10/1995. (IX. 22.) MKM rendelet
a szakmai követelmények kiadásáról szóló 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet kiegészítéséről
A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. §
A szakmai követelmények kiadásáról szóló, többször módosított 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete az e rendelet melléklete szerint módosul.
2. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
Dr. Fodor Gábor s. k.,
művelődési és közoktatási miniszter
Melléklet a 10/1995. (IX. 22.) MKM rendelethez
Kiegészítő jegyzék
az állam által elismert - a művelődési és közoktatási miniszter ágazatához tartozó - szakképesítésekhez kiadott szakmai követelményekről[1]
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 29. sorszáma alatt kiadott cimbalomkészítő és -javító szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
A szakképesítés azonosító száma: 89 4 7527 15 9 0 01
A szakképesítés megnevezése: cimbalomkészítő és -javító
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör
2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások (vagy továbblépési lehetőségek)
3. A munkaterület leírása
A cimbalomkészítő és -javító szakma körébe tartozó hangszerek: a különböző magyar cimbalomfajták, hackbrett (német cimbalom), kiscimbalom.
A cimbalomkészítő és -javító a cimbalom bármely típusának valamennyi meghibásodását és azok okát megkeresi, valamint a hibákat megszünteti, tehát a következő műveleteket végzi el:
- a cimbalomfélék természetes és baleseti meghibásodásainak korhű és szakszerű javítása, a hiányzó vagy hibás alkatrészek és fődarabok egyedi megtervezése és műhelyrajzok, sablonok alapján gépi és kézi szerszámokkal történő elkészítése, ezek beépítése a hangszer stílusának megfelelően,
- az új és javított hangszerek intonálása és hangolása (hangszín és hangolási problémák megoldása).
A cimbalomkészítő és -javító - a kifejezetten múzeumi hangszerek kivételével - elvégzi a restaurálás egyszerűbb technológiájú munkálatait. Egyéni vagy szabványtervek alapján - megfelelő technikai háttér mellett - egyszerűbb kivitelben elkészíti a fenti hangszereket.
A hangszeren játszó muzsikusok egyéni kívánsága, igénye szerinti módosításokat, illetve a hangszereken a különböző ésszerű átalakításokat és korszerűsítéseket megfelelő színvonalon elvégzi.
III. Szakmai követelmények
A hangszerész szakmák szakmai követelményei két csoportba sorolandók: elméleti és gyakorlati szakmai követelmények. Az elméleti követelmények az alábbi részletezés szerint speciális cimbalomkészítő és -javító szakmai ismereteket, valamint szélesebb körű, általános hangszerész alapismereteket is tartalmaznak, komplex képet nyújtva az összes hangszer (vonós-pengetős, zongora, fafúvós, rézfúvós, orgona, ütős) történeti, esztétikai, akusztikai és alap-szakismereti tudnivalóiról. A gyakorlati követelmények csak a saját, választott szakmára vonatkoznak részletes, mindenre kiterjedő alapossággal.
A szakmai elméleti követelmények
Speciális szakismeretek:
- Ismerje és alkalmazza a cimbalom típusainak történelmileg meghatározott készítési módozatait.
- Ismerje a cimbalomfélék alkatrészeit, valamint az építési, illetve javítási munkafolyamatok sorrendiségét.
- Ismerje a cimbalomfélék készítése és javítása során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságait, esetenként az egymást helyettesítő megoldásokat.
- Ismerje a cimbalomfélék készítési vagy javítási technológiája során alkalmazott gépi és kézi szerszámok működését, karbantartását, élezését.
- Tudja és legyen képes alkalmazni a cimbalmokra vonatkozó akusztikai szabályokat és a különböző hangmódosító eljárásokat. A szakmához tartozó egyszerűbb számítási feladatokat készség szinten tudja elvégezni.
- Ismerje a különböző temperatúrafajtákat, hangolási és intonálási lehetőségeket.
- Ismerje a cimbalomfélék fontosabb hangszer- és alkatrészgyárait, műhelyeit, a különböző újításokat.
Általános ismeretek:
- Általános szinten ismerje a hangszerek csoportosítási lehetőségeit, az összes hangszertípus elhelyezkedését a kamara- és nagyzenekari gyakorlatban.
- Általános szinten ismerje minden hangszercsoportra vonatkozóan a hangszerek fejlődéstörténetét, akusztikai és esztétikai jellemzőit, a stíluskorszakokat és azokban a különböző hangszerek elhelyezkedését.
- Általános szinten ismerje a hangszertípusok felépítési struktúráját, fontosabb részeit, azok gyártásmenetét, leggyakoribb meghibásodását és általánosságban elfogadott javítási lehetőségeit.
- Ismerje a munka- és balesetvédelmi, valamint tűzrendészeti előírásokat.
- Ismerje a vállalkozás ügymenetét, alapszabályait.
Gazdasági és jogi ismeretek:
1. Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:
- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános, feltételeit, szabályait;
- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen megfelelő kínálatikeresleti piacismerettel;
- ismerje a piackutatás és a marketing alapjait;
- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:
= a pénzügyi alapfogalmakat,
= a fizetési módokat,
= a pénzkezelés szabályait,
= az adózási alapfogalmakat,
= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.
2. Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).
A szakmai gyakorlati követelmények
- Ismerje fel a cimbalomfélék hibáit, és tudja ezen hibák javításának lehetőségeit.
- Legyen képes a hangszer minden funkcióját kipróbálni.
- Legyen képes a javításhoz, illetve készítéshez szükséges anyagokat, azok minőségi és méretbeli tulajdonságait figyelembe véve kiválasztani.
- Legyen képes a hangszer különböző egységeit, alkatrészeit szétszedni, kicserélni, összeállítani és beállítani, illetve beszabályozni.
- Legyen képes a hangszert a muzsikus igényei szerint behangolni, intonálni.
- Legyen képes a javításhoz szükséges általános és speciális szerszámokat, gépeket, céleszközöket és mérőeszközöket használni, karbantartani és beállítani. Tudjon saját munkája elvégzéséhez egyszerű kézi szerszámokat készíteni. Tudjon műszaki és műhelyrajzokat készíteni és olvasni. Legyen képes a különböző szerkesztési és számítási műveleteket alkalmazni.
- Tudja a különböző védőeszközöket használni, tudjon elsősegélyt nyújtani.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei:
- iskolarendszerű képzésben
= a szakképző iskola utolsó évfolyamának sikeres elvégzése,
- iskolarendszeren kívüli képzés esetén
= középiskolai végzettség
= legalább két év, a szakmában eltöltött igazolt gyakorlat, vagy 240 óra elméleti és 1120 óra gyakorlati képzés.
A szakmai vizsgára bocsátás feltétele, hogy a szakképzés utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt a jelöltnek önálló szakdolgozatot vagy vizsgaremeket kell elkészítenie.
1. A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretek
Szakmai elméletből:
Az elméleti anyag két részre oszlik: a minden részletre kiterjedő cimbalomkészítő és -javító szakmai ismeretekre, és az egyéb hangszercsoportok általános ismeretére. Ennek megfelelően a vizsgázónak a III. fejezetben kifejtett szakmai elméleti követelmények szerint kell tudnia:
- a cimbalomfélék felépítésével, gyártási és javítási menetével, illetve gyakorlatával kapcsolatos ismereteket,
- a cimbalomkészítő és javító szakmában használatos faipari és fémipari anyag- és gyártásismeretet,
- a cimbalomkészítésben használatos egyéb anyagok, segédanyagok ismeretét,
- a cimbalomkészítésben használatos műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismeretét,
- a cimbalomfélékkel kapcsolatos hangszer- és teremakusztikai, valamint szakszámítási ismereteket,
- a cimbalomfélék hangszertörténeti, esztétikai ismeretét (tekintetbe véve az esetleges magyar sajátosságokat is),
- a cimbalomkészítés és -javítás során betartandó munka- és egészségvédelmi, balesetvédelmi ismereteket, védőeszközök használatát, elsősegélynyújtást, tűzrendészeti előírások ismeretét,
- az általános, többi hangszercsoportra vonatkozó hangszerész szakismeretet, valamint anyagismeretet (vonós-pengetős, zongora, fafúvós, rézfúvós, orgona, ütős),
- a legfontosabb, általános hangszer- és teremakusztikai, számítási ismereteket,
- a hangszerkészítéshez szükséges általános műszaki rajz alapismereteit,
- az általános hangszertörténetet, stílusismeretet, esztétikát,
- a vállalkozási, könyvelési, közgazdasági alapismereteket.
Szakmai gyakorlatból:
A tanulónak a cimbalom főbb típusain valamennyi olyan javítást el kell tudnia végezni, ami a napi gyakorlatban rendszeresen előfordul (pl. hibamegállapítási feladatok elvégzése, a szükséges, illetve alkalmas technológiai folyamat megtervezése és önálló végrehajtása szakrajzok, táblázatok alapján vagy tapasztalt szakember irányításával, egyszerűbb fázisok önálló elvégzése és a munkafolyamat ellenőrzése). Adott idő alatt el kell tudnia végezni a kiadott részjavítást vagy alkatrészkészítést.
2. A szakmai vizsga részei
Az írásbeli és szóbeli vizsgák feladatsorát a Kézműves Kamara javaslata alapján a képzésért felelős Művelődési és Közoktatási Minisztérium központilag adja ki.
Az írásbeli és szóbeli vizsgán a III. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.
Először az írásbeli vizsgát azonos feladatok alapján kell megtartani. Ezután a gyakorlati, majd a szóbeli vizsga külön-külön napokon tartandó meg.
Írásbeli vizsga:
Írásbeli vizsgán a jelöltek egységes feladatot kapnak, amely a következő, cimbalomkészítő és -javító szakmával kapcsolatos témaköröket tartalmazza több kisebb vagy egy komplex kérdésbe ágyazva:
- szakismeret (a cimbalomfélék felépítési és működési, valamint gyártástechnológiai ismeretei, a leggyakoribb meghibásodások szakszerű javítási módjainak ismerete, tűz- és balesetvédelmi előírások ismerete),
- anyag- és szerkezetismeret (a készítés és javítás során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságainak ismerete),
- szakrajz (műszaki rajz alapismerete, műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismerete);
- esztétika (általános stílusismeret, a hangszerek csoportosításának, fejlődéstörténetének és esztétikai jellemzőinek ismerete),
- akusztika (általános hangl'izikai, rezgés- és hullámtani alapfogalmak, valamint a hangszercsoportra vonatkozó akusztikai szabályok, szakszámítások ismerete).
Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc.
Gyakorlati vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki eredményes írásbeli vizsgát tett.
Gyakorlati vizsga:
A gyakorlati vizsgafeladatot a képző intézmény állítja össze, és a szakmai vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.
A gyakorlati vizsgán a cimbalomfélékhez tartozó, gyakran előforduló javítási vagy alkatrészkészítési feladatot kell végrehajtani szakrajz, táblázat vagy a vizsgabizottság útmutatása szerint.
A gyakorlati vizsgán a jelöltek kaphatnak azonos vagy egymástól eltérő gyakorlati feladatot. Minden esetben törekedni kell arra, hogy a gyakorlatban általában előforduló és összetett feladat legyen, ami több technológiai ismeretet foglal magába.
A gyakorlati vizsga időtartama: 300 perc.
Szóbeli vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki eredményes gyakorlati vizsgát tett.
Szóbeli vizsga:
A szóbeli vizsgán a jelöli két tételt húz: a saját szakterületéről a fő tételt, amelynek kidolgozását minden részletre kiterjedően kell elvégeznie, és a rokonszakmák területéről a kiegészítő tételt, ahol az általános alapismeretek jártasság szintjén követelhetőek meg.
Mindkét tétel az adott hangszercsoporttal kapcsolatban
- szakismereti,
- anyagismereti,
- akusztikai és
- esztétikai
kérdést tartalmaz.
A szóbeli vizsgán a jelölt mindkét tételre pontszámot kap. A szóbeli vizsga érdemjegyét oly módon kell megállapítani, hogy abban a fő tételre kapott pontszám döntő súllyal szerepeljen, az értékelésnél a fő tétel 75%-kal, a kiegészítő tétel 25%-kal számítandó. Az eredményes vizsgához a fő tételből minimum 40%-ot, a kiegészítő tételből minimum 10%-ot kell teljesíteni.
A szóbeli vizsgára 15 perc felkészülés (vázlatírási lehetőség) után 20 perc áll rendelkezésre.
3. A szakmai vizsga értékelése
A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha minden vizsgarészből megfelelt.
A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarész(ek)ből kell javítóvizsgát tennie.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli, ezért a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.
5. A szakmai vizsga szervezése
A művelődési és közoktatási miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményeken túl a szakmai vizsga megszervezésére más intézményt nem jogosít fel.
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 30. sorszáma alatt kiadott fafúvós hangszerkészítő és -javító szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
A szakképesítés azonosító száma: 89 4 7527 15 9 0 02
A szakképesítés megnevezése: fafúvós hangszerkészítő és -javító
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör
2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások (vagy továbblépési lehetőségek)
3. A munkaterület leírása
A fafúvós hangszerkészítő és -javító szakma körébe tartozó hangszerek: a különböző furulyák, fuvolák (piccolo, c-, alt- és basszus-fuvola), a klarinét-család tagjai, az oboák, az angolkürt, a fagott-család, a különböző hangolású szaxofonok, tárogatófélék.
A fafúvós hangszerkészítő és -javító a fafúvós hangszercsoport bármely tagjának valamennyi meghibásodását és azok okát megkeresi, valamint a hibákat megszünteti, tehát a következő műveleteket végzi el:
- a fafúvós hangszerek természetes és baleseti meghibásodásainak korhű és szakszerű javítása, a hiányzó vagy hibás alkatrészek és fődarabok egyedi megtervezése és műhelyrajzok, sablonok alapján gépi és kézi szerszámokkal történő elkészítése, ezek beépítése a hangszer stílusának megfelelően,
- az új és javított hangszerek intonálása és hangolása (hangszín és hangolási problémák megoldása).
A fafúvós hangszerkészítő és -javító - a kifejezetten múzeumi hangszerek kivételével - elvégzi a restaurálás egyszerűbb technológiájú munkálatait. Egyéni vagy szabványtervek alapján - megfelelő technikai háttér mellett - egyszerűbb kivitelben elkészíti a fenti hangszereket.
A hangszeren játszó muzsikusok egyéni kívánsága, igénye szerinti módosításokat, illetve a hangszereken a különböző ésszerű átalakításokat és korszerűsítéseket megfelelő színvonalon elvégzi.
III. Szakmai követelmények
A hangszerész szakmák szakmai követelményei két csoportba sorolandók: elméleti és gyakorlati szakmai követelmények. Az elméleti követelmények az alábbi részletezés szerint speciális fafúvós hangszerkészítő és -javító szakmai ismereteket, valamint szélesebb körű, általános hangszerész alapismereleket is tartalmaznak, komplex képet nyújtva az összes hangszer (vonós-pengetős, zongora, cimbalom, rézfúvós, orgona, ütős) történeti, esztétikai, akusztikai és alapszakismereti tudnivalóiról. A gyakorlati követelmények csak a saját, választolt szakmára vonatkoznak részletes, mindenre kiterjedő alapossággal.
A szakmai elméleti követelmények
Speciális szakismeretek:
- Ismerje és alkalmazza a fafúvós hangszerek történelmileg meghatározott készítési módozatait.
- Ismerje a fafúvós hangszerek alkatrészeit, valamint az építési, illetve javítási munkafolyamatok sorrendiségét.
- Ismerje a fafúvós hangszerkészítés és -javítás során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságait, esetenként az egymást helyettesítő megoldásokat.
- Ismerje a fafúvós hangszerek javítási vagy készítési technológiája során alkalmazott gépi és kézi szerszámok működését, karbantartását, élezését.
- Tudja és legyen képes alkalmazni a fafúvós hangszerekre vonatkozó akusztikai szabályokat és a különböző hangmódosító eljárásokat. A szakmához tartozó egyszerűbb számítási feladatokat készség szinten tudja elvégezni.
- Ismerje a különböző temperatúrafajtákat, hangolási és intonálási lehetőségeket.
- Ismerje a fafúvós hangszerek fontosabb hangszer- és alkatrészgyárait, műhelyeit, a különböző újításokat.
Általános ismeretek:
- Általános szinten ismerje a hangszerek csoportosítási lehetőségeit, az összes hangszertípus elhelyezkedését a kamara- és nagyzenekari gyakorlatban.
- Általános szinten ismerje minden hangszercsoportra vonatkozóan a hangszerek fejlődéstörténetét, akusztikai és esztétikai jellemzőit, a stíluskorszakokat és azokban a különböző hangszerek elhelyezkedését.
- Általános szinten ismerje a hangszertípusok felépítési struktúráját, fontosabb részeit, azok gyártásmenetét, leggyakoribb meghibásodását és általánosságban elfogadott javítási lehetőségeit.
- Ismerje a munka- és balesetvédelmi, valamint tűzrendészeti előírásokat.
- Ismerje a vállalkozás ügymenetét, alapszabályait.
Gazdasági és jogi ismeretek:
1. Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:
- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános, feltételeit, szabályait;
- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen megfelelő kínálati-keresleti piacismerettel;
- ismerje a piackutatás és a marketing alapjait;
- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:
= a pénzügyi alapfogalmakat,
= a fizetési módokat,
= a pénzkezelés szabályait,
= az adózási alapfogalmakat,
= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.
2. Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).
A szakmai gyakorlati követelmények
- Ismerje fel a fafúvós hangszerek hibáit, és tudja ezen hibák javításának lehetőségeit.
- Legyen képes a hangszer minden funkcióját kipróbálni.
- Legyen képes a javításhoz, illetve készítéshez szükséges anyagokat, azok minőségi és méretbeli tulajdonságait figyelembe véve kiválasztani.
- Legyen képes a hangszer különböző egységeit, alkatrészeit szétszedni, kicserélni, összeállítani és beállítani, illetve beszabályozni.
- Legyen képes a hangszert a muzsikus igényei szerint behangolni, intonálni.
- Legyen képes a javításhoz szükséges általános és speciális szerszámokat, gépeket, céleszközöket és mérőeszközöket használni, karbantartani és beállítani. Tudjon saját munkája elvégzéséhez egyszerű kézi szerszámokat készíteni. Tudjon műszaki és műhelyrajzokat készíteni és olvasni. Legyen képes a különböző szerkesztési és számítási műveleteket alkalmazni.
- Tudja a különböző védőeszközöket használni, tudjon elsősegélyt nyújtani.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei:
- iskolarendszerű képzésben
= a szakképző iskola utolsó évfolyamának sikeres elvégzése,
- iskolarendszeren kívüli képzés esetén
= középiskolai végzettség
= legalább két év, a szakmában eltöltött igazolt gyakorlat, vagy 240 óra elméleti és 1120 óra gyakorlati képzés.
A szakmai vizsgára bocsátás feltétele, hogy a szakképzés utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt a jelöltnek önálló szakdolgozatot vagy vizsgaremeket kell elkészítenie.
1. A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretek
Szakmai elméletből:
Az elméleti anyag két. részre oszlik: a minden részletre kiterjedő fafúvós hangszerkészítő és -javító szakmai ismeretekre, és az egyéb hangszercsoportok általános ismeretére. Ennek megfelelően a vizsgázónak a III. fejezetben kifejteit szakmai elméleti követelmények szerint kell tudnia:
- a fafúvós hangszerek gyártási és javítási menetével, illetve gyakorlatával kapcsolatos ismereteket,
- a fafúvós hangszerkészítő és -javító szakmában használatos faipari és fémipari anyag- és gyártásismeretet,
- a fafúvós hangszerkészítésben használatos egyéb anyagok, segédanyagok ismeretét,
- a fafúvós hangszerkészítésben használatos műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismeretét,
- a fafúvós hangszerekkel kapcsolatos hangszer- és teremakusztikai, valamint szakszámítási ismereteket,
- a fafúvós hangszerek hangszertörténeti, esztétikai ismeretét (tekintetbe véve az esetleges magyar sajátosságokat is),
- a fafúvós hangszerkészítés és -javítás során betartandó munka- és egészségvédelmi, balesetvédelmi ismereteket, védőeszközök használatát, elsősegélynyújtást, tűzrendészeti előírások ismeretét,
- az általános, többi hangszercsoportra vonatkozó hangszerész szakismeretet, valamint anyagismeretet (vonós-pengetős, zongora, cimbalom, rézfúvós, orgona, ütős),
- a legfontosabb, általános hangszer- és teremakusztikai, számítási ismereteket,
- a hangszerkészítéshez szükséges általános műszaki rajz alapismereteit,
- az általános hangszertörténetet, stílusismeretet, esztétikát,
- a vállalkozási, könyvelési, közgazdasági alapismereteket.
Szakmai gyakorlatból:
A tanulónak a fafúvós hangszereken valamennyi olyan javítást el kell tudnia végezni, ami a napi gyakorlatban rendszeresen előfordul (pl. hibamegállapítási feladatok elvégzése, a szükséges, illetve alkalmas technológiai folyamat megtervezése és önálló végrehajtása szakrajzok, táblázatok alapján vagy tapasztalt szakember irányításával, egyszerűbb fázisok önálló elvégzése és a munkafolyamat ellenőrzése). Adott idő alatt el kell tudnia végezni a kiadott részjavítást vagy alkatrészkészítést.
2. A szakmai vizsga részei
Az írásbeli és szóbeli vizsgák feladatsorát a Kézműves Kamara javaslata alapján a képzésért felelős Művelődési és Közoktatási Minisztérium központilag adja ki.
Az írásbeli és szóbeli vizsgán a III. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.
Először az írásbeli vizsgát azonos feladatok alapján kell megtartani. Ezután a gyakorlati, majd a szóbeli vizsga külön-külön napokon tartandó meg.
Írásbeli vizsga:
Írásbeli vizsgán a jelöltek egységes feladatot kapnak, amely a következő, fafúvós hangszerkészítő és -javító szakmával kapcsolatos témaköröket tartalmazza több kisebb vagy egy komplex kérdésbe ágyazva:
- szakismeret (a fafúvós hangszerek felépítési és működési, valamint gyártástechnológiai ismeretei, a leggyakoribb meghibásodások szakszerű javítási módjainak ismerete, tűz- és balesetvédelmi előírások ismerete),
- anyag- és szerkezetismeret (a készítés és javítás során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságainak ismerete),
- szakrajz (műszaki rajz alapismerete, műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismerete),
- esztétika (általános stílusismeret, a hangszerek csoportosításának, fejlődéstörténetének és esztétikai jellemzőinek ismerete),
- akusztika (általános hangfizikai, rezgés- és hullámtani alapfogalmak, valamint a hangszercsoportra vonatkozó akusztikai szabályok, szakszámítások ismerete).
Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc.
Gyakorlati vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki eredményes írásbeli vizsgát tett.
Gyakorlati vizsga:
A gyakorlati feladatot a képző intézmény állítja össze, és a szakmai vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.
A gyakorlati vizsgán a fafúvós hangszereknél gyakran előforduló javítási vagy alkatrészkészítési feladatot kell végrehajtani szakrajz, táblázat vagy a vizsgabizottság útmutatása szerint.
A gyakorlati vizsgán a jelöltek kaphatnak azonos vagy egymástól eltérő gyakorlati feladatot. Minden esetben törekedni kell arra, hogy a gyakorlatban általában előforduló és összetett feladat legyen, ami több technológiai ismeretet foglal magába.
A gyakorlati vizsga időtartama: 300 perc.
Szóbeli vizsga:
A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz: a saját szakterületéről a fő tételt, amelynek kidolgozását minden részletre kiterjedően kell elvégeznie, és a rokonszakmák területéről a kiegészítő tételt, ahol az általános alapismeretek jártasság szintjén követelhetőek meg.
Mindkét tétel az adott hangszercsoporttal kapcsolatban
- szakismereti,
- anyagismereti,
- akusztikai és
- esztétikai kérdést tartalmaz.
A szóbeli vizsgán a jelölt mindkét tételre pontszámot kap. A szóbeli vizsga érdemjegyét oly módon kell megállapítani, hogy abban a fő tételre kapott pontszám döntő súllyal szerepeljen, az értékelésnél a fő tétel 75%-kal, a kiegészítő tétel 25%-kal számítandó. Az eredményes vizsgához a fő tételből minimum 40%-ot, a kiegészítő tételből minimum 10%-ot kell teljesíteni.
A szóbeli vizsgára 15 perc felkészülés (vázlatírási lehetőség) után 20 perc áll rendelkezésre.
3. A szakmai vizsga értékelése
A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha minden vizsgarészből megfelelt.
A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarész(ek)ből kell javítóvizsgát tennie.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli, ezért a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.
5. A szakmai vizsga szervezése
A művelődési és közoktatási miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményeken túl a szakmai vizsga megszervezésére más intézményt nem jogosít fel.
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 31. sorszáma alatt kiadott orgonaépítő és -javító szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
A szakképesítés azonosító száma: 89 4 7527 15 9 0 10
A szakképesítés megnevezése: orgonaépítő és -javító
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör
2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások (vagy továbblépési lehetőségek)
3. A munkaterület leírása
Az orgonaépítő és -javító szakma körébe tartozó hangszerek: a különböző rendszerű orgonák, harmóniumfélék, portatívok és pozitívok.
A orgonaépítő és -javító az orgonák bármely típusának valamennyi, meghibásodását és azok okát megkeresi, valamint a hibákat megszünteti, tehát a következő műveleteket végzi el:
- az orgonafélék természetes és baleseti meghibásodásainak korhű és szakszerű javítása, a hiányzó vagy hibás alkatrészek és fődarabok egyedi megtervezése és műhelyrajzok, sablonok alapján gépi és kézi szerszámokkal történő elkészítése, ezek beépítése a hangszer stílusának megfelelően,
- az új és javított hangszerek intonálása és hangolása (hangszín és hangolási problémák megoldása).
A orgonaépítő és -javító - a kifejezetten múzeumi hangszerek kivételével - elvégzi a restaurálás egyszerűbb technológiájú munkálatait. Egyéni vagy szabványtervek alapján - megfelelő technikai háttér mellett - egyszerűbb kivitelben elkészíti a fenti hangszereket.
A hangszeren játszó muzsikusok egyéni kívánsága, igénye szerinti módosításokat, illetve a hangszereken a különböző ésszerű átalakításokat és korszerűsítéseket megfelelő színvonalon elvégzi.
III. Szakmai követelmények
A hangszerész szakmák szakmai követelményei kél csoportba sorolandók: elméleti és gyakorlati szakmai követelmények. Az elméleti követelmények az alábbi részletezés szerint speciális orgonaépítő és -javító szakmai ismereteket, valamint szélesebb körű, általános hangszerész alapismereteket is tartalmaznak, komplex képet nyújtva az összes hangszer (vonós-pengetős, zongora, cimbalom, fafúvós, rézfúvós, ütős) történeti, esztétikai, akusztikai és alapszakismereti tudnivalóiról. A gyakorlati követelmények csak a saját, választott szakmára vonatkoznak részletes, mindenre kiterjedő alapossággal.
A szakmai elméleti követelmények
Speciális szakismeretek:
- Ismerje és alkalmazza az orgonák történelmileg meghatározott készítési módozatait.
- Ismerje az orgonafélék alkatrészeit, valamint az építési, illetve javítási munkafolyamatok sorrendiségét.
- Ismerje az orgonafélék készítése és javítása során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságait, esetenként az egymást helyettesítő megoldásokat.
- Ismerje az orgonafélék készítési vagy javítási technológia során alkalmazott gépi és kézi szerszámok működését, karbantartását, élezését.
- Tudja és legyen képes alkalmazni az orgonákra vonatkozó akusztikai szabályokat és a különböző hangmódosító eljárásokat. A szakmához tartozó egyszerűbb számítási feladatokat készség szinten tudja elvégezni.
- Ismerje a különböző temperatúrafajtákat, hangolási és intonálási lehetőségeket.
- Ismerje az orgonafélék fontosabb hangszer- és alkatrészgyárait, műhelyeit, a különböző újjításokat.
Általános ismeretek:
- Általános szinten ismerje a hangszerek csoportosítási lehetőségeit, az összes hangszertípus elhelyezkedését a kamara- és nagyzenekari gyakorlatban.
- Általános szinten ismerje minden hangszercsoportra vonatkozóan a hangszerek fejlődéstörténetét, akusztikai és esztétikai jellemzőit, a stíluskorszakokat és azokban a különböző hangszerek elhelyezkedését.
- Általános szinten ismerje a hangszertípusok felépítési struktúráját, fontosabb részeit, azok gyártásmenetét, leggyakoribb meghibásodását és általánosságban elfogadott javítási lehetőségeit.
- Ismerje a munka- és balesetvédelmi, valamint tűzrendészen előírásokat.
- Ismerje a vállalkozás ügymenetét, alapszabályait.
Gazdasági és jogi ismeretek:
1. Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:
- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános, feltételeit, szabályait;
- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen megfelelő kínálati-keresleti piacismerettel;
- ismerje a piackutatás és a marketing alapjait;
- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:
= a pénzügyi alapfogalmakat,
= a fizetési módokat,
= a pénzkezelés szabályait,
= az adózási alapfogalmakat,
= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.
2. Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).
A szakmai gyakorlati követelmények
- Ismerje fel az orgonák hibáit, és tudja ezen hibák javításának lehetőségeit.
- Legyen képes a hangszer minden funkcióját kipróbálni.
- Legyen képes a javításhoz, illetve készítéshez szükséges anyagokat, azok minőségi és méretbeli tulajdonságait figyelembe véve kiválasztani.
- Legyen képes a hangszer különböző egységeit, alkatrészeit szétszedni, kicserélni, összeállítani és beállítani, illetve beszabályozni.
- Legyen képes a hangszert a muzsikus igényei szerint behangolni, intonálni.
- Legyen képes a javításhoz szükséges általános és speciális szerszámokat, gépeket, céleszközöket és mérőeszközöket használni, karbantartani és beállítani. Tudjon saját munkája elvégzéséhez egyszerű kézi szerszámokat készíteni. Tudjon műszaki és műhelyrajzokat készíteni és olvasni. Legyen képes a különböző szerkesztési és számítási műveleteket alkalmazni.
- Tudja a különböző védőeszközöket használni, tudjon elsősegélyt nyújtani.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei:
- iskolarendszerű képzésben
= a szakképző iskola utolsó évfolyamának sikeres elvégzése,
- iskolarendszeren kívüli képzés esetén
= középiskolai végzettség
= legalább két év, a szakmában eltöltött igazolt gyakorlat, vagy 240 óra elméleti és 1120 óra gyakorlati képzés.
A szakmai vizsgára bocsátás feltétele, hogy a szakképzés utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt a jelöltnek önálló szakdolgozatot vagy vizsgaremeket kell elkészítenie.
1. A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretek
Szakmai elméletből:
Az elméleti anyag két részre oszlik: a minden részletre kiterjedő orgonaépítő és -javító szakmai ismeretekre, és az egyéb hangszercsoportok általános ismeretére. Ennek megfelelően a vizsgázónak a III. fejezetben kifejtett szakmai elméleti követelmények szerint kell tudnia:
- az orgonafélék felépítésével, gyártási és javítási menetével, illetve gyakorlatával kapcsolatos ismereteket,
- az orgonaépítő és -javító szakmában használatos faipari és fémipari anyag- és gyártásismeretet,
- az orgonaépítésben használatos egyéb anyagok, segédanyagok ismeretét,
- az orgonaépítésben használatos műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismeretét,
- az orgonafélékkel kapcsolatos hangszer- és teremakusztikai, valamint szakszámítási ismereteket,
- az orgonafélék hangszertörténeti, esztétikai ismeretét (tekintetbe véve az esetleges magyar sajátosságokat is),
- az orgonaépítés és -javítás során betartandó munka-és egészségvédelmi, balesetvédelmi ismereteket, védőeszközök használatát, elsősegélynyújtást, tűzrendészeti előírások ismeretét,
- az általános, többi hangszercsoportra vonatkozó hangszerész szakismeretet, valamint anyagismeretet (vonós-pengetős, zongora, cimbalom, fafúvós, rézfúvós, ütős),
- a legfontosabb, általános hangszer- és teremakusztikai, számítási ismereteket,
- a hangszerkészítéshez szükséges általános műszaki rajz alapismereteit,
- az általános hangszertörténetet, stílusismeretet, esztétikát,
- a vállalkozási, könyvelési, közgazdasági alapismereteket.
Szakmai gyakorlatból:
A tanulónak az orgonákon valamennyi olyan javítást el kell tudnia végezni, ami a napi gyakorlatban rendszeresen előfordul (pl. hibamegállapítási feladatok elvégzése, a szükséges, illetve alkalmas technológiai folyamat megtervezése és önálló végrehajtása szakrajzok, táblázatok alapján vagy tapasztalt szakember irányításával, egyszerűbb fázisok önálló elvégzése és a munkafolyamat ellenőrzése). Adott idő alatt el kell tudnia végezni a kiadott részjavítást vagy alkatrészkészítést.
2. A szakmai vizsga részei
Az írásbeli és szóbeli vizsgák feladatsorát a Kézműves Kamara javaslata alapján a képzésért felelős Művelődési és Közoktatási Minisztérium központilag adja ki.
Az írásbeli és szóbeli vizsgán a III. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.
Először az írásbeli vizsgát azonos feladatok alapján kell megtartani. Ezután a gyakorlati, majd a szóbeli vizsga külön-külön napokon tartandó meg.
Írásbeli vizsga:
Írásbeli vizsgán a jelöltek egységes feladatot kapnak, amely a következő, orgonaépítő és -javító szakmával kapcsolatos témaköröket tartalmazza több kisebb vagy egy komplex kérdésbe ágyazva:
- szakismeret (az orgonafélék felépítési és működési, valamint gyártástechnológiai ismeretei, a leggyakoribb meghibásodások szakszerű javítási módjainak ismerete, tűz- és balesetvédelmi előírások ismerete),
- anyag- és szerkezetismeret (a készítés és javítás során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságainak ismerete),
- szakrajz (műszaki rajz alapismerete, műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismerete),
- esztétika (általános stílusismeret, a hangszerek csoportosításának, fejlődéstörténetének és esztétikai jellemzőinek ismerete),
- akusztika (általános hangfizikai, rezgés- és hullámtani alapfogalmak, valamint a hangszercsoportra vonatkozó akusztikai szabályok, szakszámítások ismerete).
Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc. Gyakorlati vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki eredményes írásbeli vizsgát tett.
Gyakorlati vizsga:
A gyakorlati vizsgafeladatot a képző intézmény állítja össze, és a szakmai vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.
A gyakorlati vizsgán az orgonáknál gyakran előforduló javítási vagy alkatrészkészítési feladatot kell végrehajtani szakrajz, táblázat vagy a vizsgabizottság útmutatása szerint.
A gyakorlati vizsgán a jelöltek kaphatnak azonos vagy egymástól eltérő gyakorlati feladatot. Minden esetben törekedni kell arra, hogy a gyakorlatban általában előforduló és összetett feladat legyen, ami több technológiai ismeretet foglal magába.
A gyakorlati vizsga időtartama: 300 perc.
Szóbeli vizsga:
A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz: a saját szakterületéről a fő tételt, amelynek kidolgozását minden részletre kiterjedően kell elvégeznie, és a rokonszakmák területéről a kiegészítő tételt, ahol az általános alapismeretek jártasság szintjén követelhetőek meg.
Mindkét tétel az adott hangszercsoporttal kapcsolatban
- szakismereti,
- anyagismereti,
- akusztikai és
- esztétikai
kérdést tartalmaz.
A szóbeli vizsgán a jelölt mindkét tételre pontszámot kap. A szóbeli vizsga érdemjegyét oly módon kell megállapítani, hogy abban a fő tételre kapott pontszám döntő súllyal szerepeljen, az értékelésnél a fő tétel 75%-kal, a kiegészítő tétel 25%-kal számítandó. Az eredményes vizsgához a fő tételből minimum 40%-ot, a kiegészítő tételből minimum 10%-ot kell teljesíteni.
A szóbeli vizsgára 15 perc felkészülés (vázlatírási lehetőség) után 20 perc áll rendelkezésre.
3. A szakmai vizsga értékelése
A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha minden vizsgarészből megfelelt.
A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarész(ek)ből kell javítóvizsgát tennie.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli, ezért a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.
5. A szakmai vizsga szervezése
A művelődési és közoktatási miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményeken túl a szakmai vizsga megszervezésére más intézményt nem jogosít fel.
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 32. sorszáma alatt kiadott rézfúvós hangszerkészítő és -javító szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
A szakképesítés azonosító száma: 89 4 7527 15 9 0 03
A szakképesítés megnevezése: rézfúvós hangszerkészítő és -javító
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör
2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások (vagy továbblépési lehetőségek)
3. A munkaterület leírása
A rézfúvós hangszerkészítő és -javító szakma körébe tartozó hangszerek: a különféle hangolású trombiták, kürtök, harsonák, valamint a basszus hangszerek (helikon, tuba, suzaphone).
A rézfúvós hangszerkészítő és -javító a rézfúvós hangszercsoport bármely tagjának valamennyi meghibásodását és azok okát megkeresi, valamint a hibákat megszünteti, tehát a következő műveleteket végzi el:
- a rézfúvós hangszerek természetes és baleseti meghibásodásainak korhű és szakszerű javítása, a hiányzó vagy hibás alkatrészek és fődarabok egyedi megtervezése és műhelyrajzok, sablonok alapján gépi és kézi szerszámokkal történő elkészítése, ezek beépítése a hangszer stílusának megfelelően,
- az új és javított hangszerek intonálása és hangolása (hangszín és hangolási problémák megoldása).
A rézfúvós hangszerkészítő és -javító - a kifejezetten múzeumi hangszerek kivételével - elvégzi a restaurálás egyszerűbb technológiájú munkálatait. Egyéni vagy szabványtervek alapján - megfelelő technikai háttér mellett - egyszerűbb kivitelben elkészíti a fenti hangszereket.
A hangszeren játszó muzsikusok egyéni kívánsága, igénye szerinti módosításokat, illetve a hangszereken a különböző ésszerű átalakításokat és korszerűsítéseket megfelelő színvonalon elvégzi.
III. Szakmai követelmények
A hangszerész szakmák szakmai követelményei két csoportba sorolandók: elméleti és gyakorlati szakmai követelmények. Az elméleti követelmények az alábbi részletezés szerint speciális rézfúvós hangszerkészítő és -javító szakmai ismereteket, valamint szélesebb körű, általános hangszerész alapismereteket is tartalmaznak, komplex képet nyújtva az összes hangszer (vonós-pengetős, zongora, cimbalom, fafúvós, orgona, ütős) történeti, esztétikai, akusztikai és alapszak ismereti tudnivalóiról. A gyakorlati követelmények csak a saját, választott szakmára vonatkoznak részletes, mindenre kiterjedő alapossággal.
A szakmai elméleti követelmények Speciális szakismeret:
- Ismerje és alkalmazza a rézfúvós hangszerek történelmileg meghatározott készítési módozatait.
- Ismerje a rézfúvós hangszerek alkatrészeit, valamint az építési, illetve javítási munkafolyamatok sorrendiségét.
- Ismerje a rézfúvós hangszerek készítése és javítása során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságait, esetenként az egymást helyettesítő megoldásokat.
- Ismerje a rézfúvós hangszerek készítési vagy javítási technológiája során alkalmazott gépi és kézi szerszámok működését, karbantartását, élezését.
- Tudja és legyen képes alkalmazni a rézfúvós hangszerekre vonatkozó akusztikai szabályokat és a különböző hangmódosító eljárásokat. A szakmához tartozó egyszerűbb számítási feladatokat készség szinten tudja elvégezni.
- Ismerje a különböző temperatúrafajtákat, hangolási és intonálási lehetőségeket.
- Ismerje a rézfúvós hangszerek fontosabb hangszer- és alkatrészgyárait, műhelyeit, a különböző újításokat.
Általános ismeretek:
- Általános szinten ismerje a hangszerek csoportosítási lehetőségeit, az összes hangszertípus elhelyezkedését a kamara- és nagyzenekari gyakorlatban.
- Általános szinten ismerje minden hangszercsoportra vonatkozóan a hangszerek fejlődéstörténetét, akusztikai és esztétikai jellemzőit, a stíluskorszakokat és azokban a különböző hangszerek elhelyezkedését.
- Általános szinten ismerje a hangszertípusok felépítési struktúráját, fontosabb részeit, azok gyártásmenetét, leggyakoribb meghibásodását és általánosságban elfogadott javítási lehetőségeit.
- Ismerje a munka- és balesetvédelmi, valamint tűzrendészeti előírásokat.
- Ismerje a vállalkozás ügymenetét, alapszabályait.
Gazdasági és jogi ismeretek:
1. Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:
- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános, feltételeit, szabályait;
- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen megfelelő kínálati-keresleti piacismerettel;
- ismerje a piackutatás és a marketing alapjait;
- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:
= a pénzügyi alapfogalmakat,
= a fizetési módokat,
= a pénzkezelés szabályait,
= az adózási alapfogalmakat,
= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.
2. Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).
A szakmai gyakorlati követelmények
- Ismerje fel a rézfúvós hangszerek hibáit, és tudja ezen hibák javításának lehetőségeit.
- Legyen képes a hangszer minden funkcióját kipróbálni.
- Legyen képes a javításhoz, illetve készítéshez szükséges anyagokat, azok minőségi és méretbeli tulajdonságait figyelembe véve kiválasztani.
- Legyen képes a hangszer különböző egységeit, alkatrészeit szétszedni, kicserélni, összeállítani és beállítani, illetve beszabályozni.
- Legyen képes a hangszert a muzsikus igényei szerint behangolni, intonálni.
- Legyen képes a javításhoz szükséges általános és speciális szerszámokat, gépeket, céleszközöket és mérőeszközöket használni, karbantartani és beállítani. Tudjon saját munkája elvégzéséhez egyszerű kézi szerszámokat készíteni. Tudjon műszaki és műhelyrajzokat készíteni és olvasni. Legyen képes a különböző szerkesztési és számítási műveleteket alkalmazni.
- Tudja a különböző védőeszközöket használni, tudjon elsősegélyt nyújtani.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei:
- iskolarendszerű képzésben
= a szakképző iskola utolsó évfolyamának sikeres elvégzése,
- iskolarendszeren kívüli képzés esetén
= középiskolai végzettség
= legalább két év, a szakmában eltöltött igazolt gyakorlat, vagy 240 óra elméleti és 1120 óra gyakorlati képzés.
A szakmai vizsgára bocsátás feltétele, hogy a szakképzés utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt a jelöltnek önálló szakdolgozatot vagy vizsgaremeket kell elkészítenie.
1. A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretek
Szakmai elméletből:
Az elméleti anyag két részre oszlik: a minden részletre kiterjedő rézfúvós hangszerkészítő és -javító szakmai ismeretekre, és az egyéb hangszercsoportok általános ismeretére. Ennek megfelelően a vizsgázónak a III. fejezetben kifejtett szakmai elméleti követelmények szerint kell tudnia:
- a rézfúvós hangszerek gyártási és javítási menetével, illetve gyakorlatával kapcsolatos ismereteket,
- a rézfúvós hangszerkészítő és -javító szakmában használatos faipari és fémipari anyag- és gyártásismeretet,
- a rézfúvós hangszerkészítésben használatos egyéb anyagok, segédanyagok ismeretét,
- a rézfúvós hangszerkészítésben használatos műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismeretét,
- a rézfúvós hangszerekkel kapcsolatos hangszer- és teremakusztikai, valamint szakszámítási ismereteket,
- a rézfúvós hangszerek hangszertörténeti, esztétikai ismeretét (tekintetbe véve az esetleges magyar sajátosságokat is),
- a rézfúvós hangszerkészítés és -javítás során betartandó munka- és egészségvédelmi, balesetvédelmi ismereteket, védőeszközök használatát, elsősegélynyújtást, tűzrendészen előírások ismeretét,
- az általános, többi hangszercsoportra vonatkozó hangszerész szakismeretet, valamint anyagismeretet (vonós-pengetős, zongora, cimbalom, fafúvós, orgona, ütős),
- a legfontosabb, általános hangszer- és teremakusztikai, számítási ismereteket,
- a hangszerkészítéshez szükséges általános műszaki rajz alapismereteit,
- az általános hangszertörténetet, stílusismeretet, esztétikát,
- a vállalkozási, könyvelési, közgazdasági alapismereteket.
Szakmai gyakorlatból:
A tanulónak a rézfúvós hangszereken valamennyi olyan javítást el kell tudnia végezni, ami a napi gyakorlatban rendszeresen előfordul (pl. hibamegállapítási feladatok elvégzése, a szükséges, illetve alkalmas technológiai folyamat megtervezése és önálló végrehajtása szakrajzok, táblázatok alapján vagy tapasztalt szakember irányításával, egyszerűbb fázisok önálló elvégzése és a munkafolyamat ellenőrzése). Adott idő alatt el kell tudnia végezni a kiadott részjavítást vagy alkatrészkészítést.
2. A szakmai vizsga részei
Az írásbeli és szóbeli vizsgák feladatsorát a Kézműves Kamara javaslata alapján a képzésért felelős Művelődési és Közoktatási Minisztérium központilag adja ki.
Az írásbeli és szóbeli vizsgán a III. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.
Először az írásbeli vizsgát azonos feladatok alapján kell megtartani. Ezután a gyakorlati, majd a szóbeli vizsga külön-külön napokon tartandó meg.
Írásbeli vizsga:
Írásbeli vizsgán a jelöltek egységes feladatot kapnak, amely a következő, rézfúvós hangszerkészítő és -javító szakmával kapcsolatos témaköröket tartalmazza több kisebb vagy egy komplex kérdésbe ágyazva:
- szakismeret (a rézfúvós hangszerek felépítési és működési, valamint gyártástechnológiai ismeretei, a leggyakoribb meghibásodások szakszerű javítási módjainak ismerete, tűz- és balesetvédelmi előírások ismerete),
- anyag- és szerkezetismeret (a készítés és javítás során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságainak ismerete),
- szakrajz (műszaki rajz alapismerete, műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismerete),
- esztétika (általános stílusismeret, a hangszerek csoportosításának, fejlődéstörténetének és esztétikai jellemzőinek ismerete),
- akusztika (általános hangfizikai, rezgés- és hullámtani alapfogalmak, valamint a hangszercsoportra vonatkozó akusztikai szabályok, szakszámítások ismerete).
Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc.
Gyakorlati vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki eredményes írásbeli vizsgát tett.
Gyakorlati vizsga:
A gyakorlati vizsgafeladatot a képző intézmény állítja össze, és a szakmai vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.
A gyakorlati vizsgán a rézfúvós hangszereknél gyakran előforduló javítási vagy alkatrészkészítési feladatot kell végrehajtani szakrajz, táblázat vagy a vizsgabizottság útmutatása szerint.
A gyakorlati vizsgán a jelöltek kaphatnak azonos vagy egymástól eltérő gyakorlati feladatot. Minden esetben törekedni kell arra, hogy a gyakorlatban általában előforduló és összetett feladat legyen, ami több technológiai ismeretet foglal magába.
A gyakorlati vizsga időtartama: 300 perc.
Szóbeli vizsga:
A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz: a saját szakterületéről a fő tételt, amelynek kidolgozását minden részletre kiterjedően kell elvégeznie, és a rokonszakmák területéről a kiegészítő tételt, ahol az általános alapismeretek jártasság szintjén követelhetőek meg.
Mindkét tétel az adott hangszercsoporttal kapcsolatban
- szakismereti,
- anyagismereti,
- akusztikai és
- esztétikai
kérdést tartalmaz.
A szóbeli vizsgán a jelölt mindkét tételre pontszámot kap. A szóbeli vizsga érdemjegyéi oly módon kell megállapítani, hogy abban a fő tételre kapott pontszám döntő súllyal szerepeljen, az értékelésnél a fő tétel 75%-kal, a kiegészítő tétel 25%-kal számítandó. Az eredményes vizsgához a fő tételből minimum 40%-ot, a kiegészítő tételből minimum 10%-ot kell teljesíteni.
A szóbeli vizsgára 15 perc felkészülés (vázlatírási lehetőség) után 20 perc áll rendelkezésre.
3. A szakmai vizsga értékelése
A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha minden vizsgarészből megfelelt.
A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarész(ek)ből kell javítóvizsgát tennie.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli, ezért a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.
5. A szakmai vizsga szervezése
A művelődési és közoktatási miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményeken túl a szakmai vizsga megszervezésére más intézményt nem jogosít fel.
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 33. sorszáma alatt kiadott ütőhangszer-készítő és -javító szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
A szakképesítés azonosító száma: 89 4 7527 15 9 0 13
A szakképesítés megnevezése: ütőhangszer-készítő és -javító
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör
2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások (vagy továbblépési lehetőségek)
3. A munkaterület leírása
Az ütőhangszer-készítő és -javító szakma körébe tartozó hangszerek: a jelződobok, különböző ritmuskeltő eszközök és tartozékaik, dzsesszdobok, menetzenekari dobok, üstdobok, vibrafon, xilofon, harangjáték, valamint a különféle zajkeltő eszközök.
A ütőhangszer-készítő és -javító az ütős hangszercsoport bármely tagjának valamennyi meghibásodását és azok okát megkeresi, valamint a hibákat megszünteti, tehát a következő műveleteket végzi el:
- az ütőhangszerek természetes és baleseti meghibásodásainak korhű és szakszerű javítása, a hiányzó vagy hibás alkatrészek és fődarabok egyedi megtervezése és műhelyrajzok, sablonok alapján gépi és kézi szerszámokkal történő elkészítése, ezek beépítése a hangszer stílusának megfelelően,
- az új és javított hangszerek intonálása és hangolása (hangszín és hangolási problémák megoldása).
A ütőhangszer-készítő és -javító - a kifejezetten múzeumi hangszerek kivételével - elvégzi a restaurálás egyszerűbb technológiájú munkálatait. Egyéni vagy szabványtervek alapján - megfelelő technikai háttér mellett - egyszerűbb kivitelben elkészíti a fenti hangszereket.
A hangszeren játszó muzsikusok egyéni kívánsága, igénye szerinti módosításokat, illetve a hangszereken a különböző ésszerű átalakításokat és korszerűsítéseket megfelelő színvonalon elvégzi.
III. Szakmai követelmények
A hangszerész szakmák szakmai követelményei két csoportba sorolandók: elméleti és gyakorlati szakmai követelmények. Az elméleti követelmények az alábbi részletezés szerint speciális ütőhangszer-készítő és -javító szakmai ismereteket, valamint szélesebb körű, általános hangszerész alapismereteket is tartalmaznak, komplex képet nyújtva az összes hangszer (vonós-pengetős, zongora, cimbalom, fafúvós, rézfúvós, orgona) történeti, esztétikai, akusztikai és alapszakismereti tudnivalóiról. A gyakorlati követelmények csak a saját, választolt szakmára vonatkoznak részletes, mindenre kiterjedő alapossággal.
A szakmai elméleti követelmények
Speciális szakismeretek:
- Ismerje és alkalmazza az ütőhangszerek történelmileg meghatározott készítési módozatait.
- Ismerje az ütőhangszerek alkatrészeit, valamint az építési, illetve javítási munkafolyamatok sorrendiségét.
- Ismerje az ütőhangszer-készítés és -javítás során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságait, esetenként az egymást helyettesítő megoldásokat.
- Ismerje az ütőhangszerek készítési vagy javítási technológiája során alkalmazott gépi és kézi szerszámok működését, karbantartását, élezését.
- Tudja és legyen képes alkalmazni az ütőhangszerekre vonatkozó akusztikai szabályokat és a különböző hangmódosító eljárásokat. A szakmához tartozó egyszerűbb számítási feladatokat készség szinten tudja elvégezni.
- Ismerje a különböző temperatúrafajtákat, hangolási és intonálási lehetőségeket.
- Ismerje az ütőhangszerek fontosabb hangszer- és alkatrészgyárait, műhelyeit, a különböző újításokat.
Általános ismeretek:
- Általános szinten ismerje a hangszerek csoportosítási lehetőségeit, az összes hangszertípus elhelyezkedését a kamara- és nagyzenekari gyakorlatban.
- Általános szinten ismerje minden hangszercsoportra vonatkozóan a hangszerek fejlődéstörténetét, akusztikai és esztétikai jellemzőit, a stíluskorszakokat és azokban a különböző hangszerek elhelyezkedését.
- Általános szinten ismerje a hangszertípusok felépítési struktúráját, fontosabb részeit, azok gyártásmenetét, leggyakoribb meghibásodását és általánosságban elfogadott javítási lehetőségeit.
- Ismerje a munka- és balesetvédelmi, valamint tűzrendészeti előírásokat.
- Ismerje a vállalkozás ügymenetét, alapszabályait.
Gazdasági és jogi ismeretek:
1. Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:
- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános, feltételeit, szabályait;
- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen megfelelő kínálati-keresleti piacismerettel;
- ismerje a piackutatás és a marketing alapjait;
- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:
= a pénzügyi alapfogalmakat,
= a fizetési módokat,
= a pénzkezelés szabályait,
= az adózási alapfogalmakat,
= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.
2. Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).
A szakmai gyakorlati követelmények
- Ismerje fel az ütős hangszerek hibáit, és tudja ezen hibák javításának lehetőségeit.
- Legyen képes a hangszer minden funkcióját kipróbálni.
- Legyen képes a javításhoz, illetve készítéshez szükséges anyagokat, azok minőségi és méretbeli tulajdonságait figyelembe véve kiválasztani.
- Legyen képes a hangszer különböző egységeit, alkatrészeit szétszedni, kicserélni, összeállítani és beállítani, illetve beszabályozni.
- Legyen képes a hangszert a muzsikus igényei szerint behangolni, intonálni.
- Legyen képes a javításhoz szükséges általános és speciális szerszámokat, gépeket, céleszközöket és mérőeszközöket használni, karbantartani és beállítani. Tudjon saját munkája elvégzéséhez egyszerű kézi szerszámokat készíteni. Tudjon műszaki és műhelyrajzokat készíteni és olvasni. Legyen képes a különböző szerkesztési és számítási műveleteket alkalmazni.
- Tudja a különböző védőeszközöket használni, tudjon elsősegélyt nyújtani.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei:
- iskolarendszerű képzésben
= a szakképző iskola utolsó évfolyamának sikeres elvégzése,
- iskolarendszeren kívüli képzés esetén
= középiskolai végzettség
= legalább kél év, a szakmában eltöltött igazolt gyakorlat, vagy 240 óra elméleti és 1120 óra gyakorlati képzés.
A szakmai vizsgára bocsátás feltétele, hogy a szakképzés utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt a jelöltnek önálló szakdolgozatot vagy vizsgaremeket kell elkészítenie.
1. A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretek
Szakmai elméletből:
Az elméleti anyag két részre oszlik: a minden részletre kiterjedő ütőhangszer-készítő és -javító szakmai ismeretekre, és az egyéb hangszercsoportok általános ismeretére. Ennek megfelelően a vizsgázónak a III. fejezetben kifejtett szakmai elméleti követelmények szerint kell tudnia:
- az ütős hangszerek felépítésével, gyártási és javítási menetével, illetve gyakorlatával kapcsolatos ismereteket,
- az ütőhangszer-készítő és -javító szakmában használatos faipari és fémipari anyag- és gyártásismeretet,
- az ütőhangszer-készítésben használatos egyéb anyagok, segédanyagok ismeretét,
- az ütőhangszer-készítésben használatos műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismeretét,
- az ütős hangszerekkel kapcsolatos hangszer- és teremakusztikai, valamint szakszámítási ismereteket,
- az ütős hangszerek hangszertörténeti, esztétikai ismeretét (tekintetbe véve az esetleges magyar sajátosságokat is),
- az ütőhangszer-készítés és -javítás során betartandó munka- és egészségvédelmi, balesetvédelmi ismereteket, védőeszközök használatát, elsősegélynyújtást, tűzrendészeti előírások ismeretét,
- az általános, többi hangszercsoportra vonatkozó hangszerész szakismeretet, valamint anyagismeretet (vonós-pengetős, zongora, cimbalom, fafúvós, rézfúvós, orgona),
- a legfontosabb, általános hangszer- és teremakusztikai, számítási ismereteket,
- a hangszerkészítéshez szükséges általános műszaki rajz alapismereteit,
- az általános hangszertörténetet, stílusismeretet, esztétikát,
- a vállalkozási, könyvelési, közgazdasági alapismereteket.
Szakmai gyakorlatból:
A tanulónak az ütőhangszereken valamennyi olyan javítást el kell tudnia végezni, ami a napi gyakorlatban rendszeresen előfordul (pl. hibamegállapítási feladatok elvégzése, a szükséges, illetve alkalmas technológiai folyamat megtervezése és önálló végrehajtása szakrajzok, táblázatok alapján vagy tapasztalt szakember irányításával, egyszerűbb fázisok önálló elvégzése és a munkafolyamat ellenőrzése). Adott idő alatt el kell tudnia végezni a kiadott részjavítást vagy alkatrészkészítést.
2. A szakmai vizsga részei
Az írásbeli és szóbeli vizsgák feladatsorát a Kézműves Kamara javaslata alapján a képzésért felelős Művelődési és Közoktatási Minisztérium központilag adja ki.
Az írásbeli és szóbeli vizsgán a III. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.
Először az írásbeli vizsgát azonos feladatok alapján kell megtartani. Ezután a gyakorlati, majd a szóbeli vizsga külön-külön napokon tartandó meg.
Írásbeli vizsga:
Írásbeli vizsgán a jelöltek egységes feladatot kapnak, amely a következő, ütőhangszer-készítő és -javító szakmával kapcsolatos témaköröket tartalmazza több kisebb vagy egy komplex kérdésbe ágyazva:
- szakismeret (az ütős hangszerek felépítési és működési, valamint gyártástechnológiai ismeretei, a leggyakoribb meghibásodások szakszerű javítási módjainak ismerete, tűz- és balesetvédelmi előírások ismerete),
- anyag- és szerkezetismeret (a készítés és javítás során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságainak ismerete),
- szakrajz (műszaki rajz alapismerete, műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismerete),
- esztétika (általános stílusismeret, a hangszerek csoportosításának, fejlődéstörténetének és esztétikai jellemzőinek ismerete),
- akusztika (általános hangfizikai, rezgés- és hullámtani alapfogalmak, valamint a hangszercsoportra vonatkozó akusztikai szabályok, szakszámítások ismerete).
Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc.
Gyakorlati vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki eredményes írásbeli vizsgát tett.
Gyakorlati vizsga:
A gyakorlati vizsgafeladatot a képző intézmény állítja össze, és a szakmai vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.
A gyakorlati vizsgán az ütőhangszereknél gyakran előforduló javítási vagy alkatrészkészítési feladatot kell végrehajtani szakrajz, táblázat vagy a vizsgabizottság útmutatása szerint.
A gyakorlati vizsgán a jelöltek kaphatnak azonos vagy egymástól eltérő gyakorlati feladatot. Minden esetben törekedni kell arra, hogy a gyakorlatban általában előforduló és összetett feladat legyen, ami több technológiai ismeretet foglal magába.
A gyakorlati vizsga időtartama: 300 perc.
Szóbeli vizsga:
A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz: a saját szakterületéről a fő tételt, amelynek kidolgozását minden részletre kiterjedően kell elvégeznie, és a rokonszakmák területéről a kiegészítő tételt, ahol az általános alapismeretek jártasság szintjén követelhetőek meg.
Mindkét tétel az adott hangszercsoporttal kapcsolatban
- szakismereti,
- anyagismereti,
- akusztikai és
- esztétikai
kérdést tartalmaz.
A szóbeli vizsgán a jelölt mindkét tételre pontszámot kap. A szóbeli vizsga érdemjegyét oly módon kell megállapítani, hogy abban a fő tételre kapott pontszám döntő súllyal szerepeljen, az értékelésnél a fő tétel 75%-kal, a kiegészítő tétel 25%-kal számítandó. Az eredményes vizsgához a fő tételből minimum 40%-ot, a kiegészítő tételből minimum 10%-ot kell teljesíteni.
A szóbeli vizsgára 15 perc felkészülés (vázlatírási lehetőség) után 20 perc áll rendelkezésre.
3. A szakmai vizsga értékelése
A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha minden vizsgarészből megfelelt.
A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarész(ek)ből kell javítóvizsgát tennie.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli, ezért a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.
5. A szakmai vizsga szervezése
A művelődési és közoktatási miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményeken túl a szakmai vizsga megszervezésére más intézményt nem jogosít fel.
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 34. sorszáma alatt kiadott vonós és pengetős hangszerkészítő és -javító szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
A szakképesítés azonosító száma: 89 4 7527 15 9 0 14
A szakképesítés megnevezése: vonós és pengetős hangszerkészítő és -javító
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör
2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások (vagy továbblépési lehetőségek)
3. A munkaterület leírása
A vonós és pengetős hangszerkészítő és -javító szakma körébe tartozó hangszerek: a hegedűfélék, a lant- és gitárfélék, a történelmi vonósok (viola da'more, gamba-család), valamint a húros népi hangszerek.
A vonós és pengetős hangszerkészítő a vonós és pengetős hangszercsoport bármely tagjának valamennyi meghibásodását és azok okát megkeresi, valamint a hibákat megszünteti, tehát a következő műveleteket végzi el:
- a vonós és pengetős hangszercsalád természetes és baleseti meghibásodásainak korhű és szakszerű javítása, a hiányzó vagy hibás alkatrészek és fődarabok egyedi megtervezése és műhelyrajzok, sablonok alapján gépi és kézi szerszámokkal történő elkészítése, ezek beépítése a hangszer stílusának megfelelően,
- az új és javított hangszerek intonálása és hangolása (hangszín és hangolási problémák megoldása).
A vonós és pengetős hangszerkészítő és -javító - a kifejezetten múzeumi hangszerek kivételével - elvégzi a restaurálás egyszerűbb technológiájú munkálatait. Egyéni vagy szabványtervek alapján - megfelelő technikai háttér mellett - egyszerűbb kivitelben elkészíti a fenti hangszereket.
A hangszeren játszó muzsikusok egyéni kívánsága, igénye szerinti módosításokat, illetve a hangszereken a különböző ésszerű átalakításokat és korszerűsítéseket megfelelő színvonalon elvégzi.
III. Szakmai követelmények
A hangszerész szakmák szakmai követelményei két csoportba sorolandók: elméleti és gyakorlati szakmai követelmények. Az elméleti követelmények az alábbi részletezés szerint speciális vonós-pengetős hangszerkészítő és -javító szakmai ismereteket, valamint szélesebb körű, általános hangszerész alapismereteket is tartalmaznak, komplex képet nyújtva az összes hangszer (zongora, cimbalom, fafúvós, rézfúvós, orgona, ütős) történeti, esztétikai, akusztikai és alapszakismereti tudnivalóiról. A gyakorlati követelmények csak a saját, választott szakmára vonatkoznak részletes, mindenre kiterjedő alapossággal.
A szakmai elméleti követelmények
Speciális szakismeretek:
- Ismerje és alkalmazza a vonós és pengetős hangszerek történelmileg meghatározott készítési módozatait.
- Ismerje a vonós és pengetős hangszerek alkatrészeit, valamint az építési, illetve javítási munkafolyamatok sorrendiségét.
- Ismerje a vonós-pengetős hangszerek készítése és javítása során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságait, esetenként az egymást helyettesítő megoldásokat.
- Ismerje a vonós-pengetős hangszerek készítési vagy javítási technológiája során alkalmazott gépi és kézi szerszámok működését, karbantartását, élezését.
- Tudja és legyen képes alkalmazni a vonós és pengetős hangszerekre vonatkozó akusztikai szabályokat és a különböző hangmódosító eljárásokat. A szakmához tartozó egyszerűbb számítási feladatokat készség szinten tudja elvégezni.
- Ismerje a különböző temperatúrafajtákat, hangolási és intonálási lehetőségeket.
- Ismerje a vonós és pengetős hangszerek fontosabb hangszer- és alkatrészgyárait, műhelyeit, a különböző újításokat.
Általános ismeretek:
- Általános szinten ismerje a hangszerek csoportosítási lehetőségeit, az összes hangszertípus elhelyezkedését a kamara- és nagyzenekari gyakorlatban.
- Általános szinten ismerje minden hangszercsoportra vonatkozóan a hangszerek fejlődéstörténetét, akusztikai és esztétikai jellemzőit, a stíluskorszakokat és azokban a különböző hangszerek elhelyezkedését.
- Általános szinten ismerje a hangszertípusok felépítési struktúráját, fontosabb részeit, azok gyártásmenetét, leggyakoribb meghibásodását és általánosságban elfogadott javítási lehetőségeit.
- Ismerje a munka- és balesetvédelmi, valamint tűzrendészeti előírásokat.
- Ismerje a vállalkozás ügymenetét, alapszabályait.
Gazdasági és jogi ismeretek:
1. Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:
- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános, feltételeit, szabályait;
- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen megfelelő kínálati-keresleti piacismerettel;
- ismerje a piackutatás és a marketing alapjait;
- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:
= a pénzügyi alapfogalmakat,
= a fizetési módokat,
= a pénzkezelés szabályait,
= az adózási alapfogalmakat,
= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.
2. Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).
A szakmai gyakorlati követelmények
- Ismerje fel a vonós-pengetős hangszerek hibáit, és tudja ezen hibák javításának lehetőségeit.
- Legyen képes a hangszer minden funkcióját kipróbálni.
- Legyen képes a javításhoz, illetve készítéshez szükséges anyagokat, azok minőségi és méretbeli tulajdonságait figyelembe véve kiválasztani.
- Legyen képes a hangszer különböző egységeit, alkatrészeit szétszedni, kicserélni, összeállítani és beállítani, illetve beszabályozni.
- Legyen képes a hangszert a muzsikus igényei szerint behangolni, intonálni.
- Legyen képes a javításhoz szükséges általános és speciális szerszámokat, gépeket, céleszközöket és mérőeszközöket használni, karbantartani és beállítani. Tudjon saját munkája elvégzéséhez egyszerű kézi szerszámokat készíteni. Tudjon műszaki és műhelyrajzokat készíteni és olvasni. Legyen képes a különböző szerkesztési és számítási műveleteket alkalmazni.
- Tudja a különböző védőeszközöket használni, tudjon elsősegélyt nyújtani.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei:
- iskolarendszerű képzésben
= a szakképző iskola utolsó évfolyamának sikeres elvégzése,
- iskolarendszeren kívüli képzés esetén
= középiskolai végzettség
= legalább két év, a szakmában eltöltött igazolt gyakorlat, vagy 240 óra elméleti és 1120 óra gyakorlati képzés.
A szakmai vizsgára bocsátás feltétele, hogy a szakképzés utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt a jelöltnek önálló szakdolgozatot vagy vizsgaremeket kell elkészítenie.
1. A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretek Szakmai elméletből:
Az elméleti anyag két részre oszlik: a minden részletre kiterjedő vonós-pengetős hangszerkészítő és -javító szakmai ismeretekre, és az egyéb hangszercsoportok általános ismeretére. Ennek megfelelően a vizsgázónak a III. fejezetben kifejtett szakmai elméleti követelmények szerint kell tudnia:
- a vonós-pengetős hangszerek gyártási és javítási menetével, illetve gyakorlatával kapcsolatos ismereteket,
- a vonós-pengetős hangszerkészítő és -javító szakmában használatos faipari és fémipari anyag- és gyártásismeretet,
- a vonós-pengetős hangszerkészítésben használatos egyéb anyagok, segédanyagok ismeretét,
- a vonós-pengetős hangszerkészítésben használatos műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismeretét,
- a vonós-pengetős hangszerekkel kapcsolatos hangszer- és teremakusztikai, valamint szakszámítási ismereteket,
- a vonós-pengetős hangszerek hangszertörténeti, esztétikai ismeretét (tekintetbe véve az esetleges magyar sajátosságokat is),
- a vonós-pengetős hangszerkészítés és -javítás során betartandó munka- és egészségvédelmi, balesetvédelmi ismereteket, védőeszközök használatát, elsősegélynyújtást, tűzrendészeti előírások ismeretét,
- az általános, többi hangszercsoportra vonatkozó hangszerész szakismeretet, valamint anyagismeretet (zongora, cimbalom, fafúvós, rézfúvós, orgona, ütős),
- a legfontosabb, általános hangszer- és teremakusztikai, számítási ismereteket,
- a hangszerkészítéshez szükséges általános műszaki rajz alapismereteit,
- az általános hangszertörténetet, stílusismeretet, esztétikát,
- a vállalkozási, könyvelési, közgazdasági alapismereteket.
Szakmai gyakorlatból:
A tanulónak a vonós és pengetős hangszereken valamennyi olyan javítást el kell tudnia végezni, ami a napi gyakorlatban rendszeresen előfordul (pl. hibamegállapítási feladatok elvégzése, a szükséges, illetve alkalmas technológiai folyamat megtervezése és önálló végrehajtása szakrajzok, táblázatok alapján vagy tapasztalt szakember irányításával, egyszerűbb fázisok önálló elvégzése és a munkafolyamat ellenőrzése). Adott idő alatt el kell tudnia végezni a kiadott részjavítást vagy alkatrészkészítést.
2. A szakmai vizsga részei
Az írásbeli és szóbeli vizsgák feladatsorát a Kézműves Kamara javaslata alapján a képzésért felelős Művelődési és Közoktatási Minisztérium központilag adja ki.
Az írásbeli és szóbeli vizsgán a III. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.
Először az írásbeli vizsgát azonos feladatok alapján kell megtartani. Ezután a gyakorlati, majd a szóbeli vizsga külön-külön napokon tartandó meg.
Írásbeli vizsga:
Írásbeli vizsgán a jelöltek egységes feladatot kapnak, amely a következő, vonós-pengetős hangszerkészítő és -javító szakmával kapcsolatos témaköröket tartalmazza több kisebb vagy egy komplex kérdésbe ágyazva:
- szakismeret (a vonós-pengetős hangszerek felépítési és működési, valamint gyártástechnológiai ismeretei, a leggyakoribb meghibásodások szakszerű javítási módjainak ismerete, tűz- és balesetvédelmi előírások ismerete),
- anyag- és szerkezetismeret (a készítés és javítás során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságainak ismerete),
- szakrajz (műszaki rajz alapismerete, műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismerete),
- esztétika (általános stílusismeret, a hangszerek csoportosításának, fejlődéstörténetének és esztétikai jellemzőinek ismerete),
- akusztika (általános hangfizikai, rezgés- és hullámtani alapfogalmak, valamint a hangszercsoportra vonatkozó akusztikai szabályok, szakszámítások ismerete).
Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc.
Gyakorlati vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki eredményes írásbeli vizsgát tett.
Gyakorlati vizsga:
A gyakorlati vizsgafeladatot a képző intézmény állítja össze, és a szakmai vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.
A gyakorlati vizsgán a vonós és pengetős hangszereknél gyakran előforduló javítási vagy alkatrészkészítési feladatot kell végrehajtani szakrajz, táblázat vagy a vizsgabizottság útmutatása szerint.
A gyakorlati vizsgán a jelöltek kaphatnak azonos vagy egymástól eltérő gyakorlati feladatot. Minden esetben törekedni kell arra, hogy lényeges, komplex, átfogó feladat legyen, ami több technológiai ismeretet foglal magába.
A gyakorlati vizsga időtartama: 300 perc.
Szóbeli vizsga:
A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz: a saját szakterületéről a fő tételt, amelynek kidolgozását minden részletre kiterjedően kell elvégeznie, és a rokonszakmák területéről a kiegészítő tételt, ahol az általános alapismeretek jártasság szintjén követelhetőek meg.
Mindkét tétel az adott hangszercsoporttal kapcsolatban
- szakismereti,
- anyagismereti,
- akusztikai és
- esztétikai
kérdést tartalmaz.
A szóbeli vizsgán a jelölt mindkét tételre pontszámot kap. A szóbeli vizsga érdemjegyét oly módon kell megállapítani, hogy abban a fő tételre kapott pontszám döntő súllyal szerepeljen, az értékelésnél a fő tétel 75%-kal, a kiegészítő tétel 25%-kal számítandó. Az eredményes vizsgához a fő tételből minimum 40%-ot, a kiegészítő tételből minimum 10%-ot kell teljesíteni.
A szóbeli vizsgára 15 perc felkészülés (vázlatírási lehetőség) után 20 perc áll rendelkezésre.
3. A szakmai vizsga értékelése
A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha minden vizsgarészből megfelelt.
A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarész(ek)ből kell javítóvizsgát tennie.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli, ezért a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.
5. A szakmai vizsga szervezése
A művelődési és közoktatási miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményeken túl a szakmai vizsga megszervezésére más intézményt nem jogosít fel.
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 35. sorszáma alatt kiadott zongorakészítő és -javító szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
A szakképesítés azonosító száma: 89 4 7527 15 9 0 16
A szakképesítés megnevezése: zongorakészítő és javító
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör
2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások (vagy továbblépési lehetőségek)
3. A munkaterület leírása
A zongorakészítő és -javító szakma körébe tartozó hangszerek: minden kalapács- vagy pengetőmechanizmussal ellátott billentyűs-húros hangszer (pl. angol-, félangol-, bécsimechanikás zongora, pianínó, csembaló, spinett, virginál).
A zongorakészítő és -javító a zongorák hangszercsoportjából, annak bármely tagjának (különböző mechanikájú zongorák, pianínók, csembalók) valamennyi meghibásodását és azok okát megkeresi, valamint a hibákat megszünteti, tehát a következő műveleteket végzi el:
- a zongorafélék természetes és baleseti meghibásodásainak korhű és szakszerű javítása, a hiányzó vagy hibás alkatrészek és fődarabok egyedi megtervezése és műhelyrajzok, sablonok alapján gépi és kézi szerszámokkal történő elkészítése, ezek beépítése a hangszer stílusának megfelelően,
- az új és javított hangszerek intonálása és hangolása (hangszín és hangolási problémák megoldása).
A zongorakészítő és -javító - a kifejezetten múzeumi hangszerek kivételével - elvégzi a restaurálás egyszerűbb technológiájú munkálatait. Egyéni vagy szabványtervek alapján - megfelelő technikai háttér mellett - egyszerűbb kivitelben elkészíti a fenti hangszereket.
A hangszeren játszó muzsikusok egyéni kívánsága, igénye szerinti módosításokat, illetve a hangszereken a különböző ésszerű átalakításokat és korszerűsítéseket megfelelő színvonalon elvégzi.
III. Szakmai követelmények
A hangszerész szakmák szakmai követelményei két csoportba sorolandók: elméleti és gyakorlati szakmai követelmények. Az elméleti követelmények az alábbi részletezés szerint speciális zongorakészítő és -javító szakmai ismereteket, valamint szélesebb körű, általános hangszerész alapismereteket is tartalmaznak, komplex képet nyújtva az összes hangszer (vonós-pengetős, cimbalom, fafúvós, rézfúvós, orgona, ütős) történeti, esztétikai, akusztikai és alapszakismereti tudnivalóiról. A gyakorlati követelmények csak a saját, választott szakmára vonatkoznak részletes, mindenre kiterjedő alapossággal.
A szakmai elméleti követelmények Speciális szakismeretek:
- Ismerje és alkalmazza a billentyűs-húros hangszerek történelmileg meghatározott készítési módozatait.
- Ismerje a zongorafélék alkatrészeit, valamint az építési, illetve javítási munkafolyamatok sorrendiségét.
- Ismerje a zongorafélék készítése és javítása során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságait, esetenként az egymást helyettesítő megoldásokat.
- Ismerje a zongorafélék készítési vagy javítási technológiája során alkalmazott gépi és kézi szerszámok működését, karbantartását, élezését.
- Tudja és legyen képes alkalmazni a zongora- és csembalófélékre vonatkozó akusztikai szabályokat és a különböző hangmódosító eljárásokat. A szakmához tartozó egyszerűbb számítási feladatokat készség szinten tudja elvégezni.
- Ismerje a különböző temperatúrafajtákat, hangolási és intonálási lehetőségeket.
- Ismerje a zongorafélék fontosabb hangszer- és alkatrészgyárait, műhelyeit, a különböző újításokat.
Általános ismeretek:
- Általános szinten ismerje a hangszerek csoportosítási lehetőségeit, az összes hangszertípus elhelyezkedését a kamara- és nagyzenekari gyakorlatban.
- Általános szinten ismerje minden hangszercsoportra vonatkozóan a hangszerek fejlődéstörténetét, akusztikai és esztétikai jellemzőit, a stíluskorszakokat és azokban a különböző hangszerek elhelyezkedését.
- Általános szinten ismerje a hangszertípusok felépítési struktúráját, fontosabb részeit, azok gyártásmenetét, leggyakoribb meghibásodását és általánosságban elfogadott javítási lehetőségeit.
- Ismerje a munka- és balesetvédelmi, valamint tűzrendészeti előírásokat.
- Ismerje a vállalkozás ügymenetét, alapszabályait.
Gazdasági és jogi ismeretek:
1. Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:
- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános, feltételeit, szabályait;
- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen megfelelő kínálati-keresleti piacismerettel;
- ismerje a piackutatás és a marketing alapjait;
- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:
= a pénzügyi alapfogalmakat,
= a fizetési módokat,
= a pénzkezelés szabályait,
= az adózási alapfogalmakat,
= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.
2. Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).
A szakmai gyakorlati követelmények
- Ismerje fel a zongorafélék hibáit, és tudja ezen hibák javításának lehetőségeit.
- Legyen képes a hangszer minden funkcióját kipróbálni.
- Legyen képes a javításhoz, illetve készítéshez szükséges anyagokat, azok minőségi és méretbeli tulajdonságait figyelembe véve kiválasztani.
- Legyen képes a hangszer különböző egységeit, alkatrészeit szétszedni, kicserélni, összeállítani és beállítani, illetve beszabályozni.
- Legyen képes a hangszert a muzsikus igényei szerint behangolni, intonálni.
- Legyen képes a javításhoz szükséges általános és speciális szerszámokat, gépeket, céleszközöket és mérőeszközöket használni, karbantartani és beállítani. Tudjon saját munkája elvégzéséhez egyszerű kézi szerszámokat készíteni. Tudjon műszaki és műhelyrajzokat készíteni és olvasni. Legyen képes a különböző szerkesztési és számítási műveleteket alkalmazni.
- Tudja a különböző védőeszközöket használni, tudjon elsősegélyt nyújtani.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei:
- iskolarendszerű képzésben
= a szakképző iskola utolsó évfolyamának sikeres elvégzése,
- iskolarendszeren kívüli képzés esetén
= középiskolai végzettség
= legalább két év, a szakmában eltöltött igazolt gyakorlat, vagy 240 óra elméleti és 1120 óra gyakorlati képzés.
A szakmai vizsgára bocsátás feltétele, hogy a szakképzés utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt a jelöltnek önálló szakdolgozatot vagy vizsgaremeket kell elkészítenie.
1. A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretek
Szakmai elméletből:
Az elméleti anyag két részre oszlik: a minden részletre kiterjedő zongorakészítő és -javító szakmai ismeretekre, és az egyéb hangszercsoportok általános ismeretére. Ennek megfelelően a vizsgázónak a III. fejezetben kifejtett szakmai elméleti követelmények szerint kell tudnia:
- a zongorafélék felépítésével, gyártási és javítási menetével, illetve gyakorlatával kapcsolatos ismereteket,
- a zongorakészítő és -javító szakmában használatos faipari és fémipari anyag- és gyártásismeretet,
- a zongorakészítésben használatos egyéb anyagok, segédanyagok ismeretét,
- a zongorakészítésben használatos műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismeretét,
- a zongorafélékkel kapcsolatos hangszer- és teremakusztikai, valamint szakszámítási ismereteket,
- a zongorafélék hangszertörténeti, esztétikai ismeretét (tekintetbe véve az esetleges magyar sajátosságokat is),
- a zongorakészítés és -javítás során betartandó munka- és egészségvédelmi, balesetvédelmi ismereteket, védőeszközök használatát, elsősegélynyújtást, tűzrendészeti előírások ismeretét,
- az általános, többi hangszercsoportra vonatkozó hangszerész szakismeretet, valamint anyagismeretet (vonós-pengetős, cimbalom, fafúvós, rézfúvós, orgona, ütős),
- a legfontosabb, általános hangszer- és teremakusztikai, számítási ismereteket,
- a hangszerkészítéshez szükséges általános műszaki rajz alapismereteit,
- az általános hangszertörténetet, stílusismeretet, esztétikát,
- a vállalkozási, könyvelési, közgazdasági alapismereteket.
Szakmai gyakorlatból:
A tanulónak a zongoraféléken valamennyi olyan javítást el kell tudnia végezni, ami a napi gyakorlatban rendszeresen előfordul (pl. hibamegállapítási feladatok elvégzése, a szükséges, illetve alkalmas technológiai folyamat megtervezése és önálló végrehajtása szakrajzok, táblázatok alapján vagy tapasztalt szakember irányításával, egyszerűbb fázisok önálló elvégzése és a munkafolyamat ellenőrzése). Adott idő alatt el kell tudnia végezni a kiadott részjavítást vagy alkatrészkészítést.
2. A szakmai vizsga részei
Az írásbeli és szóbeli vizsgák feladatsorát a Kézműves Kamara javaslata alapján a képzésért felelős Művelődési és Közoktatási Minisztérium központilag adja ki.
Az írásbeli és szóbeli vizsgán a III. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.
Először az írásbeli vizsgát azonos feladatok alapján kell megtartani. Ezután a gyakorlati, majd a szóbeli vizsga külön-külön napokon tartandó meg.
Írásbeli vizsga:
Írásbeli vizsgán a jelöltek egységes feladatot kapnak, amely a következő, zongorakészítő és -javító szakmával kapcsolatos témaköröket tartalmazza több kisebb vagy egy komplex kérdésbe ágyazva:
- szakismeret (a zongorafélék felépítési és működési, valamint gyártástechnológiai ismeretei, a leggyakoribb meghibásodások szakszerű javítási módjainak ismerete, tűz- és balesetvédelmi előírások ismerete),
- anyag- és szerkezetismeret (a készítés és javítás során alkalmazott alap- és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságainak ismerete),
- szakrajz (műszaki rajz alapismerete, műhelyrajzok készítési, szerkesztési és olvasási ismerete),
- esztétika (általános stílusismeret, a hangszerek csoportosításának, fejlődéstörténetének és esztétikai jellemzőinek ismerete),
- akusztika (általános hangfizikai, rezgés- és hullámtani alapfogalmak, valamint a hangszercsoportra vonatkozó akusztikai szabályok, szakszámítások ismerete).
Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc.
Gyakorlati vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki eredményes írásbeli vizsgát tett.
Gyakorlati vizsga:
A gyakorlati vizsgafeladatot a képző intézmény állítja össze, és a szakmai vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.
A gyakorlati vizsgán a zongoraféléknél gyakran előforduló javítási vagy alkatrészkészítési feladatot kell végrehajtani szakrajz, táblázat vagy a vizsgabizottság útmutatása szerint.
A gyakorlati vizsgán a jelöltek kaphatnak azonos vagy egymástól eltérő gyakorlati feladatot. Minden esetben törekedni kell arra, hogy a gyakorlatban általában előforduló és összetett feladat legyen, ami több technológiai ismeretet foglal magába.
A gyakorlati vizsga időtartama: 300 perc.
Szóbeli vizsga:
A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz: a saját szakterületéről a fő tételt, amelynek kidolgozását minden részletre kiterjedően kell elvégeznie, és a rokonszakmák területéről a kiegészítő tételt, ahol az általános alapismeretek jártasság szintjén követelhetőek meg.
Mindkét tétel az adott hangszercsoporttal kapcsolatban
- szakismereti,
- anyagismereti,
- akusztikai és
- esztétikai
kérdést tartalmaz.
A szóbeli vizsgán a jelölt mindkét tételre pontszámot kap. A szóbeli vizsga érdemjegyét oly módon kell megállapítani, hogy abban a fő tételre kapott pontszám döntő súllyal szerepeljen, az értékelésnél a fő tétel 75%-kal, a kiegészítő tétel 25%-kal számítandó. Az eredményes vizsgához a fő tételből minimum 40%-ot, a kiegészítő tételből minimum 10%-ot kell teljesíteni.
A szóbeli vizsgára 15 perc felkészülés (vázlatírási lehetőség) után 20 perc áll rendelkezésre.
3. A szakmai vizsga értékelése
A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha minden vizsgarészből megfelelt.
A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarész(ek)ből kell javítóvizsgát tennie.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli, ezért a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.
5. A szakmai vizsga szervezése
A művelődési és közoktatási miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményeken túl a szakmai vizsga megszervezésére más intézményt nem jogosít fel.
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 36. sorszáma alatt kiadott zongorahangoló szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei (kizárólag vakok részére)
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
A szakképesítés azonosító száma: 89 2 3729 15 9 0 15
A szakképesítés megnevezése: zongorahangoló
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör
2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások (vagy továbblépési lehetőségek)
3. A munkaterület leírása
A zongorahangoló szakma körébe tartozó hangszerek: minden kalapács- vagy pengetőmechanizmussal ellátott billentyűs-húros hangszer (pl. angol-, félangol-, bécsimechanikás zongora, pianínó, csembaló, spinett, virginál).
A zongorahangoló a zongorák hangszercsoportjának bármely tagját (különböző mechanikájú zongorák, pianínók és csembalók) meghangolja, intonálja, és felismeri a hangolást közvetlenül gátló, illetve befolyásoló hibákat, tehát a következő műveleteket végzi el:
- A zongorafélék természetes és baleseti meghibásodásaiból eredő hibák felismerése, valamint annak eldöntése, mi az, amit biztonsággal képes megjavítani, és mi az, ami meghaladja lehetőségeit, s így a hangszerben esetlegesen, akaratlanul is kárt tenne.
- A használt és új vagy javított hangszerek (zongorák, pianínók és csembalófélék) hangolása a kívánt hangmagasságra (a lehetőségek figyelembevételével), a kívánt temperatúrában (esetleg korabeli, nem egyenletes temperatúrában).
- A zongoraféléknél előforduló egy-egy húrszakadás pótlása, új húr szakszerű felrakása.
- A zongorák és pianínók intonálása, a kalapácsfejek puhítása, illetve keményítése.
- A hangszeren játszó muzsikusok egyéni, a hangolásra és intonálásra vonatkozó kívánsága, igénye szerinti módosítások megfelelő színvonalú elvégzése.
III. Szakmai követelmények
A hangszerész szakmák szakmai követelményei két csoportba sorolandók: elméleti és gyakorlati szakmai követelmények. Az elméleti követelmények az alábbi részletezés szerint speciális zongorahangoló szakmai ismereteket, valamint szélesebb körű, általános hangszerész alapismereteket is tartalmaznak, komplex képet nyújtva az összes hangszer (vonós-pengetős, zongora, cimbalom, fafúvós, rézfúvós, orgona, ütős) történeti, esztétikai, akusztikai és alapszakismereti tudnivalóiról. A gyakorlati követelmények csak a saját, választott szakmára vonatkoznak részletes, mindenre kiterjedő alapossággal. Ezen követelményekhez mind az elméleti, mind a gyakorlati tudnivalók oktatása a vak hangolóknak külön szervezett tanfolyamok keretén belül, speciális körülmények között történik. Természetesen a követelmények alkalmazkodnak a vak hangolók lehetőségeihez és adottságaihoz.
A szakmai elméleti követelmények
Speciális szakismeret:
- Ismerje a billentyűs-húros hangszerek történelmileg meghatározott készítési módozatait.
- Ismerje a zongorafélék alkatrészeit, valamint az építési, illetve javítási munkafolyamatok sorrendiségét.
- Ismerje a készítés és javítás során alkalmazott alap-és segédanyagok technológiai, fizikai és kémiai tulajdonságait, esetenként az egymást helyettesítő megoldásokat.
- Ismerje a javítási vagy készítési technológia során alkalmazott gépi és kézi szerszámok működését.
- Ismerje és alkalmazza a zongora- és csembalófélékre vonatkozó akusztikai szabályokat és a különböző hangmódosító eljárásokat. Készség szinten tudja elvégezni a szakmához tartozó egyszerűbb számítási feladatokat.
- Ismerje a különböző temperatúrafajtákat, hangolási és intonálási lehetőségeket.
- Ismerje a zongorafélék fontosabb hangszer- és alkatrészgyárait, műhelyeit, a különböző újításokat.
Általános ismeretek:
- Általános szinten ismerje a hangszerek csoportosítási lehetőségeit, az összes hangszertípus elhelyezkedését a kamara- és nagyzenekari gyakorlatban.
- Általános szinten ismerje minden hangszercsoportra vonatkozóan a hangszerek fejlődéstörténetét, akusztikai és esztétikai jellemzőit, a stíluskorszakokat és azokban a különböző hangszerek elhelyezkedését.
- Általános szinten ismerje a hangszertípusok felépítési struktúráját, fontosabb részeit.
- Ismerje a munka- és balesetvédelmi, valamint tűzrendészeti előírásokat.
- Ismerje a vállalkozás ügymenetét, alapszabályait.
Gazdasági és jogi ismeretek:
1. Ismerje a gazdasági élet alapfogalmait és alapösszefüggéseit mikro- és makroszinten:
- ismerje az alapvető vállalkozási formákat, a vállalkozás általános, feltételeit, szabályait;
- legyen tisztában a piaci tényezőkkel, piaci szereplőkkel és folyamatokkal, rendelkezzen megfelelő kínálati-keresleti piacismerettel;
- ismerje a piackutatás és a marketing alapjait;
- ismerje a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások alapvető pénzügyi folyamatait, összefüggéseit:
= a pénzügyi alapfogalmakat,
= a fizetési módokat,
= a pénzkezelés szabályait,
= az adózási alapfogalmakat,
= ismerje az alapvető számviteli előírásokat.
2. Tudja alkalmazni a szükséges jogi ismereteket (munkajog, szerzői jog, szerződések, alapvető államigazgatási szabályok).
A szakmai gyakorlati követelmények Legyen képes
- az általa javítható és nem javítható hibákat felmérni,
- a zongorafélék hibáit, és ezen hibák javításának lehetőségeit felmérni,
- a hangszer minden funkcióját kipróbálni,
- a hangoláshoz, illetve javításhoz szükséges szerszámokat, anyagokat, azok minőségi és méretbeli tulajdonságait figyelembe véve kiválasztani,
- a hangszert a muzsikus igényei szerint behangolni, intonálni,
- a különböző húr-számítási műveleteket alkalmazni,
- a húrpótlásokat, húrcserékel műveleti sorrendben elvégezni.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei:
- iskolarendszerű képzésben
= a szakképző iskola utolsó évfolyamának sikeres elvégzése,
- iskolarendszeren kívüli képzés esetén
= középiskolai végzettség
= legalább két év, a szakmában eltöltött igazolt gyakorlat, vagy 240 óra elméleti és 1120 óra gyakorlati képzés.
1. A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretek
Szakmai elméletből:
Az elméleti anyag két részre oszlik: a minden részletre kiterjedő zongorahangoló szakmai ismeretekre és az egyéb hangszercsoportok általános ismeretére. Ennek megfelelően a vizsgázónak a III. fejezetben kifejtett szakmai elméleti követelmények szerint kell tudnia:
- a zongorafélék felépítésével, gyártási és javítási menetével, illetve gyakorlatával kapcsolatos ismereteket,
- a zongorakészítő és -javító szakmában használatos faipari és fémipari anyag- és gyártásismeretet,
- a zongorakészítésben használatos egyéb anyagok, segédanyagok ismeretét,
- a zongorafélékkel kapcsolatos hangszer- és teremakusztikai, valamint szakszámítási ismereteket,
- a zongorafélék hangszertörténeti, esztétikai ismeretét (tekintetbe véve az esetleges magyar sajátosságokat is),
- a zongorakészítés és javítás során betartandó munka- és egészségvédelmi, balesetvédelmi ismereteket, védőeszközök használatát, elsősegélynyújtást, tűzrendészeti előírások ismeretét,
- az általános, többi hangszercsoportra vonatkozó hangszerész szakismeretet, valamint anyagismeretet (vonós-pengetős, cimbalom, fafúvós, rézfúvós, orgona, ütős),
- a legfontosabb, általános hangszer- és teremakusztikai, számítási ismereteket,
- az általános hangszertörténetet, stílusismeretet, esztétikát,
- a vállalkozási, könyvelési, közgazdasági alapismereteket.
Szakmai gyakorlatból:
A zongoraféléken valamennyi olyan, a hangolással és intonálással közvetlenül kapcsolatos javítást el kell tudnia végezni, ami a napi gyakorlatban rendszeresen előfordul (hibamegállapítási feladatok elvégzése is).
2. A szakmai vizsga részei
A szóbeli vizsga feladatsorát a Kézműves Kamara javaslata alapján a képzésért felelős Művelődési és Közoktatási Minisztérium központilag adja ki.
Az szóbeli vizsgán a III. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.
A gyakorlati, majd a szóbeli vizsga a létszámtól függően külön-külön vagy azonos napon is megtartható.
Gyakorlati vizsga:
A gyakorlati vizsgafeladatot a képző intézmény állítja össze, és a szakmai vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.
A gyakorlati vizsgán a zongoraféléknél gyakran előforduló hangolással és intonálással, valamint az ezeket elősegítő kisebb javításokkal kapcsolatos feladatot kell végrehajtani.
A gyakorlati vizsgán a jelöltek kaphatnak azonos vagy egymástól eltérő gyakorlati feladatot. Minden esetben törekedni kell arra, hogy a gyakorlatban általában előforduló és összetett feladat legyen, ami többféle ismeretet foglal magába.
A gyakorlati vizsga időtartama: 240 perc.
Szóbeli vizsga:
A szóbeli vizsgán a jelölt két tételt húz: a saját szakterületéről a fő tételt, amelynek kidolgozását minden részletre kiterjedően kell elvégeznie, és a rokonszakmák területéről a kiegészítő tételt, ahol az általános alapismeretek jártasság szintjén követelhetőek meg.
Mindkét tétel az adott hangszercsoporttal kapcsolatban
- szakismereti,
- anyagismereti,
- akusztikai és
- esztétikai
kérdést tartalmaz.
A szóbeli vizsgán a jelölt mindkét tételre pontszámot kap. A szóbeli vizsga érdemjegyét oly módon kell megállapítani, hogy abban a fő tételre kapott pontszám döntő súllyal szerepeljen, az értékelésnél a fő tétel 75%-kal, a kiegészítő tétel 25%-kal számítandó. Az eredményes vizsgához a fő tételből minimum 40%-ot, a kiegészítő tételből minimum 10%-ot kell teljesíteni.
A szóbeli vizsgára 15 perc felkészülés után 40 perc áll rendelkezésre.
3. A szakmai vizsga értékelése
A jelölt akkor kaphat szakképesítést, ha minden vizsgarészből megfelelt.
A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarész(ek)ből kell javítóvizsgát tennie.
4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot felöleli, ezért a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.
5. A szakmai vizsga szervezése
A művelődési és közoktatási miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményeken túl a szakmai vizsga megszervezésére más intézményt nem jogosít fel.
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 37. sorszáma alatt kiadott biztonságszervező szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
A szakképesítés azonosító száma: 96 9 5369 13 3 0 01
A szakképesítés megnevezése: biztonságszervező (szint megjelölésével)
A) középfok
B) felsőfok
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások
A) Középfok
B) Felsőfok
3. A munkaterület leírása
A gazdasági élet különböző területeinek, valamint az állam- és közigazgatás intézményeinek biztonságos működési feltételei megteremtése és folyamatos fenntartása, a rendészeti-vagyonvédelmi, őrzési, tűz- és munkavédelmi, polgári védelmi, katasztrófa-elhárítási feladatok összevont munkakörben történő ellátásával.
III. Szakmai követelmények
A biztonságszervezői foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatcsoportok:
- Rendészeti-vagyonvédelmi, őrzési szabályzat elkészítése, alkalmazása a gyakorlatban.
- A vagyon elleni cselekmények megelőzésének módszerei, a vagyon védelmének megszervezése, ellenőrzése.
- Az egészséges és biztonságos munkavégzési feltételek kialakításának elősegítése, megvalósításuk folyamatos ellenőrzése, elsősegélynyújtás és az oktatás megszervezése, munkavédelmi szabályzat elkészítése.
- A tűz elleni védekezés személyi és tárgyi feltételeinek meghatározása, meglétük ellenőrzése, tűzmegelőzési javaslatok kidolgozása. Tűzvédelmi szabályzat, tűzriadóterv elkészítése, tűzvédelmi oktatás.
- Polgári védelmi feladatok ellátására javaslat, a végrehajtáshoz tervek, okmányok készítése, gyakorlatok szervezése, polgári védelmi oktatások tartása, katasztrófa-elhárítási tervek készítése.
- A biztonságszervezői feladatok ellátását meghatározó jogszabályok alkalmazása a gyakorlati munka során.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
A vizsgán számon kérhető ismeretek:
Rendészet- vagyon védelem, őrzés
A) Középfok
A biztonságszervező ismerje
- a vagyonvédelem technikai eszközeit, alkalmazási területeit,
- a gépjárművédelem eszközeit, módszereit, alkalmazási területeit,
- a különböző objektumok őrzési rendszereit, módszereit,
- a pénzszállítási és őrzési megoldásokat,
- a támadást jelző, az ütő-, védő- és kényszerítő eszközöket, használatuk szabályait,
- az őrző-védő kutyák tartásának, alkalmazásának főbb szabályait,
- a fegyveres szolgálat ellátásának szabályait,
- az őrségi okmányokat, dokumentációkat,
- a rendészeti feladatokat ellátók jogait, kötelezettségeit,
- a kulcsok kezelésének rendjét,
- a személy- és gépjárműforgalom, a ki- és beszállítások rendjét,
- a portaszolgálat ellátásának szabályait,
- a kézi lőfegyvereket, lőszereket és egyéb fegyvernek minősülő eszközöket, azok használatának, tárolásának és karbantartásának szabályait,
- a megelőzés fontosságát, főbb módszereit,
- a krimináltechnika főbb eszközeit, a krimináltaktika módszereit.
A biztonságszervező legyen képes
- rendészeti szabályzatot készíteni,
- a házirendet elkészíteni, azokban az élet- és vagyonvédelmi előírásokat megjeleníteni,
- a tulajdonban okozott károk esetén a feljelentést előkészíteni,
- rendkívüli események során az élet- és vagyonmentés megszervezésében és végrehajtásában részt venni,
- a bűncselekmény színhelyével kapcsolatos rendészeti feladatokat elvégezni,
- a porta- és vagyonvédelmi szolgálat csoportvezetői szintű irányítására,
- nagy értékű vagy veszélyes szállítmányok őrzésére, kíséretére,
- a vagyonvédelem technikai eszközeit, rendszereit kezelni.
B) Felsőfok
A biztonságszervező ismerje
- a vagyonvédelmet elősegítő mechanikai védelem eszközeit, módszereit, alkalmazási területüket,
- az elektromos és elektronikus védelem kiépítésének sajátosságait, főbb eszközeit, alkalmazási területüket, legfontosabb karbantartási módszereit, üzemeltetésének szabályait,
- a személyvédelem megszervezésének módszereit, a személyvédelem főbb eszközeit, alkalmazási körülményeit,
- a védelmi célú rendszerek, eljárások, eszközök kombinált felhasználásának előnyeit,
- a támadást jelző és védőeszközöket, használatuk szabályait,
- a mozgást korlátozó eszközöket, használatuk szabályait, az őrző-védő kutyák alkalmazási területeit, tartásuk szabályait,
- a kézi lőfegyvereket, lőszereket és egyéb fegyvernek minősülő, illetve kényszerítő eszközöket, azok használatának, tárolásának, karbantartásának szabályait,
- az objektumok veszélyezettség szerinti besorolásának ismérveit,
- az ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági, közlekedési, kulturális, oktatási objektumok, bankok, pénzintézetek célszerű védelmi rendszerének kiépítési elveit, őrzésének megszervezését,
- a rendészeti-vagyonvédelmi szervezet felépítését, a szervezetbe beosztottak jogait, kötelezettségeit,
- az őrség szervezeti felépítését, az őrszolgálathoz szükséges felszerelés célszerű összetételét,
- az őrzéssel összefüggő kötelezettségeket, különös figyelemmel az őrszolgálatosok kötelezettségeire, jogaira,
- az őrzést segítő távfelügyeleti, továbbjelzési megoldásokat, a helymeghatározó, őrjárat-ellenőrző, beléptető rendszereket, azok használatát,
- a fegyveres őrszolgálat ellátásának szabályait,
- a kulcskezelés, a ki- és beszállítások rendjét,
- a személy- és gépjárműforgalom intézményen belüli megszervezését, ellenőrzését, a portaszolgálat ellátásának szabályait, a személyek és csomagok átvizsgálásának szabályait,
- a személyi tulajdon védelmének elősegítése érdekében teendő intézkedéseket, a vagyontárgyak kölcsönzési rendjét,
- az adatvédelmi előírásokat,
- a rendészeti-vagyonvédelmi ellenőrzések rendszerét, módszereit,
- a kárelhárításba bevonható hatóságokat, külső szerveket, szervezeteket, munkájuk segítésének módozatait,
- a biztonságot növelő szolgálat elrendelésének szabályait, alkalmazásának területeit,
- a kriminológia fogalmát, általános és különös részeit, a bűnözés aktuális helyzetét,
- a megelőzés fontosságát a bűnözés elleni harcban,
- a krimináltechnika főbb eszközeit, a krimináltaktika módszereit,
- a kriminalisztika fogalmát, tárgyát és fő részeit,
- a pszichológia és a viselkedéstan alapjait.
A biztonságszervező legyen képes
- rendészeti, vagyonvédelmi és őrzési szabályzatokat készíteni, azokban az élet- és vagyonvédelmi előírásokat, követelményeket érvényre juttatni,
- nagy értékű és\vagy veszélyes szállítmányok őrzésének, kíséretének megszervezésére, irányítására,
- őrségi okmányokat, dokumentációkat készíteni,
- a sport-, kulturális, politikai, gazdasági rendezvények biztosításának tervét elkészíteni,
- a tulajdonban okozott károk esetén intézkedni, szükség esetén feljelentést készíteni,
- a rendkívüli eseményekkor (pl. erőszakos behatolás, bank- vagy pénztárrablás, túszejtés, robbantással való fenyegetés, zsarolás, tűz, közmű súlyos hibája) az élet- és vagyonmentéssel kapcsolatos intézkedéseket megtenni, azok végrehajtásában tevőlegesen közreműködni,
- a bűncselekmény színhelyét biztosítani, a felderítését elősegítő, hatáskörében álló intézkedéseket megtenni,
- a vagyonvédelem technikai eszközeit, rendszereit használni, működtetni, felügyelni,
- biztonságot növelő szolgálat elrendelését és működtetését előkészíteni.
Tűzvédelem
A) Középfok
A biztonságszervező ismerje
- az égés feltételeit, paramétereit,
- az egyes oltóanyagokat, égéskésleltetési módszereket,
- a hő-, láng-, sugárzás- és füstérzékelők, gázveszélyjelzők működési elveit,
- a tűzjelző berendezések felépítését,
- a szívó- és nyomóoldali tűzoltó-felszereléseket, mászó- és védőfelszereléseket,
- a kismotor fecskendők használatának szabályait,
- a tűzmegelőzési és tűzoltási feladatokat,
- az anyagok tűzveszélyességi osztályait, a tűzveszélyességi besorolás szabályait,
- a veszélyességi övezetek meghatározását, a tűzszakaszok, tűzgátló elválasztások jelentőségét,
- a hő és a füst elvezetésének szabályait,
- a kiürítési útvonalak kijelölésének módszereit,
- a villamos berendezések létesítésének szabályait,
- a villámvédelmi előírásokat,
- a gépjárművek tűzvédelmi szabályait,
- a raktározási tűzvédelmi előírásokat,
- a tűzveszélyes tevékenység végzésének szabályait,
- a tüzelő-, fűtő-, villamos és világítóberendezések használatának szabályait,
- a tűzoltó vízforrások karbantartásának módszereit,
- a tűzjelzés követelményeit.
A biztonságszervező legyen képes
- tűzriadóterv készítésére,
- tűzvédelmi szabályzat kidolgozására kisebb intézményeknél,
- a tűzvédelmi oktatás megszervezésére,
- a tűzvédelmi megelőző tevékenység megszervezésére,
- az ellenőrzések végrehajtására,
- a tűzjelző berendezések kezelésére,
- tűzoltó felszerelések használatára.
B) Felsőfok
A biztonságszervező ismerje
- a termodinamikai alapfogalmakat,
- az égés feltételeit és paramétereit, a hőterjedés és az önmelegedés fogalmát,
- az egyes oltóanyagokat, az égéskésleltetés módszereit,
- a tűz kísérő jelenségeit, a tűzérzékelés különböző módszereit,
- hő-, láng-, sugárzás- és füstérzékelők, gázveszélyjelzők működési elveit,
- a tűzjelző berendezések felépítését,
- a gépjárműfecskendők, habbal, porral oltók, emelőkosaras, létrás járművek, műszaki mentő járművek főbb felhasználási módjait,
- a vízzel, habbal, gázzal, porral oltó berendezések fajtáit,
- a szívó- és nyomóoldali tűzoltó felszereléseket, mászó- és védőeszközöket,
- a különböző tűzoltási tevékenységek osztályozását, a tűzmegelőzési és tűzoltási feladatokat,
- a pszichikai tényezők jelentőségét a felkészítésben és a tűzoltásban,
- a tűzveszélyesség jellemzőit, a besorolás szabályait,
- az anyagok tűzveszélyességi osztályait,
- a tűzveszélyességi besorolás szabályait,
- a veszélyességi övezetek meghatározását, a veszélyességi zónákat,
- a tűzállósági fokozatok értelmezését, a tűzállósági határértéket,
- az épületszerkezetek éghetőségi csoportosítását,
- a tűzszakaszok, tűzgátló elválasztások meghatározását, jelentőségét,
- az épületszerkezetek tűzállósági paramétereit,
- a tűzterhelés-számítás módszerét, jelentőségét,
- a hő- és füstelvezetés, valamint a kémény és füstcsatorna létesítésének szabályait,
- a kiürítési számításokat, a kiürítési útvonalak kijelölésének módszereit,
- a tűzoltási, felvonulási utak, területek fontosságát,
- a szellőztetés és csatornahálózat használatának szabályait,
- a középmagas épületek tűzvédelmi előírásait,
- a villamos berendezések létesítésének és használatának fontosabb szabályait,
- a villámvédelmi előírásokat,
- a gépjárművek tűzvédelmi előírásait,
- a tüzelő- és fűtőberendezések létesítésének és használatának fontosabb szabályait,
- a raktározás tűzvédelmi előírásait,
- az éghető gázok, folyadékok tárolásának, szállításának szabályait,
- a tűz- és robbanásveszélyes tevékenység végzésének szabályait,
- a tűzoltó vízforrások kezelésének, karbantartásának módszereit,
- a tűzjelzés követelményeit.
A biztonságszervező legyen képes
- tűzvédelmi szabályzat és tűzriadóterv készítésére,
- tűzvédelmi megelőző tevékenység és az ellenőrzés megszervezésére, végrehajtására,
- a tűzvédelmi oktatás megszervezésére és megtartására,
- tűzveszélyességi besorolás készítésére,
- tűzszakaszok és tűzgátló elválasztások kijelölésére,
- tűzoltási felvonulási utak, terek kijelölésére,
- tűzvédelmi rendszer létesítési koncepcióját kialakítani,
- a tűzjelző berendezéseket üzemeltelni,
- tűzoltó eszközök, felszerelések használatára.
Munkavédelem, egészségvédelem
A) Középfok
A biztonságszervező ismerje
- a munkavédelmi eljárásokat, a munkavédelmi szemle módszereit, dokumentálását,
- az időszakos biztonságtechnikai vizsgálatok szabályait,
- a munkavédelmi oktatás tartalmát,
- a fontosabb veszélyforrásokat,
- a szellőzés, fűtés, klimatizálás módszereit,
- a zaj- és rezgésvédelem, a világítás és színdinamika alapjait,
- a villamosság biztonságtechnikájának alapjait,
- a megmunkálás és anyagmozgatás főbb veszélyforrásait,
- a munkaélettan, a munkaegészségügy fogalmát,
- a környezetkárosítás hatásait,
- az egészségre ártalmas anyagokat.
A biztonságszervező legyen képes
- munkavédelmi szabályzatot készíteni,
- balesetkivizsgálási jegyzőkönyvet készíteni,
- az elsősegélynyújtás és újraélesztés szabályait a gyakorlatban alkalmazni,
- a balesetek megelőzésével kapcsolatos teendők megszervezésében részt venni,
- a munkavédelmi szemlén közreműködni, jegyzőkönyvet készíteni,
- biztonságtechnikai vizsgálatokban részt venni,
- védőfelszerelések karbantartásában részt venni.
B) Felsőfok
A biztonságszervező ismerje
- a munkavédelem fő területeit, módszereit, eszközeit és szabályozási rendszerét,
- a minősítés és minőségtanúsítás, az időszakos biztonságtechnikai vizsgálatok, a balesetkivizsgálás és a munkavédelmi oktatás előírásait és gyakorlatát,
- a testnevelési és sporteszközök használatának szabályait,
- a munkavégzéssel kapcsolatos veszélyforrásokat, a veszélyes és ártalmas tényezőket, a munkahelyek komplex értékelésének módszereit,
- a szellőzés, fűtés és klimatizálás alapproblémáit, a levegő összetételének és szennyezettségének vizsgálati módszereit,
- a munkahelyi zaj- és rezgésvédelem alapjait,
- a világítástervezés és a színdinamika alapjait,
- a megbízhatóság-elmélet alapjait,
- a villamosság biztonságtechnikájának alapjait, a kapcsolódó szabványokat,
- a gépek és megmunkálási technológiák biztonságtechnikáját,
- az esztergálás, köszörülés, faipari megmunkálás ok főbb veszélyforrásait,
- az anyagmozgatás biztonságtechnikáját,
- a munkaélettan és munkaegészségtan alapfogalmait,
- a személyvédelem alapjait, az egyéni védőfelszereléseket és kiválasztási módszereiket,
- a munkavédelmi eljárások lebonyolításával kapcsolatos adminisztrációs teendőket,
- a munkahelyi mikroklíma kialakításának módszereit,
- az újraélesztés szabályait,
- a környezetvédelem fogalmát, főbb módszereit,
- a környezetkárosító anyagokat, azok hatásait,
- az egészségre ártalmas anyagokat, azok hatásait,
- az egészségre ártalmas technológiákat,
- a munkahelyi megbetegedések főbb okozóit.
A biztonságszervező legyen képes
- munkavédelmi szabályzatot készíteni,
- balesetek kivizsgálásában részt venni, jegyzőkönyvet készíteni,
- üzembe helyezési eljárást, munkavédelmi szemlét szervezni és dokumentálni,
- a munkahelyek komplex értékelésére,
- baleset-megelőzési feladatok elvégzésére, különös tekintettel a tárgyi, személyi és szervezeti feltételekre,
- a védőfelszerelések karbantartásának tervezésére és szervezésére,
- az elsősegély-nyújtási feladatok elvégzésére,
- a környezetvédelem megszervezésére.
Polgári védelem, katasztrófa-elhárítás
A) Középfok
A biztonságszervező ismerje
- a polgári védelem fogalmát, feladatait, szervezeti és irányítási rendjét,
- a polgári védelmi kötelezettség tartalmát,
- a tervek, dokumentációk tartalmát,
- a polgári védelem anyagi, technikai eszközeit,
- az egyéni védőeszközöket, azok használatának módját,
- a minősített időszak fogalmát, tartalmát,
- a katasztrófák fajtáit,
- a rendkívüli események bekövetkezése esetén a teendőket.
A biztonságszervező legyen képes
- okmányok, dokumentációk készítésében részt venni,
- az egyéni védőeszközök használatára, azok oktatására, kiosztásának megszervezésére,
- a vegyi anyagokat kimutató eszközök, sugárszintmérő eszközök használatára,
- polgári védelmi eszközök, anyagok szakszerű tárolására.
B) Felsőfok
A biztonságszervező ismerje
- a polgári védelem fogalmát, feladatait, szervezeti és irányítási rendjét,
- a polgári védelmi kötelezettség tartalmát, elrendelésének és teljesítésének rendjét,
- a polgári védelmi tervek rendszerét, tartalmát, a feladatok ellátásának szervezését,
- a polgári védelmi szervezetek alkalmazási készenlétbe helyezését és működtetését,
- a polgári védelmi szervezetek létrehozásának és felkészítésének módszereit,
- a polgári védelmi kiképzések célját, rendszerét és módszerét,
- a polgári védelmi szervezetek működéséhez szükséges anyagi, technikai eszközök rendszerét,
- az egyéni védőeszközök és műszerek fajtáit,
- a sugárdózis-, sugárszint- és szennyezettségmérés eszközeit,
- a vegyi anyagokat kimutató azonosító eszközöket,
- a gázálarcok, légzésvédő eszközök használatát,
- a bőrvédő eszközök, védőruhák használatát,
- a műszaki mentés és mentesítés eszközeit és módszereit,
- a minősített időszak fogalmát, tartalmát,
- a katasztrófa fogalmát, fajtáit, jellemzőit,
- a rendkívüli események bekövetkezésekor elvégzendő feladatokat.
A biztonságszervező legyen képes
- polgári védelmi és katasztrófa-elhárítási okmányokat, terveket, dokumentációkat készíteni,
- az oktatásokat, foglalkozásokat megtartani, és azok alapján a végrehajtást megszervezni, az illetékes hatósággal szorosan együttműködni,
- az egyéni védőeszközöket használni,
- a vegyi anyagokat kimutató és sugárzást mérő eszközöket használni,
- rendkívüli események során az élet- és vagyonvédelmi teendők megszervezésében és végrehajtásában részt venni.
Gazdaság, vezetés, szervezés
A) Középfok
A biztonságszervező ismerje
- a gazdaság működési rendjének alapismereteit,
- a piac működésének sajátosságait,
- a vállalkozási módokat,
- a számviteli, adó- és statisztikai törvény alapelveit,
- a vezetési módszereket,
- a szervezés módszereit, eszközeit,
- a számítógép működésének alapjait, az adathordozókat,
- az irodaszervezés alapjait.
B) Felsőfok
A biztonságszervező ismerje
- a gazdaság alapvető működési rendjét,
- a piac fogalmát, szerkezetét, a kereslet-kínálat és az ár szerepét,
- a piaci mechanizmus működését,
- vagyon és a tőke szerepét a gazdaságban,
- a vállalkozás a jövedelem, a haszon és kockázat szerepét,
- a számviteli és a statisztikai törvény alapelveit,
- az adótörvények szerepét, fajtáit,
- a vezetési módszereket, rendszereket, a vezetés funkcióit,
- a menedzsment fogalmát, szerepét,
- a munkalélektan és az ergonómia alapvető összefüggéseit,
- a pályaválasztás, az alkalmasság és a beválás pszichológiai kérdéseit,
- a kommunikáció pszichológiáját,
- az empátia szerepét a vezetésben,
- a hierarchikus rendet a gazdasági szervezetben,
- a különböző oktatási rendszereket,
- a folyamatszabályozás főbb módszereit,
- a szervezés technológiáját és eszközrendszerét,
- az adatok feldolgozására szolgáló gépek alaptípusainak működését (a hardvert),
- a főbb adat-feldolgozási módszereket (a szoftvert),
- a különböző adathordozókat,
- az adatvédelem elveit és gyakorlatát,
- az informatika alapjait,
- az irodaszervezés elveit és módszereit.
Jogi ismeretek
A) Középfok
A biztonságszervező ismerje
- a Magyar Köztársaság Alkotmányának alapelveit,
- az Országgyűlés és a Kormány jogkörét,
- az államigazgatási eljárás lényegét,
- a polgári jog fogalmát, a Ptk. szerkezeti felépítését,
- a büntetőjog fogalmát, a Btk. szervezeti felépítését,
- a legfontosabb élet és vagyon elleni bűncselekmények fogalmát,
- a biztonságszervezői tevékenységet meghatározó jogforrásokat.
B) Felsőfok
A biztonságszervező ismerje
- a Magyar Köztársaság Alkotmányának szerkezeti felépítését,
- az Országgyűlés és a Kormány jogkörét,
- az állampolgári alapvető jogokat és kötelességeket,
- az államigazgatási jog helyét és jelentőségét a jogrendszerben,
- az államigazgatási eljárás menetét,
- a polgári jog fogalmát, rendszerét, a Ptk. szerkezeti felépítését,
- a jogképesség és a cselekvőképesség kérdéseit tárgya 1 ó törvényi rendelkezéseket,
- a személyek polgári jogi védelmét szabályozó rendelkezéseket,
- a tulajdon és a tulajdonjog legfontosabb fogalmi elemeit és szabályait,
- az egyes szerződéseket és az azokra vonatkozó általános szabályokat,
- a büntetőjog fogalmát, a Btk. rendszerét és szerkezetét,
- a büntetőtörvény hatályával kapcsolatos rendelkezéseket,
- a bűncselekmény fogalmát és súly szerinti osztályozását, a büntethetőség akadályait,
- legfontosabb gazdasági és vagyon elleni bűncselekményeket,
- a büntetőeljárás szervezeti és működési alapelveit és menetét, az eljárás alanyait,
- az alapvető hatásköri és illetékességi szabályokat,
- a büntetőeljárás megindításának feltételét, a nyomozásra vonatkozó legfontosabb szabályokat és a vádirat szerkezeti felépítését,
- a bűntetti és a vétségi eljárás közötti fontosabb különbségeket.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
1. A vizsgán a III. fejezetben (Szakmai követelmények) megfogalmazott ismereteket és feladatokat kell számon kérni.
A vizsgára bocsátás feltételei:
- Középfok esetén
= középiskolai bizonyítvány bemutatása,
= szakmunkás-bizonyítvány és 3 évi munkaviszony igazolása rendészeti-vagyonvédelmi, őrzési, tűz-, munka- vagy polgári védelmi munkakörben.
- Felsőfok esetén
= felsőfokú iskolai végzettség igazolása, vagy
= középfokú iskolai végzettség esetén rendészeti-vagyonvédelmi, tűzvédelmi, munkavédelmi, polgári védelmi munkakörök egyikében eltöltött legalább 3 évi munkaviszony igazolása, vagy a középfokú biztonságszervező tanfolyam elvégzése.
A biztonságszervező szakmai képesítő vizsgát az adott időpontban érvényes rendeletek előírásai szerint kell letenni.
Egy-egy tantárgy oktatása során a gyakorlati ismereteket bemutatókon, gyakorlatokon szerzik meg a hallgatók, elméleti ismereteikről tesztlapok kitöltésével adnak számot. A tesztlapokon minimum három, maximum öt kérdés szerepelhet, amelyekben a vizsgáztatási követelmények között lévő kérdéseknek megfelelő egy vagy több helyes választ is fel kell tüntetni.
A tanulmányok befejezését követően szakmai képesítő vizsgára csak az bocsátható, aki
- az előadásokat, gyakorlatokat rendszeresen látogatta, hiányzása az oktatási idő egyharmadát nem haladta meg
- beszámolási kötelezettségének eleget tett.
2. A szakmai vizsga részei
A szakmai képesítő vizsga tantárgyai:
- Rendészet-vagyonvédelem, őrzés
- Tűzvédelem
- Munkavédelem, egészségvédelem, elsősegélynyújt ás
- Polgári védelem, katasztrófa-elhárítás
- Jogi ismeretek
- Gazdasági, szervezési, vezetési ismeretek.
Írásbeli vizsga:
Az írásbeli vizsga feladatait központi tételsor tartalmazza.
Az írásbeli vizsgán a IV. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.
A vizsgázónak tárgyanként az általa húzott 1-1 kérdésre a vizsgabizottság által lepecsételt papíron kell feleletét írásban benyújtania, amelyre 20-20 perc időtartam, azaz 2 óra áll rendelkezésére.
Szóbeli vizsga:
A szóbeli vizsga feladatait központi tételsor tartalmazza.
A vizsgán a IV. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.
Szóbeli vizsgán a vizsgázónak tantárgyanként 1-1 kérdés megválaszolásával kell számot adnia az általa húzott tétetek alapján tudásáról a vizsgabizottság előtt. A felkészülésre témánként 15 percet kell biztosítani, a jegyzetelés a vizsgabizottság által lepecsételt papíron történhet.
3. A vizsga értékelése
A vizsgabizottság az írásbeli és szóbeli vizsga alapján tantárgyanként hozza meg a döntését az érdemjegyről.
A vizsgázó akkor kaphat szakképesítést, ha mind a hat tantárgyból eredményes vizsgát tett. Az osztályozás során elégtelen érdemjegyet kapott vizsgázó javítóvizsgát tehet két ízben, az ezután is elégtelennek minősített vizsga esetén szakképesítő bizonyítvány már csak újabb tanfolyamot követő sikeres vizsga után adható.
Abból a vizsgarészből vagy tantárgyból, amelyből a vizsgázó másik szakmai vizsga keretében eredményesen vizsgázott, újabb vizsgát nem köteles tenni, ilyen esetben osztályzatát a másik szakmai vizsgán elért eredménye alapján kell megállapítani, abban az esetben, ha a szakmai és vizsgáztatási követelmények nem változtak meg.
A munkavédelem tárgy jó vagy jeles osztályzata esetén a felsőfokú biztoságszervező szakképesítés középfokú munkavédelmi szakképesítést igénylő munkakör betöltésére is jogosít az oktatási és kulturális ágazat intézményeiben.
A vizsgáztatás általános szabályait és eljárási rendjét a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény alapján a munkaügyi miniszter 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelete tartalmazza.
V. A szakképesítés megszerzésének egyéb kérdései
Szakképesítésre történő felkészítő tanfolyam akkor szervezhető, ha a rendeletben foglaltak végrehajtása biztosított (pl. megfelelő képesítésű oktatók, központi tananyagok, gyakorlati képzések stb.).
A szakképesítés csak tanfolyami képzés keretében, a szakmai követelményben meghatározottak szerinti, annak alapján kidolgozott saját programmal rendelkező professzionális, referenciával bíró oktató-képző intézményben vagy szervezetnél szerezhető meg. Az oktatást - ha a jogszabály másképpen nem rendelkezik - szakirányú egyetemi, főiskolai képesítéssel, és minimálisan 3 év szakirányú oktatási gyakorlattal rendelkezők végezhetik.
VIZSGATÉTELEK
Rendészet-vagyonvédelem, őrzés
A) Középfok
1. A vagyonvédelem technikai eszközei, alkalmazási területei
2. A gépjárművédelem eszközei, módszerei, alkalmazási területei
3. A különböző objektumok őrzési rendszerei, módszerei
4. A pénzszállítási és őrzési megoldások
5. A támadást jelző, az ütő- és védőeszközük, használatuk szabályai
6. Az őrző-védő kutyák tartásának, alkalmazásának szabályai
7. A fegyveres szolgálat ellátásának szabályai
8. Az őrségi okmányok, dokumentációk
9. A rendészeti feladatokat ellátók jogai, kötelezettségei
10. A kulcsok kezelésének rendje
11. A személy- és gépjárműforgalom, a ki- és beszállítások rendje
12. A portaszolgálat ellátásának szabályai
13. A megelőzés fontossága, főbb módszerei
14. A krimináltechnika főbb eszközei, a krimináltaktika módszerei
15. A házirend elkészítése
16. Feljelentés tulajdonban okozott károk esetén
17. Az élet- és vagyonmentés megszervezése rendkívüli események során
18. A bűncselekmény színhelyével kapcsolatos rendészeti feladatok
19. A porta- és vagyonvédelmi szolgálat csoportvezetői szintű irányítása
20. Nagy értékű vagy veszélyes szállítmányok őrzése, kísérete
B) Felsőfok
1. A vagyonvédelmet elősegítő mechanikai védelem eszközei, módszerei, alkalmazási területük
2. Az elektromos és elektronikus védelem kiépítésének sajátosságai, főbb eszközei, alkalmazási területük, legfontosabb karbantartási módszerei, üzemeltetésének szabályai
3. A személyvédelem megszervezésének módszerei, a személyvédelem főbb eszközei, alkalmazási körülményei
4. A védelmi célú rendszerek, eljárások, eszközök kombinált felhasználásának előnyei
5. A támadást jelző és védőeszközök, használatuk szabályai
6. A mozgást korlátozó eszközök, használatuk szabályai, az őrző-védő kutyák alkalmazási területei, tartásuk szabályai
7. A kézi lőfegyverek, lőszerek és egyéb fegyvernek minősülő, illetve kényszerítő eszközök, azok használatának, tárolásának, karbantartásának szabályai
8. A lőelmélet alapjai
9. Az objektumok veszélyezettség szerinti besorolásának ismérvei
10. Az ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági, közlekedési, kulturális, oktatási objektumok, bankok, pénzintézetek célszerű védelmi rendszerének kiépítési elvei, őrzésének megszervezése
11. A rendészeti-vagyonvédelmi szervezet felépítése, a szervezetbe beosztottak jogai, kötelezettségei
12. Az őrség szervezeti felépítése, az őrszolgálathoz szükséges felszerelés célszerű összetétele
13. Az őrzéssel összefüggő kötelezettségek, különös figyelemmel az őrszolgálatosok kötelezettségeire, jogaira
14. Az őrzést segítő távfelügyeleti, továbbjelzési megoldások, a helymeghatározó őrjárat-ellenőrző, beléptető rendszerek, azok használata
15. A fegyveres őrszolgálat ellátásának szabályai
16. A kulcskezelés, a ki- és beszállítások rendje
17. A személy- és gépjárműforgalom intézményen belüli megszervezése, ellenőrzése, a portaszolgálat ellátásának szabályai, a személyek és csomagok átvizsgálásának szabályai
18. A személyi tulajdon védelmének elősegítése érdekében teendő intézkedések, a vagyontárgyak kölcsönzési rendje
19. Az adatvédelmi előírások
20. A rendészeti-vagyonvédelmi ellenőrzések rendszere, módszerei
21. A kárelhárításba bevonható hatóságok, külső szervek
22. A biztonságot növelő szolgálat elrendelésének szabályai, alkalmazásának területei
23. A kriminológia fogalma
24. A kriminológia általános és különös részei, a bűnözés aktuális helyzete
25. A megelőzés fontossága a bűnözés elleni harcban
26. A krimináltechnika főbb eszközei, a krimináltaktika módszerei
27. A kriminalisztika fogalma, tárgya és fő részei
28. A pszichológia és a viselkedéstan alapjai
29. Rendészeti, vagyonvédelmi és őrzési szabályzatok
30. Nagy értékű és\vagy veszélyes szállítmányok őrzésének, kíséretének megszervezése, irányítása
31. Őrségi okmányok, dokumentációk
32. A sport-, kulturális, politikai, gazdasági rendezvények biztosítása
33. Intézkedés a tulajdonban okozott károk esetén
34. Intézkedések rendkívüli eseményekkor (pl. erőszakos behatolás, bank- vagy pénztárrablás, túszejtés, robbantással való fenyegetés, zsarolás, tűz, közmű súlyos hibája)
35. Bűncselekmény színhelyének biztosítása
36. Biztonságot növelő szolgálat elrendelése és működtetésének előkészítése
Tűzvédelem
A) Középfok
1. Az égés feltételei, paraméterei
2. Az egyes oltóanyagok, égéskésleltetési módszerek
3. A hő-, láng-, sugárzás- és füstérzékelők, gázveszélyjelzők működési elvei
4. A tűzjelző berendezések felépítése
5. A szívó- és nyomóoldali tűzoltó-felszerelések, mászó-és védőfelszerelések
6. A tűzmegelőzési és tűzoltási feladatok
7. Az anyagok tűzveszélyességi osztályai, a tűzveszélyességi besorolás szabályai
8. A veszélyességi övezetek meghatározása, a tűzszakaszok, tűzgátló elválasztások jelentősége
9. A hő és a füst elvezetésének szabályai
10. A kiürítési útvonalak kijelölésének módszerei
11. A villamos berendezések létesítésének szabályai
12. A villámvédelmi előírások
13. A gépjárművek tűzvédelmi szabályai
14. A raktározási tűzvédelmi előírások
15. A tűzveszélyes tevékenység végzésének szabályai
16. A tüzelő-, fűtő-, villamos és világítóberendezések használatának szabályai
17. A tűzoltó vízforrások karbantartásának módszerei
18. A tűzjelzés követelményei
19. A vízzel, habbal, gázzal, porral oltók
20. A kismotor fecskendők
B) Felsőfok
1. A termodinamikai alapfogalmak
2. Az égés feltételei, a hőterjedés
3. Az égés paraméterei, az önmelegedés fogalma
4. Az egyes oltóanyagok, az égéskésleltetés módszerei
5. A tűz kísérő jelenségei, a tűzérzékelés különböző módszerei
6. Hő-, láng-, sugárzás- és füstérzékelők, gázveszélyjelzők működési elvei
7. A tűzjelző berendezések felépítése
8. A gépjárműfecskendők, habbal, porral oltók, emelőkosaras, létrás járművek, műszaki mentő járművek főbb műszaki paraméterei, felhasználási módjuk
9. A vízzel, habbal, gázzal, porral oltó berendezések fajtái
10. A szívó- és nyomóoldali tűzoltó felszerelések, mászó-és védőeszközök
11. A különböző tűzoltási tevékenységek osztályozása
12. A tűzmegelőzési és tűzoltási feladatok
13. A pszichikai tényezők jelentősége a felkészítésben és a tűzoltásban
14. A tűzveszélyesség jellemzői
15. Az anyagok tűzveszélyességi osztályai, éghetőségi csoportosítása
16. A tűzveszélyességi besorolás szabályai
17. A gázok, gőzök, ködök, porok terjedésének szabályai
18. A veszélyességi övezetek meghatározása, a veszélyességi zónák
19. A tűzállósági fokozatok értelmezése
20. A tűzállósági határérték
21. Az épületszerkezetek éghetőségi csoportosítása
22. A tűzszakaszok, tűzgátló elválasztások meghatározása, jelentősége
23. Az épületszerkezetek tűzállósági paraméterei
24. A tűzterhelés számítás módszere, jelentősége
25. A hő és füstelvezetés, valamint a kémény és füstcsatorna létesítésének szabályai
26. A kiürítési számítások, a kiürítési útvonalak kijelölésének módszerei
27. A tűzoltási, felvonulási területek fontossága
28. A szellőztetés és csatornahálózat használatának szabályai
29. A középmagas épületek tűzvédelmi előírásai
30. A villamos berendezések létesítésének szabályai
31. A villámvédelmi előírások
32. A gépjárművek tűzvédelmi előírásai
33. A tüzelő és fűtőberendezések létesítésének szabályai
34. A raktározás tűzvédelmi előírásai
35. Az éghető gázok, folyadékok tárolásának, szállításának szabályai
36. A tűzveszélyes tevékenység végzésének szabályai
37. A robbanásveszélyes tevékenység végzésének szabályai
38. A tüzelő- és fűtőberendezések használatának szabályai
39. A villamos és világítóberendezések használatának szabályai
40. A tűzoltó vízforrások kezelésének, karbantartásának módszerei
41. A tűzjelzés követelményei
42. A tűzjelző berendezések
43. A kismotor fecskendők
Munkavédelem, egészségvédelem
A) Középfok
1. A munkavédelmi eljárások, a munkavédelmi szemle módszerei, dokumentálása
2. Az időszakos biztonságtechnikai vizsgálatok szabályai
3. A munkavédelmi oktatás tartalma
4. A fontosabb veszélyforrások
5. A szellőzés, fűtés, klimatizálás módszerei
6. A zaj- és rezgésvédelem, a világítás és színdinamika alapjai
7. A villamosság biztonságtechnikájának alapjai
8. A megmunkálás és anyagmozgatás főbb veszélyforrásai
9. A munkaélettan, a munkaegészségügy fogalma
10. A környezetkárosítás hatásai
11. Az egészségre ártalmas anyagok
12. A baleset-kivizsgálási jegyzőkönyv
13. Az elsősegélynyújtás és újraélesztés szabályai a gyakorlatban
14. A baleset megelőzéssel kapcsolatos főbb teendők
B) Felsőfok
1. A munkavédelem fő területei, módszerei, eszközei és szabályozási rendszere
2. A minősítés és minőségtanúsítás, az időszakos biztonságtechnikai vizsgálatok, a baleset-kivizsgálás és a munkavédelmi oktatás előírásai
3. A testnevelési és sporteszközök használatának szabályai
4. A munkavégzéssel kapcsolatos veszélyforrások, a veszélyes és ártalmas termelési tényezők, a munkahelyek komplex értékelésének módszerei
5. A szellőzés, fűtés és klimatizálás alapproblémái, a levegő összetételének és szennyezettségének vizsgálati módszerei
6. A munkahelyi zaj- és rezgésvédelem alapjai
7. A világítástervezés és a színdinamika alapjai
8. A megbízhatóság-elmélet alapjai
9. A villamosság biztonságtechnikájának alapjai, a kapcsolódó szabványok
10. A gépek és megmunkálási technológiák biztonságtechnikája
11. Az esztergálás, köszörülés, faipari megmunkálások főbb veszélyforrásai
12. Az anyagmozgatás biztonságtechnikája
13. A munkaélettan és munkaegészségtan alapfogalmai
14. A személyvédelem alapjai, az egyéni védőfelszerelések, és kiválasztási módszereik
15. A munkavédelmi eljárások lebonyolításával kapcsolatos adminisztrációs teendők
16. A munkahelyi mikroklíma módszerei
17. Az újraélesztés szabályai
18. A környezetvédelem fogalma
19. A környezetkárosító anyagok, azok hatásai
20. A környezetvédelem főbb módszerei
21. Az egészségre ártalmas anyagokat, azok hatásai
22. Az egészségre ártalmas technológiák
23. A munkahelyi megbetegedések főbb okozói
24. Az üzembe helyezési eljárás, a munkavédelmi szemle és dokumentációja
25. Baleset-megelőzési feladatok
26. Karbantartás tervezése és szervezése
27. Az elsősegély-nyújtási feladatok elvégzése
Polgári védelem, katasztrófa-elhárítás
A) Középfok
1. A minősített időszak fogalma, tartalma
2. A katasztrófák fajtái
3. Teendők a rendkívüli eredmények bekövetkezése esetén
4. A polgári védelem fogalma, feladatai
5. Az egyéni védőeszközök, azok használatának módjai
6. A polgári védelem anyagi, technikai eszközei
7. A gázálarcok, gázvédőeszközök
B) Felsőfok
1. A minősített időszak fogalma, tartalma
2. A katasztrófa fogalma, fajtái, jellemzői
3. A rendkívüli események bekövetkezésekor elvégzendő feladatok
4. A katasztrófa-védelemmel összefüggő kötelezettségek
5. A polgári védelmi kötelezettség tartalma, elrendelésének és teljesítésének rendje
6. A polgári védelem fogalma, feladatai, szervezeti és irányítási rendje
7. A polgári védelmi tervek rendszere, tartalma, a feladatok ellátásának szervezése
8. A polgári védelmi szervezetek alkalmazási készenlétbe helyezése és működtetése
9. Az egyéni védőeszközök és műszerek fajtái
10. A műszaki mentés és mentesítés eszközei és módszerei
11. A polgári védelmi kiképzések célja, rendszere és módszerei
12. A polgári védelmi szervezetek létrehozásának és felkészítésének módszerei
13. A polgári védelmi szervezetek működéséhez szükséges anyagi, technikai eszközök rendszere
14. A sugárdózis-, sugárszint- és szennyezettségmérés eszközei
15. A vegyi anyagokat kimutató azonosító eszközök
16. A gázálarcok, légzésvédő eszközök használata
17. A bőrvédő eszközük, védőruhák használata
Gazdaság vezetés, szervezés
A) Középfok
1. A gazdaság működési rendjének alapismeretei
2. A piac működésének sajátosságai
3. A vállalkozási módok
4. A számviteli, adó- és statisztikai törvény alapelvei
5. A vezetési módszerek
6. A szervezés módszerei, eszközei
7. A számítógép működésének alapjai, az adathordozók
8. Az irodaszervezés alapjai
B) Felsőfok
1. A gazdaság alapvető működési rendje
2. A piac fogalma, szerkezete, a kereslet-kínálat és az ár szerepe
3. A piaci mechanizmus működése
4. Vagyon és a tőke szerepe a gazdaságban
5. A vállalkozás, a jövedelem, a haszon és kockázat szerepe
6. A számviteli és adótörvények szerepe, fajtái, alapelvei
7. A statisztikai törvény alapelvei
8. A vezetési módszerek, rendszerek, a vezetés funkciói
9. A menedzsment fogalma, szerepe
10. A munkalélektan és az ergonómia alapvető összefüggései
11. A pályaválasztás, az alkalmasság és a beválás pszichológiai kérdései
12. A kommunikáció pszichológiája
13. Az empátia szerepe a vezetésben
14. A hierarchikus rend a gazdasági szervezetben
15. A különbüző oktatási rendszerek
16. A folyamatszabályozás főbb módszerei
17. A szervezés technológiája és eszközrendszere
18. Az adatok feldolgozására szolgáló gépek alaptípusainak működése (hardver)
19. A főbb adat-feldolgozási módszerek (szoftver)
20. A különböző adathordozók
21. Az adatvédelem elvei és gyakorlata
22. A gazdasági informatika alapjai
23. Az irodaszervezés elvei és módszerei
Jogi ismeretek
A) Középfok
1. A Magyar Köztársaság Alkotmányának alapelvei
2. Az Országgyűlés és a Kormány jogköre
3. Az államigazgatási eljárás lényege
4. A polgári jog fogalma, a Ptk. szerkezeti felépítése
5. A büntetőjog fogalma, a Btk. szervezeti felépítése
6. A legfontosabb élet és vagyon elleni bűncselekmények fogalma
7. A biztonságszervezői tevékenységet meghatározó jogforrások
B) Felsőfok
1. A Magyar Köztársaság Alkotmányának szerkezeti felépítése
2. Az Országgyűlés és a Kormány jogköre
3. Az állampolgári alapvető jogok és kötelességek
4. Az államigazgatási jog helye és jelentősége a jogrendszerben
5. Az államigazgatási eljárás menete
6. A polgári jog fogalma, rendszere, a Ptk. szerkezeti felépítése
7. A jogképesség és a cselekvőképesség kérdéseit tárgyaló törvényi rendelkezések
8. A személyek polgári jogi védelmét szabályozó rendelkezések
9. A tulajdon és a tulajdonjog legfontosabb fogalmi elemei és szabályai
10. Az egyes szerződések és az azokra vonatkozó általános szabályok
11. A büntetőjog fogalma, a Btk. rendszere és szerkezete
12. A büntetőtörvény hatályával kapcsolatos rendelkezések
13. A bűncselekmény fogalma és súly szerinti osztályozása, a büntethetőség akadályai
14. Legfontosabb gazdasági és vagyon elleni bűncselekmények
15. A büntetőeljárás szervezeti, működési alapelvei és menete, az eljárás alanyai
16. Az alapvető hatásköri és illetékességi szabályok
17. A büntetőeljárás megindításának feltétele, a nyomozásra vonatkozó legfontosabb szabályok és a vádirat szerkezeti felépítése
18. A bűntetti és a vétségi eljárás közötti fontosabb különbségek
* 9/1995. (II. 3.) Korm. rendelet a köztisztviselők képesítési előírásairól (3. számú melléklet 24. II-87. I.)
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 38. sorszáma alatt kiadott általános menedzser szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékében szereplő adatai
A szakképesítés azonosító száma: 49 4 3910 09 8 0 01
A szakképesítés megnevezése: általános menedzser (szint megjelöléssel)
A) Operatív általános menedzser
(termelés/tevékenység irányító)
B) Középfokú általános menedzser
C) Felsőfokú általános menedzser
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
A) Operatív általános menedzser
B) A középfokú általános menedzser
C) A felsőfokú általános menedzser
3. A munkaterület leírása
A) Operatív általános menedzser
Az operatív általános menedzserrel szemben megnyilvánuló átfogó szervezeti elvárás a termelő/szolgáltató tevékenység konfliktusmentes, folyamatos fenntartása révén a szervezet teljesítményének folyamatos növelése, és a szervezet céljainak elérése. Ily módon az operatív általános menedzser képes a közvetlen termelésirányítás rutin feladatainak ellátása során jelentkező problémák, konfliktusok megoldására. Az ilyen végzettséggel a viszonylag behatárolt döntési jogkörrel és felelősséggel rendelkező egyén képessé válik arra, hogy a vállalati céloknak és előírásoknak megfelelő követelményeket elfogadtassa, be-tarttassa, a teljesítményt mérje és ellenőrizze, a közvetlen termelés folyamatát biztosítsa, a szükséges munkaeszközök és alapanyagok felhasználását ellenőrizze stb. Továbbá ezen végzettséggel rendelkező egyén képes alapszinten kezelni a motivációs problémákat, különös tekintettel a nehéz emberek kezelésére. Képes megtervezni az alapvető munkafolyamatokat. Végezetül képes ellátni a kétirányú információ-közvetítő szerepét.
B) Középfokú általános menedzser
A középvezetővel szemben megnyilvánuló átfogó szervezeti elvárás a szervezet adott egységének a szervezet célrendszerébe illeszkedő mikrokultúrája kialakításán és működtetésén keresztül a szervezet teljesítményének folyamatos növelése, és a szervezet céljainak elérése. Így a középfokú általános menedzser képes a szervezeten belüli feladatok, problémák, konfliktusok megoldására. Ez a szint alapvetően feltételezi az alapfokú ismeretek birtoklását is. Nem kell azonban ennek kiterjednie arra, ami a szervezet és külső környezete közti kapcsolatokban jelentkező problémák megoldására irányul. A középfokú menedzseri képesítéssel rendelkezők képesek a szervezet középszintű menedzserei előtt álló feladatokat betölteni, az azon a szinten jelentkező döntéseket megalapozottan meghozni, a beosztottjai között fölmerülő konfliktusokat kezelni, azokat vezetni, irányítani, motiválni, a saját egységének működési mechanizmusát kialakítani, kisebb jellegű változtatásokat végrehajtani, hitelesen képviselni és értelmezni a szervezet felső szintjéről származó információkat, utasításokat, stratégiai célkitűzéseket, gazdasági és gazdálkodási irányelveket. Továbbá képes az irányítása alá tartozó egység (egységek) pénzügyi gazdálkodását megtervezni, vezetői számára a pénzügyi döntés-előkészítésben hatékonyan részt venni, illetve az alapvető marketingszemléletet képviselni és értelmezni.
C) Felsőfokú általános menedzser
A felsőfokú általános menedzseri szakképesítéssel rendelkező menedzserrel szemben megnyilvánuló átfogó szervezeti elvárás a szervezet magasabb szintű egységei összehangolt együttes működésének biztosításán keresztül, illetve a stratégiai döntések előkészítésében a külső és belső környezeti elemek változásának figyelembevételén és előrejelzésén alapuló részvételen keresztül a szervezet teljesítményének folyamatos növelése és a szervezet céljainak elérése. Így az ezzel a végzettséggel rendelkező menedzser képes a szervezeten belüli, illetve a szervezet és a külső környezet közti kapcsolatból eredő feladatok megtervezésére, elvégzésére, az ugyanitt jelentkező problémák, konfliktusok előrejelzésére, elemzésére, megoldására. Ez a tudás - a feladatok kettős (külső/belső) jellege miatt - alapvetően feltételezi a középfokú szakképesítéshez tartozó ismereteket, és olyan további plusz tudást feltételez, amely a vezetői szint változásából adódó további feladatok ellátásához szükséges. Ily módon az ilyen végzettséggel rendelkező vezetőt tudása képessé teszi arra, hogy a szervezet felsőszintű vezetőjével szemben támasztott követelményeknek megfeleljen, az ott jelentkező menedzseri feladatokat maradéktalanul ellássa, továbbá az emberek vezetésével összefüggő valamennyi operatív és taktikai szintű feladatot megoldja, beleértve a munkaügyi vitákat, illetve a személyzet kiválasztását is. Képessé teszi az adott vezetőt a környezetével való kommunikációra, információk gyűjtésére, az ebből megfelelő következtetések levonására, melyek felhasználásával egyrészt biztonságosan meg tudja tervezni az irányítása alá tartozó szervezet működését, másrészt, ha indokolt, meg tudja tervezni és sikeresen végre tudja hajtani a szükséges változtatásokat, amelyek a szervezet működését, szabályozását, irányítását, felépítését, hatalmi struktúráját stb. alapvetően érinthetik, harmadrészt képes az egész szervezetre vonatkozó stratégiai jellegű döntések előkészítésében részt venni.
III. A szakképesítés szakmai követelményei
A) Operatív általános menedzser
Az operatív menedzser legyen képes a következő feladatok szakszerű ellátására:
1. Működés (termelőtevékenység) folyamatos biztosítása
A szolgáltatás, illetve a termelőtevékenység folyamatos fenntartása oly módon, hogy az megfeleljen a felsőbb vezetés által meghatározott minőségi standardnak és követelménynek.
- A hatékony és biztonságos munkahelyi környezethez szükséges feltételek biztosítása.
2. Pénzügyek kezelése
A működéshez szükséges erőforrások tervezésében, ellenőrzésében és szabályozásában való közreműködés
- a tevékenységhez szükséges erőforrások felhasználásának megtervezése,
- a tevékenységhez szükséges erőforrások felhasználásának ellenőrzése, illetve szabályozása.
3. Emberek kezelése
A megfelelő személyi állomány (a szolgáltatást, illetve a termelőtevékenységet végzők) biztosítása érdekében közreműködik
- a szükséges emberi erőforrásigény meghatározásában,
- a beosztottak kiválasztásában.
Az irányítása alá tartozó egyének és önmaga teljesítményének javítása érdekében közreműködik ezen személyek és önmaga képzésében azáltal, hogy részt vesz
- a csoport és egyének képzésének megtervezésében,
- a csoport és egyének képzésében, illetve a személyzetfejlesztésben,
- a csoport és az egyének fejlődésének, előmenetelének a képzés célkitűzéseivel való összehasonlításában és értékelésében,
- saját egyéni fejlődésének megvalósításában.
A munka megtervezése, szervezése és értékelése során
- a célkitűzések elérését szolgáló tevékenységek, valamint eljárások tervezésében való közreműködés,
- a munka önálló megszervezése, illetve a munka értékelésében való részvétel,
- a csoportok és az egyének teljesítményeivel kapcsolatos visszajelzés biztosítása.
A csoportok és egyének közti megfelelő munkakapcsolatok létrehozása, fenntartása, illetve javítása, ezen belül
- a munkatársakkal, beosztottakkal való megfelelő, produktív munkakapcsolatok kialakítása, és annak folyamatos javítása,
- a közvetlen felettessel való megfelelő és produktív munkakapcsolat kialakítása, illetve annak folyamatos javítása,
- konfliktusok felderítése és minimalizálása,
- fegyelmi eljárások és munkaügyi viták lefolytatásában való közreműködés,
- a megfelelő érdekképviseleti szervezetekben való közreműködés.
4. Információ kezelése
A szervezeti célkitűzések elérésének irányába mutató lépésekhez szükséges információk, illetve tanácsok biztosítása, ezen belül
- információk gyűjtése, elemzése, rögzítése és tárolása,
- információk és tanácsok biztosítása.
B) Középfokú általános menedzser
A középfokú menedzser legyen képes a kővetkező feladatok szakszerű ellátására:
1. A működés/termelőtevékenység folyamatos biztosítása
A szolgáltató, illetve termelőtevékenység fenntartása és javítása
- a meghatározott minőségi követelményeknek megfelelő működés fenntartása,
- a hatékony munkához szükséges munkahelyi környezet kialakítása és fenntartása.
A szolgáltató, termelőtevékenység, illetve a működési rendszer részének, illetve egészének megváltoztatásában való közreműködés
- a szolgáltató, termelőtevékenység, illetve a működési rendszer részének, illetve egészének megváltoztatására vonatkozó javaslatok értékelésében való közreműködés,
- a meghatározott változtatás bevezetése és az új rendszer működésének biztosítása, megszilárdítása, értékelése.
2. Pénzügyek kezelése
A működéshez szükséges erőforrások felhasználásának meghatározása, ellenőrzése folyamatos kontrolja
- költségekre vonatkozó javaslatok megtétele,
- a működéshez szükséges erőforrások felhasználásának ellenőrzése, szabályozása.
3. Emberek kezelése
A megfelelő személyi állomány kiválasztásában és felvételében való közreműködés
- a jövőbeli emberi erőforrás szükséglet és követelmények meghatározása,
- a szervezet és a csoport szintjén a személyzettel szemben támasztott követelményeknek megfelelő jelentkezők értékelésében és kiválasztásában való közreműködés.
Az irányítása alá tartozó csoportok, egyének és önmaga képzése és szakmai továbbfejlesztése az érdekeltek teljesítményének javítása érdekében
- a csoport kialakítása, tevékenységi körének meghatározása, képzésének megtervezése és folyamatos javítása,
- az egyének számára nyújtott képzés és továbbfejlődés meghatározása, ellenőrzése és tökéletesítése,
- saját egyéni fejlődésének megvalósítása.
Az irányítása alá tartozó csoportok, egyének és önmaga által végzett munka megtervezése, szétosztása, megszervezése és értékelése
- a csoportok és egyének munkájának cél- és kritériumrendszerének meghatározása és folyamatos aktualizálása,
- az elvégzendő feladatok részletes megtervezése, és a feladatok végrehajtása során használt módszerek meghatározása,
- a munka szétosztása, továbbá a csoportok, egyének és önmaga teljesítményének a kitűzött céloknak megfelelően történő értékelése,
- a csoportok és egyének teljesítményére vonatkozó visszacsatolás, visszajelzés.
A csoportok és egyének közti hatékony munkakapcsolatok kialakítása, fenntartása és folyamatos javítása
- a közvetlen beosztott bizalmának szakmai és személyi elismerésének és támogatásának megszerzése és fenntartása,
- a közvetlen felettes bizalmának szakmai és személyes elismerésének, támogatásának megszerzése és fenntartása,
- az azonos szinten és felelősségi körben dolgozó kollégákkal való megfelelő kapcsolat kialakítása és fenntartása,
- a konfliktusok felderítése és minimalizálása,
- megfelelő szakmai és személyes tanácsok adása a beosztottak számára,
- fegyelmi eljárásokban és munkahelyi vitákban való részvétel.
4. Információ kezelése
A feladatok ellátásához szükséges információk gyűjtése, értékelése és feldolgozása
- a döntéshozatalhoz szükséges információk gyűjtése és értékelése,
- az információk feldolgozása, rögzítése és tárolása.
A problémák megoldásához és a döntéshozatal támogatásához szükséges információcsere, információáramlás megvalósítása
- csoportos problémamegoldó és döntéshozó értekezletek, megbeszélések vezetése,
- csoportos problémamegoldó és döntéshozó értekezleteken, megbeszéléseken való részvétel,
- a környezet informálása, javaslatokkal való ellátása.
C) Felsőfokú általános menedzser
A felsőfokú menedzser legyen képes a következő feladatok szakszerű ellátására:
1. A működés (termelőtevékenység) folyamatos biztosítása
A szolgáltató, termelőtevékenység folyamatos fenntartása, ellenőrzése, javítása
- a szervezet része vagy egésze számára szükséges erőforrások biztosítása,
- a vevői igények felmérése, prognosztizálása, meghatározása,
- meghatározott minőségi követelményeknek megfelelő működés fenntartása, illetve annak folyamatos javítása,
- a hatékony munkához szükséges munkahelyi környezet és munkafeltételek kialakítása és fenntartása.
A szolgáltató, termelőtevékenység, a szervezet működési mechanizmusa, szabályozási rendszere, hatalmi és szervezeti struktúrája részben vagy egészben történő javításának, illetve az ezekre irányuló változtatásoknak kezdeményezése és végrehajtása
- a szolgáltató, termelőtevékenység, illetve a működés mechanizmusa részének vagy egészének javítására vonatkozó lehetőségek felkutatása, felismerése, meghatározása,
- a lehetséges változtatásoknak a teljes rendszerre kiható jövőbeli előnyei és hátrányai alapján történő komplex elemzése, a szükséges rendszer-beavatkozási vagy szervezetfejlesztési stratégia meghatározása,
- a szükséges változtatásokkal kapcsolatban az érintettek és kulcsemberek meggyőzése,
- a változtatás végrehajtása és az új működési rendszernek a kitűzött célok elérését figyelembe vevő értékelése, stabilizálása,
- a vállalati célrendszerből és a szervezeti kultúrából fakadó minőségi kritériumokat biztosító szabályozási és értékelési rendszerek kialakítása, folyamatos felülvizsgálata, javítása.
A jövőbeli folyamatos működés fenntartásában való közreműködés
- a szervezet céljai által meghatározott tevékenységi körhöz tartozó külső környezet vizsgálata, értékelése,
- a versenytársak és a piaci verseny folyamatos vizsgálata, értékelése,
- a piacról, versenyről és a külső környezetről megszerzett információk feldolgozása, a szervezet céljainak elérését esetlegesen befolyásoló tényezők prognosztizálása,
- a saját és a versenytársak teljesítményének értékelése, összehasonlítása,
- a versenyképesség és a piaci pozíció javításában való közreműködés.
2. Pénzügyek kezelése
A működéshez szükséges erőforrások felhasználásának folyamatos ellenőrzése
- a költségek ellenőrzése, az output értékének növelése,
- a tevékenység, a felhasznált erőforrások költségterv szerinti ellenőrzése, szabályozása.
A tevékenységekhez, projektekhez szükséges erőforrások hatékony elosztásának biztosítása
- a projektek költségvetésének kialakítása,
- a költségterv elfogadtatása.
3. Emberek kezelése
A megfelelő személyi állomány kiválasztása és felvétele
- a jövőbeli emberi erőforrás szükséglet és követelmények meghatározása,
- a személy- és munkakör-specifikációk meghatározása,
- a szervezet és a csoportok szintjén a személyzettel szemben támasztott követelményeknek megfelelő jelöltek értékelése, kiválasztása, felvétele.
Az irányítása alá tartozó csoportok, egyének és önmaga képzése és szakmai továbbfejlesztése az érdekeltek teljesítményének javítása érdekében
- a csoport kialakítása, tevékenységi körének meghatározása, képzésének megtervezése és folyamatos javítása,
- az egyének számára nyújtott képzés és továbbfejlődés meghatározása, ellenőrzése és tökéletesítése,
- saját egyéni fejlődésének megvalósítása,
- a képzés és a szakmai továbbfejlesztés során alkalmazott módszerek javítása, tökéletesítése az érdekeltek igényeinek egyre inkább megfelelő rendszer kialakítása.
Az irányítása alá tartozó csoportok, egyének és az önmaga által végzett munka megtervezése, szétosztása, megszervezése és értékelése
- a csoportok és egyének munkájának cél- és kritériumrendszerének meghatározása és folyamatos aktualizálása,
- az elvégzendő feladatok részletes megtervezése, és a feladatok végrehajtása során használt módszerek meghatározása,
- a munka szétosztása, továbbá a csoportok, egyének és önmaga teljesítményének a kitűzött céloknak megfelelően történő értékelése,
- a csoportok és egyének teljesítményére vonatkozó visszacsatolás, visszajelzés.
A csoportok és egyének közti hatékony munkakapcsolatok kialakítása, fenntartása és folyamatos javítása
- a közvetlen beosztott bizalmának szakmai és személyi elismerésének és támogatásának megszerzése és fenntartása,
- a közvetlen felettes bizalmának szakmai és személyes elismerésének, támogatásának megszerzése és fenntartása,
- az azonos szinten és felelősségi körben dolgozó kollégákkal való megfelelő kapcsolat kialakítása és fenntartása,
- a konfliktusok felderítése és minimalizálása,
- megfelelő szakmai és személyes tanácsok adása a beosztottak számára,
- fegyelmi eljárások levezetése, a dolgozók sérelmeinek kivizsgálása.
4. Információ kezelése
A feladatok ellátásához, a döntések meghozatalához szükséges információk gyűjtése, értékelése és feldolgozása
- a döntéshozatalhoz szükséges információk gyűjtése és értékelése,
- az információk feldolgozása, rögzítése és tárolása,
- a szervezet céljainak elérését befolyásoló trendekre, hatásokra vonatkozó információk gyűjtése, prognózisok, előrejelzések készítése.
A problémák megoldásához és a döntéshozatalhoz szükséges információcsere, információáramlás megvalósítása
- csoportos problémamegoldó és döntéshozó értekezletek, megbeszélések vezetése,
- csoportos problémamegoldó és döntéshozó értekezleteken, megbeszéléseken való részvétel,
- a környezet informálása, javaslatokkal való ellátása.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
1. A vizsga témakörei
A) Operatív általános menedzser
A vizsgán a II. fejezet 3., illetve a III. fejezet A) pontjaiban meghatározott menedzseri feladatok ellátásához szükséges, az alábbiakban meghatározott ismereteket és ezeket támogató gyakorlati tudás komplex módon történő alkalmazását kell számon kérni.
- Alapvető munkajogi és munkavédelmi ismeretek.
- Célok alapján történő vezetés (Management by objectives)
= célok kitűzésének alapelvei, realitás, megalapozottság, összehasonlíthatóság, mérhetőség,
= szabályozási kör, modellje, elemei, alkalmazása,
= teljesítményértékelés, ellenőrzés.
- A csoportmunka alapjai
= csoportok munkájában való részvétel,
= csoportos megbeszélések vezetése,
= csoportok kialakítása, felállítása,
= új munkatársak beillesztésének kezelése,
= csoport működtetése, nehéz emberek kezelése, csoportokban kialakult szerepek, formális és informális csoportok kezelése, klikkek,
= vezetési stílus.
- Az információkezelés alapjai
= információgyűjtés,
= informáciadás, visszacsatolás,
= információrögzítés.
- Képzési módszerekkel kapcsolatos alapismeretek, gyakorló feladatok, Coaching, mentorálás, mestermunkák előnyei, hátrányai.
- Kommunikációs technikák, jelentések írása, tesztek használata, táblázatok használata, nonverbális kommunikáció, kérdezés, hallgatás
= aktív hallgatás, mások véleményének kikérése,
= írásos kommunikáció, jelentések, jegyzőkönyvek,
= javaslatok képviselete,
= meggyőzés, érdekek képviselete,
= visszacsatolás, információadás,
= viták irányítása,
= tárgyalás.
- Konfliktusok kezelésének alapismeretei, pletykák megelőzése, kezelése, konfliktustünetek felismerése, okok meghatározása, megoldások.
- Költségeket alapvetően befolyásoló tényezők, hatásuk és azok csökkentése, túlórák, hiányzások, munkaerő-elvándorlás, pontosság és időmenedzsment, határidők, anyag- és energia-felhasználás, karbantartás, hatékonyság, minőség.
- A motiváció alapjai, elvárható teljesítmény és az erőfeszítések összhangja
= anyagi ösztönzés alapvető formái, csoportos és egyéni bérezési formák, kapcsolatuk a minőségi és mennyiségi teljesítménnyel,
= bevonás, együttműködés megnyerése különböző típusú dolgozók esetén,
= egyének és motiválhatóság, különböző teljesítményű (kiváló, közepes, gyenge) dolgozók motiválásának eszközei,
= motiválatlanság tünetei,
= munkahelyi környezet és elégedettség,
= munkavégzés feltételei, információ, erőforrás, célok ismerete és az elvárható teljesítmény,
- visszacsatolás, értékelés.
- Mozdulat-idő elemzés alapjai.
- Munkakörtervezés alapjai
= munkakörtervezés eszközei, munkakör rotáció, munkakör szélesítés, munkakör gazdagítás, autonóm munkacsoportok, minőségi körök (csak az eszközök ismerete szükséges),
= munkakör-specifikáció alapjai (táblázatok használata), képességek, szaktudás, felelősség, munkafeltételek.
- Problémamegoldási módszerek alapjai, probléma feltárása, ok-okozati diagram alkalmazása, kritériumok felállítása, alternatívák keresése, döntés.
- Számítógépek alkalmazásának alapjai, számítógép üzembe helyezése, szövegszerkesztők, táblázatkezelők ismerete, a file megnyitása, mentése, szöveg javítása, mozgatása, nyomtatása terén.
- Szervezeti struktúra alapjai, szervezet és csoport kapcsolata, célok összefüggése.
- Tervezés, célkitűzés, tervkészítés, terv folyamatos figyelemmel kísérése, kontingencia tervezés, Gant-diagram, tevékenységek - erőforrások - idő egymáshoz rendelése
= tervkészítés,
= kontingencia tervek,
= terv aktualizálása,
= erőforrások allokációja.
- Termelésracionalizálás alapjai.
- TQM (Total Quality Management - Teljeskörű Minőségi Biztosítás) alapkoncepciója.
- Változások kezelésének gyakorlati alapjai, kulcsemberek megtalálása, azok informálása (mit, miért, kit, hogyan, mikor), a folyamat ellenőrzése.
B) Középfokú általános menedzser
A vizsgán a II. fejezet 3., illetve a III. fejezet B) pontjaiban meghatározott menedzseri feladatok ellátásához szükséges menedzsment, marketing, gazdasági és jogi általános ismereteket, és az ezeket támogató gyakorlati tudás komplex módon történő alkalmazását kell számon kérni.
Menedzseri ismeretek
- Alapvető menedzsment elméletek, alapfogalmak, különös tekintettel a tudományos menedzsmentre, a klasszikus irányzatra, az emberi viszonyok tanára, a rendszerszemléletű menedzsmentre, kontingencia elméletre.
- Csoportos szellemi alkotótechnikák, döntési módszerek és azok alkalmazása, különös tekintettel a döntési fákra, az ok-okozati diagramokra és a brainstorming-ra, valamint a problémamegoldó és döntési modell folyamatának alapelemeire. Ezen a szinten legalább két-két módszer tökéletes ismerete és biztonságos alkalmazása szükséges.
- Hatalom, befolyás, autoritás, hatáskörök és felelősség kérdése, különös tekintettel a vezetői hatalom forrásaira, az egyes fogalmak közti különbségekre, a delegálás módszertanára, a beosztottak bevonására.
- Irányítás, alapelvek, szabályozási kör és elemei, az irányítás megszervezése, szabályzatok. A vizsgázónak ezen a szinten az elméletet tökéletesen kell alkalmaznia, és fel kell tudni állítani a saját részlegére vonatkozó szabályozási rendszert, és azonosítani kell tudni annak elemeit.
- Konfliktuskezelési technikák. Ezen a szinten legalább kél módszer ismerete, és a hozzátartozó elmélet tudása szükséges.
- Menedzser fogalmának alapelvei, menedzserré válás folyamata, korlátok, lehetőségek, és az ebből eredő döntési szabadság, szerepek.
- Motivációs elméletek, technikák, munkatervezés. Ezen a szinten legalább két elmélet tökéletes ismerete alapvető fontosságú, továbbá legalább két gazdasági jellegű és két emberhez kötődő motivációs technikát, eszközt kell tudatosan és megfelelően alkalmazni a gyakorlatban, valamint ismerni kell a munkakörtervezés alapelveit, eszközeit és azok alkalmazását, ennek visszakérdezését dolgozati vagy esettanulmányi formában kell megvalósítani.
- Munkaelemzés, az eljárás lényege, módszerei, melyek közül legalább 2 módszert kell tudni és alkalmazni.
- Munkatársak kiválasztása, különös tekintettel a munkakör-analízisre, a vállalati humánpolitikába illeszkedő személyzetspecifikációra, a felvételi beszélgetések követelményeire és levezetésére, illetve a fegyelmező interjúk levezetésére, és a fegyelmik felterjeszthetőségének feltételeire (ezen képességek megszerzéséhez tréninget kell biztosítani).
- Személyzetfejlesztés, csapatépítés, különös tekintettel a minősítési rendszerekre, azok jellemzőire, értékelési szempontjaira, az új munkatársak beilleszkedésének segítésére, a már dolgozó munkatársak továbbképzésére, annak szempontjaira, módszereire, a team irányítására, összeállítására, működtetésére.
- Szervezetek struktúrája és kultúrája, különös tekintettel a szervezet struktúrájának fontosságára, alapvető szervezeti típusokra, strukturális dilemmákra, a proliira, a szervezeti kultúrára, és az azt befolyásoló tényezőkre, a struktúra, a kultúra és a feladat kapcsolatára.
- Termelésracionalizálási technikák, legalább két módszer olyan szintű ismerete, amely segítségével a menedzser képes a termelésracionalizálás önálló elvégzésére is.
- Tervezés, különös tekintettel a Gant-diagramra és a hálótervezésre. Ezen a szinten legalább két tervezési technika tökéletes ismerete és biztonságos alkalmazása szükséges, beleértve a tervezés folyamatának menedzselését az indítástól az ellenőrzésig is.
- Változásmenedzsment, különös tekintettel annak fázisaira, a fellazításban az ellenállások felmérésére, annak módjaira, az ellenállások leküzdésére, a változtatás és a megszilárdítás fázisára, a változást akadályozó korlátok felismerésére és megszüntetésére.
- Vezetési stílus, vezetői típusok, vezetési módszerek. Ezen szinten legalább két-két stílus, típus és módszer tökéletes ismerete szükséges.
Általános gazdasági ismeretek
A középfokú általános menedzseri szakképesítéssel rendelkező személynek olyan általános és átfogó gazdasági ismeretekkel kell rendelkeznie, amely képessé teszi a gazdasági, pénzügyi folyamatok helyes értelmezésére, azok hiteles tolmácsolására és képviseletére a beosztottak körében. Továbbá lehetővé teszi, hogy az adott személy a saját felelősségi körébe tartozó tevékenységekre vonatkozóan a mérlegből és a számviteli beszámolókból megfelelő információkat vonjon le, azokat szakszerűen értelmezze, a vállalati pénzügyi irányelvekbe illeszkedően részletes pénzügyi tervet készítsen, a pénzügyi folyamatokat ellenőrizze, és azokat modellezze. Ennek során ismeri és szakszerűen alkalmazza a következőket:
- számviteli alapelvek, mérleg szerkezete, elemzése,
- pénzügyi mutatók, pénzügyi számvitel, vezetői számvitel,
- fedezeti költségszámítás, zéró-bázis alapú költség tervezés (ZBB),
- költségelemzés, költségvetések elkészítése,
- pénzügyi tervezés, végrehajtásának ellenőrzése, likviditás,
- beruházás gazdaságossági vizsgálatok alapjai,
- pénzügyi folyamatok modellezése.
Általános marketing ismeretek
A középfokú szakképesítéssel rendelkezőknek mind a szervezeten kívül, mind a szervezeten belül értelmezni kell tudniuk a marketing alapfogalmakat és technikákat. Struktúrájában össze kell tudni állítaniuk egy marketing kommunikációs tervet, illetve egy marketing tervet, és kommunikálni kell tudniuk a marketing szakcégekkel olyan szinten, hogy partnerként tudjanak velük együttműködni, illetve dönteni tudjanak az egyes szakcégek által készített anyagok elfogadhatóságáról. Ehhez általánosan és komplex módon ismerniük és alkalmazniuk kell a következőket:
- marketing alapelvek, marketing koncepció és termékkoncepció, marketing alapfogalmak, tranzakciók és tranzakciós előnyök, külső és belső marketing értelmezése és alkalmazási lehetőségei,
- fogyasztói magatartás vizsgálata, piacszegmentáció, termékpozicionálás,
- marketingkutatás alapelvei, eszközei, vevőközpontú marketingelemzések,
- termék, termékértelmezés, életgörbék, portfoliók,
- ár, ármeghatározás hatása az értékesíthetőségre,
- marketing kommunikáció alapelvei, üzenet, kommunikációs eszközök, marketing kommunikációs terv,
- alapvető marketing elemzések (legalább három: STEP, SWOT, marketing audit),
- marketingtervezés alapelvei,
- beszállítókkal való kapcsolatok, készletezés,
- TQM alapjai és a belső marketing.
Általános jogi ismeretek
A különböző vállalkozási formák, vállalkozások jogi szabályozása, számviteli alapelvek, munkajogi és munkavédelmi alapelvek, különös tekintettel a fegyelmi eljárásokra, az antidiszkriminációs elvekre, a munkavállaló általános jogaira és kötelezettségeire. Ezeken kívül a Polgári Törvénykönyvben szereplő általános kötelmi jog gazdasági szerződésekre vonatkozó szabályai.
A középfokú végzettséghez szükséges általános komplex ismereteket kiegészítő technikák
Kommunikáció:
- írásos kommunikáció: jelentések írása, ábrák és diagramok használata,
- olvasás: hatékony olvasás,
- beszédek és előadások: beszédek tartása nyilvánosság előtt,
- hallgatás,
- nonverbális kommunikáció: nonverbális kommunikációs jelek értelmezése,
- értekezletek: értekezletek vezetése, problémák az értekezletekkel kapcsolatban,
- jegyzetelés: korszerű jegyzetelési módszerek, gondolati hálók.
Tárgyalástechnika:
Számítógépek használata: szövegszerkesztők, adatbázis- és táblázatkezelők.
C) Felsőfokú általános menedzser
A vizsgán a II. fejezel 3., illetve a III. fejezet C) pontjaiban meghatározott menedzseri feladatok ellátásához szükséges menedzsment marketing, gazdasági, humánerőforrás, változásmenedzsment, versenypiaci marketing ismereteket, és az ezeket támogató gyakorlati tudás komplex módon történő alkalmazását kell számon kérni.
A középfokú szakképesítés ezen pontjaiban meghatározottak teljes körű ismerete.
Menedzseri ismeretek
- Döntési módszerek és technikák, különös tekintettel a racionális módszerekre, a mátrixok használatára. A sikeres vizsgához legalább 4 különböző technika alkalmazása és módszer, illetve annak elméleti hátterének ismerete szükséges.
- Tervezés, legalább 4 tervezési technika ismerete szükséges, melyek közül az egyik a hálótervezés teljes körű ismerete és alkalmazása, beleértve a számítógépes feldolgozását is.
- Motivációs elméletek, az alapvető motivációs technikák ismerete. A sikeres vizsgához legalább 4 különböző elméleti alapokon álló motivációs elmélet ismerete és alkalmazása szükséges, melyek közül az egyik a Herzberg-féle elmélet teljes körű ismerete.
- Motivációs technikák, különös tekintettel a pénzügyi és az interperszonális motivációra. A vizsgakövetelmény 4-4 ilyen jellegű technika ismerete.
Humánerőforrás menedzsmenthez kapcsolódó ismeretek
- Az emberek fontossága
- Foglalkoztatási politika
- Megfelelő emberek kiválasztása
- Munkaerő-tervezés, módosítás, oktatás
- Új dolgozók bevezetési folyamata az új munkahelyre
- Új munkatársak betanítása
- Teljesítményértékelés és visszacsatolás
- Az elvárt teljesítmény szinten tartásának lehetőségei
- Útmutatás
- Fegyelmezés és panaszkezelés
- A munkavállalók jogai
- A munkaviszony megszüntetése
- Egészség és biztonság a munkahelyen
- Szakszervezeti kapcsolatok
- A munka javadalmazásának problémaköre
- Tárgyalások és kollektív érdekegyeztetés
- Kommunikáció, konzultáció és közreműködés
- Az emberek kezelése vállalati/intézményi szinten
Változásmenedzsmenthez kapcsolódó ismeretek
- Változás természete
- Problématípusok
- Problémák különböző érzékelésének okai
- Ábrázolási technikák
- Csoportmunka
- Csoportos szellemi alkotótechnikák
- Rendszerelmélet
- Rendszerszemléletű beavatkozási stratégia
- Emberközpontú beavatkozási stratégia
- Válságmenedzselés
- Változások gyakorlati megvalósítása
- Szervezeti politikai viszonyok szerepe a változásban
Gazdasági ismeretek
- Pénzügyi tervezés, controlling gazdálkodási tevékenység ellenőrzése és irányítása, cash-flow elemzés, tervezés, likviditásvizsgálat és -terv
- Pénzügyi struktúrák, tőke jellemző forrásai, kockázat és hozam, finanszírozási módok, tőkestruktúra (saját és idegen tőke)
- Pénzügyi és más hatékonysági mutatók
- Beruházás gazdaságossági vizsgálatok
- Pénzügyi folyamatok modellezése
- Belső környezet értékelése (legalább négy módszer ismertetése)
- A belső hatékonyság és teljesítmény mérése, gazdasági mutatók
Versenypiaci marketing ismeretek
- Külső környezet elemzése, a környezet befolyásolása (legalább négy elemzési technika ismerete és alkalmazása)
- Prognózisok, előrejelzések készítése (legalább négy technika szakszerű ismerete és alkalmazása)
- Versenykörnyezet elemzése, piaci mutatók
- Információgyűjtés, -feldolgozás, kutatási módszerek
- Piaci munka teljesítménymérési módszerei
- Vállalati hatékonyság növelésének eszközei
- Üzleti tervek készítése, értékelése, megvalósítása, a megvalósítás ellenőrzése
- Meggyőzési tervek készítése
Nemzetközi jogi és pénzügyi ismeretek alapjai
2. A szakmai vizsga részei
A) Operatív általános menedzser
A vizsga során a vizsgázónak egyértelműen bizonyítania kell azt, hogy
a) képes komplex módon, a "gyakorlatban" alkalmazni a szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeiben [a IV./1/A) pontban] felsoroltakat;
b) ehhez megfelelő elméleti tudással rendelkezik.
Írásbeli vizsga:
Az írásbeli vizsga feladatait központi tételsor tartalmazza.
Az írásbeli vizsgán a hallgató tesztet tölt ki. A tesztkérdések általános ismeretanyagot kérnek számon. A kérdéssort a vizsgázó a vizsgán kapja meg. A kérdések száma a IV./1/A) pontban, a szakképesítés vizsgáztatási követelményeiben felsorolt témakörönként kettő.
Gyakorlati vizsga:
A gyakorlati vizsga során a jelölt egy esettanulmányon keresztül egy összetett feladatot old meg, a képzés során elsajátított módszerek alkalmazásával. A feladatot a jelölt a vizsgán kapja meg. Az esettanulmány sikeres megoldása a IV./1./A) pontban felsoroltakból legalább 5 egymáshoz kapcsolódó témakör feldolgozását követeli meg. Kidolgozási idő: 90 perc.
Szóbeli vizsga:
A szóbeli vizsga a gyakorlati vizsgához kapcsolódik. A jelölt a gyakorlati vizsga során megoldandó esettanulmányhoz két elméleti kérdést fejt ki. Az elméleti kérdéseket az esettanulmánnyal együtt húzza a vizsgázó.
A gyakorlati és szóbeli vizsga feladatait a IV. 1. pontban meghatározott témakörök alapján a képző intézmény állítja össze, és azt a kijelölt vizsgabizottsági elnökkel előzetesen egyezteti. Nem megfelelő, vagy nem megfelelő nehézségi fokú kérdéssor esetén a vizsgabizottság elnöke a kérdéssort átdolgoztathatja.
B) Középfokú általános menedzser
A középfokú szakképesítés megszerzéséhez a jelöltnek egyértelműen bizonyítania kell azt, hogy a IV./1./B) pontban felsorolt tantárgyakból:
a) megfelelő elméleti és gyakorlati tudással rendelkezik,
b) a tantárgyi ismereteket képes egyidejűleg átfogó, komplex módon a gyakorlatban alkalmazni.
Gyakorlati vizsga:
A gyakorlati vizsga két részből áll.
1. A gyakorlati vizsga során a jelölt egy komplex szakdolgozatot készít. A komplex szakdolgozat témájának olyat kell választani, amely lehetővé teszi a vizsgázó számára, hogy a IV./1./B) pontban meghatározott tantárgyak közül a menedzseri, a gazdasági és a marketing ismereteket tartalmazó tantárgyak mindegyikét alkalmazhassa. Az alkalmazásnak a problémameghatározás, elemzés, célkitűzés, megoldás, hatásvizsgálat, javasolt változtatások bevezetése folyamatára kell épülnie, amely alapvető követelménye a gyakorlati vizsga sikeres letételének. A komplex szakdolgozatban a vizsgázónak a problémát sokoldalúan - az általános menedzsment, marketing és gazdasági ismeretek tantárgyak mindegyikéből egyenként, a IV./1./B) pontban felsorolt témakörökből legalább három-három elméletet, módszert szakszerűen alkalmazva - kell megközelíteni. Ennél kevesebb témakör alkalmazása, illetve azok egymáshoz kapcsolódásának egyértelmű és szakszerű bemutatása, továbbá a fent említett folyamat (a probléma meghatározásától a változtatás bevezetéséig) hiányban szakdolgozat nem fogadható el, és a gyakorlati vizsga érdemjegye elégtelen.
A szakdolgozat elkészítéséhez bármilyen segédeszköz - beleértve a tanári konzultációt is - használható. A dolgozatot szövegszerkesztőn kell írni, amelyben táblázatok és ábrák is szerepelnek. A dolgozat minimális terjedelme - a mellékletek nélkül - 30 oldal.
2. A jelöltnek a szakdolgozatában feldolgozott témát meg kell védenie oly módon, hogy annak általános ismertetése után a vizsgabizottság kérdéseire a szakdolgozatban alkalmazott módszerek bármelyikét, de tantárgyanként - általános menedzsment, marketing, pénzügyi és gazdasági ismeretek - legalább egyet részleteiben, elméleti és gyakorlati módon bemutatja.
Szóbeli vizsga:
A vizsgán a jelölt a gyakorlati vizsgarésznél meghatározott három tantárgyból (általános menedzsment, marketing, pénzügyi és gazdasági ismeretek), a IV./1./B) pontban meghatározott témakörök alapján előre összeállított feladatsorból egy-egy kérdést húz, és azokra válaszol. A szóbeli vizsga ezen részén a jelöltnek 30 perc felkészülési időt kell biztosítani. A szóbeli vizsgán segédeszköz nem használható.
A gyakorlati és a szóbeli vizsgák feladatait a képző intézmény állítja össze, és azt a kijelölt vizsgabizottsági elnökkel előzetesen egyezteti. Nem megfelelő, vagy nem megfelelő nehézségi fokú kérdéssor esetén a vizsgabizottság elnöke a kérdéssort átdolgoztathatja.
A gyakorlati vizsga szakdolgozatait, azok két-két szakmai bírálatával együtt a szóbeli vizsgát megelőzően legalább 15 nappal a vizsgabizottság elnökének a rendelkezésére kell bocsátani. Enélkül a jelölt nem kezdheti meg a szóbeli vizsgát.
C) Felsőfokú általános menedzser
A felsőfokú szakképesítés megszerzéséhez a jelöltnek egyértelműen bizonyítania kell azt, hogy mind a középfokú, mind a felsőfokú követelmények IV./1./B) és C) pontjaiban felsorolt tantárgyakból:
a) megfelelő elméleti és gyakorlati tudással rendelkezik,
b) tantárgyi ismereteit képes egyidejűleg átfogó, komplex módon, a gyakorlatban alkalmazni.
Gyakorlati vizsga:
A gyakorlati vizsga két részből áll.
1. A gyakorlati vizsga során a jelölt egy komplex szakdolgozatot készít. A komplex szakdolgozat témájának olyat kell választani, amely lehetővé teszi a vizsgázó számára, hogy a közép- és felsőfokú követelmények IV./1./B) és C) pontjaiban meghatározott tantárgyak közül a menedzseri, a gazdasági és a marketing ismereteket, a humánerőforrás, a változásmenedzsment és versenypiaci marketing ismeretek mindegyikét alkalmazhassa. Az alkalmazásnak a problémameghatározás, elemzés, célkitűzés, megoldás, hatásvizsgálat, javasolt változtatások bevezetése folyamatára kell épülnie, amely alapvető követelménye a gyakorlati vizsga sikeres letételének. A komplex szakdolgozatban a vizsgázónak a problémát sokoldalúan - a felsorolt tantárgyak mindegyikéből egyenként, a IV./1./B) és C) pontban felsorolt témakörökből legalább három-három elméletet, módszert szakszerűen alkalmazva - kell megközelítenie. Ennél kevesebb témakör alkalmazása, illetve azok egymáshoz kapcsolódásának egyértelmű és szakszerű bemutatása, továbbá a fent említett folyamat (problémameghatározástól a változtatás bevezetéséig) hiányban szakdolgozat nem fogadható el, és a gyakorlati vizsga érdemjegye elégtelen.
A szakdolgozat elkészítéséhez bármilyen segédeszköz - beleértve a tanári konzultációt is - használható. A dolgozatot szövegszerkesztőn kell írni, amelyben táblázatok és ábrák is szerepelnek. A dolgozat minimális terjedelme - a mellékletek nélkül - 50 oldal.
2. A jelöltnek a szakdolgozatában feldolgozott témát meg kell védenie oly módon, hogy annak általános ismertetése után a vizsgabizottság kérdéseire a szakdolgozatban alkalmazott módszerek bármelyikét (de tantárgyanként legalább egyet részleteiben) elméleti és gyakorlati módon bemutatja.
Szóbeli vizsga:
A vizsgán a jelölt a gyakorlati vizsgarésznél meghatározott hat tantárgyból (általános menedzsment, marketing, pénzügyi és gazdasági ismeretek, humánerőforrás menedzsment, változásmenedzsment, versenypiaci marketing) a IV./1./C) pontban meghatározott témakörök alapján előre összeállított komplett feladatsorból egy-egy kérdést húz, és azokra válaszol. A szóbeli vizsga ezen részén a jelöltnek 45 perc felkészülési időt kell biztosítani. A szóbeli vizsgán segédeszköz nem használható.
A gyakorlati és a szóbeli vizsgák feladatait a képző intézmény állítja össze, és azt a kijelölt vizsgabizottsági elnökkel előzetesen egyezteti. Nem megfelelő, vagy nem megfelelő nehézségi fokú kérdéssor esetén a vizsgabizottság elnöke a kérdéssort átdolgoztathatja.
A gyakorlati vizsga szakdolgozatait azok két-két szakmai bírálatával együtt a szóbeli vizsgát megelőzően legalább 15 nappal a vizsgabizottság elnökének a rendelkezésére kell bocsátani. Enélkül a jelölt nem kezdheti meg a szóbeli vizsgát.
3. A vizsga értékelése
A) Operatív általános menedzser
A vizsgarészeket a szakképesítésre pályázónak sikeresen kell teljesítenie, és ennek alapján a jelölt szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból kap osztályzatot. A szakmai elméleti osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgán kapott érdemjegyek átlaga alapján kapja.
B) Középfokú általános menedzser
A vizsgarészeket a szakképesítésre pályázónak sikeresen kell teljesítenie, és ennek alapján a jelölt szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból kap osztályzatot. A szakmai elméleti osztályzatát a szóbeli vizsgán az általános menedzsment, gazdasági ismeretek, marketing tantárgyakból letett tantárgyi vizsgák érdemjegyei átlaga alapján kapja abban az esetben, ha a szóbeli vizsgán kapott minden egyes érdemjegye legalább elégséges.
A szakmai gyakorlati osztályzatát a szakdolgozat, valamint annak megvédésére kapott érdemjegyeinek átlaga alapján kapja abban az esetben, ha mindkét érdemjegye legalább elégséges.
C) Felsőfokú általános menedzser
A vizsgarészeket a szakképesítésre pályázónak sikeresen kell teljesítenie, és ennek alapján a jelölt szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból kap osztályzatot. A szakmai elméleti osztályzatát a szóbeli vizsgán az általános menedzsment, humánerőforrás menedzsment, változás menedzsment, gazdasági ismeretek, versenypiaci marketing tantárgyakból letett tantárgyi vizsgák érdemjegyeinek átlaga alapján kapja abban az esetben, ha a szóbeli vizsgán kapott minden egyes érdemjegye legalább elégséges.
A szakmai gyakorlati osztályzatát a szakdolgozat, valamint annak megvédésére kapott érdemjegyeinek átlaga alapján kapja abban az esetben, ha mindkét érdemjegye legalább elégséges.
B) Középfokú általános menedzser
C) Felsőfokú általános menedzser
A sikertelen gyakorlati vizsga esetén a jelölt a szóbeli vizsgára nem bocsátható, és a szakdolgozatát leghamarabb csak a következő vizsgaidőszakban adhatja be. Harmadik sikertelen vizsga után a jelölt csak a tanulmányai megismétlésével jelentkezhet újra vizsgára.
Sikertelen szóbeli vizsga esetén a jelöltnek abból a vizsgarészből kell javítóvizsgát tennie, amelyből a vizsgázó tudását elégtelenre minősítették. Az a vizsgázó, akinek a tudását ugyanabból a tantárgyból másodszor is elégtelenre minősítették, ismétlővizsgát csak a tantárgy megismétlésével tehet.
A vizsgát a jelöltnek legkésőbb a tanulmányai befejezését követően egy éven belül meg kell kezdenie.
A javítóvizsgát a jelöltnek legkésőbb a sikertelen vizsgát követő egy éven belül meg kell kezdenie. Ellenkező esetekben a jelölt csak a tanulmányai megismétlésével tehet vizsgát.
4. A szakmai vizsgára való jelentkezés feltételei
A) Operatív általános menedzser
Iskolarendszeren kívüli képzési forma esetén
- egy év munkaviszonnyal igazolható szakmai gyakorlat a vizsga megkezdésekor. Igazolást szakmai és gazdasági kamarai tagsággal rendelkező jogi vagy természetes személy adhat ki;
- szervezett elméleti és irányított gyakorlati képzésben való részvétel igazolása. A gyakorlati képzés minimálisan 40 óra kommunikációs tréninget tartalmaz.
Iskolarendszerű szakképzés esetén
- a képzés a központi tantárgyi program szerint folyik, a szakmai gyakorlatot a képző intézmény a gazdálkodó szervezettel közösen, a gyakorlati tantárgy programjai szerint szervezi meg.
B) Középfokú általános menedzser
Iskolarendszeren kívüli képzési forma esetén
- legalább 1 év igazolható szakmai gyakorlat a vizsga megkezdésekor. Igazolást szakmai és gazdasági kamarai tagsággal rendelkező jogi vagy természetes személy adhat ki;
- szervezett elméleti és az elméleti oktatással összehangolt, azzal azonos ütemben folytatott irányított gyakorlati képzésen való részvétel igazolása. A gyakorlati képzésnek az egyes témakörök esetében külön-külön vagy együttesen az alkalmazás gyakorlásának feltételét megteremtő tréninget is kell tartalmaznia. (A tréningek minimális időtartama tantárgyanként 30 óra, komplex összevont tréning esetében 90 óra. Az irányított gyakorlati képzés célja, az adott témakör oktatójának szakmai segítségével az elméleti ismeretek gyakorlatban való alkalmazása. Ennek érdekében a képzőnek munkahelyi kapcsolatot, fogadókészséget kell biztosítania, vagy olyan oktatási módszert kell alkalmaznia, amely lehetővé teszi a képzésben résztvevők számára az aktív munkavégzést.) Ezen túlmenően a képzés keretén belül a középfokú képzési folyamat önálló tantárgyi képzési szakaszainak eredményességét mérő és a folyamatos szakmai gyakorlati munkát számon kérő, a IV./1./B) pontban meghatározott tantárgyak közül a menedzseri, a gazdasági és a marketing ismereteket tartalmazó tantárgyak mindegyikéből minimálisan 3 db, egymásra épülő, összességében a témakör teljes anyagát feldolgozó dolgozatot kell elkészíteni. A dolgozatok megírásához minden segédeszköz - beleértve a tanári konzultációt is - használható. A dolgozat minimális terjedelme 8 szabványos gépelt oldal.
Iskolarendszerű szakképzés esetén
- a képzés a központi tantárgyi program szerint folyik, a szakmai gyakorlatot a képző intézmény a gazdálkodó szervezettel közösen, a gyakorlati tantárgy programjai szerint szervezi meg.
C) Felsőfokú általános menedzser
Iskolarendszeren kívüli képzési forma esetén
- középfokú általános menedzseri szakképesítés;
- további 1 év igazolható szakmai gyakorlat a vizsga megkezdésekor. Igazolást szakmai és gazdasági kamarai tagsággal rendelkező jogi vagy természetes személy adhat ki;
- a középfokú szakképesítésen túl további szervezett elméleti és az elméleti oktatással összehangolt, azzal azonos ütemben folytatott irányított gyakorlati képzésen való részvétel igazolása. A gyakorlati képzésnek az egyes témakörök esetében külön-külön vagy együttesen az alkalmazás gyakorlásának feltételét megteremtő tréninget kell tartalmaznia. (A tréningek minimális időtartama tantárgyanként 30 óra, komplex összevont tréning esetében 90 óra. Az irányított gyakorlati képzés célja az adott témakör oktatójának szakmai segítségével az elméleti ismeretek gyakorlatban való alkalmazása. Ennek érdekében a képzőnek munkahelyi kapcsolatot, fogadókészséget kell biztosítania, vagy olyan oktatási módszert kell alkalmaznia, amely lehetővé teszi a képzésben résztvevők számára az aktív munkavégzést.) Ezen túlmenően a képzés keretén belül a felsőfokú képzési folyamat önálló tantárgyi képzési szakaszainak eredményességét mérő és a folyamatos szakmai gyakorlati munkát számon kérő, a IV./1./C) pontban meghatározott tantárgyak közül a humánerőforrás, a változásmenedzsmenthez, a versenypiaci marketing ismereteket - beleértve a versenytárs pénzügyi elemzését -tartalmazó tantárgyak mindegyikéből minimálisan 3 db, egymásra épülő, összességében a témakör teljes anyagát feldolgozó dolgozatot kell elkészíteni. A dolgozatok megírásához minden segédeszköz - beleértve a tanári konzultációt is - használható. A dolgozat minimális terjedelme 8 szabványos gépelt oldal.
Iskolarendszerű szakképzés esetén
- a képzés a központi tantárgyi program szerint folyik, a szakmai gyakorlatot a képző intézmény a gazdálkodó szervezettel közösen, a gyakorlati tantárgy programjai szerint szervezi meg.
B) Középfokú általános menedzser
C) Felsőfokú általános menedzser
A tantárgyi dolgozatok témáját úgy kell meghatározni, hogy azzal egyértelműen felmérhető, illetve megállapítható legyen az, hogy a tanulónak a szakképzés során tanúsított előmenetele, szakmai tudása megfelel a fent megnevezett tantárgyakra meghatározott szakmai követelményeknek. Ebből következően az első tantárgyi dolgozatnak a tantárgy keretében oktatott tananyag első harmadának, a második tantárgyi dolgozatnak az első kétharmadának, míg az utolsó dolgozatnak a teljes tananyag alkalmazását kell számon kérnie. (A dolgozatok témaválasztására javasolt példát e szakmai követelmény értelmező rendelkezése tartalmazza.)
A dolgozatok során elért teljesítményt érdemjegyekkel vagy annak megfelelő pontozással kell értékelni, melyek az adott tantárgy képzési szakaszát lezáró osztályzatot adják, a megadott példa szerint. (A dolgozatok elvi követelmény rendszerét és javítási kritériumait e szakmai követelmény értelmező rendelkezése tartalmazza.)
A tantárgyi dolgozatok eredményeit, feladatkiírásait és javítási útmutatóját a gyakorlati vizsga szakdolgozataival együtt a szóbeli vizsgál megelőzően legalább 15 nappal a vizsgabizottság elnökének a rendelkezésére kell bocsátani.
A vizsgabizottság a szóbeli vizsgát megelőző értekezleten dönt arról, hogy a szakmai képzés folyamán elkészített dolgozatok témájukban és javításaikban megfelelnek-e a szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeinek. Amennyiben nem felelnek meg, a vizsgabizottság a képző intézményt a hiányok pótlására felszólítja, és a vizsgát elhalaszthatja.
5. Szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés esetei
A képesítővizsga a teljes ismeretanyagot felöleli, melynek során lényeges követelmény az, hogy a hallgató ezt az ismeretanyagot egységesen és komplex módon alkalmazza. Ebből következően a vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.
V. A szakképesítés megszerzésének egyéb kérdései
A szakképesítés iskolai és tanfolyami képzés keretében, az értelmező rendelkezésekben meghatározottak szerinti, a szakmai követelmény alapján kidolgozott helyi szakmai programmal rendelkező menedzserképzőben szerezhető meg. Az oktatást - ha a jogszabály másképpen nem rendelkezik - szakirányú egyetemi, főiskolai képesítéssel és minimálisan 3 év szakirányú oktatási gyakorlattal rendelkező és a valós szervezeti problémákat gyakorlatban ismerő szakemberek végezhetik.
ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
E szakmai (vizsgáztatási) követelmény alkalmazásában:
1. a) Menedzsment: egy szervezet emberi, pénzügyi, fizikai és információs erőforrásai tervezésének, azokról való döntéseknek, szervezésének, vezetésének és irányításának folyamata, amelyet céljai eredményes és hatékony megvalósítása érdekében végez.
b) Tervezés: az a menedzsment funkció, amely a szervezet jövőbeli működésére vonatkozó célokat határozza meg, és dönt az elérésükhöz szükséges tevékenységekkel és erőforrásokkal kapcsolatban arról, hogy kinek, mit, mikorra, milyen sorrendben kell megtennie.
c) Szervezés: az a menedzsment funkció, amely az elvégzendő feladatokat, és az azokhoz szükséges személyi és tárgyi feltételek csoportosítását, elrendezését és összekapcsolását jelenti annak érdekében, hogy az érintettek a legeredményesebben tudják elvégezni a munkát.
d) Irányítás: az a menedzsment funkció, amely a beosztottak tevékenységének ellenőrzését, a szervezet céljai felé vezető úton tartását, és szükség esetén történő korrekciók végrehajtását jelenti.
e) Vezetés: az a menedzsment funkció, amely a szervezel tagjai viselkedésének tudatos befolyásolását jelenti annak érdekében, hogy azok a meghatározott célok eléréséért tevékenykedjenek. Ily módon a vezetés közvetlenül a szervezetben levő emberekre összpontosít azok motivációjának kialakításán és fenntartásán keresztül.
f) Menedzser: aki elsődlegesen menedzsment tevékenységet lát el.
g) Menedzseri szaktudás: egy olyan, az első szakképesítést/végzettséget, vagy megszerzett szakmai tapasztalatot kiegészítő elméleti és gyakorlati ismerethalmaz, amely egy már meglévő szaktudást egészít ki oly módon, hogy annak birtokosa szaktudását egy másik dimenzióban, komplexebb módon tudja ellátni, azaz képes elvégezni a felelősségi körében felmerülő feladatokat megoldó emberek irányítását, a szükséges erőforrások és pénzeszközök megszerzését, felhasználásának megtervezését és ellenőrzését, ezen feladatok végrehajtásának a szervezet által meghatározott célrendszerbe önálló módon való integrálását, ezen folyamatok és érdekek kétirányú (beosztott, illetve vezető irányában történő) képviseletét, a rábízott emberek szervezeti tevékenységének megszervezését és az alapfeltételek megteremtését.
h) Általános menedzseri szakképesítés: a szervezeti hierarchiában betöltött pozícióból eredő felelősségi körbe tartozó feladatokkal, emberekkel, erőforrásokkal, információkkal kapcsolatos döntési, tervezési, irányítási, szervezési, vezetői feladatok ellátására képessé tevő gyakorlati és elméleti ismeretek többszintű, a szervezeti hierarchiát követő rendszere, amely független az adott felelősségi körbe tartozó feladatok jellegétől.
i) Menedzserképzés: az a képzési folyamat, amelyben a résztvevőket a menedzsment feladatok és tevékenységek ellátására tesznek képessé.
j) Menedzserképző: az az iskolarendszer keretén belül vagy iskolarendszeren kívül tevékenykedő oktatási intézmény, ahol a menedzseri funkciók ellátására képezik a résztvevőket a szakmai és vizsgáztatási követelmények alapján kidolgozott tantárgyi programok szerint.
k) Gyakorlati képzés: Minden olyan feladat, foglalkozás, többnapos tréning vagy aktív munkavégzés, melynek keretén belül a hallgatótól esettanulmányok vagy valós, gyakorlati problémák esettanulmányszerű feldolgozásán keresztül önállóan vagy team-munkában moderátor, tanár, illetve szaktanácsadó segítségét felhasználva, és azok irányításával megkövetelik a megszerzett elméleti ismeretek gyakorlatban történő komplex módon való alkalmazását.
2. A dolgozat segítségével feldolgozandó javasolt témakörök:
Általános menedzsment
- szabályozási kör, szabályozási rendszer elemzése, javaslatok a kialakításra, javításra,
- motiváció, munkakörtervezés, vezetési stílus elemzése, probléma feltárása, javítása,
- változásmenedzsment alkalmazása egy való vagy esettanulmányi példán keresztül.
Általános gazdasági ismeretek
- mérlegelemzés, pénzügyi mutatók, következtetések (egy gyakorlati példán, valós adatokkal),
- költségelemzés, költségtervezés (egy gyakorlati példán keresztül, valós adatokkal),
- pénzügyi modellezés.
Általános marketing ismeretek
- vevők, eladók, termék azonosítása, piacszegmentáció (gyakorlati példán keresztül),
- marketing kommunikációs terv,
- marketing terv (gyakorlati példán keresztül).
Humánerőforrás menedzsment
- munkaerő-felvétel, -elbocsátás, -elvándorlás, -pótlás kérdései, ezekkel kapcsolatos konfliktusok kezelése, új munkaerő beilleszkedésének segítése egy konkrét esetre vonatkozóan,
- munkakörtervezés és munkaerő-fejlesztés, teljesítményértékelés kérdései egy konkrét esetre vonatkozóan,
- emberek kezelése vállalati/intézményi szinten.
Változásmenedzsment
- problémák kialakulásának ok-okozati elemzése, a problémák kialakulásában és annak megoldásában érintett személyek nézőpontjainak és érdekeinek felismerése és megindoklása, valamint ezen személyeknek egy problémamegoldó csoportba történő bevonása, és a csoport hatékony működtetése egy konkrét esetre vonatkozóan,
- egy vizsgált szervezet elemzése rendszerelmélet alapján, valamint a feltárt problémák megoldása egy rendszerszemléletű beavatkozási stratégia alkalmazásával,
- egy kudarccal végződött változtatás okainak feltárása, valamint az adott problémák megfelelő változásmenedzselési stratégia alkalmazása.
Versenypiaci marketing
- versenypiaci környezet elemzése, verseny strukturális elemzése, az ezekre ható tényezők prognózisa egy konkrét esetre vonatkozóan,
- versenytársak pénzügyi teljesítmény elemzése, ezek összehasonlítása egy konkrét esetre vonatkozóan,
- Versenyképesség-növelő akcióterv készítése egy konkrét esetre vonatkozóan.
3. A dolgozatok pontozása
A dolgozatok pontozása során a javító tanárnak a következő alapelveket kell figyelembe vennie:
- az adott részkérdésre kapható összpontszám 85-100%-a adható, ha a hallgató mindenre kimerítően válaszol, a tanultakat tökéletesen alkalmazza a gyakorlatban (jeles minősítés);
- az összpontszám 70-84%-a adható, ha a tananyagot a hallgató megbízhatóan kezeli, a leírtakban tárgyi tévedés nincs, a tananyagot korrekt módon alkalmazza, a válasz azonban nem terjed ki kellő alapossággal minden részletre (jő minősítés);
- az összpontszám 55-69%-a adható, ha a hallgató a kérdésnek legalább a felére jól válaszol és a tanultakat alkalmazza is. A kérdés további részére nézve válasza nem jó, azonban könnyen kijavítható és feltételezi a tananyag ismeretét (közepes minősítés);
- az összpontszám 40-54%-a adható, ha a válaszban a hallgató a tananyagot alkalmazza, és legalább egy teljes témakört megfelelően megmagyaráz (elégséges minimum a sikeres dolgozathoz).
Azoknál a feladatoknál, amelyeknél a hallgatónak javaslatot kell tennie arra vonatkozólag, hogy a saját munkáját hogyan tudná javítani a tanultak alkalmazásával, követelmény, hogy a javaslatoknak minden esetben elemzésen kell alapulniuk. Minden esetben meg kell követelni azt, hogy mindazokra a problémákra, amelyek a dolgozat előző kérdéseire adott válaszokban előfordultak, a hallgató a javaslati részben visszatérjen.
A képző intézmény mindaddig köteles a hallgatónak visszaadni a dolgozatát átdolgozásra, ameddig legalább az elégséges szintet el nem éri.
* A munkakör minden esetben csak akkor tölthető be, ha a menedzseri szakképesítés mellett rendelkezik a szakterületre előírt szakmai és iskolai képzettséggel is.
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 39. sorszáma alatt kiadott kiadványszerkesztő szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
A szakképesítés azonosító száma: 89 4 3719 15 9 0 06
A szakképesítés megnevezése: kiadványszerkesztő
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások (vagy továbblépési lehetőségek)
3. A munkaterület rövid leírása
A kiadványszerkesztő feladata a rendelkezésre álló kézirat, illetve képeredetik alapján nyomtatványoldalak önálló kialakítása számítógép segítségével. Munkáját a megrendelő elvárásainak megfelelően, a tipográfiai és helyesírási szabályok betartásával, a gazdaságossági szempontok és az esetleges nyomdai továbbfeldolgozás technológiájának figyelembevételével kell végeznie. Ennek keretében feladata:
- munkaeszközének - a számítógépnek - és a hozzá kapcsolódó perifériák főbb jellemzőinek ismerete;
- a számítógép operációs rendszerének biztos kezelése;
- a kézirat és a korrektúrajelek értelmezése;
- a feladat elvégzéséhez szükséges eszközök és programok megválasztása;
- a nyomtatvány megtervezése esztétikai, gazdaságossági és technológiai szempontok alapján;
- szövegszerkesztő program használata a nyomdai helyesírás szabályainak megfelelően;
- képeredetik méretezése, vonalas és árnyalatos képek digitalizálása, feldolgozása;
- a tanult tipográfiai szabályok alkalmazása adott kiadványszerkesztő programban;
- kép-szöveg integrálása a nyomtatványtípus sajátosságainak figyelembevételével;
- a tanult programok lehetőségeinek és korlátainak ismerete;
- a továbbfeldolgozás szempontjából lényeges nyomdai alapismeretek alkalmazása;
- a munkaterületre vonatkozó műszaki követelmények, valamint a munka- és környezetvédelmi előírások betartása.
III. A szakképesítés szakmai követelményei
Munkavédelmi, tűzvédelmi és balesetvédelmi előírások ismerete, betartása, alkalmazása:
- a szakmára vonatkozó munkavédelmi előírások ismerete, alkalmazása,
- érintésvédelmi előírások ismerete és betartása,
- tűzvédelmi előírások betartása, teendők tűz esetén,
- ergonómiai szempontok figyelembevétele a számítógépes munkahely kialakításánál,
- foglalkozási ártalmak a számítógépes munkaköröknél,
- védőberendezések, védőeszközök ismerete,
- az üzemi baleset fogalma, teendők baleset bekövetkezésekor,
- az elsősegélynyújtás általános szabályai,
- környezetvédelem a szakma területén.
Az információ tárolásának, feldolgozásának és továbbításának eszközrendszere:
- a számítógép elvi felépítése, a részek kapcsolatának értelmezése,
- az elektronikus kép- és szövegfeldolgozó rendszer (DTP) jellemzői,
- a munkavégzés során használt perifériák (szkenner, monitor, nyomtató, levilágító) főbb paramétereinek ismerete, a kiválasztás szempontjai, kompatibilitás,
- operációs rendszerek, hálózati topológiák,
- a szoftver megválasztása adott feladathoz,
- adatábrázolás számítógépen (karakterek kódolása, kódrendszerek, konverzió),
- a DTP és a betű. A digitalizált betűkép (bitmap, vektorformátum, Spline-forma ...),
- képformátumok (TIFF, EPS ...).
Nyomdaipari alapismeretek:
- a nyomdaipari technológia, a kiadványszerkesztés helye, szerepe a technológiai folyamatban,
- a kiadványszerkesztő programokban használt mértékrendszerek (pont, pica, metrikus),
- a papír tulajdonságai, szabványos papírméretek,
- nyomtatási eljárások,
- a minőség biztosításának szempontjai.
Tipográfia:
- a tipográfia fogalma, feladata,
- a nyomtatványok fajtái és sajátosságaik,
- a kiadványtervezés szempontjai (esztétikai, technológiai, gazdaságossági),
- a betű megválasztásának szempontjai, a betűkeverés szabályai,
- tipográfiai építőelemek és hatáskeltők,
- a képek méretezése.
Szövegszerkesztés:
- a szabvány kézirat fogalma, kezelése,
- a tízujjas vakszedés elsajátítása,
- a szövegszedés szabályai,
- a szövegszerkesztő programok lehetőségei, hiányosságai,
- a táblázatszedés szabályai,
- matematikai, fizikai és kémiai képletek szedési szabályai,
- a korrektúra fogalma, szerepe, végrehajtási módja; korrektúrajelek.
A képfeldolgozás elméleti alapjai és eszközrendszerének használata:
- a többszínnyomtatás elve,
- a négyszínnyomtatás korlátai, direkt színek,
- a képfelbontás célja, szerepe a különböző nyomtatási eljárásoknál,
- a képeredetik fajtái, az eredetikkel szemben támasztott követelmények,
- fény- és színtani alapjelenségek (fényelnyelés, fényáteresztés, fényvisszaverés, remisszió, denzitás, színhőmérséklet, színinger, színérzet) és szerepük a képfeldolgozásban,
- összeadó és kivonó színkeverés,
- fény és festék alapszínek, ezek kiegészítő színei,
- a színek jellemzése spektrális remisszióval,
- a szürkeegyensúly,
- a Grassmann-törvények,
- a CIE színmérő rendszer,
- a szkennerek típusai,
- felbontóképesség,
- a képfeldolgozó programokkal elvégezhető műveletek,
- elektronikus szín- és árnyalathelyesbítés,
- a színmérés műszerei (denzitométer, spektrofotométer és koloriméter),
- a színellenőrzés módjai (analóg és digitális próbanyomó eljárások).
Kiadványok önálló megszerkesztése nyomtatott vagy elektronikus kézirat alapján:
- akcidens nyomtatványok (névjegy, meghívó, hirdetés, tájékoztató nyomtatvány) szerkesztése grafikus programmal,
- más programban tárolt kép beillesztése a nyomtatványba (export-import lehetőségek),
- illusztrált oldalpár megszerkesztése a tanult tipográfiai szabályok alkalmazásával,
- napilap- és folyóiratoldal szerkesztése a tipográfiai és nyelvi sajátosságok figyelembevételével (forma, címrendszer kialakítása, színek száma, betűtípus és méret...),
- a forgatókönyv fogalma és szerepe a napilap és folyóirat tördelésénél,
- a könyv fogalma, részei tartalmi tagozódás szerint (címnegyed, folyamatos szöveg, járulékos elemek),
- a könyv tipográfiájának kialakítása (alak, szedéstükör, címrendszer, szövegbetű, oldalpár, borító),
- a kolofon és az impresszum.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
1. A vizsgára bocsátás feltétele
Középiskolai végzettség.
2. A szakmai vizsga részei
A kiadványszerkesztő vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészből áll.
Az írásbeli és szóbeli vizsgán a III. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.
Írásbeli vizsga:
Az írásbeli vizsgarészen a szakképesítésért felelős miniszter által kiadott írásbeli tétel(ek) alapján az ismeretkör egészét átfogó, a szakképesítés szakmai követelményeinek megfelelő összetett feladatot kell megoldani.
Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc.
Szóbeli vizsga:
A szóbeli vizsga kérdéseit központi tételsor tartalmazza.
A szóbeli vizsga témakörei
- számítástechnika,
- szakmai ismeretek.
A szóbeli vizsga időtartama: 20 perc.
Gyakorlati vizsga:
A gyakorlati vizsgarész vizsgafeladatát 3 változatban a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki. Az intézmény vezetője javaslataikat legalább tizenöt nappal a kitűzött vizsgaidőpont előtt a vizsgabizottság elnökének jóváhagyásra megküldi. A vizsgabizottság elnöke azt vizsgálja, hogy a javasolt vizsgafeladatok tartalmilag és formailag megfelelnek-e a követelményeknek. A vizsgaelnök által javasolt változtatásokat végre kell hajtani.
A feladat 3 flekknyi szöveg kiszedése (az értékelés a teljesítés idejének és a hibaezrelék mértékének függvényében történik), egy illusztrációs újság- vagy könyvoldal tördelése minta alapján, szabadon választott kiadványszerkesztő programmal, valamint egy hirdetés megszerkesztése.
A gyakorlati vizsga időtartama: 240 perc.
3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A vizsgarészek alól felmentés nem adható.
4. A vizsga értékelése, minősítése
Az értékelésre vonatkozó általános szabályokat a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet tartalmazza.
Nem bocsátható szóbeli vizsgára az a hallgató, akinek írásbeli vagy gyakorlati munkáját a vizsgabizottság elégtelenre értékelte.
A SZAKKÉPESÍTŐ VIZSGA SZÓBELI TÉTELEI
I. SZAKMAI ISMERET
1. A nyomdabetűk rendszerezése
- Gutenberg szerepe
- a rendszerezés szempontjai
- a csoportok jellemző jegyei
- elektronikus betűkialakítási módok
- a betű megválasztásának szempontjai
- a betűkeverés szabályai
2. Mértekrendszerek és használatuk
- pontrendszer
- picarendszer
- metrikus rendszerek
- szerkesztési segédeszközök a képernyőn
- képméretezés
- képszerkesztés
- szabványos papírméretek (A, B, C, francia)
3. A tipográfia
- feladata
- a tervezés szempontjai (etikai, esztétikai, technológiai, gazdasági)
- a tipográfia építőelemei
- tipográfiai hatáskeltők
4. A nyomdai gyártás-előkészítés
- a kiadói tevékenység összefoglaló ismertetése
- a gyártáshoz szükséges dokumentumok (kép- és szövegeredeti, forgató stb.)
- a minőség biztosításának szempontjai a formakészítésben
5. A szövegszedés szabályai
- a szabályok ismertetése
- a szövegszerkesztő programok hiányosságai
- megoldási lehetőségek
6. Korrektúra
- fogalma, fajtái
- korrektúrajelek
7. Cím- és akcidenciaszedési lehetőségek
- az akcidencia fogalma
- akcidens nyomtatványok típusai
- tipográfiai jellegzetességek
- a cím kialakításának szabályai
- szedés grafikus programmal
- grafika beillesztése
- programok átjárhatósága, export-import lehetőségek
8. Táblázat-, matematika- és képletszedés
- a táblázat fogalma, fajtái
- táblázatszedési szabályok
- tagolási módok, tipográfiai lehetőségek
- matematikaszedés
- fizikai és kémiai képletek szedése
9. Szöveges és illusztrációs forma tördelése
- a tördelés szakaszai, dokumentumai
- a tördelés szabályai (címrendszer kialakítása, fattyúsor, soregyen stb.)
- képek elhelyezése a formai és tartalmi jegyek figyelembevételével
10. Napilap és folyóirat tipográfiája
- a napilap és a folyóirat fogalma
- tervezése
- az oldaltükör szerepe, jelölésének módja
- tipográfiájuk jellegzetességei (cím- és szövegbetű, forma, színek szám, tördelés, hirdetések) a nyelvi sajátosságok figyelembevételével
11. A könyv tipográfiája
- a könyv fogalma, a könyvek csoportosítása
- a könyvtervezés szempontjai
- a könyv tipográfiájának kialakítása (alak, szedéstükör, szövegbetű, nyomtató eljárás, szín szerepe, oldalpár, borító, védőborító, kötési mód)
- a könyv részei tartalmi tagozódás szerint (címnegyedív, folyamatos szövegrész, járulékos elemek)
12. A reprodukciós fényképezés elméleti alapjai
- a fény
- a fényforrások és jellemzőik
- optikai rendszerek
- fényvisszaverés
- fénytörés
- képszög, képméret
13. Színtani alapjelenségek
- fényelnyelés, fényáteresztés, fényvisszaverés, remisszió
- denzitás
- színhőmérséklet
- színinger, színérzet
14. A színmérés alapja és módszerei
- Grassmann-törvények
- színegyeztetés (színingerszínérzet összefüggései)
- színösszehasonlítás bemért színetalonokkal
- színmérés remissziós görbe alapján színszűrőkkel
- színkülönbség
- színmérés denzitométerrel, spektrofotométerrel és koloriméterrel
15. A CIE színmérő rendszer
- az eredeti RGB rendszer és alapszínei
- a transzformált RGB rendszer
- CIE diagram és színtest
- színek ábrázolása a diagramban
- érzethelyes színrendszerek
16. Összeadó és kivonó színkeverés
- fény és festék alapszínek, ezek kiegészítő színei
- a színek jellemzése spektrális remisszióval
- a szürkeegyensúly biztosítása
17. A többszínnyomtatás elve
- történelmi áttekintés
- az autotípia szükségessége
- a négyszínnyomás korlátai; direkt színek
18. Az eredeti kiértékelése
- az árnyalatterjedelem és a belső árnyalatok eloszlása
- a kép jellege, tartalma, a továbbfeldolgozás szempontjai
- az eredeti és a reprodukció árnyalatainak összefüggései
19. A képfelbontás célja, típusai, szerepe a különböző nyomtató eljárásoknál
- ofszetnyomtatás, fotopolimer alapú magasnyomtatás, mélynyomtatás, szitanyomás
- az autotípiai feldolgozás szerepe, jellemzői
- egyéb feldolgozási módok
20. Elektronikus szín- és árnyalathelyesbítés
- szürkeegyensúly beállítása
- a színhelyesbítés szükségessége, lehetőségei
- ezeket befolyásoló tényezők (papír, festék, nyomtatási eljárás)
- ellenőrzési módszerek
21. Az elektronikus színkivonat-készítés elve
- a szkennerek fejlődése
- típusai
- felbontóképesség
- a képfeldolgozó programokkal elvégezhető műveletek
II. SZÁMÍTÁSTECHNIKA
1. Kép- és szövegfeldolgozó rendszerek
- a személyi számítógép alapkonfigurációja
- kiegészítő hardver elemek
- szoftver
- a részek kapcsolata blokkséma alapján
2. Az információ tárolásának, feldolgozásának és továbbításának eszközrendszere
- hardver elemek megválasztása
- szoftver kiválasztásának szempontjai
- kompatibilitás
3. A személyi számítógépek operációs rendszerei
- az operációs rendszer feladata
- fajtái
4. Hálózatok
- topológiák
- hálózati operációs rendszerek
- egy konkrét operációs rendszer ismertetése
5. Adatábrázolás számítógépen
- karakterek kódolása, kódrendszerek, konverzió
- digitális betűkép-tárolási módok
- képi információk tárolása
6. Szkennerek
- típusai (sík, dob)
- jellemzőik
7. Monitorok
- típusai
- jellemzőik
- ergonómiai szempontok (a monitor kiválasztása és elhelyezése)
8. Nyomtatók
- a nyomtatók típusai
- jellemzőik
- felbontóképesség
9. PostScript nyomtatás, levilágítás
- a PS oldalleíró nyelv
- előnyei
- a PS nyomtató működése
- levilágító berendezések
- a RIP
10. Adatok tömörítése, archiválása
- adattömörítés elve
- tömörítőprogramok
- az archiválás eszközei
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 40. sorszáma alatt kiadott multimédia fejlesztő szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
A szakképesítés azonosító száma: 89 4 3719 11 9 0 06
A szakképesítés megnevezése: multimédia fejlesztő (szint megjelölésével)
- felsőfokú
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglakozás
2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások (vagy továbblépési lehetőségek)
3. A munkaterület rövid leírása
A multimédia fejlesztő az írott szöveget, hangot, álló és mozgóképet, ábrákat, animációt egyesítő, digitálisan tárolt, interaktívan működő számítógépes szoftvert hoz létre. Ezt a rendelkezésére bocsátott leírás - forgatókönyv - alapján a számára átadott digitális vagy analóg formában tárolt forrásanyagokból a megfelelő számítógépes és egyéb hardver, valamint szoftver eszközök segítségével, munkacsoportban végzi. Képes az adott szakterület szakértőjéből, a látványtervezőből, és médiaszakemberből álló munkacsoport vezetésére.
III. A szakképesítés szakmai követelményei
A többféle médiumot egyesítő, mágneses vagy optikai adathordozón tárolt, terjesztett, vagy azokról lejátszott, sokszor interaktív lehetőséggel ellátott programok rohamos gyorsasággal terjednek az információfeldolgozás és -átadás minden területén. A multimédiás anyagok létjogosultságot nyertek az iskolai és távoktatásban, az ismeretterjesztésben, az üzleti életben, az információszolgáltatásban, a filmgyártásban és a képzőművészetben. A felsőfokú multimédia fejlesztő szakembertől azt várjuk el, hogy egy multimédia anyag (legyen az akár egyszerű szekvenciális képsorozat bemutató, vagy bonyolultabb, interaktivitást is igénylő, igényes videobetéteket tartalmazó program) fejlesztésén dolgozó csoport tagjaként a megadott tematikus terv és forgatókönyv alapján a kész nyersanyagokból (írott szöveg, kép, rajz, videofelvétel, animáció, hangfelvétel) a rendelkezésre álló hardver és szoftver eszközök segítségével lejátszásra alkalmas formában összeállítsa a számítógépes programokat és adatállományokat. Ehhez képesnek kell lennie az alapvető hardver és szoftver, a szükséges médiahordozó input eszközök és lejátszó berendezések használatára. Minthogy a multimédia fejlesztő és lejátszó eszközök választéka igen nagy, többféle számítógépes platform és mindegyiken többféle fejlesztő és lejátszó hardver és szoftver létezik, a képzés során az általános ismeretek elsajátítása és egy, tipikusnak tekinthető fejlesztő konfiguráció gyakorlati felhasználásának megtanulása a cél. A multimédia anyagok fejlesztése többféle szakember együttes munkáját igényli. A multimédia fejlesztő rendelkezik projektvezetési és teamvezetői tudással.
A multimédia fejlesztő az alábbi feladatok szakszerű elvégzésére alkalmas:
1. A fejlesztő és lejátszó rendszer működtetése
- A multimédia számítógép és a kapcsolódó, média forrás perifériák (scanner, CD-ROM olvasó, videoszalag és videolemez lejátszó, analóg és digitális hangforrások, MIDI stb.) összekapcsolása és a rendszer üzemeltetése. Ehhez ismernie kell a fenti eszközök működési elveit, és a vonatkozó szabványokat.
- Szakembert igénylő karbantartási és a rendszer bővítésével, felújításával kapcsolatos feladatok előkészítése.
- A rendszer üzemeltetésével kapcsolatos napi feladatok ellátása.
- Nem közvetlenül számítógépes eszközök (CD-I, analóg kép- és hanglejátszó eszközök, mint lézerlemez és videó lejátszók, magnetofonok) kezelése.
- Individuális (MPC számítógép, CD-I berendezés stb.), kollektív (LCD projektor, RGB projektor, érintőképernyős számítógép) lejátszóeszközök és hálózatos multimédia szolgáltatás üzemeltetése.
- Áttekintéssel kell bírnia a kereskedelemben kapható multimédia hardver eszközök tulajdonságairól.
2. Speciális multimédia szoftverek használata
- A multimédia fejlesztőnek jártasnak kell lennie egy egyszerűbb, szekvenciális bemutató elkészítésére alkalmas szoftver használatában.
- Használnia kell tudni egy olyan programozási eszközt, ún. szerzői rendszert, amellyel objektumorientáltan lehet a szöveg, hang, álló- és mozgókép anyagot hypermédia és közepes bonyolultságú interaktív elemekkel felszerelve elkészíteni.
- Áttekintéssel kell bírnia a kereskedelemben kapható speciális multimédia fejlesztő szoftverek tulajdonságairól.
- Ismernie és használnia kell tudni egy objektumorientált magasszintű programozási nyelvet és egy korszerű programozási módszertant.
3. Általános célú szoftverek használata
- Ismernie és használnia kell tudni egy operációs rendszert, az ahhoz tartozó grafikus felülettel együtt.
- Ismernie és használnia kell tudni egy korszerű, grafikus felületre épülő szövegszerkesztő rendszert, amellyel támogatni tudja a multimédiás fejlesztő tevékenységet.
- Használnia kell tudni egy korszerű adatbáziskezelő rendszert.
4. Egyéb ismeretek
- Ismernie kell a hang, állókép és mozgókép digitalizálásának elveit, módszereit és eszközeit, az egyszerűbb szabványokat.
- Ismernie kell a multimédia fejlesztésben használt fontosabb adatállomány szerkezeteket és ezek lejátszhatóságát egyes szoftver és hardver környezetben.
- Ismernie kell egy, hálózaton is használható hypermédia eszközt (ajánlott a World Wide Web rendszer).
- Ismernie kell a különböző médiák készítésének alapelveit (video és audio felvétel készítése, animáció).
- Ismernie kell a látványtervezés (design) alapelveit.
- Ismernie kell a médiák hatásmechanizmusát.
- Ismernie kell a projektvezetés általános elveit.
- Ismernie kell egy multimédia fejlesztési projekt specifikumait.
- Ismernie kell a szerzői jog idevonatkozó fejezeteit.
- Ismernie kell a multimédia szabványokat.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
1. A vizsgán számon kérhető ismeretek
Számítástechnikai alapismeretek
Alapfogalmak
Információ a számítógépben, kódrendszerek. Aritmetikai, logikai műveletek, relációk. Adattípusok, egyszerű adatszerkezetek (tömbök, rekordok, állományok).
A hardver
A számítógépek felépítése, funkcionális egységei, a funkcionális egységek főbb jellemzői. Perifériák típusai, főbb jellemzői. Korszerű számítógépes konfigurációk, modularitás. A számítógép üzembe helyezése.
A szoftver
Szoftverek csoportosítása. Operációs rendszerek, rendszerközeli szoftverek, hálózati szoftverek. Fejlesztő környezetek. Általános célú és egyedi alkalmazások.
Operációs rendszerek, rendszerközeli programok. Hálózatok.
Az operációs rendszer
Az operációs rendszer részei, rendszerállományok. Az operációs rendszer memóriakezelése. Parancsok, kapcsolók. Állományok típusai. Lemezes adattárolás: lemez-, könyvtár-, állománykezelő parancsok. Parancsállományok. Rendszerkonfigurálás (eszközmeghajtók), környezetbeállítás.
Az operációs rendszer grafikus kiterjesztése
A grafikus ablakkezelő környezet használata. Karbantartás, üzemeltetés és konfigurálás.
A karbantartás és üzemeltetés egyéb segédprogramjai Az adatvédelem szoftver és hardver eszközei (víruskeresés, lemezkarbantartás stb.). Adattömörítés.
Hálózatok
Hálózatok működésének alapelvei, felhasználási területei. Hozzáférési jogok, adatvédelem. Kezelői parancsok és menüs programok. Lemez, könyvtár, állomány kezelése a hálózatokban. Állományok nyomtatása. A hálózatos üzemeltetéssel kapcsolatos információk lekérdezése. Multimédia anyagok valósidejű és nem valósidejű továbbítása, ennek technikai feltételei.
Programozás
Egy programnyelv utasításkészlete. Adattípusok. Programszerkezetek. Az objektumorientált programozás. Alapvető algoritmusok és megvalósításuk a fenti programnyelven. Video, audio, állókép és szöveges állományok kezelésének programozástechnikája.
Szöveg-, álló- és mozgókép-, hangszerkesztés
Szövegbevitel, javítás (kijelölés, másolás, mozgatás, keresés, csere, rövidítésszótár stb.). Szövegek tárolása, visszatöltése, nyomtatása. A szöveg formázása, lapszámozás. Lábléc, fejléc, lábjegyzet, tartalomjegyzék. Helyesírás-ellenőrzés, szinonimaszótár. Táblázatok, grafikus objektumok beillesztése a szövegbe.
Állóképek bevitele, retusálása, szerkesztése egy célszoftverrel (pl. Aldus Photostyler vagy Adobe Photoshop). Video-és hangfelvétel digitalizálása és szerkesztése célszoftverrel (pl. Adobe Premiere stb.). Animáció készítésének elvei.
Multimédia hardver ismeretek
A digitális hang, kép és mozgókép ábrázolás elvei a számítógépen. Digitalizáló eljárások, szabványok. MIDI. A hang és képdigitalizálás eszközei. A digitalizált állományok szerkezete. Az eszközök kompatibilitása. Tömörítési eljárások (MPEG, JPEG, M-JPEG, Cinepack, Indeo, Video1 stb.). Állókép és mozgókép formátumok (TIF, GIF, BMP stb., illetve AVI és QT). A számítógép speciális multimédia hardver bővítései. A CD-ROM lejátszó működése. Egy multimédia számítógép szabványos felépítése. Számítógéppel vezérelt analóg lejátszó eszközök. Kivetítő eszközök használata. CD-I használat. Multimédia szabványok.
Multimédia szoftver ismeretek
Egy szekvenciális multimédia bemutatóanyag készítésére alkalmas szoftver felhasználói ismerete (pl. Persuasion, Compel, Animator, Impact, Cricket Presents, Astound, Storyboard Live!, Freelance Graphics, Action!, Power Point, Q-Media, Harvard Graphics, Ozone, Cinemation, Presentations, Curtain Call. stb.).
Egy integrált szerzői rendszer ismerete, amely tartalmaz prezentációs képernyő tervező módszert, amely lehetővé teszi a szokásos multimédia elemek, mint felirat, szöveg, grafikus, audio és video ablakok, animációs szekvenciák és interakciós eszközök - push botton-ok - elhelyezését és formázását, amely tartalmaz olyan eszközöket, amelyek képesek a multimédiában használatos adattípusokat betölteni és lejátszani. Ez jelenti az adatállományok importjához szükséges filtereket és külső eszközök, mint CD-ROM, mágneslemez, videolemez, audio és MIDI stb. csatolóit. A rendszer tartalmaz olyan szinkronizációs eszközöket, amelyekkel a fejlesztő különböző adattípusokat (szöveg, kép, hang, video stb.) kombinálhat és egyszerre játszhat vissza, ezen kívül tartalmaz felhasználói interakciós eszközöket, ami lehet egyszerű start/stop/pause interakció, vagy akár touch-screen interfész, amely ciklusokat, vagy feltételes eljárásokat tesz lehetővé.
Példaképpen felsorolunk néhányat a fentiekben specifikált szoftverek közül: Ultimedia Builder, Media Developer, Authorware Professional, Macromedia Director, Tempra Media Author, Media Script, Hyperwriter!, Avenue, Icon Author, Quest, Media Kit, Asymmetrix Toolbook.
Egy hálózati multimédia szoftver ismerete (ajánlott a világon mindenütt elterjedt Mosaic, mint a World Wide Web szoftver eszköze) olyan szinten, hogy a hallgató képes egy multimédia anyag összeállítására.
2. A szakmai vizsga részei
Írásbeli vizsga:
Az írásbeli vizsga feladatait központi tételsor tartalmazza. A tételeket a jelölt a vizsgán kapja meg.
Az írásbeli vizsgán a IV. pontban meghatározott követelmények szerinti, a szoftver és hardver környezettől független, általános ismeretanyagot kérünk számon. A vizsgán segédeszköz nem használható.
A kérdések száma: nagyobb témakörönként 3-4, összesen 15-20 kérdés.
Munkaidő: 90 perc.
Gyakorlati vizsga:
A gyakorlati vizsga egy multimédia mestermunka készítése, amelyet a vizsgabizottság előtt meg kell védeni. A mestermunkát a tanulmányok során készíti el a hallgató, azt a vizsgát megelőzően a képző intézmény elbíráltatja, és a bírálatot a vizsgadokumentumokhoz csatolja.
A mestermunkának tartalmaznia kell a témaválasztás indoklását, az anyag forgatókönyvét, a projekt tervét és a bemutatandó, működőképes anyagot. A számítógépes program 5-10 perces legyen és tartalmazzon mozgóképet, hangot, grafikát, szöveget, és interaktív elemeket. A mestermunkához csatolni kell a forrásnyelvi programot, illetve az alkalmazott szoftver használatának leírását.
Szóbeli vizsga:
A szóbeli vizsgán a IV. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.
A szóbeli vizsga a gyakorlati vizsgához kapcsolódik. A szóbeli vizsgán a jelölt összefüggő feleletet ad egy-egy átfogó témakörről. Az elméleti ismeretanyagot az általa tanult eszközök alkalmazásának tapasztalataival kell kiegészítenie. A vizsgatételeket legalább egy hónappal a vizsga időpontja előtt a képző intézménytől megkapja. A szóbeli vizsgán meg kell győződni arról is, hogy a vizsgázó rendelkezik a szakmájához szükséges idegennyelv-ismerettel.
A szóbeli vizsga feladatsorát a képző intézmény állítja össze.
A feladatsort előzetesen egyeztetni kell a vizsgabizottság elnökével. Amennyiben a feladatsor nem felel meg a követelményrendszernek, vagy nem megfelelő nehézségi fokú, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.
Felkészülési idő: 20 perc.
3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A vizsgarészek alól felmentés nem adható.
4. A vizsga értékelése, minősítése
Az értékelésre vonatkozó általános szabályokat a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet tartalmazza. A vizsgázó elméleti minősítését az írásbeli és szóbeli vizsga eredményéből, gyakorlati minősítését a gyakorlati vizsga eredményéből a vizsgabizottság állapítja meg.
Nem bocsátható szóbeli vizsgára az a hallgató, akinek írásbeli vagy gyakorlati munkáját a vizsgabizottság elégtelenre értékelte.
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 41. sorszáma alatt kiadott hangosító szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
A szakképesítés azonosító száma: 89 2 3729 11 9 0 02
A szakképesítés megnevezése: hangosító
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör
2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások (vagy továbblépési lehetőségek)
3. A munkaterület leírása
A hangosító feladata a színházak, zenekarok és kulturális létesítmények mesterséges hangosítása, hangeffektek bejátszása, valamint tér és személyek kihangosítása mikroportok segítségével.
Elhelyezi, felszereli, üzembe helyezi, üzemelteti és karbantartja a különböző hangtechnikai berendezéseket.
III. Szakmai követelmények
A szakképesítés felvételi követelményei:
Egészségügyi feltételek:
- egészséges hallás,
- megfelelő látás.
A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok:
- hangtechnikai berendezések, mikroportok, hangszórók telepítése és működtetése, valamint karbantartása,
- erősáramú és villanyszerelési munkálatok elvégzése,
- a hangosítás színháztechnikai és művészettörténeti ismereteken alapuló kivitelezése,
- a tűz- és munkavédelmi, valamint biztonságtechnikai előírások alkalmazása.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
A vizsgára bocsátás feltétele:
Alapfokú végzettség és szakirányú szakmunkás vagy szakközépiskolai végzettség.
1. A vizsgán számon kérhető feladatok
1.1. Hangtechnika elmélet:
- hallható hangok, hallószerv, hangérzet, beszédérthetőség és ezek összefüggései,
- a színházi hangosítás elmélete és fejlődése,
- szabadtéri hangosítási formák,
- elektronikus hangkeltő eszközök, mikrofonok, hangszórók, erősítők,
- hangmagasság, hangerő, decibel,
- a hangtechnikai eszközök működése, elméleti felépítése,
- a hangfelvétel és lejátszás elméleti szabályai,
- különféle hangeffektek, késleltetés, úsztatás, zengetés,
- teremhangosítás, visszaverődés, akusztika,
- a hangosítás helye és szerepe a színházakban, tereken, zenekaroknál és egyéb rendezvényeknél,
- működtetés és karbantartás.
1.2. Elektrotechnikai alapismeretek:
- a villamos áram fogalma, vezetők, ellenállás, teljesítmény és ezek összefüggései,
- villamos munka, számítási módok és mértékegységek,
- a villamos áram hőhatása, hatásfoka, zárlat, túlterhelés és következményei,
- külső-belső ellenállás, zárlatvédelem, biztosítók és megszakítók,
- egyen- és váltó áram, mágnes és elektromágnes, indukció és elektromos motorok,
- áramfajták, áramátalakítók, gyengeáramú rendszerek,
- elektromos műszerek és azok használata,
- akkumulátorok, kapacitás, töltés, kisütés,
- gyengeáramú vezérlések, kis- és törpefeszültség jellemzői,
- tirisztoros és más elektromos vezérlések, integrált áramkörök, szabályozások.
1.3. Színpadtechnikai és művészeti ismeretek:
- a színművészet őskora, görög, római színjátszás és színházjellemzők,
- a színházépítészet és a színháztechnika fejlődése a középkortól napjainkig,
- modern színpadtechnikai ismeretek és a hangosítás helye a színház technikai rendszerében,
- a hangosítás és hangtechnika a zenekaroknál, tereknél, szabadtéri színpadoknál, és azok segédtechnikai rendszerei,
- színpadi műszak és ezen belül a hangosítás munkája és kapcsolatuk a művészeti irányítással.
1.4. A színházak és zenekarok tűzvédelme:
- alapvető tűzvédelmi rendeletek és szabványok ismerete,
- a létesítményekre vonatkozó tűzvédelmi előírások,
- a világítási és hangberendezések telepítésére vonatkozó tűzvédelmi szabályok.
- tűzvédelmi berendezések,
- tűzvédelmi utasítás, oktatás, tűzriadótervés a tűzvédelmi berendezések kezelése,
- zenekarok, színpadok, szabadterek általános tűzvédelmi előírásai.
1.5. Színházak és zenekarok munkavédelme:
- a munkavédelem fogalma, célja és a munkavédelem alapvető előírásai,
- a színházakra, szabadterekre vonatkozó munkavédelmi szabályok,
- a színpadtechnikai rendszerekre, benne a hangtechnikára vonatkozó szerelési és kezelési munkavédelmi ismeretek,
- a munkavégzés tárgyi és személyi feltételeinek munkavédelmi szabályai,
- a munkavégzés egészségügyi feltételei,
- a színpadi, szabadtéri és zenekari hangosító rendszerek elektromos ellátásával kapcsolásával összefüggő munkavédelmi előírások,
- az elektromos áram villamos balesetei, megelőzései, elsősegélynyújtás áramütés esetén,
- a munkavédelmi oktatás, vizsgáztatás és a balesetek bejelentésével kapcsolatos szabályok.
1.6. Színházi és zenekari hangosítási gyakorlat:
- a színházi és zenekari hangberendezések fajtáinak ismerete és működése,
- a hangberendezések, hangszabályozások, mikrofonok, hangszórók szerelése és működtetése,
- a természethű hangátvitel megteremtése,
- a lemezjátszók, magnók és egyéb hangkeltő eszközök működtetési módja, az előforduló hibák és azok javítása,
- az orsós magnetofonok típusai, jellemzői, kezelésük és karbantartásuk,
- a mikroportok kezelése, üzemeltetése és ellenőrzése,
- a playback fogalma és megvalósítása,
- hatáshang, térhangosítás, műsorhang, ügyelői hangoshívó, berendezések kezelése, működtetése és karbantartása,
- zenekari koncertek hangtechnikai rendszereinek ismerete, szerelése és működtetése,
- zenekari hangosítás telepítésének elrendezési szabályai,
- mobil hangberendezések, eszközök csatlakoztatása, szerelése, elhelyezése és működtetése,
- stúdió felvételek készítése, lejátszása és a hangkeverés szabályai,
- zenekari hangszerek kihangosítása, erősítése, valamint a hang- és fényeffektek kapcsolata,
- különleges hangkeverési megoldások.
2. A szakmai vizsga részei
Írásbeli vizsga:
Az írásbeli vizsgarészen a szakképesítésért felelős miniszter állal kiadott írásbeli tétel(ek) alapján az ismeretkör egészét átfogó összetett feladatot kell megoldani.
Az írásbeli vizsgán a IV/1. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.
Az írásbeli vizsga témakörei:
- hangtechnikai elmélet,
- elektrotechnikai alapismeretek,
- színpadtechnikai és művészeti ismeretek,
- színházak és zenekarok tűzvédelme,
- színházak és zenekarok munkavédelme.
Szóbeli vizsga:
A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott tételsorból ad számot tudásáról.
A szóbeli vizsgán a IV/1. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.
A szóbeli vizsgán a vizsgázó komplex szóbeli vizsgát tesz. A szóbeli vizsgatételek a következő ismeretekből kerülnek összeállításra:
- hangtechnikai elmélet,
- elektronikai alapismeretek.
Gyakorlati vizsga:
A gyakorlati vizsga feladatsorát 3 változatban a képző intézmény dolgozza ki. Az intézmény vezetője a javasolt feladatsorokat legalább tizenöt nappal a kitűzött vizsgaidőpont előtt a vizsgabizottság elnökének jóváhagyásra megküldi. A vizsgabizottság elnöke azt vizsgálja, hogy a javasolt vizsgafeladatok tartalmilag és formailag megfelelnek-e a követelményeknek.
Nem megfelelő, vagy nem megfelelő nehézségi fokú feladatsor esetén az elnök a feladatokat átdolgoztathatja. A vizsgaelnök által javasolt változtatásokat végre kell hajtani.
A gyakorlati vizsga időtartama: 180 perc
3. A szakmai vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 42. sorszáma alatt kiadott hangmester szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
A szakképesítés azonosító száma: 89 5 3729 119 0 01
A szakképesítés megnevezése: hangmester
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető foglalkozás
2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások (vagy továbblépési lehetőségek)
Szakirányú felsőfokú végzettség: Zeneművészeti Főiskola, Színház és Filmművészeti Főiskola. A hangművész cím csak a felsőfokú hangtechnikai képzés során szerezhető meg.
3. A munkaterület leírása
Egy határterületi tudomány és művészeti ág, a hangtechnika technikusi szintű művelése, amelyben a művészeti és műszaki jellegű ismeretek közül a szakma művelője a műszaki ismereteknek van inkább a birtokában. Ismeri a gépek kezelését és működési elvét, önálló munkavégzésre képes a következő hangtechnikai munkafajtákban: keverős, magnós, montírozó, hangfelvevő, kábeles, mikrofonos, kapcsolótermi technikus, műsorüzemi technikus, adáslebonyolító video-, és rádióstúdió hangtechnikus, video- és filmszinkron készítő technikus, külsős hangfelvevő, archiváló, színházi hangtechnikus, könnyűzenei koncert hangosítója, szabadtéri hangosító, hangkazetta és CD sokszorosító technikus, kultúrházi stúdiós, oktatóstúdió technikus, demo stúdiós, forgató, zenei munkatárs stb.
III. Szakmai követelmények
Felvételi követelmények:
- középiskolai végzettség,
- egészségügyi alkalmasság,
- egészséges hallás, megfelelő látás.
Általános követelmények:
- jártasság a hangtechnikához kapcsolódó fizikai és elektronikai műszaki ismeretekben,
- ismeretek a hangtechnikához kapcsolódó irodalmi, zenei műfajokban,
- hangfelvételi és stúdió munka gyakorlat,
- műszaki eszközök művészeti alkalmazásában való jártasság,
- berendezések kezelési ismerete,
- műsortechnológiai ismeretek,
- kapcsolattartási képesség a határterületeken dolgozókkal,
- idegen nyelvű szakmai kifejezések ismerete,
- számítógép kezelési ismeret.
A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok
1. Hangforrások felismerése:
- a hangforrások viselkedésének, jellemző tulajdonságainak ismerete,
- a hangforrás kiválasztásának képessége, a hangfelvétel helyének elemzése, értékelése,
- a keletkező természetes vagy mesterséges hang analitikus elemzése,
- a hangzó hibák felismerése,
- a hangforrás és a hangkörnyezet egymásra hatásának megtervezése,
- hangképtervezés.
2. Felvételi helyzet megteremtésének képessége, hangforrás manipuláció:
- az akusztikai hangélmény értékelése,
- az akusztikai helyzet kompromisszumos módosítása a hangforrások szükséges elhelyezésének, egymásra hatásának ismeretében,
- a felvételen résztvevők feladatának, szokásainak, tevékenységének ismerete,
- a felvételi helyzet résztvevőivel való kommunikáció.
3. A hangfelvételi technológiák kiválasztása:
- a legfontosabb hangtechnikai munkaterületek alap-technológiáinak használata,
- az alaptechnológia alkalomhoz igazítása,
- a felvételi helyzetnek megfelelően kiválasztott hangfelvételi technológia használata, alkalomhoz igazítása, vagy új technológia létrehozása.
4. A hangfelvételi eszközök rendszerbe kapcsolása:
- a kiválasztott felvételi technológiához szükséges berendezések összeválogatása, összehangolása, rendszerszerű használata,
- a rendszerhibák feltárása, a hibás rendszerelemek felismerése,
- a hagyományos rendszerek ismerete, meglévő változataik használatának gyors elsajátítása,
- hangrendszerek napi üzemeltetése.
5. A hangfelvételi eszközök, berendezések kezelése:
- a hangfelvételi eszközök, berendezések baleset és meghibásodás mentes üzemeltetése, használata,
- a hangfelvételi eszközök, berendezések hibáinak felismerése.
6. A hangfelvételek műfaj szerinti besorolása, művészi termékként kezelése, hangesztétikai elemzése:
- a felvett vagy közvetített hangzó anyag tematikus, tartalmi ismerete,
- részvétel a hanganyag esztétikai, dramaturgiai megtervezésében,
- kommunikáció az alkotóközösség tagjaival,
- tanácsadás az alkotó folyamat szakmai vonatkozásaiban.
7. Produkciós ismeretek:
- kapcsolattartás a hangfelvételi, szerkesztési, kiadási, közvetítési folyamat résztvevőivel,
- érdekképviseletek és szakmai egyesületek ismerete,
- etikai normák betartása.
A szakképzés tantárgyai:
- Alapismeretek (matematikai, fizikai és műszaki alapismeretek, környezetismeret)
- Hangszer és műfajismeret (műfajismeret, hangszerismeret)
- Biológiai ismeretek, pszichoakusztika
- Hangtechnikai és akusztikai alapismeretek
- Hangtechnikai eszközök
- Stúdió rendszertechnika
- Felvételtechnika (hangfelvétel-történet, alaptechnológiák, hangmesterségbeli ismeretek, hangfelvétel-készítés, közvetítés)
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
1. A vizsgán számon kérhető ismeretek
Matematikai, fizikai és műszaki alapismeretek Koordináta rendszerek. Alapvető függvények. Az integrálás fogalma. Időtartomány és frekvencia-tartomány kapcsolata. A hangszínkép. Periodikus és nem periodikus jelek. A fizikai mennyiségek szokásos jelölésrendszere. A mechanikai rezgés. Hullámtan. Energetikai alapfogalmak. Az áramkör fogalma, az Ohm-törvény. A Kirchhoff-törvények. Hálózatok. Az áramköri elemek és jelölésük, a stúdiótechnikai jelölések. A blokkvázlat. Az átvitel fogalma. A frekvenciafüggés magyarázata. A szintek. Csatlakozók, kábelek. A berendezések kivitele, fő részei. Megbízhatóság.
Műfajismeret
Komolyzenei, könnyűzenei, népzenei, jazz, film, video, irodalmi, rádiós műfajok.
Hangszerismeret
Klasszikus húros, ütő, fúvós, elektromos hangszerek. A kotta, kottaolvasás. Hangolások. Hangszercsoportok, hangszeregyüttesek, ültetési rendek, hangszerek egymásra hatása.
Biológiai ismeretek, pszichoakusztika
A fül. A hallás agyi folyamata. Az irányhallás. A legfontosabb pszichoakusztikai jelenségek, és azok magyarázata. A pszichoakusztikai jelenségek hangtechnikai, felvételtechnikai vonatkozásai.
Környezetismeret
Hangtechnikai munkakörök feladatai. Kapcsolódó munkakörök. Stúdiófajták. Hangtechnikai angol.
Hangfelvétel-történet
A hanglemez, a filmhang, a mágneses jelrögzítés, a digitális jelrögzítés története, és magyar vonatkozásai.
Hangtechnikai és akusztikai alapismeretek
A jel és a csatorna általános jellemzői. A jel és a csatorna egymásra hatása. A jel keletkezése. A rezgéskeltés módjai. Az emberi beszéd. A rögzített jel. A jel és az ember.
Az akusztikai csatorna. A szabad tér. A zárt tér. Valóságos hangesemények. Természetes hangforrások, mesterséges hangforrások viselkedése.
Elektroakusztikai ismeretek
Az elektromos jel. Az elektromos csatorna. Analóg jelátvitel. Digitális jelátvitel. A mágneses csatorna. Az elektromágneses csatorna. A mechanikai és az optikai csatorna.
Hangtechnikai eszközök
A mikrofon (követelmények, osztályozás, átalakítási elvek, az irányjelleg, felépítés, speciális jellemzők és típusok, kiegészítő eszközök). A hangsugárzó (hangszóró fajták, dobozok, hangoszlopok, fejhallgatók, hangosító rendszerek). A keverőasztal (alapfunkciók, fő működési egységek, jellemző felépítés, jellemző rendszerek). A magnetofon (analóg, digitális és video formátumok, fő működési elvek és egységek, a jelhordozó, jellemző géptípusok). Számítógépes jelrögzítés. Mechanikus jelrögzítés, a lemezjátszók. Optikai jelrögzítés, a filmhang. Dinamika szabályozók. Effektberendezések.
Szinkronizáló berendezések, szinkronjel rendszerek.
Alaptechnológiák
Rádió, televízió, helyszíni közvetítések, felvételek, zenei felvételek, képhang utómunkálatok.
Hangmesterségbeli ismeretek
Az analitikus hallás kifejlesztése, hangforrás felismerés, hangszín felismerés, természetes hangtér elemzés, mesterséges hangkép elemzés, hangzásegyensúly, beszéd zene arány beállítás, technikai hibák meghallása, hangtechnikai műelemzés, rendszerszemlélet, a hangmérnöki munka élettani hatása. A hangmesteri munka művészi jellege. A hangmesteri etikai szabályok.
Hangfelvétel-készítés, közvetítés
Térhatású technikák. Mikrofontechnikák. Szintezés, hanghibák, hangsíkok, mikrofon elrendezések, hangtér mozgatás, előadások, többsávos technikák, szinkron technikák, szövegkönyv technikák, produkciós ismeretek, hangmásolatok, dokumentálás, hangkönyvtárak, archiválás.
Nyelvtudás
A vizsgázónak rendelkeznie kell a hangtechnikai eszközök használatához szükséges angol nyelvi ismerettel.
2. A szakmai vizsga részei
A szakmai vizsga két részből áll.
A vizsgára bocsátás feltétele: legalább 5, saját készítésű hangfelvétel bemutatása.
Gyakorlati vizsga:
A gyakorlati vizsga három részből áll:
1. A képzés eredményét felmérő képességteszt, a képzés során tanult gyakorlati ismeretekből. A gyakorlati vizsgát az folytathatja, aki ezen legalább 50%-os eredményt ér el.
2. Egy hangfelvétel helyszíni elkészítése. A hangfelvétel legalább öt perces, összetett hanganyag. A feladat elvégzésének ideje legalább 60 perc.
3. Egy saját készítésű beszéd- vagy zenefelvétel értékelése.
A gyakorlati vizsga feladatsorát 3 változatban a képző intézmény dolgozza ki. Az intézmény vezetője a javasolt feladatsorokat legalább tizenöt nappal a kitűzött vizsgaidőpont előtt a vizsgabizottság elnökének jóváhagyásra megküldi. A vizsgabizottság elnöke azt vizsgálja, hogy a javasolt vizsgafeladatok tartalmilag és formailag megfelelnek-e a követelményeknek.
Nem megfelelő, vagy nem megfelelő nehézségi fokú tételsor esetén az elnök a feladatokat átdolgoztathatja. A vizsgaelnök által javasolt változtatásokat végre kell hajtani.
A gyakorlati vizsga időtartama: 180 perc.
Szóbeli vizsgára az bocsátható, aki eredményes gyakorlati vizsgát tesz.
Szóbeli vizsga:
A szóbeli vizsga két részből áll.
1. Egy átfogó témakör ismertetése a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott tételsor alapján. A vizsgán a IV/1. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.
2. Egy hangfelvétel elemzése.
A vizsgázó a vizsgakérdéseket legalább egy hónappal a vizsga időpontja előtt megkapja. Segédeszközt a vizsgán nem használhat.
A szóbeli vizsgán meg kell győződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik a hangtechnikai eszközök használatához szükséges angol nyelvi ismerettel.
A szóbeli vizsga időtartama: 30 perc.
3. A szakmai vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 43. sorszáma alatt kiadott világosító szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
A szakképesítés azonosító száma: 89 2 5342 119 011
A szakképesítés megnevezése: világosító
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör
2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások (vagy továbblépési lehetőségek)
3. A munkaterület leírása
A világosító munkaterülete a színházak, művelődési központok, művelődési házak és intézmények és filmgyári felvételek világosításának szerelése, a fényvetők kezelése és a terek, helyiségek, színpadok világításának kialakítása.
A mesterséges világítás feltételeinek, villanyszerelési részről történő megteremtése, a fényvetők megvilágítás céljára történő beállítása, szerelése, működtetése, javítása és karbantartása, valamint a szabályzó berendezések kezelése és szerelése.
III. Szakmai követelmények
A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok:
- világítás céljára szolgáló eszközök és fényvető típusok ismerete, azok biztonságos kezelése, javítása és karbantartása,
- zárt terek megvilágításának megoldása, a fényvetők szerelése, beállítása és szakszerű üzemeltetése,
- szabadterek világításának szükséges szerelések ismerete és a megvilágítás megvalósítása,
- erősáramú villanyszerelési munkák elvégzése, a világítási eszközök csatlakoztatásához szükséges feltételek megteremtése,
- stúdió és műtermi világítások ismerete, azok feltételeinek megteremtése, fényvetők szerelése és működtetése,
- fényszabályozás szakmai megismerése és a fényszabályozó berendezések kezelése, működtetése,
- a világosítás, fényszabályozás és az erősáramú villanyszerelés tűz- és munkavédelmi ismerete, valamint a szakma biztonságtechnikájának elsajátítása.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei A vizsgára bocsátás feltétele:
Alapfokú végzettség és szakirányú szakmunkás vagy szakközépiskolai végzettség.
A vizsgák során a jelölt feleljen meg a következő szintek szerinti követelményeknek:
A világosító ismerje
- a villamos áram fogalmát, törvényszerűségeit,
- az elektromos műszerek felépítését, a velük való számítási módokat,
- a színházak, művelődési létesítmények, tv-stúdiók és filmstúdiók, valamint szabadtéri elektromos rendszereket,
- a fényvető eszközöket és berendezéseket,
- az elektronikus fényvezérlőket, tartozékaikat, kezelő egységeit,
- a vetítőgépeket, azok működtetését,
- a fényvető eszközök felhasználási lehetőségeit,
- a világítástechnika történetét,
- a fényszabályozók elhelyezésének szabályait,
- a trükköket,
- a munkavédelmi és biztonságtechnikai előírásokat.
A világosító legyen képes:
- a világosító eszközök és berendezések biztonságos kezelésére és karbantartására,
- a szabadterek megvilágításához szükséges szerelések elvégzésére,
- a mobil és fix elektromos szerelésekre,
- a fényszabályozók elhelyezési szabályainak értelmezésére,
- a világítási próba lebonyolítására,
- a munkavédelmi tűzrendészeti és biztonságtechnikai előírások betartására.
1. A vizsgán számon kérhető ismeretek
Elektrotechnika elmélet:
- A villamos áram fogalma. Vezetők, az ellenállás, a feszültség, az áram és az ellenállás kapcsolata, Ohm törvény.
- Az ellenállások kapcsolása, belső ellenállás, üresjárási és kapocsfeszültségek.
- Teljesítmény, munka, hőhatás, névleges áram és mértékegységei. Biztosítók, megszakítók és zárlatvédelem.
- A váltakozó áram fogalma, jellemzői és a kapcsolási módok, valamint a háromfázisú feszültség.
- Különféle elektromos műszerek kapcsolása és kezelése, a velük való számítási módok.
- A mágnesek, mágneses terek, erővonal, egyenáram, váltakozó áram.
- A transzformátorok felépítése, működése.
- Szinkron, aszinkron és egyenáramú gépek működése.
- Az akkumulátorok felépítése, működési elvük, a kapacitás, töltéskisütés szabályozás és karbantartás.
- Vezetékek, berendezések telepítése, szerelése, kapcsolásuk és karbantartásuk.
- Mobil és fix elektromos szerelések, a fényvetők elméleti kapcsolása és üzemeltetése.
Fényszabályozás, világítás és eszközei:
- Fényvető típusok, fejgépek.
- Effekt világítás gépei, füstgépek típusai, színházi lézer felépítése.
- Kisülőlámpás fényvetők felépítése, alkalmazásuk.
- A fényszabályozó berendezések felépítése, a különböző részegységek kapcsolódása.
- Analóg vezérlésű fényszabályozó rendszerek.
- Analóg és digitális vezérlésű lényvezérlők felépítése, fajtái, kezelésük alapjai.
- Analóg és digitális erősáramú szabályzók felépítése, fajtái, kezelésük alapjai.
- Kézi és motoros működtetésű színváltók felépítése, fajtái, működtetésük.
- A fényvetők és fényszabályozók biztonságos telepítésének alapjai
- A színpad, zenekar, stúdiók, szabadterek világítási és telepítési előírásai.
- A Plan-Konvex- és Fresner-fényvetők, alkalmazási területeik, tartozékok.
- Különböző típusú profil fényvetők és alkalmazási területeik, tartozékok.
- Horizont, derítő, szufita és rivalda fényvetők és alkalmazásuk, tartozékok.
- Vetítőgépek, diavetítés, film és video működtetése.
- Motoros fényvetők felépítése, vezérlésük, felhasználásuk.
- Színházi és stúdiófényforrások típusai, foglalatok.
- Színfóliák típusai, diehroikus szűrők.
- A különböző világítási pozíciók és hatásaik.
- Hálózatépítés és különféle csatlakozási formák.
- Szcenikai stúdió- és filmfelvételek világításának helye és szerepe a produkciókban.
- A világosítók helye és szerepe a műszaki dolgozók között.
- Alapvető világítási szavak angolul.
Művészi fénytan:
- A világítástechnika története.
- A fényvetők elhelyezési rendje a megvilágítási feladattól függően.
- A fényszabályozók elhelyezésének szabályai.
- Világítási trükkök.
- Természeti jelenségek világítással történő megvalósítása.
- Különleges megvilágítások, fény- és árnyékhatások.
- Lézervilágítás.
- Geometriai fénytan.
- Különleges vetítési megoldások (felhő, víz, eső, tűz, hó, csillagos égbolt, villám stb.).
- Pirotechnikai megoldások.
- A képi megjelenítés és a világítás összefüggései, álló és mozgóképek, diapozítivek.
- A világítási próba előkészítése, lebonyolítása.
- Szuftika, rivalda, direkt, indirekt világítás, fényfüggöny és alkalmazásai.
- Szcenárium szerepe és használata.
Színháztechnika és elektromos rendszerek telepítése:
- A színháztechnika fejlődése.
- A világítástechnikai megoldások az őskortól napjainkig.
- Színpad és nézőtér.
- A színházi és művelődési létesítmények működése.
- Etikai szabályok a világítási munkában.
- A gáz és elektromos világítás megjelenése a világítástechnikában.
- Anyagmozgatás és tárolás.
- Segédberendezések, világítási és technikai trükkök a múltban és most.
- A díszletek fajtái, függönyök, világítási módok, telepítésük és rögzítési módjuk.
- A világosítók munkájának szervezeti kérdései.
- Kötözőelemek, alsó- és felsőgépezetek, színházak, stúdiók és művelődésügyi intézmények technikai rendszerei.
- Színpadi és térrajz, szcenárium, az elektromos csatlakozási helyek kialakítása, elhelyezése.
- A színpadi, a szabadtéri és stúdió világítás mint a technikai rendszerek szerves részei.
Munkavédelem, biztonságtechnika, tűzvédelem:
- A munkavédelem fogalma, célja.
- A munkavédelem általános követelményei.
- A létesítményekre vonatkozó általános előírások, anyagmozgatás, szállítás és a szerszámok használatának biztonsági előírásai.
- Egészségügyi követelmények előadások, próbák, szerelések lebonyolításának munkavédelmi előírásai.
- Az elektromos áram élettani hatásai, elsősegélynyújtás.
- A fényvetők szerelésének és kezelésének biztonságtechnikája.
- Elektromos szabványok.
- Általános érintésvédelmi megoldások, földelés, villámvédelem.
- A készülékek, fényvetők, elektromos rendszerek, hordozható berendezések telepítésének és működtetésének munkavédelmi szabályai.
- A tűzvédelem célja és szerepe.
- Elektromos főkapcsolók, elosztók, akkumulátorok, világítási rendszerek, berendezések tűzvédelmi előírásai.
- Az építés, telepítés és üzemeltetés tűzvédelmi előírásai.
- Tűzvédelmi oktatás, tűzvédelmi utasítás, tűzriadóterv, tűzvédelmi berendezések és azok kezelése.
- A világítási berendezések tűzvédelmi felülvizsgálata.
- Tűzveszélyes cselekmények, nyílt láng használata, a pirotechnika tűzvédelmi előírása.
- Elektromos tüzek keletkezése, okai és oltása. A lángmentesítés szabályai.
- Tűz-szakaszhatárok, tűzvédelmi szervezetek, próbák. A rendezvények tűzvédelmi előírásai.
Világítási gyakorlat:
- A fényvetők gyakorlati alkalmazásának ismerete, szerelése és karbantartása.
- A fejgépek használata, működtetése, kezelése és karbantartása.
- A vetítések formái, oldal, hátsó és sziluett megoldások.
- A világítás elrendezése színpadokon, szabadtéren, stúdiókban. Szerelés, üzemeltetés és karbantartás.
- Világítási tornyok, hidak, karzatok, nézőtéri világítások szerelése és üzemeltetése.
- Világítási szerelvények szerelése és alkalmazása. Derítők és horizontlámpák, különféle effektvilágosítók.
- A hang és a fény kapcsolata.
- A fényvetők általános karbantartása és ellenőrzése.
- A biztonsági, irányfény, lábvilágítás.
- Ködgépek és pirotechnikai készülékek kezelése, világítási trükkök a gyakorlatban.
2. A szakmai vizsga részei
Írásbeli vizsga:
Az írásbeli vizsga feladatait a szakképesítésért felelős, miniszter által meghatározott központi tételsor tartalmazza.
Az írásbeli vizsgán a IV/1. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.
Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc.
Szóbeli vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki sikeres gyakorlati vizsgát tett.
Szóbeli vizsga:
A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott tételsorból ad számot tudásáról.
A szóbeli vizsgán a IV/1. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.
A vizsga témaköreit a jelölt a vizsga előtt legalább egy hónappal megkapja.
A szóbeli vizsga időtartama: 20 perc.
Gyakorlati vizsga:
A gyakorlati vizsga két részből áll:
- A jelölt a szakmai képzést folytató intézménytől a vizsga előtt három hónappal szakdolgozati témát kap, melyet önálló munka keretei között fejt ki, maximum 10 gépelt oldalon keresztül. A vizsgabizottság előtt szakdolgozatát megvédi.
- A vizsgát szervező intézmény által meghatározott, és a vizsgabizottság elnöke által jóváhagyott feladat megoldása.
A gyakorlati vizsga időtartama: 120 perc.
3. A szakmai vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 44. sorszáma alatt kiadott színházi díszítő, zsinóros, berendező és alsógépezet-kezelő szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
A szakképesítés azonosító száma: 89 2 5343 11 9 0 08
A szakképesítés megnevezése: színházi díszítő, zsinóros, berendező és alsógépezet-kezelő
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör
2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások (vagy továbblépési lehetőségek)
3. A munkaterület leírása
A jelölt a színházi díszítő, zsinóros és alsógépezet-kezelő szakképesítés megszerzése után szakmai továbbképzéssel töltheti be a színpadtechnikus, illetve színházi műszaki vezetői munkakört.
A szakképzést megszerző hallgató színházak, művelődési létesítmények, stúdiók és szabadtéri színpadok díszletezéssel kapcsolatos feladatait látja el. A színpadi gépeket és a színpadgépészeti rendszereket kezeli és üzemelteti. Szállítja és beállítja a díszleteket, bútorokat, kellékeket. Szakszerűen ellátja a szállítással és beállítással kapcsolatos anyagmozgatási, kötözési és rögzítési feladatokat.
Az előadások alatt és közben rendezői utasítás alapján elvégzi a színpadkép-változásokat.
III. Szakmai követelmények
A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok és feladatcsoportok:
- a színpadi segédberendezések, szerszámok, szállítási eszközök ismerete és azok biztonságos használata,
- a színpadi alsógépezetek, süllyedők működésének és használatának ismerete, valamint azok karbantartása,
- színpadszinti berendezések kezelése és működtetése, forgószínpadok, forgótárcsák, színpadi kocsik biztonságos üzemeltetése és karbantartása,
- a színpadi felsőgépezet biztonságos használata, a díszlettartók, pontemelők, függönymozgatások működtetése,
- a színpadi dekorációk, díszletek, bútorok biztonságos színpadra állítása, kötözése, rögzítése, szállítása és raktározása,
- a díszletek, bútorok, kellékek kisebb javítása és karbantartása.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
A vizsgák során a jelölt feleljen meg a következő szintek szerinti követelményeknek:
A színházi díszítő, zsinóros, berendező és alsógépezetkezelő ismerje
- a színpadgépészeti berendezések különböző formáit,
- a színpadgépészeti rendszerek kezelését és működtetését,
- a díszletek, dekorációk biztonságos szállítását, rakodását és színpadra állítását,
- a színpadi díszletezési munkák biztonságos munkafogásait,
- a színpadnak, mint veszélyes üzemnek az alapvető munkavégzési szabályait,
- a színpadra és színházra vonatkozó általános biztonságtechnikai, tűz- és munkavédelmi előírásait.
A színházi díszítő, zsinóros, berendező és alsógépezet kezelő legyen képes
- a színpadi gépek kezelésére, működtetésére és használatára,
- a csoportos munkavégzés során a biztonsági előírások betartására,
- a díszletek, berendezési tárgyak, bútorok, dekorációk és kellékek szállítására, rakodására és a színpadi munkák szakszerű, valamint biztonságos ellátására,
- a színpadi díszletek, dekorációk, bútorok és kellékek terv szerinti beépítésére és biztonságos rögzítésére, karbantartására,
- a színházi és színpadi munkákra vonatkozó előírások, szabályok és rendelkezések betartására,
- a színpadi próbák, előadások és a különféle rendezvények műszaki munkáinak ellátására,
- a munkavédelmi, tűzrendészeti és biztonságtechnikai előírások betartására.
1. A vizsgán számon kérhető ismeretek
a) Színháztechnikai és színpadgépészeti ismeretek:
- a színháztechnika fejlődése és a színpadgépezetek ismertetése,
- a színház, a színpad és a szcenika fogalma,
- a színpadi felszerelések és segédberendezések ismertetése,
- díszletek, bútorok, dekorációk és kellékek fajtái és készítésük szabályai,
- a színpadi függönyök és működtetési rendszereik,
- a színpadon használt kifejezések, megnevezések és jelölések,
- élőszínpadi és alsószínpadi gépezetek, süllyedők ismertetése,
- színpadi felsőgépezet, díszlettartók, pontemelők, horizonttartók és oldaltakaró panorámatartók ismertetése,
- vasfüggöny, főfüggöny, világítási hidak, tornyok, világítási tartók és munkakarzatok ismertetése,
- színpadi zsinór- és csigapadlás gépezetének és felszerelésének ismertetése,
- különböző korok színházainak és technikai rendszereinek ismertetése a modern színpadgépészeti rendszerekkel együtt,
- különböző korok színházainak és technikai rendszereinek ismertetése a modern színpadgépészeti rendszerekkel együtt,
- forgószínpad, forgógyűrű, excentrikus forgó, forgótárcsa és színpadi kocsik működése és használata,
- művelődési házak színpadtechnikai rendszerei,
- emelvények, lépcsők, hidak, lejtők és ferde színpadok kialakítási rendszere,
- színpadi rajz és azok jelölései,
- színpadgépezetek kezelésének és működtetésének általános szabályai.
b) Gépkezelési és kötözési ismeretek:
- a díszletek, bútorok, kellékek szállításának, rakodásának és színpadra állításának ismerete és azok segédeszközei, valamint karbantartásuk,
- a színpadon használt kötözőelemek,
- a színpadi díszletek rögzítési módja a felsőgépezethez és színpadpadlóhoz,
- a jó színpadpadló követelményei és karbantartása,
- a színpadi gépek, berendezések kezelése és üzemeltetése,
- a színpadi látvány és a színpadi trükkök ismertetése,
- színpadi szerszámok, segédeszközök ismerete és használata,
- díszletek, dekorációk rögzítése, csapózsinór, kéziléc, szögtámasz és a különféle színfalfúrók ismertetése és használati módjuk,
- színpadi függönyök rögzítési és kezelési módja, a lángmentesítés formái,
- emelőgépek működtetésének alapvető előírásai.
c) Színházi működéstan:
- a színpad, mint a művészet szentélye, a színpad alapvető etikája,
- a színpadi munka alapvető szabályai,
- a színpad, mint veszélyes üzem, működése és üzemeltetésének feltételei,
- a művészi és a műszaki munka kapcsolata,
- a színházi műszaki dolgozók tagozódása, a műszak és a műhelymunka kapcsolata,
- a színpadi munka irányítása, a próbák és előadások lebonyolításának rendje,
- a színpadi vezetők, a műszak és az ügyelő kapcsolata,
- vendégjátékok, tájelőadások, szabadtéri rendezvények lebonyolításának rendje,
- a repertoár és tagozatos színházak jellemzői,
- műsorterv, évi, havi heti és napi összeállítási rendje, végrehajtási szabályai,
- művészet, mint meghatározó és elsőbbrendű a műszaki és technikai rendszerekkel szemben,
- a színházak szervezeti és gazdálkodási rendje.
d) Munkavédelem, biztonságtechnika és tűzvédelem:
- a munkavédelem fogalma és célja,
- a munkavédelem szabályai és annak tartalma,
- a színpadi munka munkavédelmi szabályai,
- munkavédelmi jogok és kötelességek a színpadi üzemben,
- a díszletek színpadra állításának munkavédelmi szabályai és biztonságtechnikája,
- a színpadi munkavégzés munkavédelmi feltételei,
- az elsősegélynyújtás alapvető szabályai,
- munkavédelmi előírások a díszletterv elfogadásától a színpadra állításig,
- elektromos áramütés munkavédelmi előírásai,
- a vezetői felelősség és ennek munkavédelmi szabályai,
- a színpadpadlóval kapcsolatos munkavédelmi és biztonságtechnikai előírások,
- díszletek, bútorok, dekorációk szállításának, rakodásának és raktározásának munkavédelme és biztonságtechnikája,
- munkavédelmi védőeszközök és azok használatának szabályai,
- a tűzvédelem célja és szerepe,
- a színpad alapvető tűzvédelmi előírásai,
- a színpad és színház tűzvédelmi felszerelései és eszközei,
- tűzjelző telefon, tűzivízhálózat, függönylocsolók, záporberendezés és tűzjelző rendszerek szerepe a színházi tűzvédelemben,
- tűzvédelmi utasítás, tűzriadó terv és a tűzvédelmi utasítás kötelező mellékleteinek ismertetése,
- díszletek, dekorációk és színpadi függönyök lángmentesítésének tűzvédelmi előírásai,
- a színházi és színpadi üzem alapvető tűzvédelmi szabályai,
- közlekedési utak, raktározások és feliratozások tűzvédelmi előírásai,
- nyílt láng használata és a pirotechnika tűzvédelmi szabályai,
- a dohányzással kapcsolatos tűzvédelmi előírások,
- kijáratok, vészkijáratok, kijárati útvonalak tűzvédelmi szabályai,
- biztonsági és kijáratmutató világítás tűzvédelmi szerepe,
- tűzszakasz határok, vasfüggönyök, próbák, előadások, rendezvények és vendégjátékok tűzvédelmi előírásai,
- elektromos felszerelésekkel, eszközökkel és berendezésekkel kapcsolatos alapvető tűzvédelmi szabályok.
e) Színháztechnikai és színpadgépészeti gyakorlat.
2. A szakmai vizsga részei
Írásbeli vizsga:
Az írásbeli vizsga feladatait központi tételsor tartalmazza.
Az írásbeli vizsgán a IV/1. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.
Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc.
Szóbeli vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki sikeres gyakorlati vizsgát tett.
Szóbeli vizsga:
A szóbeli vizsgarészen a vizsgázó a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott tételsorból ad számot tudásáról.
A szóbeli vizsgán a IV/1. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.
A vizsga témaköreit a jelölt a vizsga előtt legalább egy hónappal megkapja.
A szóbeli vizsga időtartama: 20 perc.
Gyakorlati vizsga:
A gyakorlati vizsga két részből áll:
- A jelölt a szakmai képzést folytató intézménytől a vizsga előtt három hónappal szakdolgozati témát kap, melyet önálló munka keretei között fejt ki maximum 10 gépelt oldalon keresztül. A vizsgabizottság előtt szakdolgozatát megvédi.
- A vizsgát szervező intézmény által meghatározott, és a vizsgabizottság elnöke által jóváhagyott feladat megoldása.
A gyakorlati vizsga időtartama: 120 perc.
3. A szakmai vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 45. sorszáma alatt kiadott levéltári iratkezelő és irattáros szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
A szakképesítés azonosító száma: 89 4 4123 10 2 0 07
A szakképesítés megnevezése: levéltári iratkezelő és irattáros (szint megjelölésével)
A) középfokú
B) felsőfokú
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör
2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások (vagy továbblépési lehetőségek)
3. A munkaterület leírása
A) Középfok
Az irattáros ellátja az iratkezeléssel kapcsolatos ügyviteli feladatokat és az iratképző szerveknél az irattári munkát.
A levéltári kezelő a maradandó értékű iratokkal kapcsolatos levéltári szakfeladatokat is (rendezés, selejtezés, segédletkészítés, ügyviteli munka) ellátja, felsőfokú végzettségű tudományos dolgozó irányításával.
B) Felsőfok
A levéltári iratkezelő és irattáros (segédlevéltáros) szakképesítés a középfokú levéltári kezelő szakképesítésre épül. A levéltárak igazgatási és ügyviteli feladatait, valamint megfelelő útmutató alapján az önálló levéltári feldolgozó munkát önállóan látja el.
III. Szakmai követelmények
A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok:
A levéltári iratkezelő és irattáros a képzés fokának megfelelően iratkezelési, irattározási, levéltárkeelői, segédlevéltárosi feladatok ellátására alkalmas ismeretekkel rendelkezik.
Mivel az iratok (irattári anyag, levéltári anyag) szakszerű kezelése, rendszerezése, tárolása és feldolgozása mind a levéltárak, mind az irattári anyagot őrző szervek számára kulcsfontosságú, ezért az iratkezelő és irattározási feladatok meghatározók. Alapvető az irattáros számára az iratkezeléssel kapcsolatos ügyviteli feladatok, a küldemények átvételétől az irattárba helyezésig, valamint az irattári rend kialakításának és fenntartásának ellátása, irattári selejtezés, az iratanyag levéltári átadásra előkészítése, a levéltári kezelő számára a levéltári szakfeladatok (raktári és levéltári rendezési munkák, selejtezés) végzése, a levéltári anyag előkészítése kutatási célra, részvétel a levéltári adatszolgáltatásban; a levéltári iratkezelő és irattáros (segédlevéltáros) számára a levéltári igazgatási munka (tájékoztatás, kutatószolgálat, iratkezelés ellenőrzése) önálló ellátása, a raktárrendezési munkák irányítása, továbbá részvétel levéltári rendezési, segédletkészítési, selejtezési munkákban.
A középfokú irattáros a közfeladatot, illetve a nem közfeladatot ellátó szerveknél, továbbá a gazdálkodó szervezeteknél alkalmazható; a középfokú levéltári kezelő a közlevéltárakban, magánlevéltárakban működhet és ugyanezeken a munkaterületeken dolgozhat a felsőfokú levéltári iratkezelő és irattáros is.
A) A középfokú levéltári iratkezelő és irattáros szakképesítés szakmai követelményei
Általános ismeretek:
- Ismerje az írás, irat, közirat, irattan fogalmát, az iratok szerepét mindennapi életünkben, az előforduló főbb irattípusokat.
- Ismerje a levéltárak főbb típusait.
- Ismerje az államigazgatási eljárás menetét.
- Ismerje
= a jelenleg működő államhatalmi szerveket, a hatalom megosztásának elvét a Kormány és az önkormányzatok között,
= a közigazgatás központi és helyi szerveit, az önkormányzatok, társadalmi és egyéb szervek működésére vonatkozó alapelveket,
= az állami és magántulajdonban lévő gazdasági szervek főbb típusait.
- Legyen tisztában
= az ügyviteli munka részeivel, tartalmával, feladataival,
- a szervezeti és működési szabályzat felépítésével és a mellékletét képező ügyrend és ügyirat-kezelési szabályzat előírásaival.
- Ismerje
= a hatályos fő jogszabályok iratkezelésre vonatkozó előírásait, az iratkezelési szabályzatok kiadásának menetét,
= a nem állami vagy helyi önkormányzati szervek iratkezelésének jellemzőit.
- Ismerje az iratkezelés folyamatát a beérkező küldemények átvételétől a maradandó értékű iratok levéltárba adásáig.
- Legyen tisztában a napjainkban használt különféle iratkezelési rendszerekkel és iktatási módokkal.
- Ismerje az ügyviteli segédletek fajtáit.
- Ismerje a nem iktatott iratok főbb típusait.
- Ismerje az önkormányzati (tanácsi) iratkezelés sajátosságait.
- Ismerje az iratrendezés alapfogalmait, szintjeit.
- Legyen tisztában a selejtezés szintjeivel, menetével, a selejtezési jegyzőkönyv felépítésével a hatályos jogszabályok szerint.
- Ismerje az irattári segédletek típusait, a készítésükkel kapcsolatos előírásokat.
- Legyenek ismeretei
= az iratok kezelésének és tárolásának technikai feltételeiről,
= a raktározási és tárolási módokról, a hagyományos és korszerű őrzés eszközeiről, azok célszerű megválasztásáról.
- Ismerje az irodatechnikai eszközöket.
- Ismerje az iratok (hagyományos és gépi adathordozók) tárolásával kapcsolatos műszaki előírásokat (a légnedvesség, hőmérséklet, fényerősség optimális és még elfogadható értékeit, az alapvető raktárhigiéniai követelményeket, a tűz- és betörésvédelem alapvető előírásait).
- Ismerje a levéltárba adandó iratok átadási jegyzékének kötelező adatait, az iratátadás szabályait.
Speciális irattáros ismeretek:
- Ismerje a hatályos iratkezelési szabályzat és irattári terv alkalmazásával kapcsolatos előírásokat.
- Legyen tisztában a különféle iratkezelési rendszerek megválasztásának kritériumaival.
- Alkalmazza a napjainkban használatos iktatási módokat.
- Ismerje
= az iktatókönyv, mutatókönyv vezetésével kapcsolatos előírásokat,
= a gyűjtőszám, gyűjtőív alkalmazását.
- Ismerje a számítógépes iktatás menetét.
- Legyen tisztában az előirat, utóirat fogalmával, a szerelés, csatolás, mellékelés módjával, az előadói ív használatával, az irattári tételszám fontosságával.
- Legyen tisztában az iratkezelő feladataival és az ügyintézők feladatkörével az ügyintézés során, és legyen képes ellátni iratkezelői teendőket.
- Ismerje az önkormányzati (tanácsi) iratkezelésben az ágazati betűjelek és selejtezési jelek használatát.
- Legyen tisztában az iratok továbbítására, irattárba, határidőbe helyezésére vonatkozó előírásokkal.
- Legyen képes az irattárban az eredeti rend helyreállítására az irattári terv alapján és az irattári rend kialakítására nem iktatott iratok esetében.
- Legyen képes az iktatott és nem iktatott iratok selejtezésére.
- Legyen képes irattári segédletek összeállítására és kezelésére.
- Ismerje a kézi irattár funkcióját, az ott alkalmazható irattárolási módokat, az iratok csoportosításának menetét tételszámok (ágazati betűjelek, selejtezési jelek) használatával.
- Ismerje a kézi és központi irattár kapcsolatát, az iratok központi irattárba adásának menetét, az átadási jegyzék készítésével kapcsolatos követelményeket.
- Legyen képes az iratkezelői tevékenység ellátására a központi irattárban.
- Legyenek ismeretei az ügyvitelben használatos számítógépes módszerek különböző szolgáltatásairól.
- Ismerje az iratokba való betekintés szabályait.
- Ismerje az iratkölcsönzés szabályait.
Speciális levéltárkezelői ismeretek:
- Ismerje a magyar írásbeliség kialakulásának folyamatát.
- Ismerje a levéltári érték fogalmát.
- Ismerje az irattan fogalmát, tárgyát.
- Ismerje Magyarország államszervezetének felépítését, a legjelentősebb változásokat 1848-tól napjainkig.
- Ismerje a magyar államigazgatás 1945 utáni területi beosztásának fontosabb változásait.
- Ismerje az 1848 utáni korszakok gazdasági szerveinek főbb típusait.
- Rendelkezzék átfogó ismeretekkel az 1850-es években bevezetett ügyiratkezelési reformról.
- Ismerje a dualizmus kori és két világháború közötti iratkezelési és irattári rendszereket, beleértve a gazdasági szervek iratkezelési gyakorlatát.
- Ismerje az állami iratkezelés és irattározás egységes szabályozása érdekében 1949-ben, illetve 1952-ben bevezetett iratkezelési reformokat.
- Ismerje az 1848 után használt ügyviteli és irattári segédletek főbb fajtáit.
- Ismerje az iratanyag levéltári rendszerezésének és rendezésének alapelveit.
- Rendelkezzék mindazon ismeretekkel, amelyek a már rendezett és jelzeteit iratanyag raktári rendjének kialakításával kapcsolatosak, ismereteit legyen képes szakszerűen alkalmazni munkájában.
- Legyen képes 1867 utáni iratok megadott szempontok szerinti rendezésére.
- Ismerje a levéltári selejtezés célját, szintjeit, a lebonyolítás menetét.
- Rendelkezzék alapvető ismeretekkel az iratanyag selejtezéséhez az 1950-es években kiadott rendelkezések, illetve selejtezési terv alapján.
- Ismerje a levéltári nyilvántartások és segédletek fogalmát, rendeltetésüket, fajtáit.
- Ismerje a levéltári mikrofilmezés célját, az előkészítés szabályait.
- Legyen tájékozott a számítógép levéltári alkalmazásának főbb területeiről.
- Legyen alapvetően tájékozott a legfontosabb iratvédelmi teendőkről, a modern technikai eljárások levéltári alkalmazásának lehetőségeiről.
- Ismerje a levéltári anyaggyarapítás módjait, a legfontosabb eljárási szabályokat.
- Legyen tájékozott a levéltárak tudományos és közművelődési tevékenységéről, feladatairól.
- Ismerje a kutató- és ügyfélszolgálati munka fázisait, a levéltári kölcsönzés szabályait.
B) A felsőfokú levéltári iratkezelő és irattáros (segédlevéltáros) szakképesítés szakmai követelményei
- Rendelkezzék a középfoknál leírt levéltárkezelői ismeretekkel.
- Ismerje az írásbeliség fejlődésének főbb szakaszait.
- Legyenek ismeretei a regisztratúrák történeti kialakulásáról.
- Rendelkezzék kellő ismeretekkel az új- és legújabbkori levéltári iratok vizsgálatának háromféle módszeréről: a szisztematikus, az analitikus és a genetikus irattanról és az iratok osztályozásának egyéb módszereiről.
- Ismerje az 1848 előtti magyar államszervezetet.
- Legyenek ismeretei a magyarországi egyházszervezetről.
- Ismerje a hiteleshelyeket és a közjegyzői intézményt.
- Rendelkezzék a közép- és újkori magyar, latin és német nyelvű levéltári anyagról készült ügyviteli és levéltári segédletek használatához szükséges alapvető ismeretekkel.
- Szerezze meg a levéltári anyag használatához alapvető jogi ismereteket.
- Legyenek alapvető ismeretei a közigazgatás felépítésének általános elveiről, a közigazgatás központi és területi szerveiről, az önkormányzatokról.
- Ismerje az államigazgatási eljárás alapvető szabályait (alapfogalmak, az alapeljárás, jogorvoslatok az államigazgatási eljárásban, végrehajtási eljárás).
- Történeti fejlődésében ismerje a levéltári jogszabályokat, rendelkezzék a levéltárak történeti kialakulására vonatkozó ismeretekkel.
- Ismerje a hazai irattári rendszerek fejlődését a XVIII. század közepéig: a kancellária, a kamara és a helytartótanács regisztratúráinak iratkezelését.
- Legyen tisztában az ügyiratok szerinti irattározás kialakulásának folyamatával, rendszeressé válásával, és rendelkezzék ismeretekkel az 1760-as évek végétől kialakult új ügykezelésre, a "nova manipulatio"-ra vonatkozóan.
- Ismerje az iktatószámok szerinti irattározás rendszereit, az egyszerű számrendszert és az ügyiratok szerinti rendszert.
- Legyenek ismeretei a II. József uralkodása idején bevezetett ügyviteli és iratkezelési reformokról, a megyei, városi, bírósági iratkezelésről.
- Rendelkezzék az iratkezelési szabályzatok és irattári tervek alapján végzett irattári munkák elbírálásához szükséges ismeretekkel.
- Iratkezelési szabályzat és irattári terv alapján az országos és regionális (fővárosi, megyei) hatáskörű szervek kivételével tudja ellenőrizni az iratkezelést, az irattári rendet és selejtezést.
- Ismerje a proveniencia és pertinencia elvének történeti kialakulását, változásait, az ezen elvek alapján kialakított levéltári rendszereket.
- Legyen tisztában a fondfőcsoport, fondcsoport, fondalcsoport, szekció, levéltár fogalmi meghatározásával, ezek egymáshoz való viszonyával, kapcsolatával.
- Levéltári rendezési terv szerint levéltári anyagban rendezést tudjon végezni.
- Legyen tisztában a levéltárak illetékességi és gyűjtőköri elhatárolásának jogi alapjaival, az egyes levéltárak illetékességi és gyűjtőköri elhatárolásának szempontjaival.
- Legyen tisztában a levéltári értékhatár kategóriáival.
- Selejtezési terv szerint levéltári anyagban selejtezést tudjon végezni.
- Ismerje a levéltári segédletek osztályozásának szempontjait (rendszerük, módszerük, céljuk, szintjük, formájuk szerint).
- Ismerje az általános és speciális (tematikai) segédletek fajtáit.
- Munkautasítás alapján tudjon középszintű levéltári segédletet (áttekintő raktári jegyzéket) készíteni.
- Ismerje a darabszintű segédletek fajtáit (jegyzék, lajstrom, regeszta), és tudjon jegyzéket és lajstromot önállóan készíteni.
- Képes legyen részt venni a számítógépes feldolgozás levéltári előkészítő munkálataiban, és önállóan végezze a mutatórendszerű segédletek számítógépes feldolgozásra való előkészítését.
- Ismerje a TÜK-iratok kezelésének, tárolásának, selejtezésének szabályait.
- Tudjon raktártopográfiai térképet készíteni, és legyen képes irányítani a levéltári raktárrendezési munkákat.
- Rendelkezzék a levéltári anyag megőrzését biztosító állományvédelmi ismeretekkel, és azokat munkája során figyelembe tudja venni.
- Ismerje a konzerválás, restaurálás főbb módjait.
- Ismerje a levéltárakra vonatkozó hatályos jogszabályokat, illetve az adatvédelemre, a személyiségi jog védelmére és a kutatásokra vonatkozó egyéb jogszabályokat.
- Ismerje a mindenkori levéltári hálózatot, a közlevéltárak, magánlevéltárak fogalmát, funkcióit.
- Legyen alkalmas a levéltár jellegének megfelelő igazgatási és ügyviteli feladatok önálló végzésére, melyek során az államigazgatási eljárással kapcsolatos elméleti ismereteit a gyakorlatban tudja hasznosítani.
- Önállóan legyen képes 1867 utáni magyar nyelvű iratról tartalmi kivonatot vagy hiteles másolatot készíteni.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási szakmai követelményei
1. A vizsgán számon kérhető ismeretek
A vizsgák során a jelölt feleljen meg a III. pontban meghatározott szintek szerinti szakmai követelményeknek.
2. A szakmai vizsga részei
A) A középfokú szakmai vizsga Írásbeli vizsga:
A jelölt írásban ad számot irat- és levéltárkezelői ismereteiről. A vizsgához központi feladatlapok állnak rendelkezésre. Az írásbeli vizsgán a III. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.
Általános ismeretek
- irattani alapismeretek,
- igazgatási alapfogalmak,
- iratkezelés,
- az iratrendezés, selejtezés alapfogalmai.
Speciális irattáros ismeretek
- iratkezelési rendszerek,
- iktatási módok,
- irattári segédletek.
Speciális levéltárkezelői ismeretek
- az újkori és legújabb kori iratok fajtái,
- az újkori iratképzők története és iratkezelése,
- a levéltári rendezés, segédletkészítés és selejtezés alapfogalmai.
Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc.
A vizsgázó segédeszközt nem használhat.
Gyakorlati vizsga:
A gyakorlati vizsgarész vizsgafeladatát 3 változatban a képző intézmény dolgozza ki. A képző intézmény vezetője a javaslatokat legalább tizenöt nappal a kitűzött vizsgaidőpont előtt a vizsgabizottság elnökének jóváhagyásra megküldi. A vizsgabizottság elnöke azt vizsgálja, hogy a javasolt vizsgafeladatok tartalmilag és formailag megfelelnek-e a követelményeknek. A vizsgaelnök által javasolt változtatásokat végre kell hajtani.
A gyakorlati vizsgán a jelölt az alábbi feladatcsoportokból old meg feladatokat:
Irattáros:
- az ügyiratkezelés egyes fázisai,
- iktatás és mutatózás,
- irattári selejtezési jegyzőkönyv készítése megadott adatok alapján,
- átadás-átvételi jegyzőkönyv készítése megadott adatok alapján,
- a számítógépes iktatás.
Levéltári kezelő:
- a különböző iktatási módok felismerése,
- raktári jegyzék készítése megadott adatok alapján,
- levéltári selejtezési jegyzőkönyv készítése megadott adatok alapján,
- a kutatószolgálatnál használatos dokumentumok kitöltése.
A vizsga időtartama: 90 perc.
Szóbeli vizsga:
A szóbeli vizsgán a jelölt a központilag kibocsátott tételsorból (A és B) húz tételt, amely felöleli a leglényegesebb szakterületeket. A szóbeli vizsgán a III. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.
A jelölt az alábbi témakörök bemutatásával számot ad szakmai ismereteiről:
Általános ismeretek:
- irattani alapfogalmak, a napjainkban használatos iratok,
- az államigazgatási eljárás szabályai,
- a jelenlegi államhatalom szervei, a gazdasági szféra megoszlása,
- ügyviteli alapfogalmak, az ügyvitelt meghatározó dokumentumok,
- az iratkezelés hatályos jogszabályainak előírásai,
- az iratkezelési szabályzat célja, felépítése,
- az iratkezelés főbb lépései, menete,
- az ügyviteli segédletek ismérvei,
- az iratrendezés alapfogalmai, szintjei,
- az irattári selejtezés célja, szintjei, lebonyolításának menete, jogszabályai, a selejtezési jegyzőkönyv,
- az irattári segédletek ismérvei,
- az irattárakkal kapcsolatos műszaki követelmények és előírások,
- iratvédelmi teendők az irattárakban,
- az irattári anyag használata, kölcsönzés az irattárból.
Speciális irattáros ismeretek:
- az iratkezelési szabályzatok típusai, az irattári tervek csoportosítása felépítésük szerint,
- iratkezelési rendszerek sajátosságai,
- a különféle iktatási módok előnyei, hátrányai, összefüggéseik az iratkezelési rendszerekkel
- az iktató- és mutatókönyvek típusai
- kézi és központi irattár
- iratkezelői feladatok ellátása a központi irattárban,
- a számítógépes iktatás adatai,
- a levéltári iratátadás dokumentumai.
Speciális levéltárkezelői ismeretek:
- a központi államszervezet az 1848-1849. évi polgári átalakulástól napjainkig,
- a törvényhatóságok működése a tanácsrendszer létrejöttéig,
- a polgári kori főbb tisztségviselők a törvényhatóságoknál,
- az 1848-1989 közötti törvénykezési szervezet,
- az 1848 utáni korszakok gazdasági szervei és a gazdaságirányítás,
- iratkezelési és irattári rendszerek az 1848-1849. évi polgári átalakulástól napjainkig,
- a levéltári rendszerezés alapelvei, a rendezés szintjei,
- a levéltári selejtezés célja, szintjei, dokumentumai,
- selejtezési eljárás az 1951. és 1958. évi rendeletek alapján,
- a levéltári segédletek fogalma, fajtái, ismérvei,
- a leggyakrabban használt levéltári nyilvántartások,
- a raktári rend kialakításának szabályai,
- a levéltári mikrofilmezés szabályai,
- a levéltári iratanyag gyarapításának módjai,
- a levéltárak tudományos és közművelődési feladatai,
- kutató- és ügyfélszolgálati munka.
A szóbeli feleletek időtartama: 15-20 perc. Középfokú szakképesítést az kaphat, aki sikeres írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgát tett.
B) A felsőfokú szakmai vizsga
Írásbeli vizsga:
A jelölt írásban ad számot felsőfokú levéltári iratkezelő és irattáros ismereteiről. A vizsgához központi feladatlap áll rendelkezésre. Az írásbeli vizsgán a III. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni
- irattan,
- kormányzat- és hivataltörténet,
- egyháztörténet,
- a leggyakrabban előforduló latin és német kifejezések,
- igazgatási, jogi, államigazgatási eljárási ismeretek,
- levéltártörténet, levéltártan.
Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc.
A vizsgázó segédeszközt nem használhat.
Gyakorlati vizsga:
A gyakorlati vizsga a vizsgadolgozat elkészítése. A vizsgadolgozat terjedelme nem haladhatja meg a 30 gépelt oldalt. Vizsgadolgozatot csak központilag jóváhagyott témában lehet benyújtani. A szóbeli vizsgát megelőzően a vizsgadolgozatot 7 nappal a vizsgabizottság elnökének kell benyújtani a képző intézmény szakvéleményével együtt.
A vizsgabizottsághoz beadott vizsgadolgozat nélkül a jelölt vizsgára nem bocsátható.
A vizsgadolgozat tartalmi követelményei és értékelési szempontjai:
- tükrözze a jelölt szakmai felkészültségének mértékét,
- témája kötődjék a levéltár alapfeladataihoz, az elsajátított ismeretekhez,
- foglalja magában a szakirodalom eddig elért eredményeit.
Szóbeli vizsga:
A szóbeli vizsga a vizsgadolgozat megvédéséből és a központilag kibocsátott tételsorból (A és B) húzott tételre való válaszadásból áll. A szóbeli vizsgán a III. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.
A jelölt az alábbi témakörök bemutatásával számot ad szakmai ismereteiről:
- az írásbeliség fejlődésének főbb szakaszai,
- az iratok vizsgálatának módszerei,
- a feudális magyar államszervezet a polgári átalakulás kezdetéig,
- egyházi szervezetek Magyarországon,
- közigazgatási ismeretek,
- jogi ismeretek (alapismeretek, alkotmányjog),
- az államigazgatási eljárás,
- levéltártörténet,
- iratkezelési és irattári rendszerek fejlődése a XVIII. század közepéig, a "nova manipulatio",
- a levéltári rendszerezés fejlődésének történeti áttekintése,
- a levéltári illetékességi és gyűjtőkör fogalma,
- a segédletek osztályozása,
- általános és speciális segédletek,
- a TÜK-iratok kezelése, tárolása, selejtezése,
- a raktártopográfiai jegyzék funkciója, rovatai,
- a mutatórendszerű segédletek géprevitelének szabályai,
- az iratanyag károsodásának okai,
- a konzerválás és restaurálás fő területei,
- a jelenlegi levéltári hálózat,
- a levéltári anyag kutatásának szabályai,
- adatvédelem, személyiségi jogok védelme.
A szóbeli feleletek időtartama (a vizsgadolgozat védésével együtt): 40-45 perc.
Szakképesítést az kaphat, aki vizsgadolgozatát sikeresen megvédte, és sikeres írásbeli és szóbeli vizsgát tett.
3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei
A felsőfokú szakmai vizsgán annak a vizsgázónak, aki vizsgadolgozatát sikeresen megvédte, a szakmai vizsga 2 éven belül történő megismétlésénél (pótló-, illetve javítóvizsgán) nem kell újabb vizsgadolgozatot benyújtania.
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 46. sorszáma alatt kiadott könyvtáros asszisztens szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
A szakképesítés azonosító száma: 89 4 3711 10 2 0 06
A szakképesítés megnevezése: könyvtáros asszisztens
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel betölthető munkakör, foglalkozás
2. A munkaterület rövid, jellemző leírása
A könyvtáros asszisztens munkahelyétől függően bekapcsolódik a könyvtár állománygyarapítási, feltárási, a dokumentum- és információszolgáltatási, valamint a könyvtári rendszerszervezés feladataiba. Munkáját az adott munkaterületeken tevékenykedő okleveles könyvtárosok irányítása mellett végzi, és ellátja a könyvtári tevékenység legkülönbözőbb munkaterületein a dokumentummal és szolgáltatásával kapcsolatos, meghatározott szabályok szerinti könyvtárkezelési rutinfeladatokat, adminisztratív, könyvtártechnikai feladatokat (manuális és gépi ügyiratkezelés, audiovizuális, kommunikációs és számítógépes stb. technika kezelése).
III. A szakképesítés szakmai követelményei
A könyvtáros asszisztens a könyvtári információs tevékenység ellátása során részben segítő, részben bizonyos munkafeladatok esetében önálló munkát lát el. Ennek során tartsa tiszteletben az állampolgárok könyvtári-információs szolgáltatásokhoz való hozzáférésének jogát, tartsa tiszteletben az állampolgárokkal való bánásmód alapszabályait, módszereit és etikáját, alkalmazza a munkaterületre vonatkozó jogi, szakmai és helyi előírásokat.
A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok
Az állománykezelés területén:
- az állománygyarapító és feldolgozás terén a hagyományos (kézi) és modern (számítógépes) adminisztráció elvégzése, nyilvántartások készítése, levelezés,
- raktározási, állományvédelmi és -ellenőrzési feladatok és adminisztráció ellátása,
- az állományapasztás adminisztratív teendőinek elvégzése.
A dokumentum- és információszolgáltatás területén:
- az olvasószolgálati nyilvántartások kezelése, adminisztratív teendők ellátása, az olvasókkal/könyvtárhasználókkal kapcsolatos ügyintézés manuális és számítógépes eszközökkel való ellátása,
- az olvasószolgálati tevékenység során használatos technikai eszközök és berendezések működtetése,
- letétek, fiókok, mozgókönyvtári és háziellátás stb. területén adminisztráció, nyilvántartás és anyagmozgatás végzése.
Az ügyintézés területén:
- levelezés, irattározás (hagyományos és számítógépes) intézése,
- nyilvántartások, kimutatások stb. készítése.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
A vizsgák során a jelölt feleljen meg a következő szintek szerinti követelményeknek:
A könyvtáros asszisztens ismerje
- a könyvtár, a szakirodalmi információs intézmény helyét és szerepét a társadalomban, a különböző tevékenységi formákban, a művelődés és ismeretszerzés folyamatában,
- a könyvtárak típusait és használóit, szolgáltatásaikat, együttműködésük formáit,
- a könyvtárakra és működésükre vonatkozó jogszabályokat, a fenntartó és belső rendelkezéseket,
- a könyvtárban folyó alapvető munkafolyamatokat, a dokumentumok/információhordozók és kezelésük sajátosságait, a feltáró eszközök és a könyvtárhasználat alapvető tudnivalóit.
A könyvtáros asszisztens legyen képes önállóan
- az állomány nyilvántartására és kezelésére, az olvasószolgálat területén használatos nyomtatványok kezelésére és kitöltésére,
- az állománygyarapítással, -apasztással, -ellenőrzéssel, a könyvtári szolgáltatással és a könyvtári ellátórendszer működésével kapcsolatos levelezést, adminisztrációs ügyintézést, iratkezelést elvégezni,
- az állomány tárolásával, karbantartásával, mozgatásaival kapcsolatos teendők ellátására,
- a könyvtári-szakirodalmi információs tevékenység során használt másoló, sokszorosító, audiovizuális, számítógépes és telekommunikációs eszközöket kezelni és használni, adatbeviteli, további és egyszerűbb visszakeresési feladatokat elvégezni.
1. A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretek
A könyvtár helye a társadalmi környezetben és szerepe a művelődés rendszerében:
- rövid történeti áttekintés a középiskolákban szerzett művelődéstörténeti ismeretekre alapozva.
Betekintés a könyvtárügy és könyviárpolitika aktuális kérdéseibe:
- jogi szabályozás,
- könyvtártípusok,
- hálózatok, együttműködési körök,
- a könyvtár szervezete,
- a könyvtár használói és kapcsolatrendszere,
- a könyvtáros etika, viselkedés és kommunikáció az olvasókkal.
Dokumentumtípusok, információhordozók és kezelésük sajátosságai:
(Formai megközelítésben, de a legalapvetőbb tartalmi szempontok szerint is.)
- könyvek,
- periodikumok,
- AV dokumentumok,
- szabványok,
- szabadalmak,
- disszertációk,
- aprónyomtatványok,
- floppyk, CD-ROM-ok.
Állománygyarapító és feldolgozó munka hagyományos és számítógépes adminisztrációja:
- a gyűjtőkör fogalma, a gyarapítás forrásai, módja,
- megrendelés, rendelőjegyzékek kitöltése,
- a könyvcsomag felbontása,
- számlaegyeztetés, záradékolás, reklamálás,
- bélyegzési szabályok,
- egyedi és csoportos leltározás, könyvek szerelése,
- törlési jegyzék készítése, a törlés technikája,
- állományellenőrzési módszerek,
- a központi ellátórendszer működtetésének technikai feladatai (állománymozgatás, letéti nyilvántartások fiókhálózatban, tanszéki könyvtárakban, szaktantermekben).
A bibliográfiai leírás és katalógushasználat alapjai:
- a dokumentumok tartalmi és formai feltárása,
- a bibliográfiai leírás alapjai, főbb adatcsoportok,
- betűrend, egyszerű rendezés, kijelölt cédulák besorolása a katalógusba,
- besorolási és keresési elemek a leírásban,
- katalógusfajták,
- keresés a katalógusban,
- ETO-jelzetek értelmezése és visszakeresése,
- raktári táblázat használata, raktári jelzetek megállapítása.
Raktározási feladatok:
- raktározási rendszerek,
- szabadpolcos és zárt raktárak rendjének biztosítása (a különböző dokumentumok sajátosságainak figyelembevételével),
- a használt dokumentumok visszaosztása,
- állományvédelem, kisebb könyvjavítások,
- raktári higiéne,
- eligazító feliratok, őrjegyek, raktári kérőlapok.
Az olvasószolgálat hagyományos és számítógépes technológiája, adminisztrációja:
A könyvtári szolgáltatások áttekintése és lehetőségei a adott könyvtárban:
- kölcsönzési rendszerek és szabályok
- az olvasók nyilvántartása
- késedelmes olvasók felszólítása, perlése,
- munkanapló vezetése, napi és éves statisztika,
- folyóiratok érkeztetése, nyilvántartása, reklamáció,
- folyóiratok, könyvek előkészítése kötésre, kísérőjegyzék készítése,
- a könyvtárközi kölcsönzés adminisztrációja, előjegyzése.
Könyvtártechnikai berendezések használata:
- AV eszközök
= magnetofon
= videorecorder
= hagyományos és CD lemezjátszó,
- elektronikus kommunikációs eszközök
= telex, telefax,
= személyi számítógép,
- sokszorosító berendezések
= fénymásoló,
= floppylemez-másoló.
Gépírás és szövegszerkesztés:
- levelezések, statisztikai jelentések, kimutatások, szöveges beszámolók gépelése a helyesírási és formai követelmények érvényesítésével,
- szövegszerkesztés
= szövegbevitel,
= javítás, kijelölés, kiemelés, másolás, mozgatás, keresés, helyettesítés pontos végrehajtása egy adott szövegben,
= fejléc, lábléc és oldalszámozás beállítása és elkészítése a nyomdai szabványoknak megfelelően esztétikusan,
= tabulálás, tabulálás beállítása jobbra, balra, középre és decimálisan az adott szövegszerkesztő lehetőségeit és a nyomdai előírásokat figyelembe véve,
= dokumentum formázás szövegszerkesztővel a nyomdai tipográfiai előírások, továbbá korrektúrajelek ismeretében,
- nyomtatás, állománykezelés
= a szakszerű mentés, visszatöltés az adott szövegszerkesztővel,
= a nyomtatási kép beállítása esztétikusan és a nyomdai szabványoknak megfelelően,
= a nyomtató pontos beállítása - típustól függően - a magyar szabványnak megfelelő ékezetes betűtípusra, a megfelelő papírméretre, nyomtatási erősségre és példányszámra, a lehetőségeket kihasználva.
2. A szakmai vizsga részei
Írásbeli vizsga:
Az írásbeli vizsga a szakképesítésért felelős miniszter által kiadott központi tételek alapján történik.
Az írásbeli vizsgán a IV/1. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.
Az írásbeli vizsga témakörei:
- bibliográfiai leírási és betűrendbe sorolási feladatok,
- raktározási jelzetek értelmezése,
- egyszerűbb ETO-jelzetek értelmezése.
A feladatok teszt, illetve esszé jellegűek. Szabványok, ETO és raktározási táblázatok használhatóak.
A vizsga időtartama: 180 perc
Gyakorlati vizsga:
Gyakorlati vizsgára az a jelölt bocsátható, aki a szakmai gyakorlatot teljesítette, és azt a gyakorlóhely vezetője írásban igazolta.
A képzést szervező intézmény gondoskodik arról, hogy a vizsgabizottság a dokumentumokat a szóbeli vizsgán rendben megkapja.
A foglalkozás gyakorlása részben a képző intézményben, részben a képző intézmény által kijelölt könyvtárban történik gyakorlatvezető felügyelete mellett.
A könyvtári gyakorlat minimális időtartama: 30 nap.
A gyakorlati vizsgarész vizsgafeladatait 3 változatban a képző intézmény dolgozza ki. A képző intézmény vezetője a javaslatokat legalább tizenöt nappal a kitűzött vizsgaidőpont előtt a vizsgabizottság elnökének jóváhagyásra megküldi. A vizsgabizottság elnöke azt vizsgálja, hogy a javasolt vizsgafeladatok tartalmilag és formailag megfelelnek-e a követelményeknek. A vizsgaelnök által javasolt változtatásokat végre kell hajtani.
A gyakorlati vizsga anyaga:
- adminisztratív feladatok megoldása az állománygyarapító és állománynyilvántartó, valamint az olvasószolgálati tevékenység területéről,
- levelezési ismeretek.
A gyakorlati vizsga időtartama: 60 perc.
Szóbeli vizsga:
A szóbeli vizsga kérdéseit a központi tételsor tartalmazza.
A szóbeli vizsgán a IV/1. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.
A vizsga lételeit a jelölt a vizsga előtt legalább egy hónappal megkapja. Szóbeli vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki sikeres gyakorlati vizsgát tett.
A szóbeli feleletek időtartama: 15-20 perc.
3. A vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.
A 16/1994. (VII. 8i) MKM rendelet melléklete 47. sorszáma alatt kiadott felsőfokú könyv- és papírrestaurátor szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai:
A szakképesítés azonosító száma: 89 4 3719 15 4 0 18
A szakképesítés megnevezése: könyv- és papírrestaurátor (szint megjelölésével)
Felsőfokú
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás
2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások (vagy továbblépési lehetőségek)
3. A munkaterület rövid leírása
Köz- és magángyűjteményekbe tartozó, papírra vagy pergamenre írt, rajzolt vagy nyomtatott könyvek és más -papír- vagy pergamenalapú - egylapos dokumentumok, valamint háromdimenziós tárgyak megelőző védelme, konzerválása és helyreállítása, restaurálása az alább felsorolt fő tevékenységi területeken:
- Javaslattétel a gyűjtemények kezelőinek a károsodást megelőző intézkedésekre.
- A már károsodott dokumentumok, könyvek és tárgyak állapotának stabilizálása (konzerválása).
- A restaurálandó könyvek, dokumentumok és tárgyak állapotának felmérése, a károsodások okainak, jellegének és mértékének megállapítása.
- Restaurálási dokumentáció és terv készítése.
- A károsodott papír- vagy pergamenalapú egylapos dokumentumnak és háromdimenziós tárgyaknak, valamint a könyvek kötésének és a pergamenre vagy papírra írt könyvtestnek a restaurálása, a kötés nélküli könyvtest szükség szerinti bekötése.
- Részvétel a gyűjtemények állapotának felmérésében és állományvédelmi programok megvalósításában.
- Közreműködés kiállítások rendezésében, az állományvédelmi szempontok képviseletével és érvényre juttatásával.
III. A szakképesítés szakmai követelményei
A könyv- és papírrestaurátor tudja a foglalkozás gyakorlása során a feladatokat az esetek többségében önállóan, néhány területen pedig felsőfokú végzettségű restaurátor-művész vagy vegyész-konzervátor irányításával (segítségével) megoldani.
Jó manuális készségek mellett rendelkeznie kell a megfelelő (művelődés) történeti, művészettörténeti, természettudományos és szakmai technikai ismeretekkel, valamint speciális rajzkészséggel és esztétikai érzékkel. Ezeket az ismereteket és készségeket a foglalkozás gyakorlása során integrálni és helyes restaurálás-etikai szemlélet alapján, felelősen alkalmaznia kell. Az ismereteiknek tudatában - szükség esetén - a megfelelő szakemberekkel együttműködve kell új, egyedi feladatokat megoldania.
A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok:
1. Az állományok állapotának felmérése és megelőző állományvédelem könyvtári, levéltári és múzeumi gyűjteményekben:
- a raktári körülmények felmérése, regisztrálása,
- a dokumentumok, könyvek, tárgyak állapotának felmérése, regisztrálása,
- a károsodások okainak megállapítása,
- javaslattétel a károsító tényezők megszüntetésére és a megszüntetés módjára,
- a dokumentumok védelme érdekében tárolóeszközök készítése és azokban a dokumentumok elhelyezése.
2. Könyvek és egylapos dokumentumok konzerválása és restaurálása:
- anyagvizsgálat, állapotfelmérés,
- fényképes, írott, rajzos dokumentáció készítése,
- a konzerválási/restaurálási terv elkészítése,
- fertőtlenítés,
- a könyv szétbontása (szükség esetén),
- száraz tisztítás,
- az író- és festékanyagok rögzítése a hordozóanyagon,
- nedves tisztítás, folttisztítás,
- fehérítés (elsősorban papíron),
- savak semlegesítése a papírban és savas tintákban,
- a papír és a pergamen sérüléseinek kijavítása, a hiányok kiegészítése,
- a meggyengült papír és pergamen megerősítése,
- a könyvtest felfűzése,
- a könyv kötésének elkészítése (lehetőleg az eredeti kötésbe való visszahelyezés),
- a régi (eredeti) kötés maradványainak visszahelyezése az új kötésre,
- sérült könyvkötések helyreállítása a könyvtest szétbontása nélkül,
- tárolóeszköz készítése a restaurált könyv vagy az egylapos dokumentum számára.
3. Papíranyagú, háromdimenziós tárgyak (kézműipari, néprajzi, életmódtörténeti stb. anyag) konzerválása vagy restaurálása:
- a műtárgy gyűjteményben betöltött céljának, kultúrtörténeti adatainak megismerése,
- állapotfelmérés, anyagvizsgálatok,
- konzerválási/restaurálási munkaterv készítése és megbeszélése a munka megrendelőjével,
- a megrendelt tisztítási, fertőtlenítési, konzerválás vagy restaurálás elvégzése lehetőség szerint a műtárgy legkisebb megbontásával, az eredeti anyagok, technikák minél teljesebb megőrzésével,
- szükség esetén a műtárgy esztétikai kiegészítése,
- fényképes, írott, szükség szerint rajzokkal, fázisfotókkal illusztrált dokumentáció készítése a végzett munkára,
- tárolóeszköz készítése a restaurált műtárgy számára.
4. Speciális anyagok restaurálása/konzerválása:
- könyvek fatábláinak, papír anyagú tárgyak fa- vagy fémhordozó, megerősítő alkotóinak, textil anyagoknak restaurálása és konzerválása,
- fém könyvveretek és csatok, oklevelek és iratok viasz és fém pecséteinek tisztítása/konzerválása,
- fényképészeti anyagok (filmek, pozitív és negatív képek) konzerválása könyvtári, levéltári, múzeumi gyűjtemények számára.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
A vizsgák során a jelölt feleljen meg a következő szintek szerinti követelményeknek:
A könyv- és papírrestaurátor legyen képes ismertetni és értelmezni
- az egyes korszakok művészetének és a művészettörténeti stílusoknak jellemző jegyeit az egyetemes - elsősorban európai és magyar képzőművészet és építészet alkotásainak bemutatásával,
- az európai írás történetének jelentős állomásait és a nyomdászai történetének fontos technikai, tipográfiai és könyvtörténeti jellemzőit, az európai könyvkultúra történetének részeként,
- az európai könyvkötési és könyvdíszítési technikák történetét összefüggésben a könyvkötések díszítésének stílustörténetével,
- a kézi és sokszorosított grafikák készítésének technikáját,
- a restaurálandó és a restaurálás során felhasznált anyagok készítésének történetét, az anyagok jellemző tulajdonságait, vizsgálatuk módszereit és felhasználásuk területeit,
- a könyvtári, levéltári és múzeumi papír- és pergamenalapú dokumentumokat károsító fizikai, kémiai és biológiai tényezők mibenlétét, hatásuk fő jellemzőit, a károsodások jellegét, valamint a károsodások megelőzésének lehetőségeit és módszereit,
- a papír- és könyvrestaurálás/konzerválás során alkalmazott etikai alapelveket, kezelési módszereket és technikákat a papír, a pergamen, az író- és festékanyagok, a bőr, a könyvkötések textilanyaga, a fa, a könyvkötéseken lévő fémek, az iratokon lévő pecsétek, a fényképészeti anyagok, valamint a könyvek és más papír/pergamenalapú műtárgyak egésze tekintetében.
A könyv- és papírrestaurátor legyen képes
- megítélni és kiválasztani az egyes esetekben alkalmazható konzerválási és restaurálási anyagokat és eljárásokat,
- felelősséggel dönteni a megelőzés és a restaurálás során alkalmazandó módszerekről, megoldásokról,
- felmérni az állomány állapotát, megbatározott ismérvek alapján,
- elvégezni a gyűjtemények raktáraiban és kiállító termeiben a környezeti paraméterek (levegő hőmérséklete, páratartalma, a fény erőssége) mérését, valamint felmérni és értékelni a raktárak általános körülményeit (tisztaság, az állomány elhelyezésének és kezelésének módja, színvonala),
- javaslatot készíteni az állomány állapotának javítására és további károsodásának megelőzésére vagy csökkentésére,
- elvégezni a restaurálás előtt a papír, a pergamen, bőr, ragasztók, valamint egyes tinták, festékek és fémek anyagvizsgálatát és a restaurálandó tárgy állapotának felmérését, a károsodások okainak megállapítását,
- elkészíteni a restaurálandó tárgy állapotát leíró és - rajzokkal, fényképekkel - illusztráló dokumentációt, amely az anyagvizsgálatok eredményeit és a restaurálási tervet is tartalmazza,
- megbecsülni a restaurálás várható időtartamát és költségét,
- biztonságosan használni mindazokat az eszközöket, szerszámokat, gépeket, berendezéseket, műszereket és anyagokat, amelyek a könyvek, papír- és pergamenalapú dokumentumok és műtárgyak károsodásának megelőzéséhez, konzerválásához és restaurálásához szükségesek,
- elvégezni a restaurálási tervben meghatározott restauráló/konzerváló kezeléseket (fertőtlenítés, a könyvtest szétbontása, a papír/pergamen száraz tisztítása, az író- és festékanyagok rögzítése, nedves tisztítás, folttisztítás, fehérítés, savak közömbösítése, a papír/pergamen sérüléseinek, hiányainak javítása és kiegészítése, a papír/pergamen szükség szerinti megerősítése, a könyvtest elkészítése, a könyvkötés elkészítése, az eredeti kötés maradványainak visszahelyezése, sérült könyvkötés helyreállítása, tárolóeszköz készítése),
- megtervezni egy restaurálandó műhely berendezését és felszerelését,
- tudja a gyakorlatban alkalmazni a történeti, művészettörténeti, kémiai, anyagismereti, készítéstechnikai, rajzi, konzerválás-restaurálás elméleti ismereteket. Legyen képes a könyvek, egylapos dokumentumok, grafikák, fényképészeti anyagok és papíralapú, háromdimenziós tárgyak anyagvizsgálatának elvégzésére, dokumentációjuk elkészítésére konzerválásuk/restaurálásuk során.
1. A vizsgán számon kérhető ismeretek
Művészettörténet - művelődéstörténet
- A túlvilágkép és halottkultúra az ókori kultúrákban. Az egyházi és a világi hatalom megjelenési módozatai az ókori kultúrák építészetében.
- Az ünnepek és a hétköznapok megörökítése a görög és a római művészetben.
- A katolikus egyház szakrális terei a kereszténység korai időszakában. A szakrális tér mint a kor tükre.
- A társadalom struktúráját, a kor életérzését kifejező művészi megnyilatkozások.
- Az elvágyódás vagy az elzárkózás mint jellegzetes művészi magatartásforma.
- A keresztény szentek ábrázolásának változatai a korok tükrében.
- A portréművészet nagy korszakai.
- A tájfestészet fejlődése a XVII. századtól a XIX. század végéig.
- A hétköznapok világa, az ábrázolások jelentésváltozásai a késő középkori és az újkori művészetben.
- Az absztrakt kifejezés mint a kor gondolkodásmódjának tükre.
- Az Európán kívüli területek művészetének hatása.
- Expresszív művészeti magatartásformák.
- A mérnöki építészet jelentős újításai.
- Az emberi test vizsgálatának, ábrázolásának igénye, az aktábrázolások középpontba kerülésének okai.
- Címertani alapfogalmak, címerleírás.
- A paraszti életmód változásai Magyarországon. Népijátékok, alakoskodások.
- A polgári életmód változásai Magyarországon.
- A térkép története.
- A posta (boríték, levelezőlap, bélyegnyelv) története.
- A plakát.
- Az európai masé-magyar termékek.
- Játékkártyák, játékok.
- A vallásos életmód, ennek tárgyi megnyilvánulásai (imakönyvek, szentképek, apácamunkák, kegytárgyak stb.).
Írás-, könyv- és könyvkötéstörténet
- Mezopotámiai, egyiptomi, krétai, görög és római írások és megfejtésük. Írófelületek az ókorban. Nagy ókori könyvtárak.
- A kora középkori és a középkori írásbeliség, a kódex. A kódex jellemzői a középkorban és a reneszánsz stílus korában (a tartalom, a kódex készítése, belső és külső jellemzők).
- A könyvnyomtatás: az ősnyomtatványok jellemzői. Az első nyomdászok.
- Könyvnyomtatás a reformáció-ellenreformáció korában. A barokk könyv jellemzői.
- A felvilágosodás nyomdászata. A klasszicizmus és a romantika megjelenése a könyvművészetben.
- Európai és magyar könyvkultúra és könyvművészet a XIX. és XX. században.
- A könyv és más nyomtatványok készítésében - elsősorban díszítésében - használt néhány sokszorosító grafika (fametszet, rézmetszet, litográfia, szitanyomás).
- A könyvkötések alkotóelemeinek (fűzés, oromszegő, táblák, borítás) anyagi és technikai változásai a kezdetektől napjainkig.
- Könyvkötés-díszítési technikák (bőrmetszés, a metszések díszítése).
- A román, gótikus, reneszánsz, barokk, klasszicista stílusú, valamint a historizáló és a XX. századi művészi könyvkötések jellemzői.
- A könyvkötéseken lévő fémcsatok és -veretek fő jellemzői a különböző korokban (formák, szerkezetek, díszítési módok és technikák).
- Közgyűjteményi (könyvtári, levéltári, múzeumi) alapismeretek.
Konzerválási/restaurálási elmélet
- Általános, szervetlen és szerves kémiai alapismeretek.
- A restaurálandó és a restaurálásban felhasznált anyagok: pergamen, papír, bőr, ragasztók, tinták, festékek, fa, fémek, viaszok, fényképészeti anyagok (történet, készítés, tulajdonságok, vizsgálat).
- A könyvtári és levéltári anyagokat károsító körülmények, fizikai és kémiai hatások, valamint biológiai kártevők; a károsodások megelőzésének módszerei és lehetőségei.
- Kézi és sokszorosított grafikai technikák.
- A papír-, pergamen- és könyvrestaurálás elméleti ismeretei (restaurálási etika, fertőtlenítés, tisztítás, író- és festékanyagok rögzítése, semlegesítés, fehérítés, kiegészítés, a kötés restaurálása, a grafika- és a pergamenrestaurálás speciális vonásai).
Restaurálás és dokumentáció
- Egy kéziratos vagy nyomtatott bőr- vagy pergamen-kötésű könyv lapjainak és kötésének restaurálása, valamint egy-négy nyomtatott vagy kéziratos lap (papír vagy pergamen) (kézirat, oklevél, levéltári irat, térkép, tervrajz, plakát, grafika, díszlet- vagy jelmezterv, kódextöredék stb.) vagy egy háromdimenziós tárgy restaurálása.
- Mind a papíron/pergamenen, mind a kötésen, illetve a tárgyon legalább négy-öt, különböző típusú restaurálási feladatot kell megoldani.
- A restaurált könyvhöz és lap(ok)hoz, illetve tárgyhoz dokumentáció készítése, amely tartalmazza a restaurált dokumentumok adatait, a restaurálás előtti állapot részletes leírását és rajzos/fényképes bemutatását, az anyagvizsgálat eredményeit, a restaurálási tervet, valamint az elvégzett restaurálás menetének ismertetését, a felhasznált anyagok és a végrehajtott változtatások feltüntetésével és dokumentálásával.
2. A szakmai vizsga részei
Írásbeli vizsga:
A jelölt a konzerválás és restaurálás elméleti témáiból írásbeli dolgozatot készít, amelynek központi tételeit a vizsgán kapja meg.
Az írásbeli vizsgán a IV. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.
Munkaidő: 180 perc
Szóbeli vizsga:
A szóbeli vizsga kérdéseit a központi tételsor tartalmazza. A vizsga tételeit a jelölt a vizsga előtt legalább egy hónappal megkapja.
A szóbeli vizsgán a IV. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.
A vizsgatételek két részből állnak:
- művészettörténet,
- írás- és könyvtörténet (két kérdés az írás- és nyomdászattörténet; a könyvkötési és könyvkötés-díszítési technikák története; a könyvkötések stílustörténete és a közgyűjteményi alapismeretek tématerületeiről).
A szóbeli feladatok időtartama: 20-25 perc.
Gyakorlati vizsga:
A jelöltek a szakmai képzést folytató intézménytől a vizsga előtt legalább három hónappal restaurálási vizsgamunka feladatot kapnak. A restaurált vizsgamunkál és a hozzá tartozó dokumentációt az írásbeli vizsga előtt három héttel kötelesek bírálatra leadni. A vizsgamunka elkészítését kijelölt vagy választott, felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező konzulens segítheti. A vizsgamunkát és dokumentációját a képző intézmény által felkért bírálók bírálják és osztályzattal minősítik, amelynek a dokumentumait eljuttatják a vizsgabizottságnak.
A jelöltek a szakmai vizsgán a vizsgamunka restaurálásáról előadást tartanak, bemutatva a restaurálás előtti állapotot, a restaurálás etikai és technikai problémáit, azok megoldását és az alkalmazott módszereket. A vizsgabizottság tagjai kérdéseket tehetnek föl a vizsgázónak a vizsgamunkával kapcsolatban, és a vizsgamunka osztályzatát figyelembe véve állapítják meg a végső gyakorlati érdemjegyet.
3. A szakmai vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 48. sorszáma alatt kiadott múzeumi preparátor szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
A szakképesítés azonosító száma: 89 2 3719 15 9 0 09
A szakképesítés megnevezése: múzeumi preparátor
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör
2. A munkaterület leírása
A múzeumi preparátor a gyűjteményi tömeganyag preparálását, gyűjtemények kezelését muzeológus irányítása mellett végzi.
III. A szakképesítés szakmai követelményei
A foglalkozás gyakorlása során előforduló alapvető feladatcsoportok és feladatok:
A múzeumi preparátor részt vesz a múzeumokban folyó elméleti és gyakorlati munkában, illetve a gyűjteményi anyag preparálásában és a gyűjtemények kezelésében is.
A múzeumi preparátor
- ismerje a múzeumok munkáját,
- ismerje a természettudományi szakág vizsgálati anyagának zömét kitevő biológiai anyag rendszerezésének alapjait,
- sajátítsa el az egyes gyűjteményekben elhelyezett tömeganyag preparálására, megőrzésére vonatkozó ismereteket,
- rendelkezzen alapvető kémiai ismeretekkel,
- legyen tisztában a munka-, baleset- és tűzvédelem követelményeivel, valamint a fertőzés-megelőzés és méregkezelés szabályaival.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
A vizsgák során a jelölt feleljen meg a következő szintek szerinti követelményeknek:
A múzeumi preparátor ismerje
- a muzeológia néven összefoglalható tudományágak alapjait,
- a múzeumi munkával kapcsolatos jogszabályokat,
- a természettudományi gyűjtés történetét,
- a gyűjtést és tudományos feldolgozást,
- a gyűjteménygondozás elméletét és gyakorlatát,
- a közművelődési munka és a kiállításrendezés alapjait,
- a munka-, a baleset-, a tűzvédelem, a fertőzés-megelőzés és a méregkezelés hatályos jogszabályait,
- a múzeumi törzsanyag preparálásához szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket,
- az alkalmazott természettudományi ismereteket.
A múzeumi preparátor legyen képes
- szakágak szerint a gyűjteményi anyag preparálásra, illetve beosztásra való előkészítésére,
- a preparátori munka során használt fontosabb eszközök és műszerek használatára,
- a fotózás eszközeinek használatára,
- az élőgyűjtemények fenntartására,
- a munka-, a baleset-, a tűzvédelem, a fertőzés-megelőzés és méregkezelés eszközeinek szakszerű használatára.
1. A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretek
a) Muzeológia
- a múzeum mint intézmény funkciója,
- múzeumi törvények, szabályzatok, előírások,
- a gyűjtemények fajtái,
- a múzeumi biztonság.
Gyűjtés és terepmunka:
- a természettudományi gyűjtés története,
- a gyűjtések célja és fajtái,
- gyűjtési eszközök és módszerek,
- a gyűjtött anyag helyszíni feldolgozása, cédulázása, konzerválása,
- a gyűjtés törvényi feltételei és etikája. Nemzetközi egyezmények (berni és washingtoni) ismertetése.
Gyűjteménygondozás:
- a gyűjteményi rendben való eligazodás,
- gyűjteményi anyag leltározása, nyilvántartása,
- számítógépes nyilvántartás,
- kölcsönzések,
- cserék,
- a gyűjteményi anyag törzsgyűjteménybe való beosztása,
- a múzeumi kártevők és ellenük való védekezés módszerei, eszközei,
- védekezés a klimatikus hatások ellen.
Kiállításrendezés:
- kiállításfajták,
- tématerv, forgatókönyv,
- kivitelezési terv,
- kiállítási példányok elkészítése,
- kiállítás-karbantartás.
b) Alkalmazott természettudományi ismeretek
Biológia:
- a rendszer fogalma,
- az élővilág nagyvonalú rendszere,
- a fontosabb rendszertani kategóriák ismerete,
- a növénymorfológiai ismeretek alapjai,
- az állatmorfológiai ismeretek alapjai.
Általános és szervetlen kémia:
- egyszerűbb kémiai műveletek: számítások, mérés, oldatok készítése.
Szerves- és műanyagkémia:
- az oldószerek és vegyszerek típusai,
- gomba- és rovarfertőzések fertőtlenítése,
- a mérgező anyagok és kezelésük,
- a műanyagokra vonatkozó elméleti ismeretek,
- a műanyagok felhasználása a preparátori munkában, öntvények, másolatok készítése.
c) Preparálás
- botanikai száraz és nedves preparátumok készítése,
- növénytani metszetek készítése,
- zoológiai száraz és nedves preparátumok készítése,
- mikroszkópi tartós preparátumok készítése,
- őslénytani lelet kibontása, konzerválása,
- iszapolás,
- embertani lelet tisztítása, konzerválása,
- csontanyag tisztítása,
- ásványtani anyag elhelyezés előtti kezelése,
- vékonycsiszolat készítése,
- a preparálás etikája.
Élő tenyészetek fenntartása:
- táptalajok fajtái, elkészítésük,
- alga- és gombatenyészetek átoltása.
Műszerek és eszközök:
- preparáló eszközök ismerete,
- mikroszkópok működése,
- termosztát, autokláv,
- számítógép működése, szövegszerkesztő programok használata.
d) Dokumentáció
- a tudományos vizsgálati eredmények publikálása során szükséges rajzok és fotódokumentáció elkészítésében való közreműködés,
- a fotózás alapjai.
2. A szakmai vizsga részei
Szóbeli vizsga:
A szóbeli vizsgakérdéseket a központi tételsor tartalmazza, amely felöleli a képzés teljes elméleti ismeretanyagát.
A szóbeli vizsgán a IV. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.
A tételsort a jelölt a vizsga előtt 1 hónappal megkapja.
A szóbeli vizsga időtartama: 15-20 perc
Gyakorlati vizsga:
A szakmai vizsgát szakmai gyakorlat előzi meg. A szakmai gyakorlatnak helyet adó intézmény vezetője írásban igazolja a jelölt gyakorlatának teljesítését. A képzést szervező intézmény gondoskodik arról, hogy a vizsgabizottság az igazolást a szóbeli vizsgán megkapja.
A jelölt a gyakorlati vizsgafeladatát a képző intézménytől a vizsgán kapja meg, amelyet a szakmai vizsga megkezdése előtt legalább 15 nappal a vizsga elnöke jóváhagyott. A feladat megoldásához műszereket, eszközöket, laboratóriumi feltételeket a vizsgáztató intézmény biztosít.
A gyakorlati vizsga témakörei:
- egy herbáriumi lap elkészítése,
- egy gombapreparátum elkészítése,
- egy rovar preparálása gyűjteményi és kiállítás célra,
- egy madár preparálása,
- egy kisemlős preparálása,
- egy kőzettani vékonycsiszolat elkészítése.
A gyakorlati vizsga időtartama: 60 perc.
3. A szakmai vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.
A 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet melléklete 49. sorszáma alatt kiadott múzeumi gyűjtemény- és raktárkezelő szakképesítés szakmai (vizsgáztatási) követelményei
I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai
A szakképesítés azonosító száma: 89 4 3719 10 2 0 08
A szakképesítés megnevezése: múzeumi gyűjtemény- és raktárkezelő
II. A szakképesítés munkaterülete
1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör
2. A munkaterület leírása
A múzeumi gyűjtemény- és raktárkezelői szakképesítéssel rendelkező munkatárs a társadalomtudományokkal foglalkozó múzeumokban őrzött műtárgyak kezelését, nyilvántartását, a műtárgyak fizikai, kémiai és biológiai károsodásának megelőzési munkáit, a műtárgyraktárak tárgyi feltételeinek kialakítását és megőrzését; a raktárak klimatikus (hő-, pára- és fény) viszonyainak, tűz- és kártevők elleni védelmének, vagyonbiztonságának és rendezettségének folyamatos ellenőrzését végzi.
A munkájához tartozó ellenőrzések során szerzett tapasztalatai alapján javaslatot tesz a gyűjtemények vezetőinek a károsodást megelőző intézkedések megtételére.
A raktárakban őrzött műtárgyak állapotának folyamatos ellenőrzése alapján intézkedik a károsodott műtárgy elkülönítéséről, javaslatot tesz a restaurátori feladatok elvégeztetésére.
Közreműködik a gyűjteményraktárakban őrzött műtárgyak nyilvántartásba vételének előkészítésében. Gondoskodik a műtárgyak múzeumon belüli, illetve múzeumon kívüli mozgatásával kapcsolatos - a nyilvántartási szabályzatban előírt - kezelési eljárások betartásáról, és elvégzi az ehhez kapcsolódó adminisztratív feladatokat.
Szabályosan és folyamatosan gondozza (vezeti) a műtárgynyilvántartásban előírt nyomtatványokat.
Amennyiben a múzeumban a nyilvántartást számítógépen végzik, alkalmazza és folyamatosan számítógépen vezeti a műtárgynyilvántartást, gondozza és karbantartja az adatokat.
Kezeli és a szabályoknak megfelelően készíti a fotónyilvántartartást, hagyományos módon vagy számítógépen. Gondozza a fotónegatívokat.
Gondoskodik a raktárak tisztántartásáról, a rendszeres takarításról és fertőtlenítésről.
Rendszeresen ellenőrzi és regisztrálja a raktári biztonsági berendezések működését, szükség esetén intézkedik a biztonságot veszélyeztető működési hibák haladéktalan elhárításáról.
Folyamatosan ellenőrzi a műtárgyvédelmet szolgáló egyéb technikai berendezéseket (hőmérők, páramérők stb.), és gondoskodik azok rendszeres karbantartásáról.
Rendszeresen ellenőrzi a raktáron kívül, pl. kiállításon elhelyezett műtárgyak környezetét.
Veszélyeztetés esetén gondoskodik a műtárgy védelméről.
III. A szakképesítés szakmai követelményei
A múzeumi gyűjtemény- és raktárkezelő ismerje a múzeumok kialakulásának egyetemes és magyar történetét, rendszerét.
Ismerje a magyarországi országos múzeumok struktúráját, gyűjteményeit, és részletesen annak a múzeumnak a gyűjteményeit, a múzeum felépítését, ahol a gyakorlatát végzi.
Rendelkezzen olyan anyagismerettel, hogy képes legyen megkülönböztetni a gyűjteményekben őrzött tárgyakat anyaguk szerint.
Rendelkezzen annyi muzeológiai ismerettel, hogy a múzeumba kerülő műtárgyakat meg tudja különböztetni jellegük szerint.
Ismerje fel a különböző anyagokból készült tárgyakon a fizikai, kémiai, biológiai károsodásokat, és meg tudja határozni azok okait.
Ismerje a múzeumokra vonatkozó jogszabályokat, az intézmény belső életét és működését meghatározó ügyrendet. Legyen tisztában a múzeumi nyilvántartás szabályaival, és tudja alkalmazni azokat a hagyományos módon, illetve számítógépen egyaránt.
A tevékenység gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok:
1. A műtárgyraktár állag- és vagyonvédelmi jellemzőinek ismerete, a raktári és a műtárgyvédelmet szolgáló berendezések alapvető működtetése, ellenőrzése és a műszerek által regisztrált adatok értékelése.
2. A raktárban elhelyezett műtárgyak állapotának folyamatos figyelemmel kísérése. A károsodások okainak megállapítása. Javaslattétel a károsító tényezők megszüntetésére, alapvető védekezési, megelőzési eljárások elvégeztetésére.
3. Részvétel a raktárban elhelyezett műtárgyak folyamatos nyilvántartásában, a nyilvántartás ellenőrzésében.
4. Műtárgyszállítás, műtárgymozgatás esetén az adminisztrációs, nyilvántartási szabályok betartása, a műtárgyak csomagolásának és szállításának elvégzése, ellenőrzése, a biztonságos műtárgyszállítás betartása és betartatása. A kiállítás, restaurálás után a raktárba visszakerülő műtárgyak kezelésével kapcsolatos szabályok és utasítások ismerete és betartása.
5. A műtárgyraktárak működtetésével kapcsolatos balesetvédelmi, tűzvédelmi, vagyonvédelmi (biztonsági) szabályok ismerete, betartása és betartatása.
IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei
A vizsga során a jelölt feleljen meg az alábbi szintek szerinti követelményeknek:
Ismerje
- a múzeumok kialakulásának és fejlődésének történetét, a hazai múzeumi rendszert,
- a múzeumi működési, ügyrendi és nyilvántartási szabályokat,
- a műtárgykezelés szabályait,
- műtárgykárosító tényezőket,
- azokat a feladatokat, amelyeket a műtárgy védelme érdekében saját hatáskörében elvégezhet,
- a műtárgyvédelmet szolgáló műszerek használatát,
- a hagyományos műtárgynyilvántartás dokumentumait,
- az alapszintű operátori feladatokat; kezeljen szövegszerkesztő és adatbáziskezelő programot,
- a múzeumi üzemelési, balesetvédelmi, tűzvédelmi és vagyonvédelmi szabályokat.
Legyen képes
- felismerni és megkülönböztetni anyaguk és jellegük szerint a műtárgyakat,
- meghatározni és megválasztani a műtárgyak elhelyezési körülményeit,
- felismerni a műtárgykárosodásokat és azok okait,
- javaslatot tenni a károsodást szenvedett műtárgy további romlásának megállításához szükséges munkák elvégeztetésére,
- alkalmazni a hő, a fény, a páratartalom szabályozásával kapcsolatos eljárásokat,
- szakmuzeológus közreműködésével alkalmazni a múzeumi nyilvántartás hagyományos rendszerét,
- alkalmazni a számítógépes nyilvántartási és adatbeviteli szabályokat,
- alkalmazni a műtárgyszállítás és -csomagolás szabályait.
1. A vizsgán számon kérhető ismeretek
Általános muzeológiai ismeretek:
- a muzeális közgyűjtemények ügyrendi szabályzata,
- a múzeumokban őrzött műtárgyak kezelési szabályai,
- magyar múzeumtörténet 1802-től, a Magyar Nemzeti Múzeum megalapításától napjainkig; a hazai múzeumok szervezeti rendszere,
- az országos múzeumok története (a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a Néprajzi Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Természettudományi Múzeum, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum, az Országos Műszaki Múzeum részletes története),
- az intézmények változó struktúrája, az intézmények történeti kapcsolatai,
- az országos gyűjtőkörű szakmúzeumok, gyűjtőkörük és működésük szabályai,
- a megyei múzeumok helye, szerepe,
- a múzeumok működését meghatározó jogszabályok (múzeumi törvény, ügyrend),
- a múzeumi gyűjtemények kezelésével kapcsolatos rendelkezések,
- egyetemes múzeumtörténeti alapismeretek,
- műgyűjtés, gyűjtemények az ókorban és a középkorban,
- a múzeumi gyűjtemények kialakulása az újkor kezdetén,
- a mai értelemben vett múzeumok kialakulása Európában és az USA-ban.
Műtárgyvédelmi ismeretek:
- a múzeumban lévő műtárgyak anyagainak és a tárgykészítési technikájának ismerete,
- a fa, a papír, a különböző fémek, a kerámia, az üveg, a textil, a kő, a csont fizikai és kémiai tulajdonságai,
- az anyagokra külön-külön is jellemzően ható fizikai, kémiai és biológiai károsítók és a károsítók által a különböző anyagú műtárgyakon okozott elváltozások ismerete,
- a károsítók elleni védekezés szabályai és a védekezés lehetőségei,
- megelőzési és védekezési eljárások, amelyeket a gyűjteménykezelő is elvégezhet (tisztítási módszerek, a tisztításhoz felhasználható anyagok, a biológiai kártevők elleni védekezés alapformái, a rovarirtás, takarítás szabályai),
- a múzeumi műtárgyraktárak, az egyéb múzeumi műtárgykörnyezet (gyűjteményi raktárak, állandó és időszaki kiállítások) kialakításának állagvédelmi szabályai,
- a klimatikus viszonyok (a hő- és páratartalom, a világítástechnika) szerepe a műtárgykörnyezetben, a mérésekhez alkalmazható műszerek és kezelésük,
- a műtárgyszállítás és -csomagolás szabályai és az ezekhez alkalmazható anyagok.
Nyilvántartási ismeretek:
- a múzeumi szerzeményezés formái és az azokhoz kapcsolódó nyilvántartási szabályok,
- a hagyományos múzeumi műtárgynyilvántartás szabályai, különböző formái, a gyűjteménytípusokhoz rendelt hivatalos leltárkönyvek,
- a múzeumi gyűjtemény- és raktárkezelő felelőssége a műtárgyak mozgatásával kapcsolatban (műtárgyátadás restaurálásra, kiállításokra, belföldi és külföldi kölcsönzések esetében),
- a számítógépes nyilvántartás módszere,
- a szövegszerkesztő és adatbáziskezelő programok használata.
2. A szakmai vizsga részei
Szóbeli vizsga:
A szóbeli vizsga kérdéseit a központi tételsor tartalmazza.
A szóbeli vizsgán a IV. pontban meghatározott követelmények szerinti ismeretanyagot kell számon kérni.
A vizsga tételeit a jelölt a szakmai vizsga előtt legalább egy hónappal megkapja.
A vizsgatételek két részből állnak:
- Általános múzeumi ismeretek, egyetemes és magyar múzeumtörténet
= a múzeumok működését szabályozó törvények és rendeletek,
= múzeumi ügyrendi és nyilvántartási szabályok, műtárgykezelési szabályok.
- Műtárgyvédelmi ismeretek
= anyagismeret, műtárgyvédelmi alapismeretek,
= a tárgyakon fellelhető fizikai, kémiai, biológiai
károsodások és azok okainak ismerete,
= megelőzési és kezelési eljárások ismerete,
= a műtárgykörnyezetet meghatározó tényezők és azok ellenőrzésének módjai.
A szóbeli vizsga időtartama: 15-20 perc
Gyakorlati vizsga:
A gyakorlati vizsga két részből áll:
- vizsgadolgozat,
- vizsgabizottság előtti gyakorlati feladatok.
1. A jelölt a műtárgyvédelmi szabályok alkalmazásának tapasztalatairól, illetve egy adott múzeumi gyűjteményben végzett megfigyelések alapján vizsgadolgozatot készít, amelyben a tanultak alapján javaslatot dolgoz ki a meglévőnél jobb műtárgyvédelmi körülmények megvalósítására.
Dolgozatát illusztrációval is elláthatja.
A vizsgadolgozatot a jelölt a szakmai vizsga előtt egy hónappal köteles leadni a képző intézmény vezetőjének.
A vizsgadolgozatot a képző intézmény által felkért bírálók bírálják és érdemjeggyel minősítik. A jelöltek a szakmai vizsgán védik meg vizsgadolgozatukat, ismertetve annak fontosabb megállapításait, és válaszolnak a vizsgabizottság által feltett kérdésekre.
A vizsgára bocsátás feltétele a vizsgadolgozat elkészítése.
2. A gyakorlati vizsgarész vizsgafeladatát 3 változatban a képző intézmény dolgozza ki. A képző intézmény vezetője a javaslatokat legalább tizenöt nappal a kitűzött vizsgaidőpont előtt a vizsgabizottság elnökének jóváhagyásra megküldi. A vizsgabizottság elnöke azt vizsgálja, hogy a javasolt vizsgafeladatok tartalmilag és formailag megfelelnek-e a követelményeknek. A vizsgaelnök által javasolt változtatásokat végre kell hajtani.
A bizottság előtti gyakorlati vizsgarész feladatai:
- A jelölt a vizsgabizottság előtt a tanultak alapján műtárgymeghatározást végez, amelyben meghatározza a műtárgy anyagát (anyagait) és jellegét (régészeti, néprajzi, művészeti, történeti tárgy); ezzel a tárgy raktári helyét a múzeumban. A műtárgyakat a képző intézmény biztosítja.
- A jelölt a meghatározott műtárgyat nyilvántartásba veszi, hagyományos módon és számítógépen egyaránt. A nyilvántartási feladat megoldásához szükséges alapnyomtatványokat, a számítógépeket a képző intézmény biztosítja.
A gyakorlati vizsga időtartama: 2x15 perc.
3. A vizsga részei alól felmentés nem adható.
Lábjegyzetek:
[1] Módosította a 2/1996. (I. 19.) MKM rendelet 2. §-a. Hatályos 1996.01.22.