9/1994. (III. 4.) KHVM rendelet

a közcélú távbeszélő-hálózat forgalomirányítási tervéről

A távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény 17. §-ának (1) bekezdésében, illetőleg 33. §-a (1) bekezdésének f) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § A közcélú távbeszélő-hálózat forgalomirányítási tervéről szóló alapvető műszaki tervet e rendelet mellékleteként kihirdetem.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

Dr. Schamschula György s. k.,

közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter

Melléklet a 9/1994. (III. 4.) KHVM rendelethez

Bevezetés

A forgalomirányítási terv meghatározza, hogy a struktúraterv által előírt kötelező összeköttetéseken kívül a közcélú távbeszélő-hálózat központjai között hol létesíthetők közvetlen összeköttetések, és azok milyen rendeltetésű forgalom lebonyolítására használhatók. Rögzíti az adott célponthoz használható irányok választási sorrendjét. Megadja a központközi áramkörnyalábok megengedett veszteségi valószínűségét.

A forgalomirányítási terv rögzíti a forgalomirányítás alapelveit, leírja a digitális hálózatrészek forgalomirányítási szabályait, és kitér a vegyes (analóg-digitális) és az analóg hálózatrészek kezelésére. A forgalomirányítási terv nem tárgyalja a manuális hálózatrészek forgalomirányítását.[1]

A forgalomirányítási tervet a közcélú távbeszélő-hálózat többi alapvető műszaki tervével, nevezetesen a közcélú távbeszélő-hálózat struktúratervéről szóló 26/1993. (IX. 9.) KHVM rendelettel, a közcélú távbeszélő-hálózat számozási tervéről szóló 24/1993. (IX. 9.) KHVM rendelettel és a távközlő hálózatok összekapcsolásáról, együttműködésének engedélyezéséről, valamint a hálózati szerződésekről szóló 158/1993. (XI. 11.) Korm. rendelettel összhangban kell alkalmazni.

A forgalomirányítási szabályoktól eltérő szabályok érvényesek forgalmi túlterhelés, áramkörök vagy kapcsolóeszközök meghibásodása, természeti csapás vagy háborús események bekövetkeztekor. Ezekre az esetekre a jelen alapterv hatálya nem terjed ki.

1. A közcélú távbeszélő-hálózat forgalomirányítási alapelvei

Az országos közcélú távbeszélő-hálózat mai állapota hosszú fejlődés eredménye, ezért technológiájában, szerkezetében és működési jegyeiben rendkívül sokszínű. Az alapvető műszaki tervekben lefektetett szabályoknak megfelelő szerkezet és működés csak a teljes digitalizálás befejeztével alakítható ki, azonban az analóg és a digitális eszközök együttes alkalmazására még hosszú ideig szükség lesz. A meglévő analóg hálózati eszközök esetén abból kell kiindulni, hogy azok alkalmazását a szükségletek és a műszaki-gazdasági lehetőségek együttesen határozták meg és azokat nem lehet egyik napról a másikra felszámolni. Az viszont szükséges, hogy az új létesítmények feleljenek meg az alábbi forgalomirányítási alapelveknek:

1.1. A forgalomirányítás vegye figyelembe a rendelkezésre álló kapcsoló- és átviteli eszközök műszaki korlátait.

1.2. A forgalomirányítás gazdaságos legyen, ami annyit jelent, hogy biztosítania kell a meglevő hálózatelemek kihasználását azok minimális átrendezése mellett, ugyanakkor engedje kihasználni a perspektivikus megoldások előnyeit.

1.3. Minden hívást a forgalmi helyzet függvényében a lehető legrövidebb úton kell vezetni, ami a kapcsolási pontok számának minimumát jelenti.

1.4. Az analóg hálózatrészből a digitális hálózatrész felé, illetve a digitális hálózatrészből az analóg hálózatrész felé irányuló hívásokat úgy kell irányítani, hogy az összeköttetésben az analóg áramkörök száma minimális legyen.

1.5. A forgalomirányítás használja ki a vidéki előfizetői szám első számjegyében hordozott információt, amely kijelöli, hogy a hívás analóg vagy digitális helyi központ előfizetőjéhez irányul.

2. A forgalomirányítás szabályai

A forgalomirányítási szabályok meghatározzák az irányítás elvi rendszerét: az alternatív forgalomirányítást, ez kijelöli az alkalmazott forgalomirányítás kereteit. Az analóg és a digitális központok eltérő képességei miatt a teljes rendszer érvényes a digitális hálózatra, míg az analóg és az analóg-digitális vegyes hálózatokra a terv megadja a szükséges korlátozásokat.

A jelen fejezet szabályainak alapján a struktúraterv által meghatározott hálózatrészekre vonatkozó alkalmazott forgalomirányítási szabályokat a 3., 4. és 5. fejezet írja le. Az ott leírt esetektől műszaki vagy gazdasági indokok alapján eltérő forgalomirányítási megoldás a 2. fejezet szabályainak megtartásával, ideiglenes jelleggel és a hírközlési hatóság eseti jóváhagyásával lehetséges.

2.1. A digitális hálózat forgalomirányítási szabályai

A struktúraterv által meghatározott hierarchikus vázhálózat bármely két központ között egyértelműen meghatároz egy forgalmi utat, ez a vázhálózati út. Speciálisan a budapesti primer hálózatban a két tandem központ szimmetrikus használata miatt a két helyi központot összekötő vázhálózati utak összetettek, két párhuzamos útból állnak. A hierarchikus vázhálózat - amely a kötelező összeköttetésekből áll - az egyes hálózatrészeken belül közvetlen összeköttetésekkel, harántáramkörökkel egészíthető ki. A harántáramköri nyalábok - harántnyalábok - alkalmazásának szabályai:

2.1.1. Harántnyaláb létesíthető két, vázhálózati nyalábbal közvetlenül össze nem kötött központ között az alábbi viszonylatokban:

primer körzeten belül:

helyi központok között;

a helyközi tranzithálózatban:

primer központok között,

primer és szekunder központ között,

primer és nemzetközi központ között.

2.1.2. A harántnyalábok lehetnek ún. túlcsordulásos nyalábok és teljes nyalábok. A túlcsordulásos harántnyalábok forgalomtorlódása a megengedett veszteséget meghaladja és a torlódó forgalom a hálózat más, meghatározott irányaira kerül, azaz túlcsordul. Ha azonban egy harántnyaláb a gazdaságilag optimális mérettel kielégíti a megengedett veszteség követelményét, kisveszteségű, teljes nyaláb lesz, a hálózatban tovább kezelt túlcsordulás nélkül. A kismértékű torlódó forgalom elvész.

2.1.3. A túlcsordulásos harántnyalábok alkalmazása következtében a közvetlen vázhálózati szakasszal össze nem kötött viszonylatok forgalmának lebonyolítására általában több út adódik. A lehetséges forgalmi utakat a hierarchikus alternatív forgalomirányítási rendszer kezeli, melynek szabályai:

a) A hívások felépítése szakaszonként történik és minden központ csak a tőle kiinduló, az adott cél felé felhasználható szakaszok közül választ. A választás alapja a hívás célpontja.

b) Egy adott viszonylat forgalma csak olyan harántnyalábra ajánlható fel, amelyiknek kezdő és végpontja is a viszonylat vázhálózati útvonalára esik és iránya a vázhálózati útéval megegyezik.

c) Az egy központból kimenő, felhasználható harántnyalábok választási sorrendjét a végpontjuk helyzete dönti el: egy haránt annál előbb választandó, minél közelebb esik végpontja a hívás célpontjához a vázhálózati út mentén. Következésképpen elvileg az első választás mindig a tekintett célpontban végződő nyaláb, az utolsó pedig a vázhálózati nyaláb.

d) A megengedett harántok létesítését és típusát - túlcsordulásos vagy teljes - a méretezés dönti el. Ha egy harántnyaláb teljes nyaláb lesz, a ráterelt forgalom számára utolsó választásúvá válik, és a vázhálózati útvonal két vagy több szakaszát rövidre zárja.

e) Az utak kezdő áramkörnyalábjainak választási sorrendjét a terv következő szakaszaiban leírt forgalomirányítási szabályok központonként és viszonylatonként rögzítik. Ha egy hívás nem talál szabad áramkört az első választású nyalábon, akkor a következő, az adott cél felé választható kimenő nyalábra kerül, és így tovább. A hívás elvész, ha az utolsó választású nyalábra került és annak minden áramköre foglalt.

2.2. Az analóg és az analóg-digitális vegyes hálózatok forgalomirányítási korlátozásai

A 2.1. szakasz szabályainak alkalmazását elsősorban az korlátozza, hogy analóg központok bővítése vagy újak telepítése már nem perspektivikus, harántnyalábok létesítése analóg központok, valamint egy analóg és egy digitális központ között nem célszerű, ezért alapvetően a létező áramkörnyalábok felhasználásáról lehet szó.

A létező haránt nyalábok kezelésére a fenti alapszabályok vonatkoznak, de az egyes nyalábokra irányítható forgalmat meghatározza az analóg központok struktúratervben megadott funkciója, a vegyes hálózat digitális központjaival való kapcsolata.

Az analóg központok közül a 7A2 típusú (analóg) központok túlcsorduló forgalmat nem tudnak kezelni, ezért ezek kimenő irányaira a már kialakított irányítás marad érvényben.

A forgalomirányítási szabályokat ábrák szemléltetik. A folytonos vonalak a vázhálózati nyalábokat, a szaggatott vonalak a harántnyalábokat jelölik. Az ábrákon minden megengedett harántnyaláb szerepel. Ha a méretezés eredményeként egy harántnyaláb nem létesül, kimarad a választható irányok közül. Az íves nyilak minden központnál megadják a túlcsorduló forgalom terelését, a mellé írt számok a kimenő nyalábok választási sorrendjét jelölik.

3. Primer körzeti hálózatok forgalomirányítása

3.1. Digitális primer körzeti hálózat

A helyi központokat a primer központtal összekötő körzeti áramkörnyalábok alkotják a hierarchikus vázhálózatot. Egy primer körzet bármely két helyi központja között létesíthető harántnyaláb, amely lehet túlcsordulásos vagy teljes nyaláb (1. ábra). Kivételt képez a helyi központként alkalmazott előfizetői kihelyezett fokozat, amelynek nem lehet harántnyalábja.

Egy helyi központból (H1) egy másik helyi központnak (H2) felajánlott forgalom esetén a következő nyalábok választhatók:

1. harántnyaláb H2-höz,

2. a vázhálózati nyaláb a primer központhoz.

Egy helyi központ (H1) primer körzetből kimenő forgalmát a primer központba menő vázhálózati nyalábra kell irányítani.

A primer körzetbe bejövő forgalmat a primer központból a helyi központba menő vázhálózati nyalábra kell irányítani.

3.2. Analóg-digitális vegyes primer körzeti hálózat

Az analóg primer körzet forgalomirányítása a digitális primer központ megjelenéséig változatlan marad.

A digitális primer központ telepítése után az egyes analóg helyi központok kiinduló és végződő forgalmának irányítása szempontjából a következő fázisok lehetségesek:

3.2.1. A tekintett analóg helyi központok körzetből kimenő és a körzetbe bejövő forgalma kizárólag az analóg primer központ és a helyi központ között vázhálózati nyalábon bonyolítandó le [2. ábra, a)].

3.2.2. A tekintett analóg helyi központtól a digitális primer központhoz a vázhálózati nyaláb kiépítése után az analóg primer központhoz menő nyaláb harántnyalábként használandó.

A körzetből kimenő forgalom esetén a választási sorrend [2. ábra, b)]:

analóg célpont esetén:

1. analóg primer nyaláb,

2. digitális primer nyaláb;

digitális célpont esetén:

digitális primer nyaláb.

A körzetbe bejövő forgalom esetén a választási sorrend [2. ábra, c)]:

az analóg primer központból:

1. a tekintett analóg helyi központhoz vezető nyaláb,

2. a digitális primer központhoz vezető nyaláb;

a digitális primer központból:

a tekintett analóg helyi központhoz vezető nyaláb.

3.2.3. A tekintett analóg helyi központok körzetből kimenő és a körzetbe bejövő forgalma kizárólag a digitális primer központ és a helyi központ közötti vázhálózati nyalábon bonyolítandó le [2. ábra, d)].

3.2.4. A helyi központok közötti forgalomirányítási szabályok megegyeznek a 3.1. szakaszban leírtakkal.

3.3. A budapesti primer hálózat

A budapesti primer körzet egyetlen helyi hálózatból álló primer körzethálózat, amely analóg és digitális központokat tartalmaz.

A budapesti központközi hálózat két tandem központja sugarasan minden helyi központtal össze van kötve, mindkét irányban. Ezek a 3. ábrán folytonos vonallal jelölt, kisveszteségű nyalábok alkotják a hierarchikus vázhálózatot. Bármely helyi központból a két tandemhez futó áramkörök funkcionálisan egy nyalábot képeznek.[2]

A helyi központok között bárhol megengedett közvetlen harántnyaláb létesítése, ha az gazdaságos. A korábban kialakított, már létező nyalábok továbbra is használhatók.

3.3.1. Egy helyi központból (H1) egy másik helyi központnak (H2) felajánlott forgalom esetén a választási sorrend:

1. harántnyaláb H2-höz,

2. vázhálózati nyalábok forgalmi megosztással a tandemekhez [3. ábra, a)].

A tandem központok nem vesznek részt sem a helyközi, sem a nemzetközi forgalom lebonyolításában.

3.3.2. A helyközi forgalom esetén a körzetből kimenő és a körzetbe bejövő forgalom kizárólag a primer központ és a helyi központ közötti vázhálózati nyalábon bonyolítandó le [3. ábra, b)].

3.3.3. A nemzetközi forgalom esetén

a kimenő forgalom kizárólag a helyi központ és a nemzetközi központ közötti vázhálózati nyalábon bonyolódik le (3. ábra, c)];

a bejövő forgalom számára a közvetlen vázhálózati nyaláb mellett a primer központban tranzitált forgalmi út is használható, a választási sorrend [3. ábra, d)]:

1. a struktúratervben előírt közvetlen vázhálózati nyaláb,

2. a digitális primer központhoz menő vázhálózati nyaláb.

A fenti irányítási elvek érvényesek az AR típusú (analóg) és a digitális központokra. A 7A2 (analóg) típusú központokra a már kialakított irányítási szabályok maradnak érvényben.

4. A helyközi tranzithálózat forgalomirányítása

A struktúraterv szerint a primer központok nem részei a helyközi tranzithálózatnak, de a haránt nyalábok igen. A primer körzetekből a helyközi tranzithálózatba kilépő forgalmat a primer központ irányítja, ezért a helyközi tranzithálózatot a forgalomirányítás szempontjából a primer központokkal együtt kell kezelni.

4.1. Digitális központok forgalomirányítása

A helyközi tranzithálózat hierarchikus váza a 4. ábrán folytonos vonallal jelölt, kisveszteségű nyalábokból áll.

A hierarchikus vázhálózati nyalábbal össze nem kötött központok között bárhol megengedett harántnyaláb létesítése, és a korábban kialakított, már létező nyalábok továbbra is használhatók.

4.1.1. Egy primer központból (P1) egy másik primer központnak (P2) felajánlott forgalom esetén, ha

a) a P1 és P2 primer központok egy szekunder területen vannak [4. ábra, a)], a választási sorrend:

1. harántnyaláb P2-höz,

2. a vázhálózati nyaláb S-hez;

b) a P1 és P2 primer központok különböző szekunder területeken vannak [4. ábra, b)], a választási sorrend:

1. harántnyaláb P2-höz,

2. harántnyaláb S2-höz,

3. vázhálózati nyaláb S1-hez.

4.1.2. Egy primer központból (P1) egy szekunder központnak felajánlott forgalom viszonylatában

saját szekunder központ (S1) esetén egy irány használható:

vázhálózati nyaláb S-hez [4. ábra, a)],

idegen szekunder központ (S2) esetén a választási sorrend:

1. harántnyaláb S2-höz,

2. vázhálózati nyaláb S1-hez [4. ábra, b)].

4.1.3. Egy szekunder központból (S1) egy primer központnak felajánlott forgalom esetén [4. ábra, b)]

saját primer központ (P1) esetén egy irány használható:

vázhálózati nyaláb P1-hez;

idegen primer központ (P2) esetén a választási sorrend:

1. harántnyaláb P2-höz,

2. vázhálózati nyaláb S2-höz.

4.1.4. Kimenő nemzetközi forgalom esetén

primer központból a választási sorrend:

1. harántnyaláb a nemzetközi központhoz (Nk),

2. vázhálózati nyaláb a szekunder központhoz (S);

szekunder központból egy irány használható:

vázhálózati nyaláb Nk-hoz.

4.1.5. Bejövő nemzetközi forgalom esetén

primer központhoz a választási sorrend:

1. harántnyaláb a primer központhoz (P),

2. vázhálózati nyaláb a szekunder központhoz (S);

szekunder központhoz egy irány használható:

vázhálózati nyaláb S-hez.

4.2. Analóg tranzit központok forgalomirányítása

4.2.1. Egy analóg tranzit központ megtartja eredeti forgalomirányítási rendszerét, amíg nincs beillesztve a Struktúraterv által meghatározott struktúrába. A beillesztés történhet közvetlenül vagy a tekintett körzetbe digitális primer központ telepítése útján.

4.2.2. Ha a struktúrába való beillesztés közvetlenül, digitális primer központ telepítése nélkül történik, az analóg tranzit központ addigi helyközi áramkörnyalábjai közül azok, amelyek a hierarchikus vázhálózattal nem esnek egybe, csak harántnyalábokként használhatók és irányításukra a 4.1. pontban a primer központokra leírt szabályok érvényesek.

4.2.3. Ha az analóg tranzit központ mellé digitális primer központot telepítettek, akkor függetlenül attól, hogy a digitális központ szekunder funkciókkal kombinált-e, vagy sem

a) az analóg primer központ meglévő helyközi áramkörnyalábjai csak harántnyalábként használhatók, a nyaláb végpontja szerinti primer körzet analóg helyi központjában végződő forgalom lebonyolítására. Választási sorrend:

1. harántnyaláb a célkörzethez,

2. vázhálózati nyaláb a digitális primer központhoz (5. ábra).

b) ha a hívás célja a célkörzet egy digitális helyi központja, egy irány használható:

a vázhálózati nyaláb a primer központhoz.

4.2.4. Ha az analóg tranzit központ a struktúrába való beillesztése előtt tranzit funkciót is teljesített valamely más körzet részére, akkor az utóbbi körzetnek az előírt struktúrába való beillesztéséig ezt a funkcióját átmenetileg és a műszakilag indokolt mértékig megtarthatja.

5. A közcélú távbeszélő-hálózat és más távközlő hálózatok közötti forgalomirányítás

5.1. A közcélú távbeszélő-hálózat és a közcélú mobil rádiótelefon-hálózat közötti forgalomirányítás

A két hálózat közötti alapvető forgalmi utak a közcélú mobil rádiótelefon-hálózat átlépő mozgószolgálati központjai (GMSC) és a közcélú távbeszélő-hálózatnak az előbbiekhez párba rendelt szekunder központjai közötti előírt nyalábok. Ezenkívül az átlépő mozgószolgálati központoktól megfelelő forgalmi érdekeltség esetén harántnyalábok létesíthetők bármelyik nem párba rendelt szekunder központhoz és a nemzetközi központ(ok)hoz.[3]

5.1.1. A közcélú mobil rádiótelefon-hálózat felől a közcélú távbeszélő-hálózat felé

A közcélú mobil rádiótelefon-hálózat valamely előfizetőjének a közcélú távbeszélő-hálózat felé irányuló hívását a közcélú mobil rádiótelefon-hálózat belső forgalomirányítása által meghatározott átlépő mozgószolgálati központ közvetíti (6. ábra).

Az átlépő mozgószolgálati központ felől:

a) a GMSC-hez nem alapvető csatlakozásra kijelölt szekunder központhoz a választási sorrend:

1. harántnyaláb a hívott körzet szerinti szekunder központhoz (S2),

2. előírt nyaláb az átlépő mozgószolgálati központhoz párba rendelt csatlakozó szekunder központhoz (S1);

b) a GMSC-hez alapvető csatlakozásra kijelölt szekunder központhoz egy irány használható:

előírt nyaláb az S1-hez.

A mobil rádiótelefon-hálózat felől érkező forgalom irányítása a közcélú távbeszélő-hálózaton belül a hálózat belső szabályai szerint történik.

Egy átlépő mozgószolgálati központból a nemzetközi kimenő forgalom irányítása az előzőekkel azonos módon történik, az S2 szekunder központ helyébe a nemzetközi központot téve.

5.1.2. A közcélú távbeszélő-hálózat felől a közcélú mobil rádiótelefon-hálózat felé

A közcélú távbeszélő-hálózat valamely előfizetőjének közcélú mobil rádiótelefon-hálózatba irányuló hívását alapvetően a közcélú mobil rádiótelefon-hálózat csatlakoztatására kijelölt szekunder központok gyűjtik területi alapon. Az alapvető csatlakoztatásra kijelölt szekunder központok egy vagy több szekunder területnek a közcélú mobil rádiótelefon-hálózat felé irányuló forgalmát kezelik.

A szekunder központ és az átlépő mozgószolgálati központ között - S2-ből kiindulva - a választási sorrend:

1. harántnyaláb a hívó helye szerinti szekunder központból (S2) a területileg illetékes átlépő mozgószolgálati központba (GMSC),

2. vázhálózati nyaláb a területileg illetékes csatlakozó szekunder központhoz (S1) (7. ábra).

Ha a választás az S1 központban történik, úgy csak egy út jelölhető ki (S1-GMSC).

A nemzetközi központból egy átlépő mozgószolgálati központba a nemzetközi forgalom irányítása az előzőekkel azonos módon történik, az S2 szekunder központ helyébe a nemzetközi központot téve.

5.2. Egyéb távközlő hálózatokkal kapcsolatos forgalom irányítása

A közcélú távbeszélő-hálózat és a különcélú, saját célú, valamint zártláncú hálózatok közötti forgalom elsődlegesen a közcélú távbeszélő-hálózat előfizetői hozzáférési pontjain keresztül bonyolódik. Gazdaságilag indokolt esetben a különcélú, saját célú vagy zártláncú hálózat központjai és a helyközi tranzithálózat valamely központja között vagy az előbbiek és a primer központ között létesíthető közvetlen nyaláb. A közvetlen nyaláb hálózati hozzáférési pontja ilyenkor a különcélú hálózat központjának a rendezőjén található.

A távbeszélő hálózatok és nem távbeszélő szolgáltatást nyújtó hálózatok (közcélú adathálózat, közcélú személyhívó hálózat stb.) csatlakoztatása a szekunder központoknál történik; ettől eltérni csak műszakilag és gazdaságilag indokolt esetben, külön hatósági engedély alapján lehet.

6. Veszteségi előírások

A hierarchikus vázhálózati szakaszok egységesen <=0,5% veszteségi valószínűségre méretezendők. Ha a harántnyaláb teljesíti ezt a követelményt, kisveszteségű, ún. teljes nyalábbá minősül.

Függelék: Fogalmi meghatározások

F1. Hierarchikus vázhálózat (vázhálózat)

A közcélú távbeszélő-hálózat struktúraterve által meghatározott kötelező összekötések összessége. Ezek a kötelező összeköttetések a vázhálózati nyalábok.

F2. Harántáramkör

A közcélú távbeszélő-hálózat központjai között, a hierarchikus vázhálózaton kívül létesített áramkör.

F3. Nyaláb

Két adott központ közötti áramkörök kijelölt csoportja.

F4. Harántnyaláb

A közcélú távbeszélő-hálózat központjai között, a hierarchikus vázhálózaton túlmenően létesített nyaláb.

F5. Túlcsordulásos nyaláb

Olyan nagykihasználtságú nyaláb, amelyről a felajánlott forgalomnak a nyaláb által le nem bonyolítható része egy további nyalábra kerül.

F6. Teljes nyaláb

Kisveszteségű nyaláb, mely az adott forgalmi viszonylatban utolsó választású út.

F7. Alternatív forgalomirányítás

Eljárás a kapcsolt távbeszélő-hálózat egy központjából kiinduló kapcsolási út kiválasztására, amennyiben az adott viszonylatban meglévő nyalábok közül lehet választani.

F8. Hierarchikus alternatív forgalomirányítás

Alternatív forgalomirányítás, ahol a választás sorrendje kötött.