1990. évi CIII. törvény

a szakképzési hozzájárulásról és a Szakképzési Alapról szóló 1988. évi XXIII. törvény módosításáról[1]

Az Országgyűlés az 1990. évi LXVIII. törvénnyel módosított, a szakképzési hozzájárulásról és a Szakképzési Alapról szóló 1988. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Szatv.) módosításáról a következő törvényt alkotja:

1. § A Szatv. 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: "1. § (1) A szakközépiskolai, a szakmunkásképző iskolai és a szakiskolai (a továbbiakban együtt: középfokú szakoktatási intézményi) tanulók gyakorlati oktatásának költségeihez a vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvény (a továbbiakban: VA) 2. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozók - a büntetésvégrehajtási vállalatok, valamint a középfokú szakoktatási intézményt létesítő és fenntartó gazdálkodó szervezetek kivételével - kötelesek hozzájárulni.

(2) Az a költségvetési szerv, amely termelő vagy szolgáltató tevékenységet is folytat és középfokú szakoktatási intézménnyel a gyakorlati oktatási feladatok ellátására együttműködési megállapodást kötött, saját elhatározás alapján - a termelő vagy szolgáltató tevékenysége arányában - vállalhatja az (1) bekezdésben előírt hozzájárulási kötelezettséget (a továbbiakban: szakképzési hozzájárulás).[2]

(3) A szakképzési hozzájárulás mértéke a tárgyévi mérleg, illetőleg az egyszeres könyvvitelt alkalmazóknál a naplófőkönyv szerinti bérköltség - ide nem értve a tagok részére kifizetett és költségként elszámolt személyes munkavégzés ellenértékét - 1,5%-a, a VA13. § (2) bekezdésének a)-b) pontjában kedvezményezett agrártevékenység (a továbbiakban: agrártevékenység) esetén pedig 1%-a. Ha a hozzájárulásra kötelezett az agrártevékenységen kívül más tevékenységet is folytat, az alaptevékenységre jutó szakképzési hozzájárulást a bérköltségnek az említett törvény 13. §-a (3) bekezdésében szabályozott módon számított aránya alapján kell megállapítani.

(4) A szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesíthető

a) gyakorlati oktatásban (beleértve az összefüggő szakmai gyakorlatot is) való részvétellel, csoportos gyakorlati oktatást szolgáló állóeszköz (a továbbiakban: állóeszköz), szerszám, kisgép, műszer, az agrártevékenységet folytató esetében a gyakorlati oktatást szolgáló egyéb eszköz (tenyészállat, szaporító anyag) beszerzésére fordított kifizetéssel,

b) középfokú szakoktatási intézmény számára a gyakorlati oktatás tárgyi feltételeinek javítását szolgáló támogatás (a továbbiakban: fejlesztési támogatás) nyújtásával, illetőleg

c) Szakképzési Alapba való befizetéssel.

(5) A teljesítés módját - a törvény rendelkezéseinek keretei között - a hozzájárulásra kötelezett választja meg."

2. § A Szatv. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § (1) A gyakorlati oktatásban való részvétel teljesíthető

a) középfokú szakoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján gyakorlati foglalkozás, szakmai gyakorlat (a továbbiakban: gyakorlati oktatás) szervezésével,[3]

b) több hozzájárulásra kötelezett által közösen működtetett, gyakorlati oktatási célú létesítményben (üzemközi tanműhelyben) gyakorlati oktatás szervezésével,

c) gyakorlati oktatás melléklet szerint elszámolható költségeinek - megállapodás alapján - másik hozzájárulásra kötelezett vagy középfokú szakoktatási intézmény részére, költséghozzájárulásként való átadásával.

(2) A hozzájárulásra kötelezettnek az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő teljesítését a tárgyévben együtt kell számításba venni.

(3) A hozzájárulásra kötelezett meglévő állóeszköz pótlására, illetőleg bővítésére, valamint a gyakorlati oktatás céljait szolgáló szerszám, kisgép, műszer, továbbá az agrártevékenységet folytató a gyakorlati oktatást szolgáló egyéb eszköz (tenyészállat, szaporító anyag) beszerzésére kifizetett összeget - a hozzájárulási kötelezettsége mértékéig - akkor számolhat el, ha az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban foglaltak szerint részt vesz a gyakorlati oktatásban.

(4) Ha a hozzájárulásra kötelezett nem vesz részt a gyakorlati oktatásban és a szakképzési hozzájárulási kötelezettségét kizárólag az 1. § (4) bekezdés b) pontja szerint kívánja teljesíteni, a hozzájárulási kötelezettsége 25%-át köteles a Szakképzési Alapba befizetni.

(5) A szakképzési hozzájárulási kötelezettség 1. § (4) bekezdés b) pontja szerinti teljesítésének a tárgyévet követő március 31-éig lehet eleget tenni. Az 1. § (4) bekezdés c) pontja, továbbá a 2. § (4) bekezdése szerinti befizetéseket a tárgyévet követő március 31-éig kell teljesíteni. A befizetések különféle ráfordításként számolhatók el."

3. § A Szatv. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. § (1) Ha a hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulást a 2. § (1) bekezdésében foglaltak szerint teljesíti, teljesítésként a mellékletben meghatározott költségeket, továbbá a középfokú szakoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján az alapképzés célját szolgáló tanműhely, laboratórium, gyakorló terület bérleti és ellenőrizhető közüzemi szolgáltatásai díjára fordított költségeket lehet figyelembe venni a szakképzési hozzájárulási kötelezettség mértékéig.[4]

(2) Ha a hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulást a 2. § (1) bekezdésében foglaltak szerint teljesíti és a gyakorlati oktatásra fordított - kizárólag a melléklet alapján figyelembe vehető - költségei meghaladják az 1. § (3) bekezdésében előírt mértéket, a hozzájárulásra kötelezett a Szakképzési Alapból többletköltségei visszatérítését a tárgyévet követő március 31. napjáig igényelheti. A visszatérítési igény szempontjából a másik hozzájárulásra kötelezettől kapott költséghozzájárulást költségcsökkentő tényezőként figyelembe kell venni.

(3) A visszatérítést különféle bevételként kell elszámolni.

(4) Ha a hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulást a 2. § (1) bekezdés c) pontja szerint másik hozzájárulásra kötelezettnek költséghozzájárulásként adja át, akkor az csak a melléklet szerint elszámolható költségekre fordítható és nem csökkenti a költséghozzájárulásban részesített eredeti hozzájárulási kötelezettségének mértékét."

4. § A Szatv. 5. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre módosul:

"(3) Az önkéntes befizetésekből, továbbá a visszatérítési igények kielégítése után fennmaradó összegnek a bizottság által elkülönített részéből támogatás adható a szakmai gyakorlati oktatás fejlesztését szolgáló beruházásokhoz, valamint azok működtetéséhez szükséges anyagok és eszközök beszerzéséhez."

5. § (1) Az Szatv. 6. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Szakképzési Alap felhasználásával kapcsolatos feladatokat a szakirány szerint illetékes és a képzésben érdekelt miniszterek, a munkáltatók és a munkavállalók képviseleti szervei képviselőiből álló bizottság látja el. A bizottság elnöke a munkaügyi miniszter.

(3) A bizottság

a) kijelöli a Szakképzési Alap pénzforgalmát lebonyolító pénzintézetet és ellenőrzi az Alap kezelését,

b) elosztja az előírt befizetésekből az 5. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti beruházások támogatására felhasználható összeget,

c) kiírja és elbírálja az 5. § (2)-(3) bekezdése szerinti támogatásokra irányuló pályázatokat,

d) gondoskodik az elbírált pályázatok nyilvánosságra hozataláról, az indokolás közzétételéről."

(2) Az Szatv. 6. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A (3) bekezdés b) pontja szerint a megyék és a főváros javára meghatározott összeg felhasználására irányuló pályázatok kiírásáról, elbírálásáról és a támogatás folyósításáról az önkormányzatok, a munkáltatók és a munkavállalók helyi képviseleti szervei képviselőiből álló fővárosi és megyei bizottságok gondoskodnak, továbbá ellenőrzik a támogatás felhasználását."

6. § A Szatv. 7. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre módosul:

"(2) Az (1) bekezdés alapján a felhalmozott vagyonba helyezett ingatlanra 20 évig tarló elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni a Szakképzési Alap javára."

7. § A Szatv. a következő 7/A. §-sal egészül ki:

"7/A. § (1) A Szakmunkásképzési, illetőleg a Szakképzési Alapból nyújtott támogatással megvalósítóit gyakorlati oktatást szolgáló létesítményi, ha annak oktatási célú további működtetése nélkülözhetetlen és az önállóan vagy -több hozzájárulásra kötelezett által közösen működtethető, akkor azt megszüntetni vagy az eredeti rendeltetéstől eltérő céllal működlelni nem lehet.

(2) Amennyiben a további működtetésre az (1) bekezdés szerinti lehetőség nem biztosítható, a létesítmény elidegenítése esetén a tanulók tanulóviszonya szerint illetékes középfokú szakoktatási intézmény fenntartóját elővásárlási jog illeti meg. A megvásárolt létesítményt vagy annak értékét a fenntartó csak szakképzési célra hasznosíthatja. Amennyiben az elővásárlásra felajánlott létesítményt a fenntartó tovább kívánja működtetni, akkor a vételhez a Szakképzési Alapból kamatmentes, legfeljebb 10 éves lejáratú kölcsönt igényelhet.

(3) Az elővásárlásra jogosult részére a vételárat a beruházáshoz a Szakmunkásképzési, illetőleg a Szakképzési Alapból nyújtott támogatás összegével csökkenteni kell."

8. § A Szatv. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"9. § (1) A törvény végrehajtását az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és helyi szervei - más adókötelezettségeknek megfelelően - ellenőrzik és alkalmazzák a hozzájárulási kötelezettség teljesítését biztosító jogkövetkezményeket.

(2) A szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítésével, továbbá a visszafizetésekkel kapcsolatos ügyekben az adóigazgatási eljárásról szóló jogszabályok rendelkezéseit, valamint az államigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a bírságot a be nem fizetett összeg után kell megállapítani. A bírság, illetőleg a késedelmi pótlék a Szakképzési Alapot illeti."

9. § A Szatv. melléklete a következő 3. ponttal egészül ki:

"3. a hozzájárulásra kötelezett fenntartásában működő szálláson elhelyezett tanuló esetében az egy tanulói férőhelyre jutó üzemelési költségnek a tanuló által fizetett térítési díjon felüli része."

10. § Ez a törvény 1991. január 1. napján lép hatályba, egyidejűleg

- az Szatv. 5. §-a (1) bekezdésében a "2. § (4) bekezdésében" szöveg helyébe a "2. § (4)-(5) bekezdésében", a "szakközépiskolai" szöveg helyébe pedig a "középfokú szakoktatási intézményi" szöveg,

- az Szatv. 10. § (2) bekezdésében a "2. § (4) bekezdésében" szöveg helyébe a "2. § (4)-(5) bekezdésében" szöveg kerül.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Szabad György s. k.,

az Országgyűlés elnöke