10/1995. (IX. 22.) MKM rendelet

a szakmai követelmények kiadásáról szóló 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet kiegészítéséről

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

A szakmai követelmények kiadásáról szóló, többször módosított 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete az e rendelet melléklete szerint módosul.

2. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

Dr. Fodor Gábor s. k.,

művelődési és közoktatási miniszter

Melléklet a 10/1995. (IX. 22.) MKM rendelethez

Kiegészítő jegyzék

az állam által elismert - a művelődési és közoktatási miniszter ágazatához tartozó - szakképesítésekhez kiadott szakmai követelményekről[1]

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 29. sorszáma alatt kiadott cimbalomkészítő és -javító szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

A szakképesítés azonosító száma: 89 4 7527 15 9 0 01

A szakképesítés megnevezése: cimbalomkészítő és -javító

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások (vagy továbblépési lehetőségek)

3. A munkaterület leírása

A cimbalomkészítő és -javító szakma körébe tartozó hangszerek: a különböző magyar cimbalomfajták, hackbrett (német cimbalom), kiscimbalom.

A cimbalomkészítő és -javító a cimbalom bármely típusának valamennyi meghibásodását és azok okát megkeresi, valamint a hibákat megszünteti, tehát a következő műveleteket végzi el:

- a cimbalomfélék természetes és baleseti meghibásodásainak korhű és szakszerű javítása, a hiányzó vagy hibás alkatrészek és fődarabok egyedi megtervezése és műhelyrajzok, sablonok alapján gépi és kézi szerszámokkal történő elkészítése, ezek beépítése a hangszer stílusának megfelelően,

- az új és javított hangszerek intonálása és hangolása (hangszín és hangolási problémák megoldása).

A cimbalomkészítő és -javító - a kifejezetten múzeumi hangszerek kivételével - elvégzi a restaurálás egyszerűbb technológiájú munkálatait. Egyéni vagy szabványtervek alapján - megfelelő technikai háttér mellett - egyszerűbb kivitelben elkészíti a fenti hangszereket.

A hangszeren játszó muzsikusok egyéni kívánsága, igénye szerinti módosításokat, illetve a hangszereken a különböző ésszerű átalakításokat és korszerűsítéseket megfelelő színvonalon elvégzi.

III. Szakmai követelmények

A szakmai elméleti követelmények

Speciális szakismeretek:

- Ismerje és alkalmazza a cimbalom típusainak történelmileg meghatározott készítési módozatait.

- Ismerje a cimbalomfélék alkatrészeit, valamint az építési, illetve javítási munkafolyamatok sorrendiségét.

- Ismerje a cimbalomfélék készítése és javítása során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságait, esetenként az egymást helyettesítő megoldásokat.

- Ismerje a cimbalomfélék készítési vagy javítási technológiája során alkalmazott gépi és kézi szerszámok működését, karbantartását, élezését.

- Tudja és legyen képes alkalmazni a cimbalmokra vonatkozó akusztikai szabályokat és a különböző hangmódosító eljárásokat. A szakmához tartozó egyszerűbb számítási feladatokat készség szinten tudja elvégezni.

- Ismerje a különböző temperatúrafajtákat, hangolási és intonálási lehetőségeket.

- Ismerje a cimbalomfélék fontosabb hangszer- és alkatrészgyárait, műhelyeit, a különböző újításokat.

Általános ismeretek:

- Általános szinten ismerje a hangszerek csoportosítási lehetőségeit, az összes hangszertípus elhelyezkedését a kamara- és nagyzenekari gyakorlatban.

- Általános szinten ismerje minden hangszercsoportra vonatkozóan a hangszerek fejlődéstörténetét, akusztikai és esztétikai jellemzőit, a stíluskorszakokat és azokban a különböző hangszerek elhelyezkedését.

- Általános szinten ismerje a hangszertípusok felépítési struktúráját, fontosabb részeit, azok gyártásmenetét, leggyakoribb meghibásodását és általánosságban elfogadott javítási lehetőségeit.

- Ismerje a munka- és balesetvédelmi, valamint tűzrendészeti előírásokat.

- Ismerje a vállalkozás ügymenetét, alapszabályait.

Gazdasági és jogi ismeretek:

1. Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:

- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános, feltételeit, szabályait;

- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen megfelelő kínálatikeresleti piacismerettel;

- ismerje a piackutatás és a marketing alapjait;

- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:

= a pénzügyi alapfogalmakat,

= a fizetési módokat,

= a pénzkezelés szabályait,

= az adózási alapfogalmakat,

= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.

2. Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).

A szakmai gyakorlati követelmények

- Ismerje fel a cimbalomfélék hibáit, és tudja ezen hibák javításának lehetőségeit.

- Legyen képes a hangszer minden funkcióját kipróbálni.

- Legyen képes a javításhoz, illetve készítéshez szükséges anyagokat, azok minőségi és méretbeli tulajdonságait figyelembe véve kiválasztani.

- Legyen képes a hangszer különböző egységeit, alkatrészeit szétszedni, kicserélni, összeállítani és beállítani, illetve beszabályozni.

- Legyen képes a hangszert a muzsikus igényei szerint behangolni, intonálni.

- Legyen képes a javításhoz szükséges általános és speciális szerszámokat, gépeket, céleszközöket és mérőeszközöket használni, karbantartani és beállítani. Tudjon saját munkája elvégzéséhez egyszerű kézi szerszámokat készíteni. Tudjon műszaki és műhelyrajzokat készíteni és olvasni. Legyen képes a különböző szerkesztési és számítási műveleteket alkalmazni.

- Tudja a különböző védőeszközöket használni, tudjon elsősegélyt nyújtani.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei:

- iskolarendszerű képzésben

= a szakképző iskola utolsó évfolyamának sikeres elvégzése,

- iskolarendszeren kívüli képzés esetén

= középiskolai végzettség

= legalább két év, a szakmában eltöltött igazolt gyakorlat, vagy 240 óra elméleti és 1120 óra gyakorlati képzés.

A szakmai vizsgára bocsátás feltétele, hogy a szakképzés utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt a jelöltnek önálló szakdolgozatot vagy vizsgaremeket kell elkészítenie.

1. A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretek

Szakmai elméletből:

Az elméleti anyag két részre oszlik: a minden részletre kiterjedő cimbalomkészítő és -javító szakmai ismeretekre, és az egyéb hangszercsoportok általános ismeretére. Ennek megfelelően a vizsgázónak a III. fejezetben kifejtett szakmai elméleti követelmények szerint kell tudnia:

- a cimbalomfélék felépítésével, gyártási és javítási menetével, illetve gyakorlatával kapcsolatos ismereteket,

- a cimbalomkészítő és javító szakmában használatos faipari és fémipari anyag- és gyártásismeretet,

- a cimbalomkészítésben használatos egyéb anyagok, segédanyagok ismeretét,

- a cimbalomkészítésben használatos műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismeretét,

- a cimbalomfélékkel kapcsolatos hangszer- és teremakusztikai, valamint szakszámítási ismereteket,

- a cimbalomfélék hangszertörténeti, esztétikai ismeretét (tekintetbe véve az esetleges magyar sajátosságokat is),

- a cimbalomkészítés és -javítás során betartandó munka- és egészségvédelmi, balesetvédelmi ismereteket, védőeszközök használatát, elsősegélynyújtást, tűzrendészeti előírások ismeretét,

- az általános, többi hangszercsoportra vonatkozó hangszerész szakismeretet, valamint anyagismeretet (vonós-pengetős, zongora, fafúvós, rézfúvós, orgona, ütős),

- a legfontosabb, általános hangszer- és teremakusztikai, számítási ismereteket,

- a hangszerkészítéshez szükséges általános műszaki rajz alapismereteit,

- az általános hangszertörténetet, stílusismeretet, esztétikát,

- a vállalkozási, könyvelési, közgazdasági alapismereteket.

Szakmai gyakorlatból:

A tanulónak a cimbalom főbb típusain valamennyi olyan javítást el kell tudnia végezni, ami a napi gyakorlatban rendszeresen előfordul (pl. hibamegállapítási feladatok elvégzése, a szükséges, illetve alkalmas technológiai folyamat megtervezése és önálló végrehajtása szakrajzok, táblázatok alapján vagy tapasztalt szakember irányításával, egyszerűbb fázisok önálló elvégzése és a munkafolyamat ellenőrzése). Adott idő alatt el kell tudnia végezni a kiadott részjavítást vagy alkatrészkészítést.

2. A szakmai vizsga részei

Az írásbeli és szóbeli vizsgák feladatsorát a Kézműves Kamara javaslata alapján a képzésért felelős Művelődési és Közoktatási Minisztérium központilag adja ki.

Az írásbeli és szóbeli vizsgán a III. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.

Először az írásbeli vizsgát azonos feladatok alapján kell megtartani. Ezután a gyakorlati, majd a szóbeli vizsga külön-külön napokon tartandó meg.

Írásbeli vizsga:

Írásbeli vizsgán a jelöltek egységes feladatot kapnak, amely a következő, cimbalomkészítő és -javító szakmával kapcsolatos témaköröket tartalmazza több kisebb vagy egy komplex kérdésbe ágyazva:

- szakismeret (a cimbalomfélék felépítési és működési, valamint gyártástechnológiai ismeretei, a leggyakoribb meghibásodások szakszerű javítási módjainak ismerete, tűz- és balesetvédelmi előírások ismerete),

- anyag- és szerkezetismeret (a készítés és javítás során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságainak ismerete),

- szakrajz (műszaki rajz alapismerete, műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismerete);

- esztétika (általános stílusismeret, a hangszerek csoportosításának, fejlődéstörténetének és esztétikai jellemzőinek ismerete),

- akusztika (általános hangl'izikai, rezgés- és hullámtani alapfogalmak, valamint a hangszercsoportra vonatkozó akusztikai szabályok, szakszámítások ismerete).

Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc.

Gyakorlati vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki eredményes írásbeli vizsgát tett.

Gyakorlati vizsga:

A gyakorlati vizsgafeladatot a képző intézmény állítja össze, és a szakmai vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

A gyakorlati vizsgán a cimbalomfélékhez tartozó, gyakran előforduló javítási vagy alkatrészkészítési feladatot kell végrehajtani szakrajz, táblázat vagy a vizsgabizottság útmutatása szerint.

A gyakorlati vizsgán a jelöltek kaphatnak azonos vagy egymástól eltérő gyakorlati feladatot. Minden esetben törekedni kell arra, hogy a gyakorlatban általában előforduló és összetett feladat legyen, ami több technológiai ismeretet foglal magába.

A gyakorlati vizsga időtartama: 300 perc.

Szóbeli vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki eredményes gyakorlati vizsgát tett.

Szóbeli vizsga:

A szóbeli vizsgán a jelöli két tételt húz: a saját szakterületéről a fő tételt, amelynek kidolgozását minden részletre kiterjedően kell elvégeznie, és a rokonszakmák területéről a kiegészítő tételt, ahol az általános alapismeretek jártasság szintjén követelhetőek meg.

Mindkét tétel az adott hangszercsoporttal kapcsolatban

- szakismereti,

- anyagismereti,

- akusztikai és

- esztétikai

kérdést tartalmaz.

A szóbeli vizsgán a jelölt mindkét tételre pontszámot kap. A szóbeli vizsga érdemjegyét oly módon kell megállapítani, hogy abban a fő tételre kapott pontszám döntő súllyal szerepeljen, az értékelésnél a fő tétel 75%-kal, a kiegészítő tétel 25%-kal számítandó. Az eredményes vizsgához a fő tételből minimum 40%-ot, a kiegészítő tételből minimum 10%-ot kell teljesíteni.

A szóbeli vizsgára 15 perc felkészülés (vázlatírási lehetőség) után 20 perc áll rendelkezésre.

3. A szakmai vizsga értékelése

A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha minden vizsgarészből megfelelt.

A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarész(ek)ből kell javítóvizsgát tennie.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli, ezért a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga szervezése

A művelődési és közoktatási miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményeken túl a szakmai vizsga megszervezésére más intézményt nem jogosít fel.

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 30. sorszáma alatt kiadott fafúvós hangszerkészítő és -javító szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

A szakképesítés azonosító száma: 89 4 7527 15 9 0 02

A szakképesítés megnevezése: fafúvós hangszerkészítő és -javító

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások (vagy továbblépési lehetőségek)

3. A munkaterület leírása

A fafúvós hangszerkészítő és -javító szakma körébe tartozó hangszerek: a különböző furulyák, fuvolák (piccolo, c-, alt- és basszus-fuvola), a klarinét-család tagjai, az oboák, az angolkürt, a fagott-család, a különböző hangolású szaxofonok, tárogatófélék.

A fafúvós hangszerkészítő és -javító a fafúvós hangszercsoport bármely tagjának valamennyi meghibásodását és azok okát megkeresi, valamint a hibákat megszünteti, tehát a következő műveleteket végzi el:

- a fafúvós hangszerek természetes és baleseti meghibásodásainak korhű és szakszerű javítása, a hiányzó vagy hibás alkatrészek és fődarabok egyedi megtervezése és műhelyrajzok, sablonok alapján gépi és kézi szerszámokkal történő elkészítése, ezek beépítése a hangszer stílusának megfelelően,

- az új és javított hangszerek intonálása és hangolása (hangszín és hangolási problémák megoldása).

A fafúvós hangszerkészítő és -javító - a kifejezetten múzeumi hangszerek kivételével - elvégzi a restaurálás egyszerűbb technológiájú munkálatait. Egyéni vagy szabványtervek alapján - megfelelő technikai háttér mellett - egyszerűbb kivitelben elkészíti a fenti hangszereket.

III. Szakmai követelmények

A hangszerész szakmák szakmai követelményei két csoportba sorolandók: elméleti és gyakorlati szakmai követelmények. Az elméleti követelmények az alábbi részletezés szerint speciális fafúvós hangszerkészítő és -javító szakmai ismereteket, valamint szélesebb körű, általános hangszerész alapismereleket is tartalmaznak, komplex képet nyújtva az összes hangszer (vonós-pengetős, zongora, cimbalom, rézfúvós, orgona, ütős) történeti, esztétikai, akusztikai és alapszakismereti tudnivalóiról. A gyakorlati követelmények csak a saját, választolt szakmára vonatkoznak részletes, mindenre kiterjedő alapossággal.

A szakmai elméleti követelmények

Speciális szakismeretek:

- Ismerje és alkalmazza a fafúvós hangszerek történelmileg meghatározott készítési módozatait.

- Ismerje a fafúvós hangszerek alkatrészeit, valamint az építési, illetve javítási munkafolyamatok sorrendiségét.

- Ismerje a fafúvós hangszerkészítés és -javítás során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságait, esetenként az egymást helyettesítő megoldásokat.

- Ismerje a fafúvós hangszerek javítási vagy készítési technológiája során alkalmazott gépi és kézi szerszámok működését, karbantartását, élezését.

- Tudja és legyen képes alkalmazni a fafúvós hangszerekre vonatkozó akusztikai szabályokat és a különböző hangmódosító eljárásokat. A szakmához tartozó egyszerűbb számítási feladatokat készség szinten tudja elvégezni.

- Ismerje a különböző temperatúrafajtákat, hangolási és intonálási lehetőségeket.

- Ismerje a fafúvós hangszerek fontosabb hangszer- és alkatrészgyárait, műhelyeit, a különböző újításokat.

Általános ismeretek:

- Általános szinten ismerje a hangszerek csoportosítási lehetőségeit, az összes hangszertípus elhelyezkedését a kamara- és nagyzenekari gyakorlatban.

- Ismerje a munka- és balesetvédelmi, valamint tűzrendészeti előírásokat.

- Ismerje a vállalkozás ügymenetét, alapszabályait.

Gazdasági és jogi ismeretek:

1. Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:

- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános, feltételeit, szabályait;

- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen megfelelő kínálati-keresleti piacismerettel;

- ismerje a piackutatás és a marketing alapjait;

- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:

= a pénzügyi alapfogalmakat,

= a fizetési módokat,

= a pénzkezelés szabályait,

= az adózási alapfogalmakat,

= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.

2. Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).

A szakmai gyakorlati követelmények

- Ismerje fel a fafúvós hangszerek hibáit, és tudja ezen hibák javításának lehetőségeit.

- Legyen képes a hangszer minden funkcióját kipróbálni.

- Legyen képes a javításhoz, illetve készítéshez szükséges anyagokat, azok minőségi és méretbeli tulajdonságait figyelembe véve kiválasztani.

- Legyen képes a hangszer különböző egységeit, alkatrészeit szétszedni, kicserélni, összeállítani és beállítani, illetve beszabályozni.

- Legyen képes a hangszert a muzsikus igényei szerint behangolni, intonálni.

- Tudja a különböző védőeszközöket használni, tudjon elsősegélyt nyújtani.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei:

- iskolarendszerű képzésben

= a szakképző iskola utolsó évfolyamának sikeres elvégzése,

- iskolarendszeren kívüli képzés esetén

= középiskolai végzettség

= legalább két év, a szakmában eltöltött igazolt gyakorlat, vagy 240 óra elméleti és 1120 óra gyakorlati képzés.

A szakmai vizsgára bocsátás feltétele, hogy a szakképzés utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt a jelöltnek önálló szakdolgozatot vagy vizsgaremeket kell elkészítenie.

1. A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretek

Szakmai elméletből:

Az elméleti anyag két. részre oszlik: a minden részletre kiterjedő fafúvós hangszerkészítő és -javító szakmai ismeretekre, és az egyéb hangszercsoportok általános ismeretére. Ennek megfelelően a vizsgázónak a III. fejezetben kifejteit szakmai elméleti követelmények szerint kell tudnia:

- a fafúvós hangszerek gyártási és javítási menetével, illetve gyakorlatával kapcsolatos ismereteket,

- a fafúvós hangszerkészítő és -javító szakmában használatos faipari és fémipari anyag- és gyártásismeretet,

- a fafúvós hangszerkészítésben használatos egyéb anyagok, segédanyagok ismeretét,

- a fafúvós hangszerkészítésben használatos műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismeretét,

- a fafúvós hangszerekkel kapcsolatos hangszer- és teremakusztikai, valamint szakszámítási ismereteket,

- a fafúvós hangszerek hangszertörténeti, esztétikai ismeretét (tekintetbe véve az esetleges magyar sajátosságokat is),

- a fafúvós hangszerkészítés és -javítás során betartandó munka- és egészségvédelmi, balesetvédelmi ismereteket, védőeszközök használatát, elsősegélynyújtást, tűzrendészeti előírások ismeretét,

- az általános, többi hangszercsoportra vonatkozó hangszerész szakismeretet, valamint anyagismeretet (vonós-pengetős, zongora, cimbalom, rézfúvós, orgona, ütős),

- a legfontosabb, általános hangszer- és teremakusztikai, számítási ismereteket,

- a hangszerkészítéshez szükséges általános műszaki rajz alapismereteit,

- az általános hangszertörténetet, stílusismeretet, esztétikát,

- a vállalkozási, könyvelési, közgazdasági alapismereteket.

Szakmai gyakorlatból:

A tanulónak a fafúvós hangszereken valamennyi olyan javítást el kell tudnia végezni, ami a napi gyakorlatban rendszeresen előfordul (pl. hibamegállapítási feladatok elvégzése, a szükséges, illetve alkalmas technológiai folyamat megtervezése és önálló végrehajtása szakrajzok, táblázatok alapján vagy tapasztalt szakember irányításával, egyszerűbb fázisok önálló elvégzése és a munkafolyamat ellenőrzése). Adott idő alatt el kell tudnia végezni a kiadott részjavítást vagy alkatrészkészítést.

2. A szakmai vizsga részei

Az írásbeli és szóbeli vizsgák feladatsorát a Kézműves Kamara javaslata alapján a képzésért felelős Művelődési és Közoktatási Minisztérium központilag adja ki.

Az írásbeli és szóbeli vizsgán a III. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.

Először az írásbeli vizsgát azonos feladatok alapján kell megtartani. Ezután a gyakorlati, majd a szóbeli vizsga külön-külön napokon tartandó meg.

Írásbeli vizsga:

Írásbeli vizsgán a jelöltek egységes feladatot kapnak, amely a következő, fafúvós hangszerkészítő és -javító szakmával kapcsolatos témaköröket tartalmazza több kisebb vagy egy komplex kérdésbe ágyazva:

- szakismeret (a fafúvós hangszerek felépítési és működési, valamint gyártástechnológiai ismeretei, a leggyakoribb meghibásodások szakszerű javítási módjainak ismerete, tűz- és balesetvédelmi előírások ismerete),

- anyag- és szerkezetismeret (a készítés és javítás során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságainak ismerete),

- szakrajz (műszaki rajz alapismerete, műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismerete),

- esztétika (általános stílusismeret, a hangszerek csoportosításának, fejlődéstörténetének és esztétikai jellemzőinek ismerete),

- akusztika (általános hangfizikai, rezgés- és hullámtani alapfogalmak, valamint a hangszercsoportra vonatkozó akusztikai szabályok, szakszámítások ismerete).

Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc.

Gyakorlati vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki eredményes írásbeli vizsgát tett.

Gyakorlati vizsga:

A gyakorlati feladatot a képző intézmény állítja össze, és a szakmai vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

A gyakorlati vizsgán a fafúvós hangszereknél gyakran előforduló javítási vagy alkatrészkészítési feladatot kell végrehajtani szakrajz, táblázat vagy a vizsgabizottság útmutatása szerint.

A gyakorlati vizsga időtartama: 300 perc.

Szóbeli vizsga:

A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz: a saját szakterületéről a fő tételt, amelynek kidolgozását minden részletre kiterjedően kell elvégeznie, és a rokonszakmák területéről a kiegészítő tételt, ahol az általános alapismeretek jártasság szintjén követelhetőek meg.

Mindkét tétel az adott hangszercsoporttal kapcsolatban

- szakismereti,

- anyagismereti,

- akusztikai és

- esztétikai kérdést tartalmaz.

A szóbeli vizsgára 15 perc felkészülés (vázlatírási lehetőség) után 20 perc áll rendelkezésre.

3. A szakmai vizsga értékelése

A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha minden vizsgarészből megfelelt.

A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarész(ek)ből kell javítóvizsgát tennie.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli, ezért a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga szervezése

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 31. sorszáma alatt kiadott orgonaépítő és -javító szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

A szakképesítés azonosító száma: 89 4 7527 15 9 0 10

A szakképesítés megnevezése: orgonaépítő és -javító

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások (vagy továbblépési lehetőségek)

3. A munkaterület leírása

Az orgonaépítő és -javító szakma körébe tartozó hangszerek: a különböző rendszerű orgonák, harmóniumfélék, portatívok és pozitívok.

A orgonaépítő és -javító az orgonák bármely típusának valamennyi, meghibásodását és azok okát megkeresi, valamint a hibákat megszünteti, tehát a következő műveleteket végzi el:

- az orgonafélék természetes és baleseti meghibásodásainak korhű és szakszerű javítása, a hiányzó vagy hibás alkatrészek és fődarabok egyedi megtervezése és műhelyrajzok, sablonok alapján gépi és kézi szerszámokkal történő elkészítése, ezek beépítése a hangszer stílusának megfelelően,

- az új és javított hangszerek intonálása és hangolása (hangszín és hangolási problémák megoldása).

A orgonaépítő és -javító - a kifejezetten múzeumi hangszerek kivételével - elvégzi a restaurálás egyszerűbb technológiájú munkálatait. Egyéni vagy szabványtervek alapján - megfelelő technikai háttér mellett - egyszerűbb kivitelben elkészíti a fenti hangszereket.

III. Szakmai követelmények

A hangszerész szakmák szakmai követelményei kél csoportba sorolandók: elméleti és gyakorlati szakmai követelmények. Az elméleti követelmények az alábbi részletezés szerint speciális orgonaépítő és -javító szakmai ismereteket, valamint szélesebb körű, általános hangszerész alapismereteket is tartalmaznak, komplex képet nyújtva az összes hangszer (vonós-pengetős, zongora, cimbalom, fafúvós, rézfúvós, ütős) történeti, esztétikai, akusztikai és alapszakismereti tudnivalóiról. A gyakorlati követelmények csak a saját, választott szakmára vonatkoznak részletes, mindenre kiterjedő alapossággal.

A szakmai elméleti követelmények

Speciális szakismeretek:

- Ismerje és alkalmazza az orgonák történelmileg meghatározott készítési módozatait.

- Ismerje az orgonafélék alkatrészeit, valamint az építési, illetve javítási munkafolyamatok sorrendiségét.

- Ismerje az orgonafélék készítése és javítása során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságait, esetenként az egymást helyettesítő megoldásokat.

- Ismerje az orgonafélék készítési vagy javítási technológia során alkalmazott gépi és kézi szerszámok működését, karbantartását, élezését.

- Tudja és legyen képes alkalmazni az orgonákra vonatkozó akusztikai szabályokat és a különböző hangmódosító eljárásokat. A szakmához tartozó egyszerűbb számítási feladatokat készség szinten tudja elvégezni.

- Ismerje a különböző temperatúrafajtákat, hangolási és intonálási lehetőségeket.

- Ismerje az orgonafélék fontosabb hangszer- és alkatrészgyárait, műhelyeit, a különböző újjításokat.

Általános ismeretek:

- Általános szinten ismerje a hangszerek csoportosítási lehetőségeit, az összes hangszertípus elhelyezkedését a kamara- és nagyzenekari gyakorlatban.

- Ismerje a munka- és balesetvédelmi, valamint tűzrendészen előírásokat.

- Ismerje a vállalkozás ügymenetét, alapszabályait.

Gazdasági és jogi ismeretek:

1. Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:

- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános, feltételeit, szabályait;

- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen megfelelő kínálati-keresleti piacismerettel;

- ismerje a piackutatás és a marketing alapjait;

- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:

= a pénzügyi alapfogalmakat,

= a fizetési módokat,

= a pénzkezelés szabályait,

= az adózási alapfogalmakat,

= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.

2. Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).

A szakmai gyakorlati követelmények

- Ismerje fel az orgonák hibáit, és tudja ezen hibák javításának lehetőségeit.

- Legyen képes a hangszer minden funkcióját kipróbálni.

- Legyen képes a javításhoz, illetve készítéshez szükséges anyagokat, azok minőségi és méretbeli tulajdonságait figyelembe véve kiválasztani.

- Legyen képes a hangszer különböző egységeit, alkatrészeit szétszedni, kicserélni, összeállítani és beállítani, illetve beszabályozni.

- Legyen képes a hangszert a muzsikus igényei szerint behangolni, intonálni.

- Tudja a különböző védőeszközöket használni, tudjon elsősegélyt nyújtani.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei:

- iskolarendszerű képzésben

= a szakképző iskola utolsó évfolyamának sikeres elvégzése,

- iskolarendszeren kívüli képzés esetén

= középiskolai végzettség

= legalább két év, a szakmában eltöltött igazolt gyakorlat, vagy 240 óra elméleti és 1120 óra gyakorlati képzés.

A szakmai vizsgára bocsátás feltétele, hogy a szakképzés utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt a jelöltnek önálló szakdolgozatot vagy vizsgaremeket kell elkészítenie.

1. A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretek

Szakmai elméletből:

Az elméleti anyag két részre oszlik: a minden részletre kiterjedő orgonaépítő és -javító szakmai ismeretekre, és az egyéb hangszercsoportok általános ismeretére. Ennek megfelelően a vizsgázónak a III. fejezetben kifejtett szakmai elméleti követelmények szerint kell tudnia:

- az orgonafélék felépítésével, gyártási és javítási menetével, illetve gyakorlatával kapcsolatos ismereteket,

- az orgonaépítő és -javító szakmában használatos faipari és fémipari anyag- és gyártásismeretet,

- az orgonaépítésben használatos egyéb anyagok, segédanyagok ismeretét,

- az orgonaépítésben használatos műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismeretét,

- az orgonafélékkel kapcsolatos hangszer- és teremakusztikai, valamint szakszámítási ismereteket,

- az orgonafélék hangszertörténeti, esztétikai ismeretét (tekintetbe véve az esetleges magyar sajátosságokat is),

- az orgonaépítés és -javítás során betartandó munka-és egészségvédelmi, balesetvédelmi ismereteket, védőeszközök használatát, elsősegélynyújtást, tűzrendészeti előírások ismeretét,

- az általános, többi hangszercsoportra vonatkozó hangszerész szakismeretet, valamint anyagismeretet (vonós-pengetős, zongora, cimbalom, fafúvós, rézfúvós, ütős),

- a legfontosabb, általános hangszer- és teremakusztikai, számítási ismereteket,

- a hangszerkészítéshez szükséges általános műszaki rajz alapismereteit,

- az általános hangszertörténetet, stílusismeretet, esztétikát,

- a vállalkozási, könyvelési, közgazdasági alapismereteket.

Szakmai gyakorlatból:

A tanulónak az orgonákon valamennyi olyan javítást el kell tudnia végezni, ami a napi gyakorlatban rendszeresen előfordul (pl. hibamegállapítási feladatok elvégzése, a szükséges, illetve alkalmas technológiai folyamat megtervezése és önálló végrehajtása szakrajzok, táblázatok alapján vagy tapasztalt szakember irányításával, egyszerűbb fázisok önálló elvégzése és a munkafolyamat ellenőrzése). Adott idő alatt el kell tudnia végezni a kiadott részjavítást vagy alkatrészkészítést.

2. A szakmai vizsga részei

Az írásbeli és szóbeli vizsgák feladatsorát a Kézműves Kamara javaslata alapján a képzésért felelős Művelődési és Közoktatási Minisztérium központilag adja ki.

Az írásbeli és szóbeli vizsgán a III. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.

Először az írásbeli vizsgát azonos feladatok alapján kell megtartani. Ezután a gyakorlati, majd a szóbeli vizsga külön-külön napokon tartandó meg.

Írásbeli vizsga:

Írásbeli vizsgán a jelöltek egységes feladatot kapnak, amely a következő, orgonaépítő és -javító szakmával kapcsolatos témaköröket tartalmazza több kisebb vagy egy komplex kérdésbe ágyazva:

- szakismeret (az orgonafélék felépítési és működési, valamint gyártástechnológiai ismeretei, a leggyakoribb meghibásodások szakszerű javítási módjainak ismerete, tűz- és balesetvédelmi előírások ismerete),

- anyag- és szerkezetismeret (a készítés és javítás során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságainak ismerete),

- szakrajz (műszaki rajz alapismerete, műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismerete),

- esztétika (általános stílusismeret, a hangszerek csoportosításának, fejlődéstörténetének és esztétikai jellemzőinek ismerete),

- akusztika (általános hangfizikai, rezgés- és hullámtani alapfogalmak, valamint a hangszercsoportra vonatkozó akusztikai szabályok, szakszámítások ismerete).

Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc. Gyakorlati vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki eredményes írásbeli vizsgát tett.

Gyakorlati vizsga:

A gyakorlati vizsgafeladatot a képző intézmény állítja össze, és a szakmai vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

A gyakorlati vizsgán az orgonáknál gyakran előforduló javítási vagy alkatrészkészítési feladatot kell végrehajtani szakrajz, táblázat vagy a vizsgabizottság útmutatása szerint.

A gyakorlati vizsga időtartama: 300 perc.

Szóbeli vizsga:

Mindkét tétel az adott hangszercsoporttal kapcsolatban

- szakismereti,

- anyagismereti,

- akusztikai és

- esztétikai

kérdést tartalmaz.

A szóbeli vizsgára 15 perc felkészülés (vázlatírási lehetőség) után 20 perc áll rendelkezésre.

3. A szakmai vizsga értékelése

A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha minden vizsgarészből megfelelt.

A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarész(ek)ből kell javítóvizsgát tennie.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli, ezért a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga szervezése

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 32. sorszáma alatt kiadott rézfúvós hangszerkészítő és -javító szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

A szakképesítés azonosító száma: 89 4 7527 15 9 0 03

A szakképesítés megnevezése: rézfúvós hangszerkészítő és -javító

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások (vagy továbblépési lehetőségek)

3. A munkaterület leírása

A rézfúvós hangszerkészítő és -javító szakma körébe tartozó hangszerek: a különféle hangolású trombiták, kürtök, harsonák, valamint a basszus hangszerek (helikon, tuba, suzaphone).

A rézfúvós hangszerkészítő és -javító a rézfúvós hangszercsoport bármely tagjának valamennyi meghibásodását és azok okát megkeresi, valamint a hibákat megszünteti, tehát a következő műveleteket végzi el:

- a rézfúvós hangszerek természetes és baleseti meghibásodásainak korhű és szakszerű javítása, a hiányzó vagy hibás alkatrészek és fődarabok egyedi megtervezése és műhelyrajzok, sablonok alapján gépi és kézi szerszámokkal történő elkészítése, ezek beépítése a hangszer stílusának megfelelően,

- az új és javított hangszerek intonálása és hangolása (hangszín és hangolási problémák megoldása).

A rézfúvós hangszerkészítő és -javító - a kifejezetten múzeumi hangszerek kivételével - elvégzi a restaurálás egyszerűbb technológiájú munkálatait. Egyéni vagy szabványtervek alapján - megfelelő technikai háttér mellett - egyszerűbb kivitelben elkészíti a fenti hangszereket.

III. Szakmai követelmények

A hangszerész szakmák szakmai követelményei két csoportba sorolandók: elméleti és gyakorlati szakmai követelmények. Az elméleti követelmények az alábbi részletezés szerint speciális rézfúvós hangszerkészítő és -javító szakmai ismereteket, valamint szélesebb körű, általános hangszerész alapismereteket is tartalmaznak, komplex képet nyújtva az összes hangszer (vonós-pengetős, zongora, cimbalom, fafúvós, orgona, ütős) történeti, esztétikai, akusztikai és alapszak ismereti tudnivalóiról. A gyakorlati követelmények csak a saját, választott szakmára vonatkoznak részletes, mindenre kiterjedő alapossággal.

A szakmai elméleti követelmények Speciális szakismeret:

- Ismerje és alkalmazza a rézfúvós hangszerek történelmileg meghatározott készítési módozatait.

- Ismerje a rézfúvós hangszerek alkatrészeit, valamint az építési, illetve javítási munkafolyamatok sorrendiségét.

- Ismerje a rézfúvós hangszerek készítése és javítása során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságait, esetenként az egymást helyettesítő megoldásokat.

- Ismerje a rézfúvós hangszerek készítési vagy javítási technológiája során alkalmazott gépi és kézi szerszámok működését, karbantartását, élezését.

- Tudja és legyen képes alkalmazni a rézfúvós hangszerekre vonatkozó akusztikai szabályokat és a különböző hangmódosító eljárásokat. A szakmához tartozó egyszerűbb számítási feladatokat készség szinten tudja elvégezni.

- Ismerje a különböző temperatúrafajtákat, hangolási és intonálási lehetőségeket.

- Ismerje a rézfúvós hangszerek fontosabb hangszer- és alkatrészgyárait, műhelyeit, a különböző újításokat.

Általános ismeretek:

- Általános szinten ismerje a hangszerek csoportosítási lehetőségeit, az összes hangszertípus elhelyezkedését a kamara- és nagyzenekari gyakorlatban.

- Ismerje a munka- és balesetvédelmi, valamint tűzrendészeti előírásokat.

- Ismerje a vállalkozás ügymenetét, alapszabályait.

Gazdasági és jogi ismeretek:

1. Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:

- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános, feltételeit, szabályait;

- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen megfelelő kínálati-keresleti piacismerettel;

- ismerje a piackutatás és a marketing alapjait;

- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:

= a pénzügyi alapfogalmakat,

= a fizetési módokat,

= a pénzkezelés szabályait,

= az adózási alapfogalmakat,

= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.

2. Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).

A szakmai gyakorlati követelmények

- Ismerje fel a rézfúvós hangszerek hibáit, és tudja ezen hibák javításának lehetőségeit.

- Legyen képes a hangszer minden funkcióját kipróbálni.

- Legyen képes a javításhoz, illetve készítéshez szükséges anyagokat, azok minőségi és méretbeli tulajdonságait figyelembe véve kiválasztani.

- Legyen képes a hangszer különböző egységeit, alkatrészeit szétszedni, kicserélni, összeállítani és beállítani, illetve beszabályozni.

- Legyen képes a hangszert a muzsikus igényei szerint behangolni, intonálni.

- Tudja a különböző védőeszközöket használni, tudjon elsősegélyt nyújtani.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei:

- iskolarendszerű képzésben

= a szakképző iskola utolsó évfolyamának sikeres elvégzése,

- iskolarendszeren kívüli képzés esetén

= középiskolai végzettség

= legalább két év, a szakmában eltöltött igazolt gyakorlat, vagy 240 óra elméleti és 1120 óra gyakorlati képzés.

A szakmai vizsgára bocsátás feltétele, hogy a szakképzés utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt a jelöltnek önálló szakdolgozatot vagy vizsgaremeket kell elkészítenie.

1. A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretek

Szakmai elméletből:

Az elméleti anyag két részre oszlik: a minden részletre kiterjedő rézfúvós hangszerkészítő és -javító szakmai ismeretekre, és az egyéb hangszercsoportok általános ismeretére. Ennek megfelelően a vizsgázónak a III. fejezetben kifejtett szakmai elméleti követelmények szerint kell tudnia:

- a rézfúvós hangszerek gyártási és javítási menetével, illetve gyakorlatával kapcsolatos ismereteket,

- a rézfúvós hangszerkészítő és -javító szakmában használatos faipari és fémipari anyag- és gyártásismeretet,

- a rézfúvós hangszerkészítésben használatos egyéb anyagok, segédanyagok ismeretét,

- a rézfúvós hangszerkészítésben használatos műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismeretét,

- a rézfúvós hangszerekkel kapcsolatos hangszer- és teremakusztikai, valamint szakszámítási ismereteket,

- a rézfúvós hangszerek hangszertörténeti, esztétikai ismeretét (tekintetbe véve az esetleges magyar sajátosságokat is),

- a rézfúvós hangszerkészítés és -javítás során betartandó munka- és egészségvédelmi, balesetvédelmi ismereteket, védőeszközök használatát, elsősegélynyújtást, tűzrendészen előírások ismeretét,

- az általános, többi hangszercsoportra vonatkozó hangszerész szakismeretet, valamint anyagismeretet (vonós-pengetős, zongora, cimbalom, fafúvós, orgona, ütős),

- a legfontosabb, általános hangszer- és teremakusztikai, számítási ismereteket,

- a hangszerkészítéshez szükséges általános műszaki rajz alapismereteit,

- az általános hangszertörténetet, stílusismeretet, esztétikát,

- a vállalkozási, könyvelési, közgazdasági alapismereteket.

Szakmai gyakorlatból:

A tanulónak a rézfúvós hangszereken valamennyi olyan javítást el kell tudnia végezni, ami a napi gyakorlatban rendszeresen előfordul (pl. hibamegállapítási feladatok elvégzése, a szükséges, illetve alkalmas technológiai folyamat megtervezése és önálló végrehajtása szakrajzok, táblázatok alapján vagy tapasztalt szakember irányításával, egyszerűbb fázisok önálló elvégzése és a munkafolyamat ellenőrzése). Adott idő alatt el kell tudnia végezni a kiadott részjavítást vagy alkatrészkészítést.

2. A szakmai vizsga részei

Az írásbeli és szóbeli vizsgák feladatsorát a Kézműves Kamara javaslata alapján a képzésért felelős Művelődési és Közoktatási Minisztérium központilag adja ki.

Az írásbeli és szóbeli vizsgán a III. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.

Először az írásbeli vizsgát azonos feladatok alapján kell megtartani. Ezután a gyakorlati, majd a szóbeli vizsga külön-külön napokon tartandó meg.

Írásbeli vizsga:

Írásbeli vizsgán a jelöltek egységes feladatot kapnak, amely a következő, rézfúvós hangszerkészítő és -javító szakmával kapcsolatos témaköröket tartalmazza több kisebb vagy egy komplex kérdésbe ágyazva:

- szakismeret (a rézfúvós hangszerek felépítési és működési, valamint gyártástechnológiai ismeretei, a leggyakoribb meghibásodások szakszerű javítási módjainak ismerete, tűz- és balesetvédelmi előírások ismerete),

- anyag- és szerkezetismeret (a készítés és javítás során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságainak ismerete),

- szakrajz (műszaki rajz alapismerete, műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismerete),

- esztétika (általános stílusismeret, a hangszerek csoportosításának, fejlődéstörténetének és esztétikai jellemzőinek ismerete),

- akusztika (általános hangfizikai, rezgés- és hullámtani alapfogalmak, valamint a hangszercsoportra vonatkozó akusztikai szabályok, szakszámítások ismerete).

Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc.

Gyakorlati vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki eredményes írásbeli vizsgát tett.

Gyakorlati vizsga:

A gyakorlati vizsgafeladatot a képző intézmény állítja össze, és a szakmai vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

A gyakorlati vizsgán a rézfúvós hangszereknél gyakran előforduló javítási vagy alkatrészkészítési feladatot kell végrehajtani szakrajz, táblázat vagy a vizsgabizottság útmutatása szerint.

A gyakorlati vizsga időtartama: 300 perc.

Szóbeli vizsga:

Mindkét tétel az adott hangszercsoporttal kapcsolatban

- szakismereti,

- anyagismereti,

- akusztikai és

- esztétikai

kérdést tartalmaz.

A szóbeli vizsgán a jelölt mindkét tételre pontszámot kap. A szóbeli vizsga érdemjegyéi oly módon kell megállapítani, hogy abban a fő tételre kapott pontszám döntő súllyal szerepeljen, az értékelésnél a fő tétel 75%-kal, a kiegészítő tétel 25%-kal számítandó. Az eredményes vizsgához a fő tételből minimum 40%-ot, a kiegészítő tételből minimum 10%-ot kell teljesíteni.

A szóbeli vizsgára 15 perc felkészülés (vázlatírási lehetőség) után 20 perc áll rendelkezésre.

3. A szakmai vizsga értékelése

A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha minden vizsgarészből megfelelt.

A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarész(ek)ből kell javítóvizsgát tennie.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli, ezért a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga szervezése

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 33. sorszáma alatt kiadott ütőhangszer-készítő és -javító szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

A szakképesítés azonosító száma: 89 4 7527 15 9 0 13

A szakképesítés megnevezése: ütőhangszer-készítő és -javító

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások (vagy továbblépési lehetőségek)

3. A munkaterület leírása

Az ütőhangszer-készítő és -javító szakma körébe tartozó hangszerek: a jelződobok, különböző ritmuskeltő eszközök és tartozékaik, dzsesszdobok, menetzenekari dobok, üstdobok, vibrafon, xilofon, harangjáték, valamint a különféle zajkeltő eszközök.

A ütőhangszer-készítő és -javító az ütős hangszercsoport bármely tagjának valamennyi meghibásodását és azok okát megkeresi, valamint a hibákat megszünteti, tehát a következő műveleteket végzi el:

- az ütőhangszerek természetes és baleseti meghibásodásainak korhű és szakszerű javítása, a hiányzó vagy hibás alkatrészek és fődarabok egyedi megtervezése és műhelyrajzok, sablonok alapján gépi és kézi szerszámokkal történő elkészítése, ezek beépítése a hangszer stílusának megfelelően,

- az új és javított hangszerek intonálása és hangolása (hangszín és hangolási problémák megoldása).

A ütőhangszer-készítő és -javító - a kifejezetten múzeumi hangszerek kivételével - elvégzi a restaurálás egyszerűbb technológiájú munkálatait. Egyéni vagy szabványtervek alapján - megfelelő technikai háttér mellett - egyszerűbb kivitelben elkészíti a fenti hangszereket.

III. Szakmai követelmények

A szakmai elméleti követelmények

Speciális szakismeretek:

- Ismerje és alkalmazza az ütőhangszerek történelmileg meghatározott készítési módozatait.

- Ismerje az ütőhangszerek alkatrészeit, valamint az építési, illetve javítási munkafolyamatok sorrendiségét.

- Ismerje az ütőhangszer-készítés és -javítás során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságait, esetenként az egymást helyettesítő megoldásokat.

- Ismerje az ütőhangszerek készítési vagy javítási technológiája során alkalmazott gépi és kézi szerszámok működését, karbantartását, élezését.

- Tudja és legyen képes alkalmazni az ütőhangszerekre vonatkozó akusztikai szabályokat és a különböző hangmódosító eljárásokat. A szakmához tartozó egyszerűbb számítási feladatokat készség szinten tudja elvégezni.

- Ismerje a különböző temperatúrafajtákat, hangolási és intonálási lehetőségeket.

- Ismerje az ütőhangszerek fontosabb hangszer- és alkatrészgyárait, műhelyeit, a különböző újításokat.

Általános ismeretek:

- Általános szinten ismerje a hangszerek csoportosítási lehetőségeit, az összes hangszertípus elhelyezkedését a kamara- és nagyzenekari gyakorlatban.

- Ismerje a munka- és balesetvédelmi, valamint tűzrendészeti előírásokat.

- Ismerje a vállalkozás ügymenetét, alapszabályait.

Gazdasági és jogi ismeretek:

1. Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:

- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános, feltételeit, szabályait;

- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen megfelelő kínálati-keresleti piacismerettel;

- ismerje a piackutatás és a marketing alapjait;

- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:

= a pénzügyi alapfogalmakat,

= a fizetési módokat,

= a pénzkezelés szabályait,

= az adózási alapfogalmakat,

= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.

2. Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).

A szakmai gyakorlati követelmények

- Ismerje fel az ütős hangszerek hibáit, és tudja ezen hibák javításának lehetőségeit.

- Legyen képes a hangszer minden funkcióját kipróbálni.

- Legyen képes a javításhoz, illetve készítéshez szükséges anyagokat, azok minőségi és méretbeli tulajdonságait figyelembe véve kiválasztani.

- Legyen képes a hangszer különböző egységeit, alkatrészeit szétszedni, kicserélni, összeállítani és beállítani, illetve beszabályozni.

- Legyen képes a hangszert a muzsikus igényei szerint behangolni, intonálni.

- Tudja a különböző védőeszközöket használni, tudjon elsősegélyt nyújtani.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei:

- iskolarendszerű képzésben

= a szakképző iskola utolsó évfolyamának sikeres elvégzése,

- iskolarendszeren kívüli képzés esetén

= középiskolai végzettség

= legalább kél év, a szakmában eltöltött igazolt gyakorlat, vagy 240 óra elméleti és 1120 óra gyakorlati képzés.

A szakmai vizsgára bocsátás feltétele, hogy a szakképzés utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt a jelöltnek önálló szakdolgozatot vagy vizsgaremeket kell elkészítenie.

1. A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretek

Szakmai elméletből:

Az elméleti anyag két részre oszlik: a minden részletre kiterjedő ütőhangszer-készítő és -javító szakmai ismeretekre, és az egyéb hangszercsoportok általános ismeretére. Ennek megfelelően a vizsgázónak a III. fejezetben kifejtett szakmai elméleti követelmények szerint kell tudnia:

- az ütős hangszerek felépítésével, gyártási és javítási menetével, illetve gyakorlatával kapcsolatos ismereteket,

- az ütőhangszer-készítő és -javító szakmában használatos faipari és fémipari anyag- és gyártásismeretet,

- az ütőhangszer-készítésben használatos egyéb anyagok, segédanyagok ismeretét,

- az ütőhangszer-készítésben használatos műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismeretét,

- az ütős hangszerekkel kapcsolatos hangszer- és teremakusztikai, valamint szakszámítási ismereteket,

- az ütős hangszerek hangszertörténeti, esztétikai ismeretét (tekintetbe véve az esetleges magyar sajátosságokat is),

- az ütőhangszer-készítés és -javítás során betartandó munka- és egészségvédelmi, balesetvédelmi ismereteket, védőeszközök használatát, elsősegélynyújtást, tűzrendészeti előírások ismeretét,

- az általános, többi hangszercsoportra vonatkozó hangszerész szakismeretet, valamint anyagismeretet (vonós-pengetős, zongora, cimbalom, fafúvós, rézfúvós, orgona),

- a legfontosabb, általános hangszer- és teremakusztikai, számítási ismereteket,

- a hangszerkészítéshez szükséges általános műszaki rajz alapismereteit,

- az általános hangszertörténetet, stílusismeretet, esztétikát,

- a vállalkozási, könyvelési, közgazdasági alapismereteket.

Szakmai gyakorlatból:

A tanulónak az ütőhangszereken valamennyi olyan javítást el kell tudnia végezni, ami a napi gyakorlatban rendszeresen előfordul (pl. hibamegállapítási feladatok elvégzése, a szükséges, illetve alkalmas technológiai folyamat megtervezése és önálló végrehajtása szakrajzok, táblázatok alapján vagy tapasztalt szakember irányításával, egyszerűbb fázisok önálló elvégzése és a munkafolyamat ellenőrzése). Adott idő alatt el kell tudnia végezni a kiadott részjavítást vagy alkatrészkészítést.

2. A szakmai vizsga részei

Az írásbeli és szóbeli vizsgák feladatsorát a Kézműves Kamara javaslata alapján a képzésért felelős Művelődési és Közoktatási Minisztérium központilag adja ki.

Az írásbeli és szóbeli vizsgán a III. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.

Először az írásbeli vizsgát azonos feladatok alapján kell megtartani. Ezután a gyakorlati, majd a szóbeli vizsga külön-külön napokon tartandó meg.

Írásbeli vizsga:

Írásbeli vizsgán a jelöltek egységes feladatot kapnak, amely a következő, ütőhangszer-készítő és -javító szakmával kapcsolatos témaköröket tartalmazza több kisebb vagy egy komplex kérdésbe ágyazva:

- szakismeret (az ütős hangszerek felépítési és működési, valamint gyártástechnológiai ismeretei, a leggyakoribb meghibásodások szakszerű javítási módjainak ismerete, tűz- és balesetvédelmi előírások ismerete),

- anyag- és szerkezetismeret (a készítés és javítás során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságainak ismerete),

- szakrajz (műszaki rajz alapismerete, műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismerete),

- esztétika (általános stílusismeret, a hangszerek csoportosításának, fejlődéstörténetének és esztétikai jellemzőinek ismerete),

- akusztika (általános hangfizikai, rezgés- és hullámtani alapfogalmak, valamint a hangszercsoportra vonatkozó akusztikai szabályok, szakszámítások ismerete).

Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc.

Gyakorlati vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki eredményes írásbeli vizsgát tett.

Gyakorlati vizsga:

A gyakorlati vizsgafeladatot a képző intézmény állítja össze, és a szakmai vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

A gyakorlati vizsgán az ütőhangszereknél gyakran előforduló javítási vagy alkatrészkészítési feladatot kell végrehajtani szakrajz, táblázat vagy a vizsgabizottság útmutatása szerint.

A gyakorlati vizsga időtartama: 300 perc.

Szóbeli vizsga:

Mindkét tétel az adott hangszercsoporttal kapcsolatban

- szakismereti,

- anyagismereti,

- akusztikai és

- esztétikai

kérdést tartalmaz.

A szóbeli vizsgára 15 perc felkészülés (vázlatírási lehetőség) után 20 perc áll rendelkezésre.

3. A szakmai vizsga értékelése

A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha minden vizsgarészből megfelelt.

A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarész(ek)ből kell javítóvizsgát tennie.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli, ezért a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga szervezése

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 34. sorszáma alatt kiadott vonós és pengetős hangszerkészítő és -javító szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

A szakképesítés azonosító száma: 89 4 7527 15 9 0 14

A szakképesítés megnevezése: vonós és pengetős hangszerkészítő és -javító

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások (vagy továbblépési lehetőségek)

3. A munkaterület leírása

A vonós és pengetős hangszerkészítő és -javító szakma körébe tartozó hangszerek: a hegedűfélék, a lant- és gitárfélék, a történelmi vonósok (viola da'more, gamba-család), valamint a húros népi hangszerek.

A vonós és pengetős hangszerkészítő a vonós és pengetős hangszercsoport bármely tagjának valamennyi meghibásodását és azok okát megkeresi, valamint a hibákat megszünteti, tehát a következő műveleteket végzi el:

- a vonós és pengetős hangszercsalád természetes és baleseti meghibásodásainak korhű és szakszerű javítása, a hiányzó vagy hibás alkatrészek és fődarabok egyedi megtervezése és műhelyrajzok, sablonok alapján gépi és kézi szerszámokkal történő elkészítése, ezek beépítése a hangszer stílusának megfelelően,

- az új és javított hangszerek intonálása és hangolása (hangszín és hangolási problémák megoldása).

A vonós és pengetős hangszerkészítő és -javító - a kifejezetten múzeumi hangszerek kivételével - elvégzi a restaurálás egyszerűbb technológiájú munkálatait. Egyéni vagy szabványtervek alapján - megfelelő technikai háttér mellett - egyszerűbb kivitelben elkészíti a fenti hangszereket.

III. Szakmai követelmények

A hangszerész szakmák szakmai követelményei két csoportba sorolandók: elméleti és gyakorlati szakmai követelmények. Az elméleti követelmények az alábbi részletezés szerint speciális vonós-pengetős hangszerkészítő és -javító szakmai ismereteket, valamint szélesebb körű, általános hangszerész alapismereteket is tartalmaznak, komplex képet nyújtva az összes hangszer (zongora, cimbalom, fafúvós, rézfúvós, orgona, ütős) történeti, esztétikai, akusztikai és alapszakismereti tudnivalóiról. A gyakorlati követelmények csak a saját, választott szakmára vonatkoznak részletes, mindenre kiterjedő alapossággal.

A szakmai elméleti követelmények

Speciális szakismeretek:

- Ismerje és alkalmazza a vonós és pengetős hangszerek történelmileg meghatározott készítési módozatait.

- Ismerje a vonós és pengetős hangszerek alkatrészeit, valamint az építési, illetve javítási munkafolyamatok sorrendiségét.

- Ismerje a vonós-pengetős hangszerek készítése és javítása során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságait, esetenként az egymást helyettesítő megoldásokat.

- Ismerje a vonós-pengetős hangszerek készítési vagy javítási technológiája során alkalmazott gépi és kézi szerszámok működését, karbantartását, élezését.

- Tudja és legyen képes alkalmazni a vonós és pengetős hangszerekre vonatkozó akusztikai szabályokat és a különböző hangmódosító eljárásokat. A szakmához tartozó egyszerűbb számítási feladatokat készség szinten tudja elvégezni.

- Ismerje a különböző temperatúrafajtákat, hangolási és intonálási lehetőségeket.

- Ismerje a vonós és pengetős hangszerek fontosabb hangszer- és alkatrészgyárait, műhelyeit, a különböző újításokat.

Általános ismeretek:

- Általános szinten ismerje a hangszerek csoportosítási lehetőségeit, az összes hangszertípus elhelyezkedését a kamara- és nagyzenekari gyakorlatban.

- Ismerje a munka- és balesetvédelmi, valamint tűzrendészeti előírásokat.

- Ismerje a vállalkozás ügymenetét, alapszabályait.

Gazdasági és jogi ismeretek:

1. Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:

- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános, feltételeit, szabályait;

- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen megfelelő kínálati-keresleti piacismerettel;

- ismerje a piackutatás és a marketing alapjait;

- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:

= a pénzügyi alapfogalmakat,

= a fizetési módokat,

= a pénzkezelés szabályait,

= az adózási alapfogalmakat,

= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.

2. Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).

A szakmai gyakorlati követelmények

- Ismerje fel a vonós-pengetős hangszerek hibáit, és tudja ezen hibák javításának lehetőségeit.

- Legyen képes a hangszer minden funkcióját kipróbálni.

- Legyen képes a javításhoz, illetve készítéshez szükséges anyagokat, azok minőségi és méretbeli tulajdonságait figyelembe véve kiválasztani.

- Legyen képes a hangszer különböző egységeit, alkatrészeit szétszedni, kicserélni, összeállítani és beállítani, illetve beszabályozni.

- Legyen képes a hangszert a muzsikus igényei szerint behangolni, intonálni.

- Tudja a különböző védőeszközöket használni, tudjon elsősegélyt nyújtani.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei:

- iskolarendszerű képzésben

= a szakképző iskola utolsó évfolyamának sikeres elvégzése,

- iskolarendszeren kívüli képzés esetén

= középiskolai végzettség

= legalább két év, a szakmában eltöltött igazolt gyakorlat, vagy 240 óra elméleti és 1120 óra gyakorlati képzés.

A szakmai vizsgára bocsátás feltétele, hogy a szakképzés utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt a jelöltnek önálló szakdolgozatot vagy vizsgaremeket kell elkészítenie.

1. A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretek Szakmai elméletből:

Az elméleti anyag két részre oszlik: a minden részletre kiterjedő vonós-pengetős hangszerkészítő és -javító szakmai ismeretekre, és az egyéb hangszercsoportok általános ismeretére. Ennek megfelelően a vizsgázónak a III. fejezetben kifejtett szakmai elméleti követelmények szerint kell tudnia:

- a vonós-pengetős hangszerek gyártási és javítási menetével, illetve gyakorlatával kapcsolatos ismereteket,

- a vonós-pengetős hangszerkészítő és -javító szakmában használatos faipari és fémipari anyag- és gyártásismeretet,

- a vonós-pengetős hangszerkészítésben használatos egyéb anyagok, segédanyagok ismeretét,

- a vonós-pengetős hangszerkészítésben használatos műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismeretét,

- a vonós-pengetős hangszerekkel kapcsolatos hangszer- és teremakusztikai, valamint szakszámítási ismereteket,

- a vonós-pengetős hangszerek hangszertörténeti, esztétikai ismeretét (tekintetbe véve az esetleges magyar sajátosságokat is),

- a vonós-pengetős hangszerkészítés és -javítás során betartandó munka- és egészségvédelmi, balesetvédelmi ismereteket, védőeszközök használatát, elsősegélynyújtást, tűzrendészeti előírások ismeretét,

- az általános, többi hangszercsoportra vonatkozó hangszerész szakismeretet, valamint anyagismeretet (zongora, cimbalom, fafúvós, rézfúvós, orgona, ütős),

- a legfontosabb, általános hangszer- és teremakusztikai, számítási ismereteket,

- a hangszerkészítéshez szükséges általános műszaki rajz alapismereteit,

- az általános hangszertörténetet, stílusismeretet, esztétikát,

- a vállalkozási, könyvelési, közgazdasági alapismereteket.

Szakmai gyakorlatból:

A tanulónak a vonós és pengetős hangszereken valamennyi olyan javítást el kell tudnia végezni, ami a napi gyakorlatban rendszeresen előfordul (pl. hibamegállapítási feladatok elvégzése, a szükséges, illetve alkalmas technológiai folyamat megtervezése és önálló végrehajtása szakrajzok, táblázatok alapján vagy tapasztalt szakember irányításával, egyszerűbb fázisok önálló elvégzése és a munkafolyamat ellenőrzése). Adott idő alatt el kell tudnia végezni a kiadott részjavítást vagy alkatrészkészítést.

2. A szakmai vizsga részei

Az írásbeli és szóbeli vizsgák feladatsorát a Kézműves Kamara javaslata alapján a képzésért felelős Művelődési és Közoktatási Minisztérium központilag adja ki.

Az írásbeli és szóbeli vizsgán a III. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.

Először az írásbeli vizsgát azonos feladatok alapján kell megtartani. Ezután a gyakorlati, majd a szóbeli vizsga külön-külön napokon tartandó meg.

Írásbeli vizsga:

Írásbeli vizsgán a jelöltek egységes feladatot kapnak, amely a következő, vonós-pengetős hangszerkészítő és -javító szakmával kapcsolatos témaköröket tartalmazza több kisebb vagy egy komplex kérdésbe ágyazva:

- szakismeret (a vonós-pengetős hangszerek felépítési és működési, valamint gyártástechnológiai ismeretei, a leggyakoribb meghibásodások szakszerű javítási módjainak ismerete, tűz- és balesetvédelmi előírások ismerete),

- anyag- és szerkezetismeret (a készítés és javítás során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságainak ismerete),

- szakrajz (műszaki rajz alapismerete, műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismerete),

- esztétika (általános stílusismeret, a hangszerek csoportosításának, fejlődéstörténetének és esztétikai jellemzőinek ismerete),

- akusztika (általános hangfizikai, rezgés- és hullámtani alapfogalmak, valamint a hangszercsoportra vonatkozó akusztikai szabályok, szakszámítások ismerete).

Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc.

Gyakorlati vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki eredményes írásbeli vizsgát tett.

Gyakorlati vizsga:

A gyakorlati vizsgafeladatot a képző intézmény állítja össze, és a szakmai vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

A gyakorlati vizsgán a vonós és pengetős hangszereknél gyakran előforduló javítási vagy alkatrészkészítési feladatot kell végrehajtani szakrajz, táblázat vagy a vizsgabizottság útmutatása szerint.

A gyakorlati vizsgán a jelöltek kaphatnak azonos vagy egymástól eltérő gyakorlati feladatot. Minden esetben törekedni kell arra, hogy lényeges, komplex, átfogó feladat legyen, ami több technológiai ismeretet foglal magába.

A gyakorlati vizsga időtartama: 300 perc.

Szóbeli vizsga:

Mindkét tétel az adott hangszercsoporttal kapcsolatban

- szakismereti,

- anyagismereti,

- akusztikai és

- esztétikai

kérdést tartalmaz.

A szóbeli vizsgára 15 perc felkészülés (vázlatírási lehetőség) után 20 perc áll rendelkezésre.

3. A szakmai vizsga értékelése

A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha minden vizsgarészből megfelelt.

A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarész(ek)ből kell javítóvizsgát tennie.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli, ezért a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga szervezése

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 35. sorszáma alatt kiadott zongorakészítő és -javító szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

A szakképesítés azonosító száma: 89 4 7527 15 9 0 16

A szakképesítés megnevezése: zongorakészítő és javító

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások (vagy továbblépési lehetőségek)

3. A munkaterület leírása

A zongorakészítő és -javító szakma körébe tartozó hangszerek: minden kalapács- vagy pengetőmechanizmussal ellátott billentyűs-húros hangszer (pl. angol-, félangol-, bécsimechanikás zongora, pianínó, csembaló, spinett, virginál).

A zongorakészítő és -javító a zongorák hangszercsoportjából, annak bármely tagjának (különböző mechanikájú zongorák, pianínók, csembalók) valamennyi meghibásodását és azok okát megkeresi, valamint a hibákat megszünteti, tehát a következő műveleteket végzi el:

- a zongorafélék természetes és baleseti meghibásodásainak korhű és szakszerű javítása, a hiányzó vagy hibás alkatrészek és fődarabok egyedi megtervezése és műhelyrajzok, sablonok alapján gépi és kézi szerszámokkal történő elkészítése, ezek beépítése a hangszer stílusának megfelelően,

- az új és javított hangszerek intonálása és hangolása (hangszín és hangolási problémák megoldása).

A zongorakészítő és -javító - a kifejezetten múzeumi hangszerek kivételével - elvégzi a restaurálás egyszerűbb technológiájú munkálatait. Egyéni vagy szabványtervek alapján - megfelelő technikai háttér mellett - egyszerűbb kivitelben elkészíti a fenti hangszereket.

III. Szakmai követelmények

A szakmai elméleti követelmények Speciális szakismeretek:

- Ismerje és alkalmazza a billentyűs-húros hangszerek történelmileg meghatározott készítési módozatait.

- Ismerje a zongorafélék alkatrészeit, valamint az építési, illetve javítási munkafolyamatok sorrendiségét.

- Ismerje a zongorafélék készítése és javítása során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságait, esetenként az egymást helyettesítő megoldásokat.

- Ismerje a zongorafélék készítési vagy javítási technológiája során alkalmazott gépi és kézi szerszámok működését, karbantartását, élezését.

- Tudja és legyen képes alkalmazni a zongora- és csembalófélékre vonatkozó akusztikai szabályokat és a különböző hangmódosító eljárásokat. A szakmához tartozó egyszerűbb számítási feladatokat készség szinten tudja elvégezni.

- Ismerje a különböző temperatúrafajtákat, hangolási és intonálási lehetőségeket.

- Ismerje a zongorafélék fontosabb hangszer- és alkatrészgyárait, műhelyeit, a különböző újításokat.

Általános ismeretek:

- Általános szinten ismerje a hangszerek csoportosítási lehetőségeit, az összes hangszertípus elhelyezkedését a kamara- és nagyzenekari gyakorlatban.

- Ismerje a munka- és balesetvédelmi, valamint tűzrendészeti előírásokat.

- Ismerje a vállalkozás ügymenetét, alapszabályait.

Gazdasági és jogi ismeretek:

1. Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:

- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános, feltételeit, szabályait;

- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen megfelelő kínálati-keresleti piacismerettel;

- ismerje a piackutatás és a marketing alapjait;

- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:

= a pénzügyi alapfogalmakat,

= a fizetési módokat,

= a pénzkezelés szabályait,

= az adózási alapfogalmakat,

= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.

2. Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).

A szakmai gyakorlati követelmények

- Ismerje fel a zongorafélék hibáit, és tudja ezen hibák javításának lehetőségeit.

- Legyen képes a hangszer minden funkcióját kipróbálni.

- Legyen képes a javításhoz, illetve készítéshez szükséges anyagokat, azok minőségi és méretbeli tulajdonságait figyelembe véve kiválasztani.

- Legyen képes a hangszer különböző egységeit, alkatrészeit szétszedni, kicserélni, összeállítani és beállítani, illetve beszabályozni.

- Legyen képes a hangszert a muzsikus igényei szerint behangolni, intonálni.

- Tudja a különböző védőeszközöket használni, tudjon elsősegélyt nyújtani.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei:

- iskolarendszerű képzésben

= a szakképző iskola utolsó évfolyamának sikeres elvégzése,

- iskolarendszeren kívüli képzés esetén

= középiskolai végzettség

= legalább két év, a szakmában eltöltött igazolt gyakorlat, vagy 240 óra elméleti és 1120 óra gyakorlati képzés.

A szakmai vizsgára bocsátás feltétele, hogy a szakképzés utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt a jelöltnek önálló szakdolgozatot vagy vizsgaremeket kell elkészítenie.

1. A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretek

Szakmai elméletből:

Az elméleti anyag két részre oszlik: a minden részletre kiterjedő zongorakészítő és -javító szakmai ismeretekre, és az egyéb hangszercsoportok általános ismeretére. Ennek megfelelően a vizsgázónak a III. fejezetben kifejtett szakmai elméleti követelmények szerint kell tudnia:

- a zongorafélék felépítésével, gyártási és javítási menetével, illetve gyakorlatával kapcsolatos ismereteket,

- a zongorakészítő és -javító szakmában használatos faipari és fémipari anyag- és gyártásismeretet,

- a zongorakészítésben használatos egyéb anyagok, segédanyagok ismeretét,

- a zongorakészítésben használatos műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismeretét,

- a zongorafélékkel kapcsolatos hangszer- és teremakusztikai, valamint szakszámítási ismereteket,

- a zongorafélék hangszertörténeti, esztétikai ismeretét (tekintetbe véve az esetleges magyar sajátosságokat is),

- a zongorakészítés és -javítás során betartandó munka- és egészségvédelmi, balesetvédelmi ismereteket, védőeszközök használatát, elsősegélynyújtást, tűzrendészeti előírások ismeretét,

- az általános, többi hangszercsoportra vonatkozó hangszerész szakismeretet, valamint anyagismeretet (vonós-pengetős, cimbalom, fafúvós, rézfúvós, orgona, ütős),

- a legfontosabb, általános hangszer- és teremakusztikai, számítási ismereteket,

- a hangszerkészítéshez szükséges általános műszaki rajz alapismereteit,

- az általános hangszertörténetet, stílusismeretet, esztétikát,

- a vállalkozási, könyvelési, közgazdasági alapismereteket.

Szakmai gyakorlatból:

A tanulónak a zongoraféléken valamennyi olyan javítást el kell tudnia végezni, ami a napi gyakorlatban rendszeresen előfordul (pl. hibamegállapítási feladatok elvégzése, a szükséges, illetve alkalmas technológiai folyamat megtervezése és önálló végrehajtása szakrajzok, táblázatok alapján vagy tapasztalt szakember irányításával, egyszerűbb fázisok önálló elvégzése és a munkafolyamat ellenőrzése). Adott idő alatt el kell tudnia végezni a kiadott részjavítást vagy alkatrészkészítést.

2. A szakmai vizsga részei

Az írásbeli és szóbeli vizsgák feladatsorát a Kézműves Kamara javaslata alapján a képzésért felelős Művelődési és Közoktatási Minisztérium központilag adja ki.

Az írásbeli és szóbeli vizsgán a III. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.

Először az írásbeli vizsgát azonos feladatok alapján kell megtartani. Ezután a gyakorlati, majd a szóbeli vizsga külön-külön napokon tartandó meg.

Írásbeli vizsga:

Írásbeli vizsgán a jelöltek egységes feladatot kapnak, amely a következő, zongorakészítő és -javító szakmával kapcsolatos témaköröket tartalmazza több kisebb vagy egy komplex kérdésbe ágyazva:

- szakismeret (a zongorafélék felépítési és működési, valamint gyártástechnológiai ismeretei, a leggyakoribb meghibásodások szakszerű javítási módjainak ismerete, tűz- és balesetvédelmi előírások ismerete),

- anyag- és szerkezetismeret (a készítés és javítás során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságainak ismerete),

- szakrajz (műszaki rajz alapismerete, műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismerete),

- esztétika (általános stílusismeret, a hangszerek csoportosításának, fejlődéstörténetének és esztétikai jellemzőinek ismerete),

- akusztika (általános hangfizikai, rezgés- és hullámtani alapfogalmak, valamint a hangszercsoportra vonatkozó akusztikai szabályok, szakszámítások ismerete).

Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc.

Gyakorlati vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki eredményes írásbeli vizsgát tett.

Gyakorlati vizsga:

A gyakorlati vizsgafeladatot a képző intézmény állítja össze, és a szakmai vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

A gyakorlati vizsgán a zongoraféléknél gyakran előforduló javítási vagy alkatrészkészítési feladatot kell végrehajtani szakrajz, táblázat vagy a vizsgabizottság útmutatása szerint.

A gyakorlati vizsga időtartama: 300 perc.

Szóbeli vizsga:

Mindkét tétel az adott hangszercsoporttal kapcsolatban

- szakismereti,

- anyagismereti,

- akusztikai és

- esztétikai

kérdést tartalmaz.

A szóbeli vizsgára 15 perc felkészülés (vázlatírási lehetőség) után 20 perc áll rendelkezésre.

3. A szakmai vizsga értékelése

A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha minden vizsgarészből megfelelt.

A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarész(ek)ből kell javítóvizsgát tennie.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli, ezért a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga szervezése

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 36. sorszáma alatt kiadott zongorahangoló szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei (kizárólag vakok részére)

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

A szakképesítés azonosító száma: 89 2 3729 15 9 0 15

A szakképesítés megnevezése: zongorahangoló

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások (vagy továbblépési lehetőségek)

3. A munkaterület leírása

A zongorahangoló szakma körébe tartozó hangszerek: minden kalapács- vagy pengetőmechanizmussal ellátott billentyűs-húros hangszer (pl. angol-, félangol-, bécsimechanikás zongora, pianínó, csembaló, spinett, virginál).

A zongorahangoló a zongorák hangszercsoportjának bármely tagját (különböző mechanikájú zongorák, pianínók és csembalók) meghangolja, intonálja, és felismeri a hangolást közvetlenül gátló, illetve befolyásoló hibákat, tehát a következő műveleteket végzi el:

- A zongorafélék természetes és baleseti meghibásodásaiból eredő hibák felismerése, valamint annak eldöntése, mi az, amit biztonsággal képes megjavítani, és mi az, ami meghaladja lehetőségeit, s így a hangszerben esetlegesen, akaratlanul is kárt tenne.

- A használt és új vagy javított hangszerek (zongorák, pianínók és csembalófélék) hangolása a kívánt hangmagasságra (a lehetőségek figyelembevételével), a kívánt temperatúrában (esetleg korabeli, nem egyenletes temperatúrában).

- A zongoraféléknél előforduló egy-egy húrszakadás pótlása, új húr szakszerű felrakása.

- A zongorák és pianínók intonálása, a kalapácsfejek puhítása, illetve keményítése.

- A hangszeren játszó muzsikusok egyéni, a hangolásra és intonálásra vonatkozó kívánsága, igénye szerinti módosítások megfelelő színvonalú elvégzése.

III. Szakmai követelmények

A hangszerész szakmák szakmai követelményei két csoportba sorolandók: elméleti és gyakorlati szakmai követelmények. Az elméleti követelmények az alábbi részletezés szerint speciális zongorahangoló szakmai ismereteket, valamint szélesebb körű, általános hangszerész alapismereteket is tartalmaznak, komplex képet nyújtva az összes hangszer (vonós-pengetős, zongora, cimbalom, fafúvós, rézfúvós, orgona, ütős) történeti, esztétikai, akusztikai és alapszakismereti tudnivalóiról. A gyakorlati követelmények csak a saját, választott szakmára vonatkoznak részletes, mindenre kiterjedő alapossággal. Ezen követelményekhez mind az elméleti, mind a gyakorlati tudnivalók oktatása a vak hangolóknak külön szervezett tanfolyamok keretén belül, speciális körülmények között történik. Természetesen a követelmények alkalmazkodnak a vak hangolók lehetőségeihez és adottságaihoz.

A szakmai elméleti követelmények

Speciális szakismeret:

- Ismerje a billentyűs-húros hangszerek történelmileg meghatározott készítési módozatait.

- Ismerje a zongorafélék alkatrészeit, valamint az építési, illetve javítási munkafolyamatok sorrendiségét.

- Ismerje a készítés és javítás során alkalmazott alap-és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságait, esetenként az egymást helyettesítő megoldásokat.

- Ismerje a javítási vagy készítési technológia során alkalmazott gépi és kézi szerszámok működését.

- Ismerje és alkalmazza a zongora- és csembalófélékre vonatkozó akusztikai szabályokat és a különböző hangmódosító eljárásokat. Készség szinten tudja elvégezni a szakmához tartozó egyszerűbb számítási feladatokat.

- Ismerje a különböző temperatúrafajtákat, hangolási és intonálási lehetőségeket.

- Ismerje a zongorafélék fontosabb hangszer- és alkatrészgyárait, műhelyeit, a különböző újításokat.

Általános ismeretek:

- Általános szinten ismerje a hangszerek csoportosítási lehetőségeit, az összes hangszertípus elhelyezkedését a kamara- és nagyzenekari gyakorlatban.

- Általános szinten ismerje a hangszertípusok felépítési struktúráját, fontosabb részeit.

- Ismerje a munka- és balesetvédelmi, valamint tűzrendészeti előírásokat.

- Ismerje a vállalkozás ügymenetét, alapszabályait.

Gazdasági és jogi ismeretek:

1. Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:

- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános, feltételeit, szabályait;

- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen megfelelő kínálati-keresleti piacismerettel;

- ismerje a piackutatás és a marketing alapjait;

- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:

= a pénzügyi alapfogalmakat,

= a fizetési módokat,

= a pénzkezelés szabályait,

= az adózási alapfogalmakat,

= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.

2. Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).

A szakmai gyakorlati követelmények Legyen képes

- az általa javítható és nem javítható hibákat felmérni,

- a zongorafélék hibáit, és ezen hibák javításának lehetőségeit felmérni,

- a hangszer minden funkcióját kipróbálni,

- a hangoláshoz, illetve javításhoz szükséges szerszámokat, anyagokat, azok minőségi és méretbeli tulajdonságait figyelembe véve kiválasztani,

- a hangszert a muzsikus igényei szerint behangolni, intonálni,

- a különböző húr-számítási műveleteket alkalmazni,

- a húrpótlásokat, húrcserékel műveleti sorrendben elvégezni.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei:

- iskolarendszerű képzésben

= a szakképző iskola utolsó évfolyamának sikeres elvégzése,

- iskolarendszeren kívüli képzés esetén

= középiskolai végzettség

= legalább két év, a szakmában eltöltött igazolt gyakorlat, vagy 240 óra elméleti és 1120 óra gyakorlati képzés.

1. A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretek

Szakmai elméletből:

Az elméleti anyag két részre oszlik: a minden részletre kiterjedő zongorahangoló szakmai ismeretekre és az egyéb hangszercsoportok általános ismeretére. Ennek megfelelően a vizsgázónak a III. fejezetben kifejtett szakmai elméleti követelmények szerint kell tudnia:

- a zongorafélék felépítésével, gyártási és javítási menetével, illetve gyakorlatával kapcsolatos ismereteket,

- a zongorakészítő és -javító szakmában használatos faipari és fémipari anyag- és gyártásismeretet,

- a zongorakészítésben használatos egyéb anyagok, segédanyagok ismeretét,

- a zongorafélékkel kapcsolatos hangszer- és teremakusztikai, valamint szakszámítási ismereteket,

- a zongorafélék hangszertörténeti, esztétikai ismeretét (tekintetbe véve az esetleges magyar sajátosságokat is),

- a zongorakészítés és javítás során betartandó munka- és egészségvédelmi, balesetvédelmi ismereteket, védőeszközök használatát, elsősegélynyújtást, tűzrendészeti előírások ismeretét,

- az általános, többi hangszercsoportra vonatkozó hangszerész szakismeretet, valamint anyagismeretet (vonós-pengetős, cimbalom, fafúvós, rézfúvós, orgona, ütős),

- a legfontosabb, általános hangszer- és teremakusztikai, számítási ismereteket,

- az általános hangszertörténetet, stílusismeretet, esztétikát,

- a vállalkozási, könyvelési, közgazdasági alapismereteket.

Szakmai gyakorlatból:

A zongoraféléken valamennyi olyan, a hangolással és intonálással közvetlenül kapcsolatos javítást el kell tudnia végezni, ami a napi gyakorlatban rendszeresen előfordul (hibamegállapítási feladatok elvégzése is).

2. A szakmai vizsga részei

A szóbeli vizsga feladatsorát a Kézműves Kamara javaslata alapján a képzésért felelős Művelődési és Közoktatási Minisztérium központilag adja ki.

Az szóbeli vizsgán a III. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.

A gyakorlati, majd a szóbeli vizsga a létszámtól függően külön-külön vagy azonos napon is megtartható.

Gyakorlati vizsga:

A gyakorlati vizsgafeladatot a képző intézmény állítja össze, és a szakmai vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

A gyakorlati vizsgán a zongoraféléknél gyakran előforduló hangolással és intonálással, valamint az ezeket elősegítő kisebb javításokkal kapcsolatos feladatot kell végrehajtani.

A gyakorlati vizsga időtartama: 240 perc.

Szóbeli vizsga:

Mindkét tétel az adott hangszercsoporttal kapcsolatban

- szakismereti,

- anyagismereti,

- akusztikai és

- esztétikai

kérdést tartalmaz.

A szóbeli vizsgára 15 perc felkészülés után 40 perc áll rendelkezésre.

3. A szakmai vizsga értékelése

A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha minden vizsgarészből megfelelt.

A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarész(ek)ből kell javítóvizsgát tennie.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli, ezért a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

5. A szakmai vizsga szervezése

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 37. sorszáma alatt kiadott biztonságszervező szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

A szakképesítés azonosító száma: 96 9 5369 13 3 0 01

A szakképesítés megnevezése: biztonságszervező (szint megjelölésével)

A) középfok

B) felsőfok

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

A) Középfok

B) Felsőfok

3. A munkaterület leírása

A gazdasági élet különböző területeinek, valamint az állam- és közigazgatás intézményeinek biztonságos működési feltételei megteremtése és folyamatos fenntartása, a rendészeti-vagyonvédelmi, őrzési, tűz- és munkavédelmi, polgári védelmi, katasztrófa-elhárítási feladatok összevont munkakörben történő ellátásával.

III. Szakmai követelmények

A biztonságszervezői foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatcsoportok:

- Rendészeti-vagyonvédelmi, őrzési szabályzat elkészítése, alkalmazása a gyakorlatban.

- A vagyon elleni cselekmények megelőzésének módszerei, a vagyon védelmének megszervezése, ellenőrzése.

- Az egészséges és biztonságos munkavégzési feltételek kialakításának elősegítése, megvalósításuk folyamatos ellenőrzése, elsősegélynyújtás és az oktatás megszervezése, munkavédelmi szabályzat elkészítése.

- A tűz elleni védekezés személyi és tárgyi feltételeinek meghatározása, meglétük ellenőrzése, tűzmegelőzési javaslatok kidolgozása. Tűzvédelmi szabályzat, tűzriadóterv elkészítése, tűzvédelmi oktatás.

- Polgári védelmi feladatok ellátására javaslat, a végrehajtáshoz tervek, okmányok készítése, gyakorlatok szervezése, polgári védelmi oktatások tartása, katasztrófa-elhárítási tervek készítése.

- A biztonságszervezői feladatok ellátását meghatározó jogszabályok alkalmazása a gyakorlati munka során.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A vizsgán számon kérhető ismeretek:

Rendészet- vagyon védelem, őrzés

A) Középfok

A biztonságszervező ismerje

- a vagyonvédelem technikai eszközeit, alkalmazási területeit,

- a gépjárművédelem eszközeit, módszereit, alkalmazási területeit,

- a különböző objektumok őrzési rendszereit, módszereit,

- a pénzszállítási és őrzési megoldásokat,

- a támadást jelző, az ütő-, védő- és kényszerítő eszközöket, használatuk szabályait,

- az őrző-védő kutyák tartásának, alkalmazásának főbb szabályait,

- a fegyveres szolgálat ellátásának szabályait,

- az őrségi okmányokat, dokumentációkat,

- a rendészeti feladatokat ellátók jogait, kötelezettségeit,

- a kulcsok kezelésének rendjét,

- a személy- és gépjárműforgalom, a ki- és beszállítások rendjét,

- a portaszolgálat ellátásának szabályait,

- a kézi lőfegyvereket, lőszereket és egyéb fegyvernek minősülő eszközöket, azok használatának, tárolásának és karbantartásának szabályait,

- a megelőzés fontosságát, főbb módszereit,

- a krimináltechnika főbb eszközeit, a krimináltaktika módszereit.

A biztonságszervező legyen képes

- rendészeti szabályzatot készíteni,

- a házirendet elkészíteni, azokban az élet- és vagyonvédelmi előírásokat megjeleníteni,

- a tulajdonban okozott károk esetén a feljelentést előkészíteni,

- rendkívüli események során az élet- és vagyonmentés megszervezésében és végrehajtásában részt venni,

- a bűncselekmény színhelyével kapcsolatos rendészeti feladatokat elvégezni,

- a porta- és vagyonvédelmi szolgálat csoportvezetői szintű irányítására,

- nagy értékű vagy veszélyes szállítmányok őrzésére, kíséretére,

- a vagyonvédelem technikai eszközeit, rendszereit kezelni.

B) Felsőfok

A biztonságszervező ismerje

- a vagyonvédelmet elősegítő mechanikai védelem eszközeit, módszereit, alkalmazási területüket,

- az elektromos és elektronikus védelem kiépítésének sajátosságait, főbb eszközeit, alkalmazási területüket, legfontosabb karbantartási módszereit, üzemeltetésének szabályait,

- a személyvédelem megszervezésének módszereit, a személyvédelem főbb eszközeit, alkalmazási körülményeit,

- a védelmi célú rendszerek, eljárások, eszközök kombinált felhasználásának előnyeit,

- a támadást jelző és védőeszközöket, használatuk szabályait,

- a mozgást korlátozó eszközöket, használatuk szabályait, az őrző-védő kutyák alkalmazási területeit, tartásuk szabályait,

- a kézi lőfegyvereket, lőszereket és egyéb fegyvernek minősülő, illetve kényszerítő eszközöket, azok használatának, tárolásának, karbantartásának szabályait,

- az objektumok veszélyezettség szerinti besorolásának ismérveit,

- az ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági, közlekedési, kulturális, oktatási objektumok, bankok, pénzintézetek célszerű védelmi rendszerének kiépítési elveit, őrzésének megszervezését,

- a rendészeti-vagyonvédelmi szervezet felépítését, a szervezetbe beosztottak jogait, kötelezettségeit,

- az őrség szervezeti felépítését, az őrszolgálathoz szükséges felszerelés célszerű összetételét,

- az őrzéssel összefüggő kötelezettségeket, különös figyelemmel az őrszolgálatosok kötelezettségeire, jogaira,

- az őrzést segítő távfelügyeleti, továbbjelzési megoldásokat, a helymeghatározó, őrjárat-ellenőrző, beléptető rendszereket, azok használatát,

- a fegyveres őrszolgálat ellátásának szabályait,

- a kulcskezelés, a ki- és beszállítások rendjét,

- a személy- és gépjárműforgalom intézményen belüli megszervezését, ellenőrzését, a portaszolgálat ellátásának szabályait, a személyek és csomagok átvizsgálásának szabályait,

- a személyi tulajdon védelmének elősegítése érdekében teendő intézkedéseket, a vagyontárgyak kölcsönzési rendjét,

- az adatvédelmi előírásokat,

- a rendészeti-vagyonvédelmi ellenőrzések rendszerét, módszereit,

- a kárelhárításba bevonható hatóságokat, külső szerveket, szervezeteket, munkájuk segítésének módozatait,

- a biztonságot növelő szolgálat elrendelésének szabályait, alkalmazásának területeit,

- a kriminológia fogalmát, általános és különös részeit, a bűnözés aktuális helyzetét,

- a megelőzés fontosságát a bűnözés elleni harcban,

- a krimináltechnika főbb eszközeit, a krimináltaktika módszereit,

- a kriminalisztika fogalmát, tárgyát és fő részeit,

- a pszichológia és a viselkedéstan alapjait.

A biztonságszervező legyen képes

- rendészeti, vagyonvédelmi és őrzési szabályzatokat készíteni, azokban az élet- és vagyonvédelmi előírásokat, követelményeket érvényre juttatni,

- nagy értékű és\vagy veszélyes szállítmányok őrzésének, kíséretének megszervezésére, irányítására,

- őrségi okmányokat, dokumentációkat készíteni,

- a sport-, kulturális, politikai, gazdasági rendezvények biztosításának tervét elkészíteni,

- a tulajdonban okozott károk esetén intézkedni, szükség esetén feljelentést készíteni,

- a rendkívüli eseményekkor (pl. erőszakos behatolás, bank- vagy pénztárrablás, túszejtés, robbantással való fenyegetés, zsarolás, tűz, közmű súlyos hibája) az élet- és vagyonmentéssel kapcsolatos intézkedéseket megtenni, azok végrehajtásában tevőlegesen közreműködni,

- a bűncselekmény színhelyét biztosítani, a felderítését elősegítő, hatáskörében álló intézkedéseket megtenni,

- a vagyonvédelem technikai eszközeit, rendszereit használni, működtetni, felügyelni,

- biztonságot növelő szolgálat elrendelését és működtetését előkészíteni.

Tűzvédelem

A) Középfok

A biztonságszervező ismerje

- az égés feltételeit, paramétereit,

- az egyes oltóanyagokat, égéskésleltetési módszereket,

- a hő-, láng-, sugárzás- és füstérzékelők, gázveszélyjelzők működési elveit,

- a tűzjelző berendezések felépítését,

- a szívó- és nyomóoldali tűzoltó-felszereléseket, mászó- és védőfelszereléseket,

- a kismotor fecskendők használatának szabályait,

- a tűzmegelőzési és tűzoltási feladatokat,

- az anyagok tűzveszélyességi osztályait, a tűzveszélyességi besorolás szabályait,

- a veszélyességi övezetek meghatározását, a tűzszakaszok, tűzgátló elválasztások jelentőségét,

- a hő és a füst elvezetésének szabályait,

- a kiürítési útvonalak kijelölésének módszereit,

- a villamos berendezések létesítésének szabályait,

- a villámvédelmi előírásokat,

- a gépjárművek tűzvédelmi szabályait,

- a raktározási tűzvédelmi előírásokat,

- a tűzveszélyes tevékenység végzésének szabályait,

- a tüzelő-, fűtő-, villamos és világítóberendezések használatának szabályait,

- a tűzoltó vízforrások karbantartásának módszereit,

- a tűzjelzés követelményeit.

A biztonságszervező legyen képes

- tűzriadóterv készítésére,

- tűzvédelmi szabályzat kidolgozására kisebb intézményeknél,

- a tűzvédelmi oktatás megszervezésére,

- a tűzvédelmi megelőző tevékenység megszervezésére,

- az ellenőrzések végrehajtására,

- a tűzjelző berendezések kezelésére,

- tűzoltó felszerelések használatára.

B) Felsőfok

A biztonságszervező ismerje

- a termodinamikai alapfogalmakat,

- az égés feltételeit és paramétereit, a hőterjedés és az önmelegedés fogalmát,

- az egyes oltóanyagokat, az égéskésleltetés módszereit,

- a tűz kísérő jelenségeit, a tűzérzékelés különböző módszereit,

- hő-, láng-, sugárzás- és füstérzékelők, gázveszélyjelzők működési elveit,

- a tűzjelző berendezések felépítését,

- a gépjárműfecskendők, habbal, porral oltók, emelőkosaras, létrás járművek, műszaki mentő járművek főbb felhasználási módjait,

- a vízzel, habbal, gázzal, porral oltó berendezések fajtáit,

- a szívó- és nyomóoldali tűzoltó felszereléseket, mászó- és védőeszközöket,

- a különböző tűzoltási tevékenységek osztályozását, a tűzmegelőzési és tűzoltási feladatokat,

- a pszichikai tényezők jelentőségét a felkészítésben és a tűzoltásban,

- a tűzveszélyesség jellemzőit, a besorolás szabályait,

- az anyagok tűzveszélyességi osztályait,

- a tűzveszélyességi besorolás szabályait,

- a veszélyességi övezetek meghatározását, a veszélyességi zónákat,

- a tűzállósági fokozatok értelmezését, a tűzállósági határértéket,

- az épületszerkezetek éghetőségi csoportosítását,

- a tűzszakaszok, tűzgátló elválasztások meghatározását, jelentőségét,

- az épületszerkezetek tűzállósági paramétereit,

- a tűzterhelés-számítás módszerét, jelentőségét,

- a hő- és füstelvezetés, valamint a kémény és füstcsatorna létesítésének szabályait,

- a kiürítési számításokat, a kiürítési útvonalak kijelölésének módszereit,

- a tűzoltási, felvonulási utak, területek fontosságát,

- a szellőztetés és csatornahálózat használatának szabályait,

- a középmagas épületek tűzvédelmi előírásait,

- a villamos berendezések létesítésének és használatának fontosabb szabályait,

- a villámvédelmi előírásokat,

- a gépjárművek tűzvédelmi előírásait,

- a tüzelő- és fűtőberendezések létesítésének és használatának fontosabb szabályait,

- a raktározás tűzvédelmi előírásait,

- az éghető gázok, folyadékok tárolásának, szállításának szabályait,

- a tűz- és robbanásveszélyes tevékenység végzésének szabályait,

- a tűzoltó vízforrások kezelésének, karbantartásának módszereit,

- a tűzjelzés követelményeit.

A biztonságszervező legyen képes

- tűzvédelmi szabályzat és tűzriadóterv készítésére,

- tűzvédelmi megelőző tevékenység és az ellenőrzés megszervezésére, végrehajtására,

- a tűzvédelmi oktatás megszervezésére és megtartására,

- tűzveszélyességi besorolás készítésére,

- tűzszakaszok és tűzgátló elválasztások kijelölésére,

- tűzoltási felvonulási utak, terek kijelölésére,

- tűzvédelmi rendszer létesítési koncepcióját kialakítani,

- a tűzjelző berendezéseket üzemeltelni,

- tűzoltó eszközök, felszerelések használatára.

Munkavédelem, egészségvédelem

A) Középfok

A biztonságszervező ismerje

- a munkavédelmi eljárásokat, a munkavédelmi szemle módszereit, dokumentálását,

- az időszakos biztonságtechnikai vizsgálatok szabályait,

- a munkavédelmi oktatás tartalmát,

- a fontosabb veszélyforrásokat,

- a szellőzés, fűtés, klimatizálás módszereit,

- a zaj- és rezgésvédelem, a világítás és színdinamika alapjait,

- a villamosság biztonságtechnikájának alapjait,

- a megmunkálás és anyagmozgatás főbb veszélyforrásait,

- a munkaélettan, a munkaegészségügy fogalmát,

- a környezetkárosítás hatásait,

- az egészségre ártalmas anyagokat.

A biztonságszervező legyen képes

- munkavédelmi szabályzatot készíteni,

- balesetkivizsgálási jegyzőkönyvet készíteni,

- az elsősegélynyújtás és újraélesztés szabályait a gyakorlatban alkalmazni,

- a balesetek megelőzésével kapcsolatos teendők megszervezésében részt venni,

- a munkavédelmi szemlén közreműködni, jegyzőkönyvet készíteni,

- biztonságtechnikai vizsgálatokban részt venni,

- védőfelszerelések karbantartásában részt venni.

B) Felsőfok

A biztonságszervező ismerje

- a munkavédelem fő területeit, módszereit, eszközeit és szabályozási rendszerét,

- a minősítés és minőségtanúsítás, az időszakos biztonságtechnikai vizsgálatok, a balesetkivizsgálás és a munkavédelmi oktatás előírásait és gyakorlatát,

- a testnevelési és sporteszközök használatának szabályait,

- a munkavégzéssel kapcsolatos veszélyforrásokat, a veszélyes és ártalmas tényezőket, a munkahelyek komplex értékelésének módszereit,

- a szellőzés, fűtés és klimatizálás alapproblémáit, a levegő összetételének és szennyezettségének vizsgálati módszereit,

- a munkahelyi zaj- és rezgésvédelem alapjait,

- a világítástervezés és a színdinamika alapjait,

- a megbízhatóság-elmélet alapjait,

- a villamosság biztonságtechnikájának alapjait, a kapcsolódó szabványokat,

- a gépek és megmunkálási technológiák biztonságtechnikáját,

- az esztergálás, köszörülés, faipari megmunkálás ok főbb veszélyforrásait,

- az anyagmozgatás biztonságtechnikáját,

- a munkaélettan és munkaegészségtan alapfogalmait,

- a személyvédelem alapjait, az egyéni védőfelszereléseket és kiválasztási módszereiket,

- a munkavédelmi eljárások lebonyolításával kapcsolatos adminisztrációs teendőket,

- a munkahelyi mikroklíma kialakításának módszereit,

- az újraélesztés szabályait,

- a környezetvédelem fogalmát, főbb módszereit,

- a környezetkárosító anyagokat, azok hatásait,

- az egészségre ártalmas anyagokat, azok hatásait,

- az egészségre ártalmas technológiákat,

- a munkahelyi megbetegedések főbb okozóit.

A biztonságszervező legyen képes

- munkavédelmi szabályzatot készíteni,

- balesetek kivizsgálásában részt venni, jegyzőkönyvet készíteni,

- üzembe helyezési eljárást, munkavédelmi szemlét szervezni és dokumentálni,

- a munkahelyek komplex értékelésére,

- baleset-megelőzési feladatok elvégzésére, különös tekintettel a tárgyi, személyi és szervezeti feltételekre,

- a védőfelszerelések karbantartásának tervezésére és szervezésére,

- az elsősegély-nyújtási feladatok elvégzésére,

- a környezetvédelem megszervezésére.

Polgári védelem, katasztrófa-elhárítás

A) Középfok

A biztonságszervező ismerje

- a polgári védelem fogalmát, feladatait, szervezeti és irányítási rendjét,

- a polgári védelmi kötelezettség tartalmát,

- a tervek, dokumentációk tartalmát,

- a polgári védelem anyagi, technikai eszközeit,

- az egyéni védőeszközöket, azok használatának módját,

- a minősített időszak fogalmát, tartalmát,

- a katasztrófák fajtáit,

- a rendkívüli események bekövetkezése esetén a teendőket.

A biztonságszervező legyen képes

- okmányok, dokumentációk készítésében részt venni,

- az egyéni védőeszközök használatára, azok oktatására, kiosztásának megszervezésére,

- a vegyi anyagokat kimutató eszközök, sugárszintmérő eszközök használatára,

- polgári védelmi eszközök, anyagok szakszerű tárolására.

B) Felsőfok

A biztonságszervező ismerje

- a polgári védelem fogalmát, feladatait, szervezeti és irányítási rendjét,

- a polgári védelmi kötelezettség tartalmát, elrendelésének és teljesítésének rendjét,

- a polgári védelmi tervek rendszerét, tartalmát, a feladatok ellátásának szervezését,

- a polgári védelmi szervezetek alkalmazási készenlétbe helyezését és működtetését,

- a polgári védelmi szervezetek létrehozásának és felkészítésének módszereit,

- a polgári védelmi kiképzések célját, rendszerét és módszerét,

- a polgári védelmi szervezetek működéséhez szükséges anyagi, technikai eszközök rendszerét,

- az egyéni védőeszközök és műszerek fajtáit,

- a sugárdózis-, sugárszint- és szennyezettségmérés eszközeit,

- a vegyi anyagokat kimutató azonosító eszközöket,

- a gázálarcok, légzésvédő eszközök használatát,

- a bőrvédő eszközök, védőruhák használatát,

- a műszaki mentés és mentesítés eszközeit és módszereit,

- a minősített időszak fogalmát, tartalmát,

- a katasztrófa fogalmát, fajtáit, jellemzőit,

- a rendkívüli események bekövetkezésekor elvégzendő feladatokat.

A biztonságszervező legyen képes

- polgári védelmi és katasztrófa-elhárítási okmányokat, terveket, dokumentációkat készíteni,

- az oktatásokat, foglalkozásokat megtartani, és azok alapján a végrehajtást megszervezni, az illetékes hatósággal szorosan együttműködni,

- az egyéni védőeszközöket használni,

- a vegyi anyagokat kimutató és sugárzást mérő eszközöket használni,

- rendkívüli események során az élet- és vagyonvédelmi teendők megszervezésében és végrehajtásában részt venni.

Gazdaság, vezetés, szervezés

A) Középfok

A biztonságszervező ismerje

- a gazdaság működési rendjének alapismereteit,

- a piac működésének sajátosságait,

- a vállalkozási módokat,

- a számviteli, adó- és statisztikai törvény alapelveit,

- a vezetési módszereket,

- a szervezés módszereit, eszközeit,

- a számítógép működésének alapjait, az adathordozókat,

- az irodaszervezés alapjait.

B) Felsőfok

A biztonságszervező ismerje

- a gazdaság alapvető működési rendjét,

- a piac fogalmát, szerkezetét, a kereslet-kínálat és az ár szerepét,

- a piaci mechanizmus működését,

- vagyon és a tőke szerepét a gazdaságban,

- a vállalkozás a jövedelem, a haszon és kockázat szerepét,

- a számviteli és a statisztikai törvény alapelveit,

- az adótörvények szerepét, fajtáit,

- a vezetési módszereket, rendszereket, a vezetés funkcióit,

- a menedzsment fogalmát, szerepét,

- a munkalélektan és az ergonómia alapvető összefüggéseit,

- a pályaválasztás, az alkalmasság és a beválás pszichológiai kérdéseit,

- a kommunikáció pszichológiáját,

- az empátia szerepét a vezetésben,

- a hierarchikus rendet a gazdasági szervezetben,

- a különböző oktatási rendszereket,

- a folyamatszabályozás főbb módszereit,

- a szervezés technológiáját és eszközrendszerét,

- az adatok feldolgozására szolgáló gépek alaptípusainak működését (a hardvert),

- a főbb adat-feldolgozási módszereket (a szoftvert),

- a különböző adathordozókat,

- az adatvédelem elveit és gyakorlatát,

- az informatika alapjait,

- az irodaszervezés elveit és módszereit.

Jogi ismeretek

A) Középfok

A biztonságszervező ismerje

- a Magyar Köztársaság Alkotmányának alapelveit,

- az Országgyűlés és a Kormány jogkörét,

- az államigazgatási eljárás lényegét,

- a polgári jog fogalmát, a Ptk. szerkezeti felépítését,

- a büntetőjog fogalmát, a Btk. szervezeti felépítését,

- a legfontosabb élet és vagyon elleni bűncselekmények fogalmát,

- a biztonságszervezői tevékenységet meghatározó jogforrásokat.

B) Felsőfok

A biztonságszervező ismerje

- a Magyar Köztársaság Alkotmányának szerkezeti felépítését,

- az Országgyűlés és a Kormány jogkörét,

- az állampolgári alapvető jogokat és kötelességeket,

- az államigazgatási jog helyét és jelentőségét a jogrendszerben,

- az államigazgatási eljárás menetét,

- a polgári jog fogalmát, rendszerét, a Ptk. szerkezeti felépítését,

- a jogképesség és a cselekvőképesség kérdéseit tárgya 1 ó törvényi rendelkezéseket,

- a személyek polgári jogi védelmét szabályozó rendelkezéseket,

- a tulajdon és a tulajdonjog legfontosabb fogalmi elemeit és szabályait,

- az egyes szerződéseket és az azokra vonatkozó általános szabályokat,

- a büntetőjog fogalmát, a Btk. rendszerét és szerkezetét,

- a büntetőtörvény hatályával kapcsolatos rendelkezéseket,

- a bűncselekmény fogalmát és súly szerinti osztályozását, a büntethetőség akadályait,

- legfontosabb gazdasági és vagyon elleni bűncselekményeket,

- a büntetőeljárás szervezeti és működési alapelveit és menetét, az eljárás alanyait,

- az alapvető hatásköri és illetékességi szabályokat,

- a büntetőeljárás megindításának feltételét, a nyomozásra vonatkozó legfontosabb szabályokat és a vádirat szerkezeti felépítését,

- a bűntetti és a vétségi eljárás közötti fontosabb különbségeket.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A vizsgán a III. fejezetben (Szakmai követelmények) megfogalmazott ismereteket és feladatokat kell számon kérni.

A vizsgára bocsátás feltételei:

- Középfok esetén

= középiskolai bizonyítvány bemutatása,

= szakmunkás-bizonyítvány és 3 évi munkaviszony igazolása rendészeti-vagyonvédelmi, őrzési, tűz-, munka- vagy polgári védelmi munkakörben.

- Felsőfok esetén

= felsőfokú iskolai végzettség igazolása, vagy

= középfokú iskolai végzettség esetén rendészeti-vagyonvédelmi, tűzvédelmi, munkavédelmi, polgári védelmi munkakörök egyikében eltöltött legalább 3 évi munkaviszony igazolása, vagy a középfokú biztonságszervező tanfolyam elvégzése.

A biztonságszervező szakmai képesítő vizsgát az adott időpontban érvényes rendeletek előírásai szerint kell letenni.

Egy-egy tantárgy oktatása során a gyakorlati ismereteket bemutatókon, gyakorlatokon szerzik meg a hallgatók, elméleti ismereteikről tesztlapok kitöltésével adnak számot. A tesztlapokon minimum három, maximum öt kérdés szerepelhet, amelyekben a vizsgáztatási követelmények között lévő kérdéseknek megfelelő egy vagy több helyes választ is fel kell tüntetni.

A tanulmányok befejezését követően szakmai képesítő vizsgára csak az bocsátható, aki

- az előadásokat, gyakorlatokat rendszeresen látogatta, hiányzása az oktatási idő egyharmadát nem haladta meg

- beszámolási kötelezettségének eleget tett.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai képesítő vizsga tantárgyai:

- Rendészet-vagyonvédelem, őrzés

- Tűzvédelem

- Munkavédelem, egészségvédelem, elsősegélynyújt ás

- Polgári védelem, katasztrófa-elhárítás

- Jogi ismeretek

- Gazdasági, szervezési, vezetési ismeretek.

Írásbeli vizsga:

Az írásbeli vizsga feladatait központi tételsor tartalmazza.

Az írásbeli vizsgán a IV. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.

A vizsgázónak tárgyanként az általa húzott 1-1 kérdésre a vizsgabizottság által lepecsételt papíron kell feleletét írásban benyújtania, amelyre 20-20 perc időtartam, azaz 2 óra áll rendelkezésére.

Szóbeli vizsga:

A szóbeli vizsga feladatait központi tételsor tartalmazza.

A vizsgán a IV. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.

Szóbeli vizsgán a vizsgázónak tantárgyanként 1-1 kérdés megválaszolásával kell számot adnia az általa húzott tétetek alapján tudásáról a vizsgabizottság előtt. A felkészülésre témánként 15 percet kell biztosítani, a jegyzetelés a vizsgabizottság által lepecsételt papíron történhet.

3. A vizsga értékelése

A vizsgabizottság az írásbeli és szóbeli vizsga alapján tantárgyanként hozza meg a döntését az érdemjegyről.

A vizsgázó akkor kaphat szakképesítést, ha mind a hat tantárgyból eredményes vizsgát tett. Az osztályozás során elégtelen érdemjegyet kapott vizsgázó javítóvizsgát tehet két ízben, az ezután is elégtelennek minősített vizsga esetén szakképesítő bizonyítvány már csak újabb tanfolyamot követő sikeres vizsga után adható.

Abból a vizsgarészből vagy tantárgyból, amelyből a vizsgázó másik szakmai vizsga keretében eredményesen vizsgázott, újabb vizsgát nem köteles tenni, ilyen esetben osztályzatát a másik szakmai vizsgán elért eredménye alapján kell megállapítani, abban az esetben, ha a szakmai és vizsgáztatási követelmények nem változtak meg.

A munkavédelem tárgy jó vagy jeles osztályzata esetén a felsőfokú biztoságszervező szakképesítés középfokú munkavédelmi szakképesítést igénylő munkakör betöltésére is jogosít az oktatási és kulturális ágazat intézményeiben.

A vizsgáztatás általános szabályait és eljárási rendjét a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény alapján a munkaügyi miniszter 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelete tartalmazza.

V. A szakképesítés megszerzésének egyéb kérdései

Szakképesítésre történő felkészítő tanfolyam akkor szervezhető, ha a rendeletben foglaltak végrehajtása biztosított (pl. megfelelő képesítésű oktatók, központi tananyagok, gyakorlati képzések stb.).

A szakképesítés csak tanfolyami képzés keretében, a szakmai követelményben meghatározottak szerinti, annak alapján kidolgozott saját programmal rendelkező professzionális, referenciával bíró oktató-képző intézményben vagy szervezetnél szerezhető meg. Az oktatást - ha a jogszabály másképpen nem rendelkezik - szakirányú egyetemi, főiskolai képesítéssel, és minimálisan 3 év szakirányú oktatási gyakorlattal rendelkezők végezhetik.

VIZSGATÉTELEK

Rendészet-vagyonvédelem, őrzés

A) Középfok

1. A vagyonvédelem technikai eszközei, alkalmazási területei

2. A gépjárművédelem eszközei, módszerei, alkalmazási területei

3. A különböző objektumok őrzési rendszerei, módszerei

4. A pénzszállítási és őrzési megoldások

5. A támadást jelző, az ütő- és védőeszközük, használatuk szabályai

6. Az őrző-védő kutyák tartásának, alkalmazásának szabályai

7. A fegyveres szolgálat ellátásának szabályai

8. Az őrségi okmányok, dokumentációk

9. A rendészeti feladatokat ellátók jogai, kötelezettségei

10. A kulcsok kezelésének rendje

11. A személy- és gépjárműforgalom, a ki- és beszállítások rendje

12. A portaszolgálat ellátásának szabályai

13. A megelőzés fontossága, főbb módszerei

14. A krimináltechnika főbb eszközei, a krimináltaktika módszerei

15. A házirend elkészítése

16. Feljelentés tulajdonban okozott károk esetén

17. Az élet- és vagyonmentés megszervezése rendkívüli események során

18. A bűncselekmény színhelyével kapcsolatos rendészeti feladatok

19. A porta- és vagyonvédelmi szolgálat csoportvezetői szintű irányítása

20. Nagy értékű vagy veszélyes szállítmányok őrzése, kísérete

B) Felsőfok

1. A vagyonvédelmet elősegítő mechanikai védelem eszközei, módszerei, alkalmazási területük

2. Az elektromos és elektronikus védelem kiépítésének sajátosságai, főbb eszközei, alkalmazási területük, legfontosabb karbantartási módszerei, üzemeltetésének szabályai

3. A személyvédelem megszervezésének módszerei, a személyvédelem főbb eszközei, alkalmazási körülményei

4. A védelmi célú rendszerek, eljárások, eszközök kombinált felhasználásának előnyei

5. A támadást jelző és védőeszközök, használatuk szabályai

6. A mozgást korlátozó eszközök, használatuk szabályai, az őrző-védő kutyák alkalmazási területei, tartásuk szabályai

7. A kézi lőfegyverek, lőszerek és egyéb fegyvernek minősülő, illetve kényszerítő eszközök, azok használatának, tárolásának, karbantartásának szabályai

8. A lőelmélet alapjai

9. Az objektumok veszélyezettség szerinti besorolásának ismérvei

10. Az ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági, közlekedési, kulturális, oktatási objektumok, bankok, pénzintézetek célszerű védelmi rendszerének kiépítési elvei, őrzésének megszervezése

11. A rendészeti-vagyonvédelmi szervezet felépítése, a szervezetbe beosztottak jogai, kötelezettségei

12. Az őrség szervezeti felépítése, az őrszolgálathoz szükséges felszerelés célszerű összetétele

13. Az őrzéssel összefüggő kötelezettségek, különös figyelemmel az őrszolgálatosok kötelezettségeire, jogaira

14. Az őrzést segítő távfelügyeleti, továbbjelzési megoldások, a helymeghatározó őrjárat-ellenőrző, beléptető rendszerek, azok használata

15. A fegyveres őrszolgálat ellátásának szabályai

16. A kulcskezelés, a ki- és beszállítások rendje

17. A személy- és gépjárműforgalom intézményen belüli megszervezése, ellenőrzése, a portaszolgálat ellátásának szabályai, a személyek és csomagok átvizsgálásának szabályai

18. A személyi tulajdon védelmének elősegítése érdekében teendő intézkedések, a vagyontárgyak kölcsönzési rendje

19. Az adatvédelmi előírások

20. A rendészeti-vagyonvédelmi ellenőrzések rendszere, módszerei

21. A kárelhárításba bevonható hatóságok, külső szervek

22. A biztonságot növelő szolgálat elrendelésének szabályai, alkalmazásának területei

23. A kriminológia fogalma

24. A kriminológia általános és különös részei, a bűnözés aktuális helyzete

25. A megelőzés fontossága a bűnözés elleni harcban

26. A krimináltechnika főbb eszközei, a krimináltaktika módszerei

27. A kriminalisztika fogalma, tárgya és fő részei

28. A pszichológia és a viselkedéstan alapjai

29. Rendészeti, vagyonvédelmi és őrzési szabályzatok

30. Nagy értékű és\vagy veszélyes szállítmányok őrzésének, kíséretének megszervezése, irányítása

31. Őrségi okmányok, dokumentációk

32. A sport-, kulturális, politikai, gazdasági rendezvények biztosítása

33. Intézkedés a tulajdonban okozott károk esetén

34. Intézkedések rendkívüli eseményekkor (pl. erőszakos behatolás, bank- vagy pénztárrablás, túszejtés, robbantással való fenyegetés, zsarolás, tűz, közmű súlyos hibája)

35. Bűncselekmény színhelyének biztosítása

36. Biztonságot növelő szolgálat elrendelése és működtetésének előkészítése

Tűzvédelem

A) Középfok

1. Az égés feltételei, paraméterei

2. Az egyes oltóanyagok, égéskésleltetési módszerek

3. A hő-, láng-, sugárzás- és füstérzékelők, gázveszélyjelzők működési elvei

4. A tűzjelző berendezések felépítése

5. A szívó- és nyomóoldali tűzoltó-felszerelések, mászó-és védőfelszerelések

6. A tűzmegelőzési és tűzoltási feladatok

7. Az anyagok tűzveszélyességi osztályai, a tűzveszélyességi besorolás szabályai

8. A veszélyességi övezetek meghatározása, a tűzszakaszok, tűzgátló elválasztások jelentősége

9. A hő és a füst elvezetésének szabályai

10. A kiürítési útvonalak kijelölésének módszerei

11. A villamos berendezések létesítésének szabályai

12. A villámvédelmi előírások

13. A gépjárművek tűzvédelmi szabályai

14. A raktározási tűzvédelmi előírások

15. A tűzveszélyes tevékenység végzésének szabályai

16. A tüzelő-, fűtő-, villamos és világítóberendezések használatának szabályai

17. A tűzoltó vízforrások karbantartásának módszerei

18. A tűzjelzés követelményei

19. A vízzel, habbal, gázzal, porral oltók

20. A kismotor fecskendők

B) Felsőfok

1. A termodinamikai alapfogalmak

2. Az égés feltételei, a hőterjedés

3. Az égés paraméterei, az önmelegedés fogalma

4. Az egyes oltóanyagok, az égéskésleltetés módszerei

5. A tűz kísérő jelenségei, a tűzérzékelés különböző módszerei

6. Hő-, láng-, sugárzás- és füstérzékelők, gázveszélyjelzők működési elvei

7. A tűzjelző berendezések felépítése

8. A gépjárműfecskendők, habbal, porral oltók, emelőkosaras, létrás járművek, műszaki mentő járművek főbb műszaki paraméterei, felhasználási módjuk

9. A vízzel, habbal, gázzal, porral oltó berendezések fajtái

10. A szívó- és nyomóoldali tűzoltó felszerelések, mászó-és védőeszközök

11. A különböző tűzoltási tevékenységek osztályozása

12. A tűzmegelőzési és tűzoltási feladatok

13. A pszichikai tényezők jelentősége a felkészítésben és a tűzoltásban

14. A tűzveszélyesség jellemzői

15. Az anyagok tűzveszélyességi osztályai, éghetőségi csoportosítása

16. A tűzveszélyességi besorolás szabályai

17. A gázok, gőzök, ködök, porok terjedésének szabályai

18. A veszélyességi övezetek meghatározása, a veszélyességi zónák

19. A tűzállósági fokozatok értelmezése

20. A tűzállósági határérték

21. Az épületszerkezetek éghetőségi csoportosítása

22. A tűzszakaszok, tűzgátló elválasztások meghatározása, jelentősége

23. Az épületszerkezetek tűzállósági paraméterei

24. A tűzterhelés számítás módszere, jelentősége

25. A hő és füstelvezetés, valamint a kémény és füstcsatorna létesítésének szabályai

26. A kiürítési számítások, a kiürítési útvonalak kijelölésének módszerei

27. A tűzoltási, felvonulási területek fontossága

28. A szellőztetés és csatornahálózat használatának szabályai

29. A középmagas épületek tűzvédelmi előírásai

30. A villamos berendezések létesítésének szabályai

31. A villámvédelmi előírások

32. A gépjárművek tűzvédelmi előírásai

33. A tüzelő és fűtőberendezések létesítésének szabályai

34. A raktározás tűzvédelmi előírásai

35. Az éghető gázok, folyadékok tárolásának, szállításának szabályai

36. A tűzveszélyes tevékenység végzésének szabályai

37. A robbanásveszélyes tevékenység végzésének szabályai

38. A tüzelő- és fűtőberendezések használatának szabályai

39. A villamos és világítóberendezések használatának szabályai

40. A tűzoltó vízforrások kezelésének, karbantartásának módszerei

41. A tűzjelzés követelményei

42. A tűzjelző berendezések

43. A kismotor fecskendők

Munkavédelem, egészségvédelem

A) Középfok

1. A munkavédelmi eljárások, a munkavédelmi szemle módszerei, dokumentálása

2. Az időszakos biztonságtechnikai vizsgálatok szabályai

3. A munkavédelmi oktatás tartalma

4. A fontosabb veszélyforrások

5. A szellőzés, fűtés, klimatizálás módszerei

6. A zaj- és rezgésvédelem, a világítás és színdinamika alapjai

7. A villamosság biztonságtechnikájának alapjai

8. A megmunkálás és anyagmozgatás főbb veszélyforrásai

9. A munkaélettan, a munkaegészségügy fogalma

10. A környezetkárosítás hatásai

11. Az egészségre ártalmas anyagok

12. A baleset-kivizsgálási jegyzőkönyv

13. Az elsősegélynyújtás és újraélesztés szabályai a gyakorlatban

14. A baleset megelőzéssel kapcsolatos főbb teendők

B) Felsőfok

1. A munkavédelem fő területei, módszerei, eszközei és szabályozási rendszere

2. A minősítés és minőségtanúsítás, az időszakos biztonságtechnikai vizsgálatok, a baleset-kivizsgálás és a munkavédelmi oktatás előírásai

3. A testnevelési és sporteszközök használatának szabályai

4. A munkavégzéssel kapcsolatos veszélyforrások, a veszélyes és ártalmas termelési tényezők, a munkahelyek komplex értékelésének módszerei

5. A szellőzés, fűtés és klimatizálás alapproblémái, a levegő összetételének és szennyezettségének vizsgálati módszerei

6. A munkahelyi zaj- és rezgésvédelem alapjai

7. A világítástervezés és a színdinamika alapjai

8. A megbízhatóság-elmélet alapjai

9. A villamosság biztonságtechnikájának alapjai, a kapcsolódó szabványok

10. A gépek és megmunkálási technológiák biztonságtechnikája

11. Az esztergálás, köszörülés, faipari megmunkálások főbb veszélyforrásai

12. Az anyagmozgatás biztonságtechnikája

13. A munkaélettan és munkaegészségtan alapfogalmai

14. A személyvédelem alapjai, az egyéni védőfelszerelések, és kiválasztási módszereik

15. A munkavédelmi eljárások lebonyolításával kapcsolatos adminisztrációs teendők

16. A munkahelyi mikroklíma módszerei

17. Az újraélesztés szabályai

18. A környezetvédelem fogalma

19. A környezetkárosító anyagok, azok hatásai

20. A környezetvédelem főbb módszerei

21. Az egészségre ártalmas anyagokat, azok hatásai

22. Az egészségre ártalmas technológiák

23. A munkahelyi megbetegedések főbb okozói

24. Az üzembe helyezési eljárás, a munkavédelmi szemle és dokumentációja

25. Baleset-megelőzési feladatok

26. Karbantartás tervezése és szervezése

27. Az elsősegély-nyújtási feladatok elvégzése

Polgári védelem, katasztrófa-elhárítás

A) Középfok

1. A minősített időszak fogalma, tartalma

2. A katasztrófák fajtái

3. Teendők a rendkívüli eredmények bekövetkezése esetén

4. A polgári védelem fogalma, feladatai

5. Az egyéni védőeszközök, azok használatának módjai

6. A polgári védelem anyagi, technikai eszközei

7. A gázálarcok, gázvédőeszközök

B) Felsőfok

1. A minősített időszak fogalma, tartalma

2. A katasztrófa fogalma, fajtái, jellemzői

3. A rendkívüli események bekövetkezésekor elvégzendő feladatok

4. A katasztrófa-védelemmel összefüggő kötelezettségek

5. A polgári védelmi kötelezettség tartalma, elrendelésének és teljesítésének rendje

6. A polgári védelem fogalma, feladatai, szervezeti és irányítási rendje

7. A polgári védelmi tervek rendszere, tartalma, a feladatok ellátásának szervezése

8. A polgári védelmi szervezetek alkalmazási készenlétbe helyezése és működtetése

9. Az egyéni védőeszközök és műszerek fajtái

10. A műszaki mentés és mentesítés eszközei és módszerei

11. A polgári védelmi kiképzések célja, rendszere és módszerei

12. A polgári védelmi szervezetek létrehozásának és felkészítésének módszerei

13. A polgári védelmi szervezetek működéséhez szükséges anyagi, technikai eszközök rendszere

14. A sugárdózis-, sugárszint- és szennyezettségmérés eszközei

15. A vegyi anyagokat kimutató azonosító eszközök

16. A gázálarcok, légzésvédő eszközök használata

17. A bőrvédő eszközük, védőruhák használata

Gazdaság vezetés, szervezés

A) Középfok

1. A gazdaság működési rendjének alapismeretei

2. A piac működésének sajátosságai

3. A vállalkozási módok

4. A számviteli, adó- és statisztikai törvény alapelvei

5. A vezetési módszerek

6. A szervezés módszerei, eszközei

7. A számítógép működésének alapjai, az adathordozók

8. Az irodaszervezés alapjai

B) Felsőfok

1. A gazdaság alapvető működési rendje

2. A piac fogalma, szerkezete, a kereslet-kínálat és az ár szerepe

3. A piaci mechanizmus működése

4. Vagyon és a tőke szerepe a gazdaságban

5. A vállalkozás, a jövedelem, a haszon és kockázat szerepe

6. A számviteli és adótörvények szerepe, fajtái, alapelvei

7. A statisztikai törvény alapelvei

8. A vezetési módszerek, rendszerek, a vezetés funkciói

9. A menedzsment fogalma, szerepe

10. A munkalélektan és az ergonómia alapvető összefüggései

11. A pályaválasztás, az alkalmasság és a beválás pszichológiai kérdései

12. A kommunikáció pszichológiája

13. Az empátia szerepe a vezetésben

14. A hierarchikus rend a gazdasági szervezetben

15. A különbüző oktatási rendszerek

16. A folyamatszabályozás főbb módszerei

17. A szervezés technológiája és eszközrendszere

18. Az adatok feldolgozására szolgáló gépek alaptípusainak működése (hardver)

19. A főbb adat-feldolgozási módszerek (szoftver)

20. A különböző adathordozók

21. Az adatvédelem elvei és gyakorlata

22. A gazdasági informatika alapjai

23. Az irodaszervezés elvei és módszerei

Jogi ismeretek

A) Középfok

1. A Magyar Köztársaság Alkotmányának alapelvei

2. Az Országgyűlés és a Kormány jogköre

3. Az államigazgatási eljárás lényege

4. A polgári jog fogalma, a Ptk. szerkezeti felépítése

5. A büntetőjog fogalma, a Btk. szervezeti felépítése

6. A legfontosabb élet és vagyon elleni bűncselekmények fogalma

7. A biztonságszervezői tevékenységet meghatározó jogforrások

B) Felsőfok

1. A Magyar Köztársaság Alkotmányának szerkezeti felépítése

2. Az Országgyűlés és a Kormány jogköre

3. Az állampolgári alapvető jogok és kötelességek

4. Az államigazgatási jog helye és jelentősége a jogrendszerben

5. Az államigazgatási eljárás menete

6. A polgári jog fogalma, rendszere, a Ptk. szerkezeti felépítése

7. A jogképesség és a cselekvőképesség kérdéseit tárgyaló törvényi rendelkezések

8. A személyek polgári jogi védelmét szabályozó rendelkezések

9. A tulajdon és a tulajdonjog legfontosabb fogalmi elemei és szabályai

10. Az egyes szerződések és az azokra vonatkozó általános szabályok

11. A büntetőjog fogalma, a Btk. rendszere és szerkezete

12. A büntetőtörvény hatályával kapcsolatos rendelkezések

13. A bűncselekmény fogalma és súly szerinti osztályozása, a büntethetőség akadályai

14. Legfontosabb gazdasági és vagyon elleni bűncselekmények

15. A büntetőeljárás szervezeti, működési alapelvei és menete, az eljárás alanyai

16. Az alapvető hatásköri és illetékességi szabályok

17. A büntetőeljárás megindításának feltétele, a nyomozásra vonatkozó legfontosabb szabályok és a vádirat szerkezeti felépítése

18. A bűntetti és a vétségi eljárás közötti fontosabb különbségek

* 9/1995. (II. 3.) Korm. rendelet a köztisztviselők képesítési előírásairól (3. számú melléklet 24. II-87. I.)

A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 38. sorszáma alatt kiadott általános menedzser szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékében szereplő adatai

A szakképesítés azonosító száma: 49 4 3910 09 8 0 01

A szakképesítés megnevezése: általános menedzser (szint megjelöléssel)

A) Operatív általános menedzser

(termelés/tevékenység irányító)

B) Középfokú általános menedzser

C) Felsőfokú általános menedzser

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

A) Operatív általános menedzser

B) A középfokú általános menedzser

C) A felsőfokú általános menedzser

3. A munkaterület leírása

A) Operatív általános menedzser

Az operatív általános menedzserrel szemben megnyilvánuló átfogó szervezeti elvárás a termelő/szolgáltató tevékenység konfliktusmentes, folyamatos fenntartása révén a szervezet teljesítményének folyamatos növelése, és a szervezet céljainak elérése. Ily módon az operatív általános menedzser képes a közvetlen termelésirányítás rutin feladatainak ellátása során jelentkező problémák, konfliktusok megoldására. Az ilyen végzettséggel a viszonylag behatárolt döntési jogkörrel és felelősséggel rendelkező egyén képessé válik arra, hogy a vállalati céloknak és előírásoknak megfelelő követelményeket elfogadtassa, be-tarttassa, a teljesítményt mérje és ellenőrizze, a közvetlen termelés folyamatát biztosítsa, a szükséges munkaeszközök és alapanyagok felhasználását ellenőrizze stb. Továbbá ezen végzettséggel rendelkező egyén képes alapszinten kezelni a motivációs problémákat, különös tekintettel a nehéz emberek kezelésére. Képes megtervezni az alapvető munkafolyamatokat. Végezetül képes ellátni a kétirányú információ-közvetítő szerepét.

B) Középfokú általános menedzser

A középvezetővel szemben megnyilvánuló átfogó szervezeti elvárás a szervezet adott egységének a szervezet célrendszerébe illeszkedő mikrokultúrája kialakításán és működtetésén keresztül a szervezet teljesítményének folyamatos növelése, és a szervezet céljainak elérése. Így a középfokú általános menedzser képes a szervezeten belüli feladatok, problémák, konfliktusok megoldására. Ez a szint alapvetően feltételezi az alapfokú ismeretek birtoklását is. Nem kell azonban ennek kiterjednie arra, ami a szervezet és külső környezete közti kapcsolatokban jelentkező problémák megoldására irányul. A középfokú menedzseri képesítéssel rendelkezők képesek a szervezet középszintű menedzserei előtt álló feladatokat betölteni, az azon a szinten jelentkező döntéseket megalapozottan meghozni, a beosztottjai között fölmerülő konfliktusokat kezelni, azokat vezetni, irányítani, motiválni, a saját egységének működési mechanizmusát kialakítani, kisebb jellegű változtatásokat végrehajtani, hitelesen képviselni és értelmezni a szervezet felső szintjéről származó információkat, utasításokat, stratégiai célkitűzéseket, gazdasági és gazdálkodási irányelveket. Továbbá képes az irányítása alá tartozó egység (egységek) pénzügyi gazdálkodását megtervezni, vezetői számára a pénzügyi döntés-előkészítésben hatékonyan részt venni, illetve az alapvető marketingszemléletet képviselni és értelmezni.

C) Felsőfokú általános menedzser

A felsőfokú általános menedzseri szakképesítéssel rendelkező menedzserrel szemben megnyilvánuló átfogó szervezeti elvárás a szervezet magasabb szintű egységei összehangolt együttes működésének biztosításán keresztül, illetve a stratégiai döntések előkészítésében a külső és belső környezeti elemek változásának figyelembevételén és előrejelzésén alapuló részvételen keresztül a szervezet teljesítményének folyamatos növelése és a szervezet céljainak elérése. Így az ezzel a végzettséggel rendelkező menedzser képes a szervezeten belüli, illetve a szervezet és a külső környezet közti kapcsolatból eredő feladatok megtervezésére, elvégzésére, az ugyanitt jelentkező problémák, konfliktusok előrejelzésére, elemzésére, megoldására. Ez a tudás - a feladatok kettős (külső/belső) jellege miatt - alapvetően feltételezi a középfokú szakképesítéshez tartozó ismereteket, és olyan további plusz tudást feltételez, amely a vezetői szint változásából adódó további feladatok ellátásához szükséges. Ily módon az ilyen végzettséggel rendelkező vezetőt tudása képessé teszi arra, hogy a szervezet felsőszintű vezetőjével szemben támasztott követelményeknek megfeleljen, az ott jelentkező menedzseri feladatokat maradéktalanul ellássa, továbbá az emberek vezetésével összefüggő valamennyi operatív és taktikai szintű feladatot megoldja, beleértve a munkaügyi vitákat, illetve a személyzet kiválasztását is. Képessé teszi az adott vezetőt a környezetével való kommunikációra, információk gyűjtésére, az ebből megfelelő következtetések levonására, melyek felhasználásával egyrészt biztonságosan meg tudja tervezni az irányítása alá tartozó szervezet működését, másrészt, ha indokolt, meg tudja tervezni és sikeresen végre tudja hajtani a szükséges változtatásokat, amelyek a szervezet működését, szabályozását, irányítását, felépítését, hatalmi struktúráját stb. alapvetően érinthetik, harmadrészt képes az egész szervezetre vonatkozó stratégiai jellegű döntések előkészítésében részt venni.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

A) Operatív általános menedzser

Az operatív menedzser legyen képes a következő feladatok szakszerű ellátására:

1. Működés (termelőtevékenység) folyamatos biztosítása

A szolgáltatás, illetve a termelőtevékenység folyamatos fenntartása oly módon, hogy az megfeleljen a felsőbb vezetés által meghatározott minőségi standardnak és követelménynek.

- A hatékony és biztonságos munkahelyi környezethez szükséges feltételek biztosítása.

2. Pénzügyek kezelése

A működéshez szükséges erőforrások tervezésében, ellenőrzésében és szabályozásában való közreműködés

- a tevékenységhez szükséges erőforrások felhasználásának megtervezése,

- a tevékenységhez szükséges erőforrások felhasználásának ellenőrzése, illetve szabályozása.

3. Emberek kezelése

A megfelelő személyi állomány (a szolgáltatást, illetve a termelőtevékenységet végzők) biztosítása érdekében közreműködik

- a szükséges emberi erőforrásigény meghatározásában,

- a beosztottak kiválasztásában.

Az irányítása alá tartozó egyének és önmaga teljesítményének javítása érdekében közreműködik ezen személyek és önmaga képzésében azáltal, hogy részt vesz

- a csoport és egyének képzésének megtervezésében,

- a csoport és egyének képzésében, illetve a személyzetfejlesztésben,

- a csoport és az egyének fejlődésének, előmenetelének a képzés célkitűzéseivel való összehasonlításában és értékelésében,

- saját egyéni fejlődésének megvalósításában.

A munka megtervezése, szervezése és értékelése során

- a célkitűzések elérését szolgáló tevékenységek, valamint eljárások tervezésében való közreműködés,

- a munka önálló megszervezése, illetve a munka értékelésében való részvétel,

- a csoportok és az egyének teljesítményeivel kapcsolatos visszajelzés biztosítása.

A csoportok és egyének közti megfelelő munkakapcsolatok létrehozása, fenntartása, illetve javítása, ezen belül

- a munkatársakkal, beosztottakkal való megfelelő, produktív munkakapcsolatok kialakítása, és annak folyamatos javítása,

- a közvetlen felettessel való megfelelő és produktív munkakapcsolat kialakítása, illetve annak folyamatos javítása,

- konfliktusok felderítése és minimalizálása,

- fegyelmi eljárások és munkaügyi viták lefolytatásában való közreműködés,

- a megfelelő érdekképviseleti szervezetekben való közreműködés.

4. Információ kezelése

A szervezeti célkitűzések elérésének irányába mutató lépésekhez szükséges információk, illetve tanácsok biztosítása, ezen belül

- információk gyűjtése, elemzése, rögzítése és tárolása,

- információk és tanácsok biztosítása.

B) Középfokú általános menedzser

A középfokú menedzser legyen képes a kővetkező feladatok szakszerű ellátására:

1. A működés/termelőtevékenység folyamatos biztosítása

A szolgáltató, illetve termelőtevékenység fenntartása és javítása

- a meghatározott minőségi követelményeknek megfelelő működés fenntartása,

- a hatékony munkához szükséges munkahelyi környezet kialakítása és fenntartása.

A szolgáltató, termelőtevékenység, illetve a működési rendszer részének, illetve egészének megváltoztatásában való közreműködés

- a szolgáltató, termelőtevékenység, illetve a működési rendszer részének, illetve egészének megváltoztatására vonatkozó javaslatok értékelésében való közreműködés,

- a meghatározott változtatás bevezetése és az új rendszer működésének biztosítása, megszilárdítása, értékelése.

2. Pénzügyek kezelése

A működéshez szükséges erőforrások felhasználásának meghatározása, ellenőrzése folyamatos kontrolja

- költségekre vonatkozó javaslatok megtétele,

- a működéshez szükséges erőforrások felhasználásának ellenőrzése, szabályozása.

3. Emberek kezelése

A megfelelő személyi állomány kiválasztásában és felvételében való közreműködés

- a jövőbeli emberi erőforrás szükséglet és követelmények meghatározása,

- a szervezet és a csoport szintjén a személyzettel szemben támasztott követelményeknek megfelelő jelentkezők értékelésében és kiválasztásában való közreműködés.

Az irányítása alá tartozó csoportok, egyének és önmaga képzése és szakmai továbbfejlesztése az érdekeltek teljesítményének javítása érdekében

- a csoport kialakítása, tevékenységi körének meghatározása, képzésének megtervezése és folyamatos javítása,

- az egyének számára nyújtott képzés és továbbfejlődés meghatározása, ellenőrzése és tökéletesítése,

- saját egyéni fejlődésének megvalósítása.

Az irányítása alá tartozó csoportok, egyének és önmaga által végzett munka megtervezése, szétosztása, megszervezése és értékelése

- a csoportok és egyének munkájának cél- és kritériumrendszerének meghatározása és folyamatos aktualizálása,

- az elvégzendő feladatok részletes megtervezése, és a feladatok végrehajtása során használt módszerek meghatározása,

- a munka szétosztása, továbbá a csoportok, egyének és önmaga teljesítményének a kitűzött céloknak megfelelően történő értékelése,

- a csoportok és egyének teljesítményére vonatkozó visszacsatolás, visszajelzés.

A csoportok és egyének közti hatékony munkakapcsolatok kialakítása, fenntartása és folyamatos javítása

- a közvetlen beosztott bizalmának szakmai és személyi elismerésének és támogatásának megszerzése és fenntartása,

- a közvetlen felettes bizalmának szakmai és személyes elismerésének, támogatásának megszerzése és fenntartása,

- az azonos szinten és felelősségi körben dolgozó kollégákkal való megfelelő kapcsolat kialakítása és fenntartása,

- a konfliktusok felderítése és minimalizálása,

- megfelelő szakmai és személyes tanácsok adása a beosztottak számára,

- fegyelmi eljárásokban és munkahelyi vitákban való részvétel.

4. Információ kezelése

A feladatok ellátásához szükséges információk gyűjtése, értékelése és feldolgozása

- a döntéshozatalhoz szükséges információk gyűjtése és értékelése,

- az információk feldolgozása, rögzítése és tárolása.

A problémák megoldásához és a döntéshozatal támogatásához szükséges információcsere, információáramlás megvalósítása

- csoportos problémamegoldó és döntéshozó értekezletek, megbeszélések vezetése,

- csoportos problémamegoldó és döntéshozó értekezleteken, megbeszéléseken való részvétel,

- a környezet informálása, javaslatokkal való ellátása.

C) Felsőfokú általános menedzser

A felsőfokú menedzser legyen képes a következő feladatok szakszerű ellátására:

1. A működés (termelőtevékenység) folyamatos biztosítása

A szolgáltató, termelőtevékenység folyamatos fenntartása, ellenőrzése, javítása

- a szervezet része vagy egésze számára szükséges erőforrások biztosítása,

- a vevői igények felmérése, prognosztizálása, meghatározása,

- meghatározott minőségi követelményeknek megfelelő működés fenntartása, illetve annak folyamatos javítása,

- a hatékony munkához szükséges munkahelyi környezet és munkafeltételek kialakítása és fenntartása.

A szolgáltató, termelőtevékenység, a szervezet működési mechanizmusa, szabályozási rendszere, hatalmi és szervezeti struktúrája részben vagy egészben történő javításának, illetve az ezekre irányuló változtatásoknak kezdeményezése és végrehajtása

- a szolgáltató, termelőtevékenység, illetve a működés mechanizmusa részének vagy egészének javítására vonatkozó lehetőségek felkutatása, felismerése, meghatározása,

- a lehetséges változtatásoknak a teljes rendszerre kiható jövőbeli előnyei és hátrányai alapján történő komplex elemzése, a szükséges rendszer-beavatkozási vagy szervezetfejlesztési stratégia meghatározása,

- a szükséges változtatásokkal kapcsolatban az érintettek és kulcsemberek meggyőzése,

- a változtatás végrehajtása és az új működési rendszernek a kitűzött célok elérését figyelembe vevő értékelése, stabilizálása,

- a vállalati célrendszerből és a szervezeti kultúrából fakadó minőségi kritériumokat biztosító szabályozási és értékelési rendszerek kialakítása, folyamatos felülvizsgálata, javítása.

A jövőbeli folyamatos működés fenntartásában való közreműködés

- a szervezet céljai által meghatározott tevékenységi körhöz tartozó külső környezet vizsgálata, értékelése,

- a versenytársak és a piaci verseny folyamatos vizsgálata, értékelése,

- a piacról, versenyről és a külső környezetről megszerzett információk feldolgozása, a szervezet céljainak elérését esetlegesen befolyásoló tényezők prognosztizálása,

- a saját és a versenytársak teljesítményének értékelése, összehasonlítása,

- a versenyképesség és a piaci pozíció javításában való közreműködés.

2. Pénzügyek kezelése

A működéshez szükséges erőforrások felhasználásának folyamatos ellenőrzése

- a költségek ellenőrzése, az output értékének növelése,

- a tevékenység, a felhasznált erőforrások költségterv szerinti ellenőrzése, szabályozása.

A tevékenységekhez, projektekhez szükséges erőforrások hatékony elosztásának biztosítása

- a projektek költségvetésének kialakítása,

- a költségterv elfogadtatása.

3. Emberek kezelése

A megfelelő személyi állomány kiválasztása és felvétele

- a jövőbeli emberi erőforrás szükséglet és követelmények meghatározása,

- a személy- és munkakör-specifikációk meghatározása,

- a szervezet és a csoportok szintjén a személyzettel szemben támasztott követelményeknek megfelelő jelöltek értékelése, kiválasztása, felvétele.

Az irányítása alá tartozó csoportok, egyének és önmaga képzése és szakmai továbbfejlesztése az érdekeltek teljesítményének javítása érdekében

- a csoport kialakítása, tevékenységi körének meghatározása, képzésének megtervezése és folyamatos javítása,

- az egyének számára nyújtott képzés és továbbfejlődés meghatározása, ellenőrzése és tökéletesítése,

- saját egyéni fejlődésének megvalósítása,

- a képzés és a szakmai továbbfejlesztés során alkalmazott módszerek javítása, tökéletesítése az érdekeltek igényeinek egyre inkább megfelelő rendszer kialakítása.

Az irányítása alá tartozó csoportok, egyének és az önmaga által végzett munka megtervezése, szétosztása, megszervezése és értékelése