1/1994. (I. 18.) MüM rendelet

a szakértői működéssel összefüggő egyes kérdéseknek a Munkaügyi Minisztérium ügykörét érintő szakterületeken való szabályozásáról

A szakértői működéssel kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról szóló - a 47/1993. (III. 17.) Korm. rendelettel módosított - 24/1971. (VI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § (2) és (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a 4. § tekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. § (1)[1] A Munkaügyi Minisztérium ügykörét érintő szakterületek, amelyekre nézve a szakértői tevékenységre jogosító engedélyt (a továbbiakban: szakértői engedély) a Munkaügyi Minisztérium Humánpolitikai Főosztálya adja meg, a következők:

a) munkaerőpiaci tanácsadás,

b) munkajog,

c) munkadíjazás, bérrendszer,

d) személyügyi szakértés,

e) munkaszociológia,

f) szakoktatás,

g) munkaerőpiaci képzés,

h) munkaügyi kapcsolatok,

i) munkapszichológia.

A szakterületek részletes ismertetését a 3. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem érintik az R. 1. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott szakértői működést.

2. § (1)[2] A szakértői engedély iránti kérelmet az 1. számú mellékletnek megfelelően, a Munkaügyi Minisztérium Humánpolitikai Főosztályához kell benyújtani.

(2) A kérelemhez csatolni kell

a) az iskolai végzettséget igazoló oklevél hiteles másolatát;

b)[3] az eddigi szakmai tevékenység részletes leírását, így különösen a végzett tudományos tevékenységet, a megoldott konkrét feladatokat, illetve referenciák bemutatását, a témához kapcsolódó publikációs jegyzéket;

c) a három hónapnál nem régebben kiállított erkölcsi bizonyítványt;

d) az eljárási díj befizetését igazoló feladóvevényt.

(3) Szakértői tevékenységre az a személy kaphat engedélyt, aki az R. 2. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

(4)[4] A Munkaügyi Minisztérium Humánpolitikai Főosztálya a szakértői engedélyek megadásának feltételeként szakmai szervezetek ajánlásának beszerzését is előírhatja.

(5)[5] A Munkaügyi Minisztérium Humánpolitikai Főosztálya az illetékes szakfőosztályok vezetőjének véleménye, valamint - a (4) bekezdés szerinti esetben - a szakmai szervezetek ajánlásának figyelembevételével, minősítő meghallgatás után dönt a szakértői nyilvántartásba való bejegyzésről és a 2. számú melléklet szerinti engedély kiadásáról.

3. § A szakértői engedélyt meg kell vonni és a szakértőt a nyilvántartásból törölni kell, ha

a) a szakértő kérte;

b) utólag merül fel olyan körülmény, amely a szakértői tevékenység engedélyezését kizárja;

c) a szakértő a tevékenységét nem az R. 5. §-ában foglalt követelményeknek megfelelően végzi;

d) az engedély megadásának időpontjától számított 5 év eltelt és azt a szakértő nem újította meg;

e) a szakértő meghalt.

4. §[6] A szakértői engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmezőnek szakterületenként 5000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell a "Munkaügyi Minisztérium Gazdálkodó Szervezete Bp.", 10032000-01456796 számú számlájára befizetni. A díj a kérelem elutasítása esetén sem kerül visszafizetésre.

5. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően benyújtott kérelmek esetében kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatálybalépése a korábban kiadott szakértői engedélyek érvényességét nem érinti.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a szakértői működéssel összefüggő egyes kérdések szabályozásáról szóló 112/1971. (17) MüM utasítás hatályát veszti.

Dr. Kiss Gyula s. k.,

munkaügyi miniszter

1. számú melléklet az 1/1994. (I. 18.) MüM rendelethez

[7]

2. számú melléklet az 1/1994. (I. 18.) MüM rendelethez

3. számú melléklet az 1/1994. (I. 18.) MüM rendelethez[8]

Az egyes szakterületek részletes ismertetése (fő összetevői):

a) Munkaerőpiaci tanácsadás

- a foglalkoztatási folyamatok, a munkanélküliség vizsgálata,

- a munkaerőpiaci elemzés,

- a munkaerő-prognózisok kidolgozása,

- a foglalkoztatáspolitikai koncepciók kialakítása,

- a munkaerőpiaci információs rendszer fejlesztése,

- a hátrányos helyzetű rétegek munkaerőpiaci reintegrációs programjának kifejlesztése, hatásuk mérése,

- a foglalkoztatási rehabilitáció fejlesztése.

b) Munkajog

- a munkajogi szabályozás elméleti és gyakorlati kérdései, ezen belül a gazdasági versenyszférára, a közalkalmazottakra és a közszolgálati jogviszonyra vonatkozó munkajogi szabályok és azok alkalmazása,

- a munkaügyi viták szabályai és gyakorlata,

- a sztrájkjog gyakorlásának törvényes feltételei.

c) Munkadíjazás, bérrendszer

- munkadíjazás a különböző munkajogviszonyokban,

- munkák, munkakörök minősítése, besorolása a különböző előmeneteli rendszerekben,

- a kereset összetevői, az egyes kereseti elemek sajátosságai, alkalmazásuk feltételei, korlátai,

- bérformák és alkalmazásuk a bérezési gyakorlatban,

- a teljesítménykövetelmény rendszerek, alkalmazásuk feltételei, korlátai,

- a keresetalakulás folyamatainak mutatói, bérstatisztika,

- kereseti viszonyok ismerete,

- bérszakmai tanácsadás.

d) Személyügyi szakértés

- munkaerő-gazdálkodás,

- szervezeti és vezetési kultúra fejlesztése,

- személyzet (munkaerő) fejlesztés,

- személyiségépítő tréningek,

- szociális-jóléti tevékenység,

- szervezeti kommunikáció,

- személyügyi költséggazdálkodás.

e) Munkaszociológia

- a szervezetek hierarchikus információs és döntési rendszere,

- a munkaszociológia funkcióinak vizsgálata,

- a bérezés és az ösztönzés szociológiai kérdései,

- a szociológiai kutatás.

f) Szakoktatás

- a közoktatási és a szakoktatási rendszer működése,

- az iskolai rendszerű szakoktatás,

- a szakképzés fejlesztése,

- szakképzési és munkaerőpiaci tendenciák.

g) Munkaerőpiaci képzés

- a felnőttképzés, felnőtt szakképzés tartalmi, módszertani fejlesztése,

- képzési szükséglet felmérése,

- a pályaorientációs és karriertanácsadás,

- álláskeresési technikák oktatása,

- a vállalkozások működtetését segítő képzések,

- a munkaerőpiaci képzések feltételei,

- a munkaerőpiaci képzések értékelése.

h) Munkaügyi kapcsolatok

- közreműködés az intézményes érdekegyeztetésben,

- a szociális partnerek közötti kapcsolatok, együttműködés kialakítása, fejlesztése,

- munkaügyi konfliktusok (érdekviták) rendezésében való közreműködés,

- részvétel az üzemi/közalkalmazotti tanács kialakításában, működtetésében,

- közreműködés a kollektív tárgyalások kialakításában, kollektív szerződések megkötésében.

i) Munkapszichológia

- a személyiség és a munkavégzés kapcsolata,

- a munkavégzés szociálpszichológiai aspektusai,

- szervezetpszichológia,

- vezetéspszichológia,

- a munkavégzés mint pszichikus igénybevétel,

- az egyén és a munkakörnyezet kapcsolata.