48/1993. (III. 24.) Korm. rendelet

a marhalevél kiváltásáról és kezeléséről

Az állategészségügyről szóló 1981. évi 3. törvényerejű rendeletnek, az 1993. évi XVI. törvénnyel megállapított 8/A. §-a (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 7. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra - a Kormány az alábbiakat rendeli el:

1. §

(1) A marhalevél hatósági bizonyítvány, amely igazolja az állat tulajdonjogát, továbbá azt, hogy az állat(ok) forgalomba hozatalának, más település területére vagy - külön jogszabály alapján elrendelt zárlat esetén - a tartási helyéről más tartási helyre történő szállításának állategészségügyi hatósági korlátozó intézkedés miatt nincs akadálya.

(2) A marhalevélnek tartalmaznia kell: az állategészségügyi igazolást, az irányítási intézkedést, a tulajdonos nevét, a tartás helyét, az állat faját és fajtáját, az állat jegyeit és jeleit, valamint a tulajdonátruházást. A marhalevél-mintát az 1. számú melléklet tartalmazza.

(3) A marhalevelet az állat szállításakor, hajtásakor, az állattal együtt, illetőleg mindenkori tartási helyén kell őrizni.

(4) A marhalevél fajtái:

a) belföldi egyedi marhalevél: amelyet az állatról egyedenként állítanak ki;

b) belföldi közös marhalevél: amelyet több állatról, állatcsoportról állítanak ki;

c) külföldi marhalevél: amelyet más országban állítottak ki és igazolja legalább az állat(ok) tulajdonjogát, valamint azt, hogy szállításának, állategészségügyi hatósági korlátozó intézkedés miatt nincs akadálya.

(5) A belföldi marhalevél-nyomtatványt térítés ellenében a települési önkormányzat(ok) jegyzője (a továbbiakban: jegyző) rendeli meg.[1]

2. §

Az állattartó az alábbi esetekben köteles a tartás, szerzés vagy elidegenítés helye szerint illetékes jegyzőnél az állat(ok) tulajdonjogának és forgalomképességének igazolására marhalevelet váltani:

a) ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly állataira, ha azok az egy hónapos életkorukat betöltötték;

b) sertés, juh, kecske, valamint zárt körülmények között tenyésztett, vadon élő, hasított körmű haszonállatok (pl. vaddisznó, dámvad, őz, szarvas, muflon) részére -korukra való tekintet nélkül -, ha

1. az állatot, állatokat állatvásárra, -kiállításra, -díjazásra, más község területén történő legeltetésre vagy tulajdonosváltozás nélkül más község területén levő tartási helyre hajtja vagy szállítja,

2. az állat(ok) tulajdonjogát másra átruházza (eladja, elcseréli, elajándékozza stb.), vagy bírósági ítélet, öröklés, illetőleg hagyomány útján annak tulajdonjogát megszerezte,

3. az állatot, állatokat, közfogyasztásra vagy közvágóhídon magánfogyasztásra történő levágatásra hajtja, illetőleg szállítani kívánja;

c) az a) pontban felsorolt állatokra, életkorukra való tekintet nélkül a b) pontban felsorolt esetekben;

d) a külföldi marhalevéllel továbbtartásra vagy tenyésztésre behozott állat(ok) részére - a külföldi marhalevél egyidejű bevonásával - beérkezésüktől számított 8 napon belül;

e) a közös marhalevélen jelzett állatokból azokra, amelyek értékesítése egyedenként vagy kisebb csoportokban történik.

3. §

A jegyző az állattartó kérelmére egyedi vagy közös marhalevelet állít ki és azon irányítási intézkedést, állategészségügyi igazolást jegyez fel, illetőleg az alábbiak szerint lejegyzést végez (a továbbiakban: marhalevél-kezelés):

a) minden esetben egyedi marhalevelet állít ki, ha az állat tartási helye egyedenként változik;

b) közös marhalevelet állít ki a szállító jármű(vek) befogadóképességére figyelemmel, de legfeljebb 35 állatig a 2. § b) pontjában felsorolt állatok esetén, ha az állatok vágóállatként kerülnek eladásra és levágásuk magán- vagy közvágóhídon történik, valamint, ha az állat(ok) irányítása ugyanazon tartási helyre és tulajdonoshoz szól;

c) jogosult az állategészségügyi igazolást a marhalevélen kiállítani, kivéve, ha az állategészségügyi hatóság (hatósági állatorvos) az illetékességi területén állategészségügyi okokból forgalomkorlátozást rendelt el, és az a marhalevelek kiadásáról vezetett nyilvántartásba feljegyezte, a korlátozó intézkedés feloldásáig marhalevelet kezelni nem szabad;

d) a marhalevél "állategészségügyi igazolás" című része a kiállítástól számított 6 napig érvényes, amelynek lejárta után a 2. § b) pontjában leírt esetekben megújítását kell kérni a jegyzőtől;

e) az állat tulajdonjogának vagy tartási helyének megváltoztatása esetén "irányítási intézkedéssel" feltünteti a marhalevélen az új tartási helyet, illetőleg az új tulajdonos nevét;

f) a marhalevélen szereplő állatok egy részének elidegenítése, elhullása esetén ezeket a marhalevélről lejegyzi.

4. §

(1) A jegyző a marhalevelet csak abban az esetben állítja ki, ha az állattartó az állatát, állatait egyedi és tartós megjelöléssel látta el, vagy jelöltette meg.

(2) Az állat tulajdonát a marhalevél kiállításához az állattartónak az alábbiak szerint kell igazolnia:

a) marhalevéllel még el nem látott állat esetén:

1. üzemszerűen működő gazdaságok a saját nyilvántartásuk kivonatával,

2. mezőgazdasági kistermelő esetében a kistermelő nyilatkozatával,

3. fegyveres erők és testületek, rendészeti szervek állatainál az általuk kiállított és az állat leírását is tartalmazó nyilatkozattal,

4. örökség vagy hagyományozás útján szerzett állat esetében az e tényt bizonyító okirattal;

b) marhalevéllel már ellátott állat esetén

1. az előző marhalevéllel,

2. a külföldi marhalevéllel.

(3) A jelölés igazolására

a) a marhalevél kiállításának kérelmezésekor a 2. § a) pontjában felsorolt állatoknál a kérelemhez csatolni kell a megjelölést végző szervezet, szakember, állattenyésztő vállalat, tenyésztő egyesület, szövetség, illetőleg állatorvos nyilvántartásán alapuló igazolását, hogy az állat megjelölése megtörtént és milyen jelölést alkalmazott;

b) a 2. § b) pontjában felsorolt állatok esetében a megjelölést az állattartó saját maga is elvégezheti. Ez esetben jegyzőkönyvben köteles nyilatkozni a jelölés megtörténtéről és az alkalmazott jelről.

5. §

(1) A kiállított marhalevelekről, az azokra jegyzett irányítási és egyéb intézkedésekről a jegyző köteles nyilvántartást vezetni. A nyilvántartás mintáját a 2. számú melléklet tartalmazza.

(2) A marhalevél-kezelést és az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartást a hatósági állatorvos jogosult ellenőrizni.

6. §

(1) Az állattartónak új marhalevél kiállítását és az állatoknak az eredetiről való lejegyzését kell kérnie a 2. § b) pontjában felsorolt esetekben, ha a közös marhalevélen feltüntetett állatok egy részét kívánja csak forgalomba hozni.

(2) Marhalevél-másodlat kiállítását kell kérni, ha a korábban kiállított marhalevélen további kezelési intézkedésre már nem áll rendelkezésre hely.

7. §

(1) Az állattartónak az alábbi esetekben nem kell az állat részére marhalevelet váltani, illetőleg marhalevél-kezelési intézkedést kérni:

a) ha az állatot kényszervágásra, gyógykezelésre, a jogszabályban meghatározott fertőző betegség miatt karanténba szállítja;

b) ha az állatot a szomszédos község területére, de legfeljebb 30 km-es távolságra nem közlegelőn történő legeltetésre vagy időleges munkavégzésre 6 napnál nem hosszabb időre hajija vagy szállítja.

c)[2] Azok a 4. § (2) bekezdés a) 1. pontjában meghatározott gazdaságok, amelyeknek összefüggő működési területe több településre terjed ki, e települések között, de legfeljebb a telephelytől számított 30 kilométeres távolságon belül, a 2. § a) pontjában felsorolt és marhalevéllel ellátott állataikat további marhalevél-kezelési intézkedés nélkül, 2. § b) pontjában felsorolt állataikat marhalevél kiváltása nélkül hajthatják vagy szállíthatják, amennyiben az állatok mozgatása nem közfogyasztásra vagy magánfogyasztásra való levágás céljából történik.

(2) Marhalevél nélkül, de szállítmánylevéllel, illetőleg származási bizonyítvánnyal szállíthatók az állatok az alábbi esetekben:

a) fegyveres erők és testületek, rendészeti szervek lova, szamara, öszvére, a szolgálati területen;

b) ló- és szamármének, a tenyésztői körzetben levő fedeztetési állomásokra való kihelyezésükkor;

c) versenylovak a versenyeken való részvételre.

(3) A szállítmánylevél, illetőleg származási bizonyítvány kiállításáról a tulajdonosi jogot gyakorló köteles gondoskodni.

8. §

(1) A külföldi marhalevéllel vagy azzal egyenértékű származási és egészségügyi bizonyítvánnyal ellátott állatot csak a bizonyítványban megjelölt belföldi rendeltetési helyére szabad szállítani.

(2) A külföldi marhalevél csak a belföldi rendeltetési helyen történő levágásra és a rajta leírt több állat egy részének elhullása vagy leölése esetén szükséges lejegyzésre jogosít.

9. §

(1) A marhalevél-kötelezettség alá eső állatok tulajdonjogában bekövetkezett bármely jogcímen történő változást annak helye szerint illetékes jegyzőnél az eredeti tulajdonos köteles bejelenteni.

(2) Ha az állatot megbízott vásárolja meg, a tulajdonjogot a jegyző az igazolt megbízó nevére írja át, kivéve akkor, ha a megbízott az állatot előzőleg - 3 napnál hosszabb ideig - saját gyűjtőtelepén kívánja tartani. Ez esetben a tulajdonjogot a megbízott a saját nevére köteles átíratni.

(3) A közös marhalevéllel ellátott állatok több tulajdonosra való átruházásánál mind az elidegenítő, mind a tulajdonszerző felelős a tulajdonváltozás bejelentéséért, illetőleg a marhalevélről történő lejegyeztetéséért és az új marhalevél kiváltásáért.

10. §

(1) Az érvényes "állategészségügyi igazolással" rendelkező állat tulajdonosa köteles újabb irányítást kérni, amennyiben az "állategészségügyi igazolás" érvényességi ideje alatt az állatot a marhalevélen utolsóként feltüntetett településről más településre kívánja hajtani vagy szállítani.

(2) Ha az "állategészségügyi igazolás" érvényességi ideje hajtás vagy szállítás közben jár le, az az irányítási intézkedéssel megjelölt rendeltetési helyre történő érkezéséig érvényesnek, illetőleg meghosszabbítottnak kell tekinteni.

(3) Az állatvásáron el nem adott állat(ok), valamint a kiállításon résztvett állat(ok) a vásárt vagy kiállítást követő két napon belül újabb "állategészségügyi igazolás" vagy irányítás nélkül tartási helyükre visszaszállítható(k).

(4) Az "állategészségügyi igazolás" azonos településen belül az érvényességi idő letelte után is érvényes.

11. §

A 2. § b) pontjában felsorolt állatok közös marhaleveleiről az elhullottakat, a hatósági rendelkezésre leöletetteket, a köz- és magánfogyasztásra levágottakat az elhullás, a leölés, a levágás igazolása mellett 8 napon belül le kell jegyeztetni. A lejegyzést a leölés, elhullás, levágás helye szerinti község jegyzőjétől kell kérni.

12. §

(1) Az az állattartó, akinek a birtokában levő marhalevélen szereplő valamennyi állatra vonatkozó tulajdonjoga megszűnt, a marhalevelet köteles a megszűnés helye szerinti község jegyzőjénél megsemmisítésre, illetőleg a nyilvántartásból való törlésre benyújtani.

(2) Ha a tulajdonjog megszűnésének helye nem azonos a tartás vagy a legutolsó irányítás helyével, a jegyzőnek a marhalevelet 3 napon belül a tulajdonátruházás, illetőleg az utolsó irányítás (kezelés) helye szerinti illetékes jegyzőhöz kell továbbítania.

(3)[3] Az állatnak közfogyasztásra vagy közvágóhídon magánfogyasztásra történő levágása esetén a vágóhíd a marhalevelet az állattal, állatokkal együtt átveszi, és az átvett marhalevelekről a 3. számú mellékletben foglaltak szerint nyilvántartást vezet. A vágóhíd a marhalevelet minden év június 30-ig és december 30-ig - első ízben 1993. december 30-ig - a (2) bekezdés szerint illetékes jegyzőhöz köteles megküldeni. A vágóhíd által a 3. számú melléklet szerint vezetett nyilvántartást az állategészségügyi hatóság (hatósági állatorvos) jogosult ellenőrizni.

13. §

(1) Az elveszett vagy megsemmisült marhalevél pótlását, az eredeti marhalevelet kiállító vagy a tulajdonátruházási nyilatkozatot rávezető jegyzőtől kell kérni.

(2) A marhalevél-másodlatot, pótlást - jellegének és funkciójának feltüntetése mellett - marhalevél-nyomtatványon kell kiállítani.

(3) Ha az állat tulajdonosa nem tudja megnevezni az a települést, ahol az eredeti marhalevelet kiállították vagy a tulajdonátruházási nyilatkozatot rávezették, új marhalevelet kell kiállítani.

14. §

(1) Ha a marhalevél kiállítása után az állat azonosítását akadályozó lényeges változás történt (pl. ivartalanítás, színváltozás, új számozás, ló esetében 6 hónapos korban tartós megjelölés) vagy a marhalevélbe téves adatot jegyeztek be, az állat tulajdonosa haladéktalanul köteles a marhalevél kiigazítását kérni.

(2) Az állat egészségügyi állapotára vonatkozó - külön jogszabályban elrendelt - vizsgálat(ok) eredményét a vizsgálatot végző állatorvos is jogosult a marhalevélre rávezetni.

(3) A kiigazításra a marhalevelet kiállító, illetőleg az állat tartási helye szerinti jegyző jogosult.

15. §

A 3. §-ban meghatározott marhalevél-kezelést és a 13. § szerinti pótlást az állattartó a jegyzőtől kérheti.

16. §

Az 5. § (1) bekezdésében meghatározott nyilvántartás adatait - külön jogszabályban meghatározott módon -statisztikai célokra is fel lehet használni.

17. §

(1) A marhalevél-kezelést

a) a jegyző,

b) a hatósági állatorvos és

c) a közúti ellenőrzést végző rendőri szervek

jogosultak ellenőrizni. Az a), c) pontban megjelöltek az ellenőrzés során tapasztalt hiányosságokról értesítik a területileg illetékes hatósági állatorvost.

(2) A hatósági állatorvos a marhalevél-kezelés hiánya miatt - az (1) bekezdésben írt értesítés vagy saját észlelés alapján - a külön jogszabályban foglaltak szerint intézkedik.[4]

(3) A marhalevél kiváltására, kezelésére vonatkozó kötelezettség megszegése miatt indult szabálysértési eljárásról a jegyző haladéktalanul értesíti a területileg illetékes hatósági állatorvost, egyidejűleg intézkedik az eljárással érintett állatok marhalevéllel történő ellátásáról, illetőleg a marhalevél kezeléséről.

18. §

A marhalevél, a marhalevél-másodlat kiállítására, pótlására és kezelésére az 1961. évi I. törvénnyel módosított, az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

19. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az egyes szabálysértésekről szóló 17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelet az alábbi 88. §-sal egészül ki:

"Marhalevéllel kapcsolatos szabálysértés

88. § Aki a marhalevél kiváltására, kezelésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható."

Dr. Antall József s. k.,

miniszterelnök