Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

42/1994. (III. 25.) Korm. rendelet

a nemzeti szabványosításról, valamint a laboratóriumok, a tanúsító és az ellenőrző szervezetek akkreditálási rendjének ideiglenes szabályairól, továbbá a Magyar Szabványügyi Hivatal ideiglenes feladat- és hatásköréről

A nemzeti szabványosításról, továbbá a laboratóriumok, a tanúsító és az ellenőrző szervezetek akkreditálásáról szóló törvények hatálybalépéséig terjedő átmeneti időszakra, a Kormány a nemzeti szabványosításról, valamint a laboratóriumok, a tanúsító és az ellenőrző szervezetek akkreditálási rendjének ideiglenes szabályozásáról, továbbá a Magyar Szabványügyi Hivatal (a továbbiakban: MSZH) ideiglenes feladat- és hatásköréről az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

A nemzeti szabványosítás

A nemzeti szabvány

1. §

(1) E rendelet alkalmazásában a nemzeti szabvány a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 50. §-ában írt állami szabvány.

(2) A nemzeti szabványt az MSZH elnöke adja ki. Ha a nemzeti szabvány miniszter feladatkörébe tartozó hatósági jogkört is érint, azt a miniszterrel egyetértésben kell kiadni.

(3) Az európai és a nemzetközi szabványokat szabványként közzétenni a Magyar Köztársaságban csak nemzeti szabványként lehet.

(4) A nemzeti szabvány nem tartalmazhat jogszabállyal ellentétes előírást. A nemzeti szabványt nemzeti szabványjellel (MSZ-jellel) kell ellátni. A nemzeti szabványjel más szabványjellegű dokumentumon nem használható. A nemzeti szabványjelet a szabványnak való megfelelőség jelölésére, a jelhasználat rendjének betartása esetén bárki alkalmazhatja.

(5) A nemzeti szabvány csak az MSZH felhatalmazása alapján hozható forgalomba.

(6) A nemzeti szabvány kibocsátását, módosítását és hatályon kívül helyezését közzé kell tenni az MSZH hivatalos lapjában. A szabvány tartalmazza kiadásának időpontját.

A nemzeti szabvány alkalmazása

2. §

(1) A nemzeti szabvány alkalmazása e rendelet hatálybalépésétől önkéntes, kivéve, ha jogszabály kötelezően alkalmazandónak nyilvánítja.

(2) Jogszabály kizárólag nemzeti szabványt nyilváníthat egészben vagy részben kötelezően alkalmazandónak. A jogszabály rendelkezhet úgy, hogy a kötelezettség alól felmentés adható.

(3) E rendelet hatálybalépéséig kiadott szabvány alkalmazása - a korábban hatósági eltérési engedélyhez kötött szabványok kivételével - e rendelet hatálybalépésétől, a hatósági eltérési engedélyhez kötött szabványoké e rendelet hatálybalépésétől számított hat hónap elteltével nem kötelező, kivéve, ha jogszabály a szabvány alkalmazását a 6. § (3) bekezdése alapján kötelezővé teszi.

A nemzeti szabványosítás szervezete

3. §

(1) A nemzeti szabványosítás szervezete a Magyar Szabványügyi Hivatal.

(2) Az MSZH központi költségvetési, országos hatáskörű szerv, amelynek felügyeletét a Kormány által kijelölt miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el.

(3) Az MSZH elnökét a miniszterelnök nevezi ki, a miniszter javaslatára.

4. §

(1) A miniszter munkájához a szabványosítás területén a Szabványügyi Tanács információt ad.

(2) A Szabványügyi Tanács a miniszter tanácsadó szerve.

(3) A Szabványügyi Tanács meghatározott létszámú tagból áll. Tagjai egyharmadát a szabványosításban érdekelt központi közigazgatási szervek kijelölt képviselői, kétharmadát pedig a szakmai szövetségek, a gazdálkodó és a társadalmi szervezetek, az egyesületek, az intézetek, az intézmények és az országos érdekképviseleti szervek képviselői képezik.

A nemzeti szabványosító műszaki bizottságok

5. §

(1) Az MSZH szakmai segítséget ad a nemzeti szabványosítási tevékenység társadalmasításának elősegítéséhez, a nemzeti szabványosító műszaki bizottságok (a továbbiakban: bizottságok) létrejöttéhez. A bizottságok maguk választják meg elnöküket, továbbá működésük szabályait is maguk állapítják meg, betartva a nemzetközi és az európai szabványügyi szervezetek MSZH által honosított szabályait. A bizottságok létrejöttéhez és megszűnéséhez az MSZH elnökének jóváhagyása szükséges.

(2) A bizottságok a gazdálkodó szervezetek és a szakmai érdekképviseleti szervezetek (kamarák) részvételével közreműködnek egy-egy meghatározott szakterület nemzeti szabványosítási feladatainak ellátásában, valamint részt vesznek a feladataikat érintő európai és nemzetközi szabványosításban.

(3) Több egymáshoz kapcsolódó szakterületen működő bizottság a bizottságok elnökeiből programbizottságot hozhat létre. A programbizottság elnökét a bizottság saját tagjai közül választja. A programbizottságok feladata a bizottságok tevékenységének koordinálása.

(4) A bizottságok tagjai a tevékenységük ellátása során

a) feltárják a szabványigényeket, indítványozzák nemzeti szabvány alkotását és korszerűsítését, egyben szerződést kötnek az igény bejelentőjével a munka finanszírozására,

b) részt vesznek a nemzeti szabványok előkészítésében, valamint a nemzeti, az európai és a nemzetközi szabványosításban.

(5) A bizottságokban részt vevő szervezetek szakmai igényeik szerint anyagilag támogatják a nemzeti szabványosítási tevékenység ellátását.

Az egyszintű nemzeti szabványosítás bevezetésével kapcsolatos feladatok

6. §

(1) Az e rendelet hatálybalépése előtt kiadott hatályos állami (országos és ágazati) szabványok vonatkozásában, az MSZH elnöke és a kibocsátó miniszterek e rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónapon belül állapodnak meg arról, hogy mely ágazati szabványokat kell a nemzeti szabványok rendszerébe felvenni.

(2) A tartalmilag elavult állami (országos és ágazati) szabványokat az MSZH elnöke és a kibocsátó miniszterek, e rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapon belül hatályon kívül helyezik.

(3) Azokat a nemzeti szabványokat, amelyek alkalmazása kötelező, a szakmailag illetékes miniszter e rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapon belül külön jegyzékbe foglalva - jogszabállyal - meghatározott időre egészben vagy részben kötelezően alkalmazandóvá nyilvánítja.

II. Fejezet

Az akkreditálás

7. §

Az akkreditálás annak elismerése, hogy valamely szervezet vagy intézmény felkészült bizonyos tevékenységek (vizsgálat, tanúsítás, kalibrálás, ellenőrzés) meghatározott feltételek szerinti végzésére.

Az akkreditálás alkalmazása

8. §

(1) Az akkreditálás önkéntes, az akkreditáló szerv az akkreditálási eljárást az elismerést elnyerni szándékozó kérelmére indítja meg.

(2) Az akkreditálásra vonatkozó döntések felülvizsgálatára az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény előírásai az irányadók. A kalibráló laboratóriumok akkreditálásával kapcsolatban előterjesztett panaszok elbírálására a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvényben foglaltakat kell alkalmazni.

(3) Az e rendelet hatálybalépéséig az Egységes Magyar Minőségtanúsítási Rendszer keretében kiadott okiratok az esedékes felügyeleti ellenőrzésig érvényesek. Az okiratok érvényességének fenntartását, illetve megújítását az MSZH-nál kell kezdeményezni.

Az akkreditálás szervezete

9. §

Az akkreditálás szervezete vizsgáló laboratóriumok, tanúsító és ellenőrző szervezetek akkreditálása esetén az MSZH, kalibráló laboratóriumok akkreditálása esetén az Országos Mérésügyi Hivatal.

Az Akkreditálási Tanács

10. §

(1) A miniszter munkáját az akkreditálás területén az Akkreditálási Tanács segíti.

(2) Az Akkreditálási Tanács a miniszter által meghatározott létszámú tagból áll. Tagjai egyharmadát az akkreditálásban érdekelt központi közigazgatási szervek kijelölt képviselői, kétharmadát az akkreditált szervezetek, a szakmai szövetségek, érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezetek, tudományos és műszaki egyesületek, egyetemek képviselői képezik.

A szakmai akkreditáló bizottságok

11. §

(1) Az MSZH az akkreditálási tevékenység társadalmasításának elősegítésére akkreditáló bizottságokat hoz létre, és koordinálja szakmai tevékenységüket.

(2) Az akkreditáló bizottságok a gazdálkodó és a társadalmi szervezetek, az egyesületek, az intézetek, a felsőoktatási és más intézmények, a szakmai szövetségek és az országos érdekképviseleti szervek részvételével alakulnak, egy-egy meghatározott szakterület nemzeti akkreditálását koordinálják és irányítják.

(3) Az akkreditáló bizottságok a tevékenységük ellátása során

a) meghatározzák a szakterületen az akkreditálás speciális követelményeit,

b) kijelölik az akkreditálási eljárásban részt vevő minősítőket, értékelik azok munkáját, javaslatot tesznek az akkreditálás odaítélésére.

III. Fejezet

Az MSZH ideiglenes feladat- és hatásköre

Az MSZH feladatai

12. §

(1) Az MSZH fő feladatai:

a) a nemzeti szabványok kidolgozása, illetve kidolgoztatása, jóváhagyása és közzététele, módosítása és visszavonása;

b) a nemzetközi és az európai szabványok elfogadása és nemzeti szabványként való közzététele;

c) a nemzetközi és az európai szabványosításban a nemzeti képviselet módjának szabályozása;

d) a nemzetközi és az európai szabványügyi szervezetek műszaki bizottsági rendszeréhez igazodva a nemzeti szabványosítás szakterületi beosztásának meghatározása;

e) a termék, szolgáltatás nemzeti szabványnak való megfelelőségének tanúsítására vonatkozó rendszer működtetése;

f) közreműködés a jogszabályoknak vagy előírásoknak való megfelelőség tanúsításában;

g) a minőségbiztosítási rendszerek tanúsítására tanúsítási rendszer létrehozása és működtetése az MSZ EN 45012 szerint;

h) a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 18. § (4) bekezdésében meghatározott munkaeszközökre vonatkozó megfelelőségi tanúsítványok kiadása;

i) a nemzeti szabványosítás módszertanának kidolgozása és egyeztetése;

j) a vizsgáló laboratóriumok, a tanúsító és az ellenőrző szervezetek akkreditálásának odaítélésére, felülvizsgálatára, felfüggesztésére és jogosultságuk visszavonására vonatkozó eljárási szabályok kidolgozása, felülvizsgálata és módosítása a nemzetközi és európai eljárások figyelembevételével, és az Akkreditálási Tanács bevonásával;

k) a vizsgáló laboratóriumok, a tanúsító és az ellenőrző szervezetek akkreditálása, felülvizsgálata, felfüggesztése vagy visszavonása, az illetékes szakmai akkreditáló bizottság bevonásával;

l) az akkreditálási eljárásokba bevonandó minősítőkkel szemben támasztott követelmények kidolgozása, a minősítők kijelölése és értékelése, az illetékes szakmai akkreditáló bizottság bevonásával;

m) a Magyar Köztársaság képviselete, valamint a nemzetgazdaság érdekeinek érvényesítése a nemzetközi és az európai szabványügyi és akkreditálási szervezetekben, kivéve a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény alapján az Országos Mérésügyi Hivatal elnökének hatáskörébe tartozó, a kalibráló laboratóriumok akkreditálásának szervezeteiben ellátott képviseletet;

n) két- és többoldalú együttműködési és kölcsönös elismerési megállapodások kezdeményezése és megkötése a szabványosítás, az akkreditálás és a megfelelőségtanúsítás területén, kivéve a kalibráló laboratóriumok akkreditálásával kapcsolatos megállapodásokat;

o) szaktanácsadás és szakvélemény készítése nemzeti szabványügyi és akkreditálási kérdésekben;

p) nemzeti szabványosítással, akkreditálással összefüggő kiadványok kiadása;

r) nemzeti szabványosítással és akkreditálással kapcsolatos hazai és nemzetközi dokumentáció gyűjtése és tárolása;

s) információs állomás működtetése, az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében elfogadott, a Kereskedelem Technikai Akadályairól szóló Egyezmény 10. Cikkében [kihirdetve a 37/1980. (IX. 18.) MT rendelettel] foglalt követelményeknek megfelelően;

sz) az EOTC-ben való nemzeti képviselet céljából a Megfelelőségtanúsítás Nemzeti Fóruma létrehozása az összes érintett fél (szabályozó, szabványosító, vizsgáló, tanúsító, ellenőrző szervezetek, gyártói, forgalmazói és fogyasztási érdekképviseletek) bevonásával;

t) az MSZH felügyeletére a Kormány által kijelölt miniszter munkáját segítő Szabványügyi Tanács és Akkreditálási Tanács megalakulásának előkészítése, a tanácsok titkársági feladatainak ellátása;

u) mindazon további feladatok ellátása, amelyeket más jogszabály a feladatkörébe utal.

(2) Az MSZH érintett szervezetek kezdeményezésére vagy azok bevonásával gondoskodik a közérdekű, különösen az élet, az egészség, a testi épség, a vagyonbiztonság, az emberi környezet védelmét, továbbá a fogyasztói érdekek védelmét szolgáló jogszabályokhoz kapcsolódó nemzeti szabványok kidolgozásáról, illetve kiadásáról.

(3) Az MSZH közreműködik a nemzetközi és az európai kötelezettségeken alapuló, a nemzeti szabványosítással és az akkreditálással összefüggő jogalkotói munkában.

(4) Az MSZH közreműködik a külön törvények szerint létrehozandó Magyar Szabványügyi Testület és a Nemzeti Akkreditáló Testület megalakítását előkészítő munkában.

Oktatás

13. §

Az MSZH közreműködik a nemzeti szabványosítással és az akkreditálással összefüggő ismeretek oktatásában, a tananyag tematikájának kidolgozásában, a képzési anyagok előállításában, valamint az iskolarendszeren kívüli képzésben.

Nyilvántartás és dokumentálás

14. §

(1) Az MSZH gyűjti és rendszerezi a nemzeti szabványokat, a nemzetközi, az európai és a külföldi szabványokat, az egyéb szabványjellegű dokumentumokat és az akkreditálásra vonatkozó nemzeti, nemzetközi és európai dokumentumokat.

(2) Az MSZH az (1) bekezdésben meghatározott dokumentumokat - külön jogszabályban, illetve a nemzetközi és az európai szabványosító szervek által meghatározott díjazás ellenében - rendelkezésre bocsátja.

(3) Az MSZH gondoskodik a nemzeti szabványok és a szabványosítással kapcsolatos kiadványok, valamint az akkreditálással kapcsolatos kiadványok terjesztéséről.

(4) Az MSZH nyilvántartási vezet

a) a nemzeti szabványokról és szabványtervezetekről;

b) a jogszabályok által kötelezően alkalmazandónak nyilvánított nemzeti szabványokról;

c) a szabványügyi szakértőkről;

d) az akkreditálást kérelmező és az akkreditált vizsgáló, tanúsító és ellenőrző szervezetekről;

e) az akkreditálási tevékenységet folytató bizottságokról és azok tagjairól;

f) az akkreditálási eljárásokban alkalmazott minősítőkről;

g) az akkreditálással összefüggő szabványokról, útmutatókról és egyéb dokumentumokról.

(5) A nyilvántartásba bárki térítésmentesen betekinthet. Az MSZH kérelemre a nyilvántartásból kivonatot (másolatot) ad.

Pénzügyi fedezet

15. §

Az MSZH működésének pénzügyi feltételeit a Magyar Köztársaság éves központi költségvetése állapítja meg. Az MSZH működésének forrásai:

a) a központi költségvetésből kapott támogatás;

b) a nemzeti szabványok kidolgozásáért fizetett megbízási díj;

c) a nemzeti szabványok értékesítéséből befolyt bevétel;

d) az MSZH szabványosítási, akkreditálási, tanúsítási szolgáltatásaiért fizetett díj;

e) a szabványosítást, akkreditálást támogató adományok és egyéb támogatások.

Szabványügyi szabálysértés

16. §

Az egyes szabálysértésekről szóló 17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelet 162. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"162. § (1) Aki

a) nemzeti szabványt jogosulatlanul forgalmaz;

b) a nemzeti szabványnak való megfelelőségi jelet jogosulatlanul alkalmazza

30 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) A nemzeti szabványnak való megfelelőségi jelet jogosulatlanul alkalmazza az, aki a terméken az MSZ megfelelőségi jelet anélkül tünteti fel, hogy az a nemzeti szabványban rögzített követelményeket kielégítené."

Hatálybalépés

17. §

(1) Ez a rendelet 1994. április 1. napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a szabványosításról és minőségügyről szóló 78/1988. (XI. 16.) MT rendelet. A 78/1988. (XI. 16.) MT rendelet 19. § (2) bekezdése szerinti második szintű minőségtanúsításnak az e rendelet 12. § e)-h) pontjaiban leírt tanúsítási tevékenységek együttes alkalmazása felel meg.

(2) A Magyar Szabványügyi Hivatal elnöke e rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapon belül gondoskodik a Szabványügyi Tanács és az Akkreditálási Tanács létrehozásáról.

Dr. Boross Péter s. k.,

miniszterelnök

Tartalomjegyzék