15/1988. (VIII. 1.) MM rendelet

a testi, az érzékszervi, az értelmi és a beszédfogyatékos gyermekek óvodai nevelésével, valamint iskolai nevelésével, oktatásával kapcsolatos eljárásokról

Az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény (a továbbiakban: törvény) 43. §-a (2)-(3) bekezdésének, 51. §-a (3) bekezdésének, 52. §-a (2) bekezdésének, 53. §-a (2) bekezdésének, valamint a tanácsi irányítású háttérszervezetekről szóló 1061/1987. (XII. 2.) MT határozat (a továbbiakban: határozat) 3. pontjának végrehajtására, a törvény végrehajtására kiadott 41/1985. (X. 5.) MT rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 1. §-a (2) bekezdésének a) és e) pontjában, továbbá a Munka Törvénykönyve végrehajtására kiadott 48/1979. (XII. 1.) MT rendelet 100. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a belügyminiszterrel, a 4. §-ban, a 10. §-ban, a 13. § (5) bekezdésében és a 28. §-ban foglaltak tekintetében a szociális- és egészségügyi miniszterrel, a 25. §-ban foglaltak tekintetében a pénzügyminiszterrel, a 4. §-ban, az 5. §-ban, valamint a 25. § (4) bekezdésében foglaltak tekintetében az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével, a 24. § tekintetében pedig a Központi Statisztikai Hivatal elnökével egyetértésben - a következőket rendelem:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

(1) A testi, az érzékszervi, az értelmi és a beszédfogyatékus gyermekek a továbbiakban: gyermekek, tanulók)

a) óvodai nevelésével [törvény 43. § (2) bekezdés, Vhr. 14. §],[1]

b) iskolai előkészítő foglalkozáson való részvételével [törvény 51. § (3) bekezdés, Vhr. 16. §],

c) tankötelezettségének teljesítésével [törvény 52. § (2) bekezdés, 53. § (2) bekezdés][2]

kapcsolatos ügyekben a szülő, illetve a törvényes képviselő (a továbbiakban együtt: szülő) egyetértése esetén a fogyatékosság jellege szerinti szakértői bizottság javaslata (a továbbiakban: szakértői javaslat) alapján kell eljárni.

(2) Az igazgató a tanulót fogyatékosságára tekintettel az egyes tantárgyak tanulása alól szakértői javaslat alapján mentesítheti.[3]

(3) Államigazgatási eljárásnak az (1) bekezdésben meghatározott ügyekben a szülő egyetértése hiánya esetén, továbbá abban az esetben van helye, ha a szülő a szakértői vizsgálatban nem működik közre. Az államigazgatási eljárásban szakértői véleményt - ha a rendelet másképp nem rendelkezik - az (1) bekezdésben megjelölt szakértői bizottság ad. A szakértői bizottság tanácsadói tevékenységgel segíti a fogyatékos gyermekek családon belüli nevelését, a testi és az érzékszervi fogyatékosok pályaválasztását.

A SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁGOK

A szakértői bizottságok típusai

2. §

(1) A testi, az érzékszervi és a beszédfogyatékosság megállapítására országos, az értelmi fogyatékosság megállapítására fővárosi, megyei szakértői bizottság ad szakértői javaslatot, illetve szakértői véleményt (a továbbiakban együtt: bizottsági szakvélemény). A fővárosi, megyei szakértői bizottság véleményének felülvizsgálatára fővárosi, megyei felülvizsgáló szakértői bizottság (a továbbiakban: felülvizsgáló bizottság) létesíthető (a továbbiakban az országos, a fővárosi, megyei és a felülvizsgáló bizottság együtt: szakértői bizottság).

(2)[4] A szakértői bizottságok tevékenység szerinti megjelölését az 1. számú melléklet tartalmazza.

3. §[5]

A szakértői bizottság valamely intézmény szervezetéhez tartozva, illetőleg intézménnyel szervezetileg összevonva (a továbbiakban: szakértői bizottság működési feltételeit biztosító intézmény) vagy önállóan működhet. A szakértői bizottság - függetlenül működése szervezeti kereteitől - tevékenységét szakmailag önállóan végzi.

A szakértői bizottság összetétele, tevékenységének szervezése

4. §

(1)[6] A szakértői bizottság gyógypedagógus szakképesítésű vezetőből, gyógypedagógusból, pszichológusból és szakorvosból áll, munkájában azonban más pedagógus is közreműködhet (a továbbiakban együtt: a szakértői bizottság tagjai). A szakértői bizottság tagjai tevékenységüket a fenntartó felkérése alapján látják el.

(2) A szakértői bizottság

a)[7] vezetője az lehet, aki szakirányú nevelési-oktatási intézményben - gyógypedagógus-munkakörben - legalább ötéves szakmai gyakorlatot szerzett.

b) gyógypedagógus tagja az lehet, aki megfelelő szakirányú nevelési-oktatási intézményben legalább ötéves szakmai gyakorlatot szerzett,

c) pedagógus tagja az lehet, aki nevelési-oktatási intézményben legalább ötéves szakmai gyakorlatot szerzett.

(3)[8]

(4)[9]

(5) A szakértői bizottság tagjait az (1) bekezdésben meghatározott felkérés alapján[10]

a) ha feladatukat munkaviszonyuk alapján látják el (a továbbiakban: állandó tagok), a munkáltatójuk bízza meg,

b)[11] a szakértői bizottság többi tagját a szakértői bizottság működési feltételeit biztosító intézmény vezetője foglalkoztatja.

(6) A szakértői bizottság

a) vezetőjét három-öt évre, illetőleg a felülvizsgáló bizottság vezetőjét meghatározott tevékenység ellátására,

b) tagjait három-öt évre vagy meghatározott tevékenység ellátására

lehet megbízni. A határozott időre szóló megbízás több alkalommal meghosszabbítható.

5. §

(1)[12] A szakértői bizottság folyamatosan tevékenykedik, feladatainak ellátáshoz - a tanév rendjéhez igazodó - munkatervet készít. Az országos és a fővárosi, megyei szakértői bizottságok minden héten legalább egy alkalommal ügyeletet tartanak. Az ügyelet időpontjáról a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell. A felülvizsgáló bizottság alkalomszerűen is működhet.

(2) A gyermekek, tanulók vizsgálatával, egyéni vagy csoportos foglalkoztatásával a (továbbiakban: közvetlen foglalkozás) a szakértői bizottság vezetője és állandó gyógypedagógus tagja heti tizenegy órát, állandó pszichológus tagja pedig a kötelező óraszámának megfelelő időt tölt. A heti óraszámot éves átlagban lehet teljesíteni.

(3) A közvetlen foglalkozásra megállapított időn kívül látja el a szakértői bizottság állandó tagja a bizottsági szakvéleményhez szükséges vizsgálatok (a továbbiakban: szakértői vizsgálat) előkészítésével, a bizottsági szakvélemények elkészítésével, az ügyeletekkel, továbbá a bizottság vezetője a szakértői bizottság tevékenységének szervezésével és irányításával kapcsolatos feladatokat.

KÖZÖS ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK

A szakértői bizottsági eljárás közös szabályai

6. §[13]

Ha a fővárosban, illetőleg a megyében több azonos tevékenységet folytató szakértői bizottság működik, a szakértői bizottságok a fenntartójuk által megállapított munkamegosztás szerint végzik munkájukat. Az illetékességet az államigazgatási eljárás lefolytatására jogosult önkormányzati szerv székhelye alapítja meg.

7. §

(1) Szakértői javaslat készítését - a rendeletben meghatározott kivétellel - a szülő kérheti.

(2) A szakértői vizsgálat időpontját a szakértői bizottság határozza meg és erről, valamint a szakértői vizsgálat helyéről a szülőt - legalább nyolc nappal előbb - értesíti.

(3) A szakértői vizsgálat megkezdéséhez - kivéve, ha a szülő ismeretlen helyen tartózkodik vagy megjelenése tartósan akadályba ütközik - a szülő jelenléte szükséges. A szakértői vizsgálatban a szülő köteles közreműködni.

8. §

(1) A bizottsági szakvéleménynek tartalmaznia kell

a) a gyermek, tanuló és a szülő személyi adatait,

b) a szakértői vizsgálat rövid leírását, a fogyatékosságra vagy annak kizárására vonatkozó megállapítást és az azt alátámasztó tényeket,

c) a gyermek, tanuló fogyatékosságának megfelelő

- óvodába, csoportba (a továbbiakban: kijelölt óvoda),

- iskolai előkészítő foglalkozásra,

- általános iskolába, csoportba, osztályba, tagozatra (a továbbiakban: kijelölt iskola),

- diákotthonba, kollégiumba (a továbbiakban együtt: diákotthon; a kijelölt óvoda, az iskolai előkészítő foglalkozást ellátó nevelési-oktatási intézmény, a kijelölt iskola és a diákotthon együtt: kijelölt nevelési-oktatási intézmény) való felvételre vonatkozó javaslatot és a nevelési-oktatási, illetve a kijelölt nevelési-oktatási intézmény megjelölését,

d) a kijelölt iskolába való beiratás időpontját,[14]

e) a gyermek, tanuló nevelésével, oktatásával

kapcsolatos sajátos követelményeket.

(2) A szakértői bizottság tagjai a gyermek, tanuló fogyatékosságára vonatkozó szakértői bizottsági megállapítást közösen alakítják ki.

(3) A kijelölt nevelési-oktatási intézményt a szülő véleményének figyelembevételével kell meghatározni.

(4) Huzamos megfigyelés indokoltsága esetén a szakértői bizottság felkéri a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg a feladat ellátására kijelölt óvodában vagy iskolában. Ha a szülő kéri, a feladat ellátására kijelölt intézmény - térítés nélkül - részére elhelyezést és ellátást biztosít.

9. §

(1) A szakértői javaslatot a szülővel ismertetni kell.

(2)[15] A szakértői javaslatot a szakértői bizottság a szülő egyetértése esetén megküldi a kijelölt nevelési-oktatási intézménynek, illetve ha a gyermek óvodába vagy iskolába jár, annak a nevelési-oktatási intézménynek, és tájékoztatja a tanköteles gyermekeket nyilvántartó* jegyzőt.[16]

10. §

(1) Ha a nevelési-oktatási intézmény, a nevelési tanácsadó, a gyermek-egészségügyi intézmény vagy a családvédelemmel foglalkozó más szerv (a továbbiakban együtt: intézmény) megítélése szerint a gyermek, illetve a tanuló szakértői vizsgálata szükséges, behívja a szülőt és az indok közlésével javasolja a szakértői vizsgálaton való megjelenést.

(2) A szülő egyetértése esetén a szakértői javaslat készítésére irányuló - a szülő által aláírt - kérelmet (a továbbiakban: kérelem) az intézmény küldi meg a szakértői bizottságnak.

(3) Ha a gyermek, tanuló kijelölt nevelési-oktatási intézménybe jár, nevelési-oktatási intézménybe való áthelyezéséhez a szakértői javaslat készítését a szülőn kívül az intézmény kérheti és a szakértői bizottság hivatalból is elkészítheti.

(4) A szakértői vizsgálat elvégzésére irányuló kérelem benyújtására, valamint a szakértői vélemény elkészítésének ütemezésére vonatkozó időpontokat a 2. számú melléklet tartalmazza.

11. §

A szakértői bizottság a vizsgált gyermekekről, tanulókról - a személyi adatokat és a vizsgálat megállapításait tartalmazó - nyilvántartást vezet. A nyilvántartásba betekinteni az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1981. évi I. törvény (a továbbiakban: Áe.) 41. §-a alapján lehet. A szakértői bizottság a statisztikai adatszolgáltatás rendjének megfelelően köteles adatot szolgáltatni.

Az államigazgatási eljárás közös szabályai

[17]

12. §[18]

Az illetékesség

13. §

(1)[19] Az eljárásra az a jegyző illetékes, amelynek területén a gyermek, tanuló szüleinek állandó lakóhelye van.

(2)[20] Ha a szülői felügyeletet együtt gyakorló szülők állandó lakása különböző önkormányzatok illetékességi területén található, az a jegyző az illetékes, amelynek területén a szülő és a gyermek, tanuló állandó lakóhelye van. Ha a gyermek, tanuló állandó lakóhelye egyik szülőével sem azonos, az a jegyző az illetékes, amelynek területén a gyermek, tanuló állandó lakóhelye van.

(3)[21] Ha az illetékesség az (1)-(2) bekezdés alapján nem állapítható meg, a jegyző illetékességét a szülő, illetőleg a gyermek, tanuló ideiglenes lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye alapítja meg.

(4)[22] Ha a gyermeket, tanulót a kijelölt nevelési-oktatási intézménybe felvették, esetleges ügyeiben a jegyző illetékességét a kijelölt nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint kell megállapítani.

(5)[23] [6]Ha a gyermeket, tanulót állami nevelésbe vették*, vagy az intézeti nevelésbe vett** gyermek, tanuló szüleinek szünetel a törvényes képviseleti joga, a jegyző illetékességét a gyermek- és ifjúságvédő intézet székhelye határozza meg.

Az eljárás megindítása

14. §

(1) Az államigazgatási eljárást kezdeményezheti

a) az intézmény, ha a szülő a szakértői vizsgálat szükségességével nem ért egyet, illetve a kérelmet nem írja alá,

b) a szakértői bizottság, ha a szülő gyermekével a szakértői vizsgálaton (huzamos megfigyelésen) ismételt felhívás ellenére sem jelenik meg vagy a szakértői vizsgálatban nem működik közre, illetve a szakértői javaslatban foglaltakkal vagy a szakértői javaslat továbbításával nem ért egyet,

c) a nevelési-oktatási intézmény, illetőleg a kijelölt nevelési-oktatási intézmény vezetője, ha a gyermek az iskolai előkészítő foglalkozásról, illetve a kijelölt óvodából háromnál több alkalommal igazolatlanul mulaszt, vagy a gyermeket a kijelölt iskolába nem íratják be, diákotthonba nem viszik el.

(2)[24] Ha a jegyzőnek - az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül - tudomására jut, hogy a gyermek, tanuló érdekében szakértői vizsgálat szükséges, a 10. § (1) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

(3)[25] A jegyző az eljárást hivatalból is megindíthatja, ha a szülő a szakértői vizsgálat szükségességével nem ért egyet, illetőleg a kérelmet nem írja alá. A hivatalból indított eljárásról a szülőt értesíteni kell.

A határozat

15. §

A szakértői vizsgálaton (huzamos megfigyelésen) való részvételre kötelező határozat rendelkező részének az Áe. 43. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglaltakon kívül tartalmaznia kell

a) a szakértői bizottság megkeresését a szakértői vizsgálat elvégzésére,

b) a felhívást, hogy a szülő gyermekével a szakértői bizottság által megadott időpontban és helyen szakértői vizsgálat céljából jelenjen meg, s a szakértői vizsgálatban működjön közre,

c) a szülő tájékoztatását arról, hogy a szakértői vizsgálatra utazás költségeinek megtérítésére igényt tarthat.

16. §

(1) Az óvodai nevelésben, illetőleg az iskolai előkészítő foglalkozáson való kötelező részvételt elrendelő határozatnak, valamint a tankötelezettségnek a kijelölt iskolában való teljesítését elrendelő határozat rendelkező részének az Áe. 43. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglaltakon kívül tartalmazni kell

a) óvodába, illetőleg iskolába járó gyermek esetében a nevelési-oktatási intézmény megnevezését és címét,

b) az iskolai előkészítő foglalkozást tartó nevelési-oktatási intézmény megnevezését és címét, továbbá megkeresését a gyermek iskolai előkészítő foglalkozásra való felvétele céljából,

c) a kijelölt nevelési-oktatási intézmény megnevezését és címét, továbbá megkeresését a gyermek, tanuló felvétele céljából,

d) a kijelölt iskolába való beiratás idejét.

(2)[26] A határozat jogerőre emelkedéséről a szülőt, továbbá a határozat végrehajtásában érintett szervet értesíteni kell. A kijelölt nevelési-oktatási intézmény részére a jogerős határozattal együtt a bizottsági szakvéleményt is meg kell küldeni. A jogerős határozatot - ha azt nem a gyermek, tanuló állandó lakóhelye szerint illetékes jegyző hozta - meg kell küldeni az állandó lakóhely szerint illetékes jegyzőnek.

A jogorvoslati eljárás

17. §

A jogorvoslati eljárásban szakértőként kirendelhető

a) testi, érzékszervi vagy beszédfogyatékosság esetén a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézet Vizsgáló és Tanácsadó,

b) értelmi fogyatékosság esetén az a) pontban említett intézmény, illetőleg a felülvizsgáló bizottság.

AZ EGYES ÜGYEKRE VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK

Az óvodai nevelés

18. §

(1) A gyermeket a kijelölt óvodába csak szakértői javaslat, vagy óvodai nevelésben való kötelező részvételt elrendelő határozat alapján lehet felvenni.

(2) A kijelölt óvoda a gyermek felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg.

(3)[27]

Az iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapítása

19. §

(1)[28] Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget nem érte el, a szakértői bizottság újabb időpontot tűz ki a szakértői vizsgálatra, s a gyermek fejlettségéről a lakóhely szerint illetékes jegyzőt értesíti.

(2) Ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettség vagy a kijelölt iskolába való felvétel céljából kezdett szakértői vizsgálat a beiratásra meghatározott időpontig* nem fejeződik be, a szakértői bizottság e tényről a szülő részére igazolást ad.[29]

A tankötelezettség teljesítése

20. §

(1) A gyermeket, tanulót a kijelölt iskolákba csak szakértői javaslat vagy a tanuló áthelyezését elrendelő határozat alapján lehet felvenni.

(2) A kijelölt iskola a gyermek, tanuló felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg.

(3)[30]

21. §

(1) Ha a gyermeknek, tanulónak az általános iskola fogyatékos tanulók nevelését, oktatását ellátó osztályába, csoportjába, tagozatára való felvételéhez általános iskolai diákotthonba való elhelyezése szükséges, a szakértői bizottság keresi meg a diákotthon igazgatóját a gyermek, tanuló felvétele céljából [törvény 153. § (1) bekezdés].

(2) Ha a gyermeknek, tanulónak a fogyatékos tanulók nevelését, oktatását ellátó iskolába a felvételéhez az iskola diákotthonába való elhelyezése szükséges, a szakértői bizottság megkeresi az iskola igazgatóját helybiztosítás céljából. Ha az igazgató a helyet biztosítja, egyetértését [törvény 153. § (3) bekezdés] megadottnak kell tekinteni.

(3) A diákotthon igazgatója a felvételt, illetőleg az iskola igazgatója a helybiztosítást, csak helyhiány miatt tagadhatja meg.

(4)[31]

(5)[32]

(6)[33]

22. §

(1)[34]

(2) Enyhe értelmi fogyatékosság miatt nem lehet áthelyezni a tanulót szorgalmi időben, továbbá, ha az általános iskolában a második évfolyamot elvégezte, vagy már eltelt az a naptári év, amelyben a kilencedik életévét betöltötte. A korlátozás nem vonatkozik arra az esetre, ha az enyhe értelmi fogyatékosság baleset vagy betegség következtében utóbb következett be.

(3) Az enyhén értelmi fogyatékos tanuló áthelyezésének indokoltságát a felülvizsgáló bizottság az áthelyezést követő második tanévben hivatalból megvizsgálja. Ha az áthelyezés indokoltsága megszűnt, a tanuló a következő tanévet a körzeti vagy a választott általános iskolában kezdi meg. A tanuló felzárkóztatásáról a kijelölt iskola gondoskodik.

(4)[35] Ha az áthelyezés indokoltsága megszűnt, a felülvizsgáló bizottság szakértői javaslatát a szülőnek, a kijelölt iskolának, a lakóhely szerinti körzeti általános iskolának (a továbbiakban: körzeti általános iskola) és a lakóhely szerint illetékes jegyzőnek küldi meg. A (3) bekezdésben meghatározott vizsgálat során a 7. § (2) bekezdésének második fordulatában és a (3) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.

23. §[36]

Ha a gyermeket a tankötelezettség teljesítése alól fel kell menteni [törvény 53. § (2) bekezdés], a szakértői bizottság a bizottsági szakvélemény megküldésével megkeresi a körzeti általános iskola igazgatóját. A felmentés tárgyában hozott határozatot [törvény 54. § (1) bekezdés] jogerőre emelkedés után meg kell küldeni a lakóhely szerint illetékes jegyzőnek.

Eljárás a helyhiány miatt fel nem vett gyermekek, tanulók ügyében[37]

23/A. §[38] (1) Ha a kijelölt nevelési-oktatási intézmény a gyermeket, tanulót helyhiány miatt nem tudja felvenni, határozatát megküldi a szülőnek, a szakértői bizottságnak és a nevelési-oktatási intézményt fenntartó önkormányzat jegyzőjének, főjegyzőjének. A jegyző, főjegyző az iskola döntését a szülő fellebbezése hiányában is megvizsgálja.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti eljárásban a gyermek, tanuló elhelyezése nem oldható meg, a jegyző, főjegyző határozatát megküldi a szakvéleményt készítő szakértői bizottságnak, valamint a 13. § alapján eljárásra illetékes önkormányzat jegyzőjének.

(3) A szakértői bizottság a döntés beérkezése után a szülő véleményének figyelembevételével új nevelési-oktatási intézményt jelöl ki. Ha nincs olyan intézmény, amelyben a gyermek, tanuló elhelyezését meg lehetne oldani, a szakértői bizottság a fővárosi, megyei önkormányzat főjegyzőjétől kér tájékoztatást, hogy a gyermeket, tanulót melyik nevelési-oktatási intézményben lehet elhelyezni. Ha a gyermek, tanuló elhelyezésére ily módon sem nyílik lehetőség, nyilvántartásba veszi, s erről a szülőt értesíti.

(4) Ha a tanulót a kijelölt iskolába nem veszik fel és a bizottsági szakvélemény alapján az általános iskolai oktatásban való részvétele nem kizárt, tanulmányait a fogyatékosság jellegéhez és mértékéhez igazodó nevelési-oktatási terv alapján az általános iskolában kezdi meg, illetve folytatja. Ha ez nem lehetséges, az általános iskola igazgatója felmenti az iskola látogatása alól és gondoskodik az osztályozóvizsgára való felkészítéséről.

(5) Ha a tanulót diákotthonban kellene elhelyezni, de az nem lehetséges és a gyermeknek a kijelölt iskolába való utaztatása megoldható - amennyiben az utaztatást a szülő vállalja - a diákotthoni elhelyezésről nem kell intézkedni.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

24. §

A szakértői bizottság ügyintézésére a rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében, továbbá iratkezelésére a nevelési-oktatási intézmények ügyintézésére és iratkezelésére vonatkozó rendelkezéseket* kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy[39]

a) a szakértői bizottság iratait a szakértői bizottság működési feltételeit biztosító intézmény többi irataitól elkülönítetten kell kezelni,

b) az iratokról évenként név- és tárgymutatót kell vezetni,

c) az ügyintézés és az iratkezelés megszervezése és ellenőrzése a szakértői bizottság vezetőjének feladata,

d) az iratok selejtezési ideje tizenöt év.

25. §

(1) A szakértői bizottság működéséhez szükséges- fedezetet a szakértői bizottság működési feltételeit biztosító intézmény költségvetésében, a szakértői bizottság állandó tagjainak a nevelőoktató munkában való helyettesítése költségét pedig annak a nevelési-oktatási intézménynek a költségvetésében kell biztosítani, amellyel munkaviszonyban áll.

(2) Ha a szakértői vizsgálat a gyermek, tanuló huzamos megfigyelését teszi szükségessé, a gyermek és a szülő ellátásáról a feladatot végző intézmény a költségvetése terhére gondoskodik.

(3) A szakértői vizsgálatra való utazás költségeit a gyógyító-megelőző orvosi ellátás igénybevételével felmerülő utazási költségek megtérítésére vonatkozó rendelkezések* alapján a szakértői bizottság igazolja, s a társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség), illetőleg a társadalombiztosítási kifizetőhely fizeti ki.[40]

(4) A szakértői vizsgálaton való megjelenés napjára a szülőt átlagkeresete illeti meg.

26. §[41]

(1) Ha a főváros és a megye területén működő önkormányzatok közötti - körzeti feladatok ellátására vonatkozó - megállapodás nem rendezi, a fogyatékos gyermekek nevelését ellátó óvoda, óvodai csoport, valamint a fogyatékos tanulók nevelését-oktatását ellátó általános iskola, általános iskolai csoport, osztály, tagozat, továbbá a beszédjavító intézet működési (felvételi) körzetének megállapítása előtt be kell szerezni az érdekelt önkormányzatok véleményét.

(2) A fővárosi, megyei önkormányzat által létesített és fenntartott, a fogyatékos tanulók nevelését, oktatását több megyére, illetőleg az ország területére kiterjedően ellátó általános iskola és diákotthon felvételi körzetének meghatározása előtt be kell szerezni a Művelődési és Közoktatási Minisztérium véleményét.

27. §[42]

28. §

(1) A szakértői bizottság ad szakértői véleményt

a) a súlyosan fogyatékos gyermek gondozása céljából igénybe vehető fizetés nélküli szabadságra való jogosultság megállapításához*, továbbá a testileg vagy szellemileg fogyatékos gyermekek után járó magasabb összegű családi pótlék** megállapításához,[43]

b) az egészségügyi gyermekotthonba* és az értelmi fogyatékosok napközi otthonába** való felvételhez.[44]

(2) A szakértői bizottság az (1) bekezdés b) pontjában említett intézménybe felvett gyermeket abban a naptári évben, amelyben a harmadik, továbbá az ötödik életévét betölti - kérelem nélkül is - megvizsgálja a tekintetben, hogy indokolt-e az elhelyezés fenntartása.

29. §

(1)[45]

(2) A tankötelezettségről szóló 6/1986. (VI. 26.) MM rendelet 3. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A szülő köteles gyermekét a szakértői javaslatban, illetve a jogerős áthelyezési határozatban megjelölt időpontig beiratni."

(3) Az alapfokú nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 13/1986. (VIII. 1.) MM rendelet (a továbbiakban: R.)

a) 12. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Fogyatékos tanulónak a kijelölt iskolába, csoportba, osztályba, tagozatra való felvétele a fogyatékosság jellege szerinti szakértői bizottság (a továbbiakban: szakértői bizottság) javaslata, illetőleg a helyi művelődési szakigazgatási szerv - külön jogszabály alapján hozott - határozata alapján történik. A szülő, a kijelölt iskola és a szakértői bizottság kezdeményezheti az áthelyezését annak a tanulónak, aki tanulmányi kötelezettségeinek a nem fogyatékos tanulókat nevelőoktató általános iskolában is eleget tud tenni."

b)[46]

c)[47]

30. §

Ez a rendelet 1988. szeptember 1. napján lép hatályba; egyidejűleg hatályát veszti

- az óvodák, az alap- és középfokú iskolák, diákotthonok és kollégiumok, valamint a zeneiskolák helyi-területi irányításáról szóló 14/1987. (VI. 30.) MM rendelet 4. §-ának (3)-(4) bekezdése,

- az értelmi fogyatékos tankötelesek áthelyezéséről és beiskolázásáról szóló 111/1975. (MK 7.) OM utasítás,

- az értelmi fogyatékos tankötelesek áthelyezéséről és beiskolázásáról szóló 111/1975. (MK 7.) OM utasítás módosításáról rendelkező 111/ 1977. (MK 10.) OM utasítás,

- a súlyos értelmi fogyatékosság címén járó magasabb összegű családi pótlék megállapításához szükséges szakvélemény kiadásával kapcsolatos eljárásról szóló 106/1981. (MK 5.) MM utasítás, a súlyos fogyatékosság címén járó magasabb összegű családi pótlék megállapításához szükséges szakvélemény kialakításával kapcsolatos eljárásról szóló 106/1981. (MK 5.) MM utasítás módosításáról rendelkező 126/1983. (MK 22.) MM utasítás.

Dr. Stark Antal s. k.,

művelődési minisztériumi államtitkár

1. számú melléklet a 15/1988. (VIII. 1.) MM rendelethez

A szakértői bizottságok

1. Országos bizottságok

a) Látásvizsgáló Országos Szakértői Bizottság,

b) Hallásvizsgáló Országos Szakértői Bizottság,

c) Mozgásvizsgáló Országos Szakértői Bizottság,

d) Beszédvizsgáló Országos Szakértői Bizottság.

2. Fővárosi-megyei szakértői bizottságok

a) tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottság,

b) felülvizsgáló szakértői bizottság.

2. számú melléklet a 15/1988. (VIII. 1.) MM rendelethez

I.

A szakértői javaslat elkészítésére irányuló kérelem benyújtása

1. A gyermek óvodai nevelésével, iskolai előkészítő foglalkozáson való részvételével, továbbá - a 2. pontban foglalt kivétellel - a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos ügyekben a szülő bármikor kérheti szakértői javaslat elkészítését, illetőleg a óvoda, az általános iskola, a nevelési tanácsadó, a gyámhatóság, a gyermekegészségügyi intézmény vagy a családvédelemmel foglalkozó más szerv bármikor javasolhatja a szülőnek, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton.

2. A tankötelezettség alóli felmentéshez, illetőleg a tankötelezettségnek kijelölt iskolában való teljesítéséhez szükséges szakértői javaslat elkészítését a szülő december 15-éig kérheti, illetőleg a szülőnek december 15-éig javasolható, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton.

3. A nevelési tanácsadó március 31-éig javasolhatja a szülőnek, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton.

4. A 2-3. pontokban foglaltakat nem kell alkalmazni, ha az ott megjelölt időpont után vált ismertté a testi vagy érzékszervi fogyatékosság megállapítása érdekében a szakértői javaslat elkészítésének szükségessége.

II.

A szakértői vizsgálatok ütemezése

1. Az óvodás korú gyermek kijelölt óvodai felvételéhez, iskolai előkészítő foglalkozáson való részvételre kötelezéséhez szükséges vizsgálatokat a szakértői bizottság folyamatosan végzi.

2. Az iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapításához, a tankötelezettség teljesítése alóli felmentéshez, a kijelölt iskolába való áthelyezéshez vagy az egyes tantárgyak tanulása alóli mentesítéshez szükséges vizsgálatokat általában április 30-áig kell elvégezni.

3. Ha a szakértői javaslat elkészítéséhez ismételt vizsgálatokra van szükség, illetőleg az ügyben államigazgatási eljárás indult, a szakértői vélemény elkészítése május 31. napjáig, huzamos megfigyelés esetén június 30. napjáig tarthat.

4. Ha a szakértői vélemény elkészítésére a 2. pontban meghatározott határidő után van szükség, a szakértői véleményt a gyermeknek a szakértői bizottságnál való megjelenésétől számított 30 napon belül lehetőleg el kell készíteni.