2/1992. (I. 6.) Korm. rendelet

a Vízügyi Alapról

A Kormány a Vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény 46. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a 41. §-ban megjelölt feladatok végrehajtása érdekében a következőket rendeli el:

1. §

(1) A Vízügyi Alap (a továbbiakban: Alap) a vízgazdálkodási feladatok hatékony ellátását célzó, a pénzügyi források pótlását, kiegészítését szolgáló elkülönített állami pénzalap.

(2) Az Alappal a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) jogosult rendelkezni.

(3) Az Alap pénzműveleteit a miniszter által megbízott - külön jogszabályban meghatározott körbe tartozó -pénzintézet végzi.

2. §

(1) Az Alap bevételi forrásai:

a) a 3. § (1) bekezdése szerinti vízkészlethasználati díjból és pótdíjból származó befizetések;

b) az Alapnak a tárgyévet megelőző évben fel nem használt része;

c) a természetes és jogi személy, továbbá a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet által az Alap javára teljesített önkéntes befizetések;

d) az Alap betéti kamatai és az értékpapír műveletekből származó bevételei;

e) az alap kezelője által vagy megbízásából felvett hitel.

(2) Az Alap bevételei nem vonhatók el.

3. §

(1) A vízhasználó köteles az Alap javára a vízkészlethasználati díjat befizetni.[1]

(2) A díj mértékét a mellékletben előírt módon az ott meghatározott díjelemek figyelembevételével kell megállapítani.

(3) Ha az igénybe vett víz mennyisége a vízjogi engedélyben meghatározottat 10%-nál nagyobb mértékben meghaladja, a többletmennyiség után 200%-os pótdíjat kell fizetni.

4. §

Nem kell vízkészlethasználati díjat fizetni:

a) a vízjogi engedély szerinti víztartó rétegbe visszasajtolt bányászati és termálvízért;

b) a tűzi vízellátás és polgári védelmi készenléti célokat szolgáló és

c) az évi 500 m3-t meg nem haladó

d)[2] 1992. évben az öntözésre felhasznált

vízmennyiség után.

5. §

(1) Az igénybe vett vízmennyiséget - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - méréssel, mérés hiányában a kitermelés üzemideje, valamint a vízkivételi mű tartalékgépegységek nélküli 100%-os teljesítőképessége alapján kell megállapítani.

(2) A vízi erőműnél a ténylegesen igénybe vett vízmennyiséget a legnagyobb és a legkisebb üzemi vízszinthez tartozó vízmagasságok számtani középértéke szerinti víznyelés és az üzemidő alapulvételével kell meghatározni.

6. §

Ha a vízhasználó az általa kitermelt vizet más felhasználónak adja át, a vízkészlethasználati díjat az - átvevő felhasználásának jellegére figyelemmel - az átadónak kell az Alapba befizetnie.

7. §

A vízkészlethasználati díjat és pótdíjat az Alap javára:

a) a közüzemi víz-, csatorna- és fürdőszolgáltatást végzőknek a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig;

b) az egyéb vízhasználóknak - a d) pontban foglalt kivétellel - a negyedévet követő hónap 15. napjáig;

c) a kisfogyasztóknak és az idény jellegű vízhasználóknak a tárgyévet követő első hónap 15. napjáig;

d) a pótdíjakat az évente ténylegesen kitermelt vízmennyiség alapulvételével egyszer, a tárgyévet követő első hónap 15. napjáig

kell kiszámítani és befizetni.

8. §

(1) A vízkészlethasználati díj és pótdíj kiszámítását - a miniszter megbízásából - a területileg illetékes vízügyi hatóság a vízhasználó vízgazdálkodási és üzemi adatai alapján a helyszínen is ellenőrizheti.

(2) A díj befizetésének elmulasztása, alacsonyabb mértékű kiszámítása vagy a határidő utáni befizetése esetén - az Alap bevételeit kezelő szervezet értesítésére - a területileg illetékes vízügyi hatóság a vízhasználót államigazgatási eljárás keretében hozott határozattal kötelezi a megfelelő mértékű díj megfizetésére.

(3) A vízhasználót a befizetés elmulasztása esetén a teljes összeg, alacsonyabb mértékű befizetés esetén pedig a különbözet alapján a jegybanki kamattal megegyező késedelmi kamat megfizetésére is kötelezni kell.

9. §

(1) Az Alap bevételei:

a) a vízgazdálkodás közcélú feladatainak ellátására és fejlesztésére, ezen belül különösen

aa) a vízkészletek feltárására, vízrajzi tevékenység fejlesztésére, az ivóvízbázisok védelmére, a vízellátás biztonságának növelésére, a szükségvízellátást megalapozó és vízminőségi kárelhárítási, valamint nukleáris balesetek, egyéb haváriák következményeinek elhárítását szolgáló létesítményekre és eszközökre;

ab) a víztakarékosságot, az ivóvíz minőségű víz gazdaságosabb felhasználását, a víz minőségét javító és védő berendezésekre, technológiákra, illetve ezek fejlesztésére;

ac) a közcélú vízi létesítmények, ezen belül a vízi közművek (vízművek, belterületi és helyi jelentőségű vízrendezési művek, szennyvíz elhelyezés) megvalósítására, egyéb vízügyi alapfeladatok (fenntartás, üzemeltetés) ellátására, fejlesztésére, továbbá a vízkárok és más természeti behatások folytán a közcélú vízi létesítményekben keletkezett károsodások helyreállítására;

ad) az Alap működtetésével összefüggő kiadások fedezésére;

ae) a vízgazdálkodási tudományos kutatás és műszaki fejlesztés központi forrásainak kiegészítésére;

b) az Alap által felvett bankhitelek és kamatai törlesztésére

használhatók fel.

(2) Az Alap bevételeit az egyéb vízgazdálkodási célokat is szolgáló feladatokkal, állami pénzalapokkal, pénzeszközökkel összehangoltan kell felhasználni.

10. §

(1) Az Alapból a 9. §-ban meghatározott célokra

a) vissza nem térítendő;

b) kamatmentes visszatérítendő;

c) a mindenkori jegybanki alapkamattal azonos (a továbbiakban: kedvezményes) kamatozású visszatérítendő

támogatás nyújtható.

(2) Kamatmentes visszatérítendő támogatást a felhasználásra megállapított határidő elteltétől számított legfeljebb három éven belül, évenkénti részletekben kell visszafizetni. A kedvezményezett indokolt kérelmére a miniszter a visszatérítés határidejét egy évvel meghosszabbíthatja.

(3) A kedvezményes kamatozású visszatérítendő támogatás és kamatai összegét a felhasználás befejezésére megállapított határidő elteltétől számított legfeljebb három éven belül, negyedévenkénti részletekben kell visszafizetni.

11. §

(1) Az Alapból a támogatásra a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium - az érintett minisztériumokkal egyetértésben - hivatalos lapjában évente egy alkalommal pályázatot hirdet.

(2) A pályázati felhívás tartalmazza az adott időszakban rendelkezésre álló keretösszeget, a pályázatok kötelező tartalmi elemét, azok benyújtási és elbírálási rendjének részletes szabályait, továbbá egyéb, a pályázók számára lényeges információkat.

(3) A vízügyi igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság) a működési területről befolyt bevétel 30%-áig - legfeljebb azonban igazgatóságonként 30 M Ft-ig - a pályázat elbírálása során a felhasználásra javaslatot tehet.

12. §

(1) A pályázaton elnyert támogatás összegét - beruházás esetén a felhasználás pénzügyi ütemezésének megfelelő részletekben - a felhasználásra megkötött szerződés alapján és az abban meghatározott rendeltetéssel kell átutalni.

(2) A támogatás szerződés szerinti felhasználását a területileg illetékes igazgatóság ellenőrzi és a rendeltetésszerű vagy az attól eltérő felhasználásra vonatkozó megállapításait a kedvezményezettel közösen felvett jegyzőkönyvben rögzíti.

(3) Az igazgatóság a területén a támogatások időarányos felhasználásáról évenként, illetőleg a felhasználás befejezéséről az Országos Vízügyi Főigazgatóság (a továbbiakban: Főigazgatóság) útján a minisztert tájékoztatja.

13. §

(1) Ha a kedvezményezett a rendeltetésétől eltérően használja fel a támogatást, akkor azt meg kell vonni, és az összeget a folyósítás napjától kezdődően piaci hitelkamat terheli.

(2) A támogatás késedelmes visszafizetése esetén az ütemezés szerinti hátralék összegét - a jogszabályban meghatározott legmagasabb mértékű - késedelmi kamat terheli.

14. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg a vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény végrehajtásáról rendelkező 32/1964. (XII. 13.) Korm. rendelet 93/A. §-a, a közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg a közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról szóló 2/1991. (I. 14.) KHVM rendelet 2. §-a, a vízkészlethasználati díjról szóló 3/1986. (IX. 24.) OVH-ÁH rendelkezéssel módosított, 1/1970. (XI. 18.) OVH-ÁH rendelkezés, az ipari vízfogyasztás rendjéről szóló 3/1970. (XII. 17.) OVH-ÁH rendelkezés, a Vízügyi Alapról szóló 14/1983. (V. É. 16.) OVH utasítással, valamint a 4/1991. (KHVÉ. 13.) KHVM utasítással módosított 5/1981. (V. É. 4.) OVH utasítás hatályát veszti.

(2) Az olyan vízhasználatnál, ahol e rendelet mellékletében megállapított szorzótényező alkalmazása a kiadott vízjogi engedély alapján nem határozható meg, a vízhasználó e rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belül köteles azt a vízügyi hatóságnak bejelenteni.

(3) A módosított vízjogi engedély jogerőre emelkedését követő hónap 15. napjáig az új besorolást és ennek megfelelően történő díjszámítást el kell végezni és a rendelet hatálybalépéséig számított díjkülönbözetet - késedelmi kamat felszámítása nélkül - 30 napon belül kell megfizetni.

(4) E rendelet alkalmazásában

a) vízhasználó: a vízi létesítmény vízjogi üzemeltetési engedélyében engedélyesként megjelölt természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, egyéni vállalkozó;

b) vízi létesítmény: az a mű, műtárgy, berendezés, felszerelés vagy szerkezet, amelynek az a rendeltetése, hogy a víz lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét a víz hasznosítása céljából befolyásolja;

c) gyógyvíz: az olyan ásványvíz, amelynek bizonyítottan gyógyhatása van, és amelynek az Országos Gyógyfürdő és Fürdőügyi Főigazgatóság - a 63/1984. (XII. 19.) MT rendelet, valamint a 7/1986. (VII. 10.) EüM rendelet alapján - gyógyászati használatát engedélyezte;

d) termálvíz: minden olyan felszín alatti víz, amelynek kifolyó (térfelszínen mért) hőmérséklete a 30 °C meghaladja;

e) gyógyászati vízhasználat: a vizek gyógykezeléssel közvetlen összefüggő (gyógymedence feltöltéssel, gyógyvíz palackozással, speciális gyógykezelésekkel kapcsolatos) igénybevétele;

f) közcélú vízhasználat: a lakosság ivó- és háztartási, valamint a közintézmények ivó- és kommunális vízellátása, a gyógyvizeknek nem minősülő ásványvizek palackozása, a nem gyógyfürdő teljes, valamint a gyógyfürdők egyéb - a gyógykezeléssel közvetlenül összefüggésben nem álló - vízfelhasználása, továbbá a környezethigiénés (köztisztasági) és ökológiai célú vízhasználatok, beleértve a kötelezően előírt vízpótlást is;

g) gazdasági célú vízhasználat: az ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi és egyéb gazdálkodási, szolgáltatási tevékenységgel összefüggő teljes vízhasználat, ezen belül:

ga) ivóvízhasználat: annál a tevékenységnél jelentkező vízhasználat, ahol a közegészségügyi előírások kötelezővé teszik az ivóvízminőség biztosítását;

gb) energetikai vízhasználat: villamos energia termeléséhez kapcsolódó felszíni víz igénybevétellel járó vízhasználat;

gc) vízi erőművi vízhasználat: vízi erőműveken keresztül bocsátott vízmennyiség;

gd) öntözési vízhasználat: a felszíni vizekből kizárólag öntözési célú vízkivétellel járó vízhasználat;

ge) halgazdasági vízhasználat: a felszíni vizekből kizárólag halászati célú vízkivétellel járó vízhasználat;

gf) egyéb vízhasználat: minden más, gazdálkodási tevékenységgel összefüggő vízhasználat;

h) hőhasznosítási vízhasználat: a termálvizek, illetve a 30 °C alacsonyabb hőmérsékletű vizek energetikai, hőenergetikai fűtési és melegvíz-ellátási célú hasznosítása;

i) bányászati vízhasználat: az ásványi nyersanyag termelő tevékenység során kiemelt víz hasznosítás nélküli elvezetése;

j) kisfogyasztó: a vízhasználó, ha éves átlagban 25 m3/nap mennyiségnél nem használ többet.

Dr. Antall József s. k.,

miniszterelnök

Melléklet a 2/1992. (I. 6.) Korm. rendelethez

A vízkészlethasználati díj összegét (D) a vízjogi engedély szerinti vízmennyiség, az alapjáradék és a körülmény-szorzók határozzák meg, melyek a következők:

Q - a számítás alapjául szolgáló időszakra vízjogilag engedélyezett vízmennyiség (m3)

g - a vízvagyon értékétől és a vízhasználattól függő szorzószám

A - vízkészlethasználati alapjáradék (Ft/m3)

m - az igénybe vett vízmennyiség meghatározásának módjától (mértségétől) függő szorzó

A vízkészlethasználati díj összege az adott időszakra: D = QxgxAxm (Ft), amelynek számértékei az alábbiak:

1. A rendelet szerinti vízhasználók vízhasználati alapdíja (A) 0,40 Ft/m

2. Az igénybe vett vízmennyiség meghatározásának módjától (mértségétől) függő szorzó (m) számértéke:

- a rendelet 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott folyamatos vízmérés esetén, továbbá a 7. § (3) bekezdésében érintett vízerőművek esetén - 1

- folyamatos vízmérés hiányában - 1,2

3. Az alapjáradékot módosító, a vízkészlet-kategóriáktól, a vízminőségi osztályoktól és a vízhasználat jellegétől függő szorzó (g).

a) Felszín alatti vizek:

A felszín alatti vizek osztályba sorolásánál az MSZ 10/433-1 szabványnak megfelelően:

I. osztályú vízkészletet a tisztítás nélkül hasznosítható,

II. osztályú vízkészletet a tisztítással ivóvízként hasznosítható,

III. minőségi osztályba tartozó vizeket pedig a tisztítási technológia hiányában ivóvízként nem hasznosítható vízkészletek jelentik.

b) Felszíni vizek:

A I-IV. sorszámmal jelölt vízkészlet-kategóriába tartozó felszíni vizek a következők:

I. kategória:

a II-IV. kategóriába nem sorolt felszíni vizek

II. kategória:

Bajóti

Bácsbokodi Kígyós

Bikol patak

Dongér

Duna: Ráckevei-Dunaág

Dunavölgyi és Kiskunsági főcsatornák teljes rendszere Ferenc csatorna

Fertő tó

Hansági-főcsatorna

Igali gravitációs főcsatorna

Jászsági főcsatorna és összes mellékágai

Lónyai csatorna vízrendszere

Marcal és mellékágai

Maros

Rinya

Tarna és mellékágai

Tisza: 420,0-403,5 fkm között

Tisza: 246,2 fkm-től az országhatárig

III. kategória:

Általér vízrendszere

Bácsbokodi Kígyós

Császárvíz

Duna: 1630-1586 fkm között

Duna: 1560,6 fkm és az országhatár közölt

Fekete-víz és vízrendszere

Fényes patak

Gerje, Perje főcsatornák

Gyáli 1. és 2. főcsatornák rendszere

Hármas-Körös

Nagy-ér

Sajó és mellékágai a Bódva torkolat felett

Sárközi I. főcsatorna

Sződ-Rákos patak

Tisza: az országhatártól az 518,2 fkm-ig

Zala és mellékágai

IV. kategória:

Balaton (maga a tó)

Balaton déli parti kisvízfolyások

Belfő csatorna

Benta patak

Berettyó és mellékágai

Conco patak

Cuhai Bakony-ér

Duna jobbparti kisvízfolyások 1560,6 fkm-től az országhatárig

Egyesült Tápió és mellékágai

Hármas-Körösbe csatlakozó összes csatorna és holtág

Hortobágyi főcsat. és mellékágai, összekötőcsatornák

Ikva

Ipoly és vízrendszere

Kapos és vízrendszere

Keleti főcsatorna és mellékágai, összekötőcsatornák

Kis-Rába

Körösök és mellékágai a Kettős- és Hármas-Körös torkolatáig

Kurca főcsatorna

Laskó patak

Milléri főcsatorna

Nyugati főcsatorna és mellékágai, összekötőcsatornák

Rába és mellékágai a Marcal kivételével

Rábca

Rákos patak, Budapest

Répce és mellékágai

Sártó- és Ökröstói főcsatorna

Séd-Nádor vízrendszer a Velencei-tó és a Sió között

Sió csatorna és mellékágai

Tisza: 518,2-420,0 fkm között

Velencei-ió

Zagyva-Galga vízrendszer a Tarna torkolata felett