70/1990. (X. 17.) Korm. rendelet

az anyagi érdekeltségi rendszer egyes kérdéseiről szóló 84/1988. (XII. 15.) MT rendelet módosításáról

A Munka Törvénykönyve 67. § (2) bekezdése, valamint a vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvény 32. § (1) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány az anyagi érdekeltségi rendszer egyes kérdéseiről szóló - a 120/1989. (XI. 2.) MT rendelettel, az 57/1990. (III. 23.) MT rendelettel és a 7/1990. (VII. 17.) Korm. rendelettel módosított - 84/1988. (XII. 15.) MT rendeletet (a továbbiakban: R.) a következők szerint módosítja.

1. §

A R. 6. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A (3) bekezdésben említett - a vezető dolgozó személyi alapbéréhez kötött - prémiumkorlát a szövetkezeti vezetőkre nem vonatkozik."

2. §

A R. melléklete 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. A R. 3. § (3) bekezdés b) pontjában említett kedvezmény:

a) a tárgyévi mérleg szerinti bérköltség bázisának a 26%-a:

- a Magyar Államvasutaknál,

- a kötöttpályás helyi közlekedés (4131) és a révközlekedés (4142) szakágazatba tartozó vállalatnál;

- annál a vállalatnál, amelynél az SzTJ 405-22-01 számú távolsági autóbusz közlekedési tevékenységen belül a menetrend szerinti személyszállításból és az SzTJ 405-22-02 számú helyi autóbuszközlekedési tevékenységből származó együttes árbevétel részaránya legalább 50%-a a vállalat összes árbevételének;

b) annál a vállalatnál, amelynél az SzTJ 405-22-01 számú távolsági autóbusz közlekedés tevékenységen belül a menetrend szerinti személyszállításból és az SzTJ 405-22-02 helyi autóbuszközlekedési tevékenységből származó árbevétel együttesen nem éri el a vállalati összes árbevétel 50%-át, a két tevékenységből származó árbevétel vállalati összes árbevételen belüli részaránya és a bázis bérköltség 26%-ának a szorzata;

c) a tárgyévi mérleg szerinti bérköltség bázisának a 20%-a;[1]

- az élelmiszer kiskereskedelem (5141) és

- a vegyes tevékenységű kiskereskedelem (5146) szakágazatba tartozó vállalatnál;

d) a tárgyévi mérleg szerinti bérköltség bázisának a 16%-a:

- annál a vállalatnál, amelynél a Tv. 6. számú mellékletének 1. pontjában felsorolt közszolgáltató, az SzTJ 101-73 számból a gázelosztás, az SzTJ 406-01 számú posta szolgáltatás, az SzTJ 507-52-09 számú egyéb munkahelyi vendéglátó tevékenységből (a továbbiakban együtt: kedvezményezett tevékenység) származó árbevétel legalább 50%-a a vállalat összes árbevételének,[2]

- a sütő- és tésztaipar (1916) szakágazatba tartozó vállalatnál;

- annál a mezőgazdasági termelés (3111) szakágazatba tartozó vállalatnál, amely külön jogszabály szerint 1990-ben aszálykárosnak minősül.

e) annál a vállalatnál, amelynél a kedvezményezett tevékenység árbevétele nem teszi ki az összes árbevétel felét, a tényleges részarány és a bázis bérköltség 16%-ának a szorzata.

Az a), b), d) és az e) pontban említett árbevétel: a vállalkozási tevékenység általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenértékének pénzben kifejezett összege, növelve az árkiegészítéssel, és csökkentve a fogyasztási adóval, az eladott áruk beszerzési értékével, valamint az alvállalkozói teljesítményekkel.[3]

Az a)-e) pontban említett kedvezmények közül a vállalat csak egyet érvényesíthet."

3. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit első ízben az 1990. évi elszámolások, illetve vezetői prémiumok megállapítása során kell alkalmazni.

Dr. Antall József s. k.,

miniszterelnök