11/1993. (IV. 27.) PM rendelet

a nemesfém tárgyakról és fémjelzésükről szóló 1965. évi 14. törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 11/1965. (VIII. 3.) PM rendelet módosításáról

A nemesfém tárgyakról és fémjelzésükről szóló 1965. évi 14. törvényerejű rendelet 12. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

1. §

A 11/1965. (VIII. 3.) PM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Gazdálkodó szervezet és egyéni vállalkozó, ha a nemesfém tárgy készítése céljából a törvényesen megengedett pótfémeken kívül más - a karcvizsgálatot nem zavaró - pótlém felhasználásával kíván arany-, ezüst- vagy platinaötvözetet készíteni, erre az Intézettől köteles előzetesen engedélyt kérni. Az Intézethez benyújtott kérelemben ezredrésznyi pontossággal kell meghatározni a gyártani kívánt ötvözet összes alkotófémét. Az Intézetnek meg kell állapítani, hogy az ötvözet alkalmas-e karcpróba útján való vizsgálatra. Ennek megfelelően a kérelmező köteles az ötvözetből mintegy 2 x 7 x 80 mm méretű próbatűnek alkalmas anyagot az Intézethez térítésmentesen beszolgáltatni. Az engedélyezett ötvözetből nemesfém tárgy készítésével foglalkozó bármely, arra jogosult gazdálkodó szervezet vagy egyéni vállalkozó készíthet arany- ezüst-, vagy platinatárgyat. Az engedélyezett ötvözetekről az Intézet nyilvántartást vezet."

2. §

A Vhr. 11. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A név-, illetve gyárjelet az Intézet által nyilvántartásba vett gazdálkodó szervezet vagy egyéni vállalkozó készítheti. A fél az Intézet engedélye alapján a szükségeshez képest többféle nagyságban és példányban köteles a név-, illetve a gyárjelet elkészíttetni, és a készítő jogosultságának igazolása mellett próbanyomat és nyilvántartás céljából az Intézetnél bemutatni. A használatban elkopott név-, illetve gyárjeleket az új példányok bemutatásával egyidejűleg kell megsemmisítés céljából az Intézetnek átadni."

3. §

A Vhr. 16. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A magánszemélyek a tulajdonukban lévő külföldi eredetű nemesfém tárgyakat fémjelzésre bemutathatják, ha az eredeti vámokmányokat, vagy a vámmentességre való jogosultságot igazolják."

4. §

A Vhr. 17. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A bemutatási lapon fel kell tüntetni a nemesfém tárgy ötvözetének pontos összetételét minden olyan esetben, amikor a fémjelzésre kerülő nemesfém tárgy ötvözetében a megengedett pótfémeken kívül - az Intézet engedélyével - más pótfém is szerepel. A megengedett pótfémek használata esetén a bemutatási lapon elegendő a finomsági fok feltüntetése."

5. §

A Vhr. 20. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az olyan nemesfém tárgyakkal, amelyek az előírt kellékeknek nem felelnek meg, a 25. § szerint kell eljárni. Az Intézet a vizsgálat megtörténtét igazoló záradékát az okmányon feljegyzi, és a tárgyat az okmányokkal együtt visszaadja a bemutatónak."

6. §

A Vhr. 21. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A behozatali előjegyzésben vámkezelt nemesfém tárgyra a vámjogszabályok rendelkezései az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a nemesfém tárgy azonosságának pontos megállapítása céljából az importáló részletes felsorolással kiállított, a tárgyak fajtájára, darabszámára, súlyára és finomságára vonatkozó, színes fotóval kiegészített kétpéldányos konszignációt csatol. A vámhivatal a vámvizsgálat lefolytatását a konszignáción igazolja.

(2) Mentesek a fémjelzés alól a beköltözés során, továbbá öröklés következtében behozott nemesfém tárgyak, valamint az utasok által magukkal hozott személyes használatra szolgáló nemesfém tárgyak mindaddig, amíg azt a tulajdonos nem kívánja elidegeníteni. Elidegenítés esetén a Vhr. 16. §-ának (5) bekezdésében foglaltak az irányadók."

7. §

A Vhr. 32. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A 31. § pontja alá tartozó nemesfém tárgyakat belföldi készítés esetén a készítő, külföldi behozatal esetén az importáló köteles a tárgy finomságát ezredrészben kifejező finomsági számjellel ellátni. A belföldi készítő a 31. § i), j) pontja alá tartozó nemesfém tárgyakon a név-, illetve gyárjelét is köteles elhelyezni."

8. §

(1) A Vhr. 35. §-a (1) bekezdésének b) 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. Az aranytárgy után grammonként 30 forintot."

(2) A Vhr. 35. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A rendelet 22. § (1) bekezdés a), és c) pontjában, 30. §-ában, 32. §-ában és 38. § (2) bekezdésében, valamint a 37/1967. (XII. 29.) PM rendelet 7. §-ában felsorolt kötelező nemesfémtartalom-vizsgálat díjai az alábbiak:

a) ékszerötvözetek és nemesfémtartalmú öntvények:

1. aranytartalom meghatározása 1 000 Ft

2. színarany vizsgálata 1 500 Ft

3. ezüsttartalom meghatározása 500 Ft

4. színezüst vizsgálata 750 Ft

5. platina-, ródium-, iridium-, pal-ládiumtartalom meghatározása elemenként 4 000 Ft

6. színplatina, -palládium, -iridium, -ródium vizsgálata elemenként 6 000 Ft

b) nemesfémtartalmú érmék, pénzek:

1. aranytartalom meghatározása és tömeghitelesítés 3 000 Ft

2. ezüsttartalom meghatározása és tömeghitelesítés 2 500 Ft

c) a törvényes előírásoktól eltérő ékszerötvözet engedélyezés előtti teljes vizsgálata 10 000 Ft

d) bányatermékek, hulladékok, egyéb - nem fém állapotú - nemesfémtartalmú anyagok tételenkénti vizsgálata

1. dúsítás, előkészítés 5 000 Ft

2. nemesfémtartalom meghatározása elemenként: az a) pontban felsorolt díjtételek hozzáadásával;

e) tömegmérés hitelesítése

1. arany, platina, palládium grammonként 1,00 Ft

2. ezüst grammonként 0,25 Ft

f) hitelesítési adatok beütése

1. arany, platina, palládium grammonként 5,00 Ft

2. ezüst grammonként 0,50 Ft

g) tájékoztató jellegű elővizsgálat díja a hivatalos vizsgálati díj fele;

h) döntő vizsgálat díja a hivatalos vizsgálati díj kétszerese."

"(5) Az Intézet az (1) és a (4) bekezdésben megjelölt munkákat az ügyfél kérésére soron kívül sürgősségi díj ellenében végzi el."

9. §

A Vhr. 36. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A fémjelzési díjakat a nemesfém tárgyat hitelesítésre bemutató köteles az Intézet pénztárába befizetni, vagy a hatályos jogszabályoknak megfelelő egyéb fizetési módon teljesíteni. A külföldről kereskedelmi céllal behozott nemesfém tárgyak fémjelzési díját a bemutatásra kötelezett importáló fizeti meg."

10. §

A Vhr. 37. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az egyébként fémjelzési kötelezettség alá tartozó, de a Tvr.-nek meg nem felelő finomságú vagy kivitelű nemesfém tárgyat kizárólag külföldi kivitelre az Intézet engedélye alapján lehet készíteni. A kiadott engedélyekről az Intézet nyilvántartást vezet."

11. §

A Vhr. 39. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 37. § szerinti engedély és az ott meghatározott szabályok megtartása kötelező azokra a készítőkre és exportálókra is, akik a Tvr.-nek megfelelő nemesfém tárgyat kívánnak külföldi kivitelre készíteni, illetve szállítani.

(2) A magyar fémjellel ellátott nemesfém tárgyakat - a személyes használatú nemesfém tárgyak kivételével -csak a fémjel megsemmisítése után lehet külföldre kivinni. A fémjel megsemmisítését az Intézet végzi."

12. §

A Vhr. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"44. § Az ellenőrzést a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága az Intézettel, mint önálló központi hivatallal együttműködve gyakorolja."

13. §

A Vhr. 45. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az ellenőrzésnek különösen az alábbiakra kell kiterjednie:

a) eleget tett-e az ellenőrzött a bejelentésre, a kifüggesztésre, a tárgyak elkülönítésére vonatkozó előírásoknak;

b) a fémjelzésre kötelezett nemesfém tárgyak megfelelően fémjelezve vannak-e;

c) van-e olyan nemesfém tárgy az üzletben (üzemben),

1. amely bármilyen módon előállított, hamisított fémjelzéssel van ellátva,

2. amelyre a fémjelzést más tárgyról szerelték át, vagy forrasztották fel,

3. amely üresnek készült, de fémjelzés után idegen anyaggal töltötték ki,

4. amelyet a fémjelzés után bármi módon súlyosabbá tettek;

d) az a)-c) pontban meghatározottakon túlmenően is minden olyan nyilvántartásra, szabályzatra és árukészletre, melyből ellenőrizhető, hogy az ellenőrzött személy az erre a tevékenységre vonatkozó előírásokat betartja-e."

14. §

A Vhr. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"46. § Amennyiben a helyszíni ellenőrzés további vizsgálatot vagy hatósági intézkedést igényel, ahhoz az ellenőrzést végző szervek jogosultak a fél költségére a kifogásolt tárgyakat becsomagoltatni, továbbá az ügyfél és az ellenőrzést végző szervek pecsétjével ellátott csomagot az Intézetbe beszállíttatni."

15. §[1]

16. §[2]

17. §

A Vhr. 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"50. § (1) Az üzem, illetve üzlet működésének megkezdésére vonatkozó bejelentés igazolásául az Intézet igazolást ad ki a bejelentő részére. Az igazolásban feltüntetett bármely adat változását 14 napon belül az Intézet részére a nyilvántartott köteles bejelenteni az igazolás módosítása céljából.

(2) Az Intézet minden igazolás és engedély kiállítását, valamint azok módosítását a kérelmező költségére végzi.

(3) A Tvr.-ben és a Vhr.-ben meghatározott kötelezettségek megszegése a 17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelet 149. §-a szerint szabálysértést valósít meg, és az ott megjelölt szankcióval büntetendő."

18. §

Ez a rendelet 1993. május 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a Vhr. 36. §-ának (3) bekezdése és a Vhr. 38. § (1) bekezdésének második mondata hatályát veszti. Ahol a Vhr. állami vállalatot, szövetkezetet vagy kisiparost említ [4. § (2) bekezdése, 11. § (1) bekezdése, 12. §, 15. § (2) bekezdés a)-b) pontja, 16. § (2) és (4) bekezdése, 19. §, 28. §, 32. § (1) bekezdése, 42. § (1) bekezdése, 47. § (1) és (2) bekezdése, 48. § (1) és (2) bekezdése, 52. § (1) bekezdése, 53. §], ott gazdálkodó szervezetet vagy egyéni vállalkozót kell érteni.

Dr. Szabó Iván s. k.,

pénzügyminiszter