9/1972. (XII. 7.) NIM rendelet
a távhőszolgáltatás egyes kérdéseiről
A villamosenergia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló 1962. évi IV. törvény (VET) végrehajtásáról rendelkező, a 11/1970. (IV. 29.) Korm. rendelettel módosított, illetőleg kiegészített 40/1962. (XI. 11.) Korm. rendelet (VET Vhr.) 59. §-ában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem:
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A rendelet hatálya
1. §
(1) A rendelet hatálya alá tartozik a távhőszolgáltatási célokat kielégítő hőenergiát
- termelő (erőmű, hőtermelőmű, hulladékhő-hasznosító berendezés),
- szállító (távhővezeték), elosztó, átalakító, átadó-átvevő (hőközpont, hőfogadóállomás), felhasználó (fogyasztó)
berendezés és a geotermikus hőforrás (összességükben hőenergiarendszer).
(2) A távhőszolgáltatás közműnek az a közszolgáltatási tevékenysége, hogy lakossági vagy lakossági jellegű, termelési vagy termelési jellegű felhasználás céljából, illetőleg e célt szolgáló továbbadás végett hőenergiát termel, átvesz, átalakít, szállít, eloszt, illetőleg a fogyasztónak elad.
(3) A távhőszolgáltatás céljára alkalmazott hőenergia származhat: erőműből (erőművi hőenergia), hőtermelőműből (hőtermelőművi hőenergia), hulladékhő-hasznosító berendezésből (hulladék hőenergia), geotermikus hőforrásból (geotermikus hőenergia), illetőleg ezek kombinációiból és egyéb hőtermelő létesítményekből.
(4) Az (1) bekezdésben említett hőenergia szállítása és elosztása távhővezetéken és hőközponton (hőfogadó állomáson) keresztül történik.
2. §
(1) E rendelet alkalmazásában
a) szolgáltatói berendezés a hőtermelő létesítmény, illetőleg a geotermikus hőforrás, valamint a termelői és elosztó hőközpont, a távhővezeték és tartozéka a csatlakozási pontig (a csatlakozási pontot képező szerelvényt is ideértve) és a fogyasztás elszámolására szolgáló mérők, műszerek, illetőleg mérőeszközök;
b) fogyasztói vezetékhálózat, amely a fogyasztói hőközpontból (hőfogadó állomásról) kiindulva a felhasználó berendezéseket látja el hőenergiával és használati melegvízzel;
c) fogyasztói berendezés a bekötővezetéknek a csatlakozási pont utáni része, a fogyasztói hőközpont (hőfogadó állomás), a fogyasztói vezetékhálózat és a felhasználó berendezés, valamint az esetleges ellenőrző mérő.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az egyéb fogalmak meghatározatásait a melléklet tartalmazza.
II. Fejezet
FEJLESZTÉSI ÉS LÉTESÍTÉSI RENDELKEZÉSEK
Fejlesztési előírások
3. §
A megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága a területfejlesztési koncepció kialakítása során megállapítja az egyes területi egységek (község, nagyközség, város, megyei város, fővárosi kerület) energiaszükségletét és a területfejlesztési koncepció alapján az illetékes tanács végrehajtó bizottsága közművekkel foglalkozó szakigazgatási szerve, (a továbbiakban: szakigazgatási szerv) arra jogosult állami tervező szervvel hőellátási tervtanulmányt köteles készíttetni.
4. §
(1) A hőellátási tervtanulmányt az energiagazdálkodási követelményeket kielégítő módon kell elkészíteni és abban a hőenergia szükséglet kielégítésére energiagazdálkodási, városrendezési, építéstechnológiai és korszerűségi szempontok, illetőleg igények alapján távhőellátási módot is mérlegelni kell. A távhőellátás gazdaságosságát meg kell indokolni.
(2) Ha egy területi egységnek a Nehézipari Minisztérium Országos Energiagazdálkodási Hatóság (a továbbiakban: OEgH) és a tanács által együttesen elfogadott energiaellátási (hőellátási) koncepciója van, az abban foglaltakat a hőellátási tervtanulmány készítése során figyelembe kell venni.
(3) A tervező az elkészült hőellátási tervtanulmányt - a megbízó szakigazgatási szerv részére való átadás előtt - energiagazdálkodási szempontból történő jóváhagyás végett az OEgH-nak köteles bemutatni.
5. §
(1) Ha az OEgH valamely területi egységre, vagy annak valamely részére a hőellátási tervtanulmányban javasolt távhőellátást hagy jóvá, a területi fejlesztési tervet ennek figyelembevételével kell elkészíteni.
(2) A területi fejlesztési tervben foglalt hőellátási célkitűzések megvalósításáról a tanácsi szervek a gazdasági jellegű - településen belüli -koordinációs és hatósági tevékenységük keretében gondoskodnak.
(3) Az OEgH a távhőellátás létesítésére, vagy bővítésére - az érdekelt szervek meghallgatása után - jogosult engedélyt kiadni, illetőleg a korábbi határozatát módosítani, amennyiben jóváhagyott hőellátási tervtanulmány még nincs, vagy a már jóváhagyott ilyen tanulmányban foglalt műszaki-gazdasági körülmények időközben megváltoztak.
(4) Meglevő távhőrendszer fejlesztése a távlati és éves tervezés keretében - az e célra rendelkezésére álló anyagi eszközöktől függően - a hőtermelő, illetőleg távhőszolgáltató feladata. Új fogyasztó hőigényét, illetőleg már ellátott fogyasztó hőigénynövekményét ki kell elégíteni, ha a fogyasztó a külön jogszabályban meghatározott módon bekapcsolási díjat fizet.
Létesítési előírások
6. §
(1) Hőtermelő létesítmény, geotermikus hőforrás, termelői, illetőleg elosztó hőközpont létesítésével vagy bővítésével kapcsolatos hatósági engedélyezésre (területfelhasználás, építés, használatbavétel stb.) irányuló eljárás során az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet (a továbbiakban: Energiafelügyelet) szakhatóságként működik közre.
(2) Az Energiafelügyelet szakhatósági közreműködésére az 1035/1967. (XI. 19.) Korm. számú határozat I. fejezet 4. pontjában foglalt rendelkezések az irányadók.
(3) Az Energiafelügyelet az (1) bekezdésben említett hatósági eljárás során azt vizsgálja, hogy az energiagazdálkodási és az energiaellátás biztonsági követelményei érvényesülnek-e.
7. §
(1) A távhőellátási beruházás gazdasági-műszaki tervezését csak arra jogosult tervező szerv végezheti.
(2) A gazdasági-műszaki tervezés során beruházási és üzemeltetési szempontból a távlati energiapolitikai, az energiagazdálkodási, a biztonságos energiaellátási, a biztonságtechnikai, valamint a korszerű műszaki követelményeket érvényre kell juttatni.
(3) A távhőrendszert [1. § (1) bekezdés] úgy kell tervezni, illetőleg megvalósítani, hogy az a fogyasztók biztonságos hőellátását lehetővé tegye.
(4) A távhőrendszer alapberuházása és bővítése során a beruházónak gondoskodnia kell a szükséges üzemi tartalékberendezésekről, pótalkatrészekről, valamint az egészségügyi célokat kielégítő (öltöző, mosdó stb.) és a folyamatos szolgáltatást biztosító létesítményekről és berendezésekről.
8. §
(1) Ha a távhőszolgáltató üzemeltetésébe kerülő valamely szolgáltatói berendezés beruházásának előkészítését, illetőleg lebonyolítását nem a távhőszolgáltató végzi, a beruházás megvalósításának engedélyezése, illetőleg a megvalósítás kérdésében hozandó döntés előtt a megvalósítást megalapozó gazdasági-műszaki dokumentációt a távhőszolgáltatóval egyeztetni kell.
(2) Az (1) bekezdésben említett esetben a beruházás megvalósításának engedélyezését követően
a) a beruházó köteles a kivitelezési tervdokumentációt a távhőszolgáltató részére a kivitelezés megkezdése előtt egy éven belül észrevételezés végett megküldeni, a leendő üzemeltetés szempontjából tett észrevételek alapján a beruházó köteles a tervdokumentációt felülvizsgáltatni;
b) a beruházó a kivitelezési munka elkezdését köteles a távhőszolgáltatónak bejelenteni; a kivitelezési munkát a távhőszolgáltató ellenőrizheti és a műszaki, valamint a biztonságtechnikai szempontból indokolt észrevételeit a felülvizsgált tervdokumentáció keretein belül figyelembe kell venni;
c) a beruházó a munka elkészültét szakaszonként - a munka egyes szakaszainak elkészülte előtt legalább három nappal - köteles a távhőszolgáltatónak bejelenteni. A beruházó köteles gondoskodni arról, hogy a kivitelező az ellenőrzésnél megjelenjék, minden felvilágosítást megadjon, valamint a kipróbáláshoz szükséges eszközöket és feltételeket biztosítsa. Az eltakarásra kerülő létesítményt addig nem szabad elfedni (szigetelni), amíg azt a távhőszolgáltató műszaki és biztonsági szempontból a bejelentéstől számított nyolc napon belül alkalmasnak nem nyilvánítja. Ha a távhőszolgáltató e határidőn belül nem nyilvánít véleményt, a létesítmény befedhető (szigetelhető).
(3) Ha a szolgáltatói berendezés beruházója a távhőszolgáltató jogos észrevételeit a tervdokumentáció (2) bekezdés szerinti felülvizsgálata során figyelmen kívül hagyja (a tervdokumentáció átdolgozását mellőzi) és emiatt a távhőszolgáltató a szolgáltatói berendezést üzemeltetésre nem tartja alkalmasnak, az átvételt (kezelésbe vételt) és az üzemeltetést megtagadhatja. Az ezzel kapcsolatban felmerülő vita eldöntésére a polgári jog szabályai az irányadók.
(4) A vállalkozási (tervezési, építési) szerződés, illetőleg a szállítási szerződés alapján a vállalkozóval, illetőleg szállítóval szemben a beruházót megillető szavatossági jogok a szolgáltatói berendezésnek üzemeltetés végett történő átvételével egyidejűleg a távhőszolgáltatóra átszállnak.
9. §
A távhőszolgáltatónak a 8. §-ban említett véleményezési és ellenőrzési joga, illetőleg kötelezettsége nem érinti a tervező és a kivitelező felelősségét.
III. Fejezet
TULAJDONI, KEZELÉSI, ÜZEMELTETÉSI ÉS FENNTARTÁSI RENDELKEZÉSEK
Tulajdoni, kezelési előírások
10. §
(1) A fogyasztói vezetékhálózatnak és a felhasználó berendezésnek
a) lakossági vagy lakossági jellegű fogyasztás esetén a fogyasztói hőközpont helyiségén kívüli része,
b) termelési vagy termelési jellegű fogyasztás esetén a csatlakozási pont utáni része
az ingatlantulajdonos (kezelő) tulajdonában (kezelésében) van.
(2) Ha a fogyasztói hőközpont több lakossági vagy lakossági jellegű fogyasztót magában foglaló létesítményt lát el hőenergiával, a fogyasztói hőközponttól az ellátandó másik létesítmény külső falsíkjáig terjedő fogyasztói vezetékhálózat a távhőszolgáltató kezelésében van.
11. §
(1) A gerincvezeték a hőtermelő létesítmény telekhatárától, az elosztóvezeték, valamint a bekötővezetéknek a csatlakozási pontig terjedő része, továbbá a csatlakozási pontnál, vagy azután elhelyezett, az elszámolás alapjául szolgáló mérő a távszolgáltató kezelésében van.
(2) Termelési, vagy termelési jellegű fogyasztás esetén a bekötővezetéknek a csatlakozási pont utáni része a fogyasztó kezelésében van.
(3) Az elosztó hőközpont a távhőszolgáltató, termelési, vagy termelési jellegű fogyasztás esetén a fogyasztói hőközpont a fogyasztó kezelésében van.
Üzemeltetés
12. §
(1) A hőtermelő létesítményt, a geotermikus hőforrást, a távhővezetéket és a hőközpontot általában az a szerv üzemelteti, amely annak kezelője. Lakossági vagy lakossági jellegű fogyasztás esetén a fogyasztói hőközpontot (hőfogadó állomást) csak a távhőszolgáltató üzemeltetheti.
(2) Termelési vagy termelési jellegű fogyasztók tulajdonában (kezelésében) levő szolgáltatói berendezés üzemeltetését a távhőszolgáltató csak a fogyasztóval kötött külön megállapodás alapján láthatja el.
(3) A csatlakozási pont utáni fogyasztói berendezést az ingatlantulajdonos (fogyasztó) üzemelteti.
(4) Az üzemvitel vagy a többi fogyasztó érdekében a távhőszolgáltató jogosult a fogyasztó berendezés üzemeltetését ellenőrizni, illetőleg a fogyasztók hővételezését - külön jogszabály rendelkezései szerint és a felek jogviszonyát rendező szerződésben foglalt feltételek mellett - korlátozni, valamint a lakossági vagy lakossági jellegű fogyasztók fogyasztói berendezését szabályozni.
(5) A tervszerű üzemvitel keretében az üzemeltetőnek gondoskodnia kell a szükséges pótalkatrész folyamatos ellátásáról is.
13. §
A távhőszolgáltató által üzemeltetett berendezés elhelyezésére szolgáló idegen ingatlan használatára a VET 7. §-a és a végrehajtásáról rendelkező 4/1963. (X. 12.) NIM rendelet alapján használati jogot kell kérni.
14. §
A hőtermelő létesítmények közül az erőművek üzemeltetési előírásait a VET Vhr. 19. §-a szerinti üzemviteli szabályzatban kell meghatározni. A mellékletben említett többi hőtermelő létesítmény, valamint a távhővezeték és hőközpont üzemeltetési előírásait - az erőművekre vonatkozó üzemviteli szabályzat figyelembevételével - az üzembentartó felügyeleti szerve határozza meg.
Fenntartás és szinttartás
15. §
(1) A szolgáltatói, illetőleg a fogyasztói berendezés fenntartása (karbantartás, felújítás) és szinttartása annak kötelessége, aki azt a 12. §-ban foglaltak alapján üzemelteti.
(2) Ha a távhőszolgáltató fogyasztói berendezés, illetőleg olyan szolgáltatói berendezés fenntartását végzi, amelynek nem kezelője, a tulajdonos (kezelő) köteles a fenntartás díját a távhőszolgáltató részére megtéríteni. A díj összegében a felek állapodnak meg.
IV. Fejezet
FELÜGYELETI RENDELKEZÉSEK
16. §
A felügyelet célja az ágazati felelősségre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően a távhőrendszer létesítésénél, a távhő termelésénél, szolgáltatásánál, felhasználásánál a távlati energiapolitikai és energiagazdálkodási szempontok érvényesítése, továbbá a fogyasztók hatékony védelme érdekében a távhőszolgáltatásra és annak minőségi követelményeire vonatkozó rendelkezések, hatósági előírások (állami szabványok, szakmai irányelvek stb.) megtartásának ellenőrzése.
17. §
(1) A távhőszolgáltatás ágazati irányításával kapcsolatos felügyeletet az OEgH, illetőleg az Energiafelügyelet látja el.
(2) Az OEgH hatáskörébe tartozik különösen
a) a távhőszolgáltatás terén az energiagazdálkodási célkitűzések kialakítása és a hőellátási tervtanulmánynak (3. §) az energiagazdálkodási koncepcióval való összhang biztosítása,
b) a hőellátási tervtanulmány energiagazdálkodási szempontból történő jóváhagyása (4. és 5. §),
c) távhőellátás létesítésének vagy bővítésének engedélyezése [5. § (3) bekezdés],
d) szakmai irányelvek, illetőleg elvi állásfoglalások kiadása, ágazati szabványok kezdeményezése,
e) azoknak a távhőszolgáltató szerveknek alapításával, átszervezésével és megszüntetésével kapcsolatban vélemény nyilvánítása, amelyek tekintetében az alapítói jogokat nem a nehézipari miniszter gyakorolja.
(3) Az Energiafelügyelet hatáskörébe tartozik különösen
a) a hőenergia termelésére, átalakítására, szállítására, elosztására szolgáló létesítmények kapacitás- és terhelési adatainak nyilvántartása, továbbá a távhőszolgáltatás ágazati irányításához szükséges információ áramlás megszervezése;
b) energiagazdálkodási okokból annak engedélyezése, hogy az energiahordozó felhasználási engedélyezésről (kijelölésről) szóló jogszabályok hatálya alá nem tartozó - a hőenergia rendszerhez csatlakozó vagy csatlakoztatható - termelési vagy termelési jellegű fogyasztó a hőenergia igényét távhőszolgáltatás körén kívül elégítse ki;
c) a nem biztonságosan üzemelő, illetőleg a környezetre közvetlen veszélyt jelentő berendezések üzemeltetésének megtiltása [20. § (4) bekezdés];
d) szakhatósági közreműködés (6. §);
e) a távhőrendszerek üzemvitelének, a távhőszolgáltatási feladatok szakszerű ellátásának, a távhőszolgáltatásra vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások végrehajtásának ellenőrzése;
f) a tanácsok végrehajtó bizottsága ülésén távhőszolgáltatást érintő napirendi pont tárgyalásán - ha arra a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény végrehajtásáról rendelkező 11/1971. (III. 31.) Korm. rendelet 48. § (2) bekezdése alapján meghívják - területi szervei, a körzeti energiafelügyeletek útján való részvétel, továbbá a tanácsoknak az 5. § (2) bekezdésében említett feladata ellátásához javaslattevéssel, illetőleg véleményezéssel támogatás nyújtása.
18. §
(1) A 17. § (3) bekezdés b) és c) pontjában, továbbá a 20. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott esetekben az Energiafelügyelet hatósági jogkörben jár el. Eljárására - amely illetékmentes - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók.
(2) Az Energiafelügyelet első fokú határozata ellen az OEgH-hoz van helye fellebbezésnek.
19. §
(1) A hőtermelő létesítmény, illetőleg geotermikus hőforrás üzembentartója, a távhőszolgáltató, valamint a fogyasztó köteles az Energiafelügyelet kérésére minden olyan adatszolgáltatást teljesíteni, amely a távhőszolgáltatási célú hőenergia termelésének és szolgáltatásának tervezéséhez, továbbá a felügyelet és ellenőrzés gyakorlásához szükséges.
(2) A mellékletben meghatározott létesítmények, illetőleg berendezések üzemvitelét, illetőleg üzemeltetését, a távhőszolgáltatási feladatok szakszerű ellátását, a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások végrehajtását, valamint az (1) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatást az Energiafelügyelet helyszíni vizsgálat útján is ellenőrizheti. A hőtermelő létesítmény, illetőleg geotermikus hőforrás üzembentartója, a távhőszolgáltató, valamint a fogyasztó köteles az ellenőrzéssel megbízott személynek az ellenőrzés lefolytatását elősegíteni.
20. §
(1) Az Energiafelügyelet helyszíni (üzemi) ellenőrző tevékenysége során az észlelt hiányosságokról jegyzőkönyvet vesz fel, azt az ellenőrzött szerv jelenlevő megbízottjával is aláíratja. A jegyzőkönyv egy példányát az ellenőrzött szerv vezetőjének meg kell küldeni.
(2) Az Energiafelügyelet az ellenőrzés eredménye alapján az intézkedésre jogosult szervet - az eset összes körülményei figyelembevételével - a megállapított hiba azonnali, vagy meghatározott időn belüli megszüntetésére, illetőleg nagyobb munkát igénylő esetekben meghatározott határidőn belül intézkedési terv készítésére kötelezheti.
(3) Az intézkedésre kötelezett szerv a határidő lejártát követő 15 napon belül az ellenőrzési jegyzőkönyvben, illetőleg az intézkedési tervben előírtak teljesítését az Energiafelügyeletnek írásban bejelenteni köteles.
(4) Ha az intézkedésre kötelezett szerv a megállapított hibát határidőre nem szünteti meg, az Energiafelügyelet jogosult a nem biztonságosan üzemelő, illetőleg a környezetre közvetlen veszélyt jelentő berendezések üzemeltetését határozott időre, vagy akár véglegesen is megtiltani.
V. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
21. §
A távhőszolgáltató és a fogyasztó közötti jogviszonyról, valamint a távhőszolgáltatás műszaki munkaköreinek betöltéséhez megkívánt szakképzettségről és szakmai gyakorlatról külön jogszabály rendelkezik.
22. §
Ez a rendelet 1973. év január hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a 2/1966. (III. 31.) NIM rendelet 3. §-ának (1)-(2) és (4) bekezdései, valamint a 6. §-a és a 40/1965. (NIM É 26.) NIM-OT-ÉM együttes utasítás hatályát veszti.
Dr. Szekér Gyula s. k.,
nehézipari miniszter
Melléklet a 9/1972. (XII. 7.) NIM rendelethez
A 9/1972. (XII. 7.) NIM rendelet alkalmazásában:
1. hőellátási mód
- az egyedi hőellátás,
- a központos hőellátás;
2. központos hőellátás, amikor több önálló épület (létesítmény) részére egy (esetleg több) hőtermelő létesítményből szolgáltatnak hőenergiát. A központos hőellátás lehet
- központi fűtés, amely esetben a hőenergiával ellátandó épületek (létesítmények) száma kettőnél nem több;
- távhőszolgáltatás, amely esetben a hőenergiával ellátandó épületek (létesítmények) száma kettőnél több és a tervezett összes hőigényük (csúcshőigény) a 250 ezer kcal/h teljesítményt meghaladja;
3. hőtermelő létesítmény
a) a hőerőmű, amely villamosenergia fejlesztésen kívül távhőszolgáltatási célra is termel hőenergiát. A hőerőmű lehet
- kondenzációs erőmű, amelynek elsődleges rendeltetése villamosenergia fejlesztés;
- fűtőerőmű, amely - kapcsolt villamosenergia fejlesztés mellett - elsődlegesen távhőszolgáltatási célra termel hőenergiát;
b) a hőtermelőmű, amely csak hőenergiát termel távhőszolgáltatás céljára. A hőtermelőmű lehet
- fűtőmű (tömbfűtőmű), amely elsődlegesen távhőszolgáltatási célra termel hőenergiát;
- ipari, vagy egyéb kazántelep, amely az üzembentartó saját üzemi hőenergia igényének elsődleges kielégítésén kívül távhőszolgáltatást is végez;
c) hulladékhő-hasznosító berendezés, amely valamilyen folyamat melléktermékeként keletkező hőenergiát távhőszolgáltatásra tesz alkalmassá;
d) a távhőszolgáltatásra alkalmazott egyéb hőtermelő létesítmény (pl. hőszivattyú);
4. geotermikus hőforrás az a természetes hévízforrás, vagy fúrt hévízkút, amelynek hőenergiáját távhőszolgáltatásra használják fel;
5. távhővezeték és tartozéka, amely a hőenergiának a hőtermelő létesítménytől, vagy a geotermikus hőforrástól a fogyasztói hőközpontig (hőfogadó állomásig) való szállítására szolgál. A távhővezeték részei
- a gerincvezeték, amely a hőtermelő létesítménytől, illetőleg a geotermikus hőforrástól kiindulva a fogyasztói körzeteket, elosztó hőközpontokat, esetleg célvezetékként egy fogyasztói hő-központot tápláló távhővezeték;
- az elosztóvezeték, amely a fogyasztói körzeten belül a gerincvezetékből, esetenként az elosztó hőközpontból kiindulva a fogyasztói hőközpontok irányába vezet;
- a bekötővezeték, amely az elosztóvezetékből - esetleg a gerincvezetékből - kiindulva a fogyasztói hőközpontig vezet.
A távhővezeték tartozékai: a távhővezeték műtárgyai, az üzemeltetéshez szükséges hálózati szerelvények, kapcsolódó automatikák, műszerek és elektromos berendezések;
6. hőközpont, amelynek rendeltetése a hőenergia fogadása, kiadása, elosztása, mérése, a hőhordozó közegnek vagy jellemzőinek megváltoztatása vagy egyéb elosztástechnológiai feladat elvégzése.
A hőközpont lehet:
- termelői hőközpont;
- elosztó hőközpont;
- fogyasztói hőközpont;
7. hőfogadó állomás, amely a beérkező hálózati vezeték főelzárója, mérője, korlátozója elhelyezésére szolgál, illetőleg amely a hőhordozó közeget közvetlenül juttatja el a felhasználó berendezéshez;
8. hőenergia, amelynek hordozója lehet
- 25 ata nyomás feletti gőz (nagynyomású),
- 7-25 ata nyomás közötti gőz (középnyomású),
- 7 ata nyomás alatti gőz (kisnyomású),
- 150 fok C hőmérsékletet meghaladó forróvíz (nagy hőmérsékletű),
- 110-150 fok C hőmérséklet között levő forróvíz (kis hőmérsékletű),
- 110 fok C hőmérsékletet meg nem haladó melegvíz;
9. csatlakozási pont
a) a hőtermelő létesítmény vagy a geotermikus hőforrás üzemeltetőjének rendelkezése alatt álló ingatlan telekhatára, ha a jogviszony az említett üzemeltető és a távhőszolgáltató vállalat között áll fenn;
b) lakossági, vagy lakossági jellegű fogyasztás esetén a fogyasztói hőközpont (hőfogadó állomás) helyiségében levő fogyasztó vezetékek első elzáró, illetőleg szabályozó szerelvényének;
c) termelési, vagy termelési jellegű fogyasztás esetén
- ha a bekötővezeték közterületen halad át, a fogyasztó rendelkezése alatt álló ingatlan határától öt méteren belül elhelyezendő első elzáró szerelvényének,
- ha a bekötővezeték közterületet nem érint, a bekötővezeték elosztóvezetékre csatlakozó elzáró szerelvényének
a fogyasztó felé eső oldala.
10. Közmű, a hőtermelő létesítmény vagy geotermikus hőforrás üzembentartója, továbbá - az elsősorban tanácsi felügyelet alatt működő - távhőszolgáltató vállalat (a továbbiakban együtt: távhőszolgáltató), amely a hőtermelő létesítmény vagy geotermikus hőforrás üzembentartójától továbbadás céljából átvett, illetőleg saját hőtermelő létesítményében termelt, vagy az üzemeltetésében álló geotermikus hőforrásból nyert hőenergiát távhőszolgáltatás keretében a fogyasztónak értékesíti.
11. Lakossági, vagy lakossági jellegű a távhőszolgáltatás, ha a jogszabályban, vagy szerződésben foglaltaknak megfelelően
- fűtés esetén az épületben levő helyiségekben meghatározott időtartamon át meghatározott hőmérsékletet,
- használati melegvízszolgáltatás esetén meghatározott időtartamon át meghatározott hőmérsékletű melegvizet
kell biztosítani.
12. Termelési, vagy termelési jellegű a távhőszolgáltatás, ha a távhőszolgáltató szerződésben -technológiai, vagy fűtési, illetőleg használati melegvíz készítési célra - meghatározott hőteljesítmény, illetőleg hőmennyiség szolgáltatására vállal kötelezettséget.