179/1993. (XII. 29.) Korm. rendelet

a mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatásainak rendszeréről

A rendelet hatálya

1. §

(1) E rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, mozgáskorlátozott magyar állampolgár személyekre terjed ki.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki azokra a mozgáskorlátozott személyekre, akik a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti bentlakásos intézményi ellátásban részesülnek, kivéve a Mozgáskorlátozottak Állami Intézetében élő mozgáskorlátozott személyeket.

(3) E rendelet alkalmazásában

a) súlyos mozgáskorlátozott az a személy, aki az 1. számú melléklet szerinti betegsége következtében mozgásában tartósan és olyan mértékben korlátozott, hogy tömegközlekedési eszközt nem tud igénybe venni (a továbbiakban: súlyos mozgáskorlátozott személy);

b) mozgáskorlátozott az a személy, aki az 1. számú melléklet szerinti betegsége következtében mozgásában tartósan és olyan mértékben korlátozott, hogy tömegközlekedési eszközt csak nagy nehézségek árán tud igénybe venni, illetve jelentős távolságra gyalogolni nem képes (a továbbiakban: mozgáskorlátozott személy).

Közlekedési kedvezmények fajtái

2. §

(1) A súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedési kedvezményei az alábbiak:

a) személygépkocsi szerzési támogatás (a továbbiakban: szerzési támogatás);

b) személygépkocsi átalakítási támogatás (a továbbiakban: átalakítási támogatás);

c) közlekedési támogatás;

d)[1] gépjármű-fenntartási támogatás,

e)[2] parkolási engedély.

(2)[3] A mozgáskorlátozott személy részére az (1) bekezdés e) pontja szerinti közlekedési kedvezmény állapítható meg.

3. §

(1) A szerzési támogatás a súlyos mozgáskorlátozott személynek belföldi kereskedelmi forgalomban történő személygépkocsi vásárlása esetén a vételárhoz nyújtott hozzájárulás.

(2) A Népjóléti Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) előzetes engedélyével a külföldről behozandó személygépkocsi vám- és általános forgalmi adó költségének megtérítéséhez is adható szerzési támogatás. Mértékére, jogosultsági feltételeire és az eljárási rendre egyebekben a belföldi kereskedelmi forgalomban vásárolt személygépkocsihoz adható szerzési támogatás szabályai vonatkoznak.

(3) Szerzési támogatás a legfeljebb 1610 cm3 lökettérfogatú benzinüzemű, illetve a legfeljebb 2000 cm3 lökettérfogatú dízelüzemű személygépkocsi vásárlásához adható.

(4) A szerzési támogatás mértéke a vételár 60%-a, legfeljebb azonban 240 000 Ft.

(5) Szerzési támogatás ugyanazon személynek - a 4. § (3) bekezdésében szabályozott esetben ugyanazon személyre vonatkozóan - 5 évenként egy ízben adható.

4. §

(1) Szerzési támogatásra való jogosultsága - a (2)-(3) bekezdések kivételével - annak a súlyos mozgáskorlátozott személynek állapítható meg, aki az alábbi együttes feltételeknek megfelel:

a)[4] érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik, vagy gépjárművezetői alkalmasságát a szakértő szerv megállapította, kivéve, ha járművezetéstől eltiltó jogerős határozat hatálya alatt áll; valamint

b) saját, valamint a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozóinak [Ptk. 685. § b) pont első fordulata] (a továbbiakban együtt: család) egy főre jutó, a tárgyévet megelőző év havi átlagos nettó jövedelme a tárgyév január 1. napján hatályos öregségi nyugdíj legkisebb összegének kettő és félszeresét nem haladja meg;

c) a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül mozgáskorlátozottságára vagy más személy mozgáskorlátozottságára tekintettel nem részesült gépjárművásárlási vagy -szerzési támogatásban, valamint gépjármű-behozatali vámmentességben.

(2) Szerzési támogatás adható annak a súlyos mozgáskorlátozott személynek is, aki az alábbi együttes feltételeknek megfelel:

a) vezetői engedéllyel nem rendelkezik, de személygépkocsival történő szállítását a vele legalább egy éve közös háztartásban élő, érvényes vezetői engedéllyel rendelkező házastársa vagy szülője írásbeli nyilatkozatban vállalja;

b) családjában az egy főre jutó jövedelem az (1) bekezdés b) pontja szerinti összeget nem haladja meg;

c) a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül mozgáskorlátozottságára vagy más személy mozgáskorlátozottságára tekintettel nem részesült gépjárművásárlási vagy -szerzési támogatásban, valamint gépjármű-behozatali vámmentességben.

(3) Szerzési támogatás adható annak a személynek, aki az alábbi együttes feltételeknek megfelel:

a) a vele közös háztartásban élő 3-18 éves korú, súlyos mozgáskorlátozott gyermeke személygépkocsival történő szállítását írásbeli nyilatkozatban vállalja, ha a szállítás a gyermek rendszeres intézményi ellátása, gyógykezelése vagy tanulmányai végzése miatt indokolt;

b) érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik;

c) családjában az egy főre jutó jövedelem az (1) bekezdés b) pontja szerinti összeget nem haladja meg;

d) saját vagy más személy mozgáskorlátozottságára tekintettel a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül nem részesült gépjárművásárlási vagy -szerzési támogatásban, valamint gépjármű-behozatali vámmentességben.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában rendszeres intézményi ellátásnak, gyógykezelésnek a havi legalább két alkalom minősül.

5. §

(1)[5] Az átalakítási támogatás a személygépkocsinak

a)[6] külön jogszabály* rendelkezése alapján a vezetés feltételeként előírt, gyárilag automata sebességváltóval felszerelt személygépkocsi vásárlásához, illetve segédberendezés felszereléséhez, átalakításához nyújtott hozzájárulás; továbbá

b) a személygépkocsi olyan átalakításához nyújtott hozzájárulás, amely lehetővé teszi a súlyos mozgáskorlátozott személy személygépkocsival történő szállítását

(a továbbiakban a)-b) pont együtt: átalakítási támogatás).

(2) Az átalakítási támogatás mértéke 30 000 Ft, azonban, ha az átalakítás vagy a segédberendezés felszerelésének költsége ennél kevesebb, az átalakítási támogatás mértéke nem haladhatja meg az átalakítás vagy a segédberendezés felszerelésének költségét.

(3) Átalakítási támogatásra ugyanazon személy 5 évenként egy ízben jogosult az egyéb támogatásoktól függetlenül.

6. §[7]

(1) Az 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti átalakítási támogatásra az az érvényes vezetői engedéllyel rendelkező súlyos mozgáskorlátozott személy jogosult,

a) aki a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül nem részesült átalakítási támogatásban;

b) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti összegei nem haladja meg.

(2) Az 5. § (1) bekezdés b) pontja szerinti átalakítási támogatásra jogosult az az érvényes vezetői engedéllyel rendelkező, nem mozgáskorlátozott személy, aki

a) a legalább egy éve vele közös háztartásban élő súlyos mozgáskorlátozott házastársa vagy 1 évesnél idősebb korú gyermeke személygépkocsival történő szállítását vállalja;

b) a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül mozgáskorlátozottságra tekintettel nem részesült átalakítási támogatásban; valamint

c) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti összeget nem haladja meg.

7. §

(1) A közlekedési támogatás a súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedési többletköltségeihez történő hozzájárulás.

(2)[8] A közlekedési támogatás összege 12 000 Ft/év.

8. §

(1)[9] A közlekedési támogatásra az a súlyos mozgáskorlátozott személy jogosult, aki 1. életévét betöltötte és családjában az, egy főre jutó jövedelem a 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti összeget nem haladja meg.

(2) Amennyiben a mozgáskorlátozottság ténye év közben következett be, arra az évre a közlekedési támogatás összegét időarányosan kell megállapítani.

8/A. §[10]

(1) A gépjármű-fenntartási támogatás a személygépkocsi fenntartási költségeihez nyújtott hozzájárulás. Mértéke 8000 Ft/év. A gépjármű-fenntartási támogatás összegét a jogosultság keletkezésének időpontjától függően - legkorábban e rendelet hatálybalépésétől kezdődően - időarányosan lehet megállapítani.

(2) Gépjármű-fenntartási támogatásra jogosult az a súlyos mozgáskorlátozott személy, aki legfeljebb 1610 cm3 lökettérfogatú benzinüzemű vagy legfeljebb 2000 cm3 lökettérfogatú dízelüzemű személygépkocsi tulajdonosa, és családjában az egy főre jutó jövedelem a 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti összeget nem haladja meg.

(3) Gépjármű-fenntartási támogatásra jogosult az a személy is, aki a (2) bekezdésben meghatározott mértékűnél nem nagyobb teljesítményű személygépkocsi tulajdonosa és a vele legalább egy éve közös háztartásban élő súlyos mozgáskorlátozott házastársa vagy súlyos mozgáskorlátozott 1 évesnél idősebb korú gyermeke személygépkocsival történő szállítását vállalja, továbbá családjában az egy főre jutó jövedelem a 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti összeget nem haladja meg.

9. §

A parkolási engedély a külön jogszabályban meghatározott kedvezmények igénybevételére jogosít.[11]

Közlekedési kedvezményekre való jogosultság megállapítása

10. §

(1) A 2. § (1) bekezdésében foglalt közlekedési kedvezmények iránti, illetve a 13. § (2) bekezdése szerinti határozat meghosszabbítására irányuló - 6. számú melléklet szerinti - kérelmet a súlyos mozgáskorlátozott, illetve mozgáskorlátozott személy a lakóhelye (tartózkodási helye) alapján illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez (a továbbiakban: jegyző) nyújthatja be.

(2)[12] A szerzési, a közlekedési támogatás, illetve a gépjármű-fenntartási támogatás iránti, valamint a 13. § (2) bekezdése szerinti határozat meghosszabbítására irányuló kérelem a tárgyév április 30. napjáig nyújtható be. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(3) Átalakítási támogatás és parkolási engedély iránti kérelem a tárgyévben bármikor benyújtható a jegyzőhöz.

(4)[13] A (2) bekezdés szerinti határidőt követően is benyújtható közlekedési és gépjármű-fenntartási támogatás iránti kérelem, amennyiben a mozgáskorlátozottság ténye év közben következik be, illetve a gépjármű-fenntartási támogatásra való jogosultság év közben keletkezik.

11. §

(1) A 10. § (1) bekezdése szerinti kérelemhez mellékelni kell

a) a súlyos mozgáskorlátozottság tényét igazoló orvosi szakvéleményt;

b) a jövedelemigazolásokat, amelyek tanúsítják, hogy a kérelmező és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozóinak egy főre jutó jövedelme a 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti összeget nem haladja meg;

c)[14] szerzési és átalakítási támogatás esetén a szállítást végző személy, illetve a súlyos mozgáskorlátozott érvényes vezetői engedélyének fénymásolatát. Amennyiben a súlyos mozgáskorlátozott személy érvényes vezetői engedéllyel nem rendelkezik, a gépjárművezetői alkalmasságát tanúsító szakvélemény fénymásolatát,

d) a 4. § (2)-(3) bekezdései szerinti esetekben a súlyos mozgáskorlátozott személy házastársa, illetve szülője (a továbbiakban: szállítást végző személy) nyilatkozatát, hogy a súlyos mozgáskorlátozott személy személygépkocsival történő szállítását vállalja (a továbbiakban: szállítást vállaló nyilatkozat);

e) szerzési támogatás iránti kérelem esetén a súlyos mozgáskorlátozott, illetve a szállítást végző személy nyilatkozatát, hogy a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül mozgáskorlátozottságra tekintettel nem részesült gépjárművásárlási vagy -szerzési támogatásban, valamint gépjármű-behozatali vámmentességben;

f) átalakítási támogatás iránti kérelem esetén a súlyos mozgáskorlátozott személy nyilatkozatát, hogy a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül nem részesült átalakítási támogatásban;

g) szerzési és átalakítási támogatás iránti kérelem esetén a jövedelemszerző tevékenység, illetve a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállására vonatkozó igazolást, valamint egyedülálló, súlyos mozgáskorlátozott személy esetén nyilatkozatot, hogy egyedülálló.

(2) A parkolási engedély iránti kérelemhez csak a súlyos mozgáskorlátozottság, illetve mozgáskorlátozottság tényét igazoló orvosi szakvéleményt kell mellékelni.

12. §

(1) A 2. számú melléklet szerinti orvosi szakvéleményt kérelemre a választott háziorvos, házi gyermekorvos, választott háziorvos, házi gyermekorvos hiányában a lakhely szerint területileg illetékes háziorvos, házi gyermekorvos (a továbbiakban: háziorvos) állítja ki a kérelmező személyes vizsgálata alapján.

(2) A szakvélemény közokirat, amely tartalmazza, hogy[15]

a) az érintett személy súlyos mozgáskorlátozott, mozgáskorlátozott vagy nem mozgáskorlátozott;

b) állapota végleges vagy változhat.

Amennyiben az állapot változhat, a szakvéleményt évente kell felülvizsgálni.

12/A. §[16]

(1) A háziorvos a szakvélemény egy példányát átadja a kérelmezőnek, egy példányát pedig továbbítja a városi (fővárosi kerületi) tisztifőorvos által létrehozott, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) városi (fővárosi kerületi) intézete mellett működő bizottságnak (a továbbiakban: városi bizottság). A városi bizottság véleményezési jogkörrel rendelkezik, ügyrendjéről maga dönt.

(2) A városi bizottság két tagból áll. Egyik tagja az ÁNTSZ területileg illetékes városi (fővárosi kerületi) intézetében működő tisztifőorvos vagy az általa megbízott szakfelügyelő főorvos, másik tagja a Mozgáskorlátozottak Egyesületei Országos Szövetségének (a továbbiakban: MEOSZ) meghatalmazott képviselője.

(3) A városi bizottság a háziorvos által kiállított szakvéleményt véleményezi. A szakvéleménnyel kapcsolatos álláspontjáról a szakvélemény beérkezését követő 15 napon belül a 7. számú melléklet szerinti nyomtatványon tájékoztatja az illetékes jegyzőt, valamint a szakvéleményt kiállító háziorvost.

13. §

(1)[17] A jegyző a 2. § a)-d) pontjai szerinti kedvezményre való jogosultságról - a városi bizottság véleményének beérkezéséi követően - határozatban dönt. A határozat indokolásában a 17. § (3) bekezdésében foglaltakra külön ki kell térni. A jegyző - amennyiben megítélése vagy a városi bizottság véleménye alapján a háziorvos szakvéleményét aggályosnak tartja - más szakértőt vagy szakértő szervet kereshet meg.

(2) A szerzési és átalakítási támogatásra való jogosultságot megállapító határozat érvényességi ideje egy év. A határozat - amennyiben a jogosultsági feltételek fennállnak - évenként kérelemre meghosszabbítható.

(3)[18] A szerzési támogatásra való jogosultságot megállapító jogerős határozat egy példányát a jegyző június 30-ig felterjeszti a megyei (fővárosi) tisztifőorvoshoz (a továbbiakban: megyei tisztifőorvos).

(4) Az átalakítási támogatásra való jogosultságot megállapító jogerős határozat egy példányát a jegyző a jogerőre emelkedést követő 8 napon belül terjeszti fel a megyei tisztifőorvoshoz.

(5) A közlekedési támogatásra való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül a jegyző gondoskodik a közlekedési támogatás kifizetéséről.

(6)[19] A gépjármű-fenntartási támogatásra való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül a jegyző gondoskodik a tárgyévi gépjárműfenntartási támogatás kifizetéséről.

14. §

(1) A jegyző a 8. § (2) bekezdése szerinti esetben a súlyos mozgáskorlátozott, illetve mozgáskorlátozott személy részére a 4. számú melléklet szerinti parkolási engedélyt állítja ki, függetlenül attól, hogy rendelkezik-e személygépkocsival vagy sem.

(2) A jegyző a parkolási engedélyt a 13. § (1) bekezdése szerinti határozatok meghozatalával egyidejűleg vagy attól függetlenül állítja ki. A parkolási engedély kiállításánál a jövedelmi viszonyokat vizsgálni nem kell.

(3) A parkolási engedély érvényessége a kiállítás, illetve az érvényesítés időpontjától számított három év.

(4) A parkolási engedély érvényességét az érvényes orvosi szakvélemény és a jogosult személyi igazolványának bemutatása esetén meg kell hosszabbítani.

15. §

(1) Amennyiben a 13. § (1) bekezdése szerinti határozat ellen a kérelmező azért él jogorvoslattal, mert az orvosi szakvéleményben foglaltakkal nem ért egyet, a másodfokú eljárás során az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének a kérelmező lakóhelye szerint illetékes elsőfokú orvosi bizottságát (a továbbiakban: orvosi bizottság) kell megkeresni az orvosi szakvélemény felülvizsgálata és a 3. számú melléklet szerinti orvosi bizottsági szakvélemény kiállítása céljából. Az orvosi szakvélemény az orvosi iratok alapján is kiadható.

(2) A másodfokú szakvélemény ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

(3) A súlyos mozgáskorlátozottnak, illetve mozgáskorlátozottnak nem minősített személy az orvosi szakvélemény kiállítását követő 1 év elteltével kérheti újbóli vizsgálatát a háziorvostól.

(4)[20] Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálatért vizsgálatonként 500 Ft terítési díj jár. A térítési díjat - utólagos elszámolás alapján - a Népjóléti Minisztérium megtéríti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének.

A szerzési és átalakítási támogatás igénybevételére jogosító utalvány

16. §[21]

Az évente kiadható szerzési és átalakítási támogatások keretszámát a MEOSZ egyetértésben a népjóléti miniszter határozza meg - a költségvetési törvény függvényében - március 31-ig.

17. §

(1)[22] A szerzési támogatás kielégítésének tárgyévi időpontjáról - a 13. § (1) bekezdése szerinti határozat alapján -a megyei tisztifőorvos az általa létrehozott bizottság véleményének figyelembevételével július 31-ig dönt. A bizottság tagja a MEOSZ területileg illetékes szervezetének meghatalmazott képviselője.

(2) Az átalakítási támogatás kielégítésének időpontjáról a megyei tisztifőorvos az (1) bekezdés szerinti bizottság véleményének figyelembevételével a tárgyévben folyamatosan dönt.

(3) A kielégítés sorrendjénél előnyben részesíthető az a súlyos mozgáskorlátozott személy, aki

a) saját jogán jogosult a szerzési vagy átalakítási támogatásra;

d) a személygépkocsit rehabilitáció (jövedelemszerző tevékenység, tanulmányok folytatása) céljából használná; c) egyedülálló.

(4) A megyei tisztifőorvos (1)-(2) bekezdés szerinti döntése ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs.

18. §

A megyei tisztifőorvos a 17. § (1)-(2) bekezdés szerinti döntéséről értesíti a Minisztériumot, illetve a döntése alapján a tárgyévben szerzési, valamint átalakítási támogatásban részesülő személyekről tájékoztatja a jogosultságot megállapító települési önkormányzat jegyzőjét.

19. §

(1) A 17. § (1)-(2) bekezdés szerinti döntést követő 15 napon belül a megyei tisztifőorvos névre szóló utalványt állít ki a mozgáskorlátozott - a 4. § (3) bekezdés esetén a szállítást végző - személy részére, valamint írásban értesíti a tárgyévben szerzési, illetve átalakítási támogatásban nem részesülő személyeket.

(2) A súlyos mozgáskorlátozott, illetve a szállítási végző személy az utalvány kiállítását követően vásárolhatja meg, vagy alakíttathatja át az a személygépkocsit, amelyhez az utalványt fel kívánja használni. Az utalvány kiállítása előtt megvásárolt személygépkocsi vagy az elvégzett átalakításra a szerzési, valamint az átalakítási támogatás nem folyósítható.

(3) Az utalvány a kiállítástól számított három hónapig érvényes. Érvényességét indokolt esetben - az érvényességi időn belül - a megyei tisztifőorvos egy alkalommal további három hónapra meghosszabbíthatja. A lejárt és fel nem használt utalvány tulajdonosa helyett a megyei tisztifőorvos új kedvezményezettet jelöl ki.

20. §

(1) A kereskedő és az átalakítást végző személy az utalvány értékét a vételárba, illetve az átalakítás költségébe beszámítja.

(2) Az utalványt a kereskedő, illetve az átalakítást végző személy benyújtja a Minisztériumnak a támogatás kiegyenlítése céljából, és mellékeli az általa kiállított számla egy példányát. A számlán a vásárló nevét, címét, valamint a személygépkocsi forgalmi rendszámát fel kell tüntetni.

(3) A személygépkocsi vásárlásához felhasznált utalvány legfeljebb az érvényességének lejártát követő 15 napon belül nyújtható be a Minisztériumnak.

(4) A Minisztérium az utalvány ellenértékét 15 napon belül kiegyenlíti.

A közlekedési és gépjármű-fenntartási támogatás visszaigénylése[23]

21. §

(1)[24] A jegyző a kifizetett közlekedési és gépjármű-fenntartási támogatások összegét az 5. számú melléklet szerinti adatlapon, azok visszaigénylése céljából - a jogosultak személyi adatainak feltüntetése nélkül - a kifizetést követő hónap 10. napjáig jelenti a Megyei (Fővárosi) Államháztartási és Információs Szolgálatnak (a továbbiakban: TÁKISZ).

(2) A TÁKISZ a beérkezett jelentések összesített adatairól településsoros bontásban minden hónap 23. napjáig tájékoztatja az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt (a továbbiakban: APEH).

(3)[25] Az APEH megkeresése alapján a minisztérium a folyósított közlekedési és gépjármű-fenntartási támogatások ellenértékét - az önkormányzatok részére történő átutalás céljából - átutalja az APEH-nek, amely azt az önkormányzatok havi normatív állami hozzájárulásával egyidejűleg utalja át az önkormányzatnak.

A jogosulatlanul igénybe vett támogatás megtérítése

22. §

(1) Az a személy, aki rosszhiszeműen az e rendeletben foglalt feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével vett igénybe szerzési, átalakítási vagy közlekedési támogatást, köteles az a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 232. § (2) bekezdésében meghatározott kamattal megemelt összegben megtéríteni. Az ilyen személyt a közlekedési támogatásokból 5 évre ki kell zárni.

(2) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett támogatás megtérítését a rosszhiszemű igénybevételről való tudomásszerzéstől számított 3 hónapon belül az 1. fokú határozatot hozó jegyző határozattal rendeli el.

(3) Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha a rosszhiszemű igénybevételtől számítva

a) szerzési és átalakítási támogatás esetén 3 év;

b) egyéb támogatás esetén 1 év eltelt.

(4) A megtérítendő támogatást a határozat jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül személygépkocsi szerzési vagy átalakítási támogatás esetén a Minisztériumnak, közlekedési támogatás esetén a megtérítést elrendelő határozatot hozó települési önkormányzatnak kell befizetni. A jegyző a beszedett összeget átutalja az APEH részére.

Záró rendelkezések

23. §

(1) Ez a rendelet 1994. január 1. napján lép hatályba. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az egyes mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 53/1992. (III. 21.) Korm. rendelet, valamint az az módosító 177/1992. (XII. 30.) Korm. rendelet hatályát veszti.

(2) Felhatalmazást kap a népjóléti miniszter, hogy a 12. § (1) bekezdése szerinti orvosi szakvélemény kiállításáért fizetendő térítési díj mértékét, megfizetésének és elszámolásának módját megállapítsa.

(3) E rendeletet a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

(4) E rendelet alkalmazásában jövedelemnek az Szl. 4. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt jövedelmek minősülnek.

(5) A közlekedési támogatás összege szempontjából a kérelem benyújtása időpontjában betöltött korhatárt kell figyelembe venni.

(6) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott parkolási engedélyek érvényességi idejükig felhasználhatók.

(7) Az e rendelet szerinti kedvezmények a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló, többször módosított 1991. évi XC. törvényben szereplő - adómentességre jogosító - szociális támogatásnak minősülnek.

(8) E rendelet alkalmazásában kereskedelmi forgalomban történő vásárlásnak a személygépkocsi-értékesítéssel foglalkozó, adószámmal rendelkező szervtől vagy személytől történő vásárlás minősül.

(9) Az 1993. évben megállapított felelősségbiztosítási támogatás 1994. I. negyedévben érvényesíthető.

Dr. Boross Péter s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 179/1993. (XII. 29.) Korm. rendelethez

A közlekedési kedvezmények igénybevételére feljogosító betegségek

Az alábbiakban felsorolt betegségekben, állapotokban mozgáskorlátozottságot minősíteni azokban az esetekben lehetséges, ha az olyan mértékű, hogy amiatt a beteg tartós járásra, állásra, lépcsőn közlekedésre, fogódzkodásra, kapaszkodásra nem képes, és így

- tömegközlekedési eszközt nem tud igénybe venni (súlyos mozgáskorlátozott),

- mozgásában tartósan és olyan mértékben korlátozott, hogy tömegközlekedési eszközt csak nagy nehézségek árán tud igénybe venni, illetve jelentős távolságra gyalogolni nem képes (mozgáskorlátozott).

1. A mozgásszervek megbetegedései, fejlődési rendellenességei, hiányállapotai

1.1. Avégtag(ok) hiánya, csonkoltsága, művégtag használatával is, egy vagy több végtag nagyízületi merevséggel járó elváltozásai.

1.2. A járást súlyosan korlátozó deformitással és merevséggel járó M. Bechterew, combcsonlfejelhalás.

1.3. Bármely alsó végtag(ok) nagycsontjainak álízülete, mely több mint egy év óta fennáll, járógép használatával is.

1.4. Bármely alsó végtag(ok) csontjainak vagy a csigolyáknak olyan körülírt elváltozásai, amelyek spontán törés vagy súlyos idegrendszeri sérülés (bénulás) közvetlen veszélyével járnak.

1.5. Chronicus polyarthritis a végtagízületekben nagyfokú deformitással, következményes merevséggel, izomatrophiával.

2. Mozgásszervi károsodással járó egyéb betegségek

2.1. Elzáródást okozó (obliteráló) érbetegségek (pl. arteriosclerosis obliterans III-IV. stádium, többszörös torpid ulcus crurissal járó postthromboticus syndroma).

2.2. Haemophylia, a járást súlyosan korlátozó nagy ízületi merevséggel.

2.3. A központi vagy peripheriás idegrendszer sérülése, megbetegedése következtében az egyik alsó végtagra terjedő plegia vagy több végtagra terjedő súlyos paresis, illetőleg plegia (pl. status post apoplexiam seu thrombosis cerebri, Heine-Medin-, Little-kór, gerincsérülés következménye).

2.4. Előrehaladott deformatív rendszerbetegségek (pl. sclerosis multiplex, dystrophia musculorum progressiva, amyotrophlás lateralsclerosis).

2. számú melléklet a 179/1993. (XII. 29.) Korm. rendelethez[26]

3. számú melléklet a 179/1993. (XII. 29.) Korm. rendelethez

4. számú melléklet a 179/1993. (XII. 29.) Korm. rendelethez

5. számú melléklet a 179/1993. (XII. 29.) Korm. rendelethez[27]

6. számú melléklet a 179/1993. (XII. 29.) Korm. rendelethez[28]

7. számú melléklet a 179/1993. (XII. 29.) Korm. rendelethez[29]