169/1993. (XII. 3.) Korm. rendelet

a Területfejlesztési Alap felhasználásának részletes szabályairól

Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 70. §-ának (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a területfejlesztési támogatások irányelveiről és a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről szóló 84/1993. (XI. 11.) OGY határozat (a továbbiakban: OGY határozat) figyelembevételével a Kormány a következőket rendeli el:

A kedvezményezett területek

1. §

(1) A Területfejlesztési Alapból (a továbbiakban: Alap) támogatás adható a Tv. 51. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott területeken (a továbbiakban: kedvezményezett területek), amelyek jegyzékét a területfejlesztés kedvezményezett területeiről szóló 161/1993. (XI. 17.) Korm. rendelet melléklete tartalmazza (a továbbiakban: jegyzék):[1]

a) a gazdasági, társadalmi szempontból elmaradott (a jegyzék 2., illetve 3. oszlopában felsorolt) településeken és térségekbe tartozó településeken;

b)[2] azon foglalkoztatási körzethez tartozó településeken, ahol 1994. december hó 20-án a nyilvántartott munkanélküliségi arány elérte, illetve meghaladta az országos átlag másfélszeresét (jegyzék 4. oszlopa);

c) kiemelt támogatás nyújtható azokon a településeken, amelyek a jegyzék 2. és 4. vagy 3. és 4. oszlopaiban együttesen szerepelnek.

(2) Az OGY határozat II. fejezetének 4. pontja alapján a Kormány programjaiban rögzített, a kedvezményezett területek érdekében megvalósuló fejlesztések esetén a támogatás kiterjeszthető a program által érintett településekre.

(3)[3] A Tv. 51. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján támogathatók azok a kedvező innovációs háttérrel rendelkező térségi központok, ahol - a kedvezményezett térségek érdekében - innovációs intézmények alakíthatók ki.

A területfejlesztési támogatás

2. §

(1) Az Alapból támogatás pályázati rendszer keretén belül adható, kivéve a Tv. 52. §-ának (2) bekezdésében meghatározott célokat.

(2)[4] A pályázati rendszerben történő támogatás igénybevételi céljait és mértékének felső határát a rendelet melléklete (a továbbiakban: melléklet) tartalmazza. A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter kivételesen a munkahelyteremtő beruházásoknál 10%-os megemelt vissza nem térítendő támogatást adhat a kiemelt jelentőségű beruházásoknál, melyek a következők:

a) az 50 főt meghaladó foglalkoztatást biztosító,

b) a beruházás eredményeként több mint 50%-ban exportra termelő,

c) és a társasági adótörvény 4. számú melléklete szerint különösen fontos tevékenységet létrehozó beruházások.

(3)[5] A munkahelyteremtő beruházáshoz adható támogatás mértékének felső határa nem haladhatja meg a 700 ezer forintot munkavállalónként. Kivételesen a (2) bekezdésben meghatározott kiemelt jelentőségű beruházásoknál a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter e korlát alól felmentést adhat, legfeljebb 1 millió Ft összeghatárig.

(4)[6] Az adható kamattámogatás mértéke a felvett hitel kamatösszegének legfeljebb 50%-a, ha a beruházás más támogatási formában nem részesül és a munkahelyteremtő beruházást a (2) bekezdés kiemelt jelentőségű kategóriába sorolja. Más támogatási forma igénybevétele esetén a kamattámogatás legfeljebb 30% lehet.

(5) A visszatérítendő támogatást a beruházás befejezését követően, 1 éves türelmi idő után, legfeljebb 4 év alatt kell visszafizetni.

(6) A térségi összefogással megvalósuló, illetve térségi kihatású fejlesztések az elbírálás során előnyt élveznek.

(7)[7] A kistérségi fejlesztés keretében támogatható a megvalósíthatósági tanulmány készítése is, amennyiben a területre elkészült térségi program annak szükségességét indokolja.

3. §

A támogatás feltételei:

(1) Munkahelyteremtő és a meglévő foglalkoztatott létszám megőrzését szolgáló beruházások esetén

a) a beruházásnak a megkezdéstől számított két éven belül meg kell valósulnia;

b) a foglalkoztatás tervezett bővítését a beruházás befejezésétől számított hal hónapon belül el kell érni, és ettől az időponttól számítva a támogatással létrehozott, illetve megtartani vállalt foglalkoztatott létszámot az üzembe helyezéstől számított öt évig foglalkoztatni kell;

c) a támogatandó vállalkozás életképességét üzleti tervben kell alátámasztani. A beruházásnak tízéves időszakra reálértéken legalább 12%-os belső megtérülési rátát kell biztosítania.

(2) A falusi idegenforgalmi fejlesztéseknél a támogatással létrehozott szálláshelyeket öt évig vendégfogadás céljára meg kell hirdetni a falusi vendégfogadók szövetségei és az Országos Idegenforgalmi Hivatal által meghatározott követelmények szerint.

(3) A termelő infrastrukturális beruházások esetén a beruházásnak a beruházás megkezdésétől számított 3 éven belül meg kell valósulnia, és a szolgáltatást 10 éven keresztül biztosítani kell, kivéve, ha magasabb szintű jogszabály másképp rendelkezik.

(4) A visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő támogatások esetén nyújtandó biztosítékokról a pályázati felhívás rendelkezik.

4. §

A támogatás szempontjából elismerhető költségek:

a) a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény szerinti, a beruházás körébe tartozó tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzésének, előállításának kiadásai, kiegészítve a tárgyi eszközök üzembe helyezéséhez szükséges első beszerzésű készletek költségeivel, a tárgyi eszközök költségeinek 20%-át meg nem haladó mértékig;

b) a fejlesztések beindításáhozszükséges munkaerő betanításával kapcsolatos egyszeri képzési költségek;

c)[8]

5. §

(1)[9] A támogatás igénybevétele - a kamattámogatás kivételével - a saját forrás (és más források) felhasználásával arányosan történhet.

(2) A rendelet hatálybalépését követően ugyanazon önkormányzat egy évben legfeljebb csak két, helyi igényeket kielégítő infrastrukturális pályázatra kaphat támogatást. E korlátozás alól kivételt képeznek a munkahelyteremtéssel és megőrzéssel összefüggő, valamint a több önkormányzatot érintő térségi infrastrukturális beruházások.

(3) A támogatási kérelem benyújtásának időpontjában folyamatban lévő beruházáshoz támogatás nem adható. A beruházás megkezdése időpontjának[10]

a) építéssel járó beruházás esetén az építési naplóba történő első bejegyzés napját,

b) építéssel nem járó beruházás (önálló gépvásárlás esetén) az első beszerzett gép leszállítását igazoló okmányon feltüntetett napot

kell tekinteni.

(4)[11] A pályázat beadásának időpontjául a forráshiány miatt elutasított, ugyanarra a beruházásra ismételten benyújtott pályázat esetén az eredeti pályázat beadási napját kell tekinteni.

A pályázati rendszer

6. §

(1) A pályázati felhívást a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter teszi közzé a minisztérium hivatalos lapjában (a Környezetvédelmi és Építésügyi Értesítőben).

(2) A pályázathoz csatolni kell

a) a munkahelyteremtő beruházásnál az önkormányzat véleményét, ha a pályázó nem a beruházás helye szerint illetékes települési önkormányzat;

b) a pályázat tartalmától függően a hatáskörrel rendelkező, területileg illetékes hatóságok előzetes nyilatkozatát (felsorolásukat a pályázati felhívás tartalmazza);

c) a beruházáshoz hitelt nyújtó, illetve számlavezető pénzintézet nyilatkozatát

1. a saját erő meglétéről,

2. a hitelnyújtási szándékról;

d) környezeti hatásvizsgálatokhoz kötött tevékenység esetén a környezetvédelmi engedélyt;

e)[12] pályázati díjként a támogatási igény 5 ezrelékének befizetéséről szóló átutalási postautalvány igazoló szelvényét, továbbá a pályázati felhívásban előírt egyéb iratokat. A forráshiány miatt elutasított pályázatoknál a pályázati díjat vissza kell utalni.

(3) A (2) bekezdés b) és c) pontjában felsorolt szervek véleményüket az állásfoglalás-kérés kézhezvételétől számított nyolc napon belül kötelesek megadni.

(4) Abban az esetben, ha a (2) bekezdés a) pontja szerinti önkormányzat a megkereséstől számított nyolc napon belül nem nyilatkozik, akkor azt beleegyezésnek kell tekinteni.

(5)[13] A pályázatokat

a) a tárgyévi támogatásra 1995. október 30-ig;

b) az 1996. évtől kezdődően az adott évre közzétett pályázati felhívás alapján

lehet benyújtani.

A Területfejlesztési Tárcaközi Bizottság feladatai

7. §

(1)[14] A Tv. 55. §-a szerinti Területfejlesztési Tárcaközi Bizottság (a továbbiakban: bizottság)

a) a területfejlesztési támogatásra benyújtott pályázatokat elbírálja, és javaslatot tesz a miniszternek a döntésre;

b) szerződésszegés esetén javaslatot tesz a miniszternek a 9. §-ban meghatározott szankciók alkalmazására.

(2) A bizottság szükség szerint, de legalább kéthavonta ülésezik és a pályázat beérkezésétől számított 60 napon belül foglal állást.

(3) A bizottság szótöbbséggel alkotja meg állásfoglalását.

(4) Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(5) A bizottság az egyes pályázatok tárgyának megfelelően más államigazgatási szerv vagy szakértő véleményét is kikérheti.

(6)[15] A bizottság az elbírálás során megkéri a megyei területfejlesztési vagy regionális fejlesztési tanács véleményét.

(7)[16] A bizottság elnöke a bizottság állásfoglalását 15 napon belül felterjeszti döntésre. A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter a felterjesztést követő 15 napon belül hozza meg döntését.

(8) A döntés ellen fellebbezésnek nincs helye.

(9)[17] A támogatásról szóló döntés érvényét veszti,

a) ha a pályázónak felróhatóan a támogatás odaítélésétől számított három hónapon belül nem jön létre a támogatási szerződés, vagy

b) ha a támogatási szerződés megkötésétől számított hat hónapon belül a szerződésben rögzített beruházást nem kezdi el.

(10) A szerződés módosítását a bizottság a módosítási igény felmerülését követő legközelebbi ülésén tárgyalja meg és alakítja ki állásfoglalását.

(11)[18]

Az Állami Fejlesztési Intézet feladatai

8. §

(1)[19] A pályázatokat az Állami Fejlesztési Intézethez (a továbbiakban: ÁFI) kell benyújtani.

(2) Az ÁFI - az egységes kidolgozás érdekében - a pályázatok összeállításának tartalmi és formai követelményeit meghatározó útmutatót és segédletet készít, és azt a pályázók rendelkezésére bocsátja.

(3) Az ÁFI ellenőrzi a pályázati felhívás követelményeinek teljesítését, és a követelményeknek megfelelő pályázatokat a benyújtásától számított 30 napon belül megküldi a bizottságnak.

(4) A hiányos pályázatok esetében az ÁFI hiánypótlásra szólít fel, és a pályázatot a hiány pótlásától számított 30 napon belül küldi meg a bizottságnak.

(5) Az odaítélt támogatás összegéről, illetve a pályázat elutasításáról az ÁFI értesíti a pályázókat, a támogatásban részesülőkkel szerződést köt.

(6) A pályázati döntések előkészítésével, a támogatási szerződések megkötésével, módosításával, továbbá a szerződésben foglaltak teljesítésének ellenőrzésével, és a pályázatok nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat az ÁFI látja el.

(7)[20]

9. §

(1) Szerződésszegésnek minősül és a támogatás arányos része késedelmi kamattal növelt összegének visszavonásával jár, ha a beruházás során

a) a foglalkoztatási kötelezettség, vagy

b) a jóváhagyott célkitűzés csak részben valósul meg.

(2) Súlyos szerződésszegésnek minősül és a támogatás teljes, késedelmi kamattal növelt visszavonásával jár, ha

a) a beruházást nem helyezték üzembe, vagy elkészülte után úgy értékesítik, vagy adják bérbe, hogy az új tulajdonos (bérlő) nem vállalja át a foglalkoztatási, szolgáltatási kötelezettségeket;

b) az elfogadott céltól eltérő rendeltetésű beruházást valósítanak meg;

c) a szerződésben vállalt foglalkoztatási, illetve visszafizetési kötelezettség a megállapodott határidőkig nem teljesül.

(3) A késedelmi kamat mértéke a jegybanki alapkamat kétszerese.

Vegyes és átmeneti rendelkezések

10. §[21]

(1) Az Alap forráshiánya esetén a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter a pályázatok befogadását és elbírálását felfüggesztheti.

(2) A Céltámogatási Kiegészítő Keretből támogatott fejlesztési célok az Alapból nem támogathatók.

11. §[22]

Értelmező és záró rendelkezések

12. §

E rendelet alkalmazásában

a) visszatérítendő támogatásnak minősül a visszafizetési kötelezettség mellett kihelyezett, kamatmentes forráskiegészítés;

b) kamattámogatás az a támogatási forma, amely az éven túli lejáratú, fejlesztési célú pénzintézeti hitelek után fizetendő kamat meghatározott hányadának törlesztését vállalja át, a fennálló hitel lejártáig;

c) munkahelyteremtő beruházásnak minősül az a beruházás, amely az adott térségben új munkahelyteremtő tevékenység indítását, illetve meglévő tevékenység esetében - a beruházás előkészítő dokumentációja szerint - létszámnövekedéssel járó bővítést eredményez;

d) a munkahelyek megtartását célzó beruházásnak minősül az a beruházás, amely a meglévő tevékenységnél korszerűbb, termékváltást segítő, piacképes tevékenységet hoz létre a meglévő munkahelyek megtartásával;

e) termelő infrastrukturális beruházásnak minősül a gáz, az elektromos szolgáltatás, az ivóvíz- és a szennyvízhálózat, az utak, a hidak és a víziépítmények, a közlekedési, a távközlési és a tárolóépítmények létesítése, valamint az ezek működését szolgáló technológia és egyéb gépbeszerzés;

f) közhasznú munkával összefüggő gépbeszerzésnek minősül a közhasznú munkához szükséges technológiai és egyéb gép, gépi beszerzés, járműbeszerzés, ha legalább 4 évig közhasznú munkavégzést szolgál;

g)[23] nem mezőgazdasági célú racionális földhasznosításnak minősül a mezőgazdasági (szántó, rét, legelő, szóló, gyümölcsös és kert) művelési ágú földterületeken a rendeltetésszerű használat helyett végzett vadgazdálkodás, sport és turisztikai célú földhasznosítás, talajvédelmi gyeptele-pítés, halastó-létesítés, gyorsan növekvő ültetvényerdő-te-lepítés.

h) falusi idegenforgalmi fejlesztésnek minősül az a komplex fejlesztés, amely állandó szálláshelyek kialakítását és/vagy szolgáltatásbővítést eredményez.

i)[24] A munkanélküliségi arány a regisztrált munkanélküliek számának és az 1990. évi Népszámlálás gazdaságilag aktív népességének (aktív keresők, állást kereső munkanélküliek és az első ízben elhelyezkedni kívánó személyek együttesen) a hányadosa.

j)[25] innovációs háttérrel rendelkező térségi központok azok, amelyek az új innovációs intézmények (ipari parkok, inkubátorházak) kialakításához megfelelő szellemi, termelési és intézményi kapacitással rendelkeznek.

13. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

A miniszterelnök helyett:

Dr. Boross Péter s. k.,

belügyminiszter

Melléklet a 169/1993. (XII. 3.) Korm. rendelethez[26]

Támogatható célok, támogatási formák és mértékek

Megjegyzés:

a) a jegyzék 2. oszlopa szerint;

b) a jegyzék 3. oszlopa szerint;

c) a jegyzék 4. oszlopa szerint;

d) a jegyzék 2. és 4. vagy 3. és 4. oszlopa szerint együttesen;

e) a támogatás mértékének felső határa a rendelet 4. §-a szerint elismert költségekre vonatkozik.