Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

11/1965. (VIII. 3.) PM rendelet

a nemesfémtárgyakról és fémjelzésükről szóló 1965. évi 14. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról

Az 1965. évi 14. számú törvényerejű rendelet 12. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

1. § A Tvr. alkalmazása során a nemesfémtárgyak közül

a) aranytárgynak az aranyból vagy arany és más fémek ötvözetéből készült,

b) ezüsttárgynak, az ezüstből vagy ezüst és más fémek ötvözetéből készült,

c) platinatárgynak a platinából vagy platina és más fémek ötvözetéből készült

tárgyakat kell tekinteni, feltéve, hogy a tárgy nemesfém tartalma a 10%-ot eléri.

2. §[1] (1) A Tvr. 2. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltakon túlmenően aranytárgyak készíthetők és forgalmazhatók 375 ezredrész aranytartalmú ötvözetből is (4. számú finomsági fok).

(2) Belkereskedelmi célra készíteni, belkereskedelmi forgalomban árusítani, raktáron tartani vagy külföldről árusítás céljából behozni nem szabad olyan ékszert, személyi használatra szolgáló használati tárgyat (a továbbiakban: fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfémtárgy), amely a jogszabályban meghatározott finomsági foktól eltér.

3. § (1)[2] A Tvr.-nek, valamint az annak alapján kiadott rendeleteknek megfelelő nemesfémtárgy finomsági fokát a Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet (a továbbiakban: Intézet) állapítja meg. Az Intézet - nem hatósági feladatainak ellátásához - kizárólag 100%-ban állami tulajdonban álló gazdasági társaság közreműködését veheti igénybe.

(2) Az Intézet a megvizsgált, fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfémtárgyat a törvényerejű rendeletben meghatározott finomsági fokot kifejező fémjellel látja el. A törvényerejű rendeletben meghatározott finomsági foknak megfelelő, külföldről behozott, fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfémtárgyakat az Intézet behozatali fémjellel látja el.

4. § (1) Az aranytárgy anyagául használt ötvözet aranyon felül pótfémként rendszerint csak ezüstöt, rezet, a fehérarany-ötvözet ezen felül nikkelt és horganyt, az ezüsttárgy anyagául használt ötvözet pedig ezüstön felül rendszerint csak rezet, a platinatárgy anyagául használt ötvözet platinán felül csak rezet és palládiumot tartalmazhat.

(2)[3] Gazdálkodó szervezet és egyéni vállalkozó, ha a nemesfém tárgy készítése céljából a törvényesen megengedett pótfémeken kívül más - a karcvizsgálatot nem zavaró - pótlém felhasználásával kíván arany-, ezüst- vagy platinaötvözetet készíteni, erre az Intézettől köteles előzetesen engedélyt kérni. Az Intézethez benyújtott kérelemben ezredrésznyi pontossággal kell meghatározni a gyártani kívánt ötvözet összes alkotófémét. Az Intézetnek meg kell állapítani, hogy az ötvözet alkalmas-e karcpróba útján való vizsgálatra. Ennek megfelelően a kérelmező köteles az ötvözetből mintegy 2 x 7 x 80 mm méretű próbatűnek alkalmas anyagot az Intézethez térítésmentesen beszolgáltatni. Az engedélyezett ötvözetből nemesfém tárgy készítésével foglalkozó bármely, arra jogosult gazdálkodó szervezet vagy egyéni vállalkozó készíthet arany- ezüst-, vagy platinatárgyat. Az engedélyezett ötvözetekről az Intézet nyilvántartást vezet.

5. § (1) A nemesfémtárgy összeszerelése alkalmával a tárgy használhatóságának biztosítására feltétlenül szükséges szerelvény bármilyen - megfelelő szilárdságú - anyagból készülhet, feltéve, hogy különállása könnyen felismerhető és a nemesfémtárgytól elválasztható.

(2) Könnyen felismerhető és elválasztható szerelvényt (tű, kapocs, csukló, rugó stb.) tilos a nemesfémtárgyhoz úgy kapcsolni, hogy az a nemesfémtárggyal egyező anyagnak látsszék, és az ilyen nem nemesfémből készült szerelvényt nem szabad aranyozni, ezüstözni vagy platinázni.

6. § (1) Az aranytárgyon ezüst- vagy platinaötvözetből, ezüst- és platinatárgyon pedig aranyötvözetből készült - a törvényerejű rendeletben meghatározott finomsági foknak megfelelő - díszítést szabad alkalmazni. A díszítést úgy kell felszerelni, hogy az a tárgy többi részétől könnyen megkülönböztethető és elválasztható legyen.

(2) Az ezüsttárgyra platinaötvözetből, a platinatárgyra ezüstötvözetből készült díszítést nem szabad alkalmazni.

(3) Aranytárgyra megegyező vagy attól eltérő színű, de azonos finomságú aranyötvözetből mind elválasztható formában, mind nemesfémforrasztással készíthető díszítés.

(4)[4] Az arany-, ezüst- vagy platinatárgyra alkalmazott és attól könnyen megkülönböztethető és elválasztható, a tárgy alapanyagától eltérő anyagú nemesfémdíszítést a finomsági fokot kifejező fémjellel kell ellátni. Az összeszerelten fémjelzésre beadott tárgy csak a benne előforduló legalacsonyabb finomságú ötvözet szerint fémjelezhető.

(5) A fehér ékkővel díszített arany- vagy platinatárgynál a kő arany vagy platina foglalatát szabad ezüstlemezzel borítani. A foglalat borításához azonban csak annyi ezüstöt szabad felhasználni, amennyi ehhez a munkához feltétlenül szükséges.

(6) Ezüsttárgyat platinázni tilos.

7. § (1) Ezüsttárgyat aranyozni, rhodiumozni csak oly mértékben szabad, hogy a tárgy finomsági foka karc útján kétségtelenül megállapítható legyen. Az ilyen tárgyat ezüsttárgyként kell fémjelezni.

(2) Üreges nemesfémtárgyat nem szabad a tárgy anyagánál alacsonyabb finomságú vagy attól eltérő nemesfémmel, egyéb fémmel vagy más anyaggal egészben vagy részben kitölteni.

(3) A nemesfémből készült üreges, személyi használatra szolgáló használati tárgyat idegen anyaggal - ólom, gitt, gipsz, gyanta, szurok stb. - egészben vagy részben akkor szabad kitölteni, ha ezzel az anyaggal a nem nemesfémből készült, nélkülözhetetlen alkatrészeket kell a tárgyhoz erősíteni, vagy ha a kitöltés a nagyobb igénybevételnek kitett használati tárgy ellenállóbbá tételéhez, illetve állóképességének biztosításához elkerülhetetlenül szükséges. A nemesfémből készült rész grammsúlyát azonban a tárgyra beütött számmal fel kell tüntetni. Ilyen üreges nemesfémtárgyak a kés és a villa nyele, a bot és az ernyő fogója, a gyertyatartó és a lámpa talpa.

(4)[5] A nemesfémtárgy készítésénél forrasztóanyagul csak a tárgy finomságával megegyező finomságú ötvözetet szabad használni.

8. § (1) Aranyozáson, ezüstözésen, illetve platinázáson a tárgyaknak arany-, ezüst-, illetve platinalemezzel való bevonását is érteni kell.

(2) A nemesfémtárgyak a nemesfém-ötvözeteiken felül drágakővel, féldrágakővel, gyönggyel, mozaikkal, díszkővel, műkővel, zománccal, markazittal és üveggel díszíthetők.

9. § (1) Az aranylemezzel borított ezüsttárgy felületét úgy kell kikészíteni - vésés, gyalulás vagy más megoldás útján -, hogy a tárgy ezüst alapanyaga látható, könnyen felismerhető legyen. A részben aranylemezzel borított ezüsttárgy felületét nem szükséges a fentieknek megfelelően kikészíteni.

(2) Nemesfémből készült fülbevalóknál a befoglalt üvegek és műkövek alá a foglalat könnyebb elkészítése céljából okvetlenül szükséges, kis mennyiségű gipszet, krétát, vagy színhatás elérése céljából papíros és fólia alátétet szabad használni.

(3) Zománcozott nemesfémtárgynál az alak megtartásához szükséges, úgynevezett "kontra-email"-t szabad használni.

(4) A 7. § (3) bekezdésében, valamint az e § (2) bekezdésében nem említett - nemesfémből készült - üreges tárgyak kitöltésére vonatkozó kérelmet az Intézetnél kell benyújtani.

10. § (1)[6] A belföldön készült nemesfémtárgyat a készítő, az elkobzott - fémjelzés nélküli - nemesfémtárgyat a belföldi forgalomba hozatalra felhatalmazott egyéb gazdálkodó szervezet, a külföldről árusítás céljából behozott nemesfémtárgyat az importőr köteles azzal a névjellel ellátni, amelynek használatát részére az Intézet engedélyezte. Az importőr névjelét a vámeljárás során kell elhelyezni a tárgyakban, a beütő szerszámot az Intézet tárolja és bocsátja az importőr rendelkezésére a vámeljárás során. Az importőr kérésére az Intézet - térítés ellenében - köteles elvállalni a felelősségjel beütését.

(2) Nem kell név-, illetve gyárjellel ellátni azt a nemesfémtárgyat,

a) amelyen a jel a kis felület miatt vagy egyéb okból nem alkalmazható (pl. nagy része zománccal, kővel, vagy gyönggyel van borítva);

b) amely külföldre készült és a külföldi megrendelő a jel feltüntetését nem kéri.

11. § (1)[7] A nemesfémtárgy készítésével és importjával foglalkozó gazdálkodó szervezet az üzem megkezdésére vonatkozó bejelentéssel egy időben köteles kérni a felelősségjel engedélyezését.

(2) A név-, illetve gyárjel alakját és rajzát a bemutató javaslatára az Intézet állapítja meg. Az alak és a rajz megállapításánál ügyelni kell arra, hogy az más név-, illetve gyárjelhez vagy fémjelhez ne hasonlítson.

(3)[8] A név-, illetve gyárjelet a nemesfémtárgy megjelölésére kizárólag az használhatja, akinek azt engedélyezték. A nemesfémtárgy készítőjének csak egyféle név-, illetve gyárjel használatát lehet engedélyezni. A nemesfémtárgy készítőjének és importőrének csak egyféle névjel használatát lehet engedélyezni.

(4)[9] A név-, illetve gyárjelet az Intézet által nyilvántartásba vett gazdálkodó szervezet vagy egyéni vállalkozó készítheti. A fél az Intézet engedélye alapján a szükségeshez képest többféle nagyságban és példányban köteles a név-, illetve a gyárjelet elkészíttetni, és a készítő jogosultságának igazolása mellett próbanyomat és nyilvántartás céljából az Intézetnél bemutatni. A használatban elkopott név-, illetve gyárjeleket az új példányok bemutatásával egyidejűleg kell megsemmisítés céljából az Intézetnek átadni.

12. §[10]

13. §[11] A fémjelek a következők:

A) Belföldön készült nemesfémtárgyakra:

a) a platinatárgyra kard és bal oldalon Pt. betűk,

b) 1. számú finomsági fokú aranytárgyakra korona és pajzs, benne stilizált nap, bal oldalon az évszám betűjele, alatta 22,

2. számú finomsági fokú aranytárgyakra korona, alatta az évszám betűjele és 18, jobbra stilizált nap,

3. számú finomsági fokú aranytárgyakra szent korona, balra stilizált nap, alatta az évszám betűjele és 14,

4. számú finomsági fokú aranytárgyakra korona és pajzs, benne stilizált nap, jobbra az évszám betűjele, balra 9,

c) 1. számú finomsági fokú ezüsttárgyakra stilizált híd (Lánchíd), felette az évszám betűjele és 1,

2. számú finomsági fokú ezüsttárgyakra stilizált híd (Erzsébet híd), felette az évszám betűjele és 2,

3. számú finomsági fokú ezüsttárgyakra stilizált híd (veszprémi Viadukt), alatta az évszám betűjele és 3,

4. számú finomsági fokú ezüsttárgyakra stilizált híd (Szabadsághíd), alatta az évszám betűjele, felette 4.

B) Külföldről behozott nemesfémtárgyakra:

a) platinatárgyakra buzogány, bal oldalra K (külföldi), jobb oldalon Pt. betűk,

b) 1. számú finomsági fokú aranytárgyakra korsó, jobbra az évszám betűjele, alatta 22,

2. számú finomsági fokú aranytárgyakra ivócsanak, jobbra az évszám betűjele, felette 18,

3. számú finomsági fokú aranytárgyakra (stilizált) szarvas, jobbra az évszám betűjele, alatta 14,

4. számú finomsági fokú aranytárgyakra ivókürt, felette az évszám betűjele, balra 9,

c) 1. számú finomsági fokú ezüsttárgyakra korona, jobbra az évszám betűjele, balra 1,

2. számú finomsági fokú ezüsttárgyakra fedeles kancsó, jobbra az évszám betűjele, balra 2,

3. számú finomsági fokú ezüsttárgyakra háromágú gyertyatartó, jobbra az évszám betűjele, balra 3,

4. számú finomsági fokú ezüsttárgyakra serleg, jobbra az évszám betűjele, balra 4.

14. § (1)[12]

(2) Az Intézet jele H betű nyolcszögletű keretben.

(3) A fémjelek, valamint a fémjelzéssel kapcsolatos egyéb hivatalos jelek alakját és rajzát az I. számú melléklet tüntetni fel.

(4)[13] A fémjelet alkalmazni kell magán a tárgyon, továbbá lehetőleg alkatrészein és díszítésein is. A nemesfémtárgyon alkalmazandó fémjel, a név-, illetve gyárjel, továbbá az egyéb jel beütésének helyét a II. számú melléklet határozza meg.

(5) Belföldön belföldi célra készült, fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfémtárgyon a fémjelen, a név-, illetve gyárjelen, a tárgy alkatrészeinek összetartozását jelző számon, valamint --idegen anyaggal kitöltött üreges nemesfémtárgy esetén - a nemesfémötvözet grammsúlyát jelző számon felül más jelzést vagy felírást alkalmazni nem szabad.

15. § (1) A hivatalos ellenőrző vizsgálatot, továbbá a jogszabályoknak megfelelő nemesfémtárgyak fémjelzését az Intézet végzi.

(2) A belföldön készített nemesfémtárgyakat fémjelzésre az Intézetnek

a)[14] a nemesfémtárgyat készítő gazdálkodó szervezet, továbbá - ha a nemesfémtárgy eladási célból nem az a) pont alá tartozó gazdálkodó szervezettől került hozzá -

b)[15] a névjel, gyártójel használatára kötelezett gazdálkodó szervezet

köteles bemutatni.

16. § (1) A nemesfémtárgyakat az Intézet telephelyén (Budapest, VIII., Üllői út 102) kell fémjelzés végett bemutatni.

(2)[16] A 15. § (2) bekezdésének a) pontja alá eső gazdálkodó szervezet a nemesfémtárgyat a név-, illetve gyárjellel ellátva, pácolt, polírozás előtti, de már annyira elkészített állapotban köteles alkatrészével együtt fémjelzésre bemutatni, hogy a további megmunkálás folyamán a tárgynak sem alakját, sem ötvözetét ne lehessen megváltoztatni és a ráütött jelek világosan felismerhetők maradjanak. Indokolt esetekben az Intézet megengedheti, hogy a nemesfémtárgyat kész állapotban mutassák be, ha az ilyen tárgy finomságának megállapítása és fémjelzése a tárgy megsérülése nélkül, kellő biztonsággal elvégezhető.

(3) Az alkatrészek közül a rugós gyűrűt és a karabélyt a vállalat, illetve a szövetkezet külön is bemutathatja fémjelzésre.

(4)[17] A 15. § (2) bekezdésének b) pontjában említett gazdálkodó szervezet a fémjelzéssel el nem látott, eladásra szánt nemesfémtárgyat köteles fémjelzés végett az Intézetnek az átvételtől számított 8 napon belül bemutatni és a bemutatásig a már fémjelzett nemesfémtárgyaktól elkülönítve tartani.

(5)[18] Magánszemélyek a tulajdonukban lévő nemesfémtárgyakat fémjelzésre bemutathatják, ha az eredeti vámokmányokat vagy a vámmentességet igazoló okmányokat, illetve a tulajdonjogot igazoló okiratokat bemutatják.

17. § (1) A nemesfémtárgyat bemutatási lappal együtt kell benyújtani. A bemutatási lapot a valóságnak megfelelően kell kiállítani, feltüntetve a tárgyak fajtájára, darabszámára, súlyára, finomságára és egyéb törvényes kellékeire vonatkozó pontos adatokat.

(2)[19] A nemesfémtárgy bemutatására csak az Intézet által meghatározott nyomtatványt - bemutatási lapot - szabad használni. Külön bemutatási lapot kell kiállítani az arany-, ezüst- és platinatárgyakról.

(3)[20] A bemutatási lapon fel kell tüntetni a nemesfém tárgy ötvözetének pontos összetételét minden olyan esetben, amikor a fémjelzésre kerülő nemesfém tárgy ötvözetében a megengedett pótfémeken kívül - az Intézet engedélyével - más pótfém is szerepel. A megengedett pótfémek használata esetén a bemutatási lapon elegendő a finomsági fok feltüntetése.

(4) Az ugyanazzal a bemutatási lappal bemutatott arany-, ezüst-, illetve platinatárgyak közül csak azokat szabad a lapon összesítve, egy tételben szerepeltetni, amelyeknek az ötvözete is, kivitele is azonos.

(5) Az Intézet a bemutatott nemesfémtárgyakat súlyuk pontos megállapítása mellett veszi át és azokat fémjelzés után az átvételkor kiadott elismervény bevonása ellenében a fizetési lappal együtt adja vissza a bemutatónak. A bemutató a bemutatási lap hátlapján a fémjelzett nemesfémtárgy átvételét igazolni tartozik. A bevont elismervény ezzel érvényét veszti, további kezelést nem igényel. A fémjelzési illetéket a 36. § szerint kell befizetni.

(6) Az Intézet a nemesfémtárgyat addig nem fémjelzi, amíg a fél szabályszerűen kiállított bemutatási lapot nem csatol, illetőleg a megállapított hiányokat felhívásra nem pótolja.

18. § (1) Az Intézet a bemutatott nemesfémtárgy finomsági fokának megállapítása előtt köteles megvizsgálni, hogy

a) a bemutatási lapot szabályszerűen állították-e ki;

b) a bemutatott nemesfémtárgy a finomsági foktól eltekintve, megfelel-e a Tvr.-ben és az e rendeletben meghatározott egyéb kellékeknek.

(2) Kisebb hiányok esetében az Intézet a 25-27. §-nak megfelelően jár el.

19. §[21] Ha nem a nemesfémtárgy készítésével foglalkozó gazdálkodó szervezet mutatja be a nemesfémtárgyat, és annak ötvözetét a bemutató nem ismeri, elég a bemutatási lapon az azonos kivitelű tárgyak altételenkénti megnevezése.

20. § (1)[22] A külkereskedelmi áruforgalomban behozott nemesfémtárgyat a behozó külkereskedelmi vállalat köteles egy tételben, a vámhivatal által felülvizsgált és záradékolt okmányokkal együtt az Intézetnek bemutatni és fémjeleztetni. Az ilyen tárgyra vonatkozóan a bemutatási lap rovatait a feladó által kiállított és a tárgyat kísérő árujegyzék alapján kell kitölteni.

(2) Az Intézet a külföldről érkezett és bemutatási lappal bemutatott nemesfémtárgyat megvizsgálja, és amennyiben az a Tvr.-nek, valamint e rendeletnek megfelel, finomsági fokát kifejező, behozatali fémjellel látja el.

(3)[23] Az olyan nemesfém tárgyakkal, amelyek az előírt kellékeknek nem felelnek meg, a 25. § szerint kell eljárni. Az Intézet a vizsgálat megtörténtét igazoló záradékát az okmányon feljegyzi, és a tárgyat az okmányokkal együtt visszaadja a bemutatónak.

21. § (1)[24] A behozatali előjegyzésben vámkezelt nemesfém tárgyra a vámjogszabályok rendelkezései az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a nemesfém tárgy azonosságának pontos megállapítása céljából az importáló részletes felsorolással kiállított, a tárgyak fajtájára, darabszámára, súlyára és finomságára vonatkozó, színes fotóval kiegészített kétpéldányos konszignációt csatol. A vámhivatal a vámvizsgálat lefolytatását a konszignáción igazolja.

(2)[25] Mentesek a fémjelzés alól a beköltözés során, továbbá öröklés következtében behozott nemesfém tárgyak, valamint az utasok által magukkal hozott személyes használatra szolgáló nemesfém tárgyak mindaddig, amíg azt a tulajdonos nem kívánja elidegeníteni. Elidegenítés esetén a Vhr. 16. §-ának (5) bekezdésében foglaltak az irányadók.

22. § (1)[26] A finomsági fokot mintavételi terv alapján, analitikus laboratóriumi vizsgálati módszerekkel, szükség esetén karcvizsgálattal kell megállapítani:

a) az arany finomságát tűzi vizsgálattal (űzési eljárással);

b) az ezüst finomságát Gay-Lussac elven alapuló potenciometriás titrálással;

c) a platina finomságát higanykloridos, módszerrel;

d) amennyiben az a)-c) pontokban felsorolt vizsgálatok nem adnak minden kétséget kizáró eredményt, az Intézet egyéb nemzetközileg elfogadott megfelelő pontosságú módszert is alkalmazhat.

(2) A vizsgálat érdekében az Intézet a nemesfémtárgyat szükség esetén egészben vagy részben beolvaszthatja vagy a tárgyból megfelelő mennyiségű anyagot vághat ki. A bemutató a tárgy beolvasztásáért vagy egyes alkatrészek vizsgálat céljából való felhasználásáért kártérítést nem igényelhet.

23. § (1) Ha a fémjelzési kötelezettség alá tartozó nemesfémtárgy az előírt finomsági fokot az engedélyezett finomsági hiány beszámításával sem éri el, a bemutatót erről értesíteni kell, és ha a fél 8 nap alatt döntővizsgálatot (29. §) nem kér, a nemesfémtárgyat össze kell törni.

(2)[27] A jogszabályban megállapított finomsági fokoktól negatív eltérés a fémjelzéskor nem fogadható el.

(3) A finomsági fok megállapításánál nem kell figyelembe venni az 5. és 6. §-ban említett szerelvényt, díszítést és ezüsttel lemezeit foglalatot.

(4)[28]

24. §[29]

25. § (1) A fémjelzésre bemutatott olyan nemesfémtárgyat, amely a törvényerejű rendeletben meghatározott finomsági fokot eléri ugyan, de más törvényes kellékeknek nem felel meg, az Intézet a bemutatónak visszaadja, feltéve, hogy a kisebb hiányok pótolhatók és azok pótlására a bemutató kötelezettséget vállal.

(2) Ha nemesfémtárgy bemutatója a megállapított hiány pótlását megtagadja, a nemesfémtárgyat összetörve kell kiszolgáltatni.

26. § A 25. §-ban említett kisebb hiányok főként a következők:

a) az 5-10. §-ban foglalt rendelkezésektől való eltérés;

b) a belföldön készült nemesfémtárgyon az engedélyezett név-, illetve gyárjel hiánya vagy nem megfelelő alkalmazása (fel nem ismerhető, kopott vagy nem a meghatározott helyre ütött jel).

27. § A 25. § szerint kell eljárni abban az esetben is, ha

a) a bemutatott nemesfémtárgy olyan durván van kikészítve, hogy a fémjel nem alkalmazható szabályszerűen vagy a további megmunkálás során könnyen megsérülhet, továbbá ha a bemutatott nemesfémtárgy nedves vagy szennyezett;

b) a bemutatott nemesfémtárgy alkatrészei gyengén vannak forrasztva, és ezért utánforrasztás szükséges;

c)[30] a láncszemek nincsenek forrasztva, kivéve a különlegesen egymásba kapcsolódó gépi vagy kézi kötésű láncokat, amelyek fémjelzését az Intézet bírálja el;

d) több alkatrészből álló nemesfémtárgy összes alkatrészeit nem mutatják be.

28. §[31] Ha valamely fémjelzett tárgy alakja vagy anyaga javítás vagy átdolgozás következtében lényegesen megváltozik, a javítást vagy átdolgozást végző gazdálkodó szervezet a tárgyat újból köteles megvizsgálás és esetleges fémjelzés céljából bemutatni,

29. § Ha a bemutató a vizsgálat eredményét kifogásolja, az anyag minőségi megállapításának ismételt (döntő) vizsgálatát kérheti. A döntővizsgálat költségét - ha kifogása alaptalannak bizonyult - a bemutató viseli.

30. § (1) A döntővizsgálatot két műszaki dolgozó párhuzamosan végzi. A két párhuzamos vizsgálat egymás ellenőrzésére szolgál. A döntővizsgálatot úgy kell elvégezni, hogy a vizsgálatot végző két személy egymást munkájában ne befolyásolhassa. A két eredmény számtani középarányosa adja a döntővizsgálat eredményét.

(2) A döntővizsgálat költségeit a hivatalos elemzési díj kétszeres összegében kell megállapítani.

31. § A nemesfémtárgyak közül mentes a fémjelzési kötelezettség alól:

a) a külföldi megrendelésre (eladásra) készült nemesfémtárgy;

b) az olyan műszer, készülék vagy eszköz, amely kizárólag tudományos, egészségügyi, oktatási vagy ipari célt szolgál;

c) a belföldön vagy külföldön törvényes fizetési eszközként használt ércpénz, ha nincsen a törvény hatálya alá tartozó nemesfémtárggyal forrasztás útján összeillesztve;

d) az érem és féldombormű (plakett);

e) az olyan nemesfémtárgy, amely régi város-, ország-, céh- vagy mesterjellel van ellátva, továbbá amelynek régisége vagy kidolgozása folytán különleges tudományos, művészeti, kortörténeti vagy művelődéstörténeti értéke van;

f) a személyi és egyházi tulajdonban levő nemesfémtárgyak mindaddig, amíg forgalombahozatal céljából nem kerülnek nemesfémtárgyak raktározásával, árusításával foglalkozó vállalathoz vagy szövetkezethez;

g) a nemesfémtömbök, -rudak, -lemezek, -huzalok és általában a nemesfémből készült félkész gyártmányok;

h) a nemesfémhuzal felhasználásával előállított paszományok, rojtok, zsinórok és szövetek.

i)[32] az aranyékszer és alkatrész egy gramm súly alatt;

j)[33] az ezüstékszer és alkatrész kettő gramm súly alatt;

k)[34] a zománccal, gyönggyel és drágakővel teljesen borított ékszertárgy.

32. § (1)[35] A 31. § b) pontjában meghatározott célból iparszerűen készült műszer, készülék vagy eszköz a felhasznált nemesfémanyag minőségének szempontjából az Intézet ellenőrzése alá tartozik. A gyártást végző gazdálkodó szervezet a nemesfémből készített műszer, készülék vagy eszköz, illetve ezek alkatrészeinek nemesfém-összetételét az Intézetnek köteles a gyártás megkezdése előtt bejelenteni.

(2) Az egészségügyi célt szolgáló tárgyak közé tartozik a fogkorona, -híd, -lap, -betét stb. is.

(3) A 31. § c) pontja vonatkozik azokra az ércpénzekre is, amelyeket bármikor törvényes fizetési eszközként használtak.

(4)[36] A 31. § pontja alá tartozó nemesfém tárgyakat belföldi készítés esetén a készítő, külföldi behozatal esetén az importáló köteles a tárgy finomságát ezredrészben kifejező finomsági számjellel ellátni. A névjel, gyártójel használatára kötelezett gazdálkodó szervezet a 31. § i), j) pontja alá tartozó nemesfémtárgyakon a név-, illetve gyárjelét is köteles elhelyezni.

33. § Az Állami Pénzverő a saját üzemében készült érmet és féldomborművű lapot - annak peremén - az alábbi jelzésekkel látja el: az aranyból készülteket a nap jelképével, az ezüstből készülteket a hold jelképével, a platinából készülteket Pt betűkkel. Az ismertetett jelzésen felül a tárgy peremébe kell ütni a finomságot és az ÁP betűket mint gyárjelet.

34. § A 31. § e) pontjával kapcsolatos vitás esetben a tárgyra tekintettel a gyűjtőköre szerint illetékes múzeum szakvéleménye az irányadó. A szakvélemény beszerzése érdekében az Intézet a Művelődésügyi Minisztériumot keresi meg. A szakvélemény költsége az érdekelt felet terheli.

35. §[37] (1) Az ezredforduló és 1000 éves államiságunk tiszteletére a belföldi gyártású nemesfémtárgyakra, az Intézet fémjelnek nem minősülő a (2) bekezdés szerinti jelet üthet be. A jelet az Intézet az ügyfél kérésére, az Intézet által megállapított díjazás fejében ütheti be, feltéve, hogy a nemesfémtárgyat a 2000. év folyamán mutatják be hitelesítésre.

(2) A jel a következő: talpára állított, lekerekített sarkú, egyenlő szárú háromszög alakú keretben - felül a magyar koronázási jelvények egyik darabja, az országalma kettős kereszttel -, alatta római számokkal az évszám 2000. A jel alakját és rajzát a 3. számú melléklet tünteti fel.

36. §[38]

37. § (1)[39] Az egyébként fémjelzési kötelezettség alá tartozó, de a Tvr.-nek meg nem felelő finomságú vagy kivitelű nemesfém tárgyat kizárólag külföldi kivitelre az Intézet engedélye alapján lehet készíteni. A kiadott engedélyekről az Intézet nyilvántartást vezet.

(2) A törvényerejű rendeletben meghatározott finomsági foktól eltérő nemesfémtárgy belföldi forgalombahozatala és nyílt árusítási helyiségben való elhelyezése tilos. Az ilyen nemesfémtárgyat a belföldi eladásra szánt tárgyaktól elkülönítve kell raktáron tartani. Az engedélyes köteles a kivitelre szánt tárgyakról pontos nyilvántartást vezetni és abba minden változást azon a napon bejegyezni, amelyen az valóban megtörtént.

38. § (1)[40] A 37. §-ban meghatározott nemesfémtárgyakat finomságuk és kidolgozásuk ellenőrzése céljából kiszállításuk előtt legalább 14 nappal árujegyzék kíséretében be kell mutatni az Intézetnek. Ha az áru megfelelő, az Intézet az árujegyzéket igazoló záradékkal látja el és azt csak ennek megtörténte után szabad kiviteli vámkezelésre a vámhivatalnak átadni. A kidolgozás szempontjából kifogásolt nemesfémtárgyakat az Intézet kisebb hiányosságok esetében javításra visszaadja. Ha a finomság vagy a kidolgozás a javítás után sem megfelelő, az árut össze kell törni.

(2) Az alapanyag és a kész tárgy finomságát egyaránt az Intézet ellenőrzi. Az áru ellenőrzésével járó szükségszerű árurongálódásból eredő kárért költségtérítés az Intézettől nem jár.

39. § (1)[41] A 37. § szerinti engedély és az ott meghatározott szabályok megtartása kötelező azokra a készítőkre és exportálókra is, akik a Tvr.-nek megfelelő nemesfém tárgyat kívánnak külföldi kivitelre készíteni, illetve szállítani.

(2)[42] A magyar fémjellel ellátott nemesfém tárgyakat - a személyes használatú nemesfém tárgyak kivételével -csak a fémjel megsemmisítése után lehet külföldre kivinni. A fémjel megsemmisítését az Intézet végzi.

40. § (1) A megrendelés nélkül vagy mintagyűjteményként külföldre szállított, fémjelzetlen nemesfémtárgyakat visszaérkezésük esetén való azonosításuk érdekében azonossági jellel kell ellátni. Az azonossági jel beütését az Intézet végzi.

(2) A fél kívánságára az Intézet az azonossági jel beütése helyett az azonosság megállapítására alkalmas, más jelzést is engedélyezhet (ólomzár stb.).

(3) Műbecsű tárgyak tekintetében az Intézet kivételesen megengedheti, hogy az ilyen tárgyak azonosítása a kiviteli jegyzékhez csatolt pontos leírás, esetleg rajz vagy fénykép alapján történjék. Az azonosítás módját az árujegyzékben meg kell jelölni.

41. § Az eladásra szánt nemesfémtárgyakat az elárusítóhelyeken a nem nemesfémből készült tárgyaktól elkülönítve és megfelelő felirattal megjelölve kell tartani.

42. § (1)[43] A nemesfémtárgy raktáron tartásával, árusításával foglalkozó gazdálkodó szervezet köteles a raktáron vagy üzlethelyiségben levő, általa megvett, de szabályszerű fémjellel még el nem látott nemesfémtárgyat a fémjelzésre való bemutatásig, a fémjelzett nemesfémtárgyaktól elkülönítve, "Nem eladó fémjelzetlen tárgyak" felírással megjelölve olyan helyen tartani, ahol azokat a vásárló közönség nem láthatja. A fémjelzetlen tárgyakról jegyzéket kell vezetni az adatok (átvétel ideje, az eladó vagy megbízó neve és címe, a tárgy megnevezése, súlya) pontos feltüntetésével.

(2) A Tvr. rendelkezése értelmében nem szabad pl. "újarany", "újezüst", "kínaezüst" stb. elnevezéseket használni.

43. § (1) A 41. §-nak a tárgyak elkülönítésére vonatkozó rendelkezéseit a kirakatban elhelyezett tárgyakra is alkalmazni kell.

(2) Eladásra szánt tárgynak kell tekinteni minden nemesfémtárgyat, amely az elárusítóhelyen van, és nem javítás vagy beolvasztás céljából tárolják.

(3) A kivitelre szánt tárgyak elkülönítése tekintetében a 37. §-ban foglaltak az irányadók.

44. §[44] Az ellenőrzést a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága az Intézettel, mint önálló központi hivatallal együttműködve gyakorolja.

45. § (1) Az ellenőrzést rendszerint az üzleti órák, illetve az üzem működése idején kell végezni. Ezen az időn túl csak akkor tartható helyszíni ellenőrzés, ha az valamely visszaélés felderítése céljából elkerülhetetlenül szükséges.

(2) Az ellenőrzés során az üzem, illetve üzlet tulajdonosa, illetőleg vezetője vagy megbízottja köteles jelen lenni, az ellenőrzéssel megbízott személyeket támogatni; az ellenőrzéssel megbízott személyek által megjelölt helyiségeket, szekrényeket, tartályokat köteles kinyitni és a megjelölt nemesfémtárgyakat, könyveket, feljegyzéseket, levelezéseket átadni.

(3)[45] Az ellenőrzésnek különösen az alábbiakra kell kiterjednie:

a) eleget tett-e az ellenőrzött a bejelentésre, a kifüggesztésre, a tárgyak elkülönítésére vonatkozó előírásoknak;

b) a fémjelzésre kötelezett nemesfém tárgyak megfelelően fémjelezve vannak-e;

c) van-e olyan nemesfém tárgy az üzletben (üzemben),

1. amely bármilyen módon előállított, hamisított fémjelzéssel van ellátva,

2. amelyre a fémjelzést más tárgyról szerelték át, vagy forrasztották fel,

3. amely üresnek készült, de fémjelzés után idegen anyaggal töltötték ki,

4. amelyet a fémjelzés után bármi módon súlyosabbá tettek;

d) az a)-c) pontban meghatározottakon túlmenően is minden olyan nyilvántartásra, szabályzatra és árukészletre, melyből ellenőrizhető, hogy az ellenőrzött személy az erre a tevékenységre vonatkozó előírásokat betartja-e.

46. §[46] Amennyiben a helyszíni ellenőrzés további vizsgálatot vagy hatósági intézkedést igényel, ahhoz az ellenőrzést végző szervek jogosultak a fél költségére a kifogásolt tárgyakat becsomagoltatni, továbbá az ügyfél és az ellenőrzést végző szervek pecsétjével ellátott csomagot az Intézetbe beszállíttatni.

47. § (1)[47] A Tvr. 10. §-a alapján jogerősen elkobzott fémjelzetlen - kivitelezésben kifogástalan - nemesfémtárgyat az Intézet fémjelzi és értékesítés végett gazdálkodó szervezetnek adja át. A gazdálkodó szervezet az elkobzott nemesfémtárgy értékét az Intézet bevételi csekkszámlájára fizeti be, amely az e címen befolyt összeget külön kezeli.

(2)[48] A Tvr. 9. §-ába ütköző szabálysértés miatt jogerősen elkobzott nemesfémtárgyat az Intézet szükség esetén összetöri és nemesfémanyagát gazdálkodó szervezet útján értékesíti. Az gazdálkodó szervezet a nemesfém értékét az Intézet bevételi számlájára fizeti be, amely azt külön kezeli.

(3) Az elkobzott nemesfémtárgyat díszítő drágaköveket és gyöngyöket a tulajdonos az elkobzást kimondó jogerős határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül az Intézetben felügyelet mellett kiszedheti. A határidő eltelte után az Intézet a drágaköveket eltávolítja és átvételéig megőrzi

48. § (1)[49] A nemesfém tárgyak készítésével, forgalmazásával, árverésével és zálogba vételével foglalkozó gazdálkodó szervezet és egyéni vállalkozó köteles működése megkezdését, megszűnését, valamint működése helyére és tevékenységi körére vonatkozó minden változást - gazdálkodó szervezet a cégbejegyzést, illetve a cégjegyzékből való törlést - 14 napon belül bejelenteni.

(2)[50] A működés megszűnésével egyidejűleg a név-, illetve gyárjel beütésére szolgáló verőtőt megsemmisítés végett az Intézetnek át kell adni. Ha a gazdálkodó szervezet üzeme csak ideiglenesen szünetel, az Intézet a név-, illetőleg gyárjelet egy évig köteles megőrizni.

49. §[51] A 48. §-ban előírt bejelentést egységesen az Intézetnél kell megtenni, amely az ország egész területére kiterjedő nyilvántartást vezet. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a bejelentő nevét, tevékenységi körét, vállalkozói igazolványának, vagy cégbírósági bejegyzésének számát, valamennyi üzemének, illetve üzletének helyét, működése megkezdésének idejét a név-, illetve gyárjelet és külön rovatban az állami ellenőrzés megállapításait.

50. §[52] (1) Az üzem, illetve üzlet működésének megkezdésére vonatkozó bejelentés igazolásául az Intézet igazolást ad ki a bejelentő részére. Az igazolásban feltüntetett bármely adat változását 14 napon belül az Intézet részére a nyilvántartott köteles bejelenteni az igazolás módosítása céljából.

(2) Az Intézet minden igazolás és engedély kiállítását, valamint azok módosítását a kérelmező költségére végzi.

(3) A Tvr.-ben és a Vhr.-ben meghatározott kötelezettségek megszegése a 17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelet 149. §-a szerint szabálysértést valósít meg, és az ott megjelölt szankcióval büntetendő.

51. §[53]

52. § (1)[54] A nemesfémtárgy eladásával foglalkozó gazdálkodó szervezet a vevő kívánságára köteles az eladott tárgyra vonatkozóan számlát adni.

(2) A számlának a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) az eladó vállalat, szövetkezet nevét,

b) a tárgy pontos meghatározását (ideértve a fémanyagát, a finomságát és a súlyát is),

c) a vételár összegét,

d) a számla kiállításának helyét és idejét,

e) az eladó aláírását és bélyegzőlenyomatát.

53. §[55] A nemesfémtárgyak eladásával is foglalkozó gazdálkodó szervezet köteles az üzlethelyiségében e törvényerejű rendeletet és végrehajtási rendeletét olvasható helyen kifüggeszteni.

54. § (1) Az 1868. évi XVIII. törvény alapján törvényesen fémjelzett árunak kell tekinteni mindazt a nemesfémtárgyat, amelyet a Tvr. értelmében magyar területen fémjeleztek. Magyar területen fémjelzettnek azokat a tárgyakat kell tekinteni, amelyeknél az ábra mellett P, R, U vagy V betűk szerepelnek.

(2) Az Intézet hivataljele a H betű, általános rendeltetésén kívül azoknak a külföldi nemesfémtárgyaknak a belföldi hitelesítésére is szolgál, amelyek külföldi fémjelei csak betűjelzésekben térnek el az 1868. évi XVIII. törvény szerinti magyar fémjelektől.

55. § A Tvr.-ben és e rendeletben foglalt szabályok nem érintik a nemesfémek és a nemesfémtárgyak bel- és külföldi forgalmának korlátozására vonatkozó rendelkezéseket.

56. § E rendelet 1966. január 1. napján lép hatályba; ezzel egyidejűleg a 87.800/1937. PM számú rendelet hatályát veszti.

Sulyok Béla s. k.,

a pénzügyminiszter első helyettese

1. számú melléklet a 11/1965. (VIII. 3.) PM rendelethez[56]

A belföldön készült nemesfémtárgyak fémjelei
platinatárgyakraHivataljel
950
aranytárgyakra
916750ezredrész585375
ezüsttárgyakra
925900ezredrész835800
A külföldről behozott nemesfémtárgyak fémjelei
platinatárgyakra
950
aranytárgyakra
916750ezredrész585375
ezüsttárgyakra
925900ezredrész835800

2. számú melléklet a 11/1965. (VIII. 3.) PM rendelethez[57]

A fémjel, az Intézet jele, valamint a felelősségjel alkalmazásának szabályozása
A) Általános határozatok
1. A belföldön készült nemesfémtárgyakba a mester-, név- vagy gyártójelet köteles a készítő a B) pont alatti betűsoros tárgymutatóban megjelölt helyre tisztán és felismerhetően beütni. Ha a készítő a felelősségjelet nem a B) pont alatti betűsoros tárgymutatóban megjelölt helyre ütötte be, vagy a beütött jel nem ismerhető fel, vagy nem elég tiszta, az Intézet, a nemesfémtárgyat a hiány pótlásra visszaadja a megrendelőnek.
Az importőrjel beütési helye megegyezik a mester-, név- vagy gyártójelével.
2. Az Intézet köteles az átvett nemesfémtárgyba a fémjelet és az Intézet jelét a B) pont alatti betűsoros tárgymutatóban megjelölt helyre tisztán és felismerhetően beütni. A fémjel elhelyezését illetően az általános elv a következő: ha a tárgy egy darabból áll, tehát sem tartozékai sem forrasztott alkatrészei, díszítései nincsenek, akkor a tárgy fémjelet kap. Amennyiben a tárgyat tartozékkal látják el, vagy a tárgynak forrasztott alkatrészei, díszítései vannak, akkor ezeken is alkalmazni kell a megfelelő fémjelet. Ha az előbb említett kiegészítőket megfelelő felület hiánya miatt fémjelezni nem lehet, akkor azt a főrészt, melyhez a kiegészítő tartozik, az Intézet jelével kell ellátni. Erre az elvre utal a B) pont alatti betűsoros tárgymutatóban a tárgyak fő részénél az alkalmazandó jelek után zárójelbe írt H betű. Ha a beütött fémjel vagy az Intézet jele nem ismerhető fel, vagy nem eléggé tiszta, a megrendelő a nemesfémtárgy átvételekor vagy az azt követő nyolc napon belül az Intézettől a fémjelnek vagy az Intézet jelének helyes beütését kérheti.
Az Intézet kártalanítási felelősséggel tartozik az eljárása során okozott károkért, kivéve az e rendeletben meghatározott eseteket. A kártalanítás mértékére a felek kölcsönös megegyezése az irányadó. Megegyezés hiányában bíróság dönt.
3. A külföldről behozott nemesfémtárgyakon a fémjelet a tárgyon már meglévő jelzések mellé, vagy ha az nem lehetséges, olyan helyre kell beütni, hogy ezzel a tárgy értékcsökkenést ne szenvedjen.
4. Azokon a nemesfémtárgyakon, amelyekre a B) pont alatti betűsoros tárgymutató nem intézkedik, a fémjel, az Intézet jele, valamint felelősségjel beütési helyét az Intézet állapítja meg.
5. Ha a nemesfémtárgyba bármely okból nem lehet a fémjelet beütni, azt a megrendelőnek a nemesfémtárgy anyagából készült kis lemezzel kell ellátnia, vagy arra hivatalból ólomzárat (plombát) kell ráfüggeszteni és a fémjelet ebbe kell beütni.
6. A nemesfémtárgy anyagától eltérő nemesfémből készült díszítéseket a díszítés anyagának megfelelő fémjellel kell ellátni.
B) A fémjel és az Intézet jele, továbbá a felelősségjel, beütési helyének betűsoros tárgymutatója
A betűsoros tárgymutató betűrendben sorolja fel az egyes nemesfémtárgyakat, mindegyik mellett megjelölve azt a helyet, ahová a fémjelet és az Intézet jelét, továbbá a felelősségjelet be kell ütni. A betűsoros tárgymutató szempontjából "alkatrésznek" a könnyen felismerhető és elválasztható nemesfém alkatrészt, "forrasztott" alkatrésznek pedig az olyan alkatrészt kell tekinteni, amely a főrészhez nemesfém forrasztó anyaggal van hozzáerősítve. A jelek rövidítései a következők:
F - fémjel
H - a kijelölt szervezet jele
N - felelősségjel (gyártójel, importőrjel).
A fémjelzésre bemutatott tárgy megnevezéseA jel beütési helyének megnevezéseAlkalmazandó jel
Asztaldísz (virág-, gyümölcs- és süteménytartók)a felsőrész és a többi alkatrészF.N. (H)
a forrasztott alkatrészekF.
Bekötési tábla (könyvek, albumok fedőlemeze)a lemez széleF.N. (H)
a díszítésekF.
Biztosítótűa felsőrészF.N. (H)
Biztosítólánc karkötőhözaz egyik végkarikaH.
Bográcsaz oldalrész közel a fogantyúhoz vagy a fenék fedő peremeF.N. (H)
a fogantyúF.
Borsszóró szelencea talp és a szitaF.N. (H)
Borbélypamacslásd "Fogantyú"
Borszeszlámpalásd "Lámpa"
Botfogantyúlásd "Fogantyú"
Brochelásd "Melltű"
Buralásd "Harang"
Burnótszelencelásd "Doboz"
Billikomlásd "Egyházi edények"
Címerpajzsaz alsó széleF.N.
ha a pajzs több részből készült a főrészF.N. (H)
forrasztott alkatrészekF.
Csengettyűa főrész és az ütő (nyelv)F.N. (H)
forrasztott alkatrészekF.
Csörgő, gyermekjátéka nyélF.N. (H)
apró csengőkF.
Csatta sínF.N. (H)
a pecekF.
díszítésF.
Csésze (kávés-, leveses- és teáscsésze)a fenékF.N. (H)
a fogantyúF.N. (H)
a díszítésF.
Cukorfogó
a) ha egy darabból álla közepe a hajtásbanF.N.
b) ha csuklóval összefoglalt két darabból állmind a két karF.N. (H)
Cukorkanállásd "Kanál"
Cukorszelencelásd "Doboz"
Cukorszóróaz oldalrész és a szitaF.N. (H)
Diadémlásd "Fejdísz"
Doboz (különféle célokra)a fenék és a fedőF.N. (H)
ha a fenék be van forrasztva
az oldalrészF.N. (H)
a fenékF. (H)
a lábakF.
díszítésekF.
Diótörőmind a két karF.N. (H)
Dísztárgya főrész és a többi alkotórészF.N. (H)
forrasztott alkatrészekF.
Dohányszelencea fenék és a fedőF.N. (H)
ha a fedő két szétnyitó részből áll, akkor mindkét részF.N. (H)
Dugóa főrészF.N. (H)
a díszítések (alakok, jelképek, gömbök)F.
Dugóhúzóa nyélF.N. (H)
Ecet és olajtartóa fenék és a többi alkatrészF.N. (H)
forrasztott alkatrészekF.
Egyházi edényekúgy kell fémjelezni, mint a hasonló nemesfémtárgyakat
Étlaptartólásd "Ecet és Olajtartó"
Evőeszközlásd "Kanál, Kés, Villa"
Evőeszköz kosára hosszú oldal egyik végeF.N. (H)
ha a kosár szakaszokból áll a választófalak isF.N.
Fazéklásd "Doboz"
Fedő (különféle edényekhez)a széleF.N. (H)
forrasztott alkatrészekF.
díszítésekF.
Fejdíszaz egyik vége és a díszítésekF.N.
forrasztott alkatrészekF.
ha a díszítések nem fémjelezhetők a fejdísz mindkét végeF.N.
ha a forrasztott alkatrészek nem fémjelezhetőkF.N. H.
Fésű vagy fésűfoglalataz egyik végeF.N. (H)
ha két részből készült, a másik részeF.
Fogantyú (esernyőhöz, ostorhoz, pálcához)a főrészF.N. (H)
ha a főrész zománccal van bevonva, akkor az odaforrasztott karikaF.N. H.
Fogpiszkáló-tartóa felsőrész vagy a talpazatF.N. (H)
Függelék
1. Óra-, kar- és nyaklánca főrész vagy ha ebbe jelet beütni nem lehet az odaforrasztott karikaF.N.
2. Függelék kötega függelék külön-különF.N.
vagy ha ezekbe jelet beütni nem lehet az összeforrasztott közös karikaF.N. (H)
3. Éremfüggelékaz érem tömege levonásra kerül, a keretF.N.
éremre forrasztott karika esetén az ügyfél kérésére fémjelezhető a karikaF.
Fülbevaló
1. Függelék nélkül
a) ha a simaa főrész, vagy ha ebbe jelet beütni nem lehet, a horogF.N.
b) ha díszítéssel van ellátvaa főrész, vagy ha ebbe jelet beütni nem lehet, a horogF.N.
a díszítésekF.
ha a díszítésekbe jelet beütni nem lehet, a főrész vagy a horogF.N. H.
2. Függelékkela felsőrészt úgy kell jellel ellátni, mint 1. alatt a függelékF.
3. Klipsza főrészF.N. (H)
a rugóF.
Gomb
1. Pálcára, ostorra, fedőre, esernyőrea széleF.N. (H)
2. Mellényre, kabátra fülekkel ellátvaa főrész, vagy ha ebbe jelet beütni nem lehet, a fülF.N. (H)
3. Kézelő és mellgomb
a) egy koronggalkorong vagy a szárF.N. (H)
b) két koronggal vagy pálcikával, ha két ilyen gomb forrasztott szemű lánccal van egybekötve,mindkét gomb vagy a fülF.N. (H)
ha két ilyen gomb karabéllyal van egybekötveaz összekötő pálcika v. láncF.
mindkét gomb vagy a fülF.N. (H)
karabélyF.
Gyertyatartóa talapzat és a többi alkatrészF.N.
a forrasztott alkatrészekF.
ha a forrasztott alkatrészek nem fémjelezhetők, a talapzatF.N. H.
Gyümölcstartólásd "Asztaldísz"
Gyufadobozhuzata főrészF.N. (H)
Gyufatartóa főrész és a többi alkatrészF.N. (H)
a forrasztott alkatrészekF.
Gyújtószerszáma főrészF.N. (H)
a többi alkatrészF.
Gyújtószerszám - hüvelylásd "Hüvely"
Gyűrű
1. Tömör
a) beforrasztott középrésszel (fejjel)a sín belső vagy külső részeF.N. (H)
a fejF.
b) karikaa sín belső részeF.N.
2. Üres (a fémjelzésre alkalmas tömör részt meg kell jelölni)
a) beforrasztott középrésszel (fejjel)a megjelölt tömör részF.N. (H)
a fejF.
b) karikaa megjelölt tömör részF.N.
Megjegyzés: a fémjelet a fejes gyűrűnél hosszába karikagyűrűnél pedig keresztbe kell a sínbe ütni. Egyedi elbírálás alapján speciális díszítés esetén a sín külső részébe, vagy szélébe is lehet fémjelezni, a mintától függően.
3. Több karikából álló gyűrű
a) ördögkarikaegy fémjelezhető karikaF.N. H.
b) pánttal összefogott karikaegy fémjelezhető karikaF.N. H.
ha a karikák nem fémjelezhetők be kell mutatni a karikákat és a pántot forrasztás előtt, a pántF.N. H.
c) háromszínű karikagyűrűminden karikaF.
szélső karikaF.N.
Gyűszűa széleF.N.
Hajkefelásd "Kefe"
Hajtűlásd "Tű"
Halvillalásd "Villa"
Hamutartóa csésze széleF.N. (H)
a forrasztott alkatrészekF.
Haranga széleF.N. (H)
a fogantyú és az ütőF.
az állványF.N.
Borító harang (bura)a széleF.N. (H)
a fogantyúF.
Hőmérő állványa talpF.N. (H)
az oszlop és a díszítésekF.
Hordócska (likőrre és egyéb folyadékra)a kiálló donga a csap oldalonF.N. (H)
a csap fogantyújaF.
az állványF.N. (H)
a díszítésekF.
Horog (láncra)lásd "Lánc" alkatrészek
Hűtőedényaz oldalrész fogantyú mellettF.N. (H)
a talp és a fogantyúF.
a fedőF.N. (H)
Hüvely (esernyőhöz, ostorhoz stb.)a széleF.N. (H)
Iránytű (delejtű)a fenék, vagy ha ehhez jelet ütni nem lehet, a keret vagy a gömbF.N. (H)
Iróna külön álló részek mindegyikeF.N. (H)
Kanál
a) tömöra nyél vagy a merítőF.N.
b) üres nyéllel (hal és tortalapát vagy kanál)a merítő vagy a lapátF.N. H.
Kannaaz oldalrész közel a fogantyúhozF.N. (H)
a fogantyú és a fenékF.
Karabély, láncokhozlásd "Lánc" alkatrészek
Kapocs
a) közönséges ruhakapocsmind a kampó, mind az anyakapocs egyik füleF.N.
b) nagy kapocs(haj-, ruha-, kalap-, könyvkapocs) a széleF.N.
ha több részből áll, a főrészF.N. (H)
a többi alkatrészF.
Kard
1. Markolata kosár vagy hárítórúdF.N. (H)
a gombF.
2. Hüvely
a) ha az egész nemesfémből készülta nyílásnálF.N. (H)
b) ha nem az egész készült nemesfémbőla hüvelyalj és a két karikatartóF.N.
a hüvelykarikaF.
Karkötő
1. Tömör karika, lapos vagy gömbölyű (római karkötő)bármely részF.N.
2. Ugyanez, ha üres (a fémjelzésre alkalmas tömör részt meg kell jelölni)a megjelölt tömör rész egyik oldalaF.
a másik oldalaN.
3. Csuklós kétrészes merevegyik részF.N.
másik részF.
ha a részbe fémjelet ütni nem lehet, a zárórugóF.N. H.
4. Ha a csuklós karkötő díszítéssel vagy beforrasztott résszel van ellátvaa zárórugóF.N.
a díszítés vagy a beforrasztott részF.
ha a díszítésbe jelet beütni nem lehet, a zárórugóF.N. H.
5. Több drótkarika egy helyen összefogvaaz összes karikaF.N.
ha a karikák nem fémjelezhetők lásd "Gyűrű 3.b"
6. Lánckarkötőlásd "Lánc"
7. Fonott kézi karkötő (walles stb.)egyik végkarikaF.N.
másik végkarikaH.N.
8. Tömör tagokból álló karkötőelső tömör tagF.N.
utolsó tömör tagH.
9. Üreges tagokból álló kézi karkötőa zárószerkezetF.N. (H)
10. Óra-karkötőka zárószerkezetF.N. (H)
a másik részF.
Kefea keretF.N. (H)
Kereszta főrész vagy a fül, vagy ha ezekbe jelet beütni nem lehet, a végkarikaF.N. (H)
Keret
(Képhez, tükörhöz, szivar- és pénztárcához stb.)a keret széleF.N.
a fenékF.N.
a tárcáknál mind a két keret közel a zárhozF.N.
Kenőcsszelencelásd "Doboz"
Kés
a) ha egy darabból álla nyélF.N.
b) ha a penge be van forrasztva a nyélbea pengeF.N. H.
c) ha csak a nyél készült nemesfémbőla nyélF.N.
Kézitarsoly
1. Ha mind a zárókeret, mind a tarsoly nemesfémből készülta zárókeret egyik oldalaF.N.
a zárókeret másik oldalaF.N. H.
2. Ha csak a zárókeret készült nemesfémből (a tarsoly selyem, bőr stb.)a zárókeret mindkét oldalaF.N.
Kézelőgomblásd "Gomb"
Koppantómindkét fogantyúF.N. (H)
Korsóaz oldal közel a fogantyúhoz vagy a fenékF.N. (H)
a láb és a fogantyúF.
a fedő peremeF.N. (H)
a fedőn lévő gomb vagy más díszítésF.
Kosár (virág-, kenyér- és gyümölcskosár)a széle közel a fogantyúhoz vagy a fülekhezF.N.
a forrasztott alkatrészekF.
ha a forrasztott alkatrészekbe jelet beütni nem lehet (üresek), akkor a kosár széle közel a fogantyúhoz vagy a fülekhezF.N. H.
Koszorúegyik szárF.N. (H)
a szalagF.
díszítésekF.
Körömkefelásd "Kefe"
Kötőkosárlásd "Kosár"
Kötőtűtartómindkét részF.N. (H)
Kulcsszár vagy a fülF.N.
Kulcstartóa karika vagy pajzsF.N. (H)
horogF.
a rövid összekötő láncF.
Lámpaa fenék, a fedő és a többi alkatrészF.N. (H)
a forrasztott alkatrészekF.
Lámpás (kézi)az oldalrész közel a fogantyúhoz vagy a fenékF.N. (H)
az ajtóF.N. (H)
fogantyúF.N.
Lánc (kézi)
A. tömör lánc
30 cm hosszúságig (főleg karláncok)az egyik végén az utolsó jelezhető láncszemF.N.
a másik végén az utolsó jelezhető láncszemH. N.
30-60 cm hosszúságigmindkét végén az utolsó jelezhető láncszemF.N.
a középső láncszemF.
60 cm hosszúságon felülmindkét végén az utolsó jelezhető láncszemF.N.
minden 20 cm-en egy-egy láncszemF.
Megjegyzés:
Ha a láncszemek alakjuknál vagy kicsiségüknél fogva nem fémjelezhetők, a jeleket a végkarikába kell beütni.
Ezekben az esetekben a 30-60 cm hosszúságú láncoknál a középső láncszem jelzése helyett a lánc egyik végkarikáján még egy H-t. A 60 cm-nél hosszabb láncoknál a minden 20 cm-re eső F. helyett mindkét végkarikán még egy H.-t kell beütni. A fémjelet a végkarika forrasztási helye mellett úgy kell beütni, hogy arany- és ezüstláncnál a fémjelben lévő fej a végkarika forrasztási helye felé nézzen, platinaláncnál pedig a fémjel felső része kerüljön a forrasztási hely felé.
B. Üreges lánc
30 cm hosszúságig (főleg karláncok)egyik végkarikaF.N.
másik végkarikaH.N.
30-60 cm hosszúságigegyik végkarikaF.N.
másik végkarikaF.N. H.
60 cm hosszúságon felülmindkét végkarikaF.N. H.
Megjegyzés:
A fémjelet a végkarika forrasztási helye mellett úgy kell beütni, hogy arany- és ezüstláncnál a fémjelben lévő fej a végkarika forrasztási helyétől elnézzen, platinaláncnál pedig a fémjel alsó része kerüljön a forrasztási hely felé.
C. Különleges láncok (tekintet nélkül arra, hogy tömörek vagy üregesek)
1. láncnál, melynek középső része nagyság és alak tekintetében a többi tagtól eltérőa középső tagot külön tárgynak kell tekinteni és annak megfelelően kell jellel ellátni, a kapcsolt láncrészekbe pedig, az A., illetve B. szerinti jelzéseket kell ütni
2. Jokerlánc
a) ha a középső lemezes rész végkarikákkal van a lánchoz kapcsolvaa láncrészek az A., illetve B. szerint, a lemez egyik végkarikájaF.
másik végkarikájaN.
b) ha a középső lemezes rész magára a láncra van forrasztvaa lánc mindkét végkarikájaF.N.
a lemezes rész első tagjaF.
utolsó tagjaH.
3. Lánc, amelynek végei rugós szerkezetű zárókészülékkel vannak ellátva
a) ha a zárókészülék a lánc végeihez van forrasztvaa rugós részenF.N. H.
b) ha a zárókészülék a lánc végeihez könnyen elválasztható módon van szerelvea láncrészek A., illetve B. szerint, a zárókészülék lásd "Zárókészülék" vagy "Kapocs"
D. Gépi láncokegyik végkarikaF.
másik végkarikaN.
E. Kézzel szerelt gépi láncegyik végkarikaN.F.
másik végkarikaF.
F. Láncalkatrészek
1. Karabélya horog merev részeF.
a karikaH.
2. Horogbármely részeF.N.
3. Rugósgyűrű
a) a beforrasztott kengyellel, ha részben tömöra kengyelF.N.
b) üreges rugósgyűrű karikával (füllel)a karika (fül)F.
c) üres rugósgyűrű karika (fül) nélküla felforrasztott gömböcskeF.
Megjegyzés:
Karika (fül) nélküli üres rugósgyűrűkre (melyek karpereceknél és nyakláncoknál mint végkarikák használtatnak) köteles a készítő a fémjel beütésére alkalmas kis gömböcskét felforrasztatni a keret oldala, vagy a fülF.N.
5. Lánc bojta hüvely vagy a fülF.N.
láncköteg egyik láncocskájának a végeF.
6. Lánc sikló
a) nagyobba főrész közel a nyílíshozF.N.
b) kisebba főrészF.
Lapátok (vaj-, hal-, tortalapát és egyéb lapátok)lásd "Kanál"
Legyezőmind a két külső rész a keskeny végénF.N. (H)
a forrasztott alkatrészekF.
Levélnehezéka lemezF.N. (H)
a díszítésekF.
Mártásra való csészea főrészF.N. (H)
a forrasztott tálF.
Medallion
a) simaa hátlap vagy a fülF.N.
b) díszítéssel ellátotta díszítésekF.
ha a díszítésekbe jelet beütni nem lehet, a hátlap vagy a fülF.N. H.
Melegítőedénya fenék és a fedélF.N. (H)
a fogantyúF.N.
Melltű
a) simaa fenék vagy a hátlapF.N.
ha a fenékbe vagy a hátlapba jelet beütni nem lehet, a csuklólemez vagy a horogF.N.
a tűF.N. (H)
b) díszítéssel ellátottúgy kell jelezni, mint a simát, a díszítésF.
ha a díszítésbe jelet beütni nem lehet a tűF.N. H.
Mustárszelence (üvegedénnyel)a fenék, a fedél foglalatjaF.N. (H)
a fedél gombja a talapzat, vagy a lábF.
Nagyítóüvega keretek karimája közel a fogantyúhozF.N.
a fogantyúF.
Nyakkötő (kutyák részére)
a) ha egy darabból állbármely részF.N. (H)
b) ha két darabból állmind a két részF.N. (H)
a zárókészülékF.
Nyársaz alsó rész közel a fogantyúhozF.N.
a fogantyúF.
Nyaklánc (collier)lásd "Lánc"
Nyél, fogantyú (késhez, villához, ollóhoz stb.)bármely részF.N.
Olló
a) nyitható stiftesN.F. H.
b) nem nyitható, öntött vagy forrasztottN.F.
Olajedénylásd "Egyházi edények"
Oltókupaka kupak széleF.N.
a fogantyúF.
Öngyújtólásd "Gyújtószerszám"
Öntözőkannaaz oldalrész, közel a fogantyúhozF.N. (H)
a fogantyú, a fenék kerete és a kifolyási csőF.
a cső rózsájaF.N.
Óra, óratoka testF.N. (H)
Órakarika vagy órakengyel (fémjelzés végett külön bemutatva)bármely részF.N.
Óralánclásd "Lánc"
Palackaz oldalrész közel a nyakhozF.N. (H)
a dugóF.N.
a légmentes elzárásra szolgáló készülék hüvelyeF.N.
a készülék megerősítésére szolgáló lemezF.
a csavarzár sima karikájaF.N.
Palackfogantyúlásd " Fogantyú"
Pecsétnyomóa főrészF.N. (H)
a forrasztott alkatrészekF.
Pénztárcaa zárókészülékF.N. (H)
a keretF.
Pipakupaka karikaF.N. (H)
a rugóF.
a pipa nyakán lévő karikaF.
Pohár
1. Láb nélküla fenékF.N. (H)
2. Lábbala főrészF.N. (H)
a lap vagy a szárF.
3. Utazópoháraz utolsó karika fenekeF.N. (H)
a többi karikaF.
Pohárkeret és fedőa fogantyú karikája és a fedőF.N. (H)
Pohárhordozó vagy tartóa fenékF.N. (H)
a fogantyúval ellátott oszlop a pohár hüvelye vagy a karikája és a lábF.
Rugósgyűrűlásd "Lánc alkatrészek"
RuhakefekeretF.N. (H)
Salátafogó
a) ha a villa és a kanál a nyéllel egy darabból készülta nyél közepe a hajtásbanF.N.
b) ha a villa és a kanál a nyélhez van forrasztvaa nyél közepe a hajtásbanF.N.
a villa és a kanál,F.
ha a nyélbe a jelet beütni nem lehet, a kanálF.N. H.
a villaF.
Sarkantyúaz abroncs egyik feleF.N. (H)
a többi alkatrészF.
Serleglásd "Egyházi edények"
Sípa fülF.N. (H)
Sótartó
a) egyszerűa fenékF.N.
b) kettősmindegyik edény fenekeF.N. (H)
a láb és a fogantyúF.
Sólapáta fogantyú vagy a lapátF.N.
Spárgafogólásd "Cukorfogó"
Spárgatálalóa hordozórudakF.N. (H)
a közben lévő pálcikák vagy fokokF.
a fenéklemezF.N.
Szalvétakarika vagy abroncsa széleF.N.
Szalvétatartóa főrészF.N. (H)
a forrasztott alkatrészekF.
Szelencelásd "Doboz"
Szemüvegkeret vagy foglalat
1. Fülakasztósa nyereg és az egyik szárF.
a másik szár a csuklónálF.N.
2. Lorgnona nyeregF.
a fogantyúF.N.
3. Orcsiptetőa nyereg vagy a fogantyúF.N.
Szivarka és szivarszelenceha két részből áll, mindkét részF.N. (H)
a zárókészülékF.
Szekrényke (ékszerek tartására)lásd "Doboz"
Szócsőa csőF.N. (H)
a szájabroncsF.
Szendvicsfogóa villa egyik ágaF. (H)
a villa másik ágaN.
a toló lemezF.N.
a többi különálló alkatrészF.N.
Talpazat (ha a tárgy felső része nem nemesfémből, üvegből stb. van)a felső széleF.N.
Tál
a) laposa fenék vagy a felhajlított karimaF.N.
b) mélyítettaz oldalrész a fogantyú mellettF.N. (H)
a fül és a lábak mindegyikeF.
a fedőF.N.
Tálca
a) egy darabból állóa fenékF.N.
b) két részből (fenékből és karimából) állóa fenékF.N. (H)
a karimaF.
Tányéra fenék vagy a felhajlított karima belülF.N.
Teáskannaa fenékF.N. (H)
a fedő peremeF.N.
a lábak mindegyike és a fogantyúF.
az állványF.N.
Teaszelencelásd "Doboz"
Teaszűrőa szitaszerű részF.N. (H)
a fogantyú vagy a fül, a villa és a láncocskaF.
ha két félgömbből állmindegyik félgömb széleF.N. (H)
a láncocska egyik végeF.
Tisztilánclásd "Kulcstartó"
Tojásfőzőaz oldalrész közel a széléhezF.N.
a belsejében lévő tartólemez és a fedőF.N. (H)
a lábakF.
a fogantyúF.
Tojáspohára felsőrész vagy a talpazatF.N.
Tojáspohár-hordozó vagy tartóa fenékF.N. (H)
a felhajlított keret és fogantyúF.
a lábak mindegyikeF.
Tojáskanállásd "Kanál"
Toll (Töltőtoll)lásd "Irón"
Tortalapátlásd "Kanál"
Tölcséra főrész a fogantyú mellettF.N. (H)
a fogantyú és a csőF.
Tölténytáska vagy tarsolya tarsoly fedeleF.N. (H)
a két oldalrész a hüvely és a siklóF.
Tőra fogantyú (markolata)F.N.
ha ez több részből áll, akkor a főrészF.N. (H)
a többi alkatrészF.
a tok, ha egészen nemesfémből készült, a felsőrészF.N.
ha a tok más anyagból készült (fából vagy bőrből), akkor a nemesfémből készült abroncsokF.N. (H)
a többi alkatrészF.
a fejF.N.
a tűF.
ha a fejbe jelet beütni nem lehet, a tűF.N. H.
Tűdobozlásd "Doboz"
Tükörkeret vagy rámalásd "Keret"
Üvegedények nemesfém részeibármely részF.N.
Vajhűtőkülső edény és a fogható fedőF.N. (H)
a belső edényF.N. (H)
forrasztott alkatrészekF.
Vázaaz oldalrész közel a szájnyíláshoz vagy a fenékF.N. (H)
a talapzat, fogantyú (fül) és a lábak mindegyikeF.
Veret (könyvre, tálcára stb.)bármely részF.N.
Villa
a) ha egy darabból álla nyélF.N.
b) ha a villa be van forrasztva a nyélbea villaF.N. H.
c) ha csak a nyél készül nemesfémbőla nyélF.N.
Virágtartó edénylásd "Váza"
Zárókészülék vagy kapocs
1. Övre és köpenyremindkét részF.N.
ha mind a két részbe jelet beütni nem lehet, a bekapcsoló rész vagy a horogF.N. H.
2. Bőr-, gyöngy- stb. karkötőre és nyakláncraa tokF.N.
a rugóF.
3. Kézitáskára, albumra, könyvre és tárcáramindkét részF.N.
ha az egyik részbe a jelet beütni nem lehet, a másik részF.N. H.
Zománckép különálló és könnyen elválasztható foglalataa fülF.N.
Zsámoly (evőeszközhöz)a főrész közepeF.N. (H)
a két végén levő kereszt, vagy láb egyik száraF."

3. számú melléklet a 11/1965. (VIII. 3.) PM rendelethez[58]

A millenniumi jel:

Lábjegyzetek:

[1] Megállapította a 18/1998. (VI. 29.) PM rendelet 1. §-a. Hatályos 1998.07.01.

[2] Módosította a 13/2003. (V. 30.) PM rendelet 1. §-a. Hatályos 2003.06.07.

[3] Megállapította a 11/1993. (IV. 27.) PM rendelet 1. §-a. Hatályos 1993.05.01.

[4] Módosította a 18/1998. (VI. 29.) PM rendelet 2. §-a. Hatályos 1998.07.01.

[5] Megállapította a 18/1998. (VI. 29.) PM rendelet 3. §-a. Hatályos 1999.01.01.

[6] Megállapította a 18/1998. (VI. 29.) PM rendelet 4. §-a. Hatályos 1999.01.01.

[7] Megállapította a 18/1998. (VI. 29.) PM rendelet 5. § (1) bekezdése. Hatályos 1998.07.01.

[8] Módosította a 18/1998. (VI. 29.) PM rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 1998.07.01.

[9] Megállapította a 11/1993. (IV. 27.) PM rendelet 2. §-a. Hatályos 1993.05.01.

[10] Hatályon kívül helyezte a 18/1998. (VI. 29.) PM rendelet 13. § (3) bekezdése. Hatálytalan 1998.07.01.

[11] Megállapította a 18/1998. (VI. 29.) PM rendelet 6. §-a. Hatályos 1999.01.01.

[12] Hatályon kívül helyezte a 18/1998. (VI. 29.) PM rendelet 13. § (3) bekezdése. Hatálytalan 1998.07.01.

[13] Módosította a 18/1998. (VI. 29.) PM rendelet 13. § (3) bekezdése. Hatályos 1998.07.01.

[14] Módosította a 11/1993. (IV. 27.) PM rendelet 18. §-a. Hatályos 1993.05.01.

[15] Megállapította a 18/1998. (VI. 29.) PM rendelet 7. §-a. Hatályos 1998.07.01.

[16] Módosította a 18/1998. (VI. 29.) PM rendelet 13. § (3) bekezdése. Hatályos 1998.07.01.

[17] Módosította a 11/1993. (IV. 27.) PM rendelet 18. §-a. Hatályos 1993.05.01.

[18] Megállapította a 18/1998. (VI. 29.) PM rendelet 8. §-a. Hatályos 1998.07.01.

[19] Módosította a 18/1998. (VI. 29.) PM rendelet 13. § (3) bekezdése. Hatályos 1998.07.01.

[20] Megállapította a 11/1993. (IV. 27.) PM rendelet 4. §-a. Hatályos 1993.05.01.

[21] Módosította a 11/1993. (IV. 27.) PM rendelet 18. §-a. Hatályos 1993.05.01.

[22] Megállapította a 6/1980. (III. 6.) PM rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatályos 1980.03.06.

[23] Megállapította a 11/1993. (IV. 27.) PM rendelet 5. §-a. Hatályos 1993.05.01.

[24] Megállapította a 11/1993. (IV. 27.) PM rendelet 6. §-a. Hatályos 1993.05.01.

[25] Megállapította a 11/1993. (IV. 27.) PM rendelet 6. §-a. Hatályos 1993.05.01.

[26] Megállapította a 18/1998. (VI. 29.) PM rendelet 9. §-a. Hatályos 1998.07.01.

[27] Megállapította a 18/1998. (VI. 29.) PM rendelet 10. §-a. Hatályos 1999.01.01.

[28] Hatályon kívül helyezte a 18/1998. (VI. 29.) PM rendelet 13. § (3) bekezdése. Hatálytalan 1998.07.01.

[29] Módosította a 18/1998. (VI. 29.) PM rendelet 13. § (3) bekezdése. Hatályos 1998.07.01.

[30] Megállapította a 6/1980. (III. 6.) PM rendelet 5. §-a. Hatályos 1980.03.06.

[31] Módosította a 11/1993. (IV. 27.) PM rendelet 18. §-a. Hatályos 1993.05.01.

[32] Beiktatta a 6/1980. (III. 6.) PM rendelet 6. §-a. Hatályos 1980.03.06.

[33] Beiktatta a 6/1980. (III. 6.) PM rendelet 6. §-a. Hatályos 1980.03.06.

[34] Beiktatta a 6/1980. (III. 6.) PM rendelet 6. §-a. Hatályos 1980.03.06.

[35] Módosította a 11/1993. (IV. 27.) PM rendelet 18. §-a. Hatályos 1993.05.01.

[36] Módosította a 18/1998. (VI. 29.) PM rendelet 11. §-a. Hatályos 1998.07.01.

[37] Megállapította a 11/2000. (III. 24.) PM rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.03.27.

[38] Módosította a 18/1998. (VI. 29.) PM rendelet 13. § (3) bekezdése. Hatályos 1998.07.01.

[39] Megállapította a 11/1993. (IV. 27.) PM rendelet 10. §-a. Hatályos 1993.05.01.

[40] Módosította a 11/1993. (IV. 27.) PM rendelet 18. §-a. Hatályos 1993.05.01.

[41] Megállapította a 11/1993. (IV. 27.) PM rendelet 11. §-a. Hatályos 1993.05.01.

[42] Megállapította a 11/1993. (IV. 27.) PM rendelet 11. §-a. Hatályos 1993.05.01.

[43] Módosította a 11/1993. (IV. 27.) PM rendelet 18. §-a. Hatályos 1993.05.01.

[44] Megállapította a 11/1993. (IV. 27.) PM rendelet 12. §-a. Hatályos 1993.05.01.

[45] Beiktatta a 11/1993. (IV. 27.) PM rendelet 13. §-a. Hatályos 1993.05.01.

[46] Megállapította a 11/1993. (IV. 27.) PM rendelet 14. §-a. Hatályos 1993.05.01.

[47] Módosította a 11/1993. (IV. 27.) PM rendelet 18. §-a. Hatályos 1993.05.01.

[48] Módosította a 11/1993. (IV. 27.) PM rendelet 18. §-a. Hatályos 1993.05.01.

[49] Megállapította a 22/1993. (VII. 9.) PM rendelet 1. §-a. Hatályos 1993.07.09.

[50] Módosította a 11/1993. (IV. 27.) PM rendelet 18. §-a. Hatályos 1993.05.01.

[51] Megállapította a 22/1993. (VII. 9.) PM rendelet 2. §-a. Hatályos 1993.07.09.

[52] Megállapította a 11/1993. (IV. 27.) PM rendelet 17. §-a. Hatályos 1993.05.01.

[53] Módosította a 18/1998. (VI. 29.) PM rendelet 13. § (3) bekezdése. Hatályos 1998.07.01.

[54] Módosította a 11/1993. (IV. 27.) PM rendelet 18. §-a. Hatályos 1993.05.01.

[55] Módosította a 11/1993. (IV. 27.) PM rendelet 18. §-a. Hatályos 1993.05.01.

[56] Megállapította a 18/1998. (VI. 29.) PM rendelet 12. §-a (ld. Melléklet). Hatályos 1999.01.01.

[57] Megállapította a 18/1998. (VI. 29.) PM rendelet 12. §-a (ld. Melléklet). Hatályos 1999.01.01.

[58] Beiktatta a 11/2000. (III. 24.) PM rendelet 2. §-a (ld. Melléklet). Hatályos 2000.03.27.

Tartalomjegyzék