11/1990. (IV. 30.) KöHÉM rendelet

a közúti gépjárművek tüzelő és kenőanyag felhasználásának költségtérítésként elszámolható mértékéről

A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. évi XLV. törvény 71. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

A közúti gépjárművek (a továbbiakban: gépjármű) tüzelő és kenőanyag felhasználásának a rendeletben meghatározott mértékű ellenértéke költségként (költségtérítésként) számolható el.

2. §

(1) A tüzelőanyagfelhasználás ellenértékét az 1. számú mellékletben meghatározott alapnorma, illetőleg az általánostól eltérő üzemeltetési módra a 2. számú mellékletben meghatározott korrekciós normákkal és pótlékokkal módosított alapnorma és a tüzelőanyag árának a szorzata adja.

(2) Az 1. számú mellékletből hiányzó gépjárműtípusok alapnormájaként a típusbizonyítványban szereplő, illetőleg típusbizonyítvány hiányában a gyártó által megjelölt mértéket kell figyelembe venni.

(3) Az elszámolás alapjául szolgáló tüzelőanyagfelhasználás kiszámításának módját a 3. számú melléklet tartalmazza.

3. §

(1) A gépjármű motorolaj felhasználásának ellenértékét a 2. § (1) bekezdésben meghatározott alapnorma 7. ezreléke és a motorolaj árának a szorzata adja.

(2) A motorolaj cseréjéhez felhasználható motorolaj mennyisége a gyártó által megjelölt mennyiség lehet.

4. §

(1) Ez a rendelet 1990. július 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a gépjárművek tüzelő és kenőanyaga mennyiségi és minőségi normájának megállapításáról szóló 17/1975. (XII. 29.) KPM rendelet, valamint az azt módosító 8/1978. (XI. 4.) KPM, a 18/1980. (IX. 25.) KPM, a 12/1981. (X. 8.) KPM, a 8/1982. (VIII. 18.) KPM rendelet és a 15/1983. (VI. 30.) KPM rendelet 5. §-a a hatályát veszti.

(3) A rendelet hatálybalépése előtt a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottságának közlekedési feladatot ellátó szakigazgatási szerve által, illetőleg az üzemben tartó saját hatáskörében megállapított - korrekciós tényezőkre alapított - alapnormák nem alkalmazhatók.

(4) A gépjármű üzemben tartója a tagjával vagy alkalmazottjával való elszámoláshoz e rendeletben meghatározott tüzelő és kenőanyag mértéket alkalmazhatja.

Derzsi András s. k.,

közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter

1. számú melléklet a 11/1990. (IV. 30.) KöHÉM rendelethez[1]

2. számú melléklet a 11/1990. (IV. 30.) KöHÉM rendelethez

Korrekciós tényezők

Szorzók

1. Hegymenet

A hegy- és lejtmenet teljes hosszán alkalmazható, ha a legmagasabb sebességfokozat az emelkedőszakasz több mint 25%-ában nem használható. Autópályán, autóúton, továbbá egyszámjegyű országos vagy betűvel jelzett főközlekedési közúton nem alkalmazható.

Értéke: 1,10

2. Száraz földúl, nem portalanított makadámút

Értéke: 1,10

3. Városi forgalom

Budapest kivételével - átmenő forgalom esetében -nem alkalmazható. Lakott területen belüli forgalom esetében a lakott területei jelző lábiák közötti területre alkalmazható.

Értéke:

a) Budapesten 1,35

b) megyeszékhelyen és 100 000 feletti lakosú városokban 1,25

c) egyéb városokban 1,15

Közforgalmú autóbusz és személygépkocsi (taxi) esetében az a), b) pontban feltüntetett városokban

- mechanikus váltóval szerelt járműnél 1,30

- hidraulikus váltóval szerelt járműnél 1,55

4. Terep

(Erdei út, időszakos közlekedésre használt dűlőút, mezőgazdasági, erdőgazdasági művelés alatt álló területen.)

Értéke: 1,25

5. Téli üzemeltetés

(December 1-je és március 1-je közötti időszak)

Értéke: 1,03

6. Akadályozott forgalom

(Egyedi üzemeltetés)

Az 1-5. pontokban nem említett üzemeltetési körülmények eseten alkalmazható. Értéke: 1,90.[2]

Pótlékok

1. Billentés

Billentésenként (fordulónként csak egy billentés vehető figyelembe)

5 m3 raktérfogat alatt 0,1 liter

5 m3 raktérfogat felett 0,2 liter

2. Pótkocsi vontatás

Gázolaj üzemi vontatás esetében vontatmány-tonnánként és 100 km-enként 0,9 liter

Képletben: Pv = 0,9 Qp (liter/100 km)

Benzinüzemű vontatás esetében vontatmány-tonnánként és 100 km-enként 1,1 liter

Képletben: Pv = 1,1 Qp (liter/100 km)

Vontatmánytonna számítása:

Op = pótkocsi önsúly + terhelhetőségének fele (t)

3. A gépkocsi motorjával hajtott segédberendezések (csörlő, daru, szivattyú stb.) működtetése.

A gyártó által megjelölt érték.

4. Külön erőforrással hajtott segédberendezések (csörlő, daru, szivattyú stb.) illetve a gépjármű motortól független fűtő- és klímaberendezés.

A gyártó által megjelölt érték.

3. számú melléklet a 11/1990. (IV. 30.) KöHÉM rendelethez

A korrekciós tényezők alkalmazására vonatkozó számítási módszer

A számításnál alkalmazott jelölések:

- tényleges futás /kilométerben (F),

- a típushoz tartozó alapnormaérték liter /100 km-ben (N),

- az alkalmazható szorzó (K),

- pótkocsi vontatási pótlék (Pv),

- egyéb pótlék (Pe),

- tüzelőanyag felhasználás literben (G)

A tüzelőanyag felhasználást literben (G) megkapjuk, ha a tényleges futás (F) a járműtípusra vonatkozó alapnormaérték (N) - pótkocsi vontatásnál (járműszerelvénynél) a pótkocsi vontatási pótlékkal növelt alapnorma (N + Pv) -és az alkalmazható szorzószám (K) szorzatához hozzáadjuk az egyéb pótlékokat (Pe).

Képletben:

Egyéb pótlékként (Pe) a 2. számú melléklet korrekció tényezői között a pótlékok címszó alatt 1, 3, 4 számú pontokban megjelöltek vehetők figyelembe.

Azonos útszakaszon csak egy szorzó vehető figyelembe, kivével a téli üzemeltetés szorzója, amely a jelzett naptári időszakban a teljes futás-teljesítményre alkalmazható. Amennyiben a téli üzemeltetés szorzóját valamely más szorzóval együtt kell figyelembe venni a K értékének meghatározása az alábbi példában bemutatottak szerint történik:

K = 1,3 (városi forgalom) + 1,03 (téli üzemeltetés) = 1,33