54/1993. (IV. 7.) Korm. rendelet

a nukleáris export és import engedélyezéséről szóló 2/1986. (I. 19.) MT rendelet módosításáról

1. §

A nukleáris export és import engedélyezéséről szóló, a 62/1992. (IV. 4.) Korm. rendelettel módosított 2/1986. (I. 19.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"1. § (1) E rendeletet kell alkalmazni a Nukleáris Termékellenőrzési Jegyzékben szereplő termékek és technológiák külföldről történő behozatalánál (a továbbiakban: nukleáris import), valamint a Nukleáris Termékellenőrzési Jegyzékben és a Nukleáris Kettős Használatú Termékek Ellenőrzési Jegyzékében szereplő termékek és technológiák külföldre szállításánál (a továbbiakban: nukleáris export).

(2) A Nukleáris Termékellenőrzési Jegyzéket e rendelet mellékletének I. része, a Nukleáris Kettős Használatú Termékek Ellenőrzési Jegyzékét e rendelet mellékletének II. része tartalmazza."

2. §

Az R. 2. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"2. § (1) Nukleáris exportra csak akkor kerülhet sor, ha az importáló ország illetékes állami szerve írásban kötelezettséget vállal arra, hogy az importált árut vagy annak másolatát

a) nukleáris fegyverrel nem rendelkező ország esetében nem használja fel nukleáris fegyverek és más nukleáris robbanó szerkezetek előállítására, illetve ellenőrizetlen nukleáris üzemanyagciklushoz kapcsolódó tevékenységben;

b) nem reexportálja, illetőleg nem adja át harmadik félnek a magyar fél írásbeli hozzájárulása nélkül.

(2) A Nukleáris Termékellenőrzési Jegyzékben szereplő termékek és technológiák nukleáris fegyverrel nem rendelkező országba történő exportja esetén az (1) bekezdésben szereplő kötelezettségvállalásnak arra is ki kell terjednie, hogy az importált árut, valamint az importált áru felhasználásával létrehozott nukleáris anyagot sem használják fel nukleáris fegyverek és más nukleáris robbanó szerkezetek előállítására, és azokat

a) alávetik azok fennmaradása teljes időtartamára a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Alapokmányában meghatározott biztosítékoknak;

b) fizikai védelem alá helyezik a jogtalan hozzáférés és felhasználás megakadályozása céljából úgy, hogy a védelem mértéke ne legyen kisebb a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által ajánlottnál."

3. §

Az R. 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A mérlegelés során figyelembe kell venni, hogy a fogadó ország)

"a) amennyiben nukleáris fegyverrel nem rendelkezik, teljes békés célú nukleáris tevékenysége a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenőrzése alatt áll-e;"

4. §

Az R. melléklete helyébe e rendelet melléklete lép.

5. §

(1) Az egyes nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmának engedélyezéséről szóló 61/1990. (X. 1.) Korm. rendelet 1. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A rendelet 1. számú mellékletében és a nukleáris export és import engedélyezéséről szóló 2/1986. (I. 19.) MT rendelet mellékletének II. részében (Nukleáris Kettős Használatú Termékek Ellenőrzési Jegyzékében) szereplő termékek és technológiák körében az (1) bekezdésben előírt igazolásra nincs szükség a (3) bekezdésben meghatározott forgalom körében, ha az a származási ország nem igényli. A származási ország álláspontja vonatkozásában a 3. §-ban meghatározott Exportellenőrzési Iroda álláspontja az irányadó."

(2) E rendelet 1993. május 1. napján lép hatályba.

Dr. Antall József s. k.,

miniszterelnök

Melléklet az 54/1993. (IV. 7.) Korm. rendelethez

I. RÉSZ

NUKLEÁRIS TERMÉKELLENŐRZÉSI JEGYZÉK

A. Nukleáris anyagok

A.1.

"Különleges hasadóanyagok" és egyéb hasadóanyagok, kivéve a következőket:

a) Max.1 "effektív gramm" szállítása;

b) Max.3 "effektív gramm" szállítása, ha az műszerek érzékelő elemében található.

Megjegyzés:

Nemzeti hatáskörben kiadhatók az engedélyek dúsított urán exportjára, amelyben az urán-235 dúsítási hányada 20%-nál alacsonyabb, reaktorfűtőanyag formájában, amelyet utóbb szállítanak a B.3. pont Megjegyzésében foglalt előírásokat kielégítő exportált reaktorok számára.

A.2.

Természetes és szegényített urán, bármely formában vagy bármely anyagba foglalva, amelyben az uránkoncentráció meghaladja a 0,05 súlyszázalékot, kivéve az alábbiakat:

a) Természetes uránt az alábbi mennyiségben tartalmazó szállítmányok:

1. Max.10 kg bármilyen felhasználásra; vagy

2. Max.100 kg polgári, nem atomenergetikai alkalmazásra;

b) A 235-ös izotópban szegényített urán, amelyben az urán-235 izotóp a teljes uránmennyiség 0,35%-ánál kevesebbet tesz ki;

c) Az alábbi polgári alkalmazásokra speciálisan feldolgozott szegényített urán;

1. Árnyékolás;

2. Csomagolás;

3. Ballaszt;

4. Ellensúlyok.

Megjegyzés:

1. Nemzeti hatáskörben kiadhatók az engedélyek urán exportjára a 235-ös izotópban történő bérdúsítás céljára, feltéve, ha:

a) a 235-ös izotópban dúsított összes uránt a dúsítási eljárás befejezése után elszállítják a COCOM célországok listáján szereplő országokból, és

b) a dúsítási eljárás után visszamaradó összes szegényített uránt elszállítják a tiltólistán szereplő országokból, amennyiben a dúsítás után a szegényített uránban visszamaradó urán-235 izotóp hányada meghaladja a 0,35%-ot.

2. Nemzeti hatáskörben kiadhatók az engedélyek urán atomerőművi fűtőanyag formájában történő szállítására, ha az a B.3. pont Megjegyzésében foglalt előírásokat kielégítő, exportált reaktorokhoz szállítják.

(A titán-uránötvözeteket 1. a Nemzetközi Ipari Lista 1.C.4. Kategóriában.)

A.3.

Deutérium, nehézvíz, deuterizált paraffinok és egyszerű vagy összetett lítium-deuteridek, deutériumtartalmú keverékek és oldatok, amelyekben a deutérium: hidrogén izotóparány meghaladja az 1: 5000 mértéket, kivéve az olyan szállítmányokat, melyekben a deutériumtartalom max.10 kg.

Megjegyzés:

Nemzeti hatáskörben kiadhatók az engedélyek a deutériumoxid (D2O) további exportjára, a B.3. pont Megjegyzésében foglalt összes előírást kielégítő exportált reaktorokban történő felhasználásra.

A.4.

Cirkóniumfém: 50% súlyaránynál nagyobb cirkónium-tartalmú ötvözetek, vegyületek, amelyekben a hafnium: cirkónium arány kisebb, mint 1: 500, valamint teljesen ilyen anyagokból készült termékek, kivéve:

a) 5 kg vagy ennél kisebb cirkóniumfém vagy ötvözetszállítmányok;

b) 0,10 mm vastagságot meg nem haladó cirkóniumfóliák vagy szalagok, max.200 kg-os szállítmányokban.

Megjegyzés:

Nemzeti hatáskörben kiadhatók az engedélyek az alábbiak szállítására, a B.3. pont Megjegyzésében foglalt összes követelményt kielégítő, exportált polgári atomreaktorokhoz vagy meghatározott polgári kutatóreaktorokhoz történő felhasználásra:

a) Cirkóniumfémből vagy ötvözetből készült alkatrészek, speciálisan ezekhez a reaktorokhoz, például fűtőelem burkolat csövek, dugók és elválasztó elemeik, béléscsövek, hőszigetelő csövek, nyomáscsövek és kalandercsövek, feltéve, hogy semelyik alkatrész nem tartalmaz hasadóanyagot;

b) Cirkóniumfém vagy ötvözetek, max.100 kg-os egyedi szállítmányokban, ha azok e reaktorokban való felhasználásra szolgálnak.

A.5.

Nikkelpor és porózus nikkelfém az alábbiak szerint:

a) 99,9%-os vagy annál nagyobb tisztaságú nikkelpor és 10 mm alatti átlagos szemcseméretű nikkelpor, az ASTM B 330 szabvánnyal mérve, amely porban a szemcseméret eltérése igen kis mértékű;

b) A fenti a) alpont által ellenőrzés alá vont anyagokból készült porózus nikkelfém, kivéve a polgári alkalmazásra szolgáló akkumulátorokban használt,930 cm2-t meg nem haladó porózus nikkellemezeket.

Megjegyzés:

1. A fenti b) alpont a fenti a) alpontban meghatározott nikkelporból készített porózus nikkelfémre vonatkozik, ami tömörítéssel és szinterezéssel készült, olyan fémanyag előállítása céljából, melynek finom pórusai egymáshoz csatlakoznak a teljes szerkezetben.

2. Nemzeti hatáskörben kiadhatók az engedélyek a nem tömörített por formában készülő nikkelpor nem atomenergetikai polgári alkalmazásaira történő exportjára.

A.6.

Nukleáris minőségű grafit, azaz 1x106-nál kisebb bór egyenértékű szennyezést tartalmazó grafit, amelynek sűrűsége nagyobb mint 1,5 g/cm3 kivéve a max.100 kg-os egyedi szállítmányokat.

(Lásd még az ML 4 b) megjegyzést a Fegyverjegyzékben.)

A.7.

Lítium, a következők szerint:

a) A természetes lítiumnál (7,5%-os atomrészaránynál) nagyobb lítium-6 izotóptartalmú dúsított fém, hidridek vagy ötvözetek;

b) Bármely más anyag, amelyben dúsított lítium-? izotóp található (ideértve a vegyületeket, elegyeket, koncentrátumokat is), kivéve a dúsított lítium-6 izotópot tartalmazó termolumineszcens dozimétereket. (A természetes lítium-deuteridet vagy a lítium-7 izotópban dúsított lítium-deuteridet 1. az A.3. pontban.)

A.8.

Hafnium, a következők szerint: 60%-nál nagyobb súlyarányban hafniumot tartalmazó fém, ötvözet, vegyület és ezekből készült termékek, kivéve a max.1 kg hafniumtartalmú szállítmányokat.

A.9.

Berillium, a következők szerint: 50%-nál nagyobb súlyarányban berilliumot tartalmazó fém és ötvözet, valamint berilliumtartalmú vegyületek és ezekből készült termékek, kivéve:

a) Röntgenberendezések fémablakai;

b) Speciálisan elektronikus alkatrészek vagy elektronikai áramkörök alaplemezei céljaira tervezett berillium-oxidból készült tárgyak megmunkált vagy félig megmunkált állapotban;

c) 99%-os vagy annál kisebb tisztaságú berilliumból 500 g-ig terjedő,99%-nál nagyobb tisztaságú berilliumból 100 g-ig terjedő szállítmányok, feltéve hogy a szállítmány nem tartalmaz egykristályokat;

d) berilliumot tartalmazó 99%-os vagy annál kisebb tisztaságú vegyületekből 5 kg-ig terjedő szállítmányok.

A.12.

Trícium, vegyületei, keverékei, amelyben a trícium: hidrogén atomok számaránya meghaladja az 1: 1000-t, valamint az előbbieket tartalmazó termékek, kivéve:

a) 100 curie (3,7 x 1012 Bq) értéket meg nem haladó mennyiségű tríciumot, illetve vegyületeit, keverékeit és egyéb tríciumot tartalmazó terméket magában foglaló szállítmányok;

b) Tríciumtartalmú lumineszcens festékek, egyéb lumineszcens termékek, gáz- és aeroszoldetektorok, elektroncsövek, villám-, illetve statikus zavarszűrő eszközök, iongerjesztő csövek, detektorcellák, gázkromatográfiai eszközök detektorcellái és kalibráló etalonok;

c) Olyan tríciumvegyületek és keverékek, amelyek elbontása, illetve szétválasztása után nem keletkezhet olyan hidrogénizotóp-keverék, amelyben a trícium: hidrogén atomok számaránya nagyobb, mint 1: 1000.

A.13.

Anyagok nukleáris hőforrásokhoz, a következők szerint:

a) Plutónium bármely formában, melyben a plutónium-?38 izotóp tartalom meghaladja az 50%-ot, kivéve:

1. Max.1 g plutóniumtartalmú szállítmányok;

2. Max.3 effektív gramm tartalmú szállítmányok, ha az műszerek érzékelőelemében található;

3. Szívműködést szabályozó pacemakerekben lévő plutónium-238;

b) "Korábban leválasztott" neptúnium-237 bármely formában, kivéve a max.1 g neptúnium-237 tartalmú szállítmányokat.

A.15.

Nehézvízből trícium visszanyerésére vagy nehézvíz előállítására szolgáló, a hidrogén és a víz közötti hidrogénizotóp-csere elősegítésére speciálisan tervezett vagy előkészített nedvességálló platinizált katalizátorok.

B. Nukleáris létesítmények

B.1.

Speciálisan a természetes urán, szegényített urán, különleges vagy egyéb hasadóanyagok izotópjainak szétválasztására alkalmas üzemek, valamint speciálisan e célra tervezett, illetve készített berendezések és alkatrészek, az alábbiak szerint:

a) Természetes és szegényített uránizotópok, különleges és egyéb hasadóanyagok izotópjai szétválasztására speciálisan tervezett üzemek, az alábbiak szerint:

1. Gázdiffúziós szétválasztó üzemek;

2. Gázcentrifugás szétválasztó üzemek;

3. Aerodinamikai szétválasztó üzemek;

4. Vegyi reakció útján szétválasztó üzemek;

5. Ioncserélő szétválasztó üzemek;

6. Atomos gőz "lézer" szétválasztó üzemek;

7. Molekuláris "lézer" szétválasztó üzemek;

8. Plazma szétválasztó üzemek;

9. Elektromágneses szétválasztó üzemek;

b) Speciálisan a következőkre tervezett vagy készített berendezések és alkatrészeik:

1. Gázdiffúziós szétválasztási eljárás:

a) Csőharmonika elzárású,40 mm vagy ennél nagyobb átmérőjű, teljesen alumíniumból vagy alumíniumbevonattal, nikkelből vagy 60%-nál nagyobb nikkeltartalmú ötvözetből készült szelepek;

b) 1000 1/perc (1 m3/perc) vagy ennél nagyobb kapacitású, teljesen alumíniumból vagy alumínium bevonattal, nikkelből vagy 60%-nál nagyobb nikkeltartalmú ötvözetből készült (turbó, centrifugál vagy axiál) fúvók és kompresszorok, beleértve a kompresszorok tömítéseit;

c) Gázdiffúziós válaszfalak, amelyek olyan porózus fémből, polimer vagy kerámiaanyagból készültek, amelyek ellenállnak UF6 okozta korróziónak, a pórusméret kisebb, mint 1000 Angström, a vastagság max.5 mm, és csőformák esetén az átmérő max.25 mm;

Vegyületek és porok, amelyek speciálisan alkalmasak gázdiffúziós válaszfal készítésére; nikkel vagy legalább 60% nikkelt tartalmazó ötvözetek, alumíniumoxid és UF6 álló, teljesen fluorizált szénhidrogén polimerek, melyek tisztasága 99,9%-os, a részecskék mérete max.10 mm és a részecskék mérete nagymértékben azonos és speciálisan a gázdiffúziós válaszfalak előállítására készültek.

d) Gázdiffúziós fokozatok házai:

e) Hőcserélők, amelyek alumíniumból, rézből, nikkelből vagy 60%-nál nagyobb nikkeltartalmú ötvözetből készültek, illetve a fentiek kombinációjával bélelt csövekből készült hőcserélők, amelyeket vákuum üzemmódra terveztek és amelyek szivárgási hányada a nyomásnövekedés mértékét 105 pascal (1 bar) nyomáskülönbség esetén kisebb, mint 10 pascal (0,1 millibar) óránkénti értékre korlátozza;

f) Forgó tengelyek tömítései:

Speciálisan tervezett vagy készített vákuumtömítések, be- és kilépő tömítéscsatlakozásokkal a kompresszorok vagy gázbefúvók forgórészeit a meghajtó motor forgórészével összekötő tengelyre, amelyeknek megbízhatóan el kell tömíteniük a kompresszor vagy gázfúvó UF6-al töltött belső terét a környező levegő beszivárgásától. Az ilyen tömítéseket kitöltő semleges gáz megengedett szivárgása általában max.1000 cm3/perc.

g) Speciálisan gázdiffúziós dúsítómű számára tervezett vagy készített segédrendszerek, berendezések és alkatrészek.

1. Táprendszerek, végterméket és dúsítási maradékot kivonó rendszerek

A folyamat számára speciálisan tervezett vagy készített rendszerek, amelyek max.300 kN/m2 nyomásig üzemképesek, beleértve:

töltő autoklávokat vagy rendszereket az UF6 továbbítására a diffúziós kaszkádok felé,

deszublimátorokat (hideg csapdákat) az UF6 eltávolítására a diffúziós kaszkádokból,

cseppfolyósító állomásokat, amelyekben a kaszkádból kivett UF6 gázt hűtéssel és összenyomással cseppfolyósítják,

végtermék és dúsítási maradék állomások az UF6 gáz konténerbe töltésére.

2. Gyűjtő csőrendszerek

Speciálisan tervezett vagy készített csőrendszerek és gyűjtőrendszerek az UF6 gáz kaszkádon belüli továbbítására. Általában a csőhálózat ún. "kettős" gyűjtő rendszerű ahol minden cella mindkét gyűjtőrendszerhez csatlakozik.

3. Vákuumrendszerek

Speciálisan tervezett vagy készített nagy vákuumelosztók, gyűjtőcsövek és min.5 m3/perc szívási teljesítménnyel rendelkező vákuumszivattyúk.

Speciálisan UF6 környezetre tervezett vákuumszivattyúk, amelyek alumíniumból, nikkelből vagy 60%-nál több nikkelt tartalmazó ötvözetből készülnek vagy ilyen anyaggal vannak bevonva. Ezek a szivattyúk működhetnek forgó vagy kiszorításos elven és rendelkezhetnek fluorkarbonból készült vagy feltölthető tömítésekkel és különleges munkaközeggel.

2. Gázcentrifugás szétválasztási eljárás:

a) Gázcentrifugák;

b) Teljesen összeszerelt forgórészek;

c) Rotorcső hengerek, melyek vastagsága max.12 mm, az átmérő 75 mm és 400 mm között van, nagyszilárdságú anyagból készült az alábbi Megjegyzésben ismertettek szerint;

d) Mágneses felfüggesztésű csapágyak, melyek csillapító közeget tartalmazó házban felfüggesztett gyűrűs mágnesből állnak. A mágnes a rotor fedelén lévő másik mágneshez vagy póruselemhez csatlakozik;

e) Speciálisan erre a célra készült csapágyak, amelyek tartalmaznak csillapítóra szerelt forgócsapos csapágycsészéből álló egységet;

f) Gyűrűk vagy harmonikák, melyek falvastagsága max.3 mm, az átmérő 75 mm és 400 mm között van, feladatuk a rotorcső alátámasztása vagy több rotorcső összekapcsolása, és az alábbi Megjegyzésben leírt nagyszilárdságú anyagból készültek;

g) 75 mm és 400 mm közötti átmérőjű terelőlapok, a rotorcső belső oldalán történő felszerelésre, az alábbi Megjegyzésben leírt nagyszilárdságú anyagból;

h) 75 mm és 400 mm közötti átmérőjű fedelek és alsó zárólapok a rotorcső végeihez, az alábbi Megjegyzésben leírt nagyszilárdságú anyagból;

i) Molekuláris szivattyúk, amelyek belsőleg megmunkált vagy extrudált spirál hornyokkal és belsőleg megmunkált furatokkal rendelkező hengerekből állnak;

j) Gyűrű alakú motor állórész többfázisú AC hiszterézis (vagy mágneses ellenállású) motorokhoz, szinkron működésre vákuumban,600-2000 Hz frekvenciatartományban,50-1000 Volt-Amper teljesítménytartományban;

k) Speciálisan gázcentrifugás dúsító berendezések motorjainak állórészeihez tervezett vagy kialakított frekvenciaváltók (konverterek vagy inverterek), amelyekre valamennyi alábbi jellemző vonatkoztatható, és speciálisan e célra tervezett alkatrészek:

1.600 Hz-2 kHz közötti többfázisú kimenet;

2. A frekvenciatartás jobb mint 0,1%;

3. A harmonikus torzítás kisebb, mint 2%; és

4. A hatásfok nagyobb mint 80%;

l) Speciálisan gázcentrifugás dúsítómű számára tervezett vagy készített segédrendszerek készülékek és alkatrészek

- Táprendszerek/végtermék és a dúsítási maradék eltávolítására szolgáló rendszerek

A folyamat speciálisan tervezett vagy gyártott rendszerei, beleértve:

a tápláló autoklávokat (vagy állomásokat), amelyek 100 kN/m2 nyomásig minimum 1 kg/h forgalom mellett biztosítják az UF6 gázt a centrifugasor (kaszkád) számára,

deszublimátorokat (vagy hidegcsapdákat), amelyek segítségével az UF6 maximum 3 kN/m2 nyomáson el lehet távolítani a centrifuga kaszkádból. A deszublimátorokat -70 °C-ra lehet hűteni és 70 °C-ra lehet melegíteni,

végtermék és dúsítási maradék állomások az UF6 felfogására és konténerbe töltésére.

Ez a rendszer, a berendezések és csővezetékek az UF6 okozta korróziónak ellenálló anyagokból készülnek vagy azzal vannak bélelve és magasszintű vákuumtechnikai és tisztasági követelmények betartásával készülnek.

- A gépek gyűjtőcső rendszere

Speciálisan tervezett, illetve gyártott csőrendszerek és gyűjtőrendszerek az UF6 vezetésére a centrifuga kaszkádokban. A csőhálózat általában ún. "hármas" gyűjtőrendszerből áll; minden centrifuga valamennyi gyűjtőrendszerrel össze van kötve. Az ilyen elrendezésben nagyfokú ismétlődés van. A rendszerek teljesen UF6 álló anyagból készülnek és a gyártás során szigorú vákuumzárási és tisztasági követelményeket kell betartani.

Megjegyzés:

A centrifuga forgóelemeihez használt nagyszilárdságú (nagy szilárdság/sűrűség arányú) anyagok a következők:

a) Min. 2,05 x 109 N/m2 szakítószilárdságú maraging acél;

b) Min. 0,46 x 109 N/m2 szakítószilárdságú alumíniumötvözetek; vagy

c) 3,18 x 106 m-nél nagyobb fajlagos modulusú és 7,62 x 104 m-nél nagyobb fajlagos szakítószilárdságú "szálas vagy rostos anyagok;"

3. Aerodinamikai szétválasztási eljárás:

a) A szétválasztó fúvókák hornyolt, hajlított csatornákból állnak, melyek görbülési sugara kisebb, mint 1 mm.

A fúvókákban pengeél választja szét két áramra a fúvókán áthaladó gázt;

b) Speciálisan uránizotóp szétválasztására tervezett hengeres vagy kúpos, tangenciálisan belépő áramlást biztosító csövek;

c) UF6 - hidrogén hélium kompresszorok, alumíniumból vagy alumínium bevonattal, alumínium ötvözetből, nikkelből vagy min.60% nikkelt tartalmazó nikkelötvözetből, a kompresszortömítéseket beleértve;

d) Aerodinamikai szétválasztó elemek házai, örvénycsövekkel és szétválasztó fúvókákkal;

e) Hőcserélők alumíniumból, rézből, nikkelből vagy több mint 60% nikkelt tartalmazó ötvözetekből vagy e fémek kombinációjával bélelt csövekből max. 6 x 105 pascal (6 bar) nyomásra;

4. Vegyi reakció útján történő szétválasztási eljárás:

a) Gyors folyadék-folyadék centrifugális kontaktorok vagy gyors folyadék-folyadék impulzus oszlopok, fluorokarbon bevonatos anyagokból;

b) Elektrokémiai redukciós cellák, urán egyik vegyértékállapotból másikba történő redukálására;

5. Ioncserélő szétválasztási eljárás, beleértve a gyorsan reagáló ioncserélő ioncserélő gyantákat: hártyás, hálószerű gyanták, amelyekben az aktív molekulacsoportok csak a hordozóként szereplő részecskék vagy elemi szálak felületi rétegében helyezkednek el;

6. Atomos gőz "lézer" szétválasztási eljárás:

a) Nagyteljesítményű elektronsugárágyú, ha összteljesítménye több, mint 50 kW, lebontó vagy letapogató elektronsugárágyú, ha teljesítménye több, mint 2,5 kW/cm urángőzölögtető rendszerekhez;

b) Teknő alakú olvasztótégely és hűtőberendezés olvasztott urán számára;

c) Termék- és hulladékgyűjtő rendszer hőálló és urángőz okozta korrózióálló anyagokból vagy azokkal bevonva, ilyen például az ittriumbevonatos grafit;

N. B. :

Az alábbiakban ismertetett "lézerek" és alkatrészeik fontosak az atomos gőz "lézer" izotóp szétválasztásában:

(A "lézerek" ellenőrzésstátuszát l. a 6. A.5. Kategóriában.)

a) A festék "lézerek" szivattyúzására szolgáló "lézerek":

1. Min.40 W-os rézgőz "lézer";

2.40 W-nál nagyobb teljesítményű argon-ion "lézer";

3. Az ND: YAG "lézerek", amelyek frekvenciája megkettőzhető és ezáltal az átlagos teljesítményük meghaladja a 40 W-ot;

b) Egyéb "lézerek" és tartozékok:

1. "Hangolható" impulzus üzemű festék "lézer" erősítők és oszcillátorok, kivéve az egy üzemmódú oszcillátorokat, amelyek átlagos teljesítménye több mint 30 W, ismétlési frekvenciája több, mint 1 kHz és a hullámhosszúsága 500-700 nm;

2. Modulátorok a festék "lézerek" sávszélességének szabályozására és módosítására;

3. "Hangolható" impulzus üzemű egy üzemmódú festékoszcillátorok, amelyek átlagos teljesítménye több mint 1 W, ismétlési frekvenciája több, mint 1 kHz, impulzusszélessége kisebb mint 100 ns, a hullámhosszúsága 500-700 nm, és frekvenciamodulációval rendelkeznek a sávszélesség bővítésére.

7. Molekuláris "lézer" szétválasztási eljárás:

a) 16 mm kimenő hullámhosszúságra és 250 Hz-et meghaladó ismétlési frekvenciára méretezett parahidrogén Raman fázisszabályozók;

b) UF6 hordozógázra méretezett szuperszonikus expanziós fúvókák;

c) Uránfluorid (UF5) termékszűrő kollektorok;

d) UF5-nek UF6-ra történő fluorizálására szolgáló berendezés;

e) UF6 hordozógáz kompresszorok alumíniumból, alumíniumötvözetekből, nikkelből vagy legalább 60% nikkeltartalmú ötvözetből vagy ilyen bevonatos anyagokból, beleértve a kompresszortömítéseket is;

N. B. :

Az alábbiakban ismertetett "lézerek" a molekuláris "lézer" izotópszétválasztásban fontosak:

(A "lézerek" ellenőrzésstátuszát l. a 4. A.5. Kategóriában.)

a) Alexandrit "lézer" 0,005 nm (3 GHz) vagy annál kisebb sávaszélességgel,125 Hz-nél nagyobb ismétlési frekvenciával és 30 W-nál nagyobb átlagos teljesítménnyel;

b) Impulzus karbondioxid "lézerek", több mint 250 Hz ismétlési frekvenciával, több mint 1,2 kW átlagos teljesítménnyel és 200 ns-nál kisebb impulzushosszúsággal;

c) Impulzus excimer "lézerek" (XeF, XeC1, KrF) több

mint 250 Hz ismétlési frekvenciával és több mint 250 W átlagos teljesítménnyel;

8. Plazmaszétválasztási eljárás:

a) Termék- és hulladékkollektorok, hőellenálló és urángőz okozta korróziónak ellenálló anyagokból vagy azokkal bevont anyagokból, ilyen pl. az ittriumbevonatos grafit;

b) Rádiófrekvenciás iongerjesztő tekercsek 100 kHz-nél nagyobb frekvenciára és 40 kW-nál nagyobb teljesítményre;

N. B. :

Az alábbiakban specifikált mikrohullámú teljesítményforrások és "szupravezető" elektromágnesek a plazmaszétválasztási eljárásban fontosak:

(A mikrohullámú teljesítményforrások ellenőrzés státuszát l. a 3. A.1. b. Kategóriában.)

(A "szupravezető" elektromágnesek ellenőrzés státuszát l. a 3. A.1. e. 3. Kategóriában.)

a) 30 GHz-nél nagyobb frekvenciájú és 50 kW-nál nagyobb teljesítményű mikrohullámú teljesítményforrások iontermelésre;

b) 30 cm-nél nagyobb belső átmérőjű szolenoid "szupravezető" elektromágnesek 2 T-nél nagyobb mágneses mezővel és a belső térfogat központi 80%-ában 1%-nál jobb uniformitással;

9. UF6 tömegspektrométerek/ionforrások, speciálisan a betáplált, termelt vagy visszamaradt UF6 gázáramból való on-line mintavételre, az alábbi jellemzők mindegyikével:

a) Egységnyi tömegfelbontási képesség több, mint 320;

b) Az ionforrások nikkel-króm ötvözetből vagy monelből készültek, ill. béleltek vagy nikkellel borítottak;

c) Elektronbombázási ionizációs források; és

d) Izotópelemzésre alkalmas kollektor rendszerek.

B.2.

A kiégett/besugárzott atomreaktor fűtőelemek újrafeldolgozására (reprocesszálására) szolgáló üzemek, valamint a speciálisan e célra tervezett berendezések és alkatrészek, ideértve a következőket:

a) Fűtőelem daraboló vagy zúzógépek, azaz távvezérelhető berendezések a kiégett/besugárzott atomreaktor fűtőelemek, elemkötegek vagy rudak vágására, darabolására vagy zúzására;

b) Kiégett/besugárzott atomreaktor fűtőanyag feloldására speciálisan tervezett vagy kialakított kritikusan biztonságos tartályok (azaz kis átmérőjű, gyűrű alakú vagy lemeztartályok), melyek ellenállnak hő, erősen korrodáló folyadékok hatásának, és amelyek távvezérléssel tölthetők és karbantarthatók;

c) A kiégett/besugárzott természetes urán, szegényített urán vagy különleges és egyéb hasadóanyagok újrafeldolgozására szolgáló üzemben való felhasználásra speciálisan tervezett vagy kialakított ellenáramú oldószeres extraktorok és ioncserélő berendezések;

d) Kiégett/besugárzott alapüzemanyagok és a különleges és egyéb hasadóanyagok újrafeldolgozásának ellenőrzésére vagy szabályozására speciálisan tervezett vagy kialakított, folyamatszabályozó műszerek.

e) Vegyi tartályok és tároló edények

A kiégetett/besugárzott fűtőelemek újrafeldolgozó üzemei számára speciálisan tervezett vagy gyártott tartályok és tároló edények, amelyeknek ellent kell állniuk a salétromsav korróziós hatásának. Ezek a tartályok vagy tároló edények általában kis széntartalmú rozsdamentes acélból, titánból, cirkóniumból vagy más jó minőségű anyagból készülnek. A tartályokat vagy tároló edényeket úgy tervezik, hogy távirányítással működtethetők és karbantarthatók legyenek alkalmasint az alábbi adottságokkal rendelkezzenek a kritikus állapot elkerülése végett:

1. a falak és belső szerkezetek bóregyenértéke min.2%, vagy

2. a hengeres tartályok max. átmérője 175 mm, vagy

3. a gyűrű alakú, ill. a lapos tartályok max. szélessége 75 mm lehet.

f) Plutóniumnitrátot oxiddá alakító rendszerek

Teljes rendszerek, melyeket a plutóniumnitrát plutóniumoxiddá való alakítására speciálisan terveztek vagy készítettek és amelyek különösen alkalmasak a kritikus állapot, valamint a sugárhatások elkerülésére és a mérgezési kockázat minimalizálására.

g) Plutóniumoxidot fémmé alakító rendszerek

Teljes rendszerek, melyeket speciálisan plutónium fém termelésére terveztek vagy készítettek és amelyek különösen alkalmasak a kritikus állapot, valamint a sugárhatások elkerülésére és a mérgezési kockázat minimalizálására alakítottak ki.

Megjegyzések:

1. A kiégett/besugárzott fűtőelemek újrafeldolgozására szolgáló üzemek tartalmazzák mindazon berendezéseket és alkatrészeket, amelyek üzemszerűen közvetlen kapcsolatba kerülnek kiégett/besugárzott fűtőelem és a nukleáris anyagok és hasadási termékek fő technológiai anyagáramával, illetve az közvetlenül szabályozzák.

2. Az atommeghajtású berendezésekhez speciálisan tervezett ellenáramú oldószeres extraktorokat a c.2. pont vonja ellenőrzés alá. Bizonyos más ellenáramú oldószeres extraktorokat a B.1. b. pont von ellenőrzés alá.

B.3.

Atomreaktorok, azaz a hasadási láncreakciót önfenntartóan, szabályozottan és folyamatosan fenntartó reaktorok, valamint speciálisan az atomreaktorok céljaira tervezett vagy készített berendezések és alkatrészeik, ideértve a következőket:

a) Nagynyomású tartályok, azaz komplett fémtartály egységek és ezek számára gyártott alkatrészek, melyeket speciálisan azzal a céllal terveztek vagy alakítottak ki, hogy az atomreaktor aktív zónáját tartalmazzák, és ellenállnak a primer húzóközeg üzemi nyomásának, beleértve a reaktorok nyomástartó edényének felső fedelét is;

b) A fűtőelemeket kezelő berendezések, ideértve a fűtőelemeket a reaktorba berakó és kiemelő szerkezeteket;

c) Az atomreaktorban a reakciósebesség szabályozására speciálisan tervezett vagy készített, szabályozó rudak, ideértve a neutronabszorbeáló részeket és az ezek tartására, felfüggesztésére alkalmas szerkezeteket, valamint a rudak vezető csöveit;

d) Elektronikus teljesítményszint szabályozó eszközök, ideértve a szabályozó rudakat meghajtó mechanizmusokat, a sugárzásmérőket és a neutronfluxus szintjét mérő műszereket;

e) Nyomástartó csövek, azaz az atomreaktorban 50 barnál (atmoszféránál) nagyobb üzemi nyomáson a fűtőelemek és a primer hűtőközeg befogadására speciálisan tervezett vagy átalakított csövek;

f) Hűtőszivattyúk, azaz az atomreaktorok primerközi hűtőközegének cirkuláltatására speciálisan tervezett vagy készített szivattyúk;

g) Speciálisan az atomreaktor üzemvitelére tervezett vagy kialakított belső szerkezetek, ideértve - de nem kizárólagosan - a zónatartó szerkezetet, termikus védelmet, terelőlemezeket, zónatartó rácsot, diffúzor lemezeket;

h) Hőcserélők.

Megjegyzések:

Nemzeti hatáskörben megadhatók az engedélyek a vízzel hűtött és moderált polgári atomreaktorok exportjára, beleértve a fő alkatrészeiket és a fűtőanyag és a moderátor első szállítmányait, feltéve ha:

a) A reaktort 20%-os vagy annál kisebb dúsítású urán felhasználására tervezték;

b) A szállítandó fűtőanyag 20%-os vagy annál kisebb dúsítású urán;

c) A reaktor nem hajók meghajtására szolgál.

(A "szoftver"-t l. a D.1. pontban.)

B.4.

Speciálisan az atomreaktorok fűtőelemeinek gyártására tervezett létesítmények, valamint a speciálisan e célra tervezett berendezések:

Megjegyzés:

Az atomreaktorok fűtőelemeinek gyártására szolgáló létesítményben olyan berendezések vannak, amelyek:

a) Általában közvetlen kapcsolatba kerülnek a nukleáris anyagok áramával, vagy közvetlenül feldolgozzák azokat, illetve szabályozzák a feldolgozásukat;

b) Tömören lezárják a nukleáris anyagok burkolatát;

c) Ellenőrzik a burkolat vagy tömítés épségét; és

d) Ellenőrzik a szilárd fűtőanyag végső kezelését.

B.5.

Nehézvíz, deutérium vagy deutériumvegyületek előállítására szolgáló üzemek, és speciálisan e célra tervezett vagy készített berendezések és alkatrészek, az alábbiak szerint:

a) Nehézvíz, deutérium vagy deutériumvegyületek előállítására szolgáló üzemek, a következők szerint:

1. Hidrogénszulfid-víz cserereakción alapuló üzemek;

2. Ammónia-hidrogéncserélő üzemek;

3. Hidrogéndesztillációs üzemek;

b) Speciálisan az alábbiakra tervezett vagy készített berendezések és alkatrészeik:

1. Hidrogénszulfid-vízcserélő eljárás:

a) Tálcás cserélőtornyok;

b) Hidrogénszulfid-gáz kompresszorok;

2. Ammónia-hidrogéncserélő eljárás:

a) Nagynyomású ammónia-hidrogéncserélő tornyok;

b) Nagyteljesítményű fokozatkontaktorok;

c) Fokozat-recirkulációs búvárszivattyúk;

d) 3 x 106 pascal (30 bar)-nál nagyobb nyomásra tervezett ammónia bontók;

3. Hidrogéndesztillációs eljárás:

a) Hidrogén kriogén desztillációs tornyok és hűtőboxok 35 K alatti üzemelésre;

b) Turbóexpanderek vagy turbóexpander kompresszor készletek,35 K alatti üzemelésre;

4. A nehézvíz koncentrációja a reaktor fokozathoz (99,75% deutériumoxid)

a) Speciális töltőanyagú vízdesztillációs tornyok;

b) Speciális töltőanyagú ammónia-desztillációs tornyok;

c) Katalitikus égetők a teljesen dúsított deutérium nehézvízzé történő átalakítására;

d) Infravörös abszorbciós analizátorok a hidrogén-deutérium arány on-line elemzésére, ahol a deutériumkoncentráció min. 90%.

B.6.

Uránhexafluorid (UF6) termelésére szolgáló üzemek, valamint a speciálisan e célra tervezett, illetve kialakított berendezések és alkatrészek, a következők szerint:

a) UF6 előállítására szolgáló üzemek;

b) Speciálisan az UF6 előállítására tervezett vagy készített berendezések és alkatrészeik:

1. Fluorozó és hidrofluorozó csavarorsós és fluidágyas reaktorok és lángtornyok;

2. Desztillációs berendezés UF6 tisztítására.

C. A nukleáris technikával kapcsolatos berendezések

C.1.

Neutrongenerátor-rendszerek, beleértve a csöveket, amelyeket küldő vákuum rendszer nélküli üzemre terveztek, és amelyek elektrosztatikus gyorsítással indukálják a trícium-deutérium nukleáris reakciót.

Megjegyzés:

Nemzeti hatáskörben kiadhatók az engedélyek az e pontban foglalt csövek és rendszerek szállítására, feltéve, ha:

a) Ezek polgári felhasználásra kerülnek;

b) Az exportőr a szükséges részletekről tájékoztatja az illetékes hatóságot.

C.2.

Speciálisan katonai, űrhajózási, tengeri vagy mobil atomreaktorokhoz való felhasználásra tervezett áramfejlesztők vagy atomenergiával meghajtott berendezések.

Megjegyzés:

Ez a pont nem vonatkozik a hagyományos áramtermelő berendezésekre, amelyeket bár egy adott atomerőműben való felhasználásra terveztek, de elvileg hagyományos rendszerekben kapcsolva is használhatók.

C.3.

Óránként 250 g vagy annál nagyobb mennyiségű fluor termelésére alkalmas elektrolitikus cellák.

C.4.

Az alábbi, speciálisan lítiumizotópok szétválasztására tervezett vagy készített berendezések:

a) Speciálisan lítiumamalgámok számára tervezett töltött folyadék-folyadékcserélő oszlopok;

b) Amalgámszivattyúk;

c) Amalgám elektrolízis cellák;

d) Elgőzölőgtetők koncentrált lítiumhidroxid oldathoz.

C.5.

Speciálisan trícium termelésére vagy visszanyerésére tervezett berendezések.

D. Szoftver

D.1.

Az e Jegyzékben ellenőrzés alá vont berendezések vagy anyagok "kifejlesztésére", "gyártására" vagy "felhasználására" speciálisan tervezett vagy módosított "szoftver".

Megjegyzés:

Nemzeti hatáskörben kiadhatók az engedélyek az ellenőrzés alá vont "szoftver" exportjára az alábbiakhoz:

a) Vízzel hűtött vagy vízzel moderált üzemű polgári atomreaktorok biztonságának ellenőrzése, illetve fokozása vagy;

N. B. :

Ez az alpont lehetővé teszi az atomerőművekhez tervezett oktatószimulátorok exportját, de nem teszi lehetővé az atomreaktorokkal kapcsolatos tervezési fejlesztési információk exportját.

b) Az ilyen reaktorokból vagy üzemekből a környezetbe kibocsátott anyagok ellenőrzése vagy mennyiségének csökkentése.

ÁLTALÁNOS TECHNOLÓGIAI MEGJEGYZÉS

E rendelet ellenőrzés alá vonja a meghatározott termékek "kifejlesztésére", "gyártására" és "felhasználására" alkalmas "technológia" exportját, beleértve azokat is, amelyek nemzeti hatáskörbe tartoznak, és amelyek szállítása a cOCOM Bizottságnak történő bejelentés nélkül engedélyezett.

Az ellenőrzés a Nukleáris Termékellenőrzési Jegyzékben meghatározott termékek alkatrészeinek beépítésére vagy "felhasználására" szolgáló "technológiára" is vonatkozik, még abban az esetben is, ha az alkatrészek önmagukban nem tartoznak ellenőrzés alá.

A Mellékletben szereplő "technológia" még abban az esetben is ellenőrzött marad, ha az ellenőrzés alá nem tartozó termék "kifejlesztésére", "gyártására" és "felhasználására" használják fel.

Az ellenőrzés nem terjed ki arra a "technológiára", amely minimálisan szükséges az engedélyezett exportra kerülő termékek felszereléséhez, üzemeltetéséhez, karbantartásához (ellenőrzéséhez) és javításához.

Az ellenőrzés nem terjed ki a normál kereskedelmi forgalomban kapható "technológiára" vagy a "tudományos alapkutatásokra".

TECHNOLÓGIAI MEGJEGYZÉSEK

1. Nyersanyagok

A nyersanyagokra vonatkozó ellenőrzés minden olyan anyagra kiterjed, amelyekből fémet lehet kinyerni, azaz ércekre, koncentrátumokra, kénes kőre, fémszemcsére, maradványokra és üledékre (salakra).

2. Fémek és ötvözetek

Ellenkező rendelkezés hiányában a "fémek" és "ötvözetek" szavak a nyers és félig feldolgozott formákra vonatkoznak, az alábbiak szerint:

Nyers formák: Anódok, golyók, rudak (a hornyolt és drótbugákat is beleértve), hengertuskók, tömbök, öntecsek, cipók, olvasztási maradékok, katódok, kristályok, kockák, szemcsék, granulátumok, tuskók, pelletek, bucák, por, rondellák, sörétek, laposbugák, szivacsok, rudak stb.

Félig feldolgozott formák (függetlenül attól, hogy van-e rajtuk bevonat, lemezborítás, fúrás vagy lyukasztás):

a) Hengereléssel, húzással, nyújtással, kovácsolással, extrudálással, sajtolással, szemcsézéssel, atomizálással és csiszolással megmunkált anyagok, azaz: szögvasak, csatornák, körlemezek, lemezek, szalagok, fóliák, kovácsdarabok, porok, sajtolt elemek, gyűrűk és rudak (beleértve a csupasz hegesztőhuzalokat, a kábelhuzalokat és a tekercselt huzalokat), idomelemek, lapok, csíkok, csövek (beleértve a kerek, négyzetes és üreges csöveket), húzott vagy sajtolt rudak;

b) Öntött anyagok: homokba öntéssel, sajtolással, fém, gipsz vagy egyéb típusú formázással, beleértve a nagynyomású öntést, a szinterezett formákat és a porkohászati formákat. Az ellenőrzés célját lehessen megkerülni azzal, hogy olyan fel nem sorolt formákat exportálnak, amelyek állítólag késztermékek, valójában pedig nyers vagy félig feldolgozott formák.

II. RÉSZ

NUKLEÁRIS KETTŐS HASZNÁLATÚ TERMÉKEK ELLENŐRZÉSI JEGYZÉKE

Megjegyzés:

A Nukleáris Kettős Használatú Termékek Ellenőrzési Jegyzéke (a továbbiakban: Lista) a Nemzetközi Mértékegység Rendszert (SI) használtuk. Sok esetben, az angol mértékegység szerinti hozzávetőleges értéket is megadtuk zárójelben () az SI érték után. Minden esetben az SI mértékegységben megadott érték tekintendő a hivatalosan ajánlott kontroll értéknek. Ennek ellenére egyes gépészeti eszközök paramétereit szokványos mértékegységekben adtuk meg, ami nem felel meg az SI-nek.

A jelen Listában általánosan használt rövidítések (és nagyságrendjüket meghatározó előtagok) az alábbiak:

A - amper

C - celsius-fok

Ci - curie

cm3 - köbcentiméter

dB - decibel

dBm - 1 milliwattra vonatkoztatott decibel

g - gramm, illetve gravitációs gyorsulás (9,81 m/s2)

GBq - gigabecquerel

GHz - gigahertz

Hz - hertz

J - joule

K - kelvin

keV - ezer elektronvolt (kiloelektronvolt)

kg - kilogramm

kHz - kilohertz

kN - kilonewton

kPa - kilopascal

kW - kilowatt

m - méter

MeV - millió elektronvolt (megaelektronvolt)

MHz - megahertz

MPa - megapascal

MW - megawatt

F - mikrofarad

m - mikrométer

s - mikroszekundum

mm - milliméter

N - newton

nm - nanométer

ns - nanoszekundum

nH - nanohenry

ps - pikoszekundum

RMS - négyzetes közép(értékek négyzetgyöke)

TIR - kijelző végkitérés

W - watt

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉS

Az alábbi pontok a Nukleáris Kettős Használatú Termékek Ellenőrzési Jegyzékére vonatkoznak.

1. Az egyes tételek leírásai egyaránt vonatkoznak a használt és új tételekre is.

2. Amennyiben valamely, a Listán szereplő tétel leírása nem tartalmaz minősítést vagy specifikációt, az úgy értendő, hogy az tartalmazza az adott tételre vonatkozó valamennyi variációt. A kategória szerinti csoportosítás a kezelhetőséget szolgálja - hivatkozás esetén -, és nem befolyásolja a tétel-definíciók értelmezését.

3. Az ellenőrzés célja nem hiúsulhat meg bármely olyan, nem ellenőrzött tétel (beleértve az erőműveket is) átadásával, melyek egy vagy több, szabályozás alá eső részegységet tartalmaznak vagy azok az adott tétel lényegi elemét képzik, abból eltávolíthatók, és más célra felhasználhatók.

Megjegyzés:

Annak elbírálásánál, hogy az adott részegység(ek) lényegi résznek minősül(nek)-e, figyelembe kell venni azok mennyiségét, értékét, az alkalmazott technológiai know-how-t és egyéb olyan speciális körülményeket, melyek alapján a beszerezendő tételben az ellenőrzés alá eső részegység(ek) lényegi(ek) lehet(nek).

4. Az ellenőrzés célja nem hiúsulhat meg részegységek részeinek átadása miatt. A cél érdekében törekedni kell a részegységek részeinek olyan meghatározásaira, amelyet minden szállító alkalmazhat.

TECHNOLÓGIAI ELLENŐRZÉS

A Listán lévő bármely tétellel közvetlenül kapcsolatos "technológia" átadást olyan mértékig kell megvizsgálni és ellenőrizni, mint amilyen mértékig az magának a berendezésnek az esetében történik, a vonatkozó jogszabály megengedte mértékig.

A "technológia" átadásra vonatkozó ellenőrzés nem terjed ki a "nyilvános szférába tartozó technológiára" és a "tudományos alapkutatásokra".

Megjegyzés:

A szerszámgépekkel foglalkozó tétel tartalmazza a technológiára vonatkozó speciális szabályozást.

ÉRTELMEZÉSI NYILATKOZAT

Bármely a Listán szereplő tétel export engedélyezése egyidejűleg jogot ad arra, hogy ugyanannak a végfelhasználónak exportálják az adott tétel üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, karbantartásához és javításához szükséges minimális technológiát.

MEGHATÁROZÁSOK

"Technológia" - az a specifikus információt jelenti, mely szükséges a Listán szereplő, bármely tétel "fejlesztéséhez", "gyártásához" vagy "hasznosításához". Ezen információ formája lehet "műszaki adat" vagy "műszaki támogatás".

"Tudományos alapkutatás" - kísérleti vagy elméleti munka, amelyet annak érdekében végeznek, hogy egy jelenség és megfigyelhető tények alapelveiről új tudás birtokába jussanak, és amelynek nincs speciális gyakorlati célja vagy feladata.

"Fejlesztés" - a "gyártás"-t megelőző valamennyi szakaszra vonatkozik, mint például:

* tervezés

* tervezési kutatás

* terv elemzés

* terv koncepció

* prototípus gyártás és tesztelés

* kísérleti gyártási sémák

* tervezési adatok

* a tervezési adatok gyártásba való átvezetésének folyamata

* konfiguráció tervezés

* integrációs tervezés

* elrendezés

A "nyilvános szférába tartozó technológia" a jelen alkalmazásban olyan technológiát jelent, mely további terjesztésére vonatkozó korlátozások nélkül hozzáférhető. (A szerzői jog korlátozásai nem jelentik, hogy az adott technológia nem tekintendő köztulajdonban lévőnek.)

"Gyártás" - valamennyi gyártási szakaszra vonatkozik, mint például:

* építés

* gyártás tervezés

* gyártás

* integrálás

* szerelés

* ellenőrzés

* tesztelés

* minőségbiztosítás

"Speciálisan tervezett szoftver" - az a minimális, "működtető rendszer", "diagnosztikai rendszer", "karbantartó rendszer" és "alkalmazási szoftver", amelyet végre kell hajtani egy bizonyos berendezésen, hogy az el tudja látni az a funkciót, amire tervezték. Annak érdekében, hogy más, nem kompatibilis berendezéseket ugyanazon funkciók végrehajtására alkalmassá tegyenek, szükség van:

(a) az adott "szoftver" módosítására vagy

(b) "programok" hozzáadására.

"Műszaki támogatás" - a "műszaki támogatás" olyan formákban jelenhet meg, mint: útmutatás, képzés, gyakorlás, gyártási tapasztalat, konzultációs szolgáltatások.

Megjegyzés:

A "műszaki támogatás" felölelheti a "műszaki adatok" átadását is.

"Műszaki adatok" - a "műszaki adat" lehet műszaki rajz, terv, diagram, modell, formula, mérnöki terv és specifikáció, kézikönyv és utasítás írott formában vagy más közegen, illetve eszközön rögzítve, mint például lemez, szalag, csak olvasható memória.

"Használat" - üzemeltetés, üzembe helyezés (beleértve a telephelyi üzembe helyezést), karbantartás (ellenőrzés), javítás, generáljavítás és átalakítás.

TARTALOMJEGYZÉK

1. IPARI BERENDEZÉSEK

1.1. Forgácsoló és alaknyomásos szerszámgépek

1.2. "Számjegyvezérlésű" egységek. .. szerszámgépek

1.3. Méretellenőrző rendszerek

1.4. Vákuum indukciós kemencék

1.5. Izosztatikus prések

1.6. Robotok és megfogó szerkezetek

1.7. Rázásállóságot vizsgáló berendezések

1.8. Kemencék - ívolvasztó, elektronsugaras és plazma

2. ANYAGOK

2.1. Alumínium, nagyszilárdságú

2.2. Berillium

2.3. Bizmut (nagy tisztaságú)

2.4. Bór (bór-10 izotópban dúsított)

2.5. Kálcium (nagy tisztaságú)

2.6. Klór trifluorid

2.7. Folyékony aktinida fémeknek ellenálló anyagból készült olvasztótégelyek

2.8. Szálas és rostos anyagok

2.9. Hafnium

2.10. Lítium (lítium-6 izotópban dúsított)

2.11. Magnézium (nagy tisztaságú)

2.12. Maraging acél (nagy szilárdságú)

2.13. Rádium

2.14. Titán ötvözetek

2.15. Wolfram

2.16. Cirkónium

3. URÁN IZOTÓP SZEPARÁLÓ BERENDEZÉSEK ÉS RÉSZEGYSÉGEK

3.1. Elektrolitikus kamrák fluor gyártáshoz

3.2. Rotorok és csőrugók

3.3. Centrifugális többsíkú kiegyensúlyozó gépek

3.4. Tekercselő szálsodró gépek

3.5. Frekvenciaváltók

3.6. Lézerek, lézererősítők és oszcillátorok

3.7. Tömegspektrométerek és ezek ionforrásai

3.8. Nyomásmérő műszerek (korrózió állók)

3.9. Szelepek (korrózió állók)

3.10. Szupravezető szolenoid elektromágnesek

3.11. Vákuum szivattyúk

3.12. Nagyteljesítményű egyenáramú tápegységek (100 V vagy nagyobb)

3.13. Nagyfeszültségű egyenáramú tápegységek (20 000 V vagy nagyobb)

3.14. Elektromágneses izotóp szeparátorok

4. NEHÉZVÍZ ELŐÁLLÍTÓ ÜZEMHEZ KAPCSOLÓ DÓ BERENDEZÉSEK

4.1. Speciális oszlop töltetek víz szeparációhoz

4.2. Szivattyúk kálium amid folyékony ammónia elegyhez

4.3. Víz-hidrogén szulfid cserélő tányéros oszlopok

4.4. Kriogén hidrogén desztillációs oszlopok

4.5. Ammónia konverterek vagy szintézis reaktorok

5. GYÚJTÓRENDSZEREK FEJLESZTŐ BERENDEZÉ SEI

5.1. Impulzus-röntgen berendezés

5.2. Többfokozatú könnyűgáz ágyúk (nagysebességű ágyúk)

5.3. Mechanikus forgatású tükör-reflexes kamerák

5.4. Elektronikus streak- és kockázó kamerák, valamint csövek

5.5. Speciális berendezések hidrodinamikai kísérletek hez

6. ROBBANÓANYAGOK ÉS HOZZÁJUK KAPCSO LÓDÓ BERENDEZÉSEK

6.1. Detonátorok és többpontos iniciátor rendszerek

6.2. Gyújtóegységek elektronikus alkatrészei

6.2.1. Kapcsolók

6.2.2. Kondenzátorok

6.3. Gyújtóegységek és ezekkel egyenértékű nagy áramerősségű impulzusgenerátorok (vezérelt deto nátorokhoz)

6.4. Nukleáris fegyverek nagyhatású robbanóanyagai

7. NUKLEÁRIS ELLENŐRZŐ BERENDEZÉSEK ÉS RÉSZEGYSÉGEK

7.1. Oszcilloszkópok

7.2. Fotoelektronsokszorozó csövek

7.3. Impulzusgenerátorok (nagy sebességű)

8. EGYÉB

8.1. Neutrongenerátor rendszerek

8.2. Általános nukleáris berendezések

8.2.1. Távirányítású manipulátorok

8.2.2. Sugárárnyékoló ablakok

8.2.3. Sugárzásálló tv-kamerák

8.3. Trícium, trícium vegyületek és keverékek

8.4. Trícium üzemek vagy gyárak és ezekhez szükséges berendezések

8.5. Platinabevonatú katalizátorok

8.6. Hélium-?

8.7. Alfa-sugárzó radionuklidok

FÜGGELÉK: RÉSZLETES SZERSZÁMGÉP SPECIFIKÁCIÓ

1. IPARI BERENDEZÉSEK

1.1. Forgácsoló és alaknyomásos szerszámgépek

(a) a gyártó műszaki specifikációja szerint felszerelhetők "számjegyvezérlésű" egységekkel vagy számítógép vezérléssel; és

(b) két vagy több tengellyel, melyek egyidejűleg koordinálhatók "kontúrvezérlésre",

és precíziós rotor-formázó fúrótengellyel, mely hengeres rotorok kialakítására alkalmas,75 mm (3 in.) és 400 mm (16 in.) közötti belső átmérővel, és az ehhez tervezett speciális szoftver.

Megjegyzés:

A jelen pontban csak azok a forgácsoló szerszámgépek vannak szabályozva, melyek egyesítik a forgácsoló és alaknyomásos funkciókat.

1.2. "Számjegyvezérlésű" egységek, speciálisan tervezett "mozgásvezérlő panelek" a "számjegyvezérlésű" szerszámgépekhez, "számjegyvezérlésű" szerszámgépek, speciálisan tervezett "szoftver", és technológia az alábbiak szerint.

A berendezések részletes specifikációja a Függelékben található.

1.3. Méretellenőrző gépek, eszközök vagy rendszerek, az alábbiak szerint, és az azokhoz speciálisan tervezett szoftver.

(a) Számítógépvezérlésű vagy számjegyvezérlésű méretellenőrző gépek, melyek mindkét alábbi jellemzővel rendelkeznek:

(1) két vagy több tengely; és

(2) az egy dimenziós hosszúság "mérési bizonytalanság" egyenlő vagy kisebb (jobb) mint (1,25+L/1000) mm, melyet olyan mintával teszteltek, melynek "pontossága" kevesebb (jobb) mint 0,2 mm (L a mért hosszúság milliméterben)

(Hiv: VDI/VDE 2617 1 és 2 rész);

(b) Lineáris- és szögeltérés mérő eszközök az alábbiak szerint:

(1) Lineáris eltérést mérő műszerek, melyek az alábbi jellemzők bármelyikével rendelkeznek:

(i) nem érintkező típusú mérőrendszer, melynek "felbontó-képessége" egyenlő vagy kisebb (jobb) mint 0,2 mm,0,2 mm-ig terjedő mérési tartományban;

(ii) lineáris változót differenciáló transzformátor (LVDT) rendszerek, melyek mindkét alábbi jellemzővel rendelkeznek:

(A) a lineáritás" egyenlő vagy kisebb (jobb) mint 0,1%,5 mm-ig terjedő mérési tartományban; és

(B) az eltolódás (drift) egyenlő vagy kisebb (jobb) mint 0,1%/nap, szabvány környezeti, vizsgálati szobahőmérsékleten +1 K; vagy

(iii) olyan mérőrendszerek, melyek mindkét alábbi jellemzővel rendelkeznek:

(A) "lézert" tartalmaznak; és

(B) legalább 12 órán keresztül tartják, szabvány hőmérséklet + 1 K körüli hőmérsékleten és szabvány nyomáson:

(1) a 0,1 mm vagy annál jobb "felbontóképességet" teljes tartományukban; és

(2) a "mérési bizonytalanság" egyenlő vagy kisebb (jobb) mint (0,2+L/2000) mm (L a mért hosszúság milliméterben); kivéve az interferométer mérő rendszereket, zárt vagy nyitott láncú visszacsatolás nélkül, melyek "lézert" tartalmaznak a szerszámgépek, méretellenőrző gépek, vagy hasonló berendezések oldalmozgás hibájának mérésére;

(2) szögmérő műszerek, melyek "szögmérési hibája" egyenlő vagy kisebb (jobb) mint 0,00025;

Megjegyzés:

A jelen pont (b) (2) alpontja nem vonatkozik az optikai műszerekre, mint pl. autokollimátorokra, melyekben kollimált fényt használnak a tükör szöghibájának detektálásra.

(c) A félhéjak (hemishells) egyidejű hosszirány-szög ellenőrzésre alkalmas rendszerek, melyek mindkét alábbi jellemzővel rendelkeznek:

(1) a "mérési bizonytalanság" bármely lineáris tengely mentén egyenlő vagy kisebb (jobb) mint 3,5 mm/5 mm; és

(2) a "szöghelyzet eltérés" (szöghiba) egyenlő vagy kisebb mint 0,02

Megjegyzés:

A jelen pont (c) alpontjában leírt rendszerekhez tervezett speciális szoftverekhez tartozik az egyidejű falvastagság és kontúr mérésre alkalmas szoftver is.

Műszaki megjegyzés:

1. A mérőeszközként is alkalmazható szerszámgépek akkor esnek ellenőrzés alá, ha megfelelnek vagy meghaladják a szerszámgép funkcióra, illetve a mérőeszköz funkcióra meghatározott kritériumokat.

2. A jelen,1.3. részben leírt gép akkor esik ellenőrzés alá, ha működési tartományán belül túllépi a szabályozás határértékeit.

3. A méretellenőrző rendszer mérési bizonytalanságának meghatározására alkalmazott próbának meg kell felelnie a VDI/VDE 2617 2,3 és 4 részében leírtaknak.

4. A jelen pontban szereplő minden mérési érték plusz/mínuszt jelent, vagyis nem a teljes tartományra vonatkozik.

"Mérési bizonytalanság"

Az a jellemző paraméter, amely meghatározza, hogy a kimeneti érték körül milyen tartományban van a mért változók pontos értéke,95%-os megbízhatósági szinten. Ez magába foglalja a korrigálatlan szisztematikus eltéréseket, a korrigálatlan holtjáratot és a véletlenszerű eltéréseket (Hiv. : VDI/VDE 2617).

"Felbontóképesség"

A mérőeszköz legkisebb növekménye; digitális műszereken a legkisebb értékes bit (Hiv. : ANSI B-89.1.12).

"Linearitás"

(Általában a lineáristól való eltérésben mérve) a tényleges jellemzőnek (a skála feletti és a skála alatti leolvasások átlaga) a maximális pozitív vagy negatív eltérése az egyenes vonaltól, melyet úgy pozicionálnak, hogy kiegyenlítse és minimalizálja a maximális eltéréseket.

"Szöghiba"

A maximális eltérés a szöghelyzet és a tényleges, nagyon pontosan mért szöghelyzet között, miután az asztal munkadarab állványát elfordították eredeti helyzetéből. (Hiv. : VDI/VDE 2617. Kivonat: "Forgó asztal a koordináta mérőgépeken. ")

1.4. Vákuum vagy ellenőrzött környezetű (nemes gáz) indukciós kemencék, melyek képesek 850 °C feletti üzemelésre,600 mm (24 in.) átmérőjű vagy annál kisebb indukciós tekerccsel rendelkeznek, áramellátásukat speciálisan indukciós kemencékhez tervezték és teljesítményük 5 kW vagy annál több.

Műszaki megjegyzés:

Ez a pont nem foglalkozik a félvezető érintkezőlemezek megmunkálására szolgáló kemencékkel.

1.5. "Izosztatikus prések", amelyek alkalmasak 69 MPa (10 000 psi) vagy annál nagyobb maximális üzemi nyomás elérésére és kamraterük belső átmérője meghaladja a 152 mm-t (6 in.), valamint a hozzájuk speciálisan tervezett sajtolótömbök és formák, szabályozók, illetve szoftver".

Műszaki megjegyzés:

(1) A belső kamraméret a kamrának az a része, ahol mind az üzemi hőmérsékletet, mind az üzemi nyomást elérik és nem foglalja magába a befogó foglalatokat. Méretként a nyomáskamra belső átmérője és a szigetelt tűzkamra belső átmérője közül a kisebb veendő figyelembe, attól függően, hogy a két kamra közül melyik helyezkedik el a másik belsejében.

(2) "Izosztatikus prések"

Olyan berendezések, melyek alkalmasak nyomás alá helyezni egy zárt üreget különböző közegek (gáz, folyadék, szilárd részecskék stb.) segítségével úgy, hogy az üregen belül valamennyi irányból egyforma nyomás keletkezik a munkadarabra vagy az anyagra.

1.6. "Robotok" és "megfogó szerkezetek", melyek az alábbi jellemzők valamelyikével rendelkeznek:

(a) speciálisan tervezettek, a nemzeti biztonsági szabványoknak megfelelő nagyhatású robbanó anyagok kezelésére alkalmasak (pl. a nagyhatású robbanó anyagok villamos szabvány besorolásának való megfelelés) vagy

(b) speciálisan tervezettek vagy sugárzásállónak minősítettek, amelyek elviselik az 5 x 104 gray (SI) (5 x 106 rad) sugárzást, üzemképesség-csökkenés nélkül;

illetve a hozzájuk speciálisan tervezett vezérlők és a hozzájuk "speciálisan tervezett szoftver".

Műszaki megjegyzés:

(1) "Robot"

Manipulációs mechanizmus, amely lehet folyamatos vagy pontról pontra elven működő, tartalmazhat "érzékelőket" (szenzorokat), és rendelkezik az összes alább felsorolt jellemzővel:

(a) többfunkciós;

(b) képes beállítani vagy mozgatni anyagokat, alkatrészeket, szerszámokat vagy speciális eszközöket, különböző, három dimenzióban végrehajtott mozgások útján;

(d) "felhasználó által programozható", tanítás/visszajátszás módszerével, vagy elektronikus számítógép segítségével (amely lehet programozható logikájú vezéregység), vagyis mechanikai beavatkozás nélkül.

Megjegyzés:

A fenti meghatározás nem vonatkozik az alábbi eszközökre:

(a) Manipulációs mechanizmusok, melyek csak manuálisan/távirányítással kezelhetők;

(b) Rögzített sorrendű manipulációval rendelkező mechanizmusok, melyek automatikusan mozgatják az eszközöket és mechanikusan rögzített program szerinti mozgásokkal üzemelnek. A program mechanikusan korlátozott, rögzített eszközök, pl. tüskék vagy bütykök segítségével. A műveletek sorrendje, az út vagy a szögek kiválasztása nem variálható, vagy cserélhető mechanikus, elektronikus vagy villamos eszközökkel;

(c) Mechanikus működtetésű változtatható sorrendű manipulációs mechanizmusok, melyek automatikusan mozgatják az eszközöket és mechanikusan rögzített program szerinti mozgásokkal üzemelnek. A program mechanikusan korlátozott, a rögzített, de állítható eszközök, mint pl. tüskék vagy bütykök segítségével. A műveletek sorrendje, és az utak vagy a szögek kiválasztása rögzített programon belül variálható. A program variálása vagy módosítása (pl. a tüskék cseréje vagy a bütykök kicserélése) egy vagy több mozgó tengely esetében csak mechanikus műveletek útján hajtható végre;

(d) Nem szervo vezérlésű változtatható sorrendiségű manipulációs mechanizmusok, mely eszközök mozgatása automatizált, és mechanikusan rögzített programozott mozgásoknak megfelelően üzemelnek. A program variálható, de a sorrend csak a mechanikusan rögzített elektronikus eszközről kapott bináris jelre fut vagy állítható megállítókkal;

(e) Descartes-féle koordinátás manipulátor rendszerként meghatározott rakodó daru, melyet függőleges elrendezésű tároló tartályok integrális részeként gyártottak, és feladata az ezen tartályok tartalmához való hozzáférés, tárolás vagy kivétel céljából.

(2) "Megfogó szerkezetek"

A "megfogó szerkezetek" magukba foglalják a megfogókat (gripper), "működő szerszámozott egységeket" és minden egyéb szerszámot, mely az alaplemezre van rögzítve a "robot" manipulátor karjának végén.

(3) Az (a) pont szerinti meghatározás nem szabályozza azokat a robotokat, melyeket nem atomipari felhasználásra terveztek, mint pl. a gépkocsi festékszóró fülkéket.

1.7. Digitális vezérlést és visszacsatolást alkalmazó rázásállóságot vizsgáló berendezés, vagy zárt láncú vizsgáló berendezés és a hozzátartozó szoftver, amely képes a rendszert 10 g RMS-sel vagy annál többel rezegtetni 20 Hz és 2000 Hz között,50 kN (11 250 lb.) vagy annál nagyobb erőátvitellel.

1.8. Vákuum és szabályozott atmoszférájú kohászati olvasztó- és öntőkemencék az alábbiak szerint, illetve az esethez speciálisan konfigurált számítógépes vezérlő, megfigyelő rendszerek és "speciálisan tervezett szoftver":

(a) Ívolvasztó- és öntőkemencék, melyek felhasználható elektróda kapacitása 1000 cm3 és 20 000 cm3 között van és alkalmasak 1700 °C olvasztási hőmérséklet feletti üzemelésre.

(b) Elektronsugaras olvasztó-, valamint plazmaatomizáló- és olvasztókemencék, melyek teljesítménye 50 kW vagy nagyobb, és alkalmasak 1200 °C olvasztási hőmérséklet feletti üzemelésre.

2. ANYAGOK

2.1. Alumínium ötvözetek, melyek képesek elviselni 460 MPa 0,46 x 109 N/m2) vagy nagyobb szakítóerőt 293 K (20 °C) hőmérsékleten, csövek formájában vagy tömör kivitelben (beleértve a kovácsdarabokat is), és külső átmérőjük több mint 75 mm (3 in.).

Műszaki megjegyzés:

A "képes elviselni" fogalom egyaránt vonatkozik a hőkezelés előtti, illetve utáni alumínium ötvözetekre is.

2.2. Berillium az alábbiak szerint: fém, ötvözet, mely több mint 50 tömegszázaléknyi berilliumot tartalmaz, berillium tartalmú vegyületek és ezekből készült termékek, kivéve:

(a) Fém ablakok röntgen berendezésekhez;

(b) Oxid formák, késztermék vagy félkész formában, speciálisan elektronikus alkatrészekhez tervezve vagy mint szubsztrátumok elektronikus áramkörökhöz.

Műszaki megjegyzés:

Ez az ellenőrzés vonatkozik a fenti meghatározás szerinti berillium tartalmú hulladékokra és törmelékekre is.

2.3. Nagytisztaságú (99,99% vagy nagyobb) bizmut nagyon alacsony ezüsttartalommal [kevesebb, mint 10 rész per millió rész (10 ppm)].

2.4. Bór és bórvegyületek, keverékek és dúsított anyagok, melyekben a bór-10 izotóptartalom több mint a teljes bórtartalom 20 tömegszázaléka.

2.5. Kalcium (nagytisztaságú), mely tömeg szerint kevesebb, mint 1000 rész per millió rész (ppm) fémszennyeződést tartalmaz a magnézium kivételével, és kevesebb, mint 10 rész per millió rész (ppm) bórt.

2.6. Klór-trifluorid (ClF3)

2.7. Folyékony aktinida fémeknek ellenálló anyagból készült olvasztótégelyek, az alábbiak szerint:

(a) 150 cm3 és 8 dm3 űrtartalom közötti olvasztótégelyek, melyek az alábbi 98% vagy nagyobb tisztaságú anyagok bármelyikéből készültek, illetve azzal vannak bevonva:

(i) Kálciumfluorid (CaF2)

(ii) Kálciumcirkonát (metacirkonát) (Ca2ZrO3)

(iii) Cériumszulfid (Ce2S3)

(iv) Erbiumoxid (Er2O3)

(v) Hafniumoxid (HfO2)

(vi) Magnéziumoxid (MgO)

(vii) Nitridált nióbium-titán-wolfram ötvözet (kb.50% Nb,30% Ti,20% W)

(viii) Ittriumoxid (Y2O3)

(ix) Cirkóniumoxid (ZrO2)

(b) 50 cm3 és 2 dm3 űrtartalom közötti olvasztótégelyek, melyek 99,9% vagy nagyobb tisztaságú tantálból készültek vagy azzal vannak kibélelve.

(c) 50 cm3 és 2 dm3 űrtartalom közötti olvasztótégelyek, amelyek tantálból készültek vagy azzal vannak kibélelve (melynek tisztasága 98% vagy annál nagyobb) és tantálkarbiddal, nitriddel vagy boriddal (vagy azok bármilyen kombinációjával) vannak bevonva.

2.8. (a) Szén- vagy aramidszálas és rostos anyagok, melyek "fajlagos modulusa" 12,7 x 106 m vagy nagyobb, vagy "fajlagos szakítószilárdsága" 23,5 x 104 m vagy nagyobb; illetve

(b) Üvegszálas és rostos anyagok, melyek "fajlagos modulusa" 3,18 x 106 m vagy nagyobb, vagy "fajlagos szakítószilárdsága" 7,62 x 104 m vagy nagyobb.

(c) Kompozit szerkezetek cső formájában, melyek belső átmérője 75 mm (3 in.) és 400 mm (16 in.) között van, és amelyek a fenti (a) pontban szabályozott "szálas és rostos" anyagokból készültek.

Műszaki megjegyzés:

(a) A "szálas és rostos anyagok" kifejezés magába foglalja a folytonos egyszálakat, fonalakat és szalagokat is.

(b) A "fajlagos modulus" a Young modulus N/m2-ben osztva a fajsúllyal N/m3-ben,23+2 °C hőmérsékleten, és 50+5% relatív páratartalom mellett.

(c) A "fajlagos szakítószilárdság" a végső szakítószilárdság N/m2-ben osztva a fajsúllyal súllyal N/m3-ben,23 +2 °C hőmérsékleten, és 50+5% relatív páratartalom mellett.

2.9. Hafnium az alábbiak szerint: fém, ötvözet, több mint 60 tömegszázaléknyi hafniumot tartalmazó vegyületek és ötvözetek, valamint az ezekből készült termékek.

2.10. Lítium (lítium-? izotópban dúsított) az alábbiak szerint:

(a) Fém hidridek vagy ötvözetek, amelyekben a lítium a természetben előforduló koncentrációt meghaladó (7,5% atomszázalék) módon van lítium-? izotópban (6Li) dúsítva;

(b) Bármilyen más lítium-? izotópban dúsított lítiumot tartalmazó anyag (ideértve a vegyületeket, elegyeket és koncentrátumokat), kivéve a termolumineszcens doziméterekbe beépítettet.

2.11. Magnézium (nagy tisztaságú), mely kevesebb mint 200 rész per millió rész (ppm) fémszennyeződést tartalmaz a kálcium kivételével, továbbá kevesebb, mint 10 rész per millió rész (ppm) bórt.

2.12. Maraging (martenzites) acél, mely képes elviselni a 2050 MPa (2,050 x 109 N/m2) (300 000 lb/in.2) vagy annál nagyobb szakítóerőt 293 K (20 °C) hőmérsékleten, kivéve azokat a formákat, melyekben egyetlen hosszirányú méret sem haladja meg a 75 mm-t.

Műszaki megjegyzés:

A "képes elviselni" fogalom egyaránt vonatkozik a hőkezelés előtti, illetve utáni maraging acélra is.

2.13. Rádium-?26, kivéve az orvosi applikátorokban lévő rádiumot.

2.14. Titán ötvözetek, melyek képesek elviselni 900 MPa (0,9 x 109 N/m2) (130 500 lb/in.2) vagy annál nagyobb szakítóerőt 293 K (20 °C) hőmérsékleten, csövek formájában vagy tömör kivitelben (beleértve a kovácsdarabokat is) és külső átmérőjük meghaladja a 75 mm-t (3 in.).

Műszaki megjegyzés:

A "képes elviselni" fogalom egyaránt vonatkozik a hőkezelés előtti, illetve utáni titán ötvözetekre is.

2.15. Wolfram az alábbiak szerint: wolframból készült alkatrészek, wolframkarbid, vagy wolfram ötvözetek (több mint 90% wolfram tartalommal), melyek tömege több mint 20 kg, üreghengeres szimmetriájúak (beleértve a henger szegmenseket is), melyek belső átmérője nagyobb mint 100 mm (4 in.), de kisebb, mint 300 mm (12 in.), kivéve azokat a darabokat, melyeket tervezésük szerint súlyokként, vagy gamma sugár kollimátorokként használnak.

2.16. cirkónium az alábbiak szerint: fém, több mint 50 tömegszázalék cirkóniumot tartalmazó ötvözetek és vegyületek, melyekben a hafnium-cirkónium tömegarány kisebb, mint 1: 500 és a teljes egészében ezekből gyártott termékek; kivéve a fólia formájában lévő cirkóniumot, ha annak vastagsága nem haladja meg a 0,10 mm-t (0,004 in.).

Műszaki megjegyzés:

Ez az ellenőrzés vonatkozik a fenti meghatározás szerinti cirkónium tartalmú hulladékokra és törmelékekre is.

3. URÁN IZOTÓP SZEPARÁLÓ BERENDEZÉSEK ÉS RÉSZEGYSÉGEK

3.1. Elektrolitikus kamrák fluor gyártásához, melyek gyártási kapacitása nagyobb mint 250 g fluor óránként.

3.2. Rotor gyártó és szerelő berendezések és csőrugó (harmonika) kialakító tüskék és alaknyomók, az alábbiak szerint:

(a) Rotor szerelő berendezés gázcentrifuga rotorcső darabok, terelőlapok és zárósapkák összeállításához. Ezen berendezések közé tartoznak a precíziós tüskék, szorítóbilincsek és zsugorodás beállító gépek is.

(b) Rotor beállító berendezések a gázcentrifuga rotorcsöveinek közös tengelyre való beállításához.

Megjegyzés:

Általában ezek a berendezések precíziós mérőszondákat tartalmaznak (pl. a rotorcső darabok beállításához használt pneumatikus nyomófejeket szabályozó), melyek számítógéphez csatlakoznak.

(c) Csőrugó kialakító tüskék és alaknyomók egymenetű csőrugók gyártásához (nagy szilárdságú alumínium ötvözetekből, marging acélból, vagy nagy szilárdságú szálas anyagokból készült csőrugók). A csőrugók az összes alábbi jellemző mérettel rendelkeznek:

(1) belső átmérő 75 mm és 400 mm (3 in. és 16 in.) között;

(2) hosszúság 12,7 mm (0,5 in.) vagy nagyobb; és

(3) menetmélység több mint 2 mm (0,08 in.).

3.3. centrifugális többsíkú kiegyensúlyozó gépek, rögzítettek vagy hordozhatók, vízszintesek vagy függőlegesek, az alábbiak szerint:

(a) Flexibilis rotorok kiegyensúlyozására szolgáló centrifugális kiegyensúlyozó gépek, melyek hossza 600 mm vagy annál nagyobb, és rendelkeznek az összes alábbi jellemzővel:

(1) átfordulási vagy hengercsap átmérő 75 mm vagy annál nagyobb;

(2) tömegkapacitás 0,9-től 23 kg-ig (2-50 lb.); és

(3) képes kiegyensúlyozni 5000/min. fordulatszám esetén.

(b) Üreges, hengeres rotoralkatrészek kiegyensúlyozására szolgáló centrifugális kiegyensúlyozó gépek, melyek rendelkeznek az összes alábbi jellemzőkkel:

(1) hengercsap átmérő 75 mm vagy annál nagyobb;

(2) tömegkapacitás 0,9-től 23 kg-ig (2-50 lb.);

(3) képes síkonként 0,010 kg. mm/kg vagy annál jobb maradvány kiegyensúlyozatlanságig kiegyensúlyozni; és

(4) szíjhajtású

és a hozzá speciálisan tervezett szoftver.

3.4. Szálsodró gépek, melyekben a pozicionáló, beburkoló és tekercselő mozgások koordinálva és programozva vannak két vagy több tengelyen, melyeket speciálisan szálas és rostos anyagokból készülő kompozit szerkezetek és réteges termékek készítésére terveztek, képesek 75 mm-től (3 in.) 400 mm-ig (16 in.) terjedő átmérőjű hengeres rotorok tekercselésére, és hosszuk 600 mm (24 in.) vagy annál nagyobb; az ezekhez tartozó programozó vezérlések; precíziós tüskék; és "speciálisan tervezett szoftver".

3.5. Frekvenciaváltók (konverter vagy inverter néven is ismeretesek) vagy generátorok, melyek valamennyi alább felsorolt jellemzővel rendelkeznek:

(a) Többfázisú kimenet, mely képes 40 W vagy annál nagyobb teljesítmény leadására;

(b) Képes üzemelni a 600-tól 2000 Hz-ig terjedő frekvenciatartományban;

(d) A frekvenciavezérlés jobb mint 0,1%,

kivéve azokat a frekvenciaváltókat, melyeket speciálisan "motor állórészhez" (az alábbi meghatározás szerint) terveztek vagy készítettek, rendelkeznek a fenti (b) és (d) pontokban felsorolt jellemzőkkel, egyidejűleg a teljes harmonikus torzításuk kevesebb mint 2% és a hatásfokuk nagyobb, mint 80%.

Meghatározás:

"Motor állórészek" nagy sebességű, többfázisú, váltóáramú hiszterézis (vagy reluktancia) motorok vákuumban való szinkron üzemeléséhez speciálisan tervezett vagy kialakított gyűrű formájú állórészek, mely motorok frekvenciatartománya 600-2000 Hz között, teljesítménytartománya pedig 50-1000 VA között van. Az állórészek többfázisú tekercseket tartalmaznak, réteges kis veszteségű, vékony rétegekből álló vasmagon, melyek vastagsága általában 2,0 mm (0,08 in.) vagy annál kisebb.

3.6. Lézerek, lézererősítők és oszcillátorok az alábbiak szerint:

(a) Rézgőz lézerek 40 W vagy annál nagyobb átlagos kimeneti teljesítménnyel, melyek 500 és 600 nm közötti hullámhosszon üzemelnek;

(b) Argon ion lézerek 40 W-nál nagyobb átlagos kimeneti teljesítménnyel, melyek 400 és 515 nm közötti hullámhosszon üzemelnek;

(1) kimeneti hullámhosszuk 1000 és 1100 nm között van, impulzus gerjesztésűek, Q-kapcsolásának az impulzus időtartama 1 ns vagy nagyobb, és az alábbi jellemzők bármelyikével rendelkezik:

(a) az egyszeres üzemmódban az átlagos kimeneti teljesítmény nagyobb mint 40 W;

(b) a többszöröző üzemmódban az átlagos kimeneti teljesítmény nagyobb mint 50 W;

(2) 1000 és 1100 nm közötti hullámhosszon üzemel, rendelkezik frekvencia duplázással, mellyel 500 és 550 nm közötti kilépő hullámhossz érhető el, és az átlagos teljesítmény

duplázott frekvencia (új hullámhossz) mellett nagyobb mint 40 W;

(d) Hangolható, impulzusüzemelő, egy üzemmódú festék oszcillátorok, melyek átlagos kimenőteljesítménye nagyobb, mint 1 W, ismétlési frekvenciájuk nagyobb mint 1 kHz, impulzusszélességük kisebb mint 100 ns és hullámhosszuk 300 és 800 nm között van;

(e) Hangolható, impulzusüzemű festék lézer erősítők és oszcillátorok, kivéve az egy üzemmódos oszcillátorokat, melyek átlagos kimeneti teljesítménye nagyobb mint 30 W, ismétlési frekvenciájuk nagyobb, mint 1 kHz, impulzus szélességük kisebb, mint 100 ns, és hullámhosszuk 300 és 800 nm között van;

(f) Alexandrit lézerek, melyek sávszélessége 0,005 nm vagy annál kisebb, ismétlési frekvenciájuk nagyobb mint 125 kHz, és 720 és 800 nm közötti hullámhosszon történő üzemeltetésnél az átlagos kimeneti teljesítményük nagyobb mint 30 W;

(g) Pulzációs széndioxid lézerek, melyek ismétlési frekvenciája nagyobb mint 250 Hz, átlagos kimeneti teljesítményük nagyobb mint 500 W, impulzus szélességük kisebb, mint 200 ns, és 9000 és 11 000 nm közötti hullámhosszon üzemelnek;

Megjegyzés:

A jelen specifikációnak nem célja a nagyobb teljesítményű (általában 1 és 5 kW között) ipari cO2 lézerek ellenőrzése, melyek alkalmazási területe a vágás és hegesztés, mivel ezen lézerek vagy folyamatos hullámmal üzemelnek, vagy impulzus szélességük 200 ns-nál nagyobb.

(h) Impulzus excimer lézerek (XeF, XeCl, KrF), amelyek ismétlési frekvenciája nagyobb mint 250 Hz, valamint 240 és 360 nm közötti hullámhosszon történő üzemeltetés esetén az átlagos kimeneti teljesítményük nagyobb mint 500 W;

(i) Para-hidrogén Raman fáziseltolók, melyek 16 mm kimeneti hullámhosszon és 250 Hz-nél nagyobb ismétlési frekvenciával üzemelnek.

Műszaki megjegyzés:

Azok a szerszámgépek, mérőeszközök, illetve a hozzájuk kapcsolódó technológia, amelyek potenciálisan felhasználhatók az atomiparban, a jelen lista 1.2. és 1.3. pontjai alatt vannak szabályozva.

3.7. Tömegspektrométerek, melyek képesek 230 atom tömegegységnyi vagy annál nagyobb ionok mérésére és felbontó képességük jobb mint 2 rész a 230-ban, valamint a hozzájuk tartozó ionforrások, az alábbiak szerint:

(a) Indukciós kapcsolású plazma tömegspektrométerek (ICP/MS);

(b) Glimmkisüléses tömegspektrométerek (GDMS);

(d) Elektronbombázásos tömegspektrométerek, amelyek forráskamrája olyan anyagból készült, vagy olyan anyaggal van burkolva vagy bevonva, amely ellenáll az UF6-nak;

(e) Molekulasugár tömegspektrométerek az alábbiak szerint:

(1) forráskamrájuk rozsdamentes acélból vagy molibdénből készült, illetve azzal van burkolva vagy bevonva és rendelkeznek hideg csapdával, amely képes hűteni 193 K (-80 °C) vagy annál alacsonyabb hőmérsékletre; vagy

(2) forráskamrájuk olyan anyagból készült, vagy olyan anyaggal van burkolva vagy bevonva, mely ellenáll az UF6-nak; vagy

(f) Mikrofluorozó ionforrással ellátott tömegspektrométerek, melyek aktinidákkal vagy aktinida-fluoridokkal működnek;

kivéve

a speciálisan tervezett vagy készített mágneses vagy négypólusos tömegspektrométerek, melyek képesek on-line" mintákat venni a belépő, termék vagy hulladék UF6 gázáramokból, és rendelkeznek az összes alábbi jellemzővel;

(1) Az egység tömegfelbontási képessége nagyobb, mint 320;

(2) Az ionforrások króm-nikkel ötvözetből, monelből vagy nikkelből készültek vagy azzal vannak bevonva;

(3) Elektronbombázásos ionizációs források;

(4) Rendelkeznek izotópelemzésre alkalmas kollektor rendszerrel.

3.8.13 kPa-ig (2 psi,100 torr) terjedő nyomás 1%-nál jobb pontossággal (a teljes skálára vonatkozóan) mérésére alkalmas műszerek, korrózióálló nyomásérzékelő elemekkel, melyek nikkelből, nikkel ötvözetekből, foszfor-bronzból, rozsdamentes acélból, alumíniumból vagy alumínium ötvözetekből készültek.

3.9.5 mm (0,2 in.) vagy nagyobb átmérőjű, csőharmonika-lezárású, teljes egészében alumíniumból, alumínium ötvözetekből, nikkelből, illetve 60% vagy annál nagyobb nikkeltartalmú ötvözetekből készült, vagy ezekkel bevont szelepek, akár kézi, akár automatikus vezérlésűek.

3.10. Szupravezető szolenoid elektromágnesek, melyek rendelkeznek az összes alábbi jellemzővel:

(a) képesek 2 tesla (20 kilogauss) vagy annál nagyobb mágneses tér létrehozására;

(b) melyek H/A-ja (hossz osztva a belső átmérővel) nagyobb mint 2;

(d) a mágneses tér egyenletessége jobb, mint 1% a belső térfogat központi 50%-ában.

Megjegyzés:

A jelen pont nem vonatkozik azokra a speciálisan tervezett mágnesekre melyeket az orvosi mágneses magrezonancia (NMR) megjelenítő rendszerek részeként exportálnak. A "részeként" kifejezés úgy értendő, hogy az nem feltétlenül képezi fizikailag ugyanazon szállítmány részét. Lehetőség van rész szállításokra különböző forrásokból, feltéve, hogy a vonatkozó export dokumentumok egyértelműen meghatározzák a "részeként" kapcsolatot.

3.11. Vákuum szivattyúk, amelyek bemeneti csonkjának mérete 38 cm (15 in.) vagy annál nagyobb, szívási kapacitása 15 000 dm3/s vagy nagyobb, és képes 10-4 torrnál (0,76 x 10-4 mbar) jobb maximális vákuumot létrehozni.

Műszaki megjegyzés:

A maximális vákuumot a szivattyú bemeneténél kell meghatározni, lezárt szivattyú bemenet mellett.

3.12. Egyenáramú nagy teljesítményű tápegységek, melyek képesek 8 óránál hosszabb ideig folyamatosan 100 V vagy annál nagyobb feszültségű és 500 A vagy annál nagyobb kimeneti áram előállítására, és amelyek áramerősség- vagy feszültségszabályozása jobb, mint 0,1%.

3.13. Nagyfeszültségű egyenáramú tápegységek, amelyek képesek 8 óránál hosszabb ideig folyamatosan 20 000 V vagy annál nagyobb feszültségű 1 A vagy annál nagyobb kimeneti áram előállítására, és amelyek áramerősség- vagy feszültség-szabályozása jobb, mint 0,1%.

3.14. Elektromágneses izotóp szeparátorok, amelyekhez olyan egyszeres vagy többszörös ionforrásokat terveztek vagy azokkal felszerelték őket, amelyek képesek 50 mA vagy ennél nagyobb erősségű teljes ionáram létrehozására.

Megjegyzések:

1. Ezen pont hatálya alá esnek azok a szeparátorok, amelyek képesek dúsítani stabil izotópokat, illetve uránt. Azok a szeparátorok, melyek képesek az ólom izotópok elválasztására egy tömegegység eltéréssel, inherensen képesek az urán izotópok dúsítására három tömegegység eltéréssel.

2. Ez a pont vonatkozik azon szeparátorokra, melyek ionforrással és kollektorral rendelkeznek a mágneses térben, és azokra a konfigurációkra, melyek esetében ezek a mezőn kívül vannak.

3. Egyetlen,50 mA-es ionforrás kevesebb mint 3 g szétválasztott HEU (nagy dúsítású urán) per év előállítására képes, természetes izotóp tartalmú alapanyagból.

4. NEHÉZVÍZ ELŐÁLLÍTÓ ÜZEMHEZ KAPCSOLÓDÓ BERENDEZÉSEK

4.1. Speciális töltetek, amelyeket a nehézvíz közönséges vízből történő elválasztásához alkalmaznak, és amelyet foszfor-bronz hálóból vagy rézből készítenek (mindkettőt kémiai kezelésnek vetik alá a nedvesíthetőség javítása érdekében), és amelyeket vákuum-desztillációs tornyokban történő alkalmazásra terveztek.

4.2. cseppfolyós ammóniában oldott, hígított vagy tömény káliumamid katalizátor oldatokat (KNH2/NH3) keringtető szivattyúk, az összes alábbi jellemzővel:

(a) gáztömörek (vagyis hermatikusan tömítettek);

(b) tömény káliumamid oldatok (1% vagy nagyobb) esetén az üzemi nyomás 1,5-60 MPa [15-600 atmoszféra (atm)]; hígított káliumamid oldatok (kisebb mint 1%) esetén az üzemi nyomás 20-60 MPa (200-600 atm); és

4.3. Finom szénacélból (mint pl. ASTM A516) készült víz-hidrogénszulfid cserélő tányéros oszlopok, amelyek átmérője 1,8 m (6 ft.) vagy annál nagyobb és amelyek 2 MPa (300 psi) vagy annál nagyobb névleges nyomáson üzemelnek, kivéve azokat az oszlopokat, amelyeket speciálisan nehézvíz előállítására terveztek vagy gyártottak. Az oszlopok belső érintkeztetői szegmentált tányérok, mint pl. szitatányérok, szelepes tányérok, buboréksapkás tányérok és turbogrid tányérok, melyek effektív összeszerelt átmérője 1,8 m (6 ft.) vagy annál nagyobb, és céljuk, hogy ellenáramú fázisérintkezést hozzanak létre, és olyan anyagból készültek, amelyek ellenállnak a hidrogénszulfid/víz keverékek okozta korróziónak (pl.304L vagy 316 rozsdamentes acél).

4.4. Kriogén-hidrogén desztillációs oszlopok, amelyek az összes alábbi jellemzővel rendelkeznek:

(a) tervezett belső üzemi hőmérséklet -238 °C (35 K) vagy annál alacsonyabb;

(b) tervezett belső üzemi nyomás 0,5 és 5 MPa (5-50 atm) között van;

(c) 300-as sorozatú finom szemcséjű alacsony kéntartalmú, rozsdamentes acélból, vagy azzal egyenértékű, az alacsony hőmérséklettel és a H2-vel kompatibilis anyagokból készültek, és

(d) belső átmérőjük 1 m vagy annál nagyobb, és effektív hosszuk 5 m vagy annál nagyobb.

4.5. Ammóniaszintézis konverterek, ammóniaszintézis egységek, amelyekben a szintézisgázokat (nitrogén és hidrogén) kivonják az ammónia/hidrogén nagy nyomású váltó oszloptól és az előállított ammóniát visszajuttatják az említett oszlopra.

5. GYÚJTÓRENDSZEREK FEJLESZTŐ BERENDEZÉSEI

5.1. Impulzus-röntgen generátorok vagy pulzáló elektrongyorsítók, amelyek csúcs energiája 500 keV vagy annál nagyobb, az alábbiak szerint, kivéve azokat a gyorsítókat, melyek olyan berendezések alkatrészei, amelyeket nem elektronnyaláb vagy röntgensugárzás céljára terveztek (pl. elektron mikroszkóp), illetve azokat, amelyeket orvosi célra terveztek:

(a) Az elektron gyorsítási csúcsenergiája 500 ke V és 25 MeV közé esik és a (K) minőségi mutatószáma 0,25 vagy annál nagyobb, ahol a K-t az alábbi szerint definiáljuk:

K = 1,7x103V2,65Q,

ahol V az elektron csúcsenergiája millió elektronvoltban, és Q a teljes gyorsított töltés coulomb-ban, ha a gyorsító nyaláb impulzus időtartama legfeljebb 1 ms, Q a maximális gyorsított töltés 1 ms alatt [Q egyenlő az i t szerinti integráljával,1 ms-ra vagy az impulzus időtartamára vonatkoztatva attól függően, hogy melyik a kisebb (Q = ò idt), ahol az i a nyaláb áramerőssége amperben és a t az idő másodpercben] vagy;

(b) Az elektron gyorsítási csúcsenergiája 25 MeV vagy annál nagyobb, és csúcsteljesítménye nagyobb mint 50 MW. [Csúcsteljesítmény = (csúcspotenciál voltban) x (csúcs nyaláb áramerőssége amperben)]

Műszaki megjegyzés:

Sugárimpulzus időtartama - Mikrohullámú gyorsító üregrezonátorok elvén alapuló gépekben a sugárnyaláb impulzus időtartama az 1 ms érték és a mikrohullámú modulátor impulzusból eredő nyaláb időtartama közül a kisebb értékkel egyezik meg.

Sugár csúcsáram - Mikrohullámú gyorsító üregrezonátorok elvén alapuló gépekben a sugár csúcsáram a sugárnyaláb időtartama alatti átlagos árammal egyenlő.

5.2. Többfokozatú könnyűgáz ágyúk, vagy más, nagy sebességű ágyú rendszerek (tekercs, elektromágneses, elektrotermikus, vagy más fejlett rendszerek), amelyek képesek a lövedéket 2 km/s vagy nagyobb sebességre gyorsítani.

5.3. Mechanikus forgatású tükör-reflexes kamerák

Olyan mechanikus kockázó kamerák, amelyek másodpercenként több, mint 225 000 felvételt készítenek; olyan streak kamerák, amelyek írási sebessége 0,5 mm/ s-nál nagyobb; alkatrészek, beleértve a speciálisan tervezett szinkronizáló elektronikát és rotor egységeket (amelyek turbinákból, tükrökből és csapágyakból állnak).

5.4. Elektronikus streak és kockázó kamerák és csövek, az alábbiak szerint:

(a) 50 ns vagy ennél jobb felbontóképességű elektronikus streak kamerák, és a hozzájuk tartozó streak csövek;

(b) Elektronikus (vagy elektronikus blendével ellátott) kockázó kamerák, melyek expozíciós ideje 50 ns vagy annál kevesebb;

(1) kettős fókuszú képerősítő csövek, amelyekben a fotokatód átlátszó, vezető bevonaton van elhelyezve a fotokatód lemez ellenállásának csökkentése érdekében;

(2) képnyílás szilícium erősítő célelektródás (SIT) vidikon csövek, amelyekben egy gyors rendszer lehetővé teszi a fotokatódról származó fotoelektronok kapuzását, mielőtt azok nekiütköznének a SIT lemeznek;

(3) Kerr- vagy pockel-cellás elektro-optikai zárműködtetés; vagy

(4) egyéb kockázó csövek és szilárd állapotú megjelenítő eszközök, amelyek gyorsmegjelenítő kapuzási ideje kisebb, mint 50 ns és amelyeket speciálisan a fenti (b) alpontban szabályozott kamerákhoz terveztek.

5.5. Speciális műszerek hidrodinamikai kísérletekhez az alábbiak szerint:

(a) Sebességmérő interferométerek 1 km/s-ot meghaladó

sebesség mérésére,10 ms-nál rövidebb időintervallumok alatt (VISAR, Doppler lézer interferométerek, DLI stb.);

(b) manganin nyomásmérők 100 kbart meghaladó nyomáshoz; vagy

6. ROBBANÓANYAGOK ÉS HOZZÁJUK KAPCSOLÓDÓ BERENDEZÉSEK

6.1. Detonátorok és többpontos iniciátor rendszerek (robbantó izzószál, ütőszeges stb.)

(a) Elektromosan vezérelt robbanóanyag detonátorok az alábbiak szerint:

(1) robbantó kapcsoló (EB);

(2) robbantó izzószál (EBW);

(3) ütőszeges; és

(4) robbantó fólia iniciátor (EFI);

(b) Egyszeres vagy többszörös detonátorral működő rendszerek, amelyeknek célja, hogy közel egyidejű robbanási felületet hozzanak létre (nagyobb, mint 5000 mm2) egyetlen tűzjelre (a berobbantás idejének átfutása a felületen kevesebb, mint 2,5 ms).

Meghatározás pontosítás:

Valamennyi szóban forgó detonátor kis elektromos vezetőt alkalmaz (kapcsoló, izzószál vagy fólia), amely robbanásszerűen elpárolog, amikor egy gyors, nagyfeszültségű elektromos impulzus halad át rajta. A nem ütőszeges típusoknál a felrobbanó detonátor kémiai detonációt kezdeményez a hozzá érintkező nagy robbanó erejű anyagban, mint pl. a PETN (pentaeritritol-tetranitrát). Az ütőszeges detonátorokban az elektromos vezető robbanásos párolgása egy nyíláson keresztül egy "gyúszeget" vagy "ütőszeget" repít át és az ütőszeg becsapódása a robbanóanyagba kémiai detonációt indít el. Bizonyos rendszerek esetében az ütőszeget mágneses erő mozgatja. A "robbantó fólia" detonátor kifejezés vonatkozhat mind az EB, mind az ütőszeg típusú detonátorra. A "detonátor" szó helyett időnként az "iniciátor" szó is használatos.

A csak primer robbanóanyagokat, pl. ólomazidot alkalmazó detonátorok, nem esnek ellenőrzés alá.

6.2. Gyújtóegységek elektronikus alkatrészei (kapcsoló berendezések és impulzus kisülésű kondenzátorok)

6.2.1. Kapcsoló berendezések

(a) Hideg katódcsövek (ideértve a gáz kritron csöveket és vákuum spritron csöveket) függetlenül attól, hogy gázzal töltöttek vagy sem, amelyek a szikraközhöz hasonlóan működnek, és amelyek három vagy annál több elektródát tartalmaznak, továbbá rendelkeznek az összes alábbi jellemzővel:

(1) Névleges anód csúcsfeszültség 2500 V vagy annál nagyobb,

(2) Névleges anód csúcs áramerősség 100 A vagy nagyobb,

(3) Anód késleltetési idő 10 ms vagy kisebb, és

(b) Kioldó szikraközök, amelyek anód késleltetési ideje 15 ms vagy kisebb és 500 A vagy nagyobb csúcs áramerősségre vannak méretezve;

(1) Névleges anód csúcsfeszültségük nagyobb mint 2000 V;

(2) Névleges anód csúcs áramerősségük 500 A vagy nagyobb; és

(3) Kapcsolási idejük 1 ms vagy kisebb.

6.2.2. Kondenzátorok, az alábbi jellemzőkkel:

(a) Névleges feszültség nagyobb mint 1,4 kV, energia tárolás nagyobb, mint 10 J kapacitás nagyobb, mint 0,5 mF, és a soros induktivitás kisebb mint 50 nH, vagy

(b) Névleges feszültség nagyobb mint 750 V, kapacitás nagyobb mint 0,25 mF, és a soros induktivitás kisebb mint 10 nH.

6.3. Gyújtó egységek és egyenértékű nagy áramerősségű impulzusgenerátorok (vezérelt detonátorokhoz), az alábbiak szerint:

(a) Robbanó detonátor gyújtó egységek, amelyeket a fenti 6.1. pontban szabályozott többszörös vezérlésű detonátorokhoz terveztek;

(b) Moduláris elektromos impulzus generátorok (pulzátorok), hordozható, mobil vagy rezgésálló kivitelben (beleértve a xenon flash-lámpameghajtókat), amelyek rendelkeznek az összes alábbi jellemzővel:

(1) képesek energiájukat 15 ms-nál rövidebb idő alatt leadni;

(2) kimeneti áramerősségük nagyobb, mint 100 A;

(3) felfutási idejük 40 ohmnál kisebb terhelésre kevesebb, mint 10 ms. (A felfutási időnek az áram amplitúdó 10%-a és 90%-a közötti idő intervallumot tekintjük, amikor a rezisztív terhelés történik);

(4) porzáró burkolattal vannak ellátva;

(5) egyetlen méretük sem haladja meg a 25,4 cm-t (10 in.);

(6) tömegük kisebb, mint 25 kg (55 lb.); és

(7) extrém hőmérséklet határok (-50 °C-tól 100 °C-ig) közötti, vagy világűrben való használatra alkalmasnak minősítettek.

6.4. Nagy hatású robbanószerek, anyagok vagy keverékek, melyek az alábbi anyagok bármelyikéből 2%-nál többet tartalmaznak:

(a) Ciklotetrametilán-tetranitramin (HMX);

(b) Ciklotrimetilén-trinitramin (RDX);

(d) Bármilyen robbanóanyag, melynek kristálysűrűsége nagyobb, mint 1,8 g/cm3 és detonációs sebessége nagyobb, mint 800 m/s; vagy

(e) Hexanitro-sztilbén (HNS).

7. NUKLEÁRIS ELLENŐRZŐ BERENDEZÉSEK ÉS RÉSZEGYSÉGEK

7.1. Oszcilloszkópok, tranziens regisztrálók és speciálisan tervezett alkatrészek az alábbiak szerint: dugaszolható egységek, külső erősítők, előerősítők, mintavevő eszközök és katódsugárcsövek analóg oszcilloszkópokhoz.

(a) Nem-moduláris analóg oszcilloszkópok, melyek "sávszélessége" 1 GHz vagy nagyobb;

(b) Moduláris analóg oszcilloszkópok, melyek rendelkeznek az alábbi jellemzők valamelyikével:

(i) egy alapkészülék, amelynek "sávszélessége" 1 GHz vagy nagyobb; vagy

(ii) dugaszolható egységek, amelyek egyedi "sávszélessége" 4 GHz vagy nagyobb;

(c) Analóg mintavevő oszcilloszkópok ismétlődő jelenségek elemzésére, amelyek effektív "sávszélessége" nagyobb, mint 4 GHz;

(d) Digitális oszcilloszkópok és tranziens regisztrálók, amelyek analóg-digitális átalakítási módszert alkalmaznak és amelyek képesek tárolni a tranzienseket az egyszeri bemenetek egymásutáni mintavételezésével úgy, hogy az egymást követő időközök kisebbek mint 1 ns (nagyobb mint 1 gigaminta másodpercenként), képesek digitalizálni 8 bitig vagy nagyobb felbontásig és 256 vagy annál több mintát tárolni.

Műszaki megjegyzés:

"Sávszélességként" az a frekvenciasávot kell érteni, amelyen belül az elhajlás a katódsugárcsövön nem esik az oszcilloszkóp erősítőn, állandó bemeneti feszültség mellett, mért maximum pont 70,7%-a alá.

7.2. Fotoelektron-sokszorozó csövek, amelyek foto katódterülete nagyobb, mint 20 cm2 és az anód impulzus-felfutási ideje kisebb mint 1 ns.

7.3. Nagy sebességű impulzusgenerátorok, amelyek kimeneti feszültsége nagyobb mint 6 V (55 ohmnál kisebb rezisztív terhelésre), és az impulzus átmeneti ideje kevesebb, mint 500 ps (a feszültség amplitúdó 10%-a és 90%-a közötti időtartamként meghatározva).

8. EGYÉB

8.1. Neutrongenerátor rendszerek, beleértve a külső vákuum rendszer nélkül üzemelő csöveket, amelyek elektrosztatikus gyorsítás alkalmazásával idézik elő a trícium-deutérium magreakciót.

8.2. A nukleáris anyagok kezeléséhez és feldolgozásához, valamint a nukleáris reaktorokhoz kapcsolódó berendezések, az alábbiak szerint:

8.2.1. Távirányítású manipulátorok, amelyek elektromos, hidraulikus vagy mechanikus úton viszik át a kezelő tevékenységét az operációs karhoz és a végpont rögzítőhöz, amelyek távirányítású tevékenységre alkalmasak radiokémiai szeparációs műveletekben és "forró kamrákban". Olyan manipulátorok, melyek képesek átnyúlni 0,6 m (2 ft.) vagy annál vastagabb kamrafalon, vagy ugyanilyen méretű kamrafal felett.

8.2.2. Nagy sűrűségű (ólomüveg vagy más) sugárzásárnyékoló ablakok, amelyek egyik mérete nagyobb mint 0,3 m (1 ft.), sűrűségük nagyobb mint 3 g/cm3 és vastagságuk 100 mm vagy annál nagyobb; valamint az ezekhez speciálisan tervezett keretek;

8.2.3. Sugárzásálló tv-kamerák, amelyeket speciálisan sugárzásállónak terveztek vagy minősítettek és képesek kiállni 5 x 104 gray (SI) [5 x 106 rad] sugárzást üzemi károsodás nélkül, és az ezekhez használt speciálisan tervezett lencsék.

8.3. Trícium, trícium vegyületek és tríciumot tartalmazó keverékek, amelyekben a trícium és hidrogén atomok számaránya meghaladja 1: 1000-t, kivéve az olyan terméket vagy eszközt, amely nem tartalmaz 40 Citríciumnál többet semmilyen kémiai vagy fizikai formában.

8.4. Trícium gyártásra, visszanyerésre, kivonásra, koncentrálásra vagy kezelésre alkalmas létesítmények, illetve üzemek, valamint a következő berendezések:

(a) Hidrogén vagy hélium fagyasztó egységek, amelyek képesek -250 °C (23 K) alatti hőmérsékletre hűteni és hőelvételi teljesítményük nagyobb mint 150 watt, vagy

(b) Hidrogénizotóp tároló és tisztító rendszerek, amelyekben fémhidrideket alkalmaznak tároló vagy tisztító közegként.

8.5. A trícium nehézvízből történő visszanyerésére vagy nehézvíz előállítására szolgáló, a hidrogén és a víz közötti hidrogénizotóp csereakció elősegítésére speciálisan tervezett vagy készített platinabevonatú katalizátorok.

8.6. Hélium-3 izotópban dúsított hélium, bármilyen formában, akár egyéb anyagokkal keverve, akár tisztán, illetve az ilyen anyagot tartalmazó bármilyen berendezés vagy eszköz, kivéve azokat a termékeket vagy eszközöket, amelyek kevesebb, mint 1 g hélium-?-t tartalmaznak.

8.7. Alfa-sugárzó radionuklidok és az ezeket tartalmazó berendezések az alábbiak szerint:

Minden alfa-sugárzó radionuklid, amelynek alfa felezési ideje 10 nap és 200 év közé esik, ideértve az ilyen radionuklidokat tartalmazó vegyületeket és keverékeket, amelyek teljes alfa aktivitása 1 curie kilogrammonként (37 GBq/kg) vagy annál nagyobb, kivéve azokat az eszközöket, amelyek kevesebb, mint 100 millicurie (3,7 GBq) alfa aktivitást tartalmaznak eszközönként.

FÜGGELÉK

Részletes specifikáció a szerszámgépekhez (1.2. pont a Nukleáris Kettős Használatú Termékek Ellenőrzési Jegyzékén)

1.2. "Számjegyvezérlésű" (NC) egységek, speciálisan tervezett "mozgásvezérlő panelek" a "számjegyvezérlésű" szerszámgépekhez való alkalmazáshoz, "számjegyvezérlésű" szerszámgépek, speciálisan tervezett "szoftver", és technológia az alábbiak szerint.

(a) "Számjegyvezérlő" egységek a szerszámgépekhez az alábbiak szerint:

(1) Több mint négy interpolációs tengellyel rendelkezik, amelyek egyidejűleg koordinálhatók "kontúrvezérlésre" vagy

(2) Kettő, három vagy négy interpolációs tengellyel rendelkezik, amelyek egyidejűleg koordinálhatók "kontúrvezérlésre" és az alábbi feltételek közül egy vagy több teljesül:

(i) Képes az adatok "valós idejű (real time) feldolgozásával" a szerszámpályát módosítani a megmunkálási művelet során, automatikus számítással, és a "rész-program" adatok módosításával két vagy több tengelyen történő megmunkálásnál, fordulatszám mérés, és a forrásadatokhoz való hozzáférés útján;

(ii) Képes közvetlenül (on-line) fogadni és feldolgozni a számítógéppel támogatott tervezés (CAD) adatait a megmunkálási utasítások belső elkészítéséhez; vagy

(iii) Képes változtatások nélkül, a gyártó műszaki specifikációjával összhangban, kiegészítő panelek fogadására, amelyek lehetővé teszik az olyan interpolációs tengelyek számának növelését, amelyek egyidejűleg koordinálhatók "kontúrvezérlésre" az ellenőrzött szintek felett, még akkor is, ha nem tartalmazzák ezeket a kiegészítő paneleket.

(b) Az alábbi jellemzők közül eggyel vagy többel rendelkező szerszámgépekhez speciálisan tervezett "mozgásvezérlő panelek",

(1) Interpolációt biztosít több mint négy tengelyen;

(2) Képes az (a) (2) (i) pont szerinti "valós idejű feldolgozásra", vagy

(3) Képes CAD adatok fogadására és feldolgozására a fenti (a) (2) (ii) pontban leírtak szerint.

Megjegyzés:

1. Az (a) és (b) alpontok nem vonatkoznak a "számjegyvezérlésű" egységekre és a "mozgás vezérlő panelekre", ha:

(a) Ellenőrzés alá nem eső gépekhez vannak módosítva és azokba vannak beszerelve; vagy

(b) Speciálisan ellenőrzés alá nem eső gépekhez tervezték azokat.

2. Az exportálható "software"-nek (beleértve a dokumentációt is) "számjegyvezérlésű" egységekhez az alábbi feltételeket kell kielégítenie:

(a) Csak gépen végrehajtható formában lehet; és

(b) Az ezen egységek használatához (pl. üzembehelyezés, üzemeltetés, karbantartás) minimálisan szükséges terjedelemre korlátozódik.

(c) Az alábbi szerszámgépek, melyek alkalmasak fém, kerámia vagy kompozit anyagok megmunkálására vagy vágására, és a gyártó műszaki specifikációjával összhangban

felszerelhetők két vagy több tengelyen való egyidejű "kontúrvezértlés"-t lehetővé tevő elektronikus egységekkel:

Műszaki megjegyzés:

1. A köszörű gépeken lévő°C tengely, amelynek feladata a köszörűk helyzetben tartása a munkafelülethez képest, nem tekintendő kontúrozó forgótengelynek.

2. Nem számítanak a kontúrozó tengelyek teljes számához a másodlagos párhuzamos kontúrozó tengelyek, azaz a másodlagos forgó tengelyek, amelyek középvonala párhuzamos az elsődleges forgó tengelyekkel.

3. A tengely nomenklatúrának meg kell felelnie az ISO 841, "Számjegyvezérlésű Géptengelyek és Mozgások Nomenklatúrája" nemzetközi szabványnak.

4. A forgó tengelyeknek nem kell feltétlenül 360 -on túl forogniuk. A forgó tengelyt lineáris eszköz is hajthatja, mint pl. csavar vagy fogasléc.

(1) Szerszámgépek esztergálásra, köszörülésre, marásra vagy ezek bármilyen kombinációja:

(i) Két vagy több tengellyel rendelkeznek, amelyek egyidejűleg koordinálhatók "kontúrvezérlésre",

(ii) Rendelkeznek az alábbi jellemzők bármelyikével:

(A) Két vagy több kontúrozó forgó tengely;

(B) Egy vagy több kontúrozó "billenő orsó",

Megjegyzés:

A (c) (1) (ii) (B) pont csak a köszörülő és maró szerszámgépekre vonatkozik.

(C) "Tengelyirányú hiba" (camming-axial displacement) az orsó egyszeri fordulata során kisebb (jobb), mint 0,0006 mm és teljes skálán (TIR);

Megjegyzés:

A (c) (1) (ii) (C) pont csak az esztergáló szerszámgépekre vonatkozik.

(D) "Ütés" (normálistól eltérő futás) a tengely egyszeri fordulata során kisebb (jobb) mint 0,0006 TIR.

(E) A "pozicionálási pontosság", az összes lehetséges kompenzációval kisebb (jobb) mint:

(1) 0,001° bármelyik forgó tengelyen

(2) (a) 0,004 mm bármelyik lineáris tengely mentén (a teljes pozicionálásra) köszörülőgépek esetén,

(b) 0,006 mm bármelyik lineáris tengelyen (a teljes pozicionálásra) maró és esztergáló gépek esetén.

Megjegyzés:

A (c) (1) (ii) (E) (2) (b) pont nem vonatkozik azokra az esztergáló és maró szerszámgépekre, melyek pozícionáló pontossága egy lineáris tengely mentén az összes lehetséges kompenzációval egyenlő vagy nagyobb (rosszabb) mint 0,005 mm.

Megjegyzés:

(1) A (c) alpont nem vonatkozik a hengeres, külső, belső és külső-belső köszörűgépekre, amelyek az összes alábbi jellemzővel rendelkeznek:

(a) Nem csúcsnélküli (papucs típusú) köszörűgépek;

(b) Hengeres köszörülésre korlátozottak;

(d) Csak két tengely koordinálható egyidejűleg "kontúrvezérlésre", és

(e) Nincs kontúrozó°C tengelye.

(2) A (c) alpont nem vonatkozik a köszörűgépnek tervezett gépekre, melyek mindkét, alábbi jellemzővel rendelkeznek:

(a) A tengelyek x, y,°C és a tengelyekre korlátozódnak és a°C tengelyt a köszörűk helyzetben tartására használják a munkafelülethez képest, valamint az a tengely bütykös dob készítésére van kialakítva.

(b) Az orsó "ütése" nem kisebb (nem jobb) mint 0,0006 mm.

(3) A (c) alpont nem vonatkozik olyan szerszámélező vagy marókés élesítő köszörűgépekre, amelyek az összes alábbi jellemzővel rendelkeznek:

(a) Teljes rendszerként, "szoftverrel" együtt vannak leszállítva, és speciálisan szerszámok és kések gyártására tervezték;

(b) Legfeljebb két tengelye koordinálható egyidejűleg "kontúrvezérlésre",

(c) Az "ütés" (a normálistól eltérő futás) a tengely egyszeri fordulata során nem kisebb (nem jobb) mint 0,0006 mm TIR; és

(d) A "pozicionáló pontosság", az összes lehetséges kompenzációval nem kisebb (nem jobb) mint:

(i) 0,004 mm bármely lineáris tengely mentén a teljes pozicionálásra; vagy

(ii) 0,001 bármelyik forgó tengelyen.

(2) Elektromos kisülést hasznosító gépek (EDM);

(i) Vezetékről táplált típus, amely öt vagy több tengellyel rendelkezik, amelyek egyidejűleg koordinálhatók "kontúrvezérlésre",

(ii) Nem vezetékes EDM-ek, amelyek két vagy több kontúrozó forgó tengellyel rendelkeznek, amelyek egyidejűleg koordinálhatók "kontúrvezérlésre".

(3) Egyéb szerszámgépek, amelyek fémek, kerámiák vagy kompozit anyagok megmunkálására szolgálnak:

(i) Az alábbiak segítségével:

(A) Víz vagy egyéb folyadéksugárral, beleértve az ezekben alkalmazott csiszoló adalékokat;

(B) Elektronsugárral vagy

(ii) Két vagy több forgó tengellyel rendelkeznek, melyek:

(A) Egyidejűleg koordinálhatók "kontúrvezérlésre", és

(B) A "pozicionáló pontosságuk" kisebb (jobb) mint 0,003.

d) "Szoftver"

(1) A fenti (a), (b) vagy (c) alkategóriákban szabályozott berendezések "fejlesztéséhez", "gyártásához" vagy "használatához" speciálisan tervezett vagy módosított "szoftver",

(2) Speciális "szoftver" az alábbiak szerint:

(i) "Adaptív vezérlést" biztosító "szoftver", amely mindkét alábbi jellemzővel rendelkezik:

(A) "Flexibilis gyártó egységekhez" (CFMU) használják, amelyek tartalmazzák legalább a "flexibilis gyártó egységek" (b) (1) és (b) (2) pontjában meghatározott berendezéseket; és

(B) Képesek "részprogram" adatokat generálni vagy módosítani "valós idejű feldolgozás" útján, az alább felsorolt érzékelési módszerek közül legalább kettővel egyidejűleg kapott jelek felhasználásával:

(1) Gépi optikai érzékelés (optikai távolságbeállítás);

(2) Infravörös megjelenítés;

(3) Akusztikus megjelenítés (akusztikus távolságbeállítás);

(4) Letapogató mérés;

(5) Tehetetlenségi pozícionálás;

(6) Erőmérés;

(7) Nyomatékmérés.

Megjegyzés:

A jelen alpont nem vonatkozik azon "szoftverekre", amelyek csak a funkcionálisan azonos berendezések "átütemezésére" alkalmasak a "flexibilis gyártó egységeken" belül előzetesen betárolt "részprogramokkal" és az azok kiosztására vonatkozó előzetesen betárolt stratégia alapján.

(ii) Elektromos eszközökhöz használatos "szoftver", az (a) vagy (b) alpontokban leírtak kivételével, amelyek "számjegyvezérlésű" lehetőséggel látja el az 1.2. altételben szabályozott berendezéseket.

(e) Technológia

(1) A fenti (a), (b) vagy (c), a lenti (f) vagy (g), illetve a d) alkategóriákban szabályozott berendezések "fejlesztésére" alkalmas "technológia".

(2) A fenti (a), (b) vagy (c), a lenti (f) vagy (g) alkategóriákban szabályozott berendezések "gyártására" alkalmas "technológia",

(3) Egyéb "technológia",

(i) A "számjegyvezérlésű" egységek integrális részét képező interaktív grafika "fejlesztésére", "alkatrészrész programok" elkészítéséhez vagy módosításához;

(ii) Integrációs "szoftver" kifejlesztésére, szakértői rendszereknek a "számjegyvezérlésű" egységekhez történő bevezetése céljából, amellyel "shop floor" műveletek magasszintű döntéshozatal támogatása oldható meg.

(f) Részegységek és alkatrészek a°C) alkategóriában ellenőrzött szerszámgépekhez az alábbiak szerint:

(1) Orsós együttesek, amelyek minimális kiépítettségben is orsókból és csapágyakból állnak, és amelyek ütése vagy tengelyirányú hibája az orsó egy fordulata alatt kisebb (jobb) mint 0,0006 mm TIR;

(2) Lineáris helyzetvisszajelző egységek (pl. induktív típusú eszközök, beosztásos skálák, lézer vagy infravörös rendszerek) amelyek teljes "pontossága, kompenzációval jobb mint 800 + (600 x L x 10-3) nm, ahol az L megfelel a lineáris mérés milliméterben megadott effektív hosszának; kivéve

a nyitott vagy zárt láncú visszacsatolás nélkül mérő interferométer rendszereket, amelyek lézert tartalmaznak a szerszámgépek oldalmozgás-hibáinak mérésére, méretellenőrző gépeket vagy hasonló berendezéseket;

(3) Forgáshelyzet-visszajelző egységek (pl. induktív típusú eszközök, beosztásos skálák, lézer vagy infravörös rendszerek), melyek teljes "pontossága kompenzációval jobb mint 0,00025° ívfok; kivéve a nyitott vagy zárt láncú visszacsatolás nélküli mérő interferométer rendszereket, amelyek lézert tartalmaznak a szerszámgépek oldalmozgás-hibáinak mérésére, méretellenőrző gépeket vagy hasonló berendezéseket;

(4) Vágóél-pálya együttesek, amelyek minimális kiépítésben pályából, ágyazatból és szárból állnak, és rendelkeznek az összes alábbi jellemzővel:

(i) Az oldalhiba, menetemelkedés vagy gördülés kisebb (jobb) mint 2 ívmásodperc TIR (Hiv. ISO/DIS 230-1, a teljes útra);

(ii) A vízszintes egyenetlenség kisebb (jobb) mint 2 mm 300 mm-es hosszon; és

(iii) A függőleges egyenetlenség kisebb (jobb) mint 2 mm per 300 mm, a teljes útra;

(5) Egypontos gyémánt vágószerszám betét, amely rendelkezik az összes alábbi jellemzővel:

(i) Repedés és csorbulásmentes vágóél, bármely irányból történő 400-szoros nagyítás esetén;

(ii) A vágócsúcs körformától való eltérése kisebb (jobb) mint 0,002 TIR (csúcs a csúcshoz is); és

(iii) A vágócsúcs sugara 0,1 és 5,0 mm között van.

(g) Speciálisan tervezett részegységek vagy alegységek az alábbiak szerint, amelyek a gyártóművi specifikációval összhangban alkalmasak a "számjegyvezérlésű" egységeket, mozgásvezérlő paneleket, szerszámgépeket vagy visszacsatoló egységeket az (a), (b), (c) (f) (2) vagy (f) (3) altételekben szabályozott vagy annál magasabb szintű korszerűsítésére:

(1) Alkatrészekkel szerelt nyomtatott áramköri panelek, és a hozzájuk tartozó "szoftver",

(2) "Vegyes forgóasztalok".

Műszaki megjegyzés:

A szakkifejezések definíciói:

"Pontosság" - általában pontatlanság formájában mérik, és az illető érték pozitív vagy negatív irányú maximális eltérését jelenti egy elfogadott szabványtól vagy a valós értéktől.

"Adaptív vezérlés" - olyan vezérlő rendszer, amely az üzemeltetés során észlelt körülmények alapján határozza meg a választ (Hiv. ISO 2806-1980).

"Tengelyirányú hiba" (camming-axial displacement) - tengelyirányú hiba a főorsó egy fordulata alatt, amelyet az orsó homloksíkjára merőlegesen mérnek az orsó homloksíkjához legközelebbi kerületi pontján (Hiv. ISO 2301-1986. rész,5.63 pont).

"Vegyes forgóasztal" (compound rotary table) - olyan asztal, mely lehetővé teszi a munkadarab forgatását és billentését két, nem párhuzamos tengely mentén, amelyek egyidejűleg koordinálhatók "kontúrvezérlésre".

"Kontúrvezérlés" - két vagy több "számjegyvezérelt" mozgás azon utasításoknak megfelelően, amelyek meghatározzák a következő kívánt pozíciót és a pozícióhoz szükséges előtolási sebességet. Ezek a sebességek egymáshoz viszonyítva változók, és ily módon érik el a kívánt kontúr alakot (Hiv. ISO/DIS 2806-1980).

"Digitális számítógép" - olyan berendezés, amely egy vagy több diszkrét változó formájában képes:

(a) Adatokat fogadni;

(b) Adatokat vagy utasításokat tárolni fix vagy változtatható (átírható) tároló eszközön;

(d) Adatkivitelre.

Megjegyzés:

A tárolt utasítássorozat módosítása jelentheti a fix tároló eszközök cseréjét, de a vezetékek és kapcsolódások fizikai változtatását nem.

"Flexibilis gyártó egység (FMU)" [időnként nevezik "flexibilis gyártó rendszernek (FMS)" vagy "flexibilis gyártó cellánek (FMC)" is]

Egy olyan rendszer, amely legalább az alábbiak kombinációjából áll:

(a) Egy "digitális számítógép", amely saját "központi tárral (memóriával)" és saját kapcsolódó berendezésekkel rendelkezik.

(b) Az alábbiak közül kettővel vagy annál többel:

1. Az 1.2. részben leírt szerszámgép;

2. Az 1.3. részben leírt méretellenőrző gép;

3. Az 1.6. részben szabályozott "robot",

4. A 3.4. részben szabályozott digitális vezérlésű berendezés

"Lézer" - koherens, gerjesztett sugárzás-emisszióval erősített fényt létrehozó alkatrészek együttese.

"Központi memória" - az elsődleges adat- vagy utasításmemória, gyors hozzáférhetőséggel a központi feldolgozó egységből. Ez tartalmazza a "digitális számítógép" belső memóriáját és annak bármilyen hierarchikus bővítését, mint pl. cache memória vagy nem sorosan hozzáférhető bővített memória.

"Mikroprogram" - elemi utasítások sorozata, amely speciális memóriában van és amelynek végrehajtását a referencia utasításuk utasításregiszterbe történő bevitele indítja el.

"Mozgásvezérlő panel" - elektronikus szerkezet, amelyet speciálisan úgy terveztek, hogy olyan számítógépes rendszert alkosson, amely alkalmas egyidejűleg koordinálni a szerszámgépek tengelyeinek mozgását "kontúrvezérlés" céljából.

"Számjegyvezérlés" - egy meghatározott berendezés által megvalósított automatikus folyamatvezérlés, amely olyan numerikus adatokat használ, amelyeket általában a művelet során visznek be (Hiv. ISO 2382).

"Részprogram" - utasításkészlet, amely olyan nyelven és formátumban készült, amely a műveletek automatikus vezérlés alatti futásához szükséges, és amely vagy gépi program formájában van megírva egy input közegen, vagy feldolgozandó input adatként kerül be a számítógépbe, gépi program előállítása céljából (Hiv. ISO 2806-1980).

"Pozicionálási pontosság"

A "számjegyvezérlésű" szerszámgépek esetén a 2.13. pontnak megfelelően kell meghatározni és megadni, az alábbi követelményekkel összhangban;

(a) Tesztfeltételek (ISO/DIS/230/2,3. paragrafus):

(1) A mérés előtt 12 órával kezdődően, illetve a mérés alatt a szerszámgépet és a mérőműszereket ugyanazon a környezeti hőmérsékleten kell tartani. A mérést megelőző időszakban a szerszámgép vágókéseit ugyanazon folyamatos ciklusban kell üzemeltetni, mint a pontossági mérés során;

(2) A gépet fel kell szerelni mindazon mechanikus, elektronikus vagy szoftver kompenzációval, amelyeket a géppel együtt exportálnak;

(3) A méréseknél alkalmazott mérőberendezés pontosságának legalább négyszer nagyobbnak kell lennie, mint a szerszámgép feltételezett pontossága;

(4) A vágókések meghajtása az alábbi kell hogy legyen:

(i) A vonalfeszültség-változás nem lehet nagyobb, mint +-10%, a névleges feszültséghez viszonyítva;

(ii) A frekvenciaváltozás nem lehet nagyobb, mint +-2 Hz, a normál frekvenciához viszonyítva;

(iii) Üzem közbeni megszakítások nem megengedettek.

(b) Tesztprogram (4. §):

(1) Az előtolás sebessége (a kések gyorsasága) a mérés során a gyors keresztirányú sebesség kell hogy legyen:

Megjegyzés:

Azon szerszámgépek esetén, amelyek optikai minőségű felületeket állítanak elő, az előtolási sebesség 50 mm/perc vagy kisebb kell legyen.

(2) A méréseket inkrementális módon kell végrehajtani a tengely egyik végpontjától a másikig (a kiinduló pontra való visszatérés nélkül) a célpontig történő egyes mozgások során;

(3) A nem mért tengelyeket középállásban kell tartani a teszt során.

A mérési eredményeknek tartalmazniuk kell:

(1) a "pozicionálási pontosságot" (A) és

(2) az átlagos visszaállási hibát (B).

"Program" - olyan utasítássorozat, amely elektronikus számítógép által végrehajtható formában, vagy erre konvertálható módon tartalmaz egy folyamat végrehajtására vonatkozó instrukciókat.

"Valós idejű feldolgozás" - adatfeldolgozás elektronikus számítógép által külső eseményre adott válaszként, a külső esemény által meghatározott időkövetelményeknek megfelelően.

"Robot" - manipulációs mechanizmus, amely lehet folyamatos vagy pontról pontra elven működő, tartalmazhat "érzékelőket" (szenzorokat), és rendelkezik az összes alább felsorolt jellemzővel:

(a) Többfunkciós;

(b) Képes pozicionálni vagy orientálni anyagokat, alkatrészeket, szerszámokat vagy speciális eszközöket, különböző, a háromdimenziós térben végrehajtott mozgások útján;

(d) A "felhasználó által programozható", tanítás/visszajátszás módszerével vagy elektronikus számítógép segítségével, amely lehet programozható logikájú vezérlőegység (PLC), vagyis mechanikai beavatkozás nélkül.

Megjegyzés:

A fenti meghatározás nem vonatkozik az alábbi eszközökre:

(a) Manipulációs mechanizmusok, melyek csak manuálisan/távirányítással kezelhetők;

(b) Rögzített sorrendű manipulációval rendelkező mechanizmus, amely automatikusan mozgatja az eszközöket és mechanikusan rögzített program szerinti mozgásokkal üzemel. A program mechanikusan korlátozott, rögzített eszközök pl. tüskék vagy bütykök segítségével. A műveletek sorrendje, a folyamat vagy a szögek kiválasztása nem variálható vagy cserélhető mechanikus, elektronikus vagy villamos úton;

(c) Mechanikus működtetésű változtatható sorrendű manipulációs mechanizmus, amely automatikusan mozgatja az eszközöket és mechanikusan rögzített program szerinti mozgásokkal üzemel. A program mechanikusan korlátozott, rögzített, de állítható eszközök, mint pl. tüskék vagy bütykök segítségével. A műveletek sorrendje, a folyamat vagy a szögek kiválasztása rögzített minta szerint variálható. A programminta variálása vagy módosítása (pl. a tüskék cseréje vagy a bütykök kicserélése) egy vagy több mozgó tengely esetében csak mechanikus műveletek útján hajtható végre;

(d) Nem szervo vezérlésű változtatható sorrendiségű manipulációs mechanizmus, amely eszköz mozgatása automatizált, és mechanikusan rögzített, programozott mozgásoknak megfelelően üzemel. A program variálható, de a folyamat csak a mechanikusan rögzített elektronikus eszközről kapott bináris jelre fut vagy állítható megállítókkal;

(e) Descartes-féle koordinátás manipulátor rendszerként meghatározott rakodódaru, melyet függőleges elrendezésű tároló tartályok integrális részeként gyártottak, és feladata az ezen tartályok tartalmához való hozzáférés, tárolás vagy kivétel céljából.

"Ütés" (normálistól eltérő futás) - radiális hiba a főorsó egy fordulata során, az orsó tengelyére merőleges síkban, a vizsgált forgó felület külső vagy belső pontján mérve (Hiv. ISO 230 1-1986 rész,5.61 pont).

"Érzékelők" (szenzorok) - fizikai jelenségek érzékelői, amelyek kimeneti adatai (a vezérlő által értelmezhető formába történő jelátalakítás után) képesek "programot" generálni vagy módosítani a programozott utasításokat, illetve numerikus program adatokat. Ide tartoznak a gépi optikai érzékelő, infravörös és akusztikus megjelenítő, tapintó érzékelő, tehetetlenségi pozíció mérő, optikai vagy akusztikus távolságmérő, illetve erő- vagy nyomatékmérő szenzorok is.

"Szoftver" - egy vagy több "program" vagy "mikroprogram" gyűjteménye bármilyen tényleges közegre rögzítve.

"Billenő orsó" - olyan szerszámtartó orsó, amelynek középvonal szöghelyzete a megmunkálási folyamat során változtatható bármely másik tengelyhez viszonyítva.

"Felhasználó általi programozhatóság" - lehetővé teszi a felhasználó számára a "programok" bevitelét, módosítását vagy cseréjét, az alábbiaktól eltérő módszerekkel:

(a) A vezetékek vagy csatlakozások fizikai cseréje; vagy

(b) A funkcióvezérlések beállítása, beleértve a paraméterek bevitelét is.

54/1993. (IV. 7.) Korm. rendelet

a nukleáris export és import engedélyezéséről szóló 2/1986. (I. 19.) MT rendelet módosításáról

Melléklet az 54/1993. (IV. 7.) Korm. rendelethez

I. RÉSZ

NUKLEÁRIS TERMÉKELLENŐRZÉSI JEGYZÉK

A. Nukleáris anyagok

B. Nukleáris létesítmények

C. A nukleáris technikával kapcsolatos berendezések

D. Szoftver

ÁLTALÁNOS TECHNOLÓGIAI MEGJEGYZÉS

TECHNOLÓGIAI MEGJEGYZÉSEK

II. RÉSZ

NUKLEÁRIS KETTŐS HASZNÁLATÚ TERMÉKEK ELLENŐRZÉSI JEGYZÉKE

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉS

TECHNOLÓGIAI ELLENŐRZÉS

ÉRTELMEZÉSI NYILATKOZAT

MEGHATÁROZÁSOK

TARTALOMJEGYZÉK

FÜGGELÉK: RÉSZLETES SZERSZÁMGÉP SPECIFIKÁCIÓ

1. IPARI BERENDEZÉSEK

Tartalomjegyzék