külön rendeletben meghatározott esetekben a pénzintézet módosítani köteles.

(4) A pénzintézet a tárgyévi és a bázismutatókat a számviteli és statisztikai bizonylatokon nyugvó számításokkal együtt köteles nyilvántartani és megőrizni.

(5) A számításoknál a mérleg szerinti bérköltséget és ennek növekményét ezer forint pontossággal, a százalékos formában mért növekedési mértéket két tizedesjegy pontossággal, egy-egy dolgozó bérét forint pontossággal kell meghatározni. A számítások során a kerekítés általános szabályai szerint kell eljárni.

3. §

(1)[3] A pénzintézet által 1991. évben felhasználható mérleg szerinti bérköltség a bérköltség bázisának 20%-kal növelt összege.

(2) A mérleg szerinti bérköltség (1) bekezdés szerint meghatározott, tárgyévben felhasználható összege nem léphető túl.

(3) A tárgyévet követő évben a mérleg szerinti bérköltség bázisa - a 2. § (1), (3) bekezdése eltérő rendelkezésének hiányában - az (1) bekezdés szerint felhasználható összeg, akkor is, ha a tárgyévi tényleges felhasználás ennél több, vagy kevesebb.

(4) Ha a tárgyévben a mérleg szerinti bérköltség kevesebb, mint az (1) bekezdés szerint felhasználható összeg, a különbözettel a mérleg szerinti eredményből a dolgozók anyagi ösztönzésére fordítható rész kiegészíthető.

4. §[4]

5. §

(1) A pénzintézet a mérleg szerinti eredményéből a magasabb vezető állású dolgozójának és helyetteseinek (a továbbiakban együtt: vezető dolgozó) prémiumának (jutalmának), valamint a dolgozók anyagi ösztönzésének fedezetére a 3. § (1) bekezdése szerinti felhasználható bérköltség 25%-ának a 3. § (4) bekezdésében említett különbözettel növelt összegét tarthatja vissza.

(2) A pénzintézet a vezető dolgozó prémiumára (jutalmára) és a dolgozók anyagi ösztönzésére az (1) bekezdésben meghatározottnál nagyobb összeget nem használhat fel. Ha azonban a tárgyévet megelőző évben az ilyen célú kifizetések nem érték el az engedélyezett összeget, a különbözettel az (1) bekezdésben meghatározott összeg megnövelhető.

6. §

(1) A vezető dolgozó érdekeltségi rendszerét, valamint a dolgozók szabad rendelkezésű eredményből történő anyagi ösztönzésének szabályait - a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel - az anyagi érdekeltségi rendszer egyes kérdéseiről szóló 84/1988. (XII. 15.) MT rendelet 6. és 7. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelően kell meghatározni oly módon, hogy vállalaton a pénzintézetet, adózott eredményen a szabad rendelkezésű eredményt kell érteni.

(2) A vezető dolgozó - prémium helyett - jutalomban részesíthető.

(3) Ha a pénzintézet a 3. § (1) bekezdésében meghatározott, tárgyévben felhasználható mérleg szerinti bérköltséget túllépi, a bérköltség bázisának

- 0,20%-át meg nem haladó túllépés esetén 20%-kal,

- 0,21-0,50% közötti túllépés esetén 50%-kal kell csökkenteni,

- 0,50%-nál nagyobb túllépés esetén meg kell vonni a vezető dolgozó prémiumát.

A (2) bekezdés alapján jutalom nem fizethető, ha a tárgyévben felhasználható mérleg szerinti bérköltség-túllépés meghaladja a bérköltség bázisának 0,20%-át.

7. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit első ízben az 1989. évi elszámolás során, illetve az 1989. évi eredmények alapján járó kifizetéseknél kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Magyar Nemzeti Bank bérszabályozásáról, az adózott nyereség anyagi ösztönzési célú felhasználásáról és a magasabb vezető állású dolgozók anyagi érdekeltségi rendszeréről szóló 17/1988. (IX. 13.) ÁBMH rendelkezés.

Németh Miklós s. k.,

a Minisztertanács elnöke