2/1986. (I. 19.) MT rendelet

a nukleáris exportról

Az atomenergiáról szóló 1980. évi I. törvény 26. §-ában és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló - 1968. június 12-én kelt - szerződést kihirdető 1970. évi 12. törvényerejű rendelet 3. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:

1. §

(1) E rendeletet kell alkalmazni a nukleáris anyagok, berendezések, készülékek, műszaki ismeretek és különleges nem nukleáris anyagok külföldre szállításánál, ha a szállítás nukleáris fegyverrel nem rendelkező országokba irányul (a továbbiakban: nukleáris export).

(2) A rendelet hatálya alá tartozó nukleáris anyagok, berendezések, készülékek, műszaki ismeretek és különleges nem nukleáris anyagok körét a melléklet határozza meg.

(3) A rendelet alkalmazásában nukleáris fegyverrel rendelkező országnak az tekinthető, amely 1967. január l-jét megelőzően nukleáris robbanó szerkezetet előállított és felrobbantott.

(4) A rendelet alkalmazásában exportáló vállalat a rendelet hatálya alá tartozó nukleáris anyagok, berendezések, készülékek, műszaki ismeretek és különleges nem nukleáris anyagok gyártója, előállítója, üzembentartója vagy egyéb módon birtokosa. Ha azonban a nukleáris exportra a külkereskedelmi tevékenységre jogosult vállalatnak a belföldi gazdálkodó szervezettel kötött szállítási vagy vállalkozási szerződése alapján kerül sor, úgy exportáló vállalat a külkereskedelmi tevékenységre jogosult vállalat [32/1967. (IX. 23.) Korm. sz. rendelet 1. § (1) bekezdése].

2. §

(1) Nukleáris exportra csak akkor kerülhet sor, ha az importáló ország illetékes állami szerve írásban kötelezettséget vállal arra, hogy az importált árut, valamint az annak alapján, illetve felhasználásával létrehozott nukleáris anyagot

a) nem használja fel nukleáris fegyverek és más nukleáris robbanó szerkezetek előállítására;

b) aláveti annak fennmaradása teljes időtartamára a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Alapokmányában meghatározott biztosítékoknak;

c) fizikai védelem alá helyezi a jogtalan hozzáférés és felhasználás megakadályozása céljából úgy, hogy a védelem mértéke ne legyen kisebb a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által ajánlottnál;

d) nem reexportálja, illetőleg nem adja át harmadik félnek az exportáló magyar vállalat írásbeli hozzájárulása nélkül.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségvállalásnak minősül az is, ha az importáló ország illetékes állami szerve a nyilatkozatában olyan - a Magyar Népköztársaság által is aláírt - két vagy többoldalú nemzetközi szerződésre (egyezményre) hivatkozik, amelyben az (1) bekezdés a)-d) pontjainak megfelelő kötelezettségvállalás már megtörtént.

(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot az exportáló vállalatnak kell beszereznie.

3. §

(1) Nukleáris exporttal kapcsolatos külkereskedelmi szerződések megkötéséhez, módosításához, illetve a 2. § (1) bekezdés d) pontja szerinti hozzájárulás kiadásához az Országos Atomenergia Bizottság előzetes engedélye szükséges.

(2) Az engedélyt az exportáló vállalatnak kell kérnie. Az engedélyezési eljárásra egyebekben az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1981. évi I. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Az engedély nem mentesíti az exportáló vállalatot a külkereskedelmi szerződés megkötéséhez jogszabályban előírt hatósági engedély beszerzése alól.

4. §

A nukleáris exportra vonatkozó külkereskedelmi szerződések teljesítése, illetőleg az áru kiszállítása a Magyar Népköztársaság területéről csak akkor engedélyezhető, ha rendelkezésre áll a 2. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségvállalást tartalmazó nyilatkozat, és az importáló ország állama egyezményt kötött a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel a 2. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti biztosítékok alkalmazására.

5. §

A nukleáris exporttal kapcsolatos vámkezelés során a jelen rendelet előírásait - az egyes áruknak az államhatáron át lebonyolódó forgalmát tiltó, vagy korlátozó külön jogszabályként - alkalmazni kell.

6. §

A nukleáris exporttal kapcsolatos nemzetközi megállapodások előkészítése során meg kell kérni az Országos Atomenergia Bizottság elnökének állásfoglalását.

7. §

A nukleáris exportra vonatkozó engedélyt vissza kell vonni, ha az importáló ország a 2. § (1) bekezdésében foglaltak alapján vállalt kötelezettségeit megszegi. A nukleáris exportot ebbe az országba mindaddig szüneteltetni kell, amíg az importáló ország a vállalt kötelezettségeinek nem tesz eleget.

8. §

E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit azonban az 1985. május 2-át követően megkötött és még nem teljesített nukleáris exporttal kapcsolatos szerződésekre is alkalmazni kell.

Lázár György s. k.,

a Minisztertanács elnöke

Melléklet a 2/1986. (I. 19.) MT rendelethez

A rendeletek hatálya alá tartozó nukleáris anyagok, berendezések, készülékek, műszaki ismeretek és különleges nem nukleáris anyagok

A rendelet alkalmazásában:

1. Nukleáris anyag a szegényített, természetes és dúsított urán, beleértve az urán-233 tömegszámú izotópját, a plutónium, a tórium és bármilyen anyag, amely közülük egyet vagy többet fém, ötvözet, vegyület vagy koncentrátum formájában tartalmaz olyan mennyiségben, amely ugyanazon importáló ország esetében 12 hónapos időszakot figyelembe véve meghaladja az a) pont szerinti határértékeket, kivéve a b) pontban felsorolt anyagokat:

a) Dúsított urán, beleértve az urán-233 tömegszámú

izotópját, plutónium 0,05 effektív kilogramm,

Természetes urán 500 kilogramm,

Szegényített urán 1000 kilogramm.

Tórium 1000 kilogramm.

A szegényített urán olyan uránt jelent, amelyben az urán-235 izotóp koncentrációja kisebb mint a természetben található uránban (0,71%).

Az effektív kilogramm fogalmát a nukleáris anyagok nyilvántartásáról szóló 1/1971. (VII. 14.) OMFB rendelet 1. számú mellékletének 5. pontja határozza meg.

b) Plutónium, amelyben a plutónium 238 tömegszámú izotópjának koncentrációja 80%-nál magasabb. Urán és plutónium, amennyiben grammos vagy ennél kisebb mennyiségekben kerül felhasználásra műszerekben érzékelőként.

Olyan szegényített és természetes urán vagy tórium, amelyekre vonatkozóan az importáló ország illetékes állami szerve kötelezettséget vállal arra, hogy azok kizárólag nem nukleáris tevékenység céljára kerülnek felhasználásra (mint például ötvözetek és kerámiák előállítása), amelynek eredményeként a nukleáris anyagok regenerálása gyakorlatilag lehetetlenné válik.

2. Berendezés és készülék - a nukleáris és különleges nem nukleáris anyagok gyártására, újrafeldolgozására vagy felhasználására szolgáló bármilyen berendezés és készülék, közöttük az alábbiak:

2.1. Atomreaktor, amelyet úgy lehet működtetni, hogy tartós, ellenőrzött, önfenntartó láncreakció jöjjön létre, kivéve zéró teljesítményű reaktort. Zéró teljesítményű reaktor az, amelynél a plutónium tervszerinti maximális keletkezési rátája nem lépi túl az évi 100 grammot.

2.2. Reaktorok nyomástartó edénye:

Fémtartály, teljes egységként vagy előgyártott főalkatrészként, amely sajátosan arra lett tervezve vagy készítve, hogy befogadja egy - a fenti 2.1. pontnak megfelelő - atomreaktor aktív zónáját és a primerköri hűtőközeg üzemi nyomására méretezett.

2.3. Reaktorüzemanyagot betöltő és kirakó gép:

Manipulációs berendezés, amelyet arra terveztek vagy készítettek, hogy a fenti 2.1. pontban megjelölt atomreaktorba üzemanyagot rakjon be vagy abból ki, és amely vagy a reaktor üzeme közben is működőképes, vagy olyan szintű pozicionálást és illesztést biztosít, ami lehetővé teszi összetett üzemanyag berakási műveletek végrehajtását a reaktor üzemen kívüli állapotában, pl. amikor az üzemanyag közvetlenül nem látható vagy nem könnyen hozzáférhető.

2.4. Reaktor-szabályozó rúd:

A 2.1. pont szerinti atomreaktor reakciósebességének szabályozására tervezett vagy készített rúd.

2.5. Reaktorok nyomásálló csöve:

Cső, amelyet arra terveztek vagy készítettek, hogy a 2.1. pont szerinti atomreaktorban 50 atmoszféránál magasabb üzemi nyomáson magába foglalja a fűtőelemeket és a primér hűtőközeget.

2.6. Cirkóniumcső:

Cirkóniumfém vagy ötvözetei cső vagy csőköteg formájában, évi 500 kg-nál nagyobb mennyiségben, amelyet arra terveztek vagy készítettek, hogy a 2.1. pont szerinti atomreaktorban kerüljenek felhasználásra és amelyben a hafnium és cirkónium súlyaránya kisebb, mint 1:500.

2.7. Primérköri hűtőközegszivattyú:

A fenti 2.1. pont szerinti atomreaktor hűtőközegeként használt cseppfolyós fém keringtetésére tervezett vagy készített szivattyú.

2.8. Besugárzott fűtőelemek újrafeldolgozására szolgáló üzem és ehhez tervezett, illetve előállított berendezés.

2.9. Fűtőelemek gyártását szolgáló üzem.

2.10. Berendezés (analitikai műszerek kivételével), amelyet uránizotópok szétválasztására terveztek, illetve gyártottak, vagy olyan elven működik, hogy alkalmas az uránizotópok szétválasztására is.

2.11. Nehézvíz, deutérium és deutériumvegyületek előállítására szolgáló üzem és ezen célokra külön tervezett vagy készített berendezés.

3. Műszaki ismeret a bármilyen formában - anyag, vagy berendezés mintaként, vagy szakemberek továbbképzése során - átadott műszaki adat, amely felhasználható a 2.9., 2.10 és 2.11. pont szerinti üzemek és berendezések tervezésére, gyártására és üzemeltetésére, kivéve azokat az ismereteket, amelyeket bárki számára - pl. könyvekben vagy folyóiratokban - hozzáférhetővé tettek.

4. Különleges nem nukleáris anyagok

4.1. Deutérium és nehézvíz:

Deutérium és bármilyen deutériumvegyület, amelyben a deutérium-hidrogén arány l:5000-nél nagyobb, a 2.1. pont szerinti atomreaktorban való felhasználásra, ha a deutérium atomok mennyisége nagyobb 200 kg-nál egyazon importáló országban tetszőleges 12 hónap tartamú időszakon belül.

4.2. Nukleáris tisztaságú grafit:

Grafit, amelynek a tisztasági foka jobb 0,005% bóregyenértéknél és falysúlya nagyobb 1,50 g/ cm3-nél, ha a mennyiség nagyobb 30 tonnáná, egyazon importáló ország számára tetszőleges 12 hónap tartamú időszakon belül.