1990. évi XCVIII. törvény

a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény módosításáról[1]

1. § A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A külföldi részvétellel működő társaság alapításához, társaságban való részvételhez devizahatósági engedély nem szükséges."

2. §[2]

3. § A Tv. 14. §-ának (1) bekezdése utolsó mondata helybe a következő rendelkezés lép:

"A társaság nyereségét a központi költségvetés javára más befizetési kötelezettség nem terheli."

4. § A Tv. 15. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"15. § (1) A társaság jogosult mindazokra az adókedvezményekre, amelyek más belföldi gazdálkodó szervezetet megilletnek.

(2) A gazdasági társaságot, ha

a) éves árbevételének több mint a fele

aa) termékelőállításból vagy

ab) a gazdasági társaság által épített szálloda üzemeltetéséből

származik, és mindkét esetben az alapítói vagyon meghaladja az ötven millió forintot és abban a külföldi részesedés hányada legalább harminc százalék, akkor a számított adóból a feltételek együttes meglététől számított első öt évben hatvan százalékos, a hatodik évtől a tizedik év végéig negyven százalékos;

b) éves árbevételének több mint a fele a mellékletben meghatározott tevékenységből származik és az alapítói vagyon meghaladja az ötven millió forintot és abban a külföldi részesedés hányada legalább harminc százalék, akkor a számított adóból a feltételek együttes meglététől számított első öt évben száz százalékos, a hatodik évtől a tizedik év végéig hatván százalékos mértékű - adóvisszatartás formájában igénybe vehető -adókedvezmény illeti meg.

(3) a) A (2) bekezdésben meghatározott adókedvezmény az ott megjelölt időtartamon belül is csak valamennyi feltétel fennállásáig, illetve azon naptári napokkal arányosan vehető igénybe, amelyeken a (2) bekezdésben meghatározott alapítói vagyonra és külföldi részvételi arányra vonatkozó feltételek együttesen fennállnak.

b) A (2) bekezdésben foglalt termékelőállítás alatt a KSH termékjegyzékeiben (ITJ és METJ) szereplő termékek előállítását, e termékek ipari bérmunka keretében történő előállítását, valamint a mellékletben felsorolt szolgáltatásokat kell érteni. A társaság által épített szállodának minősül az olyan felújítás is, amely a korábban szállodának nem minősülő épület szállodai minősítését, illetve a szálloda magasabb osztályba sorolását eredményezi.

(4) Az e §-ban szabályozott adókedvezmények igénybevétele nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a társaság a külön jogszabályban meghatározott támogatásokban részesüljön. A társaság e támogatások elnyerése ellenében az őt megillető adókedvezményekről lemondhat."

5. § A Tv. 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a külföldi részvételű gazdasági társaság külföldi. tagja (részvényese) az őt megillető osztalék (részesedés) egészét vagy egy részét

a) az alapítói vagyon emelésére fordítja vagy

b) Magyarországon már működő vagy újonnan alakuló gazdasági társaságba fekteti be,

akkor az alapítói vagyont emelő, a már működő, illetve az újonnan alakuló gazdasági társaság az ezen összegre jutó - a befektetés évét terhelő - adójával megegyező -adóvisszatartás formájában igénybe vehető - adókedvezményben részesül."

6. § A Tv. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"17. § A társaság által eszközölt beruházás esetében a tárgyévben felmerült, előzetesen felszámított általános forgalmi adónak a száz százaléka, az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően, igényelhető vissza."

7. § A Tv. 18. §-a a következőkkel egészül ki:

"A törvény szempontjából termelőeszköz az olyan gép, berendezés, felszerelési tárgy, épületelem, építőanyag, beszerelésre kerülő épületgépészeti eszköz, jármű, amely áru előállításához (ideértve az anyagbeszerzést és készáru szállítást is), valamint az ellenérték fejében nyújtott szolgáltatás teljesítéséhez közvetlenül szükséges.

Amennyiben a társaság a termelőeszközöket a rendelkezésre bocsátástól számított három éven belül elidegeníti, használatba, illetve bérbe adja, a rendelkezésre bocsátáskor érvényes vámot utólag köteles megfizetni."

8. § A Tv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"20. § A belföldi piaci magatartásra és az árképzésre - a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról és az árak megállapításáról szóló törvények keretei között - a piaci feltételek irányadók. Ha jogszabály hatósági árat állapít meg, azt kell alkalmazni."

9. §[3]

10. §[4]

11. §[5]

12. § A Tv. - 1989. évi XLIV. törvény 5. számú mellékletével megállapított - melléklete a következőkkel egészül ki:

"ITJ 2/A Közúti gépjárműgyártás

41-31 Motorkerékpár, MOPED, robogó

41-32 Személygépkocsi

41-33 Autóbusz

41-34 Benzinüzemű tehergépkocsi

41-35 Dízelüzemű tehergépkocsi

41-36 Gáz- és egyéb üzemű tehergépkocsi

41-37 Dömper

31-38 Különleges rendeltetésű közúti gépjármű."

13. § (1) Ez a törvény 1991. január 1. napján lép hatályba. A hatálybalépés napjáig a Tv. 9. §-a alapján benyújtott, de még el nem bírált kérelmekre e törvény rendelkezéseit - a (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel - kell alkalmazni.

(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Tv. 4. §-ának (2) bekezdése, 9. §-ának (3) bekezdése, a 10-11. §-ai, a 34. §-ban szereplő "- 9. §-ának (2) bekezdésében előírt engedélytől függően -" szövegrész, valamint a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 8. §-a és a 327. §-a hatályát veszti és a 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A társaság nyereségéből a külföldit megillető rész, továbbá a társaság megszűnése vagy a külföldi tulajdoni hányad részben vagy egészben történő elidegenítése, illetve a külföldit a törzstőke (alaptőke) leszállítása folytán megillető összeg, amennyiben a felsorolt esetekben a társaságnak a forintfedezet rendelkezésére áll, a külföldi megbízása alapján a befektetés pénznemében szabadon átutalható. Ha á külföldi vagyoni hozzájárulását kizárólag nem pénzbeli betéttel teljesítette, vagy az őt megillető osztalékot Magyarországon ismételten befektette, a befektetés pénznemeként a külföldi székhelye (állandó lakóhelye) szerinti ország törvényes fizetőeszközét kell figyelembe venni."

(3)[6]

(4)[7]

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Szabad György s. k.,

az Országgyűlés elnöke