26/1991. (II. 16.) Korm. rendelet
az anyagi érdekeltségi rendszer egyes kérdéseiről szóló 84/1988. (XII. 15.) MT rendelet módosításáról
A Munka Törvénykönyve 67. §-a (2) bekezdésében, valamint a vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvény 32. §-a (1) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:
1. §
(1) Az anyagi érdekeltségi rendszer egyes kérdéseiről szóló 84/1988. (XII. 15.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A rendelet hatálya - a 4/A. § és az 5/A § kivételével - nem terjed ki:
a) az iskolai szövetkezetre, a felsőoktatási intézményekben működő iskolai szövetkezeti csoportra,
b) az üdülő-, garázs-, műhely- vagy üzlethelyiség építő, illetve fenntartó, valamint a nyugdíjasházi szövetkezetre,
c) a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. tv. 29. §-ában előírtaknak - a tárgyév december 31-én, évközi megszűnés esetén a működés utolsó napján - megfelelő gazdasági társaságra."
(2) A R. 1. §-a (4) bekezdése c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem terjed ki a rendelet 6. § és 7. §-ainak a hatálya)
"c) a kizárólag természetes személy(ek) által alapított korlátolt felelősségű társaságra."
2. §
A R. 3. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"3. § (1) A mérleg szerinti bérköltség növekmény - (2) bekezdés szerint megállapított - tárgyévi adóköteles részének, valamint a tárgyévet megelőző év során a (4) bekezdés szerint kimutatott különbözetnek az együttes összegét a Tv. 10. §-a b) pontjának megfelelő összegként (a továbbiakban: eredményt növelő bérköltség növekmény) kell számításba venni. A mérleg szerinti bérköltség tárgyévi csökkenése eredményt csökkentő tételként nem vehető figyelembe.
(2) A tárgyévi mérleg szerinti bérköltség növekmény adóköteles részének számítása:
A tárgyévi bérköltség bázisá- hoz viszonyított növekedése a bázis %-ában | A tárgyévi bérköltség növekmény adóköteles része E Ft-ban |
18,00-ig | 0 |
18,01-28,00 között | a tárgyévi bérköltség bázishoz vi- szonyított %-os növekedése és a 18,00% különbözetéhez tartozó bérnövekmény rész |
28,01-től | a tárgyévi bérköltség bázishoz vi- szonyított %-os növekedéséhez tartozó (teljes) bérnövekmény |
A számítások során a tárgyévi bérköltséget - a Melléklet 3. pontja szerinti - tárgyévi kedvezményezett bérköltség bázisévihez viszonyított növekményével, valamint a külön jogszabályban meghatározott összegekkel csökkentetten lehet figyelembe venni.
(3) Ha a vállalat a melléklet 6. pontjában felsorolt kedvezményezett tevékenységet végez, a (2) bekezdésben megállapított százalékos értékek növelhetők a kedvezményezett tevékenységéből származó tárgyévi árbevétel összes tárgyévi árbevételéhez viszonyított aránya és
- az alsó sávhatárnál 10%-pont,
- a felső sávhatárnál 6%-pont
szorzataként számított mértékkel.
E számítások során árbevétel a vállalkozási tevékenység - általános forgalmi adót nem tartalmazó - ellenértékének pénzben kifejezett összege, növelve az árkiegészítéssel, csökkentve a fogyasztási adóval, az eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozói teljesítményekkel.
(4) Ha az (1) bekezdés szerint kimutatott eredményt növelő bérköltség-növekmény nagyobb, mint a Tv. 4. §-ában meghatározott adóalap, a különbözetet a tárgyévet követő évben az eredményt növelő bérköltség-növekmény megállapításánál figyelembe kell venni."
3. §
A R. a következő 4/A. §-sal egészül ki:
"4/A. § (1) Az a vállalat, amely a tárgyévet megelőző év(ek)ben a 3. § (4) bekezdésében említett különbözetet mutatott ki, a különbözetet akkor is a Tv. 10. §-a b) pontjának megfelelő összegként kell számításba vennie, ha a tárgyévben már az 1. § (2) bekezdése c) pontjába vagy a (3) bekezdése a) pontjába tartozónak minősül.
(2) Az (1) bekezdésben előírtakat kell alkalmaznia annak a - külön jogszabály szerint - átszervezés útján létrejött vállalatnak is, amely az átszervezést megelőző év(ek)ben, illetőleg az átszervezést megelőző adóalanyként 3. § (4) bekezdés szerinti különbözetet mutatott ki.
(3) Az (1)-(2) bekezdés előírásait mindaddig alkalmazni kell, míg a teljes különbözet a nyereségadó számításának alapjaként figyelembevételre nem kerül."
4. §
(1) A R. 6. §-a (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A vezető dolgozó tárgyévi prémiumának forrása a Tv. 20. §-a (4) bekezdése szerinti tárgyévi pozitív összeg. Prémium csak a rendelkezésre álló forrás mértékéig fizethető."
(2) A R. 6. §-a (6) bekezdése b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"b) a munkabér természetben kifizetett része,"
(3) A R. 6. §-a (7) bekezdésének második francia bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(A vezető dolgozó jutalomban nem részesíthető, kivéve)
"- a munkáltatói oldal kezdeményezésére az Érdekegyeztető Tanács egyedi döntése alapján a költségvetési kapcsolataiban speciális szabályozási feltételek mellett működő vállalat"
(vezető dolgozóját.)
5. §
A R. 7. §-a (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) Az (1) bekezdésben meghatározott jogcímeken teljesítendő kifizetések terhére előleg vagy kölcsön nem adható. Kivétel ez alól az éves prémium, amelynek terhére - a vállalat féléves gazdálkodási adataira és a kitűzött prémiumfeladatok időarányos teljesítésére tekintettel - év közben egy alkalommal előleg fizethető."
6. §
A R. 8. § (3) bekezdése a következőkre módosul:
"(3) Felhatalmazást kap a munkaügyi miniszter, hogy - az Érdekegyeztető Tanács véleményét kikérve - a 2. § (1) bekezdésében említett mutatók bázismódosításainak, illetve bázis-megállapításainak részletszabályait, valamint a szabályozás változásával összefüggő korrekciós előírásokat rendeletben állapítsa meg."
7. §
A R. Melléklete 5. és 6. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"5. A számításoknál a mérleg szerinti bérköltséget és ennek növekményeit ezer forint, a százalékos formában mért értékeket két tizedesjegy, egy-egy dolgozó bérét forint pontossággal kell meghatározni. A számítások során a kerekítés általános szabályai szerint kell eljárni.
6. A R. 3. § (3) bekezdésében említett kedvezményezett tevékenység:
- a Tv. 6. számú melléklete 1. pontjában felsorolt - adókedvezményre jogosító - közszolgáltatói tevékenység,
- az SZTJ 405-22-01 számú távolsági autóbusz közlekedési tevékenységből a menetrend szerinti személyszállítás, továbbá
- a Magyar Államvasutak és a Magyar Posta Vállalat teljes tevékenysége."
8. §
(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit első ízben az 1991. évi elszámolások során kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 120/1989. (XI. 26.) MT rendelet 3. §-a, az 57/1990. (III. 23.) MT rendelet 2. §-a, a 7/1990. (VII. 17.) Korm. rendelet 1. § és 2. §-a, az 5. §-a (2) bekezdése, a 70/1990. (X. 17.) Korm. rendelet, a R. 1. §-a (3) bekezdésének b) pontja, a 2. §-a (1) bekezdéséből, valamint a Melléklete 1. pontjából az "és hozzáadott értékmutató" szövegrész, a R. 2. §-a (3) bekezdése, a 6. §-a (8) bekezdése, a Melléklete 3. pontjából "a továbbá részmunkaidőben" szövegrész, továbbá a 4. pontja, de rendelkezéseiket az 1990. évi éves elszámolásoknál még alkalmazni kell.
Dr. Antall József s. k.,
miniszterelnök