6/1990. (VIII. 23.) MKM rendelet

a középfokú nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 15/1986. (VIII. 20.) MM rendelet módosításáról

Az oktatásról szóló, az 1990. évi XXIII. törvénnyel módosított 1985. évi I. törvény (a továbbiakban: törvény) 163. §-ában és a törvény végrehajtására kiadott, az 53/1990. (III. 21.) MT rendelettel módosított 41/1985. (X. 5.) MT rendelet 1. §-a (2) bekezdésének e)-f) és h) pontjában, valamint 3. §-ánák a), b) és f) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - a szakirány szerint illetékes miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel, valamint az érdekelt szakszervezetekkel egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

A középfokú nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló, az 1/1990. (I. 16.) MM rendelettel módosított 15/1986. (VIII. 20.) MM rendelet (a továbbiakban: R.) 6. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A szakmunkásképző iskolák és a speciális szakiskolák szakmai képzésben részt vevő tanulói részére a napi gyakorlati oktatást hatvan perces órákkal, folyamatosan kell tartani."

2. §[1]

3. §[2]

4. §[3]

5. §

Az R. 28. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A tanulót - ha egészségi állapota indokolja, orvosi igazolás alapján - könnyített testnevelési órára vagy gyógytestnevelési órára kell beosztani."

6. §

Az R. 29. §-ának (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4) A tanulónak egy tanévben az igazolt és az igazolatlan mulasztása együttesen nem haladhatja meg a kettőszázötven elméleti órát, illetőleg - az összefüggő szakmai gyakorlatról való mulasztás nélkül - a gyakorlati órák húsz százalékát. Az a tanuló, aki az előbbieknél többet mulasztott, a tanév végén nem osztályozható, kivéve, ha igazolatlan mulasztása nem volt, szakmai gyakorlatból pótolta a mulasztását és a nevelőtestület engedélyezte, hogy az elméleti tantárgyból osztályozóvizsgát tegyen.

(5) Nem teljesítette az összefüggő szakmai gyakorlat követelményeit az a tanuló, aki a gyakorlatról igazolatlanul három óránál többet mulasztott vagy az igazolt mulasztása meghaladta az összefüggő gyakorlat óraszámának tíz százalékát, ide nem értve a betegség miatt, orvos által igazolt távollétet. Igazolt mulasztás esetén a tanuló az igazgató által meghatározott helyen és időben az összefüggő szakmai gyakorlat követelményeinek eleget tehet."

7. §

Az R. 30. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi (6)-(8) bekezdés számozása (7)-(9) bekezdésre módosul:

"(6) Ha a tanuló egy vagy több tantárgynak több évfolyamra megállapított tantervi követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatait évfolyamonként kell megállapítani és az év végi bizonyítványban feltüntetni. Ha a tanulót mentesítették idegen nyelv tanulása alól, az év végi bizonyítványában - minden évfolyamon, amelyre a mentesítés szól - jeles (5) osztályzatot kell feltüntetni."

8. §

Az R. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"46. § (1) Megszűnik a tanulói jogviszonya annak a tanulónak, aki tanulmányait átvétel alapján másik iskolában folytatja.

(2) A törvény 27. §-ának (2) bekezdése alapján szűnik meg a tanulói jogviszonya - a tanköteles kivételével -annak a tanulónak, aki bejelenti, hogy kimarad. Kiskorú bejelentéséhez a szülő beleegyezése szükséges.

(3) Megszűnik továbbá a tanulói jogviszonya - a tanköteles kivételével - annak a tanulónak is, aki

a) az elméleti vagy a gyakorlati oktatásról, illetőleg a kettőről együtt igazolatlanul harminc óránál többet mulasztott,

b) tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált és az iskolában oktatott másik szakon, szakmában nem tud vagy nem kíván tanulni.

(4) Tankötelesnek a tanulói jogviszonya az (1) bekezdésben foglaltakon kívül akkor szűnik meg, ha az igazgató a törvény 52. §-ának (1) bekezdése alapján engedélyezi, hogy a tanuló munkahelyi vagy más oktatásban vegyen részt, illetőleg a tanulót a tankötelezettség teljesítése alól a törvény 53. §-ának (1) bekezdése alapján felmenti.

(5) Ha a tanuló jogviszony megszűnt, a tanulót az iskola nyilvántartásából törölni kell.

(6) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott esetben a tanulót és a kiskorú szülőjét - az indok megjelölésével -a tanulói jogviszony megszűnéséről értesíteni kell.

(7) A (3) bekezdésben meghatározott esetben az igazgató a tanulói jogviszony megszűnésének tényét megállapítja és határozatba foglalja, A határozattal kapcsolatban a 14. §-ban foglaltakat kell alkalmazni. Az (1) és a (4) bekezdésben meghatározott ügyekben hozott határozatot az iskola köteles megküldeni a tanköteles gyermeket, tanulót nyilvántartó helyi tanács végrehajtó bizottságának művelődési feladatot ellátó szakigazgatási szervének. A tanulót csak jogerős határozat alapján lehet az iskola nyilvántartásából törölni. A törlésről a tanulót és a kiskorú szülőjét értesíteni kell.

(8) Akinek a tanulói jogviszonya nem másik iskolába való átvétel miatt szűnt meg, középfokú iskola tanulói közé a megfelelő évfolyamra való felvétel útján juthat."

9. §[4]

10. §

Az R. 62. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A 61. § (1) bekezdése b) pontjának harmadik és negyedik fordulatában, valamint a c) pontjában említett fegyelmi büntetés kiszabása esetén a tanuló tanév végi osztályzatait a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése előtt nem lehet megállapítani. Ha a tanév végi osztályzatokat megállapították, eltiltás a tanév folytatásától fegyelmi büntetés nem szabható ki.

(4) Ha a kizárás fegyelmi büntetést kiszabó határozat a középfokú iskola befejező évfolyamának sikeres elvégzése után válik végrehajthatóvá, a tanuló nem bocsátható tanulmányokat záró vizsgára, illetőleg a megkezdett tanulmányokat záró vizsgát nem fejezheti be addig az időpontig, ameddig a kizárás fegyelmi büntetés ideje tart. A tanuló a tanulmányokat záró vizsgáját a vizsga folytatásától szabálytalanság miatt eltiltott tanulóra vonatkozó rendelkezések szerint folytathatja."

11. §[5]

12. §

Az R. 65. §-ának (2)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A diákönkormányzat dönt saját működéséről és szerveinek hatásköréről, valamint a diákmozgalmi tevékenység formáiról a nevelőtestület véleményének meghallgatásával, továbbá az iskolarádió és - újság feladatainak meghatározásáról, diák-szerkesztő bizottság megbízásáról.

(3) A diákönkormányzati szerv egyetértési jogot gyakorol

a) a működési szabályzat elfogadásakor, módosításakor

- az iskola, illetőleg a diákotthon munkarendjében a tanulókat érintő rendelkezések,

- a tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, rendje és időbeosztása,

- a tanulószobába, diákotthonba, speciális tantervű osztályba stb. a felvételről való döntés, az externátusi elhelyezés iránti kérelmek elbírálásának elvei,

- az iskolai, illetőleg a diákotthoni közösségek, a diákképviselők, valamint az iskolai, diákotthoni vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje,

- az ösztöndíj megállapításának és a rendelkezésre álló keret felosztásának elvei és módja,

- a tanulók szervezett véleménynyilvánításának formái,

- a tanulók jutalmazásának elvei,

- a fegyelmező intézkedések,

- az iskolai, diákotthoni hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok,

- az iskola, diákotthon létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje,

- a diákotthon tagjainak jogai és kötelességei,

- a diákotthoni fegyelmi eljárás szabályai megállapítása tekintetében;

b) a tanulók kitüntetésében, jutalmazásában,

c) a társadalmi munkaakciók, környezetvédelmi programok szervezésében,

d) a tanév rendjének meghatározásakor a tanulókat érintő programok tekintetében egy tanítás nélküli munkanap programjának meghatározásában,

e) a szociális intézkedésekre, illetőleg a sporttevékenységre vonatkozó valamennyi, a tanulókat érintő döntések tekintetében,

f) a diákönkormányzati szerv részére helyiség biztosításában, illetőleg megvonásában,

g) az ifjúságpolitikai célokra fordítható pénzeszközök felhasználásában,

h) a diákönkormányzati szervet illető pénzeszközök felosztásában,

i) a diákönkormányzati szervek választott tisztségviselőinek, illetőleg a tanulóknak a kitüntetésében, jutalmazásában,

j) a házirend megállapításában.

(4) A diákönkormányzati szerv véleményezési jogot gyakorol

a) a középfokú nevelési-oktatási intézmény munkájának, a tanulók helyzetének átfogó elemzésében, értékelésében, beszámolók elfogadásában,

b) pályázatok, versenyek meghirdetésében, szervezésében,

c) a fakultációs irányok, programok megválasztásában,

d) az ifjúságvédelmi felelős tanár megbízása tekintetében,

e) a tanulók fegyelmi ügyeiben,

f) a középfokú nevelési-oktatási intézmény külső kapcsolatrendszerének kialakításában,

g) a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításában,

h) a pedagógusoknak a diákmozgalomban végzett tevékenységéért való kitüntetésében, jutalmazásában,

i) az iskolai ünnepségek szervezésében és az iskolai hagyományok építésében,

j) a tanórán kívüli tevékenységre fordítható pénzeszközök felhasználásában,

k) a tanulószobai felvétel, az externátusi elhelyezés, iskolai étkezés biztosítása iránti kérelmek elbírálásában.

(5) A diákönkormányzati szerv javaslattevő jogköre kiterjed az iskolai élettel kapcsolatos minden kérdésre."

13. §[6]

14. §[7]

15. §

Az R. 104. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"104. § (1) Az iskola közvetlenül teljesíti a külföldi megkereséseket, illetve közvetlenül küldhet külföldre megkeresést.

(2) Az iskola a nemzetközi kapcsolatait önállóan alakítja ki."

16. §[8]

17. §[9]

18. §

Az R. a következő 106/A. §-sal egészül ki:

"106/A. § (1) A technikusképzés szakmunkásképzéssel közös alapozású (szakcsoportos) vagy szakmunkásképzésre épülő (négy + egy évfolyamos) képzésben, a szakközépiskolákban és a szakmunkásképző iskolákban oktatható szakokról, illetőleg szakmákról szóló jogszabályban meghatározott szakokon, illetőleg ágazatokban folyhat.

(2) Szakcsoportos technikusképzés esetén a tanuló a második évfolyam befejezése előtt választhat, hogy tanulmányait a harmadik évfolyamtól kezdődően a szakmunkásképzési ágon vagy a technikusképzési ágon kívánja folytatni. A technikusképzési ágon való továbbhaladást az iskola alapvizsga letételéhez kötheti. Az alapvizsga tartalmi követelményeit az illetékes szakmai munkaközösség és a tanulók gyakorlati oktatását ellátó vállalat javaslatának figyelembevételével az igazgató határozza meg.

(3) Ha a tanuló, aki a (2) bekezdésben foglaltak alapján tanulmányait technikusképző ágon folytatja az ötödik évfolyamon való továbbhaladásának feltétele az érettségi vizsga.

(4) A szakmunkásképzésre épülő technikusképzés a szakközépiskola ötödik évfolyamán folyik.

(5) Az iskola működési szabályzata határozza meg a technikusképzésbe való felvétel elveit. A szabályozás tekintetében a diákönkormányzati szervet egyetértési jog illeti meg."

19. §

Az R. 108. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"108. § (1) Az összefüggő szakmai gyakorlatot az elméleti oktatás befejezése után, vagy ha ez nem lehetséges, a következő tanév megkezdése előtt kell megtartani.

(2) A szakmai gyakorlat idejéből a tanuló két hetet szakmai, illetőleg művészeti táborban tölthet."

20. §[10]

21. §

Az R. 121. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"121. § Mentesül a szakmunkásvizsga alól az a tanuló, aki a szakma kiváló tanulója elnevezésű országos versenyen teljesítette a szakmunkásvizsga követelményeit."

22. §

Az R. 124. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki és a § jelenlegi szövege (1) bekezdésre módosul:

"(2) Mentesül a képesítő vizsga alól az a tanuló, aki az országos szakmai versenyen teljesítette a képesítő vizsga követelményeit. A tanuló számára az első vizsgaidőszak a verseny utolsó napjáig tart."

23. §

Az R. 125. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki és a § jelenlegi szövege (1) bekezdésre módosul:

"(2) Mentesül a szakmai minősítő vizsga alól az a tanuló, aki az országos szakmai versenyen teljesítette a szakmai minősítő vizsga követelményeit. A tanuló számára az első vizsgaidőszak a verseny utolsó napjáig tart."

24. §

(1) Az R. 126. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A speciális szakiskolában a többi középfokú iskolában tanulókkal fogyatékosságuk miatt együtthaladásra képtelen fiatalok számára külön osztály szervezhető."

(2) Az R. 126. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az (1) bekezdés alapján szervezett osztályokat és csoportokat a tanulók fogyatékosságának figyelembevételével, a fogyatékos tanulók nevelését, oktatását ellátó általános iskolákra vonatkozó rendelkezések szerint lehet megszervezni.

(4) Mentesül a szakmai vizsga alól az a tanuló, aki az országos szakmai versenyen teljesítette a szakmai vizsga követelményeit. A tanuló számára az első vizsgaidőszak a verseny utolsó napjáig tart."

25. §

Az R. a következő 132/A-132/B. §-sal egészül ki:

"132/A. § A dolgozók szakközépiskolájában a technikusképzés ideje

a) az érettségi bizonyítvánnyal és a technikus szak, ágazatjellegének megfelelő szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezők részére két év,

b) a technikus szak, ágazat jellegének megfelelő szakirányú szakközépiskolai érettségi vagy érettségi-képesítő bizonyítvánnyal rendelkezők részére egy év.

132/B. § A 129-130. § és a 132/A § szerinti oktatás a külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján átképzésnek minősíthető. Ha az oktatás átképzésnek minősül, a munkaviszonyban nem álló jelentkező szakmai gyakorlatát az átképzés szervezéséért felelős szerv biztosítja."

26. §

Az R. a következő alcímmel és 132/C. §-sal egészül ki:

"Az egyéni felkészülés

132/C. § (1) A szakközépiskolai végzettséget egyéni felkészülés alapján azokban a szakmákban lehet megszerezni, amelyekben a szakmai gyakorlatot az elméleti tantárggyal együtt értékelik.

(2) Azokat a szakokat, ágazatokat, amelyekben a technikusképesítés egyéni felkészülés alapján megszerezhető, a szakközépiskolákban és a szakmunkásképző iskolákban oktatható szakokról, szakmákról szóló jogszabály* határozza meg.[11]

(3) Egyéni felkészülés esetén a tanulónak a felsőbb évfolyamra lépéshez szükséges osztályzatait osztályozóvizsga alapján kell megállapítani.

(4) Az egyéni felkészülő szándékát a tanév második hetének végéig jelentheti be abban a gimnáziumban, illetőleg szakközépiskolában, ahol osztályozóvizsgát vagy tanulmányokat záró vizsgát kíván tenni. A gimnázium, illetőleg a szakközépiskola konzultációs foglalkozással segítheti az egyéni felkészülést.

(5) A gimnázium, illetőleg a szakközépiskola igazgatója a jelentkezőt nyilvántartásba veszi, tájékoztatja az elsajátítandó ismeretekről, a vizsgakövetelményekről, a konzultáció lehetőségéről, továbbá a felkészüléssel kapcsolatos egyéb kérdésekről."

27. §[12]

28. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg hatályát veszti

a) az R. 2. §-ának (3) bekezdése, 11. §-ának (5) bekezdése, 13. §-ának (5)-(6) bekezdése, 13. §-a (7) bekezdésének f)-g) pontja, 59. §-ának (1) bekezdése, 67. §-a, 68. §-ának (1) bekezdése, 78. §-a, 83. §-a (5) bekezdésének f) pontja, 101. §-ának (1) bekezdése, 3. számú mellékletének VII. része, 3. §-a (1) bekezdésének első mondatában "a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség iskolai tanulói szervezete (a továbbiakban: KISZ), továbbá" szövegrész, 52. §-ának (4) bekezdésében a "más jelentkezők pedig a jelentkezési lapjukat közvetlenül juttatják el" szövegrész, 65. §-ának (6) bekezdéséből az "akik a KISZ-szel együttműködve" szövegrész, a 94. §-a (2) bekezdésének h) pontjában "a KISZ" szövegrész és az 1. számú mellékletében az osztályok és csoportok szervezésére megállapított alsó létszámhatár,

b) a műszaki szakközépiskolákban folyó technikus- és szakmunkásképzésről szóló 16/1984. (IX. 12.) MM rendelet 2. §-ának (4) bekezdése, valamint a mellékletei kivételével, a szakközépiskolákban és a szakmunkásképző iskolákban oktatható szakokról, illetőleg szakmákról szóló 18/1986. (VIII. 26.) MM rendelet 2. §-a (2) bekezdésének b) pontja.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg

a) az R. 13. §-a (7)-(8) bekezdésének számozása (5)-(6) bekezdésre és a 13. § (5) bekezdése h)-p) pontjának jelölése f)-n) pontra, az 59. § (2)-(3) bekezdésének számozása (1)-(2) bekezdésre, a 68. § (2) bekezdésének és a 101. § (2) bekezdésének szövege bekezdés nélküli paragrafusra módosul, a 13. § (5) bekezdésének g) pontjában, a 9. § (5) bekezdésében és a 94. § (2) bekezdésének h) pontjában "a KISZ" szövegrész helyébe "a diákönkormányzati szervek", a 106. § (2) bekezdésében "a külön jogszabályban meghatározott" szövegrész helyébe "a versenykiírásban meghatározott" szövegrész továbbá a 127. § előtti "A felnőttek oktatása" cím helyébe "A felnőttek oktatása [törvény 130. § (1) bekezdés]" cím lép,

b)[13]

c) a középfokú szakoktatási intézmények nappali tagozatán tanulmányokat folytatók juttatásairól és kedvezményeiről szóló - a 22/1989. (VII. 31.) MM rendelettel módosított - 30/1986. (IX. 1.) MM rendelet 2. számú mellékletében a "III-IV." szövegrész helyébe "III-V." szövegrész lép.

Dr. Andrásfalvy Bertalan s. k.,

művelődési és közoktatási miniszter