12/1990. (X. 17.) MKM rendelet

az alapfokú nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 13/1986. (VIII. 1.) MM rendelet módosításáról

Az oktatásról szóló, az 1990. évi XXIII. törvénnyel módosított 1985. évi I. törvény (a továbbiakban: törvény) végrehajtásáról rendelkező, az53/1990. (III. 21.) MT rendelettel módosított 41/1985. (X. 5.) MT rendelet 1. §-a (2) bekezdésének a)-b) és f) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel és szakszervezetekkel, valamint a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

Az alapfokú nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló, a 15/1988. (VIII. 1.) MM rendelettel, valamint az 1/1990. (I. 16.) MM rendelettel módosított 13/1986. (VIII. 1.) MM rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az iskolában olyan versenyre, vetélkedőre stb. kerülhet sor, amelyet a rendező szervek a tanévkezdés előtt meghirdettek és a tanév rendjében a nevelőtestület meghatározott. Az iskola tanulóinak a szorgalmi időben meghirdetett rendezvényen való részvételéről a nevelőtestület dönt a diákönkormányzat véleményének meghallgatása után."

2. §[1]

A R. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az iskola egyéb szervezeti formákat is kialakíthat. A tanulók sajátos igényeinek kielégítése, illetőleg az iskolában oktatottaktól eltérő irányú ismeretek megszerzése érdekében - a törvény 18/A. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint - elméleti, valamint gyakorlati foglalkozások is szervezhetők."

3. §[2]

(1) A R. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A működési szabályzatot a nevelőtestület fogadja el. A működési szabályzat elfogadása előtt az őket érintő kérdésekben ki kell kérni a diákönkormányzati szerv, a szülői munkaközösség és az iskolatanács véleményét."

(2)

(3) A R. 9. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A működési szabályzat jóváhagyását csak jogszabálysértés esetén lehet megtagadni. Ha a jóváhagyásra jogosult harminc napon belül nem nyilatkozott, a működési szabályzatot jóváhagyottnak kell tekinteni."

4. §

A R. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"17. § (1) Ha a tanuló által választott idegen nyelvet az iskolában nem oktatják, a tanuló nyelvtanulási kötelezettségének eleget tehet

a) másik alapfokú nevelési-oktatási intézményben, ha a feltételekről az érintett iskolák megállapodtak,

b) iskolarendszeren kívüli oktatásban, ha van olyan iskola, amelyik a választott idegen nyelvből osztályozóvizsga megszervezésére vállalkozik és a szülő igazolja, hogy gyermekét az osztályozóvizsgára bejelentette.

(2) Az iskola az (1) bekezdés szerinti feladatot a törvény 18/A. §-a (4) bekezdésében foglaltak szerint - feladatkörébe nem tartozó tevékenységként - látja el.

(3) Az osztályozóvizsga követelményeiről a szervező iskola köteles a szülőt tájékoztatni, a szülőnek nyilatkoznia arról, hogy gyermeke az osztályozóvizsga letételét vállalja.

(4) A tanulót - kérelemre - mentesíteni kell az idegen nyelv tanulása alól, ha az iskolában oktatott idegen nyelvet több tanéven át nem tanulta, továbbá ha idegennyelv-tanulási kötelezettségének fogyatékossága miatt nem tud eleget tenni.

(5) Annak a tanulónak, aki az iskolában oktatott idegen nyelvet egy, legfeljebb két tanéven át nem tanulta, kérelemre engedélyezhető, hogy a lemaradását - a tanórákon való részvétellel és folyamatos felzárkóztatással - több évfolyam időtartama alatt pótolja. A lemaradás legkésőbb a nyolcadik évfolyam befejezéséig pótolható.

(6) Mentesíthető - a szülő egyetértésével - végleg vagy meghatározott ideig az idegen nyelv tanulása alól az a tanuló, aki a követelményeket korosztálya fejlettségi szintjétől elmaradt anyanyelvi képességei miatt nem tudja teljesíteni. Ha a tanuló pótolta a lemaradását, az iskola köteles biztosítani, hogy az idegen nyelv tanulását megkezdhesse, illetve folytathassa.

(7) Mentesíthető az elméleti oktatás egyes tantervi követelményei alól, illetőleg egyes tantárgyak gyakorlati része alól az a tanuló, aki a követelményeket egészségi állapota vagy fogyatékossága miatt nem tudja teljesíteni.[3]

(8) A tanulót - ha egészségi állapota indokolja, orvosi igazolás alapján - könnyített testnevelési órára vagy gyógytestnevelési órára kell beosztani."

5. §

A R. 22. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre módosul:

"(3) A 17. § (5) bekezdésében meghatározott esetben amíg a tanuló a lemaradását nem pótolja, nem kap tanév végi osztályzatot."

6. §

A R. 29. §-ának (1) bekezdése a következő b)-c) ponttal egészül ki és a jelenlegi b)-f) pont jelölése d)-h) pontra módosul:

"b) a 17. § (1) bekezdésében foglaltak szerint tesz eleget az idegennyelv-tanulási kötelezettségének,

c) a 17. § (5) bekezdése alapján tesz eleget az idegennyelv-tanulási kötelezettségének abban a tanévben, amelyben a lemaradását pótolja,"

7. §

A R. a következő 29/A. §-sal egészül ki:

"29/A. § A javítóvizsgáról és az osztályozóvizsgáról jegyzőkönyvel kell készíteni. Ha a tanuló a 17. § (1) bekezdése alapján tesz eleget az idegennyelv-tanulási kötelezettségének, a jegyzőkönyv egy példányát a kiállító iskola megküldi annak az iskolának, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll."

8. §[4]

A R. 36. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A házirendet a nevelőtestület állapítja meg a diákönkormányzat egyetértésével, a szülői munkaközösség és az iskolatanács véleményének meghallgatása után."

9. §[5]

A R. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"37. § A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak - a nevelőtestület véleményének meghallgatásával - saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, ellenőrzésében és értékelésében, valamint a diákönkormányzati szerveik, tanulói tisztségviselőik (küldötteik), aktíváik megválasztásában és visszahívásában."

10. §

A R. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"38. § (1) A diákönkormányzat dönt - a nevelőtestület véleményének meghallgatása után - saját működéséről és szerveinek hatásköréről, valamint egy tanítás nélküli munkanap programjáról.

(2) A diákönkormányzati szervek egyetértési jogot gyakorolnak

a) a házirend megállapításakor,

b) a tanulók kitüntetésében, jutalmazásában, fegyelmi ügyében,

c) az iskola gazdálkodó szervezetekkel, állami költségvetési szervekkel és társadalmi szervezetekkel kötendő együttműködési szerződéseinek a tanulókat érintő kérdéseiben,

d) az iskolai ünnepségek és megemlékezések szervezésekor az iskola és a diákönkormányzat közötti munkamegosztásban,

e) a tanulók nevelési célú - társadalmilag hasznos -munkában való részvételében,

f) az iskolai versenyek, vetélkedők, szemlék meghatározásában,

g) az ifjúságpolitikai célokat szolgáló anyagi eszközök felhasználásában.

(3) A diákönkormányzati szervek véleményezési jogot gyakorolnak

a) a munkaterv és ezen belül a tanév rendje meghatározásakor a tanulókat érintő egyéb programok tekintetében,

b) a működési szabályzat elfogadásakor a tanulókat érintő kérdésekben,

c) a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításában,

d) az iskola hétvégi nyitvatartásában és a programok szervezésében,

e) a fakultációs irányok, programok megválasztásában.

(4) A diákönkormányzati szervek javaslattevő jogköre kiterjed az iskolai élettel kapcsolatos minden kérdésre."

11. §[6]

A R. 52. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"52. (1) Az iskolatanács létszámát, megbízásának időtartamát és tisztségviselőit az iskola nagyságától, sajátosságaitól függően a nevelőtestület és a törvény 68. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szervek képviselői határozzák meg.

(2) Hivatalból tagja az iskolatanácsnak az iskola igazgatója, a szülői munkaközösségnek, a szakszervezet munkahelyi szervének, az iskolai és a kapcsolódó diákotthoni nevelőtestületnek, valamint a diákönkormányzatnak a választott képviselője. Az iskolatanács többi tagját az iskola felkérésére az érdekelt szervek - nemzetiségi iskola esetén a nemzeti szövetségek is - delegálják.

(3) Az iskolatanács működéséhez szükséges feltételekről az igazgató gondoskodik."

12. §[7]

(1) A R. 53. §-a (2) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"h) az iskola működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyben az igazgató, a nevelőtestület, a szülői munkaközösség, a szakmai munkaközösségek, a diákönkormányzat az iskolatanács véleményét kéri."

(2) A R. 53. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az iskolatatanács javaslattevő jogköre kiterjed a helyi nevelési rendszert érintő ügyekre és az iskolai élettel kapcsolatos minden kérdésre."

13. §[8]

A R. a 60. §-a után a következő címmel és a 60/A-60/B. §-sal egészül ki.

"A nem önkormányzati iskolákra, diákotthonokra vonatkozó külön rendelkezések

60/A. § (1) A 44-53. §-ban foglalt rendelkezéseket az állami költségvetési szervek, valamint a gazdálkodó szervezetek által fenntartott, iskolák tekintetében kell alkalmazni.

(2) Ha a nevelőtestületre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben az igazgató jár el, a munkáltatónál a vezetésben való részvételre jogosult dolgozók közösségét megillető jogok biztosításával.

(3) A nem önkormányzati iskolák tekintetében a rendelet

a) 6-8. §-ában, 11-12. §-ában, 20. §-ának (3) bekezdésében, 21. §-ának (2)-(4) bekezdésében, valamint 42. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat csak akkor kell alkalmazni, ha a nem állami nevelési-oktatási intézmény a törvény 18/A. §-ának (2) bekezdése alapján megbízást kapott állami nevelési-oktatási feladat ellátására,

b) 40. §-ában foglaltaktól az iskola kollektív szerződésében, illetőleg a pedagógussal kötött munkaszerződésben el lehet térni.

60/B. § (1) A nem állami diákotthonban folyó tevékenységre a rendelet 58-59. §-ában foglaltakat csak akkor kell alkalmazni, ha a nem állami diákotthon a törvény 18/A. §-ának (2) bekezdése alapján megbízást kapott állami nevelési-oktatási feladat ellátására.

(2) A nem önkormányzati diákotthonok tekintetében a 60. §-ban megjelölt rendelkezések közül nem kell alkalmazni azokat, amelyekről a 60/A. § rendelkezik."

14. §

A R. 62. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"62. § (1) Az iskola közvetlenül teljesíti a külföldi megkereséseket, illetve közvetlenül küldhet külföldre megkeresést.

(2) Az iskola nemzetközi kapcsolatait önállóan alakítja ki."

15. §

(1) A R. 1. számú melléklete A) részének I.1. a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: "a) az 1-3. évfolyamon egy-egy osztály létszáma lehetőleg ne haladja meg a 25 főt,

b) a 4-8. évfolyamon egy-egy osztály létszáma lehetőleg ne haladja meg a 30 főt."

(2) A R. 1. számú melléklete a) részének I.4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: "4. Csoportbontás

Az egyéni képességek és igények differenciáltabb kielégítése érdekében az osztályok csoportokra bonthatók. Csoport több osztály, illetőleg évfolyam tanulóiból is szervezhető, de a csoport felső létszáma ne haladja meg a 15 főt."

(3) A R. 1. számú mellékletének B) része helyébe a következő rendelkezés lép: "B) Dolgozók iskolája

1. A dolgozók iskolájában az egyes tagozatokon évfolyamonként szervezett osztályok létszáma a húsz tanulót nem haladhatja meg.

2. A szorgalmi időben osztályokat összevonni, átalakítani vagy megszüntetni nem szabad."

16. §

Ez a rendelet a kihirdetése napán lép hatályba; egyidejűleg

a) hatályát veszti a R. 2. §-ának (3) bekezdése, 3. §-ának (1) bekezdésében az "illetőleg az úttörőcsapat" szövegrész, 9. §-ának (4) és (6) bekezdése, 43. §-ának (5) bekezdésének e) ponta, 51. §-ának (3) bekezdése, 1. számú melléklete A) részének l.1.c) pontjában és l.2.a) pontja első fordulatában az osztályok, illetőleg csoportok szervezésére megállapított alsó létszámhatár, I.4. pontja bevezető szövegében az "általában két" szövegrész, valamint a 2. számú melléklete,

b) a R. 4. §-ában a "Ha a helyi tanács végrehajtó bizottsága művelődési feladatot ellátó szakigazgatási szervének, községben, nagyközségben a tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének" szövegrész helyébe "A fenntartó önkormányzat szervének", 8. §-ának (2) bekezdésében az "A helyi tanács végrehajtó bizottsága gyermek- és ifjúságvédelmi feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: gyámhatóság)" szövegrész helyébe "A gyámhatóság", 11. §-ának (5) bekezdésében az "a helyi művelődési szakigazgatási szerv" szövegrész helyébe "a fenntartó önkormányzat szerve", 30. § (4) bekezdésének b) pontjában a "a helyi művelődési szakigazgatási szerv" szövegrész helyébe "a fenntartó önkormányzat szerve" szövegrész lép.

Dr. Andrásfalvy Bertalan s. k.,

művelődési és közoktatási miniszter