118/1990. (XII. 27.) Korm. rendelet

az egyéni és szervezett turizmus céljára szolgáló külföldi fizetőeszköz és menetjegy megvásárlásának szabályairól

A Kormány a tervszerű devizagazdálkodásról szóló 1974. évi 1. törvényerejű rendelet 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

I.

AZ EGYÉNI TURIZMUS CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ KÜLFÖLDI FIZETŐESZKÖZ ÉS MENETJEGY MEGVÁSÁRLÁSÁNAK SZABÁLYAI

Általános szabályok

1. §

(1) A devizajogszabályok alkalmazásában belföldinek tekintendő természetes személy (a továbbiakban: kiutazó) érvényes magánútlevele bemutatása mellett e jogszabály rendelkezései szerint a külföldön tartózkodása során felmerülő kiadásainak fedezésére külföldi fizetőeszközt, illetőleg menetjegyet vásárolhat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogosultság a kiutazót személyesen illeti meg, az másra át nem ruházható.

(3) Ha a kiutazó utazási valutaellátásának legkisebb összegét nemzetközi megállapodás írja elő, a határ átlépésekor ilyen összegű külföldi fizetőeszközzel köteles rendelkezni. A kiutazó erre hivatkozással nem kérheti az e rendeletben meghatározott összegű valutánál több valuta eladását.

Turizmus céljára szolgáló konvertibilis fizetőeszköz megvásárlása

2. §

(1) A kiutazó a külföldi tartózkodása során felmerülő kiadásainak fedezésére - jegybankok közötti megállapodás hiányában - évente 50 US$-t, négy naptári évi időszak alatt [a (3) bekezdés szerint] összesen legfeljebb 300 US$-t, vagy annak megfelelő összegű konvertibilis fizetőeszközt vásárolhat a (2) és a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével (a továbbiakban: turizmus céljára szolgáló valuta).

(2) A négy naptári éves időszakon belül az egyes naptári évben (években) igénybe nem vett összeggel a turizmus céljára szolgáló valutának a hátralevő évben (években) igénybevehető összege növelhető.

(3) Ha a kiutazó a négyéves időszak első két naptári évében nem vásárol konvertibilis valutát, a harmadik naptári évben esedékes összegen felül további 50 US$, összesen 200 US$, ha pedig az első három naptári évben nem vásárol konvertibilis valutát, a negyedik évben további 100 US$, összesen 300 US$ vagy annak megfelelő összegű konvertibilis valuta megvásárlására jogosult.

(4) A négy naptári évi időszakra megállapított és fel nem használt összeggel a turizmus céljára szolgáló valuta következő négyéves időszakra megállapított összege nem növelhető. A negyedik évre járó összeg a négyéves időszak letelte után is igénybe vehető.

(5)[1] A tizennegyedik életévét be nem töltött kiutazó részére egy naptári évre 50 US$, vagy annak megfelelő összegű konvertibilis fizetőeszköz vásárolható. A naptári évben igénybe nem vett összeggel a következő évi összeg nem növelhető. A kiutazóra az (1)-(4) bekezdés rendelkezéseit első ízben abban a naptári évben lehet alkalmazni, amelyikben a tizennegyedik életévét betölti.

(6)[2] A szervezett egyéni turizmus keretében kiutazó részére a 15. § d) pontjában foglalt költségek fedezésére és a 12. §-ban foglalt költőpénzre - naptári évenként legfeljebb 14 napra - a konvertibilis valutát az utazásszervező a 11. § (1) bekezdésében foglaltak szerint keretkötöttség nélkül vásárolhatja meg.

(7)[3] A kiutazó 1992. évben és azután évente az (1)-(3) bekezdésben foglaltakon felül 300 USD-t vagy annak megfelelő összegű konvertibilis fizetőeszközt vásárolhat.

(8)[4] A tizennegyedik életévét be nem töltött kiutazó részére 1992. évben és azután évente az (5) bekezdésben foglaltakon felül 100 USD, vagy annak megfelelő összegű konvertibilis fizetőeszköz vásárolható.

3. §

Ha a kiutazó a konvertibilis fizetőeszközt az országba történt visszatéréstől, illetve a kiviteli engedély (4. §) érvényessége lejártától számított 8 napon belül a valutaeladásra felhatalmazott szervnél forintra visszaváltja és a valutavásárlásról szóló igazolást, valamint a valutalapot (9. §) bemutatja, a turizmus céljára megvásárolt konvertibilis valuta külföldön fel nem használt részével, illetve az utazás elmaradása miatt megmaradt valuta összegével a valutaeladásra felhatalmazott szerv növeli az arra az időszakra megállapított turizmus céljára szolgáló valuta összegét, amely időszakra a vásárlás történt.

Valutavásárlásról szóló igazolás

4. §

A valutaeladásra felhatalmazott szerv a 2. § és 6. § szerint eladott valutáról kiviteli engedélyt ad. A kiviteli engedély kilencven napig érvényes.

Közlekedési költség

5. §

(1) A kiutazó forintért vásárolhat menetjegyet, helyjegyet és fekvőhelyjegyet (vasúti, autóbusz, repülő, hajó)

a) európai, valamint közel-keleti célországba légi úton történő utazásához évenként több alkalommal,

b) az a) pontban nem említett utazáshoz és onnan vissza történő utazáshoz naptári évenként egy alkalommal.

(2) Az (1) bekezdés alapján másodosztályú gyorsvonati menetjegy, turistaosztályú légi menetjegy, más közlekedési eszközön történő utazáshoz ezekhez hasonló osztályú menetjegy vásárolható forintért. Az ettől eltérő osztályú menetjegy és a hálókocsijegy csak abban az esetben vásárolható, ha a fizetendő többlet-összeget a kiutazó konvertibilis fizetőeszközben megtéríti.

(3) A forintfizetés ellenében kiadott menetjegyek külön szolgáltatások (pl. idegenforgalmi szolgáltatások) értékét nem tartalmazhatják.

6. §

(1)[5] Az a mozgáskorlátozott személy, akinek a lakóhelye szerint illetékes egészségügyi hatóságtól a közúti közlekedés egyes szabályaitól való eltérésre jogosító külön engedélye van*, naptári évenként hatezer-egyszáz forint összegért konvertibilis fizetőeszközt vásárolhat gépjármű üzemanyag költségei fedezésére.[6]

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott gépjármű-üzemanyag költség éves, az adott évben még fel nem használt összege a forint árfolyam megváltoztatásának megfelelő mértékben módosul.

(3) A naptári évben fel nem használt gépjármű-üzemanyag költség összegével - kivéve az e rendelet hatálybalépését megelőzően rendelkezésre állt ilyen összeget - a következő évre járó összeg növelhető.

(4) Ha a mozgáskorlátozott személy a külföldi fizetőeszközt az országba történő visszaérkezésétől, illetve a valutavásárlásról szóló igazolás érvényessége lejáratától számított nyolc napon belül forintra visszaváltja és a valutakiviteli engedélyt, valamint a valutalapot bemutatja, az e § szerint megvásárolt, de külföldön fel nem használt, illetve az utazás elmaradása miatt megmaradt fizetőeszköz összegével a valutaeladásra feljogosított szerv növeli az arra az időszakra megállapított, gépjármű-üzemanyag költség fedezésére szolgáló valuta összegét, amely időszakban a vásárlás történt.

7. §

Egy útlevél alapján csak annyi külföldre szóló menetjegy vásárolható, ahány személy részére érvényes útlevelet mutatnak be. A menetjegyet másra átruházni nem szabad.

8. §

Az 5-7. §-okban nem említett esetekben a kiutazó a menetjegyét csak konvertibilis valutáért vásárolhatja meg.

A valutalap

9. §

(1)[7] A 2-7. § alapján megvásárolt külföldi fizetőeszközről és az 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján vásárolt menetjegyekről a valutaeladásra felhatalmazott szerv, az utazásszervező, illetőleg a menetjegyet árusító nyilvántartást vezet az erre a célra a Magyar Nemzeti Bank által rendszeresített valutalapon.

(2)[8] A valutalapot - érvényes magánútlevél bemutatása mellett - a valutaeladásra felhatalmazott szerv adja ki és a valutalap számát és kiadásának időpontját bejegyzi a kiutazó útlevelébe. Nem adható valutalap annak, akinek magánútlevelébe az útlevélhatóság "Valutalap nem adható ki" bejegyzést tett.

(3) A valutalapon bejegyzéseket csak az (1) bekezdésben meghatározottak tehetnek.

(4) A valutalap a valuta birtokban tartásához és a külföldre történő kiviteléhez igazolásul nem szolgál.

(5) Ha a valutalap valamely táblázata betelik, az a valutaeladásra felhatalmazott szerv - a betelt valutalap egyidejű bevonásával - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kicseréli.

10. §

(1) Az elvesztett valutalap pótlását a Magyar Nemzeti Banktól lehet kérni.

(2) Ha az elveszett valutalap kiállításának időpontja megállapítható, az elvesztés bejelentésének évében és az az megelőző években járó, turizmus céljára szolgáló valutát igénybevettnek kell tekinteni.

(3) Ha az elvesztett valutalap kiállításának időpontja az útlevél alapján nem állapítható meg, a turizmus céljára szolgáló valuta igénybevétele szempontjából irányadó négyéves időszak az új valutalap kiállítását követő évben kezdődik.

(4) Abban az évben amelyikben az elveszett valutalap pótlását kérik, a gépjármű-üzemanyag költség fedezésére szolgáló valutaösszeget (6. §) és az 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján igénybevehető menetjegyvásárlási lehetőséget igénybevettnek kell tekinteni.

10/A. §[9]

(1) Új útlevél kiadása esetén az útlevélhatóság az előző útlevélben feltüntetett valutalap adatokat az új útlevélbe átvezeti. Ha az új útlevél kiadására elvesztés (megsemmisülés) miatt kerül sor, ezt az útlevélhatóság az új útlevélbe bejegyezi.

(2) Az 1989. évi XXVIII. tv. 5. §-ának (2) bekezdése alapján kiadott második magánútlevélbe az útlevélhatóság a "Valutalap nem adható ki" bejegyzést teszi.

II.[10]

A SZERVEZETT TURIZMUS CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ KÜLFÖLDI FIZETŐESZKÖZ MEGVÁSÁRLÁSÁNAK SZABÁLYAI

Szervezett turizmus céljára szolgáló konvertibilis fizetőeszköz megvásárlása[11]

11. §[12]

(1) A szervezett turizmus - ideértve a 2. § (6) bekezdése szerinti szervezett egyéni turizmust is - keretében kiutazók részére - jegybankok közötti megállapodás hiányában - az utazásszervező

a) a külföldön megrendelt és igénybe vett szolgáltatások ellenértékének, díjának - a 15. § d) pontjában foglalt költségek kizárólag átutalással történő - kiegyenlítésére és

b) a 12. § (1) bekezdése szerinti költőpénzellátásra szükséges konvertibilis fizetőeszközt keretkötöttség nélkül vásárolhatja meg.

(2) Az utazásszervezőnek idegenforgalmi szolgáltatás nyújtására vonatkozó külföldivel való szerződés kötéséhez a Magyar Nemzeti Bank felhatalmazása vagy engedélye szükséges.

12. §[13]

Az utazásszervező a szervezett turizmus keretében kiutazó részére - ideértve a 2. § (6) bekezdésében foglalt szervezett egyéni turizmust is - költőpénzként naponta

a) teljes panziót biztosító szolgáltatás esetén 500-tól 800 forintig terjedő összegnek megfelelő;

b) félpanziót biztosító szolgáltatás esetén 800-tól 1200 forintig terjedő összegnek megfelelő;

c) reggelit biztosító szolgáltatás esetén 1200-tól 1600 forintig terjedő összegnek megfelelő;

d) étkezés biztosítása nélkül 1600-tól 1800 forintig terjedő összegnek megfelelő

konvertibilis valutát köteles biztosítani.

13. §[14]

Az utazásszervező a 11. § (1) bekezdésében foglalt célokra naptári évenként csak a bankok egyikének adhat átutalási megbízást, és ugyanazon banktól vásárolhat konvertibilis fizetőeszközt.

III.

KÜLFÖLDIEK MENETJEGYVÁLTÁSA

14. §

Külföldi utas külföldre szóló menetjegyet a Magyar Nemzeti Bank által kiadott rendelkezésekben (menetjegykódex) foglaltak szerint vásárolhat.

IV.[15]

ÉRTELMEZŐ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Értelmező rendelkezések[16]

15. §[17]

E rendelet alkalmazásában

a) konvertibilis valuta: a Magyar Nemzeti Bank valuta árfolyamlapján szereplő külföldi fizetőeszköz;

b) utazásszervező: az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium rendelete alapján nemzetközi utazások szervezésére jogosult jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni vállalkozó;

c) szervezett turizmus: az utazásszervező által írásbeli formában meghirdetett utak, továbbá;

d) a kiutazó által naptári évenként legfeljebb 14 napra az utazásszervezőtől egyénileg megrendelt, forintban fizetendő külföldi szállás, étkezés, program (szervezett egyéni turizmus).

Záró rendelkezések[18]

16. §[19]

(1) A turizmus céljára szolgáló valuta igénybevételére vonatkozó négyéves időszak

a) 1990. január 1-jén kezdődött meg annak a kiutazónak, aki 1987-ben vagy azt megelőzően vásárolt a turizmus céljára szolgáló valutája terhére külföldi fizetőeszközt, valamint annak, aki a turizmus céljára szolgáló valutáját még nem vette igénybe;

b) 1991. január 1-jén kezdődött meg annak a kiutazónak, aki 1988-ban vásárolt a turizmus céljára szolgáló valutája terhére fizetőeszközt első alkalommal;

c) 1992. január 1-jén kezdődik meg annak a kiutazónak, aki 1989-ben vásárolt a turizmus céljára szolgáló valutája terhére külföldi fizetőeszközt első alkalommal és ez az útlevélből és/vagy a valutalapból megállapítható;

d) a belföldivé válás évében kezdődik meg a devizajogszabályok szempontjából belföldinek tekintendő külföldi állampolgárnak.

(2) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti kiutazó részére a valutalapot a Magyar Nemzeti Bank adja ki.

17. §[20]

Az e rendeletben meghatározott valuta-, illetőleg forintösszegek átszámítása forintra, illetőleg valutára a valutaeladóhely és/vagy az utazásszervező által az átszámítás napján alkalmazott árfolyamon történik.

18. §

Ez a rendelet 1991. január 1. napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a belföldiek utazási valutaellátásáról szóló 115/1989. (XI. 19.) MT rendelet.

Dr. Antall József s. k.,

miniszterelnök