15/1994. (VII. 14.) BM rendelet

a rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről

A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (a továbbiakban: Be.) 22. §-a, valamint 404. §-ának (3) bekezdése alapján a rendőrség nyomozó hatóságai hatáskörének és illetékességének szabályozására a legfőbb ügyésszel egyetértésben a következőket rendelem el:

A rendőrség nyomozó hatóságai

1. § (1) A rendőrség, mint nyomozó hatóság helyi, területi, továbbá központi nyomozó hatóságokra, a nyomozó hatóságok - szakmai feladataiknak megfelelően - nyomozó szervekre tagozódnak.

(2)[1] Helyi nyomozó hatóság a rendőrkapitányság, a területi nyomozó hatóság a rendőr-főkapitányság és a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (a továbbiakban: REBISZ) Repülőtéri Biztonsági Szolgálat (a továbbiakban: REBISZ RBSZ), REBISZ Autópálya Rendőrség (a továbbiakban: REBISZ AR), a központi nyomozó hatóság az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK).

(3)[2] A helyi nyomozó hatóság szervei:

a) a rendőrkapitányságok bűnügyi szervei,

b) a rendőrkapitányságok közlekedésrendészeti szervei,

c) a rendőrkapitányságok közrendvédelmi szervei,

d) a rendőrkapitányságok rendőrőrsei, rendőrállomásai,

e) a Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság, a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság, a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság.

(4)[3] A területi nyomozó hatóság szervei:

a) a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányságok felderítő, és nyomozó szervei;

b) a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányságok közlekedésrendészeti szervei;

c) a REBISZ RBSZ bűnügyi szervei;

d) a REBISZ AR bűnügyi, közlekedési szervei.

e)[4] Nemzeti Nyomozó Iroda Szervezett Bűnözés Elleni Főosztály szervei;

f)[5] Nemzeti Nyomozó Iroda Gazdaságvédelmi Főosztály szervei;

g)[6] Nemzeti Nyomozó Iroda Bűnügyi Főosztály szervei;

h)[7] Nemzeti Nyomozó Iroda Pénzügyi Nyomozó Főosztály szervei.

(5)[8] A központi nyomozó hatóság szervei:

a) az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Főosztály (a továbbiakban: ORFK Bűnügyi Főosztály) szervei;

b)[9]

c)[10]

d)[11]

e)[12]

f) az ORFK Közbiztonsági Főigazgatóság Közrendvédelmi és Közlekedésrendészeti Főosztály (a továbbiakban: ORFK Közrendvédelmi és Közlekedésrendészeti Főosztály) Közlekedésrendészeti Osztálya.

A hatáskör

2. §[13] (1) Amennyiben külön jogszabály másként nem rendelkezik, a rendőrség nyomozó hatóságainak hatáskörébe tartozik a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Btk.) meghatározott valamennyi bűncselekmény nyomozása.

(2) A rendőrkapitányságok, továbbá a REBISZ AR, a REBISZ RBSZ, a megyei (budapesti) rendőrfőkapitányságok közlekedésrendészeti szervei, a Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság, a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság, a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság hatásköre - szakmai feladataiknak megfelelően - a rendőrség nyomozó hatóságainak hatáskörébe tartozó, e rendelet mellékleteiben fel nem sorolt bűncselekmények nyomozására terjed ki.

(3) A megyei (budapesti) rendőr-főkapitányság felderítő és nyomozó szervének hatáskörébe az 1. számú mellékletben felsorolt bűncselekmények nyomozása tartozik.

(4) Az ORFK NNYI nyomozó szerveinek hatáskörébe tartozik a nyomozása:

a) a 2. számú mellékletben felsorolt bűncselekményeknek;

b) a nemzetközi együttműködésben tevékenykedő szervezett bűnöző csoportok, illetőleg tagjaik által elkövetett bűncselekményeknek;

c) a gazdálkodással, illetőleg a szervezett bűnözéssel összefüggő öt évi vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel fenyegetett, illetőleg az azokhoz kapcsolódó bűncselekményeknek, amennyiben azokat az országos rendőrfőkapitány vagy az ORFK bűnügyi főigazgatója (a továbbiakban: bűnügyi főigazgató) ide utalja, továbbá, ha az ORFK NNYI igazgatója vagy igazgatóhelyettesei a hatáskörükbe vonják;

d) a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 2. számú mellékletében felsorolt, fontos és bizalmas munkakört betöltő személyek által a gazdálkodással, illetőleg a szervezett bűnözéssel összefüggésben elkövetett bűncselekményeknek.

(5) Az ORFK NNYI nyomozó szerveinek hatáskörébe tartozik a (4) bekezdésben foglaltakon kívül azoknak a bűncselekményeknek a nyomozása is, amelyeket az országos rendőrfőkapitány, a bűnügyi főigazgató, illetőleg az ORFK NNYI igazgatója ide utal, vagy az ORFK NNYI igazgatóhelyettesei, az ORFK NNYI nyomozó szerveinek főosztályvezetői hatáskörükbe vonnak.

(6) Az ORFK Közrendvédelmi és Közlekedésrendészeti Főosztály Közlekedésrendészeti Osztálya hatáskörébe azoknak a bűncselekményeknek a nyomozása tartozik, amelyeket az országos rendőrfőkapitány, a bűnügyi főigazgató, illetőleg az ORFK közbiztonsági főigazgatója ide utal, vagy amelyeket az ORFK Közrendvédelmi és Közlekedésrendészeti Főosztály főosztályvezetője a hatáskörébe von.

(7)[14] Az 1. számú mellékletben meghatározott bűncselekmények nyomozásával a rendőrkapitányságok, a 2. számú mellékletben meghatározott bűncselekmények nyomozásával a rendőr-főkapitányságok és a rendőrkapitányságok csak az 5. § (5) bekezdésében előírtak esetén bízhatóak meg. Ezen túlmenően a kizárólagos hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóságok által hatáskörbe vont ügyek csak kivételesen indokolt esetben, az ORFK bűnügyi főigazgatójának engedélyével utalhatók vissza helyi, illetve területi nyomozó hatóságok hatáskörébe.

Az illetékesség

3. § (1) A nyomozás lefolytatására az a nyomozó hatóság illetékes

a) amelynek - külön jogszabályban meghatározott -illetékességi területén a bűncselekményt - sorozat-bűncselekmények esetén a bűncselekmények többségét - elkövették,

b) amelyik az ügyben korábban intézkedett (megelőzés), ha a gyanúsított több nyomozó hatóság illetékességi területén követett el bűncselekményt, vagy az elkövetés helye nem állapítható meg.

c) ittas járművezetés vétsége [Btk. 188. § (1) bekezdés], járművezetés tiltott átengedése vétsége [Btk. 189. § (1) bekezdés], tartás elmulasztása vétsége, bűntetlte (Btk. 196. §) eseteiben, amelynek területén az elkövető lakóhelye van, kivéve, ha a nyomozás lefolytatása az elkövetés helyén célszerű.

(2)[15] Ha a bűncselekmény elkövetője ismeretlen és az elkövetés helye sem állapítható meg, az a nyomozó hatóság jár el, amelynek a bűncselekmény saját észlelése vagy bejelentés, feljelentés alapján legkorábban a tudomására jutott.

(3) Ha a gyanúsított a bűncselekményt külföldön követte el, a nyomozás teljesítésére az a nyomozó hatóság illetékes, amelynek területén a gyanúsított lakik, vagy tartózkodik.

(4)[16] Az ORFK NNYI Pénzügyi Nyomozó Főosztály megyei nyomozó hivatalai illetékességét a 3. számú melléklet tartalmazza.

(5)[17] A REBISZ RBSZ és a REBISZ AR illetékessége:

a) a REBISZ RBSZ illetékessége a repülőtér nyilvános a közforgalom számára megnyitott területeire, a repülőtéri belső parkolókra, a repülőteret határoló kerítéssel bezárt területre, valamint a repülőtér jegykezelési, vámkezelési, és tranzitterületeire, továbbá a forgalmi előterére, a külső parkolókra és a terminálhoz vezető utakra;

b) a REBISZ AR illetékessége a külön jogszabályban gyorsforgalmi útként meghatározott út teljes hosszára, annak kezdetét vagy végét jelző tábla vonaláig terjedő részére - ezen belül a gyorsforgalmi utak Budapest közigazgatási határain belüli első le- és felhajtást biztosító pontjáig - a gyorsforgalmi út fel és lehajtást biztosító bekötő útszakaszára a gyorsforgalmi út kezdetét és végét jelző tábláig, továbbá a gyorsforgalmi utak mentén létesített műtárgyakig terjedő területre, illetve ezek hiányában a burkolattól mért 10 méteres szélességű sávra, valamint a gyorsforgalmi úthoz ki- és bejárattal csatlakozó elsősorban a gyorsforgalmi úton közlekedőket szolgáló létesítményekre (benzinkút, szerviz, segélyszolgálat, parkoló, pihenő, vendéglátó-ipari objektum), a gyorsforgalmi utak felett átívelő kizárólag a gyorsforgalmi út, vagy az azon közlekedőket szolgáló létesítmények megközelítésére szolgáló műtárgyak teljes területére terjed ki. A REBISZ AR illetékessége kiterjed az egymással össze nem függő autóút és autópálya-szakaszok kivételével az M0-ás számozású gyorsforgalmi útra.

(6)[18] A REBISZ RBSZ, valamint a REBISZ AR parancsnoka a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy elleni további nyomozást átteheti az (1) bekezdés a) pontja alapján illetékes nyomozó hatósághoz.

(7)[19] A feljelentés elutasítása iránt az a nyomozó szerv intézkedik, amely a nyomozás teljesítésére illetékes.

A hatáskör és az illetékesség vizsgálata

4. § (1) A nyomozó halóság a hatáskörét és az illetékességét hivatalból vizsgálja.

(2)[20] Ha a nyomozó hatóság hatáskörének vagy illetékességének hiányát észleli, az ügyet - az eljárásban résztvevők értesítése mellett - a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 172. §-ának (2) és (3) bekezdése alapján átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatósághoz. Az áttételt követő hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetén a (4)-(8) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

(3) A feljelentett, a bejelentett vagy a saját észlelés alapján feltárt bűncselekmények esetében, bármely nyomozó hatóság köteles - hatáskörére és illetékességére tekintet nélkül - a halaszthatatlan nyomozási cselekményeket foganatosítani.

Ezek elvégzése után, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóságot köteles - az iratok és az ügyről készített feljegyzés megküldésével - haladéktalanul értesíteni.

(4) A nyomozó szervek közötti hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetén az eljáró nyomozó hatóság kijelöléséről - ha a hatásköri vagy illetékességi összeütközés a rendőr-főkapitányság területén működő nyomozó szervek között merült fel - a megyei (budapesti) rendőrfőkapitány dönt.

(5)[21] Az ORFK Bűnügyi Főosztály főosztályvezetője, vagy az ORFK Közbiztonsági Főigazgatóság Közrendvédelmi és Közlekedésrendészeti Főosztály főosztályvezetője dönt, ha az összeütközés megyei (budapesti) rendőrfőkapitányságok között, megyei (budapesti) rendőrfőkapitányság és a REBISZ között, illetve nem ugyanahhoz a rendőr-főkapitánysághoz tartozó rendőrkapitányságok között, valamint rendőrkapitányság és a REBISZ között keletkezett.

(6) Egyéb hatásköri és illetékességi összeütközés esetén az eljáró nyomozó hatóság kijelöléséről az országos rendőrfőkapitány dönt.

(7)[22] A felettes rendőri szerv vezetője, az ORFK Bűnügyi Főosztály főosztályvezetője, az ORFK Közbiztonsági Főigazgatóság Közrendvédelmi és Közlekedésrendészeti Főosztály főosztályvezetője - illetékességi összeütközés esetén - kijelölheti azt a nyomozó hatóságot is, amelynek eljárása a területén végzendő bizonyítási cselekmények többsége miatt vagy egyéb okból célszerű.

(8) A vita eldöntéséhez szükséges iratokat, szolgálati úton, annak a nyomozó hatóságnak kell felterjesztenie, amely hatáskörének vagy illetékességének hiányát utóbb állapította meg.

Záró rendelkezések

5. § (1) A hatékonyabb bűnüldözés érdekében az országos rendőrfőkapitány elrendelheti, hogy egyes bűncselekmény-kategóriába tartozó ügyek nyomozását - ideiglenesen - rendőr-főkapitánysági, illetve országos rendőr-főkapitánysági hatáskörbe vonjanak.

(2) A megyei (budapesti) rendőrfőkapitány intézkedésben határozza meg a rendőr-főkapitányság nyomozó szervei közötti, továbbá a rendőrkapitányságon belüli ügyek megosztását.

(3)[23] A budapesti rendőrfőkapitány, a Jász-Nagykun-Szolnok, illetve a Somogy megyei rendőrfőkapitány ezen túlmenően intézkedik a Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság, a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság, illetve a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság hatáskörét illetően is.

(4) A megyei (budapesti) rendőrfőkapitány a (2) bekezdésben meghatározott intézkedésben egyes bűncselekmény-kategóriákba tartozó ügyek nyomozását ideiglenesen vagy tartósan, rendőr-főkapitánysági hatáskörbe vonhatja.

(5)[24] Ha az elvégzendő nyomozási cselekmények miatt vagy egyéb okból célszerű, a megyei (budapesti) rendőrfőkapitány az 1. számú mellékletben felsorolt bűncselekmények közül annak a nyomozásával, amely nincs összefüggésben a szervezett bűnözéssel, megbízhatja a rendőr-főkapitányság területén működő rendőrkapitányságot.

(6)[25] A megyei (budapesti) rendőrfőkapitány, illetve az 1. § (4) bekezdésének a) pontjában meghatározott területi nyomozó szerv vezetője egyes bűnügyeket megyei (budapesti) rendőr-főkapitánysági hatáskörbe vonhat.

6. § (1) E rendelet a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.

(2) Egyidejűleg a 9/1990. (II. 7.) BM rendelet, valamint a 24/1990. (IX. 5.) BM rendelet 3. §-a hatályát veszti.

Dr. Kónya Imre s. k.,

belügyminiszter

1. számú melléklet a 15/1994. (VII. 14.) BM rendelethez[26]

A megyei (budapesti) rendőr-főkapitányságok felderítő és nyomozó szerveinek hatáskörébe tartozó bűncselekmények

Btk. XII. fejezet

A SZEMÉLY ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK

I. cím

Az élet, testi épség és az egészség elleni bűncselekmények

166. § Emberölés bűntette és vétsége

167. § Erős felindulásban elkövetett emberölés bűntette

168. § Öngyilkosságban közreműködés bűntette

169. § (3) bekezdés Halált okozó magzatelhajtás bűntette

170. § (5) bekezdés Életveszélyt vagy halált okozó testi sértés bűntette

170. § (6) bekezdés Gondatlanságból elkövetett, életveszélyt okozó testi sértés vétsége

171. § (2) bekezdés b) pont Halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége

171. § (2) bekezdés c) pont Több ember halálát (halálos tömegszerencsétlenséget) okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége

171. § (3) bekezdés Halált okozó, foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés bűntette

171. § (3) bekezdés Több ember halálát (halálos tömegszerencsétlenséget) okozó, foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés bűntette

172. § (2) bekezdés Segítségnyújtás halált okozó elmulasztásának bűntette, kivéve, ha a bűncselekményt a közlekedési szabályok megszegésével követték el

172. § (3) bekezdés Segítségnyújtás halált okozó elmulasztásának a veszélyhelyzetet előidéző (segítségnyújtásra egyébként is köteles) által elkövetett bűntette, kivéve, ha a bűncselekményt a közlekedési szabályok megszegésével követték el

II.cím

Az egészségügyi beavatkozás, az orvostudományi kutatás rendje és az egészségügyi önrendelkezés elleni bűncselekmények

173/A. § Beavatkozás az emberi génállományba bűntette 173/B. § Az emberi ivarsejt tiltott felhasználása bűntette és vétsége

173/C. § Születendő gyermek nemének megválasztása bűntette

174/D. § Emberen végezhető kutatás szabályainak megszegése bűntette

173/E. § Embrióval vagy ivarsejttel végezhető kutatás szabályai megszegésének bűntette és vétsége

173/F. § Embrióval vagy ivarsejttel végezhető kutatás szabályai megszegésének bűntette és vétsége

173/G. § Embrióval vagy ivarsejttel végezhető kutatás szabályai megszegésének bűntette

173/H. § Egészségügyi önrendelkezési jog megsértése bűntette és vétsége

173/I. § Emberi test tiltott felhasználása bűntette és vétsége

III. cím

A szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények

174/A. § A lelkiismereti és vallásszabadság megsértésének bűntette

174/B. § Nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagjai elleni erőszak bűntette

175. § (2) és (3) bekezdés Személyi szabadság megsértése bűntette

175/A. § Emberrablás bűntette

175/B. § Emberkereskedelem bűntette és vétsége, kivéve, ha annak nemzetközi vonatkozása van

Btk. XIV. fejezet

A HÁZASSÁG, A CSALÁD, AZ IFJÚSÁG ÉS A NEMI ERKÖLCS ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK

II. cím

A nemi erkölcs elleni bűncselekmények

205. § (2) és (3) bekezdés Üzletszerű kéjelgés elősegítése bűntette

207. § (2) és (3) bekezdés Kerítés bűntette

Btk. XV. fejezet

AZ ÁLLAMIGAZGATÁS, AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS ÉS A KÖZÉLET TISZTASÁGA ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK

I. cím

A választás, a népszavazás és a népi kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény

211. § A választás, a népszavazás és a népi kezdeményezés rendje elleni bűntett

II. cím

A rendészeti bűncselekmények

218. § (3) bekezdés Embercsempészés bűntette

218. § (4) bekezdés Embercsempészésre irányuló előkészület vétsége, ha az előkészület a (3) bekezdésben meghatározott embercsempészésre irányul

IV. cím

A hivatali bűncselekmények

227/A. § A jogosulatlan titkos információgyűjtés bűntette

228/A. § Az egyesülési és a gyülekezési szabadság megsértésének bűntette

VII. cím

A közélet tisztasága elleni bűncselekmények

250-255. § Vesztegetés bűntette és vétsége esetén ezeknek a bűncselekményeknek a nyomozása megyei hatáskörbe tartozik, kivéve a kizárólagos ügyészi hatáskörbe tartozó, a Be. 29. §-ának d) pontjában meghatározott bűncselekmények, és az ezen jogszabály által az NNI hatáskörébe utalt, a Btk. ugyanezen fejezet ugyanezen címe alatt szereplő bűncselekmények esetét

255/B. § Vesztegetés feljelentésének elmulasztása vétsége esetén ezeknek a bűncselekményeknek a nyomozása megyei hatáskörbe tartozik, kivéve a kizárólagos ügyészi hatáskörbe tartozó, a Be. 29. §-ának d) pontjában meghatározott bűncselekmények, és az ezen jogszabály által az NNI hatáskörébe utalt, a Btk. ugyanezen fejezet ugyanezen címe alatt szereplő bűncselekmények esetét

257. § Közérdekű bejelentő üldözése vétsége

Btk. XVI. fejezet

A KÖZREND ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK

I. cím

A közbiztonság elleni bűncselekmények

259. § (2) bekezdés b) pont Különösen nagy vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt előidéző közveszély okozás bűntette

259. § (3) bekezdés Halált előidéző közveszély okozás bűntette

259. § (4) bekezdés Különösen nagy vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt előidéző gondatlan közveszély okozás vétsége

259. § (4) bekezdés Halált előidéző gondatlan közveszélyokozás vétsége

260. § (2) bekezdés Közérdekű üzem működése különösen nagy vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozó megzavarásának bűntette

260. § (3) bekezdés Közérdekű üzem működése különösen nagy vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozó gondatlan megzavarásának vétsége

263. § (2) és (3) bekezdés Visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel bűntette

263/A. § (2) és (3) bekezdés Visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel bűntette

263/B. § Fegyvercsempészet bűntette

263/C. § Bűnszervezetben részvétel bűntette

264. § (3) bekezdés Visszaélés radioaktív anyaggal bűntette

264/C. § Visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel bűntette

II.cím

Köznyugalom elleni bűncselekmények

268. § Törvény vagy hatósági rendelkezés elleni izgatás bűntette

269. § Közösség elleni izgatás bűntette

III.cím

A közbizalom elleni bűncselekmények

274. § Közokirat-hamisítás bűntette, vétsége és a

275. § Közokirat-hamisítás bűntette, valamint

276. § Magánokirat-hamisítás vétsége, ha ezeket a cselekményeket a Btk. 288. §-ában, 289. §-ában, illetve a 290. §-ában meghatározott bűncselekményre követik el, kivéve, ha a 289. §-ban írt bűncselekményt a Btk. 310. §-ában, 310/A. §-ában vagy a 310/B. §-ában foglalt bűncselekményekkel összefüggésben követik el.

IV.cím

A közegészség elleni bűncselekmények

282. § (2) bekezdés Visszaélés kábítószerrel bűntette

282. § (3) bekezdés b) pont Visszaélés kábítószerrel bűntette, ha az elkövetési magatartás a kábítószer előállításához szükséges anyag, berendezés vagy felszerelés készítése, átadása, forgalomba hozatala, az azzal való kereskedelem, az országba való behozatala, kivitele, az ország területén átvitele

282. § (4) bekezdés Visszaélés kábítószerrel bűntette, ha az elkövetési magatartás a (2) bekezdés szerinti minősített esethez kapcsolódóan anyagi eszközök szolgáltatása

282/A. § (2) és (3) bekezdés Visszaélés kábítószerrel bűntette, kivéve a (2) bekezdés c) pontját, ha azt a Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek vagy a büntetés-végrehajtási szervezet létesítményeiben jelentős mennyiségre követik el

282/A. § (4) bekezdés Visszaélés kábítószerrel elkövetésre irányuló előkészület bűntette

282/A. § (5) bekezdés Visszaélés kábítószerrel bűntette, ha az elkövetési magatartás a (2) és (3) bekezdés szerinti minősített esethez kapcsolódóan anyagi eszközök szolgáltatása

282/B. § (2) és (3) bekezdés Tizennyolcadik életévét betöltött személy által tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával elkövetett visszaélés kábítószerrel bűntette

282/B. § (4) bekezdés Tizennyolcadik életévét betöltött személy által tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával elkövetett visszaélés kábítószerrel előkészületének bűntette

282/B. § (6) bekezdés Visszaélés kábítószerrel bűntette, ha az elkövetési magatartás a (2) és (3) bekezdés szerinti minősített esethez kapcsolódóan tizennyolcadik életévét betöltött személy által tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával anyagi eszközök szolgáltatása

282/C. § (3) és (4) bekezdés Kábítószerfüggő személy által elkövetett visszaélés kábítószerrel bűntette

Btk. XVII. fejezet

A GAZDASÁGI BŰNCSELEKMÉNYEK

I. cím

Gazdálkodási kötelességeket és a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények

288. § Jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűntette

289. § (4) bekezdése A számvitel rendje megsértése bűntette, kivéve, ha azt a Btk. 310. §-ában, 310/A. §-ában, illetve a 310/B. §-ában meghatározott bűncselekményekkel összefüggésben követik el

290. § (1)-(4) bekezdés Csődbűntett bűntett

291. § Hitelező jogtalan előnyben részesítése vétsége

297. § Tartozás fedezetének elvonása bűntette

299/A. § Bennfentes értékpapír-kereskedelem bűntette

299/B. § Tőkebefektetési csalás bűntette

299/C. § Piramisjáték szervezése bűntette

300/C. § (4) bekezdés b) pont Különösen nagy kárt okozó számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény bűntette

300/C. § (4) bekezdés c) pont Különösen jelentős kárt okozó számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény bűntette

303. § (1) bekezdés Pénzmosás bűntette

303. § (2) bekezdés Pénzmosás bűntette, ha az előcselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy más, mint a pénzmosás elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy

303. § (1) és (2) bekezdés Pénzmosás bűntette, kivéve ha az előcselekmény elkövetője más személy, mint aki a pénzmosás elkövetésével megalapozottan gyanúsítható és a pénzmosást különösen jelentős értékre követik el

303/A. § Pénzmosás vétsége

II.cím

A pénz- és bélyeghamisítás

304. § (2) bekezdés Pénzhamisítás bűntette

304/A. § Pénzhamisítás elősegítése vétsége a 304. § (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmény elkövetésével összefüggésben

307. § Bélyeghamisítás bűntette és vétsége

III.cím

A pénzügyi bűncselekmények

310. § (4) bekezdés a) pont Különösen nagy vagy ezt meghaladó mértékű bevételcsökkentést okozó adó-, társadalombiztosítási csalás bűntette, ha azt nem a Vám- és Pénzügyőrség vagy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal hatáskörébe tartozó adóra, illetve járulékra követték el

313/C. § (5) bekezdés a) pont Különösen nagy kárt okozó készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés bűntette

313/C. § (6) bekezdés a) pont Különösen jelentős kárt okozó készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés bűntette

313/C. § (6) bekezdés b) pont Különösen nagy kárt okozó bűnszövetségben vagy üzletszerűen elkövetett készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés bűntette

313/C. § (8) bekezdés A gazdálkodó szervezet által kibocsátott, a kibocsátó áruja vagy szolgáltatása ellenértékének kiegyenlítésére alkalmas kártyára elkövetett készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés bűntette, ha azt az (5) bekezdés a) pontjában, illetőleg a (6) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott értékre, illetve módon követik el

Btk. XVIII. fejezet

A VAGYON ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK

316. § (6) és (7) bekezdés Lopás bűntette akkor, ha nem közgyűjteményre nézve követik el

317. § (6) bekezdés a) pont Különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás bűntette

317. § (7) bekezdés Különösen nagy, illetve különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette

318. § (6) bekezdés a) pont Különösen nagy kárt okozó csalás bűntette, ha azt nem Vám- és Pénzügyőrség és nem Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal hatáskörébe tartozó adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra követték el

318. § (7) bekezdés a) pont Különösen jelentős kárt okozó csalás bűntette, ha azt nem Vám- és Pénzügyőrség és nem az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal hatáskörébe tartozó adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra követték el

318. § (7) bekezdés b) pont Különösen nagy kárt okozó csalás bűntette, ha azt nem az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal hatáskörébe tartozó adóra a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon követték el

319. § (3) bekezdés c) pont Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette

319. § (3) bekezdés d) pont Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette

320. § (2) bekezdés Különösen nagy vagy azt meghaladó vagyoni hátrányt okozó hanyag kezelés vétsége

321. § (3) bekezdés a) pont Fegyveresen elkövetett rablás bűntette

321. § (4) bekezdés a) pont Különösen nagy vagy azt meghaladó értékre elkövetett rablás bűntette

321. § (4) bekezdés b) pont Jelentős értékre fegyveresen elkövetett rablás bűntette

321. § (4) bekezdés c) pont Hivatalos személy, külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, vagy közfeladatot ellátó személy ellen e feladata teljesítése során fegyveresen elkövetett rablás bűntette

322. § (3) bekezdés a) pont Különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre elkövetett kifosztás bűntette

323. § (2) bekezdés a)-c) pont Zsarolás bűntette

324. § (5) bekezdés Különösen nagy kárt okozó rongálás bűntette

324. § (6) bekezdés Különösen jelentős kárt okozó rongálás bűntette

326. § (5) bekezdés a) pont Különösen nagy értékre elkövetett orgazdaság bűntette

326. § (6) bekezdés Különösen jelentős, illetve különösen nagy értékre elkövetett orgazdaság bűntette

329/A. § (3) bekezdés a) pont Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének bűntette, ha nem jövedéki termékre vagy vámárura követik el

329/A. § (3) bekezdés b) pont Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének bűntette, ha nem jövedéki termékre vagy vámárura követik el

329/D. § (3) bekezdés a) pont Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó iparjogvédelmi jogok megsértésének bűntette, ha nem jövedéki termékre vagy vámárura követik el

329/D. § (3) bekezdés b) pont Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó iparjogvédelmi jogok megsértésének bűntette, ha nem jövedéki termékre vagy vámárura követik el

2. számú melléklet a 15/1994. (VII. 14.) BM rendelethez[27]

A Nemzeti Nyomozó Iroda hatáskörébe tartozó bűncselekményekhez

Btk. X. fejezet

AZ ÁLLAM ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK

Btk. XI. fejezet

AZ EMBERISÉG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK

Btk. XII. fejezet

A SZEMÉLY ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK

III. cím

A szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények

175/B. § Emberkereskedelem bűntette és vétsége, amennyiben annak nemzetközi vonatkozása van

Btk. XV. fejezet

AZ ÁLLAMIGAZGATÁS, AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS ÉS A KÖZÉLET TISZTASÁGA ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK

III. cím

Az államtitok és a szolgálati titok megsértése

221. § Államtitoksértés bűntette és vétsége

222. § Szolgálati titoksértés bűntette és vétsége

223. § Államtitoksértés feljelentésének elmulasztásának vétsége

VI.cím

Az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények

244. § (1)-(3) bekezdés a) pontja az e mellékletben felsorolt bűncselekményekkel kapcsolatban elkövetett bűnpártolás bűntette

VII.cím

A közélet tisztasága elleni bűncselekmények

250. § Vesztegetés bűntette és vétsége, amennyiben azt a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 2. számú mellékletében felsorolt fontos és bizalmas munkakört betöltő személy követte el, kivéve a kizárólagos ügyészi hatáskörbe tartozó, a Be. 29. §-ának d) pontjában meghatározott bűncselekmények

Btk. XVI. fejezet

A KÖZREND ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK

I. cím

A közbiztonság elleni bűncselekmények

261. § Terrorcselekmény bűntette

262. § Légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítésének bűntette

III.cím

A közbizalom elleni bűncselekmények

274. § Közokirat-hamisítás bűntette, vétsége és a

275. § Közokirat-hamisítás bűntette, valamint

276. § Magánokirat-hamisítás vétsége, ha azt a Btk. 310. §-ában, Btk. 310/A. §-ában, valamint a 310/B. §-ában meghatározott cselekményekkel, továbbá az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal hatáskörébe tartozó adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra elkövetett csalással (Btk. 318. §) összefüggésben követik el

IV.cím

A közegészség elleni bűncselekmények

282/A. § (2) bekezdés c) pont Visszaélés kábítószerrel büntette, ha a Magyar Honvédség a rendvédelmi szervek vagy a büntetés-végrehajtási szervezet létesítményeiben, jelentős mennyiségre követik el

283/A. § Visszaélés kábítószer előállításához használt anyaggal bűntette

Btk. XVII. fejezet

A GAZDASÁGI BŰNCSELEKMÉNYEK

I. cím

Gazdálkodási kötelességeket és a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények

289. § (1)-(4) bekezdés A számvitel rendjének megsértése bűntette és vétsége, ha azt a Btk. 310. § Adó-, társadalombiztosítási csalás bűntette és vétsége, a Btk. 310/A. § A Munkaerőpiaci Alap bevételét biztosító fizetési kötelezettség megsértése bűntette és vétsége, valamint a 310/B. § Társadalombiztosítási, egészségbiztosítási vagy nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség megsértése bűntette és vétsége cselekményekkel összefüggésben követik el

303. § (1) és (2) bekezdés Pénzmosás bűntette, ha az előcselekmény elkövetője más személy, mint aki a pénzmosás elkövetésével megalapozottan gyanúsítható és a pénzmosás bűntettét különösen jelentős értékre követik el

III.cím

A pénzügyi bűncselekmények

310. § Adó-, társadalombiztosítási csalás bűntette és vétsége, ha azt az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal hatáskörébe tartozó adóra vagy járulékra követik el

310/A. § A Munkaerőpiaci Alap bevételét biztosító fizetési kötelezettség megsértése bűntette és vétsége

310/B. § Társadalombiztosítási, egészségbiztosítási vagy nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség megsértése bűntette és vétsége

IV.cím

Vegyes rendelkezések

314. § Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése bűntette és vétsége

Btk. XVIII. fejezet

A VAGYON ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK

316. § (6) bekezdés a) pont Lopás bűntette, ha annak tárgya az 1997. évi CXL. törvény 1. számú mellékletében meghatározott közgyűjtemény

316. § (7) bekezdés a) pont Lopás bűntette, ha annak tárgya az 1997. évi CXL. törvény 1. számú mellékletében meghatározott közgyűjtemény

318. § Csalás vétsége és bűntette, ha azt az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal hatáskörébe tartozó adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra követik el

3. számú melléklet a 15/1994. (VII. 14.) BM rendelethez[28]

A Nemzeti Nyomozó Iroda Pénzügyi Nyomozó Főosztály régióinak illetékessége

Nyugat-Dunántúli Régió

Győr székhellyel, Győr-Moson-Sopron, Zala és Vas megyére kiterjedő illetékességgel

Közép-Dunántúli Régió

Székesfehérvár székhellyel, Veszprém, Komárom-Esztergom és Fejér megyékre kiterjedő illetékességgel

Dél-Dunántúli Régió

Pécs székhellyel, Tolna, Somogy és Baranya megyékre kiterjedő illetékességgel

Dél-Alföldi Régió

Szeged székhellyel, Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megyékre kiterjedő illetékességgel

Észak-Alföldi Régió

Debrecen székhellyel, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékre kiterjedő illetékességgel

Észak-Magyarországi Régió

Miskolc székhellyel, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Heves megyékre kiterjedő illetékességgel

Közép-Magyarországi Régió

Budapest székhellyel, Budapest és Pest megyére kiterjedő illetékességgel

4. számú melléklet a 15/1994. (VII. 14.) BM rendelethez[29]

Lábjegyzetek:

[1] Megállapította a 38/2004. (VI. 29.) BM rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatályos 2004.07.02.

[2] Megállapította az 5/1999. (III. 5.) BM rendelet 1. §-a. Hatályos 1999.03.05.

[3] Megállapította a 38/2004. (VI. 29.) BM rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.07.02.

[4] Beiktatta a 19/2005. (IV. 12.) BM rendelet 4. §-a. Hatályos 2005.04.15.

[5] Beiktatta a 19/2005. (IV. 12.) BM rendelet 4. §-a. Hatályos 2005.04.15.

[6] Beiktatta a 19/2005. (IV. 12.) BM rendelet 4. §-a. Hatályos 2005.04.15.

[7] Beiktatta a 19/2005. (IV. 12.) BM rendelet 4. §-a. Hatályos 2005.04.15.

[8] Megállapította a 38/2004. (VI. 29.) BM rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.07.02.

[9] Hatályon kívül helyezte a 19/2005. (IV. 12.) BM rendelet 12. §-a. Hatálytalan 2005.04.15.

[10] Hatályon kívül helyezte a 19/2005. (IV. 12.) BM rendelet 12. §-a. Hatálytalan 2005.04.15.

[11] Hatályon kívül helyezte a 19/2005. (IV. 12.) BM rendelet 12. §-a. Hatálytalan 2005.04.15.

[12] Hatályon kívül helyezte a 19/2005. (IV. 12.) BM rendelet 12. §-a. Hatálytalan 2005.04.15.

[13] Megállapította a 38/2004. (VI. 29.) BM rendelet 4. §-a. Hatályos 2004.07.02.

[14] Beiktatta a 19/2005. (IV. 12.) BM rendelet 5. §-a. Hatályos 2005.04.15.

[15] Megállapította a 20/2000. (VIII. 3.) BM rendelet 1. §-a. Hatályos 2000.08.03.

[16] Megállapította a 38/2004. (VI. 29.) BM rendelet 5. §-a. Hatályos 2004.07.02.

[17] Megállapította a 38/2004. (VI. 29.) BM rendelet 5. §-a. Hatályos 2004.07.02.

[18] Megállapította a 38/2004. (VI. 29.) BM rendelet 5. §-a. Hatályos 2004.07.02.

[19] Megállapította a 38/2004. (VI. 29.) BM rendelet 5. §-a. Hatályos 2004.07.02.

[20] Megállapította a 38/2004. (VI. 29.) BM rendelet 6. § (1) bekezdése. Hatályos 2004.07.02.

[21] Megállapította a 38/2004. (VI. 29.) BM rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatályos 2004.07.02.

[22] Megállapította a 38/2004. (VI. 29.) BM rendelet 6. § (3) bekezdése. Hatályos 2004.07.02.

[23] Módosította a 29/1996. (XII. 6.) BM rendelet 5. §-a. Hatályos 1996.12.06.

[24] Megállapította a 19/2005. (IV. 12.) BM rendelet 6. § (1) bekezdése. Hatályos 2005.04.15.

[25] Beiktatta a 19/2005. (IV. 12.) BM rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatályos 2005.04.15.

[26] Megállapította a 19/2005. (IV. 12.) BM rendelet 7. §-a (lásd 2. melléklet). Hatályos 2005.04.15.

[27] Megállapította a 19/2005. (IV. 12.) BM rendelet 8. §-a (lásd 3. melléklet). Hatályos 2005.04.15.

[28] Megállapította a 19/2005. (IV. 12.) BM rendelet 9. §-a (lásd 4. melléklet). Hatályos 2005.04.15.

[29] Hatályon kívül helyezte a 38/2004. (VI. 29.) BM rendelet 18. § (2) bekezdés a) pontja. Hatálytalan 2004.07.02.

Tartalomjegyzék