15/1992. (XI. 12.) MKM rendelet

a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény felsőoktatásban való végrehajtásáról

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 85. §-ában kapott felhatalmazás alapján a felsőoktatási intézményeket irányító miniszterekkel és a munkaügyi miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem:

1. § (1)[1] A rendelet hatálya az állami felsőoktatási intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára - a 11. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével - terjed ki.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a honvédelmi miniszter által irányított felsőoktatási intézményekre, továbbá a belügyminiszter által irányított Rendőrtiszti Főiskolára.

A Kjt. 20. §-ához

2. §[2] Felsőoktatási intézményben oktatói munkakörben közalkalmazotti jogviszony büntetlen előéletű és cselekvőképes személlyel létesíthető.

A Kjt. 21. §-ához

3. § A Kjt. 21. §-a (2) bekezdésében foglalt esetekben -helyettesítésre vagy meghatározott munka elvégzésére -a határozott idejű közalkalmazotti jogviszony az öt évet meghaladhatja.

A Kjt. 23. §-ához

4. §[3] (1) A felsőoktatási intézményekben magasabb vezető beosztások a következők:

a) rektor,

b) rektorhelyettes,

c) főigazgató (főiskolán, illetve egyetemen szervezett főiskolai karon),

d) főigazgató-helyettes (főiskolán, illetve egyetemen szervezett főiskolai karon),

e) szövetségi elnök,

f) dékán,

g) dékánhelyettes,

h) egészségtudományi, illetve agrártudományi centrum vezetője,

i) önálló oktatási szervezeti egység vezetője,

j) (kar)igazgató (főiskolán),

k) főtitkár,

l) gazdasági (fő)igazgató.

(2) A felsőoktatási intézményekben vezető beosztások a következők:

a) (kar)igazgatóhelyettes (főiskolán),

b) önálló oktatási szervezeti egység vezetőhelyettese,

c) nem önálló oktatási szervezeti egység vezetője,

d) gazdasági (fő)igazgatóhelyettes,

e) más szervezeti egység vezetője.

(3) Ha az (1) bekezdés k) pontjában foglalt megbízást teljes munkaidőben foglalkoztatott oktató nyeri el, megbízatása idejére oktatói tevékenységét részben vagy egészben szüneteltetheti.

(4) Az (1) bekezdés i) pontja, illetve a (2) bekezdés b) pontja alkalmazásában önálló oktatási szervezeti egységnek az minősül, amelyet a felsőoktatási intézmény a szervezeti és működési szabályzatában a felsőoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 47. § (3)-(4) bekezdésében foglaltak szerint, az intézmény gazdálkodása, működése, szervezete alapján önálló oktatási szervezeti egységként határoz meg.

(5) A (2) bekezdés e) pontja alkalmazásában más szervezeti egységnek az Ftv. 50. § (1) bekezdése alapján létesült szervezeti egységek tekintendők.

(6) Ha a szövetségi elnöki megbízást teljes munkaidőben foglalkoztatott oktató nyeri el, foglalkoztatására az Ftv. 59/D. §-ban és a felsőoktatási integrációról szóló külön jogszabályban foglaltak az irányadók.

(7) Az (1) bekezdésben felsoroltak közül legfeljebb négy évig terjedő - pályázat alapján, megszakítás nélkül, egy ízben legfeljebb négy évre meghosszabbítható - határozott időre szóló megbízás adható a következő magasabb vezetői beosztás ellátására:

a) rektor,

b) főigazgató (főiskolán, illetve egyetemen szervezett főiskolai karon),

c) dékán,

d) (kar)igazgató (főiskolán),

e) az egészségtudományi, illetve agrártudományi centrum vezetője.

(8) Az (1) bekezdésben felsoroltak közül határozott időre szóló megbízás adható a következő magasabb vezetői beosztás ellátására:

a) rektorhelyettes,

b) dékánhelyettes,

c) főigazgató-helyettes (főiskolán, illetve egyetemen szervezett főiskolai karon).

(9) Az (1) és a (2) bekezdésben felsoroltak közül meghatározott időre szóló vezetői megbízás adható az önálló oktatási szervezeti egység vezetője, valamint a nem önálló oktatási szervezeti egység vezetője részére. A határozott idejű vezetői megbízás legfeljebb öt évre szólhat, amely az Ftv. 63. § (4) bekezdésében foglaltak szerint több alkalommal megismételhető.

5. § (1)[4] Pályázati eljárás lefolytatása során a pályázatot a rektor, a főiskolai főigazgató, valamint a szövetségi elnök esetében a felsőoktatási intézményt irányító miniszter hirdeti meg a minisztérium hivatalos lapjában.

(2)[5] A 4. § (1) bekezdésének b) és d), továbbá az f)-l) pontjaiban foglaltak esetében a pályázatot a felsőoktatási intézmény vezetője a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint teszi közzé.

(3)[6] A rektor, a főiskolai főigazgató, a szövetségi elnök magasabb vezetői megbízásra vonatkozó pályázati felhívásának tartalmaznia kell:

a) a munkahely és a beosztás megjelölését,

b) a megbízás időtartamát,

c) a megbízás feltételeit,

d) a pályázóval szemben támasztott követelményeket,

e) a pályázat benyújtásának formáját, határidejét és helyét,

f) a pályázat elbírálásának határidejét.

(4)[7] A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó:

a) munkahelyének megnevezését, beosztását, munkaköri besorolását,

b) tudományos fokozatát, szakmai díjait, idegennyelv-tudását,

c) szakmai, illetőleg oktatási, kutatási-tudományos vagy művészeti munkáját, valamint vezetői tevékenységét,

d) hazai és nemzetközi tudományos, illetőleg szakmai szervezetekben végzett munkáját, a nemzetközi tudományos életben való részvételét,

e) felsőoktatási intézmény vezetésével kapcsolatos terveit és azok megvalósítására vonatkozó elképzelését.

(5)[8] A pályázathoz mellékelni kell:

a) a szakmai önéletrajzot,

b) a végzettséget, szakképzettséget, tudományos fokozatot, idegennyelv-tudást tanúsító okiratok hiteles másolatát,

c) a fontosabb publikációk és tudományos munkák jegyzékét.

(6)[9] A pályázat benyújtásának határideje a hivatalos lapban történt megjelenéstől számított 30 nap.

(A Kjt. 40. §-ához)[10]

5/A. §[11] (1) Minősíteni kell - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel -

a) a felsőoktatási intézmények oktatóit legalább négyévenként,

b) az a közalkalmazottat, aki magasabb vezetői vagy vezetői megbízást kap, a megbízás lejártakor, illetve legalább négyévenként.

(2) Nem kell minősíteni az a közalkalmazottat, akinek az öregségi nyugdíjra jogosultság megszerzéséhez kevesebb, mint öt éve van hátra, kivéve, ha ezt a Kjt. 40. §-ának (2) bekezdése alapján kéri.

A Kjt. 41. §-ához

6. § A magasabb vezető és a vezető beosztású közalkalmazott nem lehet tisztségviselő olyan vállalkozásban, amelyben az a felsőoktatási intézmény, amellyel a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyban áll, alapítói, tulajdonosi érdekeltséggel rendelkezik.

A Kjt. 55. §-ához

7. § Az oktató kizárólag a felsőoktatási intézményben ellátható feladatok végzéséhez szükséges időtartamon túlmenően nem köteles a felsőoktatási intézményben tartózkodni.

A Kjt. 61. §-ához

8. § (1)[12] A felsőoktatási intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak fizetési osztályba sorolását, a besorolás képesítési feltételeit és a képesítési feltételek alól történő felmentés eseteit - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a rendelet melléklete határozza meg.

(2)[13] Ha korábban az adott szakterületen nem volt felsőfokú (egyetemi, főiskolai) képzés - a Ftv. 120. § (2) bekezdésére tekintettel - a művésztanár munkakör betöltésénél a képzést folytató személy művészi teljesítménye alapján a szükséges iskolai végzettség, illetve szakképzettség alól véglegesen mentesül.

(3)[14] A képesítési feltételek, a szükséges iskolai végzettség megszerzése alól mentesül az a közalkalmazott, akinek az öregségi nyugdíj megszerzéséhez kevesebb, mint öt év van hátra.

(A Kjt. 65. §-ához)[15]

8/A. §[16] A felsőoktatási intézményben foglalkoztatott közalkalmazott fizetési fokozatok közötti várakozási idejét - a Kjt. 63. § (2) bekezdésben megjelölt, művészeti területen foglalkoztatottak kivételével - a megszerzés évében egy évvel csökkenteni kell, ha a közalkalmazott állami kitüntetésben részesült.

A Kjt. 68. §-ához

9. §[17] A felsőoktatásban a Kjt. 66. § (3) bekezdésében meghatározott illetménynövekedés illeti meg az oktatói munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat, ha a kinevezésben feltüntetett további szakképesítést alapképzésben vagy szakirányú továbbképzésben az intézmény által indított szakon hasznosítja.

9/A. §[18] (1) Az alábbi magasabb vezető beosztású közalkalmazott illetménypótlékának mértéke:

a) a pótlékalap 300%-a

rektor,

rektorhelyettes,

főigazgató (főiskolán, illetve egyetemen szervezett főiskolai karon),

szövetség elnöke,

dékán,

egészségtudományi, illetve agrártudományi centrum vezetője,

gazdasági főigazgató,

főtitkár esetén;

b) a pótlékalap 250%-a

(kar)igazgató (főiskolán),

gazdasági igazgató,

önálló oktatási szervezeti egység vezetője esetén;

c) a pótlékalap 200%-a

főigazgató-helyettes,

dékánhelyettes esetén.

(2) Az alábbi vezető beosztású közalkalmazott pótlékának mértéke:

a) a pótlékalap 200%-a

(kar)igazgatóhelyettes (főiskolán),

önálló oktatási szervezeti egység vezetőhelyettese,

nem önálló oktatási szervezeti egység vezetője,

más szervezeti egység vezetője,

gazdasági főigazgató-helyettes esetén;

b) a pótlékalap 150%-a

gazdasági igazgatóhelyettes esetén.

A Kjt. 75. §-ához

10. §[19] A felsőoktatás egyes oktatói illetménypótlékban részesülnek, amelynek mértéke:

a) főiskolai tanársegéd, egyetemi tanársegéd, főiskolai adjunktus és egyéb [művésztanár, mérnöktanár, műszaki (gazdasági) tanár, műszaki (gazdasági) oktató, nyelvtanár, testnevelőtanár, kollégiumi nevelőtanár] oktatói munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott esetén a pótlékalap 50-100%-a,

b) egyetemi adjunktus, főiskolai docens esetén a pótlékalap 50-150%-a,

c) a tudományos fokozattal rendelkező egyetemi adjunktus és főiskolai docens esetén a pótlékalap 75-150%-a, továbbá

d) főiskolai tanár és egyetemi docens esetén a pótlékalap 150-300%-a,

e) egyetemi tanár esetén a pótlékalap 300-500%-a.

10/A. §[20] (1) A felsőoktatási intézményekben foglalkoztatott egyetemi tanárok, egyetemi docensek, főiskolai tanárok, főiskolai docensek a vezető oktatók központi pótlékában részesülhetnek, amelynek mértéke:

a) egyetemi tanár esetében a pótlékalap 400%-a,

b) egyetemi docens és főiskolai tanár esetében a pótlékalap 250%-a,

c) főiskolai docens esetében a pótlékalap 100%-a.

(2) A felsőoktatási intézményben a vezető oktatók központi pótlékában az az oktató részesülhet, aki

a) a felsőoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXX. törvény 17. § (4) bekezdésében, a 18. § (2) bekezdésében, valamint a 19. §-ában, továbbá a 113. §-ában meghatározott követelmények teljesítése alapján egyetemi tanári, egyetemi docensi, főiskolai tanári, főiskolai docensi kinevezést kapott; és

b) a felsőoktatási intézményben egyetemi tanári, egyetemi docensi, főiskolai tanári, főiskolai docensi munkakörökben, teljes munkaidőben, munkaköri feladatként oktat:

- alapképzésben, szakirányú továbbképzésben, egyetemen doktori képzésben előadói, szemináriumi, gyakorlatvezetési és az ehhez kapcsolódó vizsgáztatási, konzultációs tevékenységet, és

- tutorális jellegű (diákköri, diplomamunka, szakdolgozat, vagy egyetemen doktori témavezetés) rendszeres oktatási tevékenységet folytat; továbbá

c) oktatás- vagy kutatásfejlesztési pályázatok (így különösen a Művelődési és Közoktatási Minisztérium és a szaktárcák, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok, az Akadémiai Kutatási Program, az Európai Unió Kutatási Keretprogramok, nemzetközi pályázatok) elnyert pályamunkájának témavezetője; és

d) e bekezdés b)-c) pontjaiban foglaltak alapján évenként legalább húsz egységnyi teljesítményt ér el.

(3) A felsőoktatási intézményeknek, a vezető oktatók központi pótlékára jogosult oktatók létszámáról, a (2) bekezdés b)-c) pontjai szerinti követelmények közül:

- a heti egyórás közvetlen foglalkozással járó oktatási feladatot (félévenként és óránként) egy egységként,

- a hallgatói szakdolgozat, diplomamunka témavezetését (félévenként és hallgatónként) egy egységként,

- a doktorandusz hallgató kutatóinak a doktori program vezetője által felkért témavezetését (félévenként és hallgatónként) kettő egységként,

- az adott félévben támogatásban részesülő pályázat témavezetését (a támogatási források és a pályázatok számától függetlenül) három egységként

figyelembe véve, május 30-ig a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által megküldött adatlapon összesítést kell benyújtani.

(4) A vezető oktatók központi pótlékában nem részesülhet az oktató azon négy év alatt, amikor Széchenyi professzori ösztöndíjat kap.

(5)[21]

(6) A vezető oktatók központi pótlékában az oktató - általa aláírt nyilatkozat alapján - csak egy felsőoktatási intézményben részesülhet.

(7) Az (1)-(3) bekezdésre, továbbá a 11. § (7) bekezdésére tekintettel az intézmény részéről történő előterjesztés rendjét a felsőoktatási intézmény szabályzatában határozza meg.

11. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba, egyidejűleg a felsőoktatási intézményekben az oktatói munkakörök betöltésének, valamint a vezetői megbízások általános követelményeiről szóló 6/1987. (VI. 24.) MM rendelet hatályát veszti.

(2)[22] A felsőoktatási intézmények közgyűjteményi és közművelődési feladatot ellátó közalkalmazottaira a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezéséről szóló 150/1992. (XI. 30.) Korm. rendeletet; a gyakorló iskolák dolgozóinak közalkalmazotti jogviszonyára a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező, többször módosított 138/1992. (X. 8.) Korm. rendeletet; a felsőoktatási intézmények kutatóira a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a központi költségvetési szervként működő kutató- és kutatást kiegészítő intézeteknél és kutatókat foglalkoztató egyes intézményeknél történő végrehajtásáról rendelkező 49/1993. (III. 26.) Korm. rendelet szabályait kell alkalmazni.

(3)[23] A felsőoktatási intézményekben az Ftv. 63. § (1) bekezdésében említett tudományos-kutatási szervezeti egységek létesítésére, vezetésére, működtetésére a 49/1993. (III. 26.) Korm. rendeletben foglaltak az irányadók.

(4)[24] Az orvostudományi egyetemek oktatói, valamint főtitkárai tekintetében a rendeletet a 113/1992. (VII. 14.) Korm. rendeletben és a 18/1992. (VII. 14.) NM rendeletben foglaltakkal összhangban kell alkalmazni.

(5)[25] A vezető oktatók központi pótlékának pénzügyi fedezetét a Művelődési és Közoktatási Minisztérium éves költségvetésében kell megtervezni.

(6)[26] A felsőoktatási intézményekben az egyetemi tanároknak, egyetemi docenseknek, főiskolai tanároknak, főiskolai docenseknek járó többlettámogatást a vezető oktatók központi pótlékaként kell tervezni és elszámolni.

(7)[27] A vezető oktatók központi pótlékának az éves költségvetésben biztosított forrás intézmények közötti elosztásáról e rendelet 10/A. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglalt követelményeket teljesítő oktatók létszámának arányában a művelődési és közoktatási miniszter dönt.

Dr. Kálmán Attila s. k.,

művelődési és közoktatási minisztériumi politikai államtitkár

1. számú melléklet a 15/1992. (XI. 12.) MKM rendelethez[28]

2. számú melléklet a 15/1992. (XI. 12.) MKM rendelethez[29]

A)

(1) Felsőoktatási intézményben oktatói munkakört az tölthet be, aki

a) egyetemi oklevéllel rendelkezik,

b) az intézmény oktatói, tudományos kutatói vagy művészeti alkotói követelményének - beosztásához mérten - megfelel.

(2) A felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott egyes oktatói munkakörök kivételes esetben főiskolai végzettséggel is betölthetők.

B)

Egyetemi tanárrá az nevezhető ki, aki - az A) pontban foglaltakon túl - doktori fokozattal és habilitációval rendelkezik, oktató és tudományos, illetve művészi tevékenységével igazolta, hogy alkalmas a hallgatók, a tudományos továbbképzésben résztvevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve művészi munkájának vezetésére, továbbá, aki idegen nyelven is képes előadás tartására.

Főiskolai tanárrá az nevezhető ki, aki - az A) pontban foglaltakon túl - doktori fokozattal rendelkezik, oktató, tudományos vagy szakmai, illetőleg művészeti tevékenységével igazolta, hogy alkalmas a hallgatók, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve művészi munkájának vezetésére, idegen nyelven is képes előadás tartására.

Egyetemi docenssé az nevezhető ki, aki - az A) pontban foglaltakon túl - doktori fokozattal rendelkezik, alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben résztvevők, a tanársegédek tanulmányi és tudományos, illetőleg művészi munkájának vezetésére, idegen nyelven is képes előadás tartására, és megfelelő szakmai, tudományos kapcsolatokkal rendelkezik.

Főiskolai docenssé az nevezhető ki, aki - az A) pontban foglaltakon túl - igazoltan elismert alkotó, kutató vagy kiemelkedő szakmai-gyakorlati tevékenységgel rendelkezik, alkalmas a hallgatók és a beosztott oktatók tanulmányi és tudományos munkájának irányítására, és idegen nyelven is képes előadás tartására.

Az Ftv. 123. §-ának (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a doktori vagy azzal egyenértékű fokozatot szerzettek határozott időre egyetemi adjunktusként, legalább ötéves oktatói-kutatói gyakorlat alapján pedig határozatlan időre egyetemi docensként alkalmazhatók.

C)

A művésztanár, a nyelvtanár, a testnevelő tanár, a műszaki (gazdasági) tanár, főmérnök besoroláshoz szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettség, a mérnöktanár besoroláshoz szakirányú egyetemi végzettség, a kollégiumi nevelőtanár besoroláshoz egyetemi vagy főiskolai végzettség, a műszaki (gazdasági) oktatói besoroláshoz főiskolai végzettség és szakképzettség szükséges.

D)

Ügyvivő-szakértő elnevezésű munkakörbe lehet besorolni azt az egyetemi vagy főiskolai végzettséggel, szakképzettséggel rendelkező, önálló tevékenységet, szakértői munkát végző közalkalmazottat (pl. a jogtanácsost, a jogi előadót, a közgazdászt, az egyetemi vagy főiskolai végzettségű tanügyigazgatási munkatársat), továbbá a felsőoktatási intézmény (kar) gazdasági szervezetének gazdasági (műszaki) (fő)igazgatóját, (fő)igazgatóhelyettesét; az igazgatási szervezetet irányító főtitkárt; az intézmény (kar) vezetőjének hivatalát irányító rektori (főigazgatói, dékáni, igazgatói) hivatal vezetőjét, aki nem vesz részt az oktatásban. A gazdasági szervezet vezetőjének az egyetemi vagy főiskolai végzettség mellett szakirányú (pénzügyi, számviteli, közgazdasági) szakképzettséggel is rendelkeznie kell.

Tanszéki mérnök tanszéki vegyész elnevezésű munkakörbe lehet besorolni azt a szakirányú főiskolai vagy egyetemi szintű szakképzettséggel rendelkező közalkalmazottat, aki az oktatást közvetlenül segítő tevékenységet folytat, és részt vesz annak feltételeinek (labor, műhely, hardver, szoftver stb.) megteremtésében, fejlesztésében.

Gazdasági, műszaki, igazgatási ügyintéző elnevezésű munkakörbe lehet besorolni a középiskolai végzettséget igazoló szakképesítéssel, vagy középiskolai végzettséggel és egyetemi vagy főiskolai képzettséget nem tanúsító - felsőfokú szakképesítést igazoló - bizonyítvánnyal, vagy főiskolai végzettséggel rendelkező, szakmai döntés-előkészítést végző közalkalmazottat.

Ügyviteli alkalmazott elnevezésű munkakörbe lehet besorolni azt az adminisztratív jellegű munkát ellátó közalkalmazottat, aki alapfokú vagy középiskolai végzettséggel és arra épülő szakirányú képesítéssel vagy főiskolai végzettséggel rendelkezik.

Technikus, laboráns elnevezésű munkakörbe lehet besorolni azt a közalkalmazottat, aki alapfokú vagy középiskolai végzettséget igénylő szakképesítéssel, vagy egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítést igazoló bizonyítvánnyal, vagy szakirányú főiskolai szintű szakképzettséggel az oktató-kutató laboratóriumokban közvetlenül segíti az oktatók-kutatók munkáját, a hallgatók gyakorlati képzését, önállóan végez kutatási részfeladatokat.

E munkakörben foglalkoztatott felsőfokú technikusi végzettséggel rendelkező közalkalmazott besorolását az "E" fizetési osztályban előírt, egyetemi vagy főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítésként kell figyelembe venni. A technikus, laboráns munkakörben a besorolás szempontjából felsőfokú szakképesítéssel egyenértékűnek kell tekinteni annak a közalkalmazottnak a képesítését, aki ipari, mezőgazdasági vagy egyéb technikumokban szerzett oklevelet, és legalább tíz évig szakképesítésének megfelelő területen dolgozott.