2/1993. (I. 13.) Korm. rendelet

a külföldön nyilvántartásba vett adóalany számára adható általános forgalmiadó-visszatérítésről

A Kormány az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 71. §-a (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. §[1]

(1)[2] Az a Tv. 4. §-ában meghatározott adóalany, amely a tárgyévben, illetve a 4. § (3) bekezdésében meghatározott időszakban

a)[3] nem rendelkezik belföldön székhellyel, illetve állandó telephellyel - ide nem értve a kereskedelmi képviseletet -, ezek hiányában pedig állandó lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel, továbbá

b) nem teljesít belföldön termékértékesítést és szolgáltatásnyújtást, kivéve

ba) ha olyan tevékenységet végez, amelyre vonatkozóan a Magyarországon keletkezett adófizetési kötelezettség nem őt terheli [Tv. 40. § (2) és (7) bekezdések],

bb) ha a Tv. 11/A. § h)-j) pontjai, illetve a Tv. 12. § h) pontja szerinti teherközlekedést, illetve ahhoz járulékosan kapcsolódó szolgáltatásokat, valamint a Tv. 12. § a) pontja szerinti személyszállítást végez, [az a)-b) pontok a továbbiakban együtt: külföldön nyilvántartásba vett adóalany] a (2) bekezdésben meghatározott esetekben jogosult arra, hogy a gazdasági tevékenységhez belföldön beszerzett és kifizetett termék és igénybe vett szolgáltatás árában foglalt, illetve - importált termék esetén - a megfizetett általános forgalmi adót, valamint az általa kifizetett kompenzációs felárat (a továbbiakban: adó) visszaigényelje.

(2)[4] A külföldön nyilvántartásba vett adóalany - figyelemmel a (4) bekezdésben foglaltakra - akkor jogosult az adó-visszaigénylésre, ha

a) az Európai Közösség valamely tagállamában székhellyel, illetve állandó telephellyel, ezek hiányában pedig állandó lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, vagy

b) az Európai Közösségen kívüli olyan államban rendelkezik székhellyel, illetve állandó telephellyel, ezek hiányában pedig állandó lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel, mely állam és a Magyar Köztársaság között viszonosság áll fenn.

(3) A viszonosság kérdésében a pénzügyminiszternek a gazdasági és közlekedési miniszterrel egyetértésben kialakított állásfoglalása az irányadó. Az állásfoglalást a Pénzügyminisztérium hivatalos lapjában kell közzétenni.

(4)[5] Abban az esetben, ha a külföldön nyilvántartásba vett adóalanynak az Európai Közösség valamely tagállamán vagy azon államon kívül, amellyel a viszonosság a (2) bekezdés b) pontja szerint fennáll, olyan más államban is van székhelye vagy állandó telephelye, ezek hiányában pedig állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye, amellyel az előzőek szerint a viszonosság nem áll fenn, adó-visszaigénylésre az egyéb feltételek teljesülése mellett is csak annyiban jogosult, amennyiben ahhoz a székhelyéhez vagy állandó telephelyéhez, ezek hiányában pedig ahhoz az állandó lakóhelyéhez vagy szokásos tartózkodási helyéhez, amely az Európai Közösség valamely tagállamában vagy abban az államban van, amellyel a viszonosság az előzőek szerint fennáll, adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenység kötődik.

2. §

(1) A külföldön nyilvántartásba vett adóalanyt az adóvisszaigénylési jog olyan mértékben illeti meg, amilyen mértékben az adólevonási jog (Tv. 32. és 33. §-a) megilleti a belföldön nyilvántartásba vett adóalanyt.

(2)[6]

(3)[7] Nem téríthető vissza az adó olyan termék és szolgáltatás után, amelynek adóval növelt ellenértékét a külföldön nyilvántartásba vett adóalany az adó-visszatérítés iránti kérelem benyújtásának napjáig nem fizette meg.

(4)[8] Az (1) bekezdéstől eltérően a külföldön nyilvántartásba vett adóalany a közvetett vámjogi képviselő által -amennyiben az nem import adójogi megbízottként jár el - a Tv. 41. § (2) bekezdése szerint megfizetett adó visszaigénylésére kizárólag akkor jogosult, ha belföldi adóalanyként ugyanezen adó levonására teljes egészében jogosult lenne.

(5)[9] Az (1) bekezdéstől eltérően a külföldön nyilvántartásba vett adóalany az import adójogi megbízott által - ideértve azt az esetet is, ha a megbízott egyúttal közvetett vámjogi képviselőként jár el - a Tv. 41. § (3) bekezdése szerint megfizetett adó visszaigénylésére kizárólag akkor jogosult, ha annak levonásba helyezésére a Tv. 36. § (4) bekezdés b) pontja alapján már nincs lehetőség.

3. §

(1)[10] Az adó-visszatérítés az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságához (a továbbiakban: adóhatóság) az e célra rendszeresített, írásban benyújtott kérelemre történik. A kérelemnek legalább a következőket kell tartalmaznia: a külföldön nyilvántartásba vett adóalany nevét, székhelyének, illetve állandó telephelyének, ezek hiányában pedig állandó lakóhelyének vagy szokásos tartózkodási helyének címét, tevékenységi körét, adószámát, a kérelemmel érintett időszakot, a visszaigényelendő adó teljes összegét, az 5. § (2) bekezdése szerinti bankszámlaszámát, a kérelemhez csatolt okmányok számát, a 3. § (2) bekezdés b) és d) pontja szerinti nyilatkozatot, a kérelem keltét, valamint a kérelmező aláírását. Az adóhatóság hiánypótlást a kérelem beérkezésétől számított két hónapon belül kérhet.

(2)[11] Az adó-visszatérítési jog gyakorlásának feltétele, hogy a külföldön nyilvántartásba vett adóalany

a)[12] igazolja, hogy "hozzáadottérték-adó" típusú forgalmi adó fizetésére kötelezett, annak az államnak az illetékes hatósága által kiállított okirattal, ahol ilyen személyként nyilvántartásba vették: az igazolás legalább a következőket tartalmazza: az okiratot kiállító hatóság nevét és címét, a külföldön nyilvántartásba vett adóalany nevét, tevékenységi körét, székhelyének, illetve állandó telephelyének, ezek hiányában pedig állandó lakóhelyének vagy szokásos tartózkodási helyének címét, adószámát, az adóalanyiság igazolását, az igazolás keltét, aláírást, valamint a bélyegzőt; az igazolást az 1. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adóalany hiteles magyar fordítás és diplomáciai felülhitelesítés nélkül is benyújthatja;

b) nyilatkozzon az 1. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott feltételek teljesüléséről, valamint arról, hogy az adó-visszatérítésre jogosító ráfordításait üzleti költségként számolta el;

c)[13] csatolja

ca)[14] a nevére - vagy belföldi kereskedelmi képviselete nevére - kiállított, az adó összegét vagy mértékét elkülönítetten tartalmazó eredeti számlát, egyszerűsített számlát (a továbbiakban együtt: számla), az elektronikus úton kibocsátott számlát a 6. § (2) bekezdése szerint, illetve - termékimport esetén - az adó összegét közlő határozatot (a továbbiakban: határozat),

cb)[15] a 2. § (4) és (5) bekezdése szerinti esetben a határozatot és a közvetett vámjogi képviselőnek, illetve az import adójogi megbízottnak az adókötelezettség teljesítéséről szóló nyilatkozatát,

cc)[16] az adóval növelt ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot;

cd) az általa a Tv. 59. § (1) bekezdése alapján kiállított, felvásárlást igazoló bizonylatot;

d) nyilatkozzon arról, hogy a részére tévesen kiutalt összeget visszafizeti.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti igazolás az okirat kiállításának napjától számított 1 évig érvényes, ezen időszakon belül ilyen igazolást újból nem kell benyújtani.

(4)[17] Az adó-visszaigénylési jog csak olyan kérelem tekintetében érvényesíthető, amelyben az igényelt összeg eléri vagy meghaladja a 7000 forintot.

(5)[18] A (2) bekezdésben felsoroltakon túlmenően az adóhatóság az adóigazgatási eljárás keretében a tényállás tisztázása céljából további kiegészítő adatokat kérhet a külföldön nyilvántartásba vett adóalanytól.

4. §[19]

(1) A külföldön nyilvántartásba vett adóalany adóvisszatérítési joga a számla, illetve a határozat kiállításának időpontjában keletkezik.

(2) A tárgyévben keletkezett adó-visszatérítési jogát a külföldön nyilvántartásba vett adóalany - a (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a tárgyévet követő naptári év január hónap 1. napjától kezdődően, legfeljebb azonban ugyanezen év június hónap 30. napjáig az adóhatósághoz benyújtott kérelemmel érvényesítheti. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.

(3)[20] Amennyiben a külföldön nyilvántartásba vett adóalany adó-visszatérítési igénye kérelmenként eléri vagy meghaladja az 51 000 forintot, igényét negyedévente, a negyedévet követő hónap utolsó napjáig az adóhatósághoz beérkezett kérelemmel terjesztheti elő.

(4)[21]

5. §

(1) Az adó-visszatérítés forintban illeti meg a külföldön nyilvántartásba vett adóalanyt.

(2)[22] A visszatérített adó összegét az adóhatóság a külföldön nyilvántartásba vett adóalany választása szerint annak Magyarországon vagy a nyilvántartásba vétele szerinti államban vezetett bankszámlájára utalja. Az adóalany közli az adóhatósággal az átutaláshoz szükséges adatokat. Az átutaláshoz kapcsolódó költségek a külföldön nyilvántartásba vett adóalanyt terhelik, amely a visszatérített adó-ból visszatartandó. Amennyiben a visszatérítendő adó várhatóan nem éri el az átutaláshoz kapcsolódó költségeket, a visszatérítés feltétele, hogy a külföldön nyilvántartásba vett adóalany előzetesen megtéríti az átutalás valamennyi költségét.

(3)[23] Ha a belföldi adóalany által megfizetett általános forgalmi adó összege utólag megváltozik és ezzel a külföldön nyilvántartásba vett adóalany adó-visszatérítési igényének összege megváltozik:

a) a külföldön nyilvántartásba vett adóalany köteles a különbözetet az adóhatóság részére visszafizetni, ha a visszatérített adó összege több, mint a belföldi adóalany által megfizetett adó összege;

b) a külföldön nyilvántartásba vett adóalany jogosulttá válik a különbözet összegét új kérelem benyújtásával igényelni, ha a visszatérített adó összege kevesebb, mint a belföldi adóalany által megfizetett adó összege.

(4)[24] Az adóhatóság felfüggeszti a külföldön nyilvántartásba vett adóalany részére történő újabb visszatérítések teljesítését, amíg a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a külföldön nyilvántartásba vett adóalany a különbözetet az adóhatóság részére nem fizeti vissza.

6. §[25]

(1)[26] Az adóhatóság a visszatérítésről szóló igény elbírálásáról hozott határozatot az igény benyújtásától számított 6 hónapon belül hozza meg. A 3. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott, a beszerzést dokumentáló számla, felvásárlást igazoló bizonylat, határozat eredeti záradékolt példányát az adóhatóság az adó-visszatérítés iránti kérelem benyújtását követő 30 napon belül visszaküldi. Az adóalany azonban írásban kérheti, hogy ezeket a számlákat, bizonylatokat, határozatokat az adóhatóság az adó visszatérítéséről hozott határozatával együtt küldje meg.

(2)[27] Az elektronikus számláról szóló miniszteri rendeletben meghatározottaknak megfelelő elektronikus számlákat ezen jogszabály szerint meghatározott módon kell a külföldi adóalanynak kérelméhez csatolni. Elektronikus számlák benyújtása esetén az adóhatóság a számlát az (1) bekezdésben foglalt szabályoktól eltérően nyilvántartásba veszi, de nem küldi vissza.

(3)[28] Az adó visszatérítésével kapcsolatos egyéb eljárási kérdések tekintetében az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4)[29] Ez a rendelet - a Tv.-el együtt - a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról - a hozzáadottérték-adónak az ország területén nem honos adóalanyok részére történő visszatérítésének szabályairól szóló 79/1072/EGK tanácsi irányelv, valamint

b) a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról - a hozzáadottérték-adónak a Közösség területén nem honos adóalanyok részére történő visszatérítésének szabályairól szóló 86/560/EGK tanácsi irányelv.

7. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1993. január 1. napjától kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a vámszabadterületi társaság, valamint a külföldön bejegyzett vállalkozó részére adható általános forgalmiadó-visszatérítésről szóló 141/1989. (XII. 22.) MT rendelet, és az ezt módosító 5/1991. (I. 4.) Korm. rendelet, 67/1991. (V. 23.) Korm. rendelet, 75/1992. (IV. 28.) Korm. rendelet hatályát veszti azzal, hogy rendelkezéseit az 1992. évre vonatkozó adó-visszaigénylési ügyekben még alkalmazni kell.

Dr. Antall József s. k.,

miniszterelnök