50/1990. (IX. 15.) Korm. rendelet

a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről

A Kormány a pénzügyminiszter feladatait és hatáskörét a következők szerint határozza meg:

1. §

(1)[1]

(2)[2] A pénzügyminiszter - az érdekelt miniszterek közreműködésével - előkészíti és kidolgozza a Kormány pénzügypolitikájára (költségvetési, jövedelmi, ár-, árfolyam- és devizapolitikájára) vonatkozó javaslatokat, összehangolja a pénzügypolitikát a monetáris politikával, továbbá gondoskodik az elfogadott pénzügypolitika végrehajtása során a kormányzati intézkedések összhangjának megvalósításáról. A Kormány gazdasági stratégiájára vonatkozó javaslat kidolgozása, illetve a gazdaságpolitika végrehajtása során a kormányzati intézkedések összhangját a pénzügyminiszter a gazdasági miniszterrel együtt teremti meg, ezen belül a pénzügyminiszter elsősorban a gazdasági stratégia pénzügy-politikai kereteinek meghatározásáról gondoskodik.

(3)[3] A hosszú távú pénzügyi és a gördülő államháztartási tervezés kialakításához előrejelzéseket készít a makrofolyamatok alakulásáról, javaslatokat tesz a Kormány pénzügy-politikájának céljaira és az ezek megvalósításához szükséges eszközökre.

(4)[4] A pénzügyminiszter közreműködik a gazdaságpolitikai programra vonatkozó javaslatok előkészítésében.

(5)[5]

(6)[6]

(7)[7] A pénzügyminiszter feladatai:

a) a külügyminiszter egyetértésével[8]

1. előkészíti a vámjog és a vámeljárás szabályozását szolgáló törvényeket, végrehajtási rendeleteket, illetve e körben - külön felhatalmazás alapján - szabályozási feladatokat is ellát, biztosítja a vámjogi szabályozás hazai joggal és nemzetközi vámjoggal való harmonizálását;

2. a tv. 173. §-ának (5) bekezdésében szabályozott feladatmegosztással összhangban felelős az Európai Unióval kiépülő vámuniót szakmailag megalapozó vámharmonizációs feladatok végrehajtásáért, különös tekintettel a származási szabályok, a vámértékszabályozás és a vámnómenklatúra szerkezetének az Európai Unió országaiban egységesen alkalmazott rendelkezéseivel történő összhang megteremtésének követelményére;

b) koordinálja az Európai Unióval hatályos Társulási Megállapodásban foglalt kötelezettségek végrehajtása keretében a Vámügyi Albizottság hatáskörébe utalt feladatokat;

c) irányítja a nemzetközi szabadkereskedelmi és integrációs feladatokból a vámigazgatásra háruló együttműködési kötelezettségek végrehajtását;

d) biztosítja a vámigazgatás felsőfokú szakirányú képzési rendszerének a nemzetközi követelményekkel való harmonizálását.

(8)[9] A pénzügyminiszter vámigazgatási jogkörében

a) a tv. 1. §-ának 3. a) pontjában meghatározott vámszervezet vezetőjének (a továbbiakban: országos parancsnok) a törvények és más jogszabályok által a szervezet hatáskörébe utalt feladatok ellátása feltételeinek kialakítására és szakszerű végrehajtására irányelvet, tájékoztatót és utasítást adhat. A pénzügyminiszter által kiadott utasítás, irányelv vagy tájékoztató egyedi ügyre nem vonatkozhat, kivéve a felügyeleti jogkörében kiadott, törvény által előírt vámhatósági intézkedések megtételére szóló utasítás;

b) ellenőrzi a vámszervezet hatósági tevékenységét, irányítja és felügyeli a vámszervezet feladatai végrehajtásának törvényességét és szakszerűségét;

c) az államháztartásról szóló törvény szabályai szerint megállapítja a vámszervezet költségvetését, és ellenőrzi annak végrehajtását;

d)[10] koordinálja a közúti határátkelőhelyek fejlesztésével kapcsolatos feladatok végrehajtását;

e) munkáltatói jogot gyakorol az országos parancsnok tekintetében, kinevezi és felmenti az országos parancsnokot és a helyettesítését ellátó főigazgatókat, ezredesi rendfokozatba előléptet, kezdeményezi a tábornoki rendfokozatban történő előléptetést;

f) jóváhagyja a vámszervezet ügyviteli és működési szabályzatát.

2. §

(1) A pénzügyminiszter felelős az állami költségvetésre (a továbbiakban: költségvetés) és a zárszámadásra vonatkozó javaslat előkészítéséért és gondoskodik az elfogadott költségvetés végrehajtásáról.

(2) A költségvetés előterjesztése során gondoskodik arról, hogy a Kormány és az Országgyűlés az államháztartás helyzetének teljeskörű ismeretében dönthessen a költségvetésről.

(3) Gondoskodik az éves gazdaságpolitikai intézkedéseknek és a költségvetési javaslatnak a monetáris és árfolyampolitikával való összehangolásáról.

(4) A pénzügyminiszter szabályozza:

a) a költségvetés tervezésének,

b) a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló elkészítésének,

c)[11] a költségvetési szervek gazdálkodásának

rendjét, és javaslatot tesz a társadalmi szervezetek gazdálkodási rendjének szabályozására.

(5) A költségvetés végrehajtása során a pénzügyminiszter ellátja mindazokat a finanszírozási feladatokat, amelyeket a jogszabályok hatáskörébe utalnak. A külön jogszabályban meghatározottak szerint a költségvetés javára hitelt vész fel, illetve értékpapírt bocsát ki.

(6)[12] A pénzügyminiszter az állami felelősségvállalás érvényesülése érdekében ellátja a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai (a továbbiakban: Alapok) felügyeletével, továbbá az Alapok költségvetésével, zárszámadásával, gazdálkodásával, beszámolásával kapcsolatos kormányzati feladatokat.

3. §

(1) A pénzügyminiszter a hatáskörébe tartozó feladatok ellátása során együttműködik az érdekelt miniszterekkel. Folyamatosan biztosítja az érdekelt miniszter részvételét a feladatainak ellátását alátámasztó pénzügyi eszközrendszerre vonatkozó javaslatok kidolgozásában.

(2)[13] A pénzügyminiszter részt vesz - elsősorban a pénzügyi feltételrendszerre vonatkozó javaslatok felülvizsgálatával, illetve megtételével - a más miniszterek feladatkörébe tartozó szakmai koncepciók (programok) kidolgozásában, és ezzel hozzájárul, hogy e koncepciók a Kormány gazdaságpolitikai programját, illetve az intézkedési javaslatai előkészítését támogassák. A koncepciók költségvetési kihatású javaslatai a pénzügyminiszterrel egyeztetetten terjeszthetők elő.

(3)[14] A pénzügyminiszter a statisztikáról szóló törvényben meghatározottak szerint gondoskodik a tevékenységi körébe tartozó feladatokkal összefüggő statisztikai információrendszer kialakításáról, működtetéséről és fejlesztéséről.

(4)[15] A pénzügyminiszter illetékességi területén felelős az európai integrációból eredő feladatok végrehajtásáért.

4. §

(1)[16] A pénzügyminiszter kidolgozza az államot illető befizetési kötelezettségekre (adók, illetékek, vámok, járulékok, hozzájárulások, egyéb befizetési kötelezettségek; a továbbiakban együtt: adók) - ideértve a helyi adók központi szabályozását is - vonatkozó javaslatokat, és felelős a központi adók beszedéséért. A vámok tekintetében feladatait a külügyminiszterrel együttműködve látja el.

(2) Kidolgozza az adózás rendjére - ideértve a vámeljárást is - vonatkozó jogszabályok tervezetét, illetve e körben - külön felhatalmazás alapján - szabályozási feladatokat is ellát.

(3)[17] Felügyeletet gyakorol az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, a Vám- és Pénzügyőrség, valamint külön jogszabályban meghatározott feladatokat lát el a helyi önkormányzatok pénzügyi szakigazgatási tevékenységével kapcsolatban.

(4)[18] A pénzügyminiszter kidolgozza (előkészíti) a gazdálkodók számvitelére vonatkozó jogszabályokat.

(5)[19] A pénzügyminiszter szabályozza - a Központi Statisztikai Hivatal elnökével egyetértésben - a pénzügyi folyamatokkal kapcsolatos adatszolgáltatás rendszerét.

(6)[20] Gondoskodik - a felügyelete alatt álló szervek útján - a központi adók tekintetében az adóellenőrzésről.

5. §

(1)[21] A pénzügyminiszter közreműködik a kormányzati tulajdonpolitika - ideértve az állami vagyonnal való gazdálkodást és a privatizációt is - céljainak, elveinek meghatározásában. Ennek során gondoskodik a gazdaságpolitika és a költségvetés-politika összehangolásáról, figyelemmel az államadóssággal való összefüggésekre is.

(2)[22] Az állami vagyonnal való gazdálkodás körében, ha külön törvény másként nem rendelkezik,

a)[23]

b) képviseli a Magyar Államot, ha az polgári jogviszonyban közvetlenül vesz részt.

5/A. §[24]

A pénzügyminiszter:

a) szakmai, törvényességi és költségvetési felügyeletet gyakorol az Államháztartási Hivatal (a továbbiakban: AHH) felett;

b) az ÁHH elnökének és elnökhelyetteseinek kinevezésére, illetve felmentésére javaslatot tesz a miniszterelnöknek, és gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat;

c) az ÁHH útján látja el - a külön jogszabályban foglaltak szerint - a területi államháztartási hivatalok általános és szakmai irányítását, és nevezi ki vezetőiket;

d) gyakorolja az Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság és a Magyar Államkincstár Részvénytársaság működése során az alapítói jogokat azzal az eltéréssel, hogy az igazgatóságok jogkörét nem vonhatja el.

6. §

(1)[25] A pénzügyminiszter felelős a pénz- és tőkepiaci rendszer, valamint a biztosítási rendszer fejlesztésére, illetőleg szabályozására vonatkozó javaslatok előkészítéséért és kidolgozásáért. Az Állami Biztosításfelügyelet útján ellátja a biztosítókkal, a biztosítási tevékenységekkel kapcsolatos hatósági feladatokat.

(2)[26] A pénzügyminiszter és a Magyar Nemzeti Bank elnöke együttesen alakítja a devizapolitika céljait és az azok megvalósítását szolgáló eszközrendszert.

(3)[27] A pénzügyminiszter a törvény keretei között megállapítja a szerencsejátékok szervezésére vonatkozó részletes szabályokat. A szerencsejáték-szervezés állami törvényességi felügyeletét a pénzügyminiszter felügyelete alatt működő Szerencsejáték Felügyelet látja el.

(4)[28] A pénzügyminiszter elkészíti az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak és a magánnyugdíjpénztárak működésének szabályozására vonatkozó javaslatokat. Az Állami Pénztárfelügyelet útján ellátja az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak és a magánnyugdíjpénztárak állami felügyeletét.

7. §

(1) Az önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatban - a belügyminiszterrel együttműködve - a pénzügyminiszter:

a) folyamatosan figyelemmel kíséri az önkormányzatok gazdálkodását, és szükség esetén javaslatokat tesz az arra vonatkozó szabályok módosítására;

b) a költségvetési javaslattal összehangolt javaslatokat tesz a helyi önkormányzatokat megillető normatív költségvetési hozzájárulás normatíváira és mértékére, a helyi önkormányzatok központi adókból való részesedésének mértékére, valamint a címzett és céltámogatások együttes előirányzatára;

c) részt vesz a társadalmilag kiemelt önkormányzati célokra és az ezek megvalósításához nyújtandó támogatások mértékére és feltételeire, valamint az egyes helyi önkormányzatoknak nyújtandó címzett támogatásokra vonatkozó javaslatok kidolgozásában.

(2) A pénzügyminiszter a területfejlesztési politika kidolgozása során javaslatot tesz az az alátámasztó pénzügyi eszközökre, ennek keretében az ország különböző régiói közötti indokolatlan különbségek megszüntetésének, a regionális válsághelyzetek feloldásának pénzügyi eszközeire is.

(3)[29]

(4)[30] A kormányzati lakáspolitika kidolgozása során a pénzügyminiszter javaslatokat tesz a lakáspolitika és pénzügypolitika közötti összhang megteremtésére, az alkalmazandó pénzügyi eszközökre és megoldásokra. Az elfogadott lakáspolitika alapján gondoskodik a lakásgazdálkodás pénzügyi feltételeinek meghatározásáról.

8. §

(1) A nemzetközi pénzügyi-gazdasági kapcsolatok területén a pénzügyminiszter a gazdasági miniszterrel és a külügyminiszterrel egyetértésben, az érdekelt miniszterekkel egyeztetve:[31]

a) kidolgozza a külkereskedelemhez, valamint a külföldiek magyarországi befektetéseihez kapcsolódó pénzügyi eszközök rendszerét;

b)[32] előkészíti és a Kormány felhatalmazása alapján kezdeményezi, illetőleg megköti a feladatkörébe tartozó nemzetközi szerződéseket, ideértve azokat a pénzügyi vonatkozású nemzetközi szerződéseket, amelyek közvetlen költségvetési kötelezettségvállalással járnak, és gondoskodik ezek végrehajtásáról;

c) kidolgozza a Magyar Nemzeti Bank elnökével is együttműködve a külföldi hitelfelvételi politikát, a kormányhitelnyújtás és az exporthitel-biztosítás irányelveit.

d)[33] teszt vesz a kormányszintű gazdasági tárgyalások előkészítésében.

(2) A nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartás körében a pénzügyminiszter:

a) a nemzetközi pénzügyi intézményekkel való kapcsolattartás keretében közreműködik az e szervezetekkel kötendő megállapodások előkészítésében, és amennyiben azokból közvetlen állami kötelezettségvállalás keletkezik részt vesz megkötésükben, e kapcsolatokban egyébként a külön jogszabályban meghatározottak szerint vesz részt;

b) részt vesz az egyéb nemzetközi szervezetekkel való pénzügyi vonatkozású kapcsolattartásban.

c)[34] együttműködik a gazdasági miniszterrel a központi költségvetés külföldi követelései leépítésének általános és viszonylati elvei kidolgozásában, az ezzel kapcsolatos szerződések előkészítésében és megkötésében, valamint azok végrehajtásáról való gondoskodásban.

(3) A pénzügyminiszter felhatalmazás alapján képviseli a Kormányt a nemzetközi pénzügyi-vagyoni kapcsolatokban.

9. §

A pénzügyminiszter szabályozza az állami beruházások finanszírozásának és pénzügyi lebonyolításának rendjét.

10. §[35]

11. §

A pénzügyminiszter kidolgozza a kormányzati árpolitikára vonatkozó javaslatokat, és ellátja a külön jogszabályban meghatározott árhatósági feladatokat.

12. §

A pénzügyminiszter - a Központi Statisztikai Hivatal elnökével együttműködve - kialakítja, szabályozza és működteti az államháztartás minden alrendszerét magában foglaló államháztartási információs rendszert.

13. §

A pénzügyminiszter külön jogszabályok és kormányhatározatok felhatalmazása, illetve kijelölése alapján:[36]

a)[37]

b)[38]

c)[39] költségvetési szerveket alapít, és ezek felett felügyeleti jogot gyakorol;

d)[40] gyakorolja a pénzügyi és számviteli szakoktatás, képzés és továbbképzés tekintetében a képzésben érdekelt, illetőleg a szakirány szerint illetékes miniszter jogkörét;

e) gazdálkodik a Pénzügyminisztérium fejezet költségvetési előirányzataival.

f)[41] a Kormány kijelölt tagjaként ellátja az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet feletti felügyeletet;

g)[42] Illetékességi területén egyéb feladatokat lát el.

h)[43] az egyházak vonatkozásában tárcája tevékenységében érvényesíti a kormányprogramban foglaltakat, az ebből fakadó kormányzati tevékenységet koordináló nemzeti kulturális örökség miniszterével együttműködve ellátja az ágazati feladatokat;

i)[44] a határon túli magyarok vonatkozásában tárcája tevékenységében érvényesíti az Alkotmány 6. § (3) bekezdésében, valamint a kormányprogramban meghatározott szempontokat, az ebből fakadó kormányzati tevékenységet koordináló külügyminiszterrel, illetve a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével együttműködve ellátja az ágazati feladatokat.

14. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a pénzügyminiszter feladatairól és hatásköréről szóló 1016/1985. (III. 20.) MT határozat és az az módosító 1023/1988. (IV. 8.) MT határozat 7. pontja, a 40/1989. (IV. 30.) MT rendelet, a 152/1989. (XII. 28.) MT rendelet, valamint az Országos Tervhivatal elnökének feladatairól és hatásköréről szóló 1015/1985. (III. 20.) MT határozat, az az módosító 1023/1988. (IV. 8.) MT határozat 6. pontja és a 39/1989. (IV. 30.) MT rendelet.

Dr. Antall József s. k.,

miniszterelnök