20/1991. (XI. 5.) NM rendelet

az orvosi bélyegzőkről

Az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény végrehajtásáról rendelkező 16/1972. (IV. 29.) MT rendelet 37. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel és az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetőjével, valamint az érintett érdekképviseleti szervekkel egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §[1] E rendelet hatálya valamennyi, az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek, vizsgázott fogászok, klinikai szakpszichológusok alapnyilvántartásában (a továbbiakban: alapnyilvántartás) szereplő orvosra és fogorvosra (a továbbiakban együtt: orvos) kiterjed.

2. § (1)[2] A Nyilvántartásba vett orvost az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: OTF) személyre szóló orvosi bélyegzővel (a továbbiakban: bélyegző) látja el.

(2)[3]

(3)[4] A bélyegzőn az orvos és a fogorvos működési nyilvántartásban szereplő egészségügyi tevékenység során használt nevét (a továbbiakban: orvosi név), az alapnyilvántartási számát és az "orvos" szót kell feltüntetni.

(4)[5] A bélyegző leírása: enyhén ovális alakú, szimpla keretes, felső felében AESCULAP kehely, két oldalán a nyilvántartási szám, alsó felében 3 sorban az orvosi név, valamint az ,,orvos'' szó.

(5)[6] Az elveszett bélyegző helyett kiadott új bélyegzőn az orvos alapnyilvánartási számát per számmal kell kiegészíteni.

(6)[7] Az 5. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben - az orvos munkahelye szerint illetékes megyei (fővárosi) társadalombiztosítási igazgatóság (a továbbiakban: társadalombiztosítási igazgatóság) az (1) bekezdés szerinti bélyegző átadásáig ideiglenes bélyegzővel látja el.

(7)[8] Az ideiglenes bélyegző annyiban tér el a (3)-(4) bekezdésben meghatározottaktól, hogy nem tartalmazza az orvosi nevet és alapnyilvántartási számot. Az alapnyilvántartási számot az OTF által adott szám helyettesíti.

3. § (1) Az orvos - a vonatkozó külön jogszabály keretei között - kizárólag az e rendeletben meghatározott bélyegzővel jogosult gyógyszer és gyógyászati segédeszköz rendelésére.

(2) A bélyegzőt az orvos

a) keresőképtelenség és keresőképesség igazolására;

b) útiköltségtérítés igazolására;

c) egyéb, társadalombiztosítási támogatás igénybevételére jogosító orvosi rendelvény, igazolás kiállítására;

d) jogszabályban meghatározott egyéb, orvosi elbírálást igénylő egészségügyi feltétel igazolására - a külön jogszabályokban meghatározott adatok feltüntetésével - használja.

4. § A bélyegző jogszerű használatáért az orvos felelősséggel tartozik.

5. § (1) A megrongálódott, használatra alkalmatlanná vált bélyegző cseréjét, az elveszett bélyegző pótlását az orvos a munkahelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóságnál kezdeményezi.

(2) Bélyegző pótlása esetén az új bélyegző elkészítésének költségei az orvost terhelik.

(3) A bélyegző elvesztése esetén, vagy ha a 6. §-ban foglalt változások azt indokolttá teszik, a Népjóléti Közlönyben történő letiltás iránt az OTF intézkedik.

6. §[9] Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár - szükség esetén - gondoskodik a bélyegző bevonásáról.

7. § (1) Ez a rendelet 1991. december 1-jén lép hatályba; egyidejűleg a gyógyszerrendelésre jogosult orvosok bélyegzőhasználata tárgyában kiadott 37/1962. (Eü. K. 16.) EüM utasítás a hatályát veszti; illetőleg a Tolna megyében használt orvosi bélyegzőkről szóló 33.142/1972. (Eü. K. 20.) EüM közlemény, az orvosi bélyegzők szabályos rendelése és nyilvántartásáról szóló 30.505/1973. (Eü. K. 7.) EüM közlemény, a családi- és nővédelmi, illetőleg terhestanácsadókban működő orvosok bélyegzővel való ellátásáról szóló 1498/1973. (Eü. K. 7.) EüM közlemény, az egyes gyógyszerek fekvőbeteg osztályok orvosai által járóbeteg részére történő rendeléséről szóló 81.177/1984. (Eü. K. 10.) EüM közlemény és az azt kiegészítő 30.249/1985. (Eü. K. 9.) EüM közlemény visszavonásra kerül.

(2)[10]

Dr. Surján László s. k.,

népjóléti miniszter