26/1979. (VII. 21.) MT rendelet

a nyugellátások és egyéb ellátások kiegészítéséről

1. §

(1) Az 1979. augusztus 1. előtti időponttól megállapított azokat a nyugellátásokat, baleseti nyugellátásokat és nyugdíjszerű egyéb ellátásokat (rendszeres szociális ellátásokat stb.), amelyeket a 32/1973. (XII. 23.), a 38/1975. (XII. 28.) és a 48/1977. (XII. 21.) MT számú rendelettel módosított 45/1970. (XI. 4.) Korm. számú rendelet (a továbbiakban: R.), illetve egyéb jogszabály szerint évenként 2 százalékkal emelt összegben kell folyósítani, havi 180 forint jövedelempótlékkal ki kell egészíteni.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt és a kiegészítés hónapjában szünetelő ellátást attól az időponttól kell jövedelempótlékkal kiegészíteni, amelytől az ellátás újból folyósításra kerül.

(3) A havi 180 forint jövedelempótlékot az (1) bekezdésben megjelölt ellátásnak munkaviszony, szövetkezeti tagsági és bedolgozói jogviszony miatti korlátozása vagy szüneteltetése esetén is teljes összegben kell folyósítani.

2. §

Az öregségi (a szolgálati) nyugdíjnak, a rokkantsági nyugdíjnak, a baleseti járadéknak, a baleseti rokkantsági nyugdíjnak, az özvegyi nyugdíjnak, az árvaellátásnak, valamint a szülői nyugdíjnak az 1979. július 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő és a R. szerint emelt, valamint a 32/1974. (VII. 15.) és a 23/1976. (VII. 4.) MT számú rendelet szerint kiegészített összegét havi 180 forint jövedelempótlékkal kell növelni.

3. §

Havi 180 forinttal emelkedik 1979. július 1-től az az összeghatár, ameddig az öregségi, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíjhoz házastársi pótlék állapítható meg.

4. §[1]

5. §

A nyugellátások, a baleseti nyugellátások legkisebb összege, a mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, valamint a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék összege 1979. július 1-től havi 180 forinttal emelkedik.

6. §

(1) Az 1975. július 1-től érvényes jogszabályok alapján megállapított rokkantsági nyugdíj, baleseti járadék és baleseti rokkantsági nyugdíj összegét, állapotváltozás esetén az e rendelet és a 32/1974. (VII. 15.), valamint a 23/1976. (VII. 4.) MT számú rendelet szerint járó kiegészítés figyelmen kívül hagyásával kell módosítani és az így módosított összeget kell a kiegészítésekkel növelni.

(2) Az 1975. július 1. előtt érvényben volt jogszabályok alapján megállapított és az 1. § rendelkezései szerint kiegészített rokkantsági nyugdíj, baleseti járadék és baleseti rokkantsági nyugdíj összegét állapotváltozás esetén a 17/1975. (VI. 14.) MT számú rendelet 335., illetve 337-339. §-ainak megfelelő alkalmazásával kell módosítani.

7. §

Ha az öregségi vagy a rokkantsági nyugdíjas a nyugdíjazását követően 25 százalékot meghaladó munkaképességcsökkenés alapján baleseti járadékra válik jogosulttá, öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjának a kiegészítéssel emelt összegét kell a baleseti járadék kiegészítés nélkül számított összegének 50 százalékával növelni.

8. §

Az 1979. június 30-a után meghalt nyugdíjas hozzátartozói részére az özvegyi nyugdíjat, az árvaellátást és a szülői nyugdíjat a nyugdíjasnak folyósított kiegészítések figyelmen kívül hagyásával kell megállapítani, és az így megállapított nyugellátást személyenként olyan összeggel kell növelni, mint amilyen összegű kiegészítések a nyugdíjast halálakor megillették.

9. §

(1) Az özvegyi és a szülői nyugdíj megosztása esetén a jogosultakat a kiegészítések teljes összege külön-külön megilleti.

(2) A hozzátartozói nyugellátásokat akkor is a kiegészítések teljes összegével kell növelni, ha ennek következtében a hozzátartozói nyugellátások együttes összege az özvegyi nyugdíj két és félszeresét meghaladja.

10. §

Az 1979. június 30-át követő házasságkötés esetén járó végkielégítés összegét a kiegészített özvegyi nyugdíj figyelembevételével kell megállapítani akkor is, ha az özvegyi nyugdíj folyósítása szünetel.

11. §

Havi 180 forinttal emelkedik 1979. július 1-től az az összeghatár, ameddig

a) a saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj együttesen folyósítható,

b) az öregségi, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj munkaviszonyra, szövetkezeti tagsági és bedolgozói jogviszonyra tekintet nélkül folyósítható.

12. §

(1) Az 1. § (1) bekezdése szerinti kiegészítésnek megfelelően havi 180 forinttal emelkedik

a) az átmeneti segély legkisebb összege,

b) a jogszabályok szerint meghatározott összegben járó rendszeres szociális ellátások összege,

c) az eltartott hozzátartozó után megállapított kiegészítő ellátás összege,

d) a rendszeres szociális ellátások megállapítására és folyósítására vonatkozó - a jogszabályokban megjelölt - összeghatár, illetve kereseti (jövedelmi) értékhatár,

e) az átmeneti segély (rendszeres szociális járadék) és az özvegyi nyugdíj együttes folyósítási összeghatára.

(2) Az 1979. június 30-át követő időponttól megállapításra kerülő átmeneti segélynek a kiegészítések nélküli öregségi nyugdíj alapján számított összegét kell a kiegészítések együttes összegével növelni.

(3) A megosztva folyósított ellátásokat személyenként kell havi 180 forinttal felemelni.

13. §

(1) A havi 180 forint jövedelempótlék (emelés) csak egy nyugellátáshoz, baleseti nyugellátáshoz, illetve egyéb nyugdíjszerű ellátáshoz (rendszeres szociális ellátáshoz stb.) jár. Ha a nyugellátás, baleseti nyugellátás mellett egyéb ellátást is folyósítanak, a jövedelempótlékkal a nyugellátást, baleseti nyugellátást kell kiegészíteni.

(2) Mindkét ellátás után megilleti jövedelempótlék (emelés) azt az árvát, aki árvaellátása mellett hadiárva járadékban vagy hadigyámolt részére járó nevelési pótlékban részesül. A hadiárva járadékhoz havi 180 forint, a nevelési pótlékhoz pedig havi 130 forint jövedelempótlék jár.

(3) A 11. § a) pontjában, illetve a 12. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott összeghatáron belül mind a sajátjogú, mind az özvegyi nyugdíjnak a jövedelempótlékkal kiegészített (emelt) összegét kell folyósítani, ha ezek közül legalább az egyik a nyugellátások legkisebb összegére vonatkozó szabályok szerint megállapított nyugellátás. E rendelkezést kell megfelelően alkalmazni abban az esetben is, ha az említett összeghatáron belül mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi vagy özvegyi járadék, illetőleg növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi vagy özvegyi járadék mellett másik nyugellátás, baleseti nyugellátás, nyugdíjszerű egyéb ellátás (rendszeres szociális ellátás stb.) is folyósítható.

(4) Az 1979. augusztus 1. előtti időponttól megállapított nyugellátások, baleseti nyugellátások, nyugdíjszerű egyéb ellátások (rendszeres szociális ellátás stb.) egyidejű folyósítása esetén az egyik ellátásnak jövedelempótlékkal kiegészítése miatt a másik ellátás összegét csökkenteni nem lehet.

14. §

A külföldre folyósított nyugellátások (egyéb ellátások) közül csak azokat lehet jövedelempótlékkal kiegészíteni, amelyeket a társadalombiztosítási (szociálpolitikai) egyezmény alapján kell külföldre folyósítani. Az 5. § rendelkezését a külföldre folyósítás esetén is végre kell hajtani.

15. §

A R. rendelkezéseit a jövedelempótlékkal kiegészített nyugellátás, baleseti nyugellátás, nyugdíjszerű egyéb ellátás (rendszeres szociális ellátás stb.) összegére kell a kiegészítést követő naptári évtől alkalmazni.

16. §

(1) A 17/1975. (VI. 14.) MT számú rendelet 59. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"R. 59. § (1) A családi pótlék összege:

a) egy gyermek utáni havi 490 forint,

b) két gyermek után összesen havi 980 forint, egyedülállónak összesen havi 1020 forint,

c) három és több gyermek után gyermekenként havi 510 forint.

(2) Havi 510 forint a családi pótlék összege a tartósan beteg, valamint a testileg vagy szellemileg fogyatékos gyermek után.

(3) Ha a két gyermek közül az egyik tartósan beteg, illetve testileg vagy szellemileg fogyatékos, a két gyermek után összesen havi 1020 forint családi pótlék jár."

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott összegű családi pótlékot első ízben az 1979. július hónapra járó családi pótlék kifizetésekor kell folyósítani.

17. §

(1)[2]

(2) Nem jár az (1) bekezdés alapján jövedelempótlék az után a gyermek után, aki a 42/1983. (XI. 12.) MT rendelet alapján bérpótlékra jogosult.

18. §

(1) Havi 180 forint jövedelempótlékkal ki kell egészíteni a honvédelmi kötelezettséget teljesítők érdekvédelméről szóló rendelkezések alapján megállapított

a) családi segélyt,

b) jövedelempótló segélyt és

c) táppénzpótló segélyt,

ha jövedelempótlék egyéb címen nem jár.

(2) A családi segély megállapításának alapjául szolgáló összeghatárok 1979. július 1-től havi 180 forinttal emelkednek.

19. §[3]

20. §[4]

21. §

(1) E rendelet alapján jövedelempótlék legkorábban 1979. július 1-től jár.

(2)[5]

22. §

Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba; rendelkezéseit - a 4. § (2) bekezdése és a 17. § kivételével - külön határozat (értesítés) hozatala nélkül, hivatalból kell végrehajtani.

Lázár György s. k.,

a Minisztertanács elnöke