Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

26/1991. (II. 16.) Korm. rendelet

az anyagi érdekeltségi rendszer egyes kérdéseiről szóló 84/1988. (XII. 15.) MT rendelet módosításáról

A Munka Törvénykönyve 67. §-a (2) bekezdésében, valamint a vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvény 32. §-a (1) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. §

(1) Az anyagi érdekeltségi rendszer egyes kérdéseiről szóló 84/1988. (XII. 15.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A rendelet hatálya - a 4/A. § és az 5/A § kivételével - nem terjed ki:

a) az iskolai szövetkezetre, a felsőoktatási intézményekben működő iskolai szövetkezeti csoportra,

b) az üdülő-, garázs-, műhely- vagy üzlethelyiség építő, illetve fenntartó, valamint a nyugdíjasházi szövetkezetre,

c) a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. tv. 29. §-ában előírtaknak - a tárgyév december 31-én, évközi megszűnés esetén a működés utolsó napján - megfelelő gazdasági társaságra."

(2) A R. 1. §-a (4) bekezdése c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem terjed ki a rendelet 6. § és 7. §-ainak a hatálya)

"c) a kizárólag természetes személy(ek) által alapított korlátolt felelősségű társaságra."

2. §

A R. 3. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"3. § (1) A mérleg szerinti bérköltség növekmény - (2) bekezdés szerint megállapított - tárgyévi adóköteles részének, valamint a tárgyévet megelőző év során a (4) bekezdés szerint kimutatott különbözetnek az együttes összegét a Tv. 10. §-a b) pontjának megfelelő összegként (a továbbiakban: eredményt növelő bérköltség növekmény) kell számításba venni. A mérleg szerinti bérköltség tárgyévi csökkenése eredményt csökkentő tételként nem vehető figyelembe.

(2) A tárgyévi mérleg szerinti bérköltség növekmény adóköteles részének számítása:

A tárgyévi bérköltség bázisá-
hoz viszonyított növekedése
a bázis %-ában
A tárgyévi bérköltség növekmény
adóköteles része
E Ft-ban
18,00-ig0
18,01-28,00 közötta tárgyévi bérköltség bázishoz vi-
szonyított %-os növekedése és a
18,00% különbözetéhez tartozó
bérnövekmény rész
28,01-tőla tárgyévi bérköltség bázishoz vi-
szonyított %-os növekedéséhez
tartozó (teljes) bérnövekmény

A számítások során a tárgyévi bérköltséget - a Melléklet 3. pontja szerinti - tárgyévi kedvezményezett bérköltség bázisévihez viszonyított növekményével, valamint a külön jogszabályban meghatározott összegekkel csökkentetten lehet figyelembe venni.

(3) Ha a vállalat a melléklet 6. pontjában felsorolt kedvezményezett tevékenységet végez, a (2) bekezdésben megállapított százalékos értékek növelhetők a kedvezményezett tevékenységéből származó tárgyévi árbevétel összes tárgyévi árbevételéhez viszonyított aránya és

- az alsó sávhatárnál 10%-pont,

- a felső sávhatárnál 6%-pont

szorzataként számított mértékkel.

E számítások során árbevétel a vállalkozási tevékenység - általános forgalmi adót nem tartalmazó - ellenértékének pénzben kifejezett összege, növelve az árkiegészítéssel, csökkentve a fogyasztási adóval, az eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozói teljesítményekkel.

(4) Ha az (1) bekezdés szerint kimutatott eredményt növelő bérköltség-növekmény nagyobb, mint a Tv. 4. §-ában meghatározott adóalap, a különbözetet a tárgyévet követő évben az eredményt növelő bérköltség-növekmény megállapításánál figyelembe kell venni."

3. §

A R. a következő 4/A. §-sal egészül ki:

"4/A. § (1) Az a vállalat, amely a tárgyévet megelőző év(ek)ben a 3. § (4) bekezdésében említett különbözetet mutatott ki, a különbözetet akkor is a Tv. 10. §-a b) pontjának megfelelő összegként kell számításba vennie, ha a tárgyévben már az 1. § (2) bekezdése c) pontjába vagy a (3) bekezdése a) pontjába tartozónak minősül.

(2) Az (1) bekezdésben előírtakat kell alkalmaznia annak a - külön jogszabály szerint - átszervezés útján létrejött vállalatnak is, amely az átszervezést megelőző év(ek)ben, illetőleg az átszervezést megelőző adóalanyként 3. § (4) bekezdés szerinti különbözetet mutatott ki.

(3) Az (1)-(2) bekezdés előírásait mindaddig alkalmazni kell, míg a teljes különbözet a nyereségadó számításának alapjaként figyelembevételre nem kerül."

4. §

(1) A R. 6. §-a (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A vezető dolgozó tárgyévi prémiumának forrása a Tv. 20. §-a (4) bekezdése szerinti tárgyévi pozitív összeg. Prémium csak a rendelkezésre álló forrás mértékéig fizethető."

(2) A R. 6. §-a (6) bekezdése b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"b) a munkabér természetben kifizetett része,"

(3) A R. 6. §-a (7) bekezdésének második francia bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vezető dolgozó jutalomban nem részesíthető, kivéve)

"- a munkáltatói oldal kezdeményezésére az Érdekegyeztető Tanács egyedi döntése alapján a költségvetési kapcsolataiban speciális szabályozási feltételek mellett működő vállalat"

(vezető dolgozóját.)

5. §

A R. 7. §-a (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Az (1) bekezdésben meghatározott jogcímeken teljesítendő kifizetések terhére előleg vagy kölcsön nem adható. Kivétel ez alól az éves prémium, amelynek terhére - a vállalat féléves gazdálkodási adataira és a kitűzött prémiumfeladatok időarányos teljesítésére tekintettel - év közben egy alkalommal előleg fizethető."

6. §

A R. 8. § (3) bekezdése a következőkre módosul:

"(3) Felhatalmazást kap a munkaügyi miniszter, hogy - az Érdekegyeztető Tanács véleményét kikérve - a 2. § (1) bekezdésében említett mutatók bázismódosításainak, illetve bázis-megállapításainak részletszabályait, valamint a szabályozás változásával összefüggő korrekciós előírásokat rendeletben állapítsa meg."

7. §

A R. Melléklete 5. és 6. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"5. A számításoknál a mérleg szerinti bérköltséget és ennek növekményeit ezer forint, a százalékos formában mért értékeket két tizedesjegy, egy-egy dolgozó bérét forint pontossággal kell meghatározni. A számítások során a kerekítés általános szabályai szerint kell eljárni.

6. A R. 3. § (3) bekezdésében említett kedvezményezett tevékenység:

- a Tv. 6. számú melléklete 1. pontjában felsorolt - adókedvezményre jogosító - közszolgáltatói tevékenység,

- az SZTJ 405-22-01 számú távolsági autóbusz közlekedési tevékenységből a menetrend szerinti személyszállítás, továbbá

- a Magyar Államvasutak és a Magyar Posta Vállalat teljes tevékenysége."

8. §

(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit első ízben az 1991. évi elszámolások során kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 120/1989. (XI. 26.) MT rendelet 3. §-a, az 57/1990. (III. 23.) MT rendelet 2. §-a, a 7/1990. (VII. 17.) Korm. rendelet 1. § és 2. §-a, az 5. §-a (2) bekezdése, a 70/1990. (X. 17.) Korm. rendelet, a R. 1. §-a (3) bekezdésének b) pontja, a 2. §-a (1) bekezdéséből, valamint a Melléklete 1. pontjából az "és hozzáadott értékmutató" szövegrész, a R. 2. §-a (3) bekezdése, a 6. §-a (8) bekezdése, a Melléklete 3. pontjából "a továbbá részmunkaidőben" szövegrész, továbbá a 4. pontja, de rendelkezéseiket az 1990. évi éves elszámolásoknál még alkalmazni kell.

Dr. Antall József s. k.,

miniszterelnök