62/1992. (IV. 4.) Korm. rendelet

a nukleáris exportról szóló 2/1986. (I. 19.) MT rendelet módosításáról

1. §

A nukleáris exportról szóló 2/1986. (I. 19.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) címe "A nukleáris export és import engedélyezéséről" címre módosul.

2. §

A R. 1. §-ának (1)-(2), valamint (4) bekezdései helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

"1. § (1) E rendeletet kell alkalmazni a Nukleáris Termékellenőrzési Jegyzékben szereplő termékek és technológiák külföldre szállításánál (a továbbiakban: nukleáris export) és külföldről történő behozatalánál (a továbbiakban: nukleáris import).

(2) A Nukleáris Termékellenőrzési Jegyzéket a rendelet melléklete tartalmazza."

"(4) A rendelet alkalmazásában exportáló cég a rendelet hatálya alá tartozó termékek gyártója, előállítója, üzembentartója vagy a terméknek, illetve technológiának egyéb módon birtokosa. Ha azonban a nukleáris exportra a külkereskedelmi tevékenységre jogosult cégnek a belföldi gazdálkodó szervezettel kötött szállítási vagy vállalkozási szerződése alapján kerül sor, úgy exportáló cég a külkereskedelmi tevékenységre jogosult cég [112/1990. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. §]."

3. §

A R. 2. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

"2. § (1) A Nukleáris Termékellenőrzési Jegyzékben szereplő termékek és technológiák exportjára nukleáris fegyverrel nem rendelkező országba csak akkor kerülhet sor, ha az importáló ország illetékes állami szerve írásban kötelezettséget vállal arra, hogy az importált árut

a) nem használja fel nukleáris fegyverek és más nukleáris robbanó szerkezetek előállítására, illetve ellenőrizetlen nukleáris üzemanyagciklushoz kapcsolódó tevékenységben;

b) nem reexportálja, illetőleg nem adja át harmadik félnek a magyar fél írásbeli hozzájárulása nélkül.

(2) Nukleáris anyagok, nukleáris létesítmények, nukleáris technikával kapcsolatos berendezések és szoftver, illetve technológia exportja esetén az (1) bekezdésben szereplő kötelezettségvállalásnak arra is ki kell terjednie, hogy az importált árut, valamint az importált áru felhasználásával létrehozott nukleáris anyagot sem használják fel nukleáris fegyverek és más nukleáris robbanó szerkezetek előállítására, és azokat

a) alávetik azok fennmaradása teljes időtartamára a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Alapokmányában meghatározott biztosítékoknak;

b) fizikai védelem alá helyezik a jogtalan hozzáférés és felhasználás megakadályozása céljából úgy, hogy a védelem mértéke ne legyen kisebb a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által ajánlottnál.

(3) Az (1), illetve (2) bekezdés szerinti kötelezettségvállalásnak minősül az is, ha az importáló ország illetékes állami szerve a nyilatkozatában olyan - a Magyar Köztársaság által is aláírt - két- vagy többoldalú nemzetközi szerződésre (egyezményre) hivatkozik, amelyben a megfelelő kötelezettségvállalás már megtörtént.

(4) Az (1), illetve (2) bekezdés szerinti nyilatkozatot az exportáló cégnek kell beszereznie."

4. §

A R. 3. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"3. § (1) Nukleáris export engedélyezése során mérlegelni kell, hogy a szállítás nincs-e ellentétben a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására irányuló célkitűzéssel. A mérlegelés során figyelembe kell venni, hogy a fogadó ország

a) teljes békés célú nukleáris tevékenysége a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenőrzése alatt áll-e;

b) gyakorlata összhangban van-e a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására irányuló nemzetközi erőfeszítésekkel.

(2) Nukleáris export, illetve import engedélyezése akkor is megtagadható, ha az sérti a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági vagy külpolitikai érdekeit."

5. §

A R. 4. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

"4. § (1) A nukleáris export-, illetőleg import engedélyezésére az e rendeletben, valamint a 61/1990. (X. 1.) Korm. rendeletben írt szabályokon kívül az 1981. évi I. törvénnyel módosított 1957. évi IV. törvény rendelkezései irányadóak.

(2) A nukleáris export-, illetőleg importengedélyek, valamint a 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti hozzájárulás kiadásához az Országos Atomenergia Hivatal előzetes engedélye szükséges.

(3) Nukleáris import esetén, az exportáló kérésére, a 2. §-ban foglaltaknak megfelelő kötelezettségvállalás kiadására az Országos Atomenergia Hivatal jogosult.

(4) A nukleáris export, illetve importengedélyt az exportáló, illetve importáló cégnek kell kérnie.

(5) Az engedély nem mentesít az egyéb jogszabályban előírt hatósági engedélyek beszerzése alól."

6. §

E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a R. melléklete helyébe az e rendelet melléklete szerinti "Nukleáris Termékellenőrzési Jegyzék" lép, az R. 5. § első sorában, valamint a 6. § első sorában a "nukleáris exporttal" kifejezés helyébe a "nukleáris exporttal és importtal" kifejezés lép, a R. 7. § első mondatában a 2. § (1) bekezdésére történő hivatkozás 2. §-ra módosul.

Dr. Antall József s. k.,

miniszterelnök

Melléklet a 62/1992. (IV. 4.) Korm. rendelethez

Nukleáris Termékellenőrzési Jegyzék

A) Nukleáris anyagok

A1

"Különleges hasadóanyagok" és egyéb hasadóanyagok, kivéve a következőket:

a) max. 1 "effektív gramm" szállítása;

b) max. 3 "effektív gramm" szállítása, ha a műszerek érzékelő elemében található.

Megjegyzés:

Nemzeti hatáskörben kiadhatók az engedélyek dúsított urán exportjára, amelyben az urán-235 dúsítási hányada 20%-nál alacsonyabb, reaktor-fűtőanyag formájában, amelyet utóbb szállítanak a B3 pont 2. megjegyzésében foglalt előírásokat kielégítő exportált reaktorok számára.

A2

Természetes és szegényített urán, bármely formában vagy bármely anyagba foglalva, amelyben az uránkoncentráció meghaladja a 0,05 súlyszázalékot, kivéve az alábbiakat:

a) természetes uránt az alábbi mennyiségben tartalmazó szállítmányok

1. max. 10 kg bármilyen felhasználásra, vagy

2. max. 100 kg polgári, nem atomenergetikai alkalmazásra;

b) A 235-ös izotópban szegényített urán, amelyben az urán-235 izotóp a teljes uránmennyiség 0,35%-ánál kevesebbet tesz ki;

c) Az alábbi polgári alkalmazásokra speciálisan feldolgozott szegényített urán:

1. árnyékolás,

2. csomagolás,

3. ballaszt,

4. ellensúlyok.

Megjegyzések:

1. Nemzeti hatáskörben kiadhatók az engedélyek urán exportjára a 235-ös izotópban történő bérdúsítás céljára, feltéve, ha:

a) a 235-ös izotópban dúsított összes uránt a dúsítási eljárás befejezése után elszállítják a COCOM célországok listáján szereplő országokból; és

b) a dúsítási eljárás után visszamaradó összes szegényített uránt elszállítják a tiltólistán szereplő országokból, amennyiben a dúsítás után a szegényített uránban visszamaradó urán-235 izotóp hányada meghaladja a 0,35%-ot.

2. Nemzeti hatáskörben kiadhatók az engedélyek urán atomerőművi fűtőanyag formájában történő szállítására, ha azt a B3 pont 2. Megjegyzésében foglalt előírásokat kielégítő, exportált reaktorokhoz szállítják.

(A titán-uránötvözeteket lásd a Nemzetközi Ipari Lista 1. C. 4. Kategóriában.)

A3

Deutérium, nehézvíz, deuterizált paraffinok és egyszerű vagy összetett lítium-deuteridek, deutériumtartalmú keverékek és oldatok, amelyekben a deutérium-hidrogén izotóparány meghaladja az 1:5000 mértéket, kivéve az olyan szállítmányokat, melyekben a deutériumtartalom max. 10 kg.

Megjegyzés:

Nemzeti hatáskörben kiadhatók az engedélyek a deutériumoxid (D2O) további exportjára, a B3 pont 2. Megjegyzésében foglalt összes előírást kielégítő exportált reaktorokban történő felhasználásra.

A4

Cirkóniumfém; 50% súlyaránynál nagyobb cirkónium-tartalmú ötvözetek, vegyületek, amelyekben a hafnium: cirkónium arány kisebb, mint 1:500, valamint teljesen ilyen anyagokból készült termékek, kivéve:

a) 5 kg vagy ennél kisebb cirkóniumfém- vagy ötvözetszállítmányok;

b) 0,10 mm vastagságot meg nem haladó vastagságú cirkóniumfóliák vagy szalagok, max. 200 kg-os szállítmányokban.

Megjegyzés:

Nemzeti hatáskörben kiadhatók az engedélyek az alábbiak szállítására, a B3 pont 2. Megjegyzésében foglalt összes követelményt kielégítő, exportált polgári atomreaktorokhoz vagy meghatározott polgári kutatóreaktorokhoz történő felhasználásra:

a) cirkóniumfémből vagy -ötvözetből készült alkatrészek, speciálisan ezekhez a reaktorokhoz, pl. fűtőelem burkolat csövek és dugók és elválasztó elemeik, béléscsövek, hőszigetelő csövek, nyomáscsövek és kalandercsövek, feltéve, hogy semmilyen alkatrész nem tartalmaz hasadóanyagot;

b) cirkóniumfém vagy -ötvözetek, max. 100 kg-os egyedi szállítmányokban, ha azok e reaktorokban való felhasználásra szolgálnak

A5

Nikkelpor és porózus nikkelfém az alábbiak szerint:

a) 99,9%-os vagy annál nagyobb tisztaságú nikkelpor és 10 mikron alatti átlagos szemcseméretű nikkelpor, az ASTM B 330 szabvánnyal mérve, amely porban a szemcseméret eltérése igen kismértékű;

b) a fenti a) alpont által ellenőrzés alá vont anyagokból készült porózus nikkelfém, kivéve a polgári alkalmazásra szolgáló akkumulátorokban használt, 930 cm2-t meg nem haladó porózus nikkellemezeket.

Megjegyzések:

1. A fenti b) alpont a fenti a) alpontban meghatározott nikkelporból készített porózus nikkelfémre vonatkozik, ami tömörítéssel és szinterezéssel készült, olyan fémanyag előállítása céljából, melynek finom pórusai egymáshoz csatlakoznak a teljes szerkezetben.

2. Nemzeti hatáskörben kiadhatók az engedélyek a nem tömörített porformában készülő nikkelpor nem atomenergetikai polgári alkalmazásaira történő exportjára.

A6

Nukleáris minőségű grafit, azaz 1 x 106-nál kisebb bór egyenértékű szennyezést tartalmazó grafit, amelynek sűrűsége nagyobb, mint 1,5 g/cm3 kivéve a max. 100 kg-os egyedi szállítmányokat. [Lásd még az ML 4/b) megjegyzést a Fegyver jegyzékben.]

A7

Lítium, a következők szerint:

a) a természetes lítiumnál (7,5%-os atomrészaránynál) nagyobb lítium-6 izotóptartalmú dúsított fém, hibridek vagy ötvözetek;

b) bármely más anyag, amelyben dúsított lítium-6 izotóp található (ideértve a vegyületeket, elegyeket, koncentrátumokat is), kivéve a dúsított lítium-6 izotópot tartalmazó termoluminescens dozimétereket. (A természetes lítium-deuteridet vagy a lítium-7 izotópban dúsított lítium-deuteridet lásd a A3 pontban.)

A8

Hafnium, a következők szerint: 60%-nál nagyobb súlyarányban hafniumot tartalmazó fém, ötvözet, vegyület és ezekből készült termékek, kivéve a max. 1 kg hafniumtartalmú szállítmányokat.

A9

Berillium, a következők szerint: 50%-nál nagyobb súlyarányban berilliumot tartalmazó fém és ötvözet, valamint berilliumtartalmú vegyületek és ezekből készült termékek, kivéve:

a) röntgenberendezések fémablakai;

b) speciálisan elektronikus alkatrészek vagy elektronikai áramkörök alaplemezei céljaira tervezett berillium-oxidból készült tárgyak megmunkált vagy félig megmunkált állapotban;

c) 99%-os vagy annál kisebb tisztaságú berilliumból 500 g-ig terjedő, 99%-nál nagyobb tisztaságú berilliumból 100 g-ig terjedő szállítmányok, feltéve hogy a szállítmány nem tartalmaz egykristályokat;

d) berilliumot tartalmazó 99%-os vagy annál kisebb tisztaságú vegyületekből 5 kg-ig terjedő szállítmányok.

A12

Trícium, vegyületei, keverékei, amelyben a trícium:hidrogén atomok számaránya meghaladja az 1:1000-t, valamint az előbbieket tartalmazó termékek, kivéve:

a) 100 Curie (3,7 x 1012 Bq) értéket meg nem haladó mennyiségű tríciumot, illetve vegyületeit, keverékeit és egyéb tríciumot tartalmazó terméket magában foglaló szállítmányok;

b) trícium tartalmú luminescens festékek, egyéb luminescens termékek, gáz- és aeroszoldetektorok, elektroncsövek, villám-, ül. statikus zavarszűrő eszközök, iongerjesztő csövek, detektorcellák, gázkromatográfiai eszközök detektorcellái és kalibráló etalonok;

c) olyan tríciumvegyületek és -keverékek, amelyek elbontása, ill. szétválasztása után nem keletkezhet olyan hidrogénizotóp-keverék, amelyben a trícium:hidrogén atomok számaránya nagyobb, mint 1:1000.

A13

Anyagok nukleáris hőforrásokhoz, a következők szerint:

a) plutónium bármely formában, melyben a plutónium-238 izotóp meghaladja az 50%-ot, kivéve:

1. max. 1 g plutóniumtartalmú szállítmányok,

2. max. 3 effektív gramm tartalmú szállítmányok, ha az műszerek érzékelő elemében található,

3. szívműködést szabályozó pacemakerekben lévő plutónium-238;

b) "Korábban leválasztott" neptúnium-237 bármely formában, kivéve a max. 1 g neptúnium-237 tartalmú szállítmányokat.

A15

Nehézvízből trícium visszanyerésére vagy nehézvíz előállítására szolgáló, a hidrogén és a víz közötti hidrogénizotóp-csere elősegítésére speciálisan tervezett vagy előkészített nedvességálló platinizált katalizátorok.

B) Nukleáris létesítmények

B1

Speciálisan a természetes urán, szegényített urán, különleges vagy egyéb hasadóanyagok izotópjainak szétválasztására alkalmas üzemek, valamint speciálisan e célra tervezett, illetve készített berendezések és alkatrészek, az alábbiak szerint:

a) Természetes és szegényített uránizotópok, különleges és egyéb hasadóanyagok izotópjai szétválasztására speciálisan tervezett üzemek, az alábbiak szerint:

1. gázdiffúziós szétválasztó üzemek,

2. gázcentrifugás szétválasztó üzemek,

3. aerodinamikai szétválasztó üzemek,

4. vegyi reakció útján szétválasztó üzemek,

5. ioncserélő szétválasztó üzemek,

6. atomos gőz "lézer" szétválasztó üzemek,

7. molekuláris "lézer" szétválasztó üzemek,

8. plazma szétválasztó üzemek,

9. elektromágneses szétválasztó üzemek;

b) Speciálisan a következőkre tervezett vagy készített berendezések és alkatrészeik:

1. Gázdiffúziós szétválasztási eljárás:

a) csőharmonika-lezárású, 40 mm vagy ennél nagyobb átmérőjű, teljesen alumíniumból vagy alumíniumbevonattal, nikkelből vagy 60%-nál nagyobb nikkeltartalmú ötvözetből készült szelepek;

b) 1000 1/perc (1 m3/perc) vagy ennél nagyobb kapacitású, teljesen alumíniumból vagy alumíniumbevonattal, nikkelből vagy 60%-nál nagyobb nikkeltartalmú ötvözetből készült (turbó, centrifugál vagy axiál) fúvók és kompresszorok, beleértve a kompresszorok tömítései;

c) gázdiffúziós válaszfalak, amelyek olyan porózus fémből, polimer vagy kerámiaanyagokból készültek, amelyek ellenállnak UF6 okozta korróziónak, a pórusméret kisebb, mint 1000 Angström, a vastagság max. 5 mm, és csőformák esetén az átmérő max. 25 mm;

Vegyületek és porok, amelyek speciálisan alkalmasak gázdiffúziós válaszfal készítésére; nikkel vagy legalább 60% nikkelt tartalmazó ötvözetek, alumíniumoxid és UF6 álló, teljesen fluorizált szénhidrogén polimerek, melyek tisztasága 99,9%-os, a részecskék mérete max. 10 mikron és a részecskék mérete nagymértékben azonos és speciálisan a gázdiffúziós válaszfalak előállítására készültek;

d) gázdiffúziós fokozatok házai;

e) hőcserélők, amelyek alumíniumból, rézből, nikkelből vagy 60%-nál nagyobb nikkeltartalmú ötvözetből készültek, illetve a fentiek kombinációjával bélelt csövekből készült hőcserélők, amelyeket vákuum üzemmódra terveztek és amelyek szivárgási hányada a nyomásnövekedés mértékét 105 pascal (1 bar) nyomáskülönbség esetén kisebb, mint 10 pascal (0,1 millibar) óránkénti értékre korlátozza;

f) Forgó tengelyek tömítései:

Speciálisan tervezett vagy készített vákuumtömítések, be- és kilépő tömítéscsatlakozásokkal a kompresszorok vagy gázbefúvók forgórészeit a meghajtó motor forgórészével összekötő tengelyre, amelyeknek megbízhatóan el kell tömíteniük a kompresszor vagy gázfúvó UF6-tal töltött belső terét a környező levegő beszivárgásától. Az ilyen tömítéseket kitöltő semleges gáz megengedett szivárgása általában max 1000 cm3/perc.

g) Speciálisan gázdiffúziós dúsítómű számára tervezett vagy készített segédrendszerek, berendezések és alkatrészek:

1. Táprendszerek, végterméket és dúsítási maradékot kivonó rendszerek.

A folyamat számára speciálisan tervezett vagy készített rendszerek, amelyek max. 300 kN/m2 nyomásig üzemképesek, beleértve:

töltő autoklávokat vagy rendszereket az UF6 továbbítására a diffúziós kaszkádok felé,

deszublimátorokat (hideg csapdákat) az UF6 eltávolítására a diffúziós kaszkádokból,

cseppfolyósító állomásokat, amelyekben a kaszkádból kivett UF6 gázt hűtéssel és összenyomással cseppfolyósítják,

végtermék és dúsítási maradék állomások az UF6 gáz konténerbe töltésére.

2. Gyűjtő csőrendszerek:

Speciálisan tervezett vagy készített csőrendszerek és gyűjtőrendszerek az UF6 gáz kaszkádon belüli továbbítására. Általában a csőhálózat ún. "kettős" gyűjtőrendszerű, ahol minden cella mindkét gyűjtőrendszerhez csatlakozik.

3. Vákuumrendszerek:

Speciálisan tervezett vagy készített nagy vákuumelosztók, gyűjtőcsövek, és min. 5 m3/perc szívási teljesítménnyel rendelkező vákuumszivattyúk.

Speciálisan UF6 környezetre tervezett vákuumszivattyúk, amelyek alumíniumból, nikkelből vagy 60%-nál több nikkelt tartalmazó ötvözetből készülnek vagy ilyen anyaggal vannak bevonva. Ezek a szivattyúk működhetnek forgó vagy kiszorításos elven és rendelkezhetnek fluorkarbonból készült vagy feltölhető tömítésekkel és különleges munkaközeggel.

2. Gázcentrifugás szétválasztási eljárás:

a) gázcentrifugák;

b) teljesen összeszerelt forgórészek;

c) rotorcső hengerek, melyek vastagsága max. 12 mm, az átmérő 75 mm és 400 mm között van, nagyszilárdságú anyagból készült az alábbi Megjegyzésben ismertetettek szerint;

d) mágneses felfüggesztésű csapágyak, amelyek csillapító közeget tartalmazó házban felfüggesztett gyűrűs mágnesből állnak. A mágnes a rotor fedelén lévő másik mágneshez vagy póruselemhez csatlakozik;

e) speciálisan erre a célra készült csapágyak, amelyek tartalmaznak csillapítóra szerelt forgócsapos csapágycsészéből álló egységet;

f) gyűrűk vagy harmonikák, melyek falvastagsága max. 3 mm, az átmérő 75 mm és 400 mm között van, feladatuk a rotorcső alátámasztása vagy több rotorcső összekapcsolása, és az alábbi Megjegyzésben leírt nagyszilárdságú anyagból készültek;

g) 75 mm és 400 mm közötti átmérőjű terelőlapok, a rotorcső belső oldalán történő felszerelésre, az alábbi Megjegyzésben leírt nagyszilárdságú anyagból;

h) 75 mm és 400 mm közötti átmérőjű fedelek és alsó zárólapok a rotorcső végeihez, az alábbi Megjegyzésben leírt nagyszilárdságú anyagból;

i) molekuláris szivattyúk, amelyek belsőleg megmunkált vagy extrudált spirálhornyokkal és belsőleg megmunkált furatokkal rendelkező hengerekből állnak;

j) gyűrű alakú motor állórész többfázisú AC hiszterézis (vagy mágneses ellenállású) motorokhoz, szinkron működésre vákuumban, 600-2000 Hz frekvenciatartományban, 50-1000 Volt-Amper teljesítménytartományban;

k) speciálisan gázcentrifugás dúsító berendezések motorjainak állórészeihez tervezett vagy kialakított frekvenciaváltók (konverterek vagy inverterek), amelyekre valamennyi alábbi jellemző vonatkoztatható, és speciálisan e célra tervezett alkatrészek:

1. 600 Hz-2 kHz közötti többfázisú kimenet,

2. a frekvenciatartás jobb, mint 0,1%,

3. a harmonikus torzítás kisebb, mint 2%, és

4. a hatásfok nagyobb, mint 80%

l) speciálisan gázcentrifugás dúsítómű számára tervezett vagy készített segédrendszerek, készülékek és alkatrészek

- Táprendszerek/végtermékek és a dúsítási maradék eltávolítására szolgáló rendszerek

A folyamat speciálisan tervezett vagy gyártott rendszerei, beleértve:

a tápláló autoklávokat (vagy állomásokat) amelyek 100 kN/m2 nyomásig minimum 1 kg/h forgalom mellett biztosítják az UF6 gázt a centrifugasor (kaszkád) számára,

deszublimátorokat (vagy hideg csapdákat), amelyek segítségével az UF6 maximum 3 kN/m2 nyomáson el lehet távolítani a centrifuga kaszkádból. A deszublimátorokat -70 °C-ra lehet hűteni és 70 °C-ra lehet melegíteni,

végtermék és dúsítási maradék állomások az UF6 felfogására és konténerbe töltésére.

Ez a rendszer, a berendezések és csővezetékek az UF6 okozta korróziónak ellenálló anyagokból készülnek vagy azzal vannak bélelve és magasszintű vákuumtechnikai és tisztasági követelmények betartásával készülnek.

- A gépek gyűjtőcső rendszere

Speciálisan tervezett, illetve gyártott csőrendszerek és gyűjtőrendszerek az UF6 vezetésére a centrifuga kaszkádokban. A csőhálózat általában ún. "hármas" gyűjtőrendszerből áll; minden centrifuga valamennyi gyűjtőrendszerrel össze van kötve. Az ilyen elrendezésben nagyfokú ismétlődés van. A rendszerek teljesen UF6 álló anyagból készülnek és a gyártás során szigorú vákuumzárási és tisztasági követelményeket kell betartani.

Megjegyzés:

A centrifuga forgóelemeihez használt nagyszilárdságú (nagy szilárdság/sűrűség arányú) anyagok a következők:

a) min. 2,05 x 109 N/m2 szakítószilárdságú maraging acél;

b) min. 0,46 x 109 N/m2 szakítószilárdságú alumíniumötvözetek; vagy

c) 3,18 x 106 m-nél nagyobb fajlagos modulusú és 7,62 x 104 m-nél nagyobb fajlagos szakítószilárdságú "szálas vagy rostos anyagok".

3. Aerodinamikai szétválasztási eljárás:

a) a szétválasztó fúvókák hornyolt, hajlított csatornákból állnak, melyek görbülési sugara kisebb, mint 1 mm.

A fúvókában pengeél választja szét két áramra a fúvókán áthaladó gázt;

b) speciálisan uránizotóp szétválasztására tervezett hengeres vagy kúpos, tangenciálisan belépő áramlást biztosító csövek;

c) UF6 - hidrogén hélium kompresszorok, alumíniumból vagy alumíniumbevonattal, alumínium ötvözetből, nikkelből vagy min. 60% nikkelt tartalmazó nikkelötvözetből, a kompresszortömítéseket beleértve;

d) aerodinamikai szétválasztó elemek házai, örvénycsövekkel és szétválasztó fúvókákkal;

e) hőcserélők alumíniumból, rézből, nikkelből vagy több, mint 60% nikkelt tartalmazó ötvözetekből vagy e fémek kombinációjával bélelt csövekből max. 6 x 105 pascal (6 bar) nyomásra.

4. Vegyi reakció útján történő szétválasztási eljárás:

a) gyors folyadék-folyadék centrifugális kontaktorok vagy gyors folyadék-folyadék impulzus oszlopok, fluorokarbon bevonatos anyagokból;

b) elektrokémiai redukciós cellák, urán egyik vegyértékállapotból másikba történő redukálására.

5. Ioncserélő szétválasztási eljárás, beleértve a gyorsan reagáló ioncserélő gyantákat: hártyás, hálószerű gyanták, amelyekben az aktív molekulacsoportok csak a hordozóként szereplő részecskék vagy elemi szálak felületi rétegében helyezkednek el.

6. Atomos gőz "lézer" szétválasztási eljárás:

a) nagy teljesítményű elektronsugárágyú, ha összteljesítménye több, mint 50 kW, lebontó vagy letapogató elektronsugárágyú, ha teljesítménye több, mint 2,5 kW/cm2 urángőzölögtető rendszerekhez;

b) teknő alakú olvasztótégely és hűtőberendezés olvasztott urán számára;

c) termék- és hulladékgyűjtő rendszer hőálló és urángőz okozta korrózióálló anyagokból vagy azokkal bevonva; ilyen például az ittriumbevonatos grafit.

N. B.:

Az alábbiakban ismertetett "lézerek" és alkatrészeik fontosak az atomos gőz "lézer" izotóp szétválasztásban:

(A "lézerek" ellenőrzésstátuszát lásd a 6.A5. Kategóriában.)

a) A festék "lézerek" szivattyúzására szolgáló "lézerek":

1. min. 40 W-os rézgőz "lézer";

2. 40 W-nál nagyobb teljesítményű argon-ion "lézer";

3. az ND:YAG "lézerek", amelyek frekvenciája megkettőzhető és ezáltal az átlagos teljesítményük meghaladja a 40 W-ot.

b) Egyéb "lézerek" és tartozékok:

1. "Hangolható" impulzus üzemű festék "lézer" erősítők és oszcillátorok, kivéve az egy üzemmódú oszcillátorokat, amelyek átlagos teljesítménye több mint 30 W, ismétlési frekvenciája több, mint 1 kHz és a hullámhosszúsága 500-700 nm;

2. modulátorok a festék "lézerek" sávszélességének szabályozására és módosítására;

3. "Hangolható" impulzus üzemű egy üzemmódú festékoszcillátorok, amelyek átlagos teljesítménye több mint 1 W, ismétlési frekvenciája több mint 1 kHz, impulzusszélessége kisebb mint 100 ns, a hullámhosszúsága 500-700 nm, és frekvenciamodulációval rendelkeznek a sávszélesség bővítésére.

7. Molekuláris "lézer" szétválasztási eljárás:

a) 16 mikronos kimenő hullámhosszúságú és 250 Hz-et meghaladó ismétlési frekvenciára méretezett parahidrogén Raman fázisszabályozók;

b) UF6 hordozógázra méretezett szuperszónikus expanziós fúvókák;

c) uránfluorid (UF5) termékszűrő kollektorok;

d) UF5-nak UF6-ra történő fluorizálására szolgáló berendezés;

e) UF6 hordozógáz kompresszorok alumíniumból, alumíniumötvözetekből, nikkelből vagy legalább 60% nikkel-tartalmú ötvözetből vagy ilyen bevonatos anyagokból, beleértve a kompresszortömítéseket is.

N. B.:

Az alábbiakban ismertetett "lézerek" a molekuláris "lézer" izotópszétválasztásban fontosak:

(A "lézerek" ellenőrzésstátuszát lásd a 4.A5. Kategóriában.)

a) Alexandrit "lézer" 0,005 nm (3 GHz) vagy annál kisebb sávszélességgel, 125 Hz-nél nagyobb ismétlési frekvenciával és 30 W-nál nagyobb átlagos teljesítménnyel;

b) impulzus karbondioxid "lézerek", több mint 250 Hz ismétlési frekvenciával, több, mint 1,2 kW átlagos teljesítménnyel és 200 ns-nál kisebb impulzushosszúsággal;

c) impulzus excimer "lézerek" (XeF, XeC1, KrF) több mint 250 Hz ismétlési frekvenciával és több mint 250 W átlagos teljesítménnyel.

8. Plazmaszétválasztási eljárás:

a) termék- és hulladékkollektorok, hőellenálló és urángőz okozta korróziónak ellenálló anyagokból vagy azokkal bevont anyagokból, ilyen pl. az ittriumbevonatos grafit;

b) rádiófrekvenciás iongerjesztő tekercsek 100 kHz-nél nagyobb frekvenciára és 40 kW-nál nagyobb teljesítményre.

N. B.:

Az alábbiakban specifikált mikrohullámú teljesítményforrások és "szupravezető" elektromágnesek a plazmaszétválasztási eljárásban fontosak:

(A mikrohullámú teljesítményforrások ellenőrzésstátuszát lásd a 3.1.b. Kategóriában.)

A "szupravezető" elektromágnesek ellenőrzésstátuszát lásd a 3.A.1.e.3. Kategóriában.

a) 30 GHz-nél nagyobb frekvenciájú és 50 kW-nál nagyobb teljesítményű mikrohullámú teljesítményforrások iontermelésre;

b) 30 cm-nél nagyobb belső átmérőjű szolenoid "szupravezető" elektromágnesek 2 T-nél nagyobb mágneses mezővel és a belső térfogat központi 80%-ában 1%-nál jobb uniformitással.

9. UF6 tömeg spektrométerek/ionforrások, speciálisan a betáplált, termelt vagy visszamaradt UF6 gázáramból való on-line mintavételre, az alábbi jellemzők mindegyikével:

a) egységnyi tömegfelbontási képesség több, mint 320;

b) az ionforrások nikkel-króm ötvözetből vagy monelből készültek, ill. béleltek, vagy nikkellel borítottak;

c) elektronbombázási ionizációs források; és

d) izotópelemzésre alkalmas kollektorrendszerek.

B2

A kiégetett/besugárzott atomreaktor fűtőemelek újrafeldolgozására (reprocesszálására) szolgáló üzemek, valamint a speciálisan e célra tervezett berendezések és alkatrészek, ideértve a következőket:

a) fűtőelem daraboló vagy zúzógépek, azaz távvezérelhető berendezések a kieégett/besugárzott atomreaktor fűtőelemek, elemkötegek vagy rudak vágására, darabolására vagy zúzására;

b) kiégett/besugárzott atomreaktor fűtőanyag feloldására speciálisan tervezett vagy kialakított kritikusan biztonságos tartályok (azaz kis átmérőjű, gyűrű alakú vagy lemeztartályok), melyek ellenállnak hő, erősen korrodáló folyadékok hatásának, és amelyek távvezérléssel tölthetők és karbantarthatók;

c) a kiégett/besugárzott természetes urán, szegényített urán vagy különleges és egyéb hasadóanyagok újrafeldolgozására szolgáló üzemben való felhasználásra speciálisan tervezett vagy kialakított ellenármú oldószeres extraktorok és ioncserélő berendezések;

d) kiégett/besugárzott alapüzemanyagok és a különleges és egyéb hasadóanyagok újrafeldolgozásának ellenőrzésére vagy szabályozására speciálisan tervezett vagy kialakított, folyamatszabályozó műszerek;

e) vegyi tartályok és tárolóedények:

A kiégett/besugárzott fűtőelemek újrafeldolgozó üzemei számára speciálisan tervezett vagy gyártott tartályok és tárolóedények, amelyeknek ellent kell állniok a salétromsav korróziós hatásának. Ezek a tartályok vagy tárolóedények általában kis széntartalmú rozsdamentes acélból, titánból, cirkóniumból vagy más jó minőségű anyagból készülnek. A tartályokat vagy tárolóedényeket úgy tervezik, hogy távirányítással működtethetők és karbantarthatók legyenek alkalmasint az alábbi adottságokkal rendelkezzenek a kritikus állapot elkerülése végett:

1. a falak és belső szerkezetek bóregyenértéke min. 2%, vagy

2. a hengeres tartályok max. átmérője 175 mm, vagy

3. a gyűrű alakú, ill. a lapos tartályok max. szélessége 75 mm lehet;

f) plutóniumnhitrátot oxiddá alakító rendszerek:

Teljes rendszerek, melyeket a plutóniumnitrát plutóniumoxiddá való alakítására speciálisan terveztek vagy készítettek és amelyek különösen alkalmasak a kritikus állapot, valamint a sugárhatások elkerülésére és a mérgezési kockázat minimalizálására;

g) plutóniumoxidot fémmé alakító rendszerek:

Teljes rendszerek, melyeket speciálisan a plutónium fém termelésére terveztek vagy készítettek és amelyek különösen alkalmasak a kritikus állapot, valamint a sugárhatások elkerülésére és a mérgezési kockázat minimalizálására alakítottak ki.

Megjegyzések:

1. A kiégett/besugárzott fűtőelemek újrafeldolgozására szolgáló üzemek tartalmazzák mindazon berendezéseket és alkatrészeket, amelyek üzemszerűen közvetlen kapcsolatba kerülnek kiégett/besugárzott fűtőelemek és a nukleáris anyagok és hasadási termékek fő technológiai anyagáramával, ill. azt közvetlenül szabályozzák.

2. Az atommeghajtású berendezésekhez speciálisan tervezett ellenármú oldószeres extraktorokat a C.2. pont vonja ellenőrzés alá. Bizonyos más ellenármú oldószeres extraktorokat a B.1.b. pont von ellenőrzés alá.

B3

Atomreaktorok, azaz a hasadási láncreakciót önfenntartóan, szabályozottan és folyamatosan fenntartó reaktorok, valamint speciálisan az atomreaktorok céljaira tervezett vagy készített berendezések és alkatrészeik, ideértve a következőket:

a) nagy nyomású tartályok, azaz komplett fémtartályegységek és ezek számára gyártott alkatrészek, melyeket speciálisan azzal a céllal terveztek vagy alakítottak ki, hogy az atomreaktor aktív zónáját tartalmazzák, és ellenállnak a primer hűtőközeg üzemi nyomásának, beleértve a reaktor nyomástartó edényének felső fedelét is;

b) a fűtőelemeket kezelő berendezések, ideértve a fűtőelemeket a reaktorba berakó és kiemelő szerkezeteket;

c) az atomreaktorban a reakciósebesség szabályozására speciálisan tervezett vagy készített, szabályozórudak, ideértve a neutronabszorbeáló részeket és az ezek tartására, felfüggesztésére alkalmas szerkezeteket, valamint a rudak vezető csöveit;

d) elektronikus teljesítményszint-szabályozó eszközök, ideértve a szabályozórudakat meghajtó mechanizmusokat, a sugárzásmérőket és a neutronfluxus szintjét mérő műszereket;

e) nyomástartó csövek, azaz az atomreaktorban 50 barnái (atmoszféránál) nagyobb üzemi nyomáson a fűtőelemek és a primer hűtőközeg befogadására speciálisan tervezett vagy átalakított csövek;

f) hűtőszivattyúk, azaz az atomreaktorok primerközi hűtőközegének cirkuláltatására speciálisan tervezett vagy készített szivattyúk;

g) speciálisan az atomreaktor üzemvitelére tervezett vagy kialakított belső szerkezetek, ideértve - de nem kizárólagosan - a zónatartó szerkezetet, termikus védelmet, terelőlemezeket, zónatartó rácsot, diffúzor lemezeket;

h) hőcserélők.

Megjegyzések:

Nemzeti hatáskörben megadhatók az engedélyek a vízzel hűtött és moderált polgári atomreaktorok exportjára, beleértve a fő alkatrészeiket és a fűtőanyag és a moderátor első szállítmányait, feltéve, ha:

a) a reaktort 20%-os vagy annál kisebb dúsítású urán felhasználására tervezték;

b) a szállítandó fűtőanyag 20%-os vagy annál kisebb dúsítású urán;

c) a reaktor nem hajók meghajtására szolgál.

(A "szoftver"-t lásd a D.1. pontban.)

B4

Speciálisan az atomreaktorok fűtőelemeinek gyártására tervezett létesítmények, valamint a speciálisan e célra tervezett berendezések.

Megjegyzések:

Az atomreaktorok fűtőelemeinek gyártására szolgáló létesítményben olyan berendezések vannak, amelyek:

a) általában közvetlen kapcsolatba kerülnek a nukleáris anyagok áramával, vagy közvetlenül feldolgozzák azokat, illetve szabályozzák a feldolgozásukat;

b) tömören lezárják a nukleáris anyagok burkolatát;

c) ellenőrzik a burkolat vagy tömítés épségét; és

d) ellenőrzik a szilárd fűtőanyag végső kezelését.

B5

Nehézvíz, deutérium vagy deutériumvegyületek előállítására szolgáló üzemek, és speciálisan e célra tervezett vagy készített berendezések és alkatrészek, az alábbiak szerint:

a) nehézvíz, deutérium vagy deutérium-vegyületek előállítására szolgáló üzemek, a következők szerint:

1. hidrogénszulfid-víz cserereakción alapuló üzemek,

2. ammónia-hidrogéncserélő üzemek,

3. hidrogéndesztillációs üzemek;

b) Speciálisan az alábbiakra tervezett vagy készített berendezések és alkatrészeik:

1. hidrogénszulfid-vízcserélő eljárás,

a) tálcás cserélő tornyok,

b) hidrogénszulfid-gáz kompresszorok.

2. Ammónia-hidrogéncserélő eljárás:

a) nagy nyomású ammónia-hidrogéncserélő tornyok;

b) nagy teljesítményű fokozatkontaktorok;

c) fokozat-recirkulációs búvárszivattyúk;

d) 3 x 106 pascal (30 bar)-nál nagyobb nyomásra tervezett ammóniabontók.

3. Hidrogéndesztillációs eljárás:

a) hidrogén kriogén desztillációs tornyok és hűtő-boxok, 35 K alatti üzemelésre;

b) turbóexpanderek vagy turbóexpander kompresszor készletek, 35 K alatti üzemelésre.

4. A nehézvíz koncentrációja a reaktorfokozathoz (99,75% deutériumoxid)

a) speciális töltőanyagú vízdesztillációs tornyok;

b) speciális töltőanyagú ammónia-desztillációs tornyok;

c) katalitikus égetők a teljesen dúsított deutérium nehézvízzé történő átalakítására;

d) infravörös abszorbciós analizátorok a hidrogén-deutérium arány on-line elemzésére, ahol a deutériumkoncentráció min. 90%.

B6

Uránhexafluorid (UF6) termelésére szolgáló üzemek, valamint a speciálisan e célra tervezett, illetve kialakított berendezések és alkatrészek, a következők szerint:

a) UF6 előállítására szolgáló üzemek;

b) speciálisan az UF6 előállítására tervezett vagy készített berendezések és alkatrészeik:

1. fluorozó és hidrofluorozó csavarorsós és fluidágyas reaktorok és lángtornyok;

2. desztillációs berendezés UF6 tisztítására.

C) A nukleáris technikával kapcsolatos berendezések

C1

Neutrongenerátor-rendszerek, beleértve a csöveket, amelyeket külső vákuum rendszer nélküli üzemre terveztek, és amelyek elektrosztatikus gyorsítással indukálják a trícum-deutérium nukleáris reakciót.

Megjegyzés:

Nemzeti hatáskörben kiadhatók az engedélyek az e pontban foglalt csövek és rendszerek szállítására, feltéve, ha:

a) ezek polgári felhasználásra kerülnek;

b) az exportőr a szükséges részletekről tájékoztatja az illetékes hatóságot.

C2

Speciálisan katonai, űrhajózási, tengeri vagy mobil atomreaktorokhoz való felhasználásra tervezett áramfejlesztők vagy atomenergiával meghajtott berendezésele

Megjegyzés:

Ez a pont nem vonatkozik a hagyományos áramtermelő berendezésekre, amelyeket bár egy adott atomerőműben való felhasználásra terveztek, de elvileg hagyományos rendszerekbe kapcsolva is használhatók.

C3

Óránként 250 g vagy annál nagyobb mennyiségű flour termelésére alkalmas elektrolitikus cellák.

C4

Az alábbi, speciálisan lítiumizotópok szétválasztására tervezett vagy készített berendezések:

a) speciálisan lítiumamalgámok számára tervezett töltött folyadék-folyadékcserélő oszlopok;

b) amaIgámszivattyúk;

c) amalgám elektrolízis cellák;

d) elgőzölögtetők koncentrált lítiumhidroxid oldathoz.

C5

Speciálisan trícium termelésére vagy visszanyerésére tervezett berendezések.

D) Szoftver

D1

Az e Jegyzékben ellenőrzés alá vont berendezések vagy anyagok "kifejlesztésére", "gyártására" vagy "felhasználására" speciálisan tervezett vagy módosított "szoftver".

Megjegyzés:

Nemzeti hatáskörben kiadhatók az engedélyek az ellenőrzés alá vont "szoftver" exportjára az alábbiakhoz:

a) vízzel hűtött vagy vízzel moderált üzemű polgári atomreaktorok biztonságának ellenőrzése, ill. fokozása vagy;

N. B.:

Ez az alpont lehetővé teszi az atomerőművekhez tervezett oktatószimulátorok exportját, de nem teszi lehetővé az atomreaktorokkal kapcsolatos tervezési és fejlesztési információk exportját.

b) Az ilyen reaktorokból vagy üzemekből a környezetbe kibocsátott anyagok ellenőrzése vagy mennyiségének csökkentése.

Általános technológiai megjegyzés:

E rendelet ellenőrzés alá vonja a meghatározott termékek "kifejlesztésére", "gyártására" és "felhasználására" alkalmas "technológiai" exportját, beleértve azokat is, amelyek nemzeti hatáskörbe tartoznak, és amelyek szállítása a COCOM Bizottságnak történő bejelentés nélkül engedélyezett.

Az ellenőrzés a Nukleáris Termékellenőrzési Jegyzékbe meghatározott termékek alkatrészeinek beépítésére vagy "felhasználására" szolgáló "technológiára" is vonatkozik, még abban az esetben is, ha az alkatrészek önmagukban nem tartoznak ellenőrzés alá.

A Mellékletben szereplő "technológia" még abban az esetben is ellenőrzött marad, ha azt ellenőrzés alá nem tartozó termék "kifejlesztésére", "gyártására" és "felhasználására" használják fel.

Az ellenőrzés nem terjed ki arra a "technológiára", amely minimálisan szükséges az engedélyezett exportra kerülő termékek felszereléséhez, üzemeltetéséhez, karbantartásához (ellenőrzéséhez) és javításához.

Az ellenőrzés nem terjed ki a normál kereskedelmi forgalomban kapható "technológiára" vagy a "tudományos alapkutatásokra".

Technológiai megjegyzések:

1. Nyersanyagok

A nyersanyagokra vonatkozó ellenőrzés minden olyan anyagra kiterjed, amelyekből fémet lehet kinyerni, azaz ércekre, koncentrátumokra, kénes kőre, fémszemcsére, maradványokra és üledékre (salakra).

2. Fémek és ötvözetek

Ellenkező rendelkezés hiányában a "fémek" és "ötvözetek" szavak a nyers és félig feldolgozott formákra vonatkoznak, az alábbiak szerint:

Nyers formák: anódok, golyók, rudak (a hornyolt és drótbugákat is beleértve), hengertuskók, tömbök, öntecsek, cipók, olvasztási maradékok, katódok, kristályok, kockák, szemcsék, granulátumok, tuskók, pelletek, bucák, por, rondellák, sörétek, laposbugák, szivacsok, rudak stb.

Félig feldolgozott formák (függetlenül attól, hogy van-e rajtuk bevonat, lemezborítás, fúrás vagy lyukasztás):

a) hengerléssel, húzással, nyújtással, kovácsolással, extrudálással, sajtolással, szemcsézéssel, atomizálással és csiszolással megmunkált anyagok, azaz: szögvasak, csatornák, körlemezek, lemezek, szalagok, fóliák, kovácsdarabok, porok, sajtolt elemek, gyűrűk és rudak (beleértve a csupasz hegesztőhuzalokat, a kábelhuzalokat és a tekercselt huzalokat), idomelemek, lapok, csíkok, csövek (beleértve a kerek, négyzetes és üreges csöveket), húzott vagy sajtolt rudak;

b) öntött anyagok: homokba öntéssel, sajtolással, fém, gipsz vagy egyéb típusú formázással, beleértve a nagynyomású öntést, a szinterezett formákat és a porkohászati formákat. Az ellenőrzés célját lehessen megkerülni azzal, hogy olyan fel nem sorolt formákat exportálnak, amelyek állítólag késztermékek, valójában pedig nyers vagy félig feldolgozott formák.