1988. évi XXIII. törvény

a szakképzési hozzájárulásról és a Szakképzési Alapról

A szakképzési hozzájárulás

1. §[1] (1) A szakközépiskolai, a szakmunkásképző iskolai és a szakiskolai (a továbbiakban együtt: szakképző iskolai) tanulók gyakorlati képzésének költségeihez a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott adóalany - a szakképző iskolát létesítő és fenntartó gazdálkodó szervezet kivételével -, továbbá az, a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó köteles hozzájárulni, aki a társasági adó hatálya alá tartozik (a továbbiakban együtt: hozzájárulásra kötelezett).

(2) A szakképzési hozzájárulás mértéke a kettős könyvviteltvezető hozzájárulásra kötelezettnél az éves beszámolóban, illetve az egyszerűsített éves beszámolóban kimutatott, az egyszeres könyvvitelt vezető és egyszerűsített mérleget készítő hozzájárulásra kötelezettnél a pénzforgalmi könyvvitelben elszámolt bérköltség (ide nem értve a tagok személyes közreműködésének ellenértékét) 1,5 százaléka. Az agrártevékenységet folytató hozzájárulásra kötelezettnél a szakképzési hozzájárulás mértéke a KSH mezőgazdasági és erdőgazdálkodási üzemek alaptevékenységének osztályozása szerinti alaptevékenység árbevétele és az összes árbevétel aránya szerint számított bérköltség 1 százaléka. Az arány számításánál árbevétel a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény előírása szerinti nettó árbevételnek az eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozók teljesítményével csökkentett összege (a továbbiakban: bruttó kötelezettség).

(3) A szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesíthető

a) a gyakorlati képzésben (ide nem értve az összefüggő szakmai gyakorlatot) való részvétellel,

b) szakképző iskola számára a gyakorlati oktatás tárgyi feltételeinek javítását szolgáló támogatás (a továbbiakban: fejlesztési támogatás) nyújtásával, illetőleg

c) az állami adóhatóságnak történő befizetéssel.

(4) A teljesítés módját - e törvény rendelkezéseinek keretei között - a hozzájárulásra kötelezett választhatja meg.

(5)[2] A törvényben előírt módon teljesített hozzájárulási kötelezettség 1996. január 1-jétől egyéb ráfordításként számolható el.

(6)[3] A szakképzési hozzájárulás bevallására és befizetésére az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény szabályait kell alkalmazni a következők figyelembevételével:

a) az adóalanynak a szakképzési hozzájárulási kötelezettség bevallását és befizetését évente egyszer, az adóévet követő év február 15-ig kell teljesítenie,

b) önellenőrzéssel a bruttó kötelezettség megállapítása, illetve a kötelezettség csökkentő tételek elszámolása csak oly módon helyesbíthető, hogy a nettó kötelezettség módosított összege ebben az esetben sem lehet negatív.

(7)[4] A Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészét (a továbbiakban: szakképzési alaprész) megillető pénzeszközöket az adóhatóság a Munkaügyi Minisztériummal történő megállapodás szerinti időpontban utalja át a minisztérium által megjelölt bankszámlára.

2. §[5] (1) A gyakorlati oktatásban való részvétel teljesíthető

a) szakképző iskolával kötött megállapodás vagy tanulószerződés alapján, gyakorlati foglalkozás, szakmai gyakorlat (a továbbiakban: gyakorlati képzés) szervezésével,

b) több hozzájárulásra kötelezett által közösen működtetett gyakorlati képzési célú létesítményben (üzemközi tanműhelyben) gyakorlati képzés szervezésével,

c) megállapodás alapján másik hozzájárulásra kötelezett (a továbbiakban: költséghozzájárulásban részesített) részére az általa végzett gyakorlati képzés - a törvény melléklete szerint - elszámoható költségeinek megtérítésével.

(2) A gyakorlati képzésben részt vevő hozzájárulásra kötelezett az éves szakképzési hozzájárulási kötelezettség bevallásánál és befizetésénél a bruttó kötelezettségét - legfeljebb annak mértékéig - az alábbiakkal csökkentheti:

a) a kötelezettségét az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon teljesítő a tárgyévben kifizetett, illetve költséghozzájárulásként átadott, mellékletben meghatározott kiadások összegével;

b) a kötelezettségét az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott módon teljesítő a csoportos gyakorlati oktatást szolgáló tárgyi eszközük pótlására, illetőleg bővítésére, valamint a gyakorlati képzés céljait szolgáló szerszám, kisgép, műszer, továbbá az agrártevékenységet folytató, a gyakorlati képzést szolgáló egyéb eszköz (tenyészállat, szaporító anyag) beszerzésére tárgyévben kifizetett összeggel;

c) a kötelezettségét az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott módon teljesítő az alapképzés céljait szolgáló tanműhely, laboratórium, gyakorló terület, bérleti és ellenőrizhető közüzemi szolgáltatások díjára tárgyévben fordított kiadások összegével.

(3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség csökkentő tételek éves szinten együttesen sem érik el a bruttó kötelezettséget, akkor a különbségnek megfelelő összeget (nettó kötelezettség) a tárgyévet követő év február 15-ig kell befizetni az állami adóhatóságnál vezetett "szakképzési hozzájárulás" számla javára.

(4) A költséghozzájárulásban részesítettnél kötelezettség csökkentő tételként nem vehetők figyelembe az általa teljesített azon kiadások, amelyek kapott költséghozzájárulásként másik hozzájárulásra kötelezett által megtérítésre kerültek.

(5) A költséghozzájárulásban részesítettnél a kapott költséghozzájárulás csak a melléklet szerint elszámolható kiadások teljesítésére fordítható.

(6) Ha a kötelezettségét az (1) bekezdés a) pontja szerint teljesítő hozzájárulásra kötelezett tárgyévben kifizetett - melléklet szerinti - kiadásai önmagukban meghaladják a bruttó kötelezettség mértékét, akkor az azt meghaladó rész összege közvetlenül szakképzési alaprészből támogatásként a tárgyévet követő év március 31-ig visszaigényelhető. Az éves szakképzési hozzájárulási kötelezettség utólagos helyesbítése esetén ugyancsak közvetlenül igényelhető vissza a támogatás a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészéből.

(7) A visszaigénylési kérelem negyedévenként is benyújtható, ha a (6) bekezdésben megfogalmazott feltétel várhatóan éves szinten is teljesül.

(8) A Munkaügyi Minisztérium a beérkezett kérelmek alapján a rendelkezésére álló összeg erejéig folyósít év közben támogatást.

(9) Ha az éves elszámolás alapján az utólagos ellenőrzés jogtalan támogatás igénybevételét állapítja meg, az adóhatóság tájékoztatásának megfelelően a Munkaügyi Minisztérium gondoskodik a támogatás késedelmi kamattal megnövelt összegben történő visszafizettetéséről a szakképzési alaprész javára.

(10) A visszatérítést egyéb bevételként kell elszámolni.

3. §[6] (1) A gyakorlati képzésben részt nem vevő, a kötelezettségüket az 1. § (3) bekezdésének b) pontja szerint teljesítő hozzájárulásra kötelezettek az éves szakképzési hozzájárulási kötelezettség bevallásánál és befizetésénél a kifizetett (nyújtott) fejlesztési támogatás összegét csak a bruttó kötelezettség 75 százalékának megfelelő mértékig vehetik figyelembe kötelezettség csökkentő tételként.

(2) Ha a nyújtott (kifizetett) fejlesztési támogatás összege nem éri el a bruttó kötelezettség 75 százalékát, akkor a bruttó kötelezettség és a nyújtott (kifizetett) fejlesztési támogatás különbözete fizetendő meg tárgyévet követő év február 15-ig az állami adóhatóságnál vezetett "szakképzési hozzájárulás" számla javára.

(3) A fejlesztési támogatás nyújtásának (kifizetésének) a tárgyév december 31-ig lehet eleget tenni.

A Szakképzési Alap

4. §[7]

5. § (1)[8] A szakképzési alaprészből a rendelkezésre álló összeg erejéig a 2. § (6) bekezdésében meghatározott támogatási (visszatérítési) igényeket kell kielégíteni.

(2)[9] A szakképzési alaprészből hozzájárulást kell biztosítani a Nemzeti Szakképzési Intézetnek a szakmai oktatás érdekében végzett fejlesztő tevékenységéhez és az Európai Unió szakképzési programjaihoz való csatlakozás hazai forrásának biztosításához.

(3)[10] Az (1)-(2) bekezdésben előírlak teljesítése után fennmaradó összeg a gazdasági társaságként működő tanműhelyben gyakorlati oktatásban részesülő szakképző iskolai tanulók alapképzésének költségeihez, való hozzájárulás fedezetét; továbbá a hozzájárulásra kötelezettnek, a szakképző iskolának, valamint a szakképző iskolai tanulók gyakorlati oktatása ellátására együttműködési megállapodást kötött munkaerő-fejlesztő és -képző központnak a gyakorlati oktatás tárgyi feltételei fejlesztésére irányuló beruházásai támogatását szolgálja.

(4)[11] Az önkéntes befizetésekből támogatás adható középfokú szakoktatási intézményben folyó szakmai oktatás, továbbá a gimnáziumi fakultatív oktatás keretében folyó gyakorlati oktatás céljára is.

(5)[12] Az önkéntes befizetésekből, továbbá a visszatérítési igények kielégítése után fennmaradó összegnek a bizottság által elkülönített részéből támogatás adható a szakmai gyakorlati oktatás fejlesztését szolgáló beruházásokhoz, valamint azok működtetéséhez szükséges anyagok és eszközök beszerzéséhez.

(6)[13] A támogatás nyilvános pályázat alapján történik.

(7)[14] A szakképesítésért felelős miniszter által a szakképzés tartalmi fejlesztésére fenntartott fejlesztő-szolgáltató költségvetési intézménynek pályázat alapján nyújtható támogatás a gyakorlati oktatás korszerűsítéséhez szükséges tananyagfejlesztéshez és új képzési programok bevezetéséhez.

(8)[15]

6. §[16] (1)[17] A Szakképzési Alappal a munkaügyi miniszter rendelkezik.

A szakképzési alaprész felhasználásával kapcsolatos döntéselőkészítői feladatokat az Országos Szakképzési Tanács (OSZT) látja el.

(2) Az OSZT az (1) bekezdésben meghatározott feladatának ellátása során

a) javaslatot tesz a szakképzés fejlesztéséhez adható éves támogatási keret központi részének felhasználására, a decentralizált résznek a megyék és a főváros közötti felosztására,

b) kiírja, értékeli a szakképzés fejlesztéséhez adható központi támogatásokra irányuló pályázatokat, és javaslatot tesz a támogatás odaítélésére,

c) gondoskodik az elbírált pályázatok nyilvánosságra hozataláról, a döntés indokolásának közzétételéről,

d) értékeli a regionális (megyei) pályázatok szakképzésfejlesztési hatását.

(3) A megyék és a főváros javára meghatározott -szakképzés fejlesztéséhez adható - támogatási keretek felhasználásáról a pályázatokat a megyei (fővárosi) munkaügyi tanács az illetékes területi gazdasági kamarákkal együttműködve írja ki és értékeli, továbbá javaslatot tesz a támogatás odaítélésére.

(4) A szakképzési alaprészből adható támogatás odaítéléséről, ha

a) az OSZT tesz javaslatot, a munkaügyi miniszter,

b) a megyei (fővárosi) munkaügyi tanács tesz javaslatot, a megyei (fővárosi) munkaügyi központ

dönt.

(5) A támogatás feltételeiről szerződésben kell megállapodni.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott szerződést

a) ha a támogatást az OSZT javasolja, a Munkaügyi Minisztérium,

b) ha a támogatást a megyei (fővárosi) munkaügyi tanács javasolja, a megyei (fővárosi) munkaügyi központ

köti meg a támogatásban részesülővel.

7. § (1)[18] A Szakképzési Alap által nyújtott beruházási célú támogatást a hozzájárulásra kötelezett a tőketartalékba helyezi.

(2)[19] Az (1) bekezdés alapján a Szakképzési Alap által nyújtott támogatással, illetve a 2. § (2) bekezdésének b) pontjában foglaltak szerint létrehozott ingatlanra 20 évig tartó elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni a Szakképzési Alap javára.

(3)[20] Ha a kedvezményezett a támogatást nem a meghatározott célra fordítja, vagy a Szakmunkásképzési, illetőleg Szakképzési Alapból kapott támogatással megvalósított létesítményt a meghatározott idő előtt megszünteti vagy azt nem a rendeltetésének megfelelően használja, a kapott támogatást - beleértve a kamatokat is - a szerződésben foglaltak szerint vissza kell fizetnie.

7/A. §[21] (1) A Szakmunkásképzési, illetőleg a Szakképzési Alapból nyújtott támogatással megvalósítóit gyakorlati oktatást szolgáló létesítményi, ha annak oktatási célú további működtetése nélkülözhetetlen és az önállóan vagy -több hozzájárulásra kötelezett által közösen működtethető, akkor azt megszüntetni vagy az eredeti rendeltetéstől eltérő céllal működlelni nem lehet.

(2)[22] Amennyiben a további működtetésre az (1) bekezdés szerinti lehetőség nem biztosítható, a létesítmény szükségessé váló elidegenítése esetén elővásárlási jog illeti meg a tanulók tanulóviszonya szerint illetékes szakképző iskola fenntartóját, illetőleg - ha a fenntartó nem él elővásárlási jogával - azt a hozzájárulásra kötelezettet, aki a létesítményt a tanulók gyakorlati oktatására tovább kívánja működtetni. A létesítmény további működtetésének indokoltsága tekintetében ki kell kérni a megyei (fővárosi) munkaügyi tanács véleményét. Az elővásárlásra felajánlott létesítmény megvételéhez, a szükségessé váló átalakításhoz és felszereléshez a fenntartó, illetőleg a hozzájárulásra kötelezett a Szakképzési Alapból kamatmentes, legfeljebb 10 éves lejáratú kölcsönt igényelhet.

(3) Az elővásárlásra jogosult részére a vételárat a beruházáshoz a Szakmunkásképzési, illetőleg a Szakképzési Alapból nyújtott támogatás összegével csökkenteni kell.

Eljárási rendelkezések

8. §[23]

9. §[24]

Záró rendelkezések

10. § (1) Ez a törvény 1989. január 1. napján lép hatályba.

(2)[25] A 2. § (4)-(5) bekezdésében foglalt rendelkezés a Magyar Államvasutak tekintetében nem alkalmazható.

(3) A törvény alapján visszatérítést első ízben 1990-ben lehel igényelni.

(4) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szakmunkásképzés költségeinek az állam és a vállalatok (szövetkezetek) közötti megoszlásáról szóló 2013/1971. (IV. 2S.) Korm. határozat (a továbbiakban: határozat), valamint az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény végrehajtására kiadott 41/1985. (X. 5.) MT rendelet 4. §-a (1) bekezdésének f) pontja és 5. §-ának k) pontja.

(5) A határozatot az 1989. január 1-je előtt keletkezett szakmunkásképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettségre alkalmazni kell.

(6) A szakmunkásképzési alap megszűnésével kapcsolatos átmeneti rendelkezéseket a művelődési miniszter és a pénzügyminiszter - a szakirány szerint illetékes miniszterekkel egyetértésben - szabályozza.

Az elfogadás napja: 1988. december 22.

Dr. Straub F. Brúnó s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Melléklet az 1988. évi XXIII. törvényhez[26]

A szakképzési hozzájárulás teljesítésénél elszámolható költségek

Elszámolhatók:

1. a tanulóknak jogszabály alapján kötelezően járó

a) ösztöndíj, ösztöndíj-kiegészítés, illetőleg a tanulószerződés alapján a pénzbeli juttatás, valamint az ezeket terhelő társadalombiztosítási járulék (nem vehető figyelembe a fizetett munkabér, valamint annak társadalombiztosítási járuléka), továbbá a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat idejére a díjazás,

b) munka- és védőruha juttatás,

c) kedvezményes étkeztetés,

d) útiköltség-térítés költségei;

2. a tanuló javára megkötött kötelező felelősségbiztosítás, valamint a tanuló rendszeres orvosi vizsgálatáról való gondoskodás költsége;

3. a gyakorlati oktatásban gyakorlati oktatóként, szakoktatóként foglalkoztatott dolgozók díjazása, társadalombiztosítási és egyéb járuléka, útiköltség-térítése, amennyiben a tanuló gyakorlati képzését és felügyeletét ellátó dolgozó a hozzájárulásra kötelezettel munkaviszonyban áll.