12/1994. (III. 31.) FM rendelet

az erdőtelepítés, az erdőszerkezet-átalakítás és a fásítás támogatásának feltételeiről

Az agrárágazat támogatásának egyes kérdéseiről szóló 182/1993. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 23. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

A rendelet hatálya arra a jogi személyre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra és természetes személyre terjed ki, amelynek (akinek) tulajdonában vagy használatában erdőtelepítésre alkalmas földterület van, illetőleg erdőgazdálkodási tevékenységet folytat.

2. §

Az R. 23. §-ának hatálya alá tartozó munkák támogatására az "Erdőtelepítés, fásítás, erdőszerkezet-átalakítás" kormányzati beruházás előirányzat költségvetési forrása szolgál és elszámolására a kormányzati beruházásokra vonatkozó szabályok az irányadók.

3. §

Az R. 23. §-ának alapján az ország erdőterületének mennyiségi növelése, minőségi javítása, az erdő gazdasági, környezetvédelmi, szociális és üdülési funkciójának fejlesztése érdekében pályázat alapján adható fejlesztési célú támogatások

a) új erdők telepítési munkáihoz - tervezéshez, talaj-előkészítéshez, erdősítéshez és ápoláshoz - az erdőtelepítés műszaki befejezéséig;

b) befejezett erdősítések ápolásához, a telepítés befejezésétől számított tíz éven belül;

c) mező- és legelővédő erdősávok, továbbá utak, vasutak, csatornák, vízfolyások mentén, települések körül a talajvédelem és egyéb védelem érdekében erdősávok, illetve fásítások létesítéséhez;

d) a 2. számú melléklet 2.4. pontja szerint gazdaságtalannak minősített, de közérdekből fenntartandó erdők felújításához;

e) erdőállományok szerkezetátalakításának költségeihez;

f) törzsültetvények szabvány* szerinti létesítéséhez, korszerűsítéséhez azok termőre fordulásáig;[1]

g) csemetekertek létesítéséhez;

h) erdőállományok telepítését és védelmét szolgáló műszaki berendezések létesítéséhez;

i) erdőkben szociális, üdülési, oktatási célt szolgáló műszaki létesítmények és berendezések létesítéséhez.

4. §

(1) A 3. § a)-e) pontjaiban foglalt munkák támogatását területhez, fásítás esetén darabhoz rendelten normatív módon kell meghatározni. Abban az esetben, ha az erdősítés megvalósítása közérdekből feltétlenül szükséges, de normatív támogatással - a kedvezőtlen termőhelyi körülmények miatt - nem valósítható meg, akkor a fejlesztési támogatást létesítési költség szerint ráfordításos alapon kell meghatározni.

(2) A 3. § a)-e) pontjai szerinti erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás és fásítás vissza nem térítendő normatív támogatása esetében annak mértékét és feltételeit az 1. számú melléklet tartalmazza.

(3) A 3. § f)-i) pontjaiban foglalt munkák támogatását a ráfordítások alapján kell meghatározni, melynek feltétele az erdőfelügyelőséghez benyújtott részletes műszaki kiviteli tervdokumentáció és költségvetés.

(4) Valamennyi ráfordításos alapon végzett munka támogatását egyedi árvetés alapján készített, az erdőfelügyelőség által előzetesen jóváhagyott fejlesztési terv és költségvetés alapján - a jóváhagyott összegen belül - lehet kifizetni.

(5) A támogatások kifizetésének további feltétele az erdőfelügyelőség által jóváhagyott éves költségvetés, mértéke pedig az erdőfelügyelőségi éves műszaki átvételeken megállapított teljesítményérték.

5. §

(1) A 3. §-ban foglalt munkák ügyvitelével, értékelésével és pénzügyi elszámolásával kapcsolatos feltételeket a 2. számú melléklet tartalmazza.

(2) A 3. § a), c) pontjai alapján igényelt támogatáshoz szükséges termőhelyfeltárási szakvélemény kötelező tartalmi elemeit a 3. számú melléklet tartalmazza.

(3) A 3. § a), c) és d) pontjai alapján igényelt támogatáshoz szükséges erdősítési kivitelezési tervdokumentáció tartalmi előírásait a 4. számú melléklet tartalmazza.

(4) A pályázatok erdőfelügyelőséghez történő benyújtásának feltételeit az 5. számú melléklet, a pályázat mintáját a 6. számú melléklet tartalmazza.

(5) A termőhelytípusok erdősíthetőségi kategóriákba történő besorolásának feltételeit a 7. számú melléklet tartalmazza.

6. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1994. évi, a jogszabály alapján végzett munkák elszámolásánál kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg

a) az erdők fenntartásának és bővítésének pénzügyi rendjéről szóló - 17/1987. (XII. 31.) MÉM-PM-ÁH együttes rendelettel, a 14/1991. (VI. 29.) EM-PM együttes rendelettel és a 4/1993. (I. 30.) FM rendelettel módosított - 16/1985. (XII. 28.) MÉM-PM-ÁH együttes rendelet 7. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. § (1) Erdőfelújításnál akkor kell részletes tervet készíteni, ha a hosszú távú erdőállomány-gazdálkodási tervből (a továbbiakban: erdőterv) hiányzik az erdősítés célállomány előírása.

(2) A 4. számú mellékletben meghatározott esetekben az erdősítési munkákról kivitelezési tervdokumentációt kell készíteni a mellékletben leírtak szerint. A felsőfokú erdészeti képesítésű szakembert alkalmazó erdőgazdálkodó a tervdokumentációt maga is elkészítheti. Ha nincs ilyen szakembere, akkor ezzel felsőfokú erdészeti képesítésű szakértőt vagy ilyen képesítésű szakemberrel rendelkező erdőgazdálkodót vagy intézményt bízhat meg."

b) hatályát veszti a 4. § (2) bekezdése, 8. § (3) bekezdésének b) és /) pontja, 9. § (4) bekezdése, az 1. számú melléklet 1. fejezete, a II. fejezet 2. és 4. pontja, IV. fejezete, a 2. számú melléklet A. I. fejezet 1. c) és 3. pontja, B II. fejezet 2. pontja, III. fejezete, V. fejezet 6. pontja, VI. fejezet 1. b) és 5. pontja, 4. számú melléklet 2. pontja, valamint az 5., 6. és a 7. számú melléklet.

Dr. Szabó János s. k.

földművelésügyi miniszter

1. számú melléklet a 12/1994. (III. 31.) FM rendelethez

Az erdőtelepítés, erdőszerkezet-átalakítás és fásítás támogatása

2. számú melléklet a 12/1994. (III. 31.) FM rendelethez

Az erdőtelepítési munkák ügyvitele, értékelése és pénzügyi elszámolása

1. AZ ERDŐTELEPÍTÉS ÜGYVITELE

Az erdőtelepítési munkák ügyvitele két részből áll:

- erdősítési terv és nyilvántartás (állapotleírás),

- az éves erdőtelepítési munkák terve és műszaki átvételének rendje.

1.1. Az erdősítési terv és nyilvántartás

1.1.1. Állapotrögzítés

Az állapotrögzítésre vonatkozó adatokat az erdőterv készítésekor az erdőterv készítője jegyzi fel valamennyi erdőtelepítésre tervezett területre. Új erdőterv készítésekor az erdősítő megbízottja köteles az erdőterv készítőjével a befejezetlen és az erdőtervezés évében befejezésre előírt erdősítéseket részletesen egyeztetni.

Az erdőtervezésből eredő területi változásokat községhatáronként ki kell mutatni. A változások elfogadásáról az erdőfelügyelőség dönt.

A telepítendő üzemtervezetlen területekre az erdőtervi bejegyzést az új erdőterv elkészültéig az erdőgazdálkodó az erdőfelügyelővel együtt készíti el.

1.1.2. Az, erdősítési feladatok előírása

a) Erdőtelepítési kötelezettség az erdőfelügyelőség által jóváhagyott tervben szereplő területen keletkezik, első kivitel végrehajtásával.

b) Azokról az erdősítési feladatokról kell készíteni a 4. számú melléklet szerinti kivitelezési tervdokumentációt, amelyekre nincs erdőtervi előírás, vagy az erdősítést az erdőtervi előírásoktól eltérően tervezik végrehajtani. A célállományt az erdőtervezési útmutatóban foglaltak alapján kell megválasztani.

c) A különleges rendeltetésű állományok fafaját az elsődleges rendeltetésnek megfelelően kell megválasztani.

1.1.3. Az erdősítési feladatok nyilvántartása

a) A nyilvántartás egyik példányát az erdősítő, másikat az erdőfelügyelőség vezeti az erdőtervben. Ebben évenként egy-egy elkülönített sorban kell feljegyezni a tenyé-szeti évben végzett munkát, a műszaki átvételek alapján megállapított eredményességet.

b) A nyilvántartásokat minden tenyészeti év végén szeptember 30-i fordulónappal kell lezárni.

c) Az év közben más célra történt igénybevételből vagy területátrendezésből eredő változásokat a nyilvántartáson át kell vezetni.

1.2. Az éves erdőtelepítési munkák tervezése és műszaki átvételének rendje

1.2.1. Tervezés

Az erdősítőknek éves erdősítési munkáiról részletes tervet kell készíteniük, amelyet az erdőfelügyelőség hagy jóvá. A terv jóváhagyásakor az erdőfelügyelőség engedélyt adhat az erdőtervi előírásoktól való eltérésre a választható célállományok keretein belül.

A részletes tervekről összesítőt kell készíteni.

1.2.2. A műszaki átvétel rendje

Az erdősítési kötelezettség alá vont erdőrészletek műszaki készültségi fokát a műszaki átvétel során helyszíni bejárással mennyiségben és minőségben el kell bírálni. Az erre vonatkozó megállapításokat az erdősítések műszaki átvételi jegyzőkönyvében (E-lap) kell rögzíteni.

A műszaki átvételt el kell végezni:

- a tenyészeti év végével befejezettnek minősülő (befejezett) erdősítésekre,

- a tenyészeti év végén befejezetlennek minősülő (befejezetlen) erdősítésekre.

Az erdősítések műszaki átvétele az erdőfelügyelőség hatásköre.

A műszaki átvételen jelen kell lennie az erdőtulajdonosnak vagy hivatalos képviselőjének, valamint a területet kezelő erdésznek.

Az erdősítő kötelezettsége gondoskodni arról, hogy a műszaki átvételekhez szükséges adatok, illetve nyilvántartások naprakész állapotban rendelkezésre álljanak.

A műszaki átvételek előkészítése során az erdősítők az erdőfelügyelőséggel folytatott egyeztetés alapján bejegyzik az erdőtervi nyilvántartásba a tavaszi erdősítési idény befejeztével a tenyészeti évben végzett erdősítéseket.

Ezt követően az erdőfelügyelő az erdőgazdálkodóval egyeztetve közösen elkészíti június 30-ig az erdősítések műszaki átvételének ütemtervét. Ettől való eltérés esetén az erdőfelügyelő a műszaki átvétel időpontját az erdőgazdálkodóval írásban közli.

A műszaki átvétel befejezésének határideje szeptember 30.

Az E-lapokat az erdőfelügyelőség október 15-ig köteles feldolgozni, majd az E-lapok adatait október 31-ig az erdőrendezési adattár aktualizálása céljából az FM Erdőrendezési Szolgálathoz (a továbbiakban: ERSZ) eljuttatni.

1.3. Erdősítések műszaki átvételének szakmai követelményei

1.3.1. Befejezett erdősítések műszaki átvétele

a) Befejezettnek kell tekinteni az erdősítést, ha

- a tervezett célállomány fő- és elegyfafajait előírt arányban és megfelelő minőségben tartalmazza,

- pótlásra már nem szorul,

- az utolsó pótlás után legalább 2 tenyészeti időszak eltelt, illetve az átvétel évével szeptember 30-ig eltelik,

- a meglévő csemeteszám elegendő a záródáshoz, azaz az első növelővágás utáni állomány, az egyes célállományokra vonatkozó "Fatermesztési Műszaki Irányelvek, IV. Erdőnevelés" (1984) című MÉM-kiadványban levő erdőnevelési modelltábláknak megfelelően kialakítható,

- nyár, valamint az egyéb lágy- és akác erdősítéseket az első kiviteltől számított három, a kocsánytalan tölgy és bükk erdősítéseket öt, a többi fafajú erdősítéseket négy tenyészeti év eltelte előtt befejezettként nem lehet elszámolni.

b) Nem szabad befejezettként átvenni az erdősítést, ha

- az előbbieknek nem felel meg,

- a szakmailag indokolt ápolás elmaradt,

- az erdősítés egészségi állapota kétségessé teszi az állomány további fejlődését.

c) Megismétlésre kell előírni (pénzügyileg nem számolható el az erdősítés), ha a termőhelyi adottságoknak nem megfelelő célállományú.

d) Befejezettként általában csak teljes erdőrészletet lehet átvenni.

Az erdőrészlet egy része csak az erdőfelügyelőség mérlegelésével vehető át befejezettként, de sem az átvett, sem a visszamaradó rész nem lehet két hektárnál kisebb. Ebben az esetben az erdőrészlet megosztását az erdőgazdálkodó kezdeményezi a megosztást tükröző vázrajz benyújtásával.

e) Az erdőrészletnek különleges cél (pl. állandó rakodó, vadlegelő) vagy egyéb különleges ok miatt be nem erdősíthető részét az erdősített területből le kell vonni. Ha talajhiba miatt a be nem erdősült területfolt egyenként 0,5 hektárt, összesen a terület 20%-át meghaladja, az üres területet érték nélkül kell átvenni.

f) Ha az erdőrészlet egyes részei az előbbiekben felsorolt okokon kívül egyéb okból nem erdősültek be, azokat befejezettként átvenni nem szabad.

g) Fatermesztés szempontjából az ökonómiai osztályozás során gazdaságtalannak minősített erdőtelepítések befejezettségi feltételei:

- a terület fedettsége legalább 50%,

- a fás növényzet az egész területen egyenletesen oszlik el,

- a be nem erdősült területfolt egyenként 0,5 hektárt, összesen a terület 20%-át nem haladja meg.

E feltételek megléte esetén területcsökkentést nem kell alkalmazni.

1.3.2. Befejezetlen erdősítések műszaki átvétele

a) Befejezetlennek kell tekinteni az, erdősítést mindaddig, amíg a befejezettség feltételeinek meg nem felel.

A befejezetlen erdősítések műszaki átvételénél a feladat az erdőrészlet erdősítési kötelezettség alá vont területe sikeresen erdősült részének (eredményes terület) megállapítása. Az eredményes területet helyszíni bejárással, 10%-os pontossággal kell megállapítani.

A befejezetlen erdősítések kategóriái:

- egyéves erdősítések,

- többéves erdősítések.

b) Egyéves erdősítésnek minősül valamennyi mesterséges első kivitel. Szintén egyévesnek kell minősíteni az erdősítést, ha pótlásként teljes ismétlést kellett végrehajtani.

c) Többévesnek minősül minden befejezetlen mesterséges erdősítés, ha az első kivitel elvégzésétől két vagy több tenyészeti időszak eltelt.

d) Eredményes területtel a befejezetlen erdősítést csak akkor szabad átvenni, ha a szakszerű folytatáshoz, a feltételek biztosítottak.

e) A szaporítóanyag törvény hatálya alá eső fajokkal és fajtákkal történő erdősítés esetén értékkel csak származási igazolvánnyal ellátott, az erdőrészletre tételesen elszámolt szaporítóanyaggal végzett erdősítés számolható el.

1.3.3. A műszaki átvétel megállapításainak jegyzőkönyvbe foglalása.

a) A műszaki átvételek megállapításait a helyszínen jegyzőkönyvbe kell foglalni. Erre a célra az "Erdősítések műszaki átvételi jegyzőkönyve" (E-lap) szolgál. A műszaki átvétel adatait erdőrészletenként külön lapon kell rögzíteni.

b) A műszaki átvételek alkalmával a jegyzőkönyv "Megjegyzések" rovatába fel kell jegyezni az erdősítés átvételénél tapasztalt esetleges hiányosságokat és az erdősítés folytatásával kapcsolatos intézkedéseket.

c) Az átvétel során meg kell állapítani az erdősítésben a műszaki átvétel évében keletkezett kár okát és mértékét. Gazdálkodói hibának kell tekinteni - függetlenül attól, hogy a vadászati jogot ki gyakorolja - a bekövetkezett vadkárt, valamint az ápolási és erdővédelmi munkák elmulasztását.

d) A jegyzőkönyvet az erdőfelügyelőn kívül a gazdálkodó is köteles aláírni. Vélemény eltérését a "Megjegyzések" rovatban fejtheti ki.

2. AZ ERDŐTELEPÍTÉSI MUNKÁK ÉRTÉKELÉSE ÉS PÉNZÜGYI ELSZÁMOLÁSA

Az erdősítési munkák részben normatív módon, részben a tényleges ráfordítások alapján támogathatók.

2.1. Normatív módon támogatható munkák elszámolása

Az elvégzett munka teljesítmény értékét a műszaki átvételek mennyiségi adatainak és a fajlagos normatív támogatásoknak a figyelembevételével kell meghatározni.

A támogatás mértékét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

2.1.1. Az erdősítési munkák támogatási mértékének megállapítása és elszámolása

a) Az év közben más tulajdonosoknak átadott területeket műszaki készültségüknek megfelelő értékkel kell elszámolni. Ugyanígy kerülnek elszámolásra az év közben más tulajdonosoktól átvett területek is, negatív előjellel.

b) Ugyancsak műszaki készültségüknek megfelelő értékkel kerülnek elszámolásra az ökonómiai osztályozás folytán a kötelezettségből törölt erdőrészletek is, évközi változás címén.

2.1.2. Befejezett erdősítések ápolási munkáinak elszámolása

Befejezett erdősítésekben végzett ápolást normatív támogatás igénybevételével az erdőfelügyelőségek elbírálása és igazolása alapján lehet támogatni.

Tághálózatú nyárasokban (növőtér törzsenként 9 m2 vagy annál nagyobb) 10 éves korig lehet talajápolást elszámolni.

2.1.3. Állománynevelési (tisztítási) munkák elszámolása

a) A tisztítást a "Fatermesztési Műszaki Irányelvek, IV. Erdőnevelés" (1984) című MÉM-kiadványban szereplő erdőnevelési modellek alapján kell besorolni és elvégzését minősíteni.

b) Az erdőnevelési modellekben nem szereplő állományokat a következők szerint kell besorolni:

- a kemény lombos állományokat kocsánytalan tölgyesként,

- a fenyőket erdei fenyvesként.

c) Sablonos tisztításoknál támogatás csak akkor számolható el, ha a megmaradó sorokban a szükséges válogató törzsszámcsökkentést is elvégezték.

2.1.4. Az erdősítési munkák tenyészeti évre, minden egyéb támogatható munka viszont naptári évre számolandó el. Indokolt túlteljesítés csak az erdőfelügyelőségek előzetes engedélye alapján számolható el.

2.2. Ráfordításos alapon elszámolható munkák

A ráfordításos alapon támogatott munkákról címenként részletes költségvetést kell készíteni. Saját tulajdonú erdőben ráfordításos alapon, saját rezsiben végzett beruházásokat közvetlen költség szinten kell elszámolni. Műszaki létesítmények (közjóléti) részletes költségvetés alapján, az abban jóváhagyott mértékig számolhatók el.

2.2.1. Kormányzati beruházási keretből elszámolható ráfordításos munkák

a) Térségi szaporítóanyag ellátást biztosító engedélyes csemetekertek létesítési és korszerűsítési költségei, valamint törzsültetvények létesítési költségei a termőre fordulásig, beleértve a telkesítés, öntözőberendezések létrehozása és a talajerő utánpótlás költségeit is.

b) Különleges jellegű erdősítési munkák, amennyiben az erdősítési tervben meghatározott feltételeknek megfelelnek, és költségigényük miatt normatív elszámolásra alkalmatlanok. Ezek kivitelezési tervében az erdőfelügyelőség előírja a megengedhető pótlási %-ot, illetve a kívánt eredményességet, és ennek figyelembevételével meghatározza a befejezésig ráfordítható összeget. Kormányzati beruházási keretből erdősítési költséget csak eddig a mértékig lehet finanszírozni. Az ezt meghaladó költséget az erdősítés műszaki befejezéséig a beruházó viseli. Ha az erdősítés eredményessége a kivitelezési tervben előírt szintet nem éri el, azt eredménytelennek kell tekinteni, és a ráfordított költséget nem szabad megtéríteni.

c) Az R. 23. § a)-f) pontjaiban felsorolt erdősítések, fásítások fenntartását szolgáló műszaki létesítmények megvalósulásának költségei.

d) Jóváhagyott fejlesztési tervvel rendelkező üdülő- és parkerdők közjóléti szerepét növelő műszaki létesítmények tervezésének és megvalósításának költségei.

2.2.2. Ráfordításos alapon - az illetékes hatóság által elrendelt erdővédelmi munkák kivételével - csak az erdőfelügyelőség által előzetesen jóváhagyott munka és költség számolható el. A munka szakszerű elvégzését az erdőfelügyelőség igazolja.

2.3. Erdőszerkezet-átalakítás

A termőhelyi potenciált nem kellően hasznosító faállományok fafajcserés felújítása, ha az átalakítás utáni állomány jó vagy legalább közepes növekedést érhet el.

Erdőszerkezet-átalakításként számolható el az erdőfelügyelőség jóváhagyásával az erdőfelújítás, ha

- az átalakítandó állomány sarjeredetű,

- mageredetű, cser, gyertyán vagy akác volt,

- az átalakítással mageredetű tölgy, bükk, nemesnyár vagy fenyő célállományt létesítettek.

Az erdőszerkezet-átalakítás szükségességét az erdőfelügyelőség határozza meg az első kivitel tervezésekor.

2.4. Gazdaságtalan erdők felújítása

A rendelet alkalmazásában gazdaságtalan erdőnek kell tekinteni azokat az elsődlegesen talajvédelmi rendeltetésű erdőket, amelyekben az erdőterv a főfafajra V. vagy annál gyengébb fatermési osztályt állapít meg.

Kormányzati beruházási keretből csak azoknak a gazdaságtalan erdőknek a felújítása támogatható, amelyeknek véghasználata és felújítása közérdekből vált szükségessé. Az erdőtervben ezek elsődleges rendeltetésének kódja: 51-57.

A támogatás mértéke az 1992. évi LXXXVIII. törvény 3. számú mellékletében lévő normatív támogatás 30%-kal növelt értéke.

2.5. A szakszerűtlen gazdálkodás értékelése és szankciói

2.5.1. Erdősítési hátralék és növedékveszteség keletkezik, ha

a) az első kivitel után az eredményesség gyorsan növő állományoknál két év, lassan növő állományoknál három év alatt a 60%-ot nem éri el, a sikertelen területre növedékveszteséget kell számítani;

b) erdőtelepítésben és erdőfelújítást pótló erdőtelepítésben a kötelezettség keletkezését követően a kocsányos-kocsánytalan tölgy és bükk erdősítést a tizedik, minden egyéb állományú erdősítést a hatodik évben nem nyilvánították befejezetté.

A befejezés elhúzódása miatti növedékveszteséget az erdőrészlet teljes területére kell számolni.

2.5.2. Az erdősítési hátralékból eredő növedékveszteséget az erdősítés célállománya és a terület termőhelyi adottságai figyelembevételével elérhető átlagnövedék alapján kell meghatározni. A növedékveszteség fajlagos értéke 2000 Ft/m3.

A befizetési az erdősítési hátralékért a hátralék megszűnéséig, évente kell teljesíteni.

2.5.3. Egy erdőrészletben erdősítési hátralék miatt kétféle címen nem lehet növedékveszteség fizetési kötelezettséget megállapítani.

2.6. A befejezett erdőtelepítések utólagos felülvizsgálata

2.6.1. A befejezettként átvett erdősítéseket az erdőfelügyelőség a befejezésüket követő ötödik évben az erdősítések műszaki átvételére vonatkozó irányelvek szerint felülvizsgálja. Indokolt esetben ettől eltérő időben is végezhető felülvizsgálat. A felülvizsgálatkor tisztázni kell az esetleg bekövetkezett kár okát.

2.6.2. Ha a károsodás mértéke olyan, hogy az állomány helyrehozatala nem lehetséges, akkor az erdősítést eredménytelennek kell minősíteni, elő kell írni az erdőrészlet letakarítását és újraerdősítését (visszaléptetés). Az így keletkezett új erdősítési kötelezettséget be kell vezetni az erdőtervi nyilvántartásba.

Amennyiben a kár elhárítható okból, gazdálkodói mulasztásból következett be, akkor bírság és kártérítés fizetendő. A gazdálkodó köteles az erdősítésnek e rendelet 1. számú melléklete alapján kiszámított befejezett értékét és a kétszeri befejezett ápolás értékét a visszafizetéskor érvényes jegybanki alapkamat kétszeres összegével növelten, valamint a befejezéstől a felülvizsgálatig számított növedékveszteség értékét az Országos Erdészeti Alapba (a továbbiakban: Alap) befizetni.

Az újraerdősítés költségét az Alapból kell fedezni.

2.6.3. Amennyiben a felülvizsgálatkor talált állomány összetétele, illetve minősége és egészségi állapota befejezéskor elszámolt célállományhoz képest kedvezőtlenül megváltozott - de az adott termelőhelyi viszonyok között az állomány továbbra is fenntartható -, az erdősítést vissza kell minősíteni.

Ez esetben a befejezettkori célállomány és a többéves befejezetlen erdősítésnek az e rendelet 1. számú melléklete alapján kiszámított értékkülönbözetét a visszafizetéskor érvényes jegybanki alapkamat kétszeres összegével növelten a kormányzati beruházási keret központi tartalék számlájára kell visszafizetni.

2.6.4. Gazdálkodói hibának kell tekinteni - függetlenül attól, hogy a vadászati jogot ki gyakorolja - a bekövetkezett vadkárt, valamint az ápolási és erdővédelmi munkák elmulasztását.

2.7. Az erdőtelepítési munkák pénzügyi elszámolása

2.7.1. Költségvetés a támogatás biztosítására. Az éves erdőművelési tervek alapján költségvetést kell készíteni a kormányzati beruházási keretből végzett munkákról:

- a gazdasági, különleges célú és védelmi rendeltetésű erdők telepítése, valamint csemetekertek fejlesztése, törzsültetvények létesítése (K-2-1),

- az arborétumok, parkerdők szociális, üdülési szerepét növelő műszaki létesítményeinek megvalósítása (K-2-2),

- az erdőszerkezet-átalakítás (K-2-3),

- a gazdaságtalan erdők felújítása (K-2-4).

A jogcímenként összeállított költségvetéseket a minisztérium által rendszeresített nyomtatványon 5 példányban kell elkészíteni, és minden év november 15. napjáig az erdőfelügyelőségnek megküldeni.

Ráfordításos alapon csak az erdőfelügyelőségek által felülvizsgált, részletes költségvetések alapján engedélyezett összegeket lehet a költségvetésbe beállítani és elszámolni.

A részletes költségvetések az erdőművelési költségvetés házi példányának mellékletét képezik, és azokat minden ellenőrzésre jogosult tulajdonos kívánságára be kell mutatni.

2.7.2. Elszámolás

Az elszámolás a műszaki átvételek eredményének figyelembevételével a minisztérium által előírt elszámolási nyomtatványon történik 5 példányban.

Az elszámolás érvényességéhez az erdőfelügyelőség igazolja, hogy az elszámolásban szerepeltetett adatok megegyeznek a műszaki átvételek záró adataival, valamint azt, hogy a ráfordításos alapon elszámolt munkákat a jóváhagyott kereten belül szakszerűen végrehajtották.

Ha a műszaki átvételek alapján megállapított érték a nyitó állományhoz képest visszaesett (az elszámolás végösszege negatív előjelű) - a beruházó az eredmény visszaesésből eredő különbözetet köteles visszafizetni.

A könyvvezetésre kötelezett jogi személyek esetében visszafizetéskor az erdősítés befejezett értéke és a kétszeres ápolás értéke, valamint a növedékveszteség értéke a tőketartalék terhére (ahová a fejlesztési támogatás elszámolásra került) fizetendő be, míg a bírságot egyéb ráfordításként vagy rendkívüli ráfordításként indokolt elszámolni.

A támogatásból megvalósult létesítmény rendeltetése gazdálkodó általi megváltoztatása esetén a támogatást a visszafizetéskor érvényes jegybanki alapkamat kétszeres összegével növelten kell visszafizetni.

A kormányzati beruházási keretből megvalósult munkákról készített elszámolást az erdőfelügyelőséghez kell benyújtani. Az erdőfelügyelőség gondoskodik az Állami Fejlesztési Intézet Rt.-nél (a továbbiakban: ÁFI Rt.) rendelkezésre álló keretből a szükséges összeg lehívásáról, illetve a gazdálkodók felé történő átutalásokról, majd ezt követően elszámol az ÁFI Rt. felé.

Az elszámolásokat legkésőbb december 10-ig az erdő-felügyelőséghez kell benyújtani.

Amennyiben a beruházás a tárgyév végéig műszakilag megvalósult, a beruházás finanszírozására jóváhagyott költségvetési összeg legkésőbb a tárgyévet lezáró pótkezelési időszak végéig (február utolsó napja) vehető igénybe az erdőfelügyelőséghez benyújtott elszámolás alapján.

3. számú melléklet a 12/1994. (III. 31.) FM rendelethez

Termőhelyfeltárási szakvélemény kötelező tartalma

1. Általános adatok

A terület tulajdonosa és kezelője: Község (város) megye:

A terület hrsz.-a vagy táblaszáma, térképi jele és jelenlegi művelési ága:

2. Szakvélemény

Telepíthető célállomány vagy célállományok:

Esetenként a kötelező vagy tiltott technológiai eljárások.

Az erdőgazdálkodó és a szakvéleményt készítő aláírása. Mellékletek:

- A terv jellegének megfelelő méretarányú térképvázlat, ezen feltüntetve az egységes célállománnyal és erdősítési eljárással erdősíthető területek határa, valamint a talajszelvények pontos helye.

- Az Erdőrendezési útmutatóban előírt "Termőhelyfelvételi lap", laborvizsgálati jegyzőkönyvvel.

4. számú melléklet a 12/1994. (III. 31.) FM rendelethez

Erdősítési kivitelezési tervdokumentáció tartalmi előírásai

Ha az erdőterv az erdősítési feladatokat nem tartalmazza, vagy nem a megvalósítás kívánt módja szerint, az erdőtervi formanyomtatványként rendszeresített "Részletes állapotleírás" értelemszerű kitöltése mellett még a további tervezési munkarészek elkészítéséről kell az erdősítő szervnek gondoskodnia.

1. Általános adatok, követelmények

A terület tulajdonosa és kezelője:

Község (város), megye*[2]

A terület

- kat. hrsz.-a, táblaszáma, térképi jele vagy erdőtervi jele;

- jelenlegi művelési ága;

- kiterjedése (egytized ha pontossággal).

A terület kiterjedését megbízható méréssel vagy kataszteri adatok alapján, ellenőrizhető módon kell meghatározni.

Esetenként a terület felhasználására vonatkozó szakhatósági engedély(ek) száma:

Termőhelyfeltárási szakvélemény (a 3. számú melléket tartalmazza):

Technológiai eljárásokat tartalmazó műszaki leírás:

- főfafaj vagy főfafajok elegyaránnyal, elegyfajok, kísérő fafajok elegyaránnyal; az elegyítés módja;

- talajelőkészítés módja; telepítési eljárás; hektáronkénti csemetedarabszám; ültetési hálózat.

A tervező záradéka a tervezés alapjául szolgáló távlati, tanulmány- stb. tervre való utalással.

Ütemterv: a tervezett kezdés és a várható befejezés éve.

2. Zöldövezeti telepítés és ligetes útkísérő fásítás esetében az 1. pontban foglaltakon kívül.

A meglevő növényanyagra vonatkozó megjegyzések és előírások.

Részletes tervezés - út-, vasútkísérő fásítások esetében szelvényszámokkal meghatározva - a termőhelyi viszonyok és meglévő növényanyag feltüntetésével, a tervezett ültetési anyag elhelyezési módjára való utalással, szükség esetén vázlaton szemléltetve.

A tervezett növények jegyzéke.

3. Különleges rendeltetésű, ráfordításos alapon elszámolható erdősítések, fásítások esetében az 1. pontban foglaltakon kívül.

Árelemzésen alapuló költségvetés.

A terv jellegének megfelelő méretarányú pl. (1:500, 1:1000) tervtérkép.

Átnézeti térkép (1:25 000, 1:50 000).

Kiültetési vázlat.

Különleges műszaki létesítményekhez szükség szerint műszaki rajzok, részletrajzok.

5. számú melléklet a 12/1994. (III. 31.) FM rendelethez

Erdőtelepítés és fásítás kormányzati beruházási keretből való finanszírozásának pályázati feltételei

1. Az erdősítés állami támogatás iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített űrlapon (6. számú melléklet) 3 példányban, községhatáronkénti bontásban e rendelet előírásainak megfelelő erdősítési kiviteli terv 2 példányos mellékelésével legkésőbb minden év október 1-jéig a területileg illetékes erdőfelügyelőségnek lehet benyújtani, a tulajdoni lap másolatával együtt. Hullámtéri vagy természetvédelmi oltalom alatt álló és arra közvetlen hatással lévő területeken tervezett erdőtelepítésekre az illetékes szakhatóság előzetes hozzájárulását is be kell szerezni. Egy területre csak egy forrásból adható támogatás, erdőfelügyeleti ellenőrzés mellett.

A támogatás odaítéléséről vagy elutasításáról az illetékes erdőfelügyelőség a benyújtott kérelem egy példányának visszaküldésével tájékoztatja a pályázót, aki ezután szerződést köt az erdőfelügyelőséggel.

2. E rendelet 1. számú melléklete 1.2. a) pontja szerinti normatív támogatás erdőtelepítésre akkor igényelhető, ha a létesíteni kívánt új erdőterület önálló erdőtest cselében minimum 3 hektár nagyságú, már meglévő erdőhöz való csatlakozás esetében legalább 1 hektár nagyságú. Ez összeadódhat több tulajdonos összefüggő területéből is.

3. Az egyes termőhelyek kategóriába való besorolását a klímaövezeteknek megfelelően a 7. számú melléklet tartalmazza.

Erdőtelepítési (erdősíthetőségi) kategóriák:

I. Kizárólagosan erdő termőhelyek, amelyek elsősorban a környezetvédelmi rendeltetésű területek, továbbá azok az eróziónak, deflációnak stb. kitett területek, amelyeknél véderdő létesítése közérdek, valamint azok a területek, melyek más művelésre nem alkalmasak, kedvezőtlen terepviszonyok, termőhely, természetvédelem stb. miatt viszonylag alacsony fatermő képességgel rendelkeznek.

II. Alternatív erdő vagy mezőgazdasági termőhelyek, amelyek gyenge vagy bizonytalan mezőgazdasági termőképességgel, de közepes vagy jó fatermő képességgel rendelkeznek.

III. Mezőgazdasági, illetve fatermesztésre egyaránt jó termőképességű területek mindazok a mezőgazdasági termesztésre alkalmas, elsősorban szántóterületek, amelyeken a fatermesztés is gazdaságos. Ezek a területek elsősorban az ültetvényes fatermesztést szolgálják. A telepítő részéről elsősorban üzleti vállalkozás, melyből részére is belátható, viszonylag rövid idő alatt (10-20 év) anyagi nyereséget remél. Ennek megfelelően a beruházás terheinek nagyobb részét magára kell vállalnia, az állami támogatás aránya itt a legkisebb.

4. Valamennyi erdőtelepítési támogatáshoz az erdőfelügyelőség által jóváhagyott éves költségvetés 50%-os mértékéig jelzálog bejegyzése mellett előleg adható két részletben. Az első részlet április 15-ig, a második július 15-ig adható. A támogatás további része évente az erdősítés eredményességi %-ának megfelelő év végi elszámolás szerint folyósítható. A jelzálog törlését a gazdálkodó az erdősítés befejezésekor kérheti.

5. Amennyiben a beérkezett támogatási igények mértéke meghaladja az éves állami támogatási lehetőséget, a pályázatokat rangsorolni kell. Előnyben részesülnek azok a pályázatok, amelyek a következőkre vonatkoznak:

a) közérdekű (környezeti, természeti, műemléki és tájvédelmi, valamint közjóléti érdekeket szolgáló) telepítések;

b) többcélú hasznosítás érdekében megvalósuló erdőtelepítések, fásítások (zöldövezet, út, vasút, csatorna stb. fásítás);

c) nagy erdőtömbök kialakítását eredményező erdőtelepítések;

d) gyorsan növő, nagy hozamú nyár, fűz, éger, fenyő állományok telepítésére, elsősorban hullámtéri és belvízveszélyes, mély fekvésű, így mezőgazdasági termelés részére biztonságot nem nyújtó, valamint a dombvidék erodálódó, de fatermesztésre gazdaságos, jő termőhelyen létesülő telepítések;

e) a racionális földhasználattal összefüggésben mezőgazdasági műveléssel gazdaságosan már nem, de erdővel még gazdaságosan hasznosítható szántóterületek.

Előnyben kell részesíteni a térségfejlesztési tervvel rendelkező, valamint a kisebb állami támogatást igénylő erdősítőket.

Ezenkívül figyelembe kell venni azt is, hogy a támogatást igénylő milyen mértékben rendelkezik az erdősítés szakszerű, sikeres végrehajtásához, annak ápolásához és fenntartásához, szükséges szakmai feltételekkel. Vizsgálni kell az igénylő eddigi erdősítési tevékenységét is, ha van ilyen. A rangsorolásnál az igénylő erdőterületén esetleg fennálló erdősítési hátralék, vagy nem üzemterv szerinti gazdálkodás, hátrányt jelent.

6. Az első kivitel után a gazdálkodónak a művelésiágváltozásra vonatkozóan bejelentési kötelezettsége van a földhivatal felé. Az erdőtelepítés befejezésekor az ingatlan-nyilvántartás helyesbítéséhez, szükséges geodéziai felmérésről, valamint a megvalósulási térkép elkészítéséről a támogatást igénybe vevő köteles gondoskodni. A fenti feladat teljesítése a támogatás teljes kifizetésének feltétele, melyet a földhivatal elfogadó nyilatkozatával kell igazolni.