158/1994. (XI. 17.) Korm. rendelet

a tanító, a konduktor-tanító és az óvodapedagógus alapképzésben a képesítési követelményekről

A Kormány a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 72. §-ának c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. § (1) A felsőoktatási intézményekben a nappali tagozaton, illetőleg más formában (esti, levelező tagozat, továbbá távoktatás keretében) folyó tanító és konduktor-tanító, illetőleg az óvodapedagógus alapképzés képesítési követelményeit (a továbbiakban: követelmények) e rendelet 1-5. számú melléklete tartalmazza.

2. § (1) A tanító és a konduktor-tanító, továbbá az óvodapedagógus alapképzésben főiskolai végzettség, illetőleg tanítói, konduktor-tanítói, valamint óvodapedagógusi szakképzettség szerezhető.

(2) A tanítói, konduktor-tanítói szakképzettség megszerzésére felkészítő szakok:

a) "tanító" szak,

amelyen szerzett képesítés jogosít az iskolai oktatás 1-4. osztályában - az idegennyelv-oktatásának kivételével - valamennyi műveltségi terület (tantárgy) oktatási-nevelési feladatainak az ellátására, valamint az 5-6. osztályban legalább egy (megnevezett) műveltségi területen az oktató-nevelő munkára.

b) "nemzetiségi-tanító" szak,

(a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 42. §-ában foglaltak figyelembevételével a kisebbségek által használt nyelv megjelölésével)

amelyen szerzett képesítés jogosít az iskolai oktatás 1-4. osztályában magyar nyelven valamennyi műveltségi terület (tantárgy) oktatási-nevelési feladatainak ellátására, valamint a kisebbségek által használt nyelven oktatott tantárgyak (1-6. osztályban a kisebbségi anyanyelvi nevelés; 1-4. osztályban a kisebbségek által használt nyelven oktatott környezetismeret, ének-zene, testnevelés) tanítására.

c) "konduktor-tanító" szak,

amelyen szerzett képesítés jogosít az iskolai oktatás 1-4. osztályában - az idegennyelv-oktatás kivételével - valamennyi műveltségi terület (tantárgy) oktatási-nevelési feladatainak ellátására, valamint a mozgássérültek komplex konduktív nevelésére.

(3) Az alapképzésben szerzett tanítói, illetőleg nemzetiségi-tanítói szakképzettség pedagógus-munkakör betöltéséhez (alkalmazáshoz) - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 17. § (1) bekezdés b), c) illetőleg h) pontjában; a konduktor-tanítói szakképzettség a b) pontban - előírt "megfelelő felsőfokú iskolai végzettség".

(4) Az óvodapedagógusi szakképzettség megszerzésére felkészítő szakok:

a) "óvodapedagógus" szak,

amelyen szerzett képesítés az óvodás gyermekek nevelésére jogosít.

b) "nemzetiségi óvodapedagógus" szak,

(a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 42. §-ában foglaltak figyelembevételével a kisebbségek által használt nyelv megjelölésével)

amelyen szerzett képesítés az óvodás gyermek magyar és a kisebbség anyanyelvű nevelésére jogosít.

(5) Az óvodapedagógusi és a nemzetiségi óvodapedagógusi szakképzettség a Kt. 17. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt közoktatási intézményben "megfelelő felsőfokú iskolai végzettség".

3. § A képzési idő

a) a tanító szakokon és a konduktor-tanító szakon: nappali, esti, illetve levelező tagozaton, továbbá távoktatás formájában: 4 év;

b) az óvodapedagógus szakokon: nappali, esti, illetve levelező tagozaton, továbbá távoktatás formájában: 3 év.

4. § (1) A sikeres záróvizsga alapján a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 97. § (2) bekezdésében, valamint a 98. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kiállított oklevélben a szakképzettség megnevezése azonos e rendelet 2. § (2), illetőleg (4) bekezdésében szereplő szak megnevezésével.

(2) A tanítói szakképzettség esetén az oklevélben a "tanító" címet és e rendelet 1. számú mellékletében szereplő és a kötelezően választott "műveltségi terület"-et kell feltüntetni.

(3) A "nemzetiségi tanító", illetve a "nemzetiségi óvodapedagógus" szakon szerzett oklevélben fel kell tüntetni azt a kisebbségi anyanyelvet, amelyen a hallgató a szakképzettséget szerezte.

5. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A rendelettel meghatározott képesítési követelmények rendelkezéseit:

a) az 1995/96. tanévben az I. évfolyamra, a következő években pedig fokozatosan a magasabb évfolyamokra kell alkalmazni,

b) az 1995/96. tanévben a II. vagy magasabb évfolyamú hallgatók tanulmányaikat a rendelet hatálybalépése előtt érvényben lévő képzési rend és tantervek szerint folytatják és fejezik be.

(3) Azok, akik a tanító, illetve az óvodapedagógus szakon az 1994/95. tanévben vagy azt megelőzően szereztek végbizonyítványt, de sikeres államvizsgát még nem tettek, a záróvizsgát (államvizsgát) a felsőoktatási intézmény Szabályzatában meghatározott feltételek szerint tehetik le és nyerhetnek szakképzettséget.

(4) A Kt. 17. § (1) bekezdésének c) pontjában szereplő "tantárgyaknak megfelelő szakkollégiumi képesítésnek" 1999. szeptember 1-jétől a tanítói szakképzettséget igazoló oklevélben a "tanító" cím mellett feltüntetett kötelezően választott "műveltségi területen" szerzett képesítés felel meg.

(5) A képzésben szerezhető szakképzettséggel munkakör betöltése (alkalmazás) szempontjából egyenértékű képesítéseket a 6. számú melléklet tartalmazza.

(6)[1] Az e rendeletben - beleértve a 6. számú mellékletben egyenértékűnek elismert képesítéseket is - szabályozott tanítói szakképzettsége mellett az e rendelet 1. számú mellékletének 5.1. pont b) alpontjában meghatározott műveltségi területeken szerzett, a tanítói oklevélhez kapcsolódóan elismert szakképesítés, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 66. §-ának (2) bekezdésében szabályozott további szakképzettség és az ott meghatározott feltételek mellett illetménynövekedésre jogosít.

(7)[2] Az óvónőképzésben és a tanítóképzésben a szakkollégiumi tanulmányok befejezésével elnyert képesítés - amelyet az oklevélhez csatolt "Betétlap" ("Melléklet") igazol - a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 66. §-ának (2) bekezdésében szabályozott további szakképzettség és az ott meghatározott feltételek mellett illetménynövekedésre jogosít.

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 158/1994. (XI. 17.) Korm. rendelethez

A TANÍTÓI SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI

1. A szak megnevezése: tanító

2. A képzési cél: olyan pedagógiai szakemberek képzése, akik elméletileg megalapozott ismeretek, készségek és képességek birtokában alkalmasak az általános iskolai 1-6. osztályának oktatására oly módon, hogy az 1-4. osztályban valamennyi, az 5-6. osztályban legalább egy, az oklevélben megnevezett műveltségi terület oktatási-nevelési feladatait képesek ellátni. A tanító korszerű általános műveltséggel, idegennyelv-tudással, társadalmi érzékenységgel rendelkezik; jellemzi az egyetemes emberi és nemzeti értékek, az erkölcsi normák tisztelete, egyéni és közösségi felelősségérzet és feladatvállalás, a permanens művelődés igénye és képessége, valamint egészséges életvitel.

3. A végzettség szintje

3.1. Tanítói képesítés főiskolai szintű képzés keretében szerezhető.

3.2. A képzés időtartama: négy tanév, az óraszám nappali tagozaton 3200 óra.

3.3. Az oklevélben megnevezett szakképzettség: tanító. A tanítói képesítés jogosít az iskolai oktatás 1-4. osztályában - az idegen nyelv kivételével - valamennyi műveltségi terület (tantárgy) oktatási-nevelési feladatainak az ellátására, valamint az 5-6. osztályban legalább egy (megnevezett) műveltségi területen az oktató-nevelő munkára.

4. A képzés tartalmi irányai

4.1. Az egyetemes emberi és nemzeti kultúra szellemi értékeinek befogadására és közvetítésére irányuló képzés, amely magába foglalja a természet, a társadalom, a kultúra és a gondolkodás legáltalánosabb törvényeinek, összefüggéseinek ismeretét.

4.2. A tanítói szakmára orientált társadalomtudományi, természettudományi, matematikai, zenei, vizuális és testi neveléssel összefüggő képzés, amely szerves kapcsolatban áll a tantárgypedagógiai oktatással és a gyakorlati képzéssel.

4.3. Tudományos megalapozottságú pedagógiai és pszichológiai képzés, amely a 6-12 éves gyermekek megismerésére és fejlesztésére készít fel.

4.4. Módszertani és gyakorlati képzés, amely megismertet a 6-12 éves gyermekek tanulásának irányításához, személyiségének fejlesztéséhez szükséges korszerű eljárásokkal, módszerekkel; biztosítja ezek gyakorlását iskolai környezetben, fejleszti a speciális tanítói képességeket, technikai jártasságokat.

4.5. Hatékony, más kultúrák megismerését szolgáló legalább alapfokú nyelvismeret.

4.6. Egészséges életmódra nevelés.

5. A képzés főbb tanulmányi területei, azok aránya és az ellenőrzés formái

5.1. Az alapképzés a diploma megszerzéséhez szükséges tanulmányok összessége. Magában foglalja:

a) a mindenki számára kötelező - általánosan művelő (pedagógia, pszichológia, társadalomismeret, idegen nyelv stb.) és az 1-4. osztályban való tanításra felkészítő (magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret, ének-zene, vizuális nevelés, informatika, technika, családi, háztartási, gazdasági ismeretek, testnevelés és ezek tantárgypedagógiái) - tanulmányokat (az összes óra 83-85%-át);

b) a kötelezően választott műveltségi terület 5-6. osztályos oktatási-nevelési feladatainak ellátására képező tanulmányokat (az összes óra 15-17%-át).

A választható műveltségi területek:

magyar nyelv és irodalom

idegen nyelv

matematika

ember és társadalom

természetismeret

ének-zene

vizuális nevelés

informatika

technika

családi, háztartási, gazdasági ismeretek

testnevelés és sport

5.2. Az alapképzés összóraszáma (3200 óra) magában foglalja az elméleti és a gyakorlati tárgyak időkeretét. A gyakorlati képzésre fordított idő az alapképzés teljes idejének 15-20%-a. A gyakorlati képzés fogalmába beleértendők a hallgatók hospitálásai, csoportos és egyéni iskolai gyakorlatai, valamint a pedagógiai és tantárgypedagógiai stúdiumok keretében végzett gyakorlatok is.

5.3. A felsőoktatási intézmények a képzés rendjét, struktúráját, óra- és vizsgatervét, a részletes oktatási és tanulmányi követelményeket statutumaikban és tanterveikben; az egyes tárgyak keretében elsajátítandó ismereteket a tantárgyi programokban határozzák meg.

5.4. Az ellenőrzés formái: aláírás, gyakorlati jegy, kollokvium, szigorlat, záróvizsga. Így:

- a tantárgypedagógiai stúdiumokból legalább egy kollokvium;

- az általánosan művelő és a tanítói szakmát alapozó elméleti jellegű tárgyakból döntően kollokvium;

- a tanítói képességeket és készségeket fejlesztő tárgyakból döntően gyakorlati jegy,

- egy idegen nyelvből alapfokú nyelvvizsga.

A tananyag ismeretének értékelése ötfokozatú: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

5.5. Kötelező szigorlati tárgyak:

- filozófia,

- pszichológia,

- pedagógia,

- a választott műveltségi terület(ek) ismeretanyaga.

5.6. A képzésnek szerves részét képezi a tanító általános műveltségéhez és szakmai munkájához kapcsolódó szakdolgozat elkészítése és a záróvizsgán történő megvédése.

5.7. A tanítói oklevél megszerzéséhez záróvizsgát kell tenni.

A záróvizsga két részből áll:

- A hallgató a záróvizsga-bizottság előtt megvédi szakdolgozatát.

- Szóbeli vizsgát tesz az elemi fokú neveléshez és képzéshez szükséges tantárgypedagógiai ismeretekből (beleértve az 1-4. osztály műveltséganyagát és a választott műveltségi területet). A szóbeli vizsga tárgyköreit úgy kell megállapítani, hogy a jelölt pszichológiai, pedagógiai és szaktudományi felkészültségéről is számot adhasson, tételét komplex módon, az elmélet és a gyakorlat egységében fejthesse ki.

A hallgató három érdemjegyet kap a záróvizsgán:

- a szakdolgozat és megvédése,

- a szóbeli tétel(ek) kifejtése,

- a zárótanítás érdemjegye.

A záróvizsga eredménye a fenti három érdemjegy átlaga.

6. Az alapképzéssel egyidejűleg vagy azt követően speciális szakismeretek szerezhetők [pl. közlekedésre nevelés, gépírás, kórusvezetés, kézművesség, honismeret, drámapedagógia, néptánc, közművelődés (művelődésszervező), könyvtárismeretek, hangszeres játék]. E szakismeretek megszerzéséről az oklevél kiegészítéseként "Tanúsítvány" szerezhető.

A "Tanúsítvány" tartalmi és formai követelményeit a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 97. § (2) bekezdésének értelemszerű alkalmazásával a felsőoktatási intézmény szabályzatában kell rendezni.

7. A képzési követelményeket szakmai testületek "Útmutató"-ban határozzák meg.

2. számú melléklet a 158/1994. (XI. 17.) Korm. rendelethez

A NEMZETISÉGI TANÍTÓI SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI

1. A szak megnevezése: nemzetiségi (horvát, német, román, szerb, szlovák, szlovén) tanító.

2. A képzési cél: olyan pedagógiai szakemberek képzése, akik elméletileg megalapozott ismeretek, készségek és képességek birtokában képesek az általános iskola 1-4. osztályában valamennyi műveltségi terület oktatási-nevelési feladatait, az 1-6. osztályban pedig a nemzetiségi anyanyelvi nevelés feladatait ellátni.

A nemzetiségi tanítót nemzetiségi értelmiségként jellemzi, korszerű általános műveltség, társadalmi érzékenység, anyanyelvi kultúrájának megismerésére szolgáló nyelvismeret, közösségi felelősségérzet és feladatvállalás, a permanens művelődés igénye és képessége, az egyetemes emberi és nemzeti, nemzetiségi értékek, az erkölcsi normák tisztelete; rendelkezik a nemzetiségi anyanyelvi neveléshez, a nemzeti és nemzetiségi identitás elmélyítéséhez szükséges gyakorlati készségekkel, jártasságokkal.

3. A végzettség szintje

3.1. Nemzetiségi tanítói képesítés főiskolai szintű képzés keretében szerezhető.

3.2. A képzés időtartama: négy tanév, az óraszám nappali tagozaton 3200 óra.

3.3. Az oklevélben megnevezett szakképzettség: nemzetiségi tanító.

A nemzetiségi tanítói képesítés jogosít az iskolai oktatás 1-4. osztályában magyar nyelven valamennyi műveltségi terület (tantárgy) oktatási-nevelési feladatainak ellátására, valamint a nemzetiségi nyelven (horvát, német, román, szerb, szlovák, szlovén) oktatott tantárgyak (1-6. osztályban nemzetiségi anyanyelvi nevelés, 1-4. osztályban nemzetiségi nyelven oktatott környezetismeret, ének-zene, testnevelés stb.) tanítására.

4. A képzés tartalmi irányai

4.1. Az egyetemes emberi és nemzeti, nemzetiségi kultúra szellemi értékeinek befogadására és közvetítésére irányuló képzés, amely magába foglalja a természet, a társadalom, a kultúra és a gondolkodás legáltalánosabb törvényeinek, összefüggéseinek ismeretét.

4.2. A tanítói szakmára orientált széles társadalomtudományi alapozás - amelyben filozófiai, nemzeti hangsúlyú, és a saját etnikai csoportra irányuló, történeti, közgazdasági, jogi, állampolgári ismereteket felölelő politológiai, a társadalom művelődési-művészeti folyamataira koncentráló szociológiai és esztétikai, a szakmai morált is alapozó általános etikai stúdiumok kapnak helyet -; magyar nyelv és irodalmi, természettudományi, matematikai, zenei, vizuális és testi neveléssel összefüggő képzés, amely szerves kapcsolatban áll a tantárgy-pedagógiai oktatással és a gyakorlati képzéssel.

4.3. Tudományos megalapozottságú pedagógiai és pszichológiai képzés, amely a 6-12 éves gyermek megismerésére és fejlesztésére készít fel.

4.4. Módszertani és gyakorlati képzés, amely megismertet a 6-12 éves gyermek tanulásának irányításához, személyiségének fejlesztéséhez szükséges korszerű eljárásokkal, módszerekkel; biztosítja ezek gyakorlását iskolai környezetben, fejleszti a speciális tanítói képesítéseket, technikai jártasságokat.

4.5. Hatékony nemzetiségi nyelvismeret.

4.6. Egészséges életmódra nevelés.

5. A képzés főbb tanulmányi területei, ezek arányai és az ellenőrzés formái

5.1. Az alapképzés a diploma megszerzéséhez szükséges tanulmányok összessége. Magában foglalja:

a) a mindenki számára kötelező - általánosan művelő (pedagógia, pszichológia, társadalomismeret stb.) és az 1-4. osztályban való tanításra felkészítő (magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret, ének-zene, vizuális nevelés, informatika, technika, családi, háztartási, gazdasági ismeretek, testnevelés és ezek tantárgypedagógiái) - stúdiumokat (az összes óra 72-75%-át);

b) a nemzetiségi anyanyelvi nevelés feladatainak az 1-6. osztályban történő ellátására képező tantárgyakat (az összes óra 25-28%-át).

5.2. Az alapképzés összóraszáma (3200 óra) magában foglalja az elméleti és a gyakorlati tárgyak, valamint a féléves nyelvi részképzés időkereteit. A gyakorlati képzésre fordított idő az alapképzés teljes idejének 15-20%-a. A gyakorlati képzés fogalmába beleértendők a hallgatók hospitálásai, csoportos és egyéni iskolai gyakorlatai, valamint a pedagógiai és tantárgypedagógiai stúdiumok keretében végzett gyakorlatok is.

5.3. A felsőoktatási intézmények a képzés rendjét, struktúráját, óra és vizsgatervét, a részletes oktatási és tanulmányi követelményeket statutumaikban és tanterveikben; az egyes tárgyak keretében elsajátítandó ismereteket a tantárgyi programokban határozzák meg.

5.4. Az ellenőrzés formái: aláírás, gyakorlati jegy, kollokvium, szigorlat, záróvizsga. Így:

- a tantárgypedagógiai stúdiumokból legalább egy kollokvium;

- az általánosan művelő és a nemzetiségi tanítói szakmát alapozó elméleti jellegű tárgyakból döntően kollokvium;

- a nemzetiségi tanítói képességeket és készségeket fejlesztő tárgyakból döntően gyakorlati jegy.

A tananyag ismeretének értékelése ötfokozatú: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

5.5. Kötelező szigorlati tárgyak:

filozófia,

pszichológia,

pedagógia,

súlyozottan nyelvészeti ismeretanyagra épülő komplex nemzetiségi szigorlat.

5.6. A képzésnek szerves részét képezi a nemzetiségi tanító általános műveltségéhez és szakmai munkájához kapcsolódó szakdolgozat elkészítése és a záróvizsgán történő megvédése.

5.7. A nemzetiségi tanítói oklevél megszerzéséhez záróvizsgát kell tenni. A záróvizsga két részből áll:

- A hallgató a záróvizsga-bizottság előtt megvédi szakdolgozatát.

- Szóbeli vizsgát tesz az elemi fokú neveléshez és képzéshez szükséges tantárgy-pedagógiai ismeretekből (beleértve az 1-4. osztály műveltséganyagát és a nemzetiségi területet).

A szóbeli vizsga tárgyköreit úgy kell meghatározni, hogy a jelölt pszichológiai, pedagógiai és szaktudományi felkészültségéről is számot adhasson, tételét komplex módon, az elmélet és a gyakorlat egységében fejthesse ki.

A hallgató négy érdemjegyet kap a záróvizsgán:

- a szakdolgozat és megvédése,

- a szóbeli tétel(ek) kifejtése,

- a zárótanítások (magyar és nemzetiségi nyelven) érdemjegyei.

A záróvizsga eredménye a fenti négy érdemjegy átlaga.

6. Az alapképzéssel párhuzamosan, vagy azt követően speciális szakismeretek szerezhetők [pl. közlekedésre nevelés, gépírás, kórusvezetés, kézművesség, honismeret, drámapedagógia, néptánc, közművelődés (művelődésszervező), könyvtárismeretek, hangszeres játék, nemzetiségi nyelvű speciális szakismeretek]. E szakismeretek megszerzéséről az oklevél kiegészítéseként "Tanúsítvány" szerezhető.

A "Tanúsítvány" tartalmi és formai követelményeit a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 97. § (2) bekezdésének értelemszerű alkalmazásával a felsőoktatási intézmény szabályzatában kell rendezni.

7. A képzési követelményeket szakmai testületek "Útmutató"-ban határozzák meg.

3. számú melléklet a 158/1994. (XI. 17.) Korm. rendelethez

A KONDUKTOR-TANÍTÓ SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI

1. A szak megnevezése: konduktor-tanító.

2. A képzési cél: olyan pedagógiai szakemberek képzése, akik elméletileg megalapozott ismeretek, készségek és képességek birtokában alkalmasak az általános iskolai 1-4. osztályának oktatására és nevelésére, valamint felkészültek valamennyi korcsoportban a (dysfunkciósok) mozgássérültek konduktív neveléssel történő (orthofunkcióssá) fejlesztésére.

A konduktor-tanító korszerű általános műveltséggel, nyelvtudással, társadalmi érzékenységgel rendelkezik; jellemzi az egyetemes emberi és nemzeti értékek elfogadása, az erkölcsi normák tisztelete, egyéni és közösségi felelősségérzet és feladatvállalás, önismeret és nyitottság, a permanens művelődés igénye és képessége, valamint az egészséges életvitel.

3. A végzettség szintje

3.1. A konduktor-tanító képesítés főiskolai képzés keretében szerezhető.

3.2. A képzés időtartama: négy tanév, az óraszám nappali tagozaton 3332 óra.

3.3. Az oklevélben megnevezett szakképzettség: konduktor-tanító.

A konduktor-tanító képesítés jogosít az iskolai oktatás 1-4. osztályában az - idegennyelv-oktatás kivételével - valamennyi műveltségi terület (tantárgy) oktatási-nevelési feladatainak ellátására, valamint a mozgássérültek komplex konduktív nevelésére.

4. A képzés tartalmi irányai

4.1. Az egyetemes emberi és nemzeti kultúra szellemi értékeinek befogadására és közvetítésére irányuló képzés, amely magába foglalja a természet, a társadalom, a kultúra és gondolkodás legáltalánosabb törvényeinek, összefüggéseinek ismeretét.

4.2. A konduktor-tanító számára orientált társadalomtudományi, természettudományi, matematikai, zenei, vizuális és testi neveléssel összefüggő képzés, amely szerves kapcsolatban áll a tantárgy-pedagógiai és konduktív metodikai oktatással, valamint a konduktor-tanítói gyakorlati képzéssel.

4.3. Tudományos megalapozottságú pszichológiai, pedagógiai és ezek határterületeinek ismeretanyagából felépülő képzés, amely a személyiség aktuális állapotának, fejlődésének, szocializációjának megismerésére és differenciált fejlesztésére készít fel.

4.4. Orvosbiológiai képzés a mozgássérülések eredetéről, felismerésükről, a társuló betegségekről, a mozgássérültek fokozott fogékonyságáról a fertőzések és a betegségek iránt és azok megelőzéséről, az idegrendszeri sérülésekkel járó pszichés jellegzetességekről. Olyan alapozó képzés, amely a konduktív komplex fejlesztéshez szükséges anatómiai, kórtani, fejlődéstani, neuropszichológiai, ápolástani ismeretekkel hozzájárul a konduktor-tanító szakmai felkészüléséhez.

4.5. Konduktív pedagógiai képzés, amely felkészít a konduktív pedagógia alkalmazási körébe tartozó mozgássérültek szűrésére, a különböző működési zavarok felismerésére és terápiás befolyásolására.

Az életkori általános követelményeket céljának tekinti, és a konduktív nevelés-oktatás útján a helyes működés kialakításával az iskolai és társadalmi integrációt valósítja meg.

4.6. Módszertani és gyakorlati képzés, amely megismertet a csecsemőkortól a felnőttkorig terjedően a különböző dysfunkciósok személyiségének a fejlesztéséhez szükséges korszerű módszerekkel, eljárásokkal; biztosítja a dysfunkció típusának megfelelő intézeti gyakorlás színterét, s ezáltal fejleszti a speciális konduktor-tanítói képességeket, illetve a mesterségbeli tudást, lehetőséget nyújt a 6-10 éves gyermekek tanulásirányításának a gyakorlásához iskolai környezetben.

4.7. Hatékony, más kultúrák megismerését szolgáló legalább alapfokú idegennyelvi képzés, amely lehetővé teszi idegen nyelven is a konduktív nevelés megvalósítását, valamint a szakirodalmi tájékozódást.

4.8. Egészséges életmódra nevelés. Az egészségnek, mint értéknek a megbecsülése, törekvés a mozgássérültek esetében is az aktív életre, a teljes értékű emberi élet megvalósítására.

5. A képzés főbb tanulmányi területei, ezek aránya és az ellenőrzés formái

5.1. Az alapképzés a diploma megszerzéséhez szükséges tanulmányok összessége.

Magában foglalja a mindenki számára kötelező - általánosan művelő (pedagógia, pszichológia, társadalomismeret, idegen nyelv stb.), az 1-4. osztályban való tanításra felkészítő (magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret, ének-zene, vizuális nevelés, informatika, technika, családi, háztartási, gazdasági ismeretek, testnevelés és ezek tantárgy-pedagógiái), valamint a konduktív nevelés megvalósítására felkészítő (orvosbiológiai, konduktív pedagógiai) - tanulmányokat.

5.2. Az alapképzés összóraszáma 3332 óra.

A tantárgycsoportok arányai:

- tanítói tárgyak 33-35%

- konduktív nevelés tárgyai 30-32%

- általánosan művelő tárgyak 30-32%

A gyakorlati képzésre fordított idő a képzés teljes idejének 48-50%-a. A gyakorlati képzés fogalmába beleértendők a hallgatók hospitálásai, csoportos és egyéni iskolai, konduktív pedagógiai gyakorlatai, valamint a pedagógiai, tantárgy-pedagógiai stúdiumok keretében végzett gyakorlatok is.

5.3. A felsőoktatási intézmények a képzés rendjét, struktúráját, óra- és vizsgatervét, a részletes oktatási és tanulmányi követelményeket statutumaikban és tanterveikben; az egyes tárgyak keretében elsajátítandó ismereteket a tantárgyi programokban határozzák meg.

5.4. Az ellenőrzés formái: aláírás, gyakorlati jegy, kollokvium, szigorlat, záróvizsga. Így:

- a tantárgy-pedagógiai stúdiumokból legalább egy kollokvium;

- az általánosan művelő és a tanítói szakmát alapozó elméleti jellegű tárgyakból döntően kollokvium;

- a konduktor-tanítói képességeket és készségeket fejlesztő tárgyakból döntően gyakorlati jegy,

- egy idegen nyelvből alapfokú nyelvvizsga;

- a konduktív pedagógiai stúdiumokból legalább egy kollokvium;

- az orvosbiológiai tárgyakból kollokvium;

- a konduktív nevelési gyakorlatokból gyakorlati jegy.

5.5. Kötelező szigorlati tárgyak:

filozófia,

anatómia, élettan, orthopédia,

pedagógia,

pszichológia.

5.6. A képzés szerves részét képezi a konduktor-tanító általános műveltségéhez és szakmai munkájához kapcsolódó szakdolgozat elkészítése és megvédése.

5.7. A konduktor-tanítói oklevél megszerzéséhez záróvizsgát kell tenni. A záróvizsga két részből áll:

- A hallgató a záróvizsga-bizottság előtt megvédi szakdolgozatát.

- Szóbeli vizsgát tesz az elemi fokú neveléshez és képzéshez szükséges tantárgy-pedagógiai és konduktív pedagógiai alkalmazási ismeretekből (beleértve az 1-4. osztály műveltségi anyagát). A szóbeli vizsga tárgyköreit úgy kell megállapítani, hogy a jelölt pszichológiai, pedagógiai és konduktív pedagógiai felkészültségéről is számot adhasson, tételét komplex módon, az elmélet és a gyakorlat egységében fejthesse ki.

A hallgató három érdemjegyet kap a záróvizsgán:

- a szakdolgozat kifejtése és megvédése,

- a szóbeli tétel(ek) kifejtése,

- a zárófoglalkozás eredménye.

A záróvizsga eredménye a fenti érdemjegyek átlaga.

6. Az alapképzéssel egyidejűleg vagy azt követően speciális szakismeretek szerezhetők. E szakismeretek megszerzéséről az oklevél kiegészítéseként "Tanúsítvány" szerezhető.

A "Tanúsítvány" tartalmi és formai követelményeit a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 97. § (2) bekezdésének értelemszerű alkalmazásával a felsőoktatási intézmény szabályzatában kell rendezni.

7. A képzési követelményeket szakmai testületek "Útmutató"-ban határozzák meg.

4. számú melléklet a 158/1994. (XI. 17.) Korm. rendelethez

AZ ÓVODAPEDAGÓGUS SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI

1. A szak megnevezése: óvodapedagógus.

2. A képzési cél: olyan értelmiségi óvodapedagógus szakemberek képzése, akik jól megalapozott általános és szakmai műveltségük, fejlett pedagógiai képességeik, ön- és emberismeretük, gyermekközpontú, érzelemgazdag beállítódásuk birtokában - a családdal és a társadalmi környezettel együttműködve - alkalmasak az óvodás gyermekek tudatos fejlesztésére, nevelésére, az egyetemes és nemzeti értékek, erkölcsi normák közvetítésére.

3. A végzettség szintje

3.1. Óvodapedagógus képesítés főiskolai képzés keretében szerezhető meg.

3.2. Az alapképzés időtartama: három év, az óraszám nappali tagozaton 2500 óra.

3.3. Az oklevélben megnevezett szakképzettség: óvodapedagógus.

Az óvodapedagógus képesítés az óvodás gyermekek nevelésére jogosít.

4. A képzés tartalmi irányai

4.1. Tudományos megalapozottságú pszichológiai és pedagógiai ismeretek rendszere, amely a gyermek pszichés fejlődésének, szocializációjának, a gyermeki személyiségnek sokszínű tevékenység - főként játék - által történő differenciált fejlesztését szolgálja.

4.2. A szaktudományos képzés a módszertani és gyakorlati képzéssel szoros kapcsolatban felkészít a gyermeki személyiség komplex fejlesztésére. Az így szerzett ismeretek, képességek, valamint speciális személyiségvonások alkalmassá tesznek a különböző óvodai modellek, koncepciók megértésére és megvalósítására.

Megismertetik az óvodapedagógus jelöltet:

- az óvodai nevelés eszközeivel, közülük a minden gyermeki tevékenységet magában foglaló és átható játékkal;

- a gondozás és testi nevelés terén az egészséges életmódra nevelés tudatosan szervezett tevékenységeivel;

- az anyanyelvi és kommunikációs nevelés feladatainak megvalósításával;

- a művészeti nevelés (irodalom, zene, tánc, vizuális, báb) eljárásainak célszerű alkalmazásával;

- a matematikai nevelésben a gondolkodás fejlesztésével és matematikai tapasztalatok nyújtásával;

- a természet megismerésére nevelésben a természeti jelenségek összefüggéseinek megláttatásával, a természethez való aktív viszony és védelem kialakításával.

4.3. Szakmaorientált társadalomtudományi képzés filozófiai, demokratikus állampolgári magatartásra nevelő társadalomelméleti stúdiumokkal.

4.4. Hatékony, más kultúrák megismerését szolgáló, legalább alapfokú nyelvismeret.

5. A képzés főbb tanulmányi területei, ezek aránya és az ellenőrzés formái

5.1. Az alapképzés a diploma megszerzéséhez szükséges tanulmányok összessége. Magában foglalja a mindenki számára kötelező, általánosan művelő (pedagógia, pszichológia, társadalomismeret, idegen nyelv stb. - az összes óra 32-35%-át) és az óvodai nevelő munka végzésére felkészítő (magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret, testnevelés, vizuális nevelés, ének-zene és ezek módszertana - az összes óra 45-48%-át) tanulmányokat.

5.2. Az alapképzés összóraszáma (2500 óra) az elméleti és a gyakorlati tárgyak időkeretét tartalmazza. A gyakorlati képzésre fordított idő az alapképzés teljes idejének 30%-a.

A gyakorlati képzés fogalmába beleértendők a hallgatók hospitálásai, csoportos és egyéni óvodai gyakorlatai, valamint a pedagógiai és módszertani stúdiumok keretében végzett gyakorlatok is.

5.3. A felsőoktatási intézmények a képzés rendjét, struktúráját, óra- és vizsgatervét, a részletes oktatási és tanulmányi követelményeket statutumaikban és tanterveikben; az egyes tárgyak keretében elsajátítandó ismereteket a tantárgyi programokban határozzák meg.

5.4. Az ellenőrzés formái: aláírás, gyakorlati jegy, kollokvium, szigorlat, záróvizsga. Így:

- a módszertani stúdiumokból legalább egy kollokvium;

- az általánosan művelő és az óvodapedagógusi szakmát alapozó elméleti jellegű tárgyakból döntően kollokvium;

- az óvodapedagógusi képességeket és készségeket fejlesztő tantárgyakból döntően gyakorlati jegy;

- egy idegen nyelvből alapfokú nyelvvizsga.

A tananyag ismeretének értékelése ötfokozatú: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

5.5. Kötelező szigorlati tárgyak:

filozófia,

pszichológia,

pedagógia.

5.6. A képzés szerves része a gyakorlati zárófoglalkozás, valamint az óvodapedagógus általános műveltségéhez és szakmai munkájához kapcsolódó szakdolgozat elkészítése, és annak záróvizsgán történő megvédése.

5.7. Az óvodapedagógusi oklevél megszerzéséhez záróvizsgát kell tenni. A záróvizsga két részből áll.

- A hallgató a záróvizsga-bizottság előtt megvédi szakdolgozatát, és komplex szakmai szóbeli vizsgát tesz.

A szóbeli vizsga tárgyköreit úgy kell meghatározni, hogy a jelölt pszichológiai, pedagógiai és szaktudományi felkészültségéről is számot adhasson, tételét komplex módon, az elmélet és a gyakorlat egységében fejthesse ki.

A hallgató a záróvizsgán három érdemjegyet kap:

- a szakdolgozat és megvédése,

- a szóbeli tétel(ek) kifejtése,

- a gyakorlati zárófoglalkozás érdemjegye.

A záróvizsga eredménye a fenti három érdemjegy átlaga.

6. Az alapképzéssel egyidejűleg vagy azt követően speciális szakismeretek szerezhetők (pl. gyermektorna, vizuális nevelés, kézműves ismeretek, bábjátszás). E szakismeretek megszerzéséről az oklevél kiegészítéseként "Tanúsítvány" szerezhető.

A "Tanúsítvány" tartalmi és formai követelményeit a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 97. § (2) bekezdésének értelemszerű alkalmazásával a felsőoktatási intézmény szabályzatában kell rendezni.

7. A képzési követelményeket szakmai testületek "Útmutató"-ban határozzák meg.

5. számú melléklet a 158/1994. (XI. 17.) Korm. rendelethez

A NEMZETISÉGI ÓVODAPEDAGÓGUS SZAK KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI

1. A szak megnevezése: nemzetiségi (horvát, német, román, szerb, szlovák, szlovén) óvodapedagógus.

2. A képzési cél: olyan értelmiségi óvodapedagógus szakemberek képzése, akik jól megalapozott általános és szakmai műveltségük, fejlett óvodapedagógiai képességeik, ön- és emberismeretük, gyermekközpontú, érzelemgazdag beállítódásuk birtokában - a családdal és a társadalmi környezettel együttműködve - alkalmasak az óvodás gyermek tudatos fejlesztésére, nevelésére, az egyetemes és nemzeti értékek, erkölcsi normák közvetítésére, a nemzetiségi anyanyelvi nevelés feladatainak ellátására.

A nemzetiségi óvodapedagógust jellemezze a korszerű általános, szaktudományi és a nemzetiségi anyanyelvi neveléshez, a nemzeti és nemzetiségi identitás elmélyítéséhez szükséges pedagógiai képesség, amelyet alkotó módon tud alkalmazni.

Jellemezze magas szintű nyelvismeret, társadalmi érzékenység, közösségi feladattudat, permanens művelődés igénye és képessége.

3. A végzettség szintje

3.1. A nemzetiségi óvodapedagógusi képesítés főiskolai képzés keretében szerezhető.

3.2. A képzés időtartama: három év, az óraszám nappali tagozaton 2780 óra.

3.3. Az oklevélben megnevezett szakképzettség: nemzetiségi óvodapedagógus. A nemzetiségi óvodapedagógusi képesítés az óvodás gyermek magyar és nemzetiségi anyanyelvű nevelésére jogosít.

4. A képzés tartalmi irányai

4.1. Tudományos megalapozottságú pszichológiai és pedagógiai ismeretek rendszere, amely a gyermek pszichés fejlődésének, szocializációjának, a gyermeki személyiségnek sokszínű tevékenység - főként játék - által történő differenciált fejlesztését szolgálja.

4.2. A szaktudományos képzés a módszertani és gyakorlati képzéssel szoros kapcsolatban felkészít a gyermeki személyiség komplex fejlesztésére. Az így szerzett ismeretek, képességek, valamint speciális személyiségvonások alkalmassá tesznek a különböző óvodai modellek, koncepciók megértésére és megvalósítására.

Megismertetik az óvodapedagógus jelöltet:

- az óvodai nevelés eszközeivel, közülük a minden gyermeki tevékenységet magában foglaló és átható játékkal;

- a gondozás és testi nevelés terén az egészséges életmódra nevelés tudatosan szervezett tevékenységeivel;

- az anyanyelvi és kommunikációs nevelés feladatainak megvalósításával;

- a művészeti nevelés (irodalom, zene, tánc, vizuális, báb) eljárásainak célszerű alkalmazásával;

- a matematikai nevelésben a gondolkodás fejlesztésével és a matematikai tapasztalatok nyújtásával;

- a természet megismerésére nevelésben a természeti jelenségek összefüggéseinek megláttatásával, a természethez való aktív viszony és védelem kialakításával.

4.3. Szakmaorientált társadalomtudományi képzés filozófiai, demokratikus állampolgári magatartásra nevelő társadalomelméleti stúdiumokkal.

4.4. Hatékony nemzetiségi nyelvismeret, amelynek birtokában képesek az általános és nemzetiségi nyelven elsajátított ismeretek kreatív alkalmazására, képesek kedvet és érdeklődést ébreszteni más népek nyelvének, kultúrájának megismerésére.

5. A képzés főbb tanulmányi területei, ezek aránya és az ellenőrzés formái

5.1. Az alapképzés a diploma megszerzéséhez szükséges tanulmányok összessége. Magában foglalja a mindenki számára kötelező: általánosan művelő (pedagógia, pszichológia, társadalomismeret stb. - az összes óra 28-31%-át) és az óvodai nevelő munka végzésére felkészítő (magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret, testnevelés, vizuális nevelés, ének-zene és ezek módszertana - az összes óra 49-52%-át) tanulmányokat, valamint az óvodai nemzetiségi anyanyelvi feladatok ellátására felkészítő tantárgyakat.

5.2. Az alapképzés összóraszáma (2780 óra) az elméleti és a gyakorlati tárgyak időkeretét tartalmazza. A gyakorlati képzésre fordított idő az alapképzés teljes idejének 30%-a.

A gyakorlati képzés fogalmába beleértendők a hallgatók hospitálásai, csoportos és egyéni óvodai gyakorlatai, a pedagógiai és módszertani stúdiumok keretében végzett gyakorlatok is, valamint a nemzetiségi hospitálások és óvodai gyakorlatok.

5.3. A felsőoktatási intézmények a képzés rendjét struktúráját óra- és vizsgatervét, a részletes oktatási és tanulmányi követelményeket statutumaikban és tanterveikben; az egyes tárgyak keretében elsajátítandó ismereteket a tantárgyi programokban határozzák meg.

5.4. Az ellenőrzés formái: aláírás, gyakorlati jegy, kollokvium, szigorlat, záróvizsga. Így:

- a módszertani stúdiumokból legalább egy kollokvium;

- az általánosan művelő és a nemzetiségi óvodapedagógusi szakmát alapozó elméleti jellegű tárgyakból döntően kollokvium;

- a nemzetiségi óvodapedagógusi képességeket és készségeket fejlesztő tantárgyakból döntően gyakorlati jegy.

A tananyag ismeretének értékelése ötfokozatú: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

5.5. Kötelező szigorlati tárgyak:

filozófia,

pszichológia,

pedagógia,

komplex nemzetiségi szigorlat.

5.6. A képzés szerves része a gyakorlati zárófoglalkozás, valamint az óvodapedagógus általános műveltségéhez és szakmai munkájához kapcsolódó szakdolgozat elkészítése.

5.7. Az óvodapedagógusi oklevél megszerzéséhez záróvizsgát kell tenni.

A záróvizsga két részből áll:

- a hallgató a záróvizsga-bizottság előtt megvédi szakdolgozatát;

- komplex szakmai szóbeli vizsgát tesz.

A szóbeli vizsga tárgyköreit úgy kell meghatározni, hogy a jelölt pszichológiai, pedagógiai és szaktudományi felkészültségéről is számot adhasson, tételét komplex módon, az elmélet és a gyakorlat egységében fejthesse ki.

A hallgató a záróvizsgán négy érdemjegyet kap:

- a szakdolgozat és megvédése,

- a szóbeli tétel(ek) kifejtése,

- a gyakorlati zárófoglalkozások (magyar és nemzetiségi nyelven) érdemjegyei.

6. Az alapképzéssel egyidejűleg, vagy azt követően speciális szakismeretek szerezhetők (pl. gyermektorna, vizuális nevelés, kézműves ismeretek, bábjátszás, nemzetiségű nyelvű speciális - ének, környezetismeret stb. - szakismeretek). E szakismeretek megszerzéséről az oklevél kiegészítéseként "Tanúsítvány" szerezhető.

A "Tanúsítvány" tartalmi és formai követelményeit a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 97. § (2) bekezdésének értelemszerű alkalmazásával a felsőoktatási intézmény szabályzatában kell rendezni.

7. A képzési követelményeket szakmai testületek "Útmutató"-ban határozzák meg.

6. számú melléklet a 158/1994. (XI. 17.) Korm. rendelethez

A képzésben szerezhető szakképzettséggel egyenértékű képesítések

1. Az alapképzésben szerezhető szakképzettséggel - a Kt. 17. § (1) bekezdésében pedagógus-munkakör (alkalmazás) szempontjából előírt - egyenértékű felsőfokú iskolai végzettség:

a) a Kt. 17. § (1) bekezdésének b) és h) pontja tekintetében

- a tanító- és óvónőképzésről szóló 1958. évi 26. törvényerejű rendelet szerint szervezett, felsőfokú tanítóképző intézetekben szerzett általános iskolai tanítói képesítés;

- a tanítóképző főiskolák létesítéséről szóló 1974. évi 13. törvényerejű rendelet szerint szervezett tanítóképző főiskolákon és más pedagógusképző intézményekben szerzett általános iskolai tanítói képesítés;

b) a Kt. 17. § (1) bekezdésének b), c) és h) pontja tekintetében

1. az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény végrehajtásáról rendelkező, többszörösen módosított 41/1985. (X. 5.) MT rendelet 8. § (2) bekezdésének a) pontjában foglaltak alapján, a művelődési és közoktatási miniszter döntési jogkörében

- alapított "általános iskolai idegennyelv-oktató tanító" szakon szerzett képesítés a "tanító" szakon kötelezően választható "műveltségi területen" szerezhető képesítéssel, amennyiben az idegen nyelv azonos (41.890/1990/XVI. ügyiratszám);

- indított "négyéves kétnyelvű (magyar-német nemzetiségi) általános iskolai tanító" szakon szerzett képesítés a "nemzetiségi (német) tanító" szakon szerezhető képesítéssel (39.473/1990/XVI. ügyiratszám);

- indított "általános iskolai nemzetiségi tanító" szakon elnyert képesítés a "nemzetiségi tanító" szakon szerezhető képesítéssel, amennyiben a nemzetiségi nyelv azonos (41.686/1991/XVI. ügyiratszám);

2. az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény végrehajtásáról rendelkező 41/1985. (X. 5.) MT rendelet 8. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt jogkörében a művelődési miniszter által

jóváhagyott tantervi irányelvek alapján a tanítóképzésben az "idegen nyelvi", illetőleg a "környezetismereti" szakkollégiumi tanulmányok befejezésével elnyert képesítés - amelyet az oklevélhez csatolt "Betétlap" ("Melléklet" igazol - a kötelezően választható "idegen nyelv", illetőleg "természetismeret" megnevezésű "műveltségi területen" szerezhető képesítéssel, az iskolai oktatás 5. évfolyamán (34.844/1987/XI. ügyiratszám);

c) a Kt. 17. § (1) bekezdésének b), c) és h) pontja, illetőleg az a) pontja tekintetében

a tanárképző és tanítóképző főiskolák, továbbá az óvóképző intézetek nappali és levelező tagozatának tantervéről szóló 130/1976. (MK 14.) OM utasítással bevezetett tanterv alapján a nemzetiségi tanító-, illetőleg óvónőképzésben szakkollégiumi tanulmányok befejezésével elnyert képesítés - amelyet az oklevélhez csatolt "Betétlap" ("Melléklet") igazol - a nemzetiségi nyelv egyezése esetén a "nemzetiségi tanító", illetőleg a "nemzetiségi óvodapedagógus" szakon szerezhető képesítéssel.

2. Az egyes kulturális közalkalmazotti munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési és egyéb feltételekről szóló 2/1993. (I. 30.) MKM rendelet mellékletében a könyvtáros és a népművelő munkakörök betöltésénél a 130/1976. (MK 14.) MM utasítással bevezetett tanterv alapján a könyvtár, illetőleg a népművelés (közművelődés) szakkollégiumi képzésben elnyert képesítés egyenértékű a tanító szakon az alapképzéssel egyidejűleg vagy azt követően a könyvtárosi, illetőleg a közművelődési "speciális szakismeretek" elvégzéséről kiállított "Tanúsítvány"-nyal igazolt képesítéssel.